“A bacherachi rabbi” tördékes formájában is a heinei életmű egyik különleges gyöngyszeme. Ábrahám rabbinak s feleségének, a gyönyörű Sárának története épp csak elkezdődik a regény lapjain, de a csudálatos színekben tündöklő korfestés, a pompás mellékalakok egész sora s a szöveg különös lírai lebegése felejthetetlen hatást tesz az olvasóra.
A könyvet EL Liszikijnek, Chagall tanítványának s legrangosabb követőjének színes litográfiái díszítik.
Kapcsolódó könyvek
Jenny Erpenbeck - Aller Tage Abend
Wie lang wird das Leben des Kindes sein, das gerade geboren wird? Wer sind wir, wenn uns die Stunde schlägt? Wer wird um uns trauern? Jenny Erpenbeck nimmt uns mit auf ihrer Reise durch die vielen Leben, die in einem Leben enthalten sein können. Sie wirft einen scharfen Blick auf die Verzweigungen, an denen sich Grundlegendes entscheidet. Die Hauptfigur ihres Romans stirbt als Kind. Oder doch nicht? Stirbt als Liebende. Oder doch nicht? Stirbt als Verratene. Als Hochgeehrte. Als von allen Vergessene. Oder doch nicht? Lebendig erzählt Erpenbeck, wie sich, was wir "Schicksal" nennen, als ein unfassbares Zusammenspiel von Kultur- und Zeitgeschichte, von familiären und persönlichen Verstrickungen erweist. Der Zufall aber sitzt bei alldem "in seiner eisernen Stube und rechnet".
Lion Feuchtwanger - A zsidó háború - Eljön a nap!
A zsidó háború befejező kötetében Josephus Flavius történetíró életének egyszerre tragikus és megnyugvást hozó időszakát követhetjük nyomon. Feuchtwanger regénye kitűnő korrajz.
Ismeretlen szerző - Biblia
A biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen "Írásnak", "Írásoknak" nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá "Isten Igéjének", "Szentírásnak", "Könyvek Könyvének" is hívják. Az "Isten Igéje" elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az "Úr könyve" néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.
Jacob Allerhand - A zsidóság története - Ókor
A hosszú évtizedek után, most megjelenő hitéleti kiadványaink közül kiemelkedik dr. Jacob Allerhand professzornak az ókori zsidóság történetét bemutató munkája. A könyv tudományos értékét növeli, hogy a szerződ imponáló tárgyismerete alkalmazza a legújabb kor felfedezéseit, pl. az ugariti, mári és egyiptomi szövegeket, vagy a bibliai archeológia eredményeit. A szerző a héber Biblia és a talmudi irodalom jó, átfogó ismeretét, valamint az adott korba való beleélés lehetőségét nyújtja. A zsidóság szellemi életének hétköznapjaiba, küzdelmeibe, győzelmeibe, bukásaiba vagy ha kellett, a mártírrá válás mozgatórugóiba enged betekinteni. Az aprólékosan megrajzolt és a történész alaposságával megfogalmazott részleteiből összetevődik a nagy egész, a monoteizmuson alapuló hit és kultúra. Amely elindítója volt eszméknek, világvallásoknak.
A könyv hasznos olvasmánya vagy tankönyve elehet mindazoknak, akiket érdekel a zsidóság története a kezdetektől a talmudi kor lezárásáig.
Ismeretlen szerző - Holokauszt: történelem és emlékezet
Talán nincs más történelmi esemény, amelyről annyit írtak volna, mint erről a szörnyű népirtásról. Nehéz meghatározni, ki tekinthető „szakembernek” a témával kapcsolatban, ezért a holokauszt reprezentációjáról szóló áttekintéshez multidiszciplináris nyitottságra van szükség.
Kötetünk első része a történeti-historiográfiai, második a szociálpszichológiai, harmadik pedig az emlékezettel és az ábrázolással kapcsolatos szakirodalomba nyújt bepillantást. A holokauszt emlékezetéről és ábrázolásáról szóló érzékeny tanulmányok felhívják a figyelmünket a nézőpont problémájára: az áldozatok tapasztalatai nehezen megközelíthetőek, az elkövetők nézőpontja dominál a fennmaradt dokumentumokban, és a mindenkori jelen nézőpontja befolyásolja a múlt értelmezését. A holokauszt „megértése” nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk is, hiszen – Primo Levi gyakran idézett figyelmeztetése szerint – „megesett, tehát megeshet újra”, és mi más akadályozhatja meg, hogy újra megessen, mint az okok feltárása, az oktatás és az emlékezés.
Hannah Arendt - Rahel Varnhagen
A 20. század egyik legfontosabb női gondolkodójának alapvető műve nem csupán egy történelmi zsidó figura megrajzolása, de maró kritika Arendt saját életéről és koráról is, első felfedezéseiről a német-zsidó identitással és a zsidóként való lét lehetőségeivel kapcsolatban.
Életteli portré egy, a napóleoni háborúk korában, a zsidók emancipációjának hajnalán élő nőről. Rahel igyekszik íróként elismertetni magát, és bejutni a legmagasabb körökbe, hogy neme és származása ellenére pozíciót szerezzen magának.
Braun Róbert - Holocaust, elbeszélés, történelem
„Azt vélelmezzük, hogy folyamatos kölcsönhatás érvényesül a múlt és a jelen elbeszélései mint különböző valóságkonstrukciók hálója között. (…) [A] >>tények<<, >>reprezentáció<< és >>történeti igazság<<, végső soron pedig a múlt valósága és a történeti elbeszélés >>valósága<< közötti referenciális kapcsolat csupán legitimációs hivatkozás; múlt és jelen közötti hatások nem egyirányúak (nem csupán a múlt felől mutatnak a jelen felé); végső soron a történettudomány jelen tárgyához, a megjelenítés formájához, referenciális és legitimációs viszonyaihoz, céljához, hatásaihoz reflektálatlanul viszonyuló formájában – minden adaptációs igénye és változtatása ellenére – végérvényesen elavult. (…) Adatok sokasága bizonyítja, hogy a holocaust során elkövetett cselekedetek valóságosak voltak: a milliók halála nyomán támadt űr elég bizonyíték. A holocaustnak nevezett múltbéli eseménysorozat alkalmával megélt tapasztalat és az azzal kapcsolatos emlékezet minden formája tiszteletet parancsol, különös, megértő figyelmet követel. Másfelől úgy tűnik, hogy éppen ezen élmények megélt valósága és mélysége, szélsőséges politikai, morális és intellektuális hatása okán a történeti megjelenítés ellentmondásai a holocaust kapcsán élesebben mutatkoznak, mint más történeti események kapcsán.”
Michael Hesemann - A Szent Grál felfedezése
A keresztényeket évszázadok óta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon ránk maradt-e a Szent Grál, vagyis az a kehely, amelyben Jézus az utolsó vacsorán vérévé változtatta a bort? Jámbor legendák, ősi hagyományok, világszerte ismert irodalmi alkotások, és - az utóbbi évtizedekben - történelmi kutatások próbálják meghatározni, hogy a több, szentnek tartott kehely közül melyik lehet a valódi Grál. Michael Hesemann- a hazánkban is népszerű történész és oknyomozó író - egy kétezer esztendőt átívelő történelmi utazásra hív bennünket. Szigorú, tudományos kritériumok szerint megvizsgálja a ránk maradt dokumentumokat, mígnem eljut a spanyolországi Valenciába, melynek katedrálisában több mint fél évezrede őriznek egy 7 cm magas, 9,5 cm átmérőjű, finoman csiszolt achátkőből készült kelyhet, melyet aranyba foglalt az utókor. Vajon miről tanúskodnak a legmodernebb tudományos vizsgálati eredmények a kehely korát és eredetét illetően? Értelmezhető-e egyházi elismerésként az a tény, hogy a hagyomány és a tudományos vizsgálatok nyomán II. János Pál, majd 2006-ban XVI. Benedek pápa spanyolországi apostoli útjukon a Valenciában őrzött kehellyel mutatták be szentmisét? Hesemann izgalmas nyomozása során számos bizonyító erejű tényt tár az olvasó elé, mígnem a hosszú ideig tartó kutatómunka után maga is meggyőződéssel jelenti ki: "Úgy gondolom, keresésem végére megtaláltam a Szent Grált."
Gyáni Gábor - Nép, nemzet, zsidó
"Olyan kulcsfogalmakat vizsgálok a könyvben, melyek a jelenbeli vitáknak is változatlanul fontos tárgyai, olykor nyílt vagy burkolt hivatkozási pontjai. Sőt nem is csupán tárgyai, hanem ténylegesen kiindulópontjai az egymástól eltérő, egymással ütköző szemléletmódoknak és világlátásoknak. A „népben-nemzetben” gondolkodó író, politikus és ideológus, valamint a zsidó életszemléletet középpontba állító értelmiségi a mai valóság, és persze a történelemként tekintett múlt egymástól eltérő magyarázatával szolgál. Történészként nem ezt az utat járom: a szóban forgó fogalmak megszületését is vizsgálva elsősorban jelentésük sokrétűségére vagyok kíváncsi. De miként tudható meg valami egy adott fogalom jelentéséről, ami folyton változik az időben és a helytől függően is lehet más és más? Ez irányú tudásunk gyarapításának legcélravezetőbb módja a fogalom reprezentációját illető beható vizsgálat. Az a közelebbi valóság, amire a nép, a nemzet é s a zsidó szavak utalnak, nem egy már elve adott tárgyi létező, hanem a szüntelenül és egyidejűleg többféleképpen is folyó értelemadás és jelentéstulajdonítás eredménye. Ezért is élek a metatörténeti és a tág értelemben vett diskurzuselemzés eszközével, hogy megtudakoljam: milyen jelentés felel meg a népnek a néprajztudományban, és mi felel meg a fogalomnak a fikcióban (a regényben), vagy a népi szociográfiában és szociológiában. Hasonló eljárást követek akkor is, amikor a nemzet kategóriáját fogalomtörténet elemzésnek vetem alá a történetelméleti gondolkodás vagy a történetírói és a politikaelméleti diskurzus anyagából szemelgetve. Éppígy járok el akkor is, amikor a zsidó fogalmát tisztázom úgy, hogy a tudományos okfejtésekben, az ideológiai diskurzusokban vagy a mindennapi tudat artikulációiban jelen lévő jelentését igyekszem megfejteni." (a Szerző)
Leon Uris - Exodus
Az Exodus Mózes második könyve, amely azt beszéli el, hogyan menekült el a zsidóság az egyiptomi rabságból Kánaán földjére, és _Exodus_ annak a hajónak a neve, amely 300 árva zsidó gyereket szállított 1946 végén Ciprus szigetéről Palesztinába.
Uris nagy ívű történetében arról mesél, hogyan tér vissza a zsidó nép két évezredes vándorlás után Palesztinába, az ősi földre, ahol az érkezőket ellenségesen fogadják nemcsak az ott élők, de a környező országok lakosai is. Megismerkedünk Ari Ben Kánaánnal és Dávid Ben Amival, a harcos fiatalokkal, akik már itt születtek, és akár életük árán is küzdenek a függetlenségért, az eljövendő békéért; Kittyvel, az amerikai fiatalasszonnyal, aki férje és kislánya halálát próbálja feledni egy gyermekmenhely iszonyú gondjait magára véve; és a szinte még gyerek Dov Landauval és Karen Clementtel, akik a régóta tartó menekülés után most talán végre hazára lelhetnek. Uris főhőseinek életén keresztül mutatja meg nekünk, hogyan kovácsolódik a szélrózsa minden irányából érkező emberekből egy új közösség, a zsidó nemzet.
Bogdan Wojdowski - A holtaknak vetett kenyér
"Mikortól nem ember az ember? Hát ez az. Az öreg Baum regélt valamit a szabadságról és más zagyvaságokról, de én nem értek semmit. Az éhezők világát a has irányítja. "Enni, enni!", ezt kiáltja az utolsó élő sejt, és nincs ember, aki ezt ne hallaná meg. Ettől a függőségtől nem lehet szabadulni, ami csak él ezen a földön, az mind a rabja marad..."
Bogdan Wojdowski negyedszázaddal a háború után, 1971-ben keletkezett, önéletrajzi fogantatású regénye az egyik legmegrázóbb tanúságtétel a vészkorszakról: érzékletes panorámaképet fest a varsói gettó lakóinak életéről 1940-től, a gettó felállításától egészen az 1942-es "nagy akcióig", melynek során a gettóba zsúfolt zsidókat a treblinkai haláltáborba vitték.
A varsói gettó falai mögötti világ a regényben egy tíz év körüli zsidó fiú, Dawid szemén keresztül elevenedik meg. Ő az, aki nap mint nap kínzó tapasztalatokat szerez a gonoszról, s miközben a túlélésért küzd, igyekszik megőrizni azt, ami még megmaradt emberségéből.
"Őrült időkben jöttem a világra, és én magam is megőrültem, hogy tanúságot tehessek erről az őrületről" - írta 1985-ben megjelent naplójában a szerző. "Az egyik legfontosabb hang a holokauszt gyermekeitől." (Henryk Grynberg)
Egon Erwin Kisch - A gólem éledése
Ez az elbeszéléskötet a két világháború közötti években már megjelent magyarul - Csehszlovákiában. Annak idején csupán néhány példánya jutott el Magyarországra, s járt kézről-kézre azok között, akik az európai humanizmus kimagasló kortárs értékeivel akartak megismerkedni. A Gólem éledésének elbeszélései kétségtelenül közéjük tartoznak. Az új kiadás átdolgozott, adekváltá vált fordításában az első világháború előtti - zömmel középkori - gettó történetek mindegyike valóságos irodalmi gyöngyszem, krimikbe illő fordulatokkal mutatja be a régi gettók világát, lakóinak hányatott életét, a zsidó jellem és fájdalom sok évszázados titkait.
Chaim Potok - November a küszöbön
A történelem egyazon vidékre sodorta az oroszokat és a zsidókat, és az lett a sorsuk, hogy ádázul harcoljanak egymással. A kiválasztott és A nevem Asher Lev világhírű szerzőjének páratlanul izgalmas, számos nyelven megjelenő új regénye apa és fia viharos életét mutatja be - ugyanakkor az orosz zsidó Szlepak család krónikája a Szovjetunió teljes történetét is felvázolja.
Szolomon Szlepak katonai vezetőből lett diplomatává. Hithű kommunistaként nevelt Vologya fia könnyedén beilleszkedik a moszkvai elit világába. Ám amikor felismeri a rendszer hazugságait, fokozatosan ellenzékivé válik, mígnem végül a Szovjetunió felbomlásában kitüntetett szerepet játszó zsidó ellenzék hőse lesz. Vologya bátran veti bele magát a mindennapi szovjet lét mocskába, dacol kegyetlenségével, farkasszemet néz a megsemmisüléssel.
Az egykori Szovjetunió ellenzékének története a 20. század egyik legdöbbenetesebb históriája, amit a magyar olvasóközönség által is rajongott szerző egyedülálló módon, torokszorító családregényként dolgoz fel. Chaim Potok legújabb regénye igazi irodalmi szenzáció.
Komoróczy Géza - A zsidók története Magyarországon I-II.
A két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Komoróczy Géza több étvizedes kutatásainak impozáns eredménye e páratlan köny - a hazai zsidóságról eddig nem készült hasonló színvonalú, teljességre törekvő történelmi munka. Illusztrációkkal, fotókkal.
Randolph L. Braham - A népirtás politikája
Könyvünk rövidített változata a szerző először 1981-ben megjelent, majd 1994-ben átdolgozott és kibővített klasszikus művének. Az újabb információkkal kiegészített történelmi áttekintésében változatlanul a zsidók üldöztetését állítja középpontba. A magyar és sok más forrásanyagot alaposan feldolgozó szerző racionális és empirikus kontextusba helyezi azokat a történelmi, politikai, társadalmi és gazdasági tényezőket, amelyek hozzájárultak a tragédia kibontakozásához egy olyan időszakban, amikor a világ vezetői, köztük Magyarország és a magyarországi zsidóság vezetői már ismerték Auschwitz titkait.
A népirtás politikája a legragyogóbb stílusú és legátfogóbb mű, amely valaha is íródott a magyarországi holokauszt témájában. Tömörített változatában Randolph L. Braham belefoglalta az 1994. évi második kiadás legfontosabb kiigazításait, valamint a témában azóta megjelent új adalékokat. Meggyőződésünk, hogy a holokauszttal, illetve szláv és kelet-közép-európai kérdésekkel foglalkozó szakemberek nélkülözhetetlennek találják majd a kötetet.
Dr. Randolph L. Braham, az államtudományok nyugalmazott egyetemi tanára a New York-i City College-ban, valamint a Graduate School and University Center of the City University of New York-ban, ahol a Rosenthal Institute for Holocaust Studies igazgatói tisztét is betölti. Mintegy félszáz könyvet írt, illetve szerkesztett. A The Holocaust in Hungary (Columbia University Press, 1981) című kétkötetes művével, amely magyarul 1997-ben A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon címmel látott napvilágot, 1981-ben elnyerte a Jewish National Book-díjat az Egyesült Államokban.
Mark Roseman - A végső megoldás
A megsemmisítést elkerülő dokumentum annak a találkozónak a jegyzőkönyvét tartalmazta, amelyet 1942. január 20-án, a Wannsee partján álló hatalmas berlini villában rendeztek a zsidókérdés végleges megoldására. A résztvevők ínyenc ételek, finom konyak és márkás szivar mellett alig két óra alatt ítéltek halálra hatmillió embert. A szerző, Mark Roseman szikár tényszerűséggel, mégis megrázó erővel tárja fel a legújabb kori történelem talán legszégyenletesebb dokumentumának hátterét és a fordulópontnak számító találkozón történteket, amelyek a példátlan tömeggyilkossághoz vezettek.
Kovács M. Mária - Törvénytől sújtva
A könyv az 1920-as numerus clausus törvény történetének részletesen dokumentált feldolgozása. Igyekszik megválaszolni azt a kérdést, hogy a törvény történetének számos elemével a történetírás eddig miért nem foglalkozott, illetve bemutatni, hogy a közgondolkodásban és a publicisztikában a numerus clausus történetét milyen legendák és tévhitek övezik. A könyv a numerus clausus részletes történetét kiterjedt szakirodalmi és levéltári kutatások alapján mutatja be. A forráskutatás során vált elérhetővé az országgyűlési jegyzőkönyvek és az MTI híranyagának internetes adatbázisa, amelyre támaszkodva teljesen új tényeket tart fel a szerző. Kovács M. Mária professzor nélkülözhetetlen alapművet ad mindazok kezébe, akik a Horthy-korszak története és a magyar zsidóság sorsa iránt érdeklődnek.
Heribert Illig - Időugrások
Heribert Illig a KITALÁLT KÖZÉPKOR-ral nagy sikert aratott, komoly viharokat váltott ki és kavar ma is. Immár 1991 óta kutatja a történelem érdekes összefüggéseit, az elméletét alátámasztó tényeket. Munkatársaival együtt eredményeiket rendszeresen közzéteszik a Zeitensprünge (Időugrások) című folyóiratban. A hazánkban tapasztalható óriási érdeklődésre való tekintettel Illig örömmel válogatott a magyar olvasók számára kutatásaik gazdag anyagából. Tette ezt abban a reményben, hogy a kételkedő, gondolkozó emberek között a kezünkben tartott színes csokor élénk érdeklődést, vitákat vált majd ki és további kutatásokat inspirál. Az elgondolkodtató kötet lebilincselően izgalmas, érdekes kultúrtörténeti utazásra csábít. A könyvből kiderül, hogyan érintkezik egymással a múlt, a jelen és a jövő. A feltárt összefüggések egyben arra is rávilágítanak, hogy a helyes történelmi szemlélet életbe vágóan fontos és időszerű kérdés.
Stefan Zweig - Sakknovella
Ez a "mesternovella" Stefan Zweig utolsó szépirodalmi alkotása, és még halála évében, 1942-ben megjelent; azóta is az író egyik legnépszerűbb, legtöbbet olvasott műve. Az elbeszélés sajátságos feszültségét a főszereplők zseniális sakkpartijának izgalmas megjelenítése, és az író alteregójának tekinthető, a Bécset megtámadó német fasizmus elől Amerikába menekülő osztrák ügyvéd alakjának különös titokzatossága adja. A novella egyik főhőse a New Yorkból Buenos Aires-be tartó óceánjáró gőzösön a majdnem végzetessé váló sakkjátszma kapcsán így meditál: "A sakkjátékhoz, amint a szerelemhez is nélkülözhetetlen a partner, hogy ne váljunk automatává, puszta robottá -, s ezáltal végül embertelenné..."
Leon Uris - Exodus (angol)
_Exodus_ is an international publishing phenomenon - the towering novel of the twentieth century's most dramatic geopolitical event. Leon Uris magnificently portrays the birth of a new nation in the midst of enemies - the beginning of an earthshaking struggle for power. Here is the tale that swept the world with its fury: the story of an American nurse and an Israeli freedom fighter caught up in a glorious, heartbreaking, triumphant era. Here is Exodus - one of the great best-selling novels of all time.