Az ​Árpádház szentjei

Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg ​Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."

Michael Hesemann - A ​názáreti Mária
Egyetlen ​más szentet sem övez ekkora tisztelet és szeretet, mint Jézus Krisztus édesanyját, a názáreti Szűz Máriát. Életéről az evangélisták igen szűkszavúan írnak, ám annál bővebben szólnak róla a későbbi korok apokrif iratai és legendás elbeszélései. Vajon ez utóbbiak mennyire tekinthetők hitelesnek? Milyen mértékben őrizte meg az első századok szájhagyománya az eseményeket? Milyen történeti vagy régészeti információkat tartalmaznak a ránk maradt írások, amelyek alátámaszthatják valóságtartalmukat? Lehetséges volt-e úgy viselkedni, ahogy az adott forrás elmondja: beleillik-e egy-egy esemény a korabeli Júdea világába? A hazánkban is népszerű Michael Hesemann az oknyomozó író szigorúságával, ugyanakkor a hívő ember buzgalmával kutatja fel a történelmi dokumentumokat és a régészeti leleteket, összevetve ezeket a Szűz Máriáról szóló ősi hagyománnyal. Mindezek figyelembevételével kialakít egy egységes képet, amelyből - mint egy különleges mozaik - kirajzolódik előttünk a Megváltó Édesanyjának hiteles alakja és életútja.

Jacques Le Goff - Assisi ​Szent Ferenc
Assisi ​Szent Ferenc egyénisége kétszeresen is lenyűgöz, amióta csak érdeklődésem, lassan már fél évszázada, a középkor felé fordult. Mindenekelőtt maga a történelmi személy, aki a XII-XIII. század fordulójának meghatározó időszakában, a középkor modern és dinamikus szakaszának kezdetén, mozgásba lendítette a vallást, a tág értelemben vett kultúrát és a társadalmat. Félig szerzetesként, félig laikusként, az ekkortájt fellendülő városokban, az utakon és a magányos elmélkedés színterein, az udvari kultúra fénykorában, amely egyben a szegénység, az alázat és a prédikáció új gyakorlatának korszaka is, az Egyház peremvidékén, de óvakodva az eretnekségtől, lázadó szellemben, de nihilizmus nélkül, Közép-Itáliában, a kereszténység legforrongóbb vidékén munkálkodva, Róma és az alvernai magány között, Ferenc meghatározó szerepet játszott az új keresztény társadalom apostolaivá váló, frissen megalapított koldulórendek felemelkedésében, és ökológiai dimenzióval gazdagította a keresztény lelkiséget, olyannyira, hogy a vallásban, az irodalomban és a képzőművészetben kifejeződő középkori természetszemlélet megalkotójának tűnik. Ferenc a Krisztust középpontba állító és a vele való azonosulásig jutó újfajta szentség mintaképe, az első ember, aki maga is részesült a stigmákban saját kora és a középkori történelem mindmáig legvonzóbb egyéniségei közé tartozik kezdi könyvének előszavát Jacques Le Goff. Nagy jegyzetapparátussal ellátott, tudós munkái mellett a világhírű történész előszeretettel műveli az olvasmányos történeti esszé műfaját is. Ez utóbbi típusba sorolható ez a kötet, mely az igazi Szent Ferenc alakját úgy teszi szinte láthatóvá és hallhatóvá, hogy egyúttal mozgásban lévő, izgalmasan változó koráról is pontos képet ad.

Gárdonyi Géza - Isten ​rabjai
Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.

Michael Hesemann - Az ​első pápa
Michael ​Hesemann, a hazánkban is népszerű oknyomozó és hitvédő író (Sötét alakok, A Názáreti Jézus) a modern archeológiai kutatások tudományos eredményeit felhasználva végigjárja Szent Péter életének színhelyeit, a Genezáreti-tótól Jeruzsálemen át Rómáig. Vajon történelmi személy volt-e az apostol, s létezik-e tárgyi bizonyíték erről a szülőföldjén? Mennyire megbízhatók az evangéliumok elbeszélései? Vajon Péter valóban elhagyta Palesztinát, és ha igen, miért? Mit tett Rómában, és igaz-e a vértanúságáról szóló hagyomány? Miről tanúskodnak a róla elnevezett bazilika alatt folyó ásatások? Valóban az ő földi maradványait találták meg a régészek? Hesemann a tények módszeres felkutatásával és csoportosításával logikai úton olyan következtetésekre jut, melyek a téma szakértőit is meglephetik, az első századok kereszténysége iránt érdeklődőket pedig egyenesen lenyűgözhetik. Ezek alapján ugyanis az első pápáról szóló kétezer éves hagyományról kiderül: igaz és történelmi ténynek tekinthető!

Nagy András - Savonarola-kísérlet
"Kivégzésük ​előtti estén találkozhat azokkal a rendtársaival, akiket ugyancsak halálra ítéltek (Fra Silvestro és fra Domenico) eretnekség, skizma, engedetlenség és világi hatalom felhasználásának vádjával. Az eretnekség vádjában kétségtelenül van valami anakronisztikus, a mozgalmat pejoratívan minősítő. Hosszú szertartás végén akasztják fel, majd égetik el hármukat (előbb feloldozzák, kizárják, megszégyenítik őket), valószínűleg nagy tömeg előtt, bár a fennmaradt metszet (ismeretlen mester munkája) csaknem üres teret ábrázol. A hamvakat az Arnóba szórják. Az ellenforradalmak koreográfiájának megfelelően száműzetések következnek, néhány barát nyíltan megtagadja a priort, a San Marco domonkosai levélben könyörögnek a pápához bocsánatért. Francesco Romolinónak a Signoria zenészei szerenádot adnak (a pontos könyvelés feljegyezte az árát: 111 és fél forintért), a San Marco harangját, a Piagnonát leszerelik, majd megkorbácsolják. A Savonarola meggyilkolását követő első Signoria-választáskor a Nagytanács kétszáz Piagnoni tagját kivezetik a teremből - senki nem tiltakozik, Sándor pápa exkommunikáció terhe mellett tiltja be a prior munkáit, de már X. Leó (Giovanni Medici) elrendel egy vizsgálatot Savonarola eretneksége kérdésében, s XIV. Benedek a kanonizálást is felveti. Luther a Miserere-zsoltár kommentárjait 1524-ben Strassburgban kiadatja - később a Kereszt Diadalát a Propaganda Fidei elfogadja, prédikációs tankönyvként. Savonarola bejut az épülő Szent Székesegyházba - Raffaello és Michelangelo művein keresztül, de ott áll a reformáció emlékművein is. Wormsban, Genfben. Máglyája még nem hamvadt el, amikor az új hatalomhoz sorra érkeznek a gratulációk Európa udvaraiból. Szobor vagy freskó - az más. De előbb pusztuljon el."

Henryk Sienkiewicz - Quo ​Vadis? (angol)
IN ​the trilogy “With Fire and Sword,” “The Deluge,” and “Pan Michael,” Sienkiewicz has given pictures of a great and decisive epoch in modern history. The results of the struggle begun under Bogdan Hmelnitski have been felt for more than two centuries, and they are growing daily in importance. The Russia which rose out of that struggle has become a power not only of European but of world-wide significance, and, to all human seeming, she is yet in an early stage of her career. In “Quo Vadis” the author gives us pictures of opening scenes in the conflict of moral ideas with the Roman Empire,—a conflict from which Christianity issued as the leading force in history. The Slays are not so well known to Western Europe or to us as they are sure to be in the near future; hence the trilogy, with all its popularity and merit, is not appreciated yet as it will be. The conflict described in “Quo Vadis” is of supreme interest to a vast number of persons reading English; and this book will rouse, I think, more attention at first than anything written by Sienkiewicz hitherto.

Umberto Eco - Baudolino
"Hát ​ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.

Lisieux-i Szent Teréz - A ​kisded Jézusról Nevezett Szent Terézia nővér szelleme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodolányi János - Boldog ​Margit
A ​Boldog Margit általános középkori problémákat, eszméket, különösen az aszketizmust, a világtól való elkülönülés eszméjét vizsgálja IV. Béla különös leányának sorsában. A könyvet ma is élvezetessé teszi Kodolányi történelmi atmoszféra teremtő képessége, hasonlíthatatlanul ízes nyelve, remek stílusa, és a gondosan megkomponált mű alakjainak reális, lélektanilag is indokolt ábrázolása.

Simcha Jacobovici - Charles Pellegrino - Jézus ​családjának sírboltja
MINDEN ​IDŐK LEGTÖBB VITÁT KAVARÓ RÉGÉSZETI FELFEDEZÉSE Amit Jézus családjának sírboltja kínál: - Egy magával ragadó detektívtörténetet, amiben együtt van a történelem, a régészet, valamint a tudomány élvonala, és ami végre feltárja az igazságot egy kétezer éves rejtély mögött. - Tudományos részleteket a Jézus családjának sírjából való csonttartó urnákról, melyek feliratainak eredete, illetve olvasata akadémiai körökben vitán felül áll. - A DNS-tesztek eredményeit, melyeket Jézus csonttartó urnájából és Mária Magdolna csonttartó urnájából vett emberi maradványokon végeztek. - Tizenhat oldalas színes fényképes illusztrációt a sírról és a csonttartó urnákról. A Jézus családjának sírboltja egy olyan felfedezés történetét meséli el, ami könnyen lehet, hogy minden idők legnagyobb régészeti felfedezése: a názáreti Jézus családi sírjának felfedezését. 1980-ban Jeruzsálem egyik külvárosában egy lakókomplexum építkezése során véletlenül ledózeroltak egy sírt, mire azonnal a helyszínre hívták az Izraeli Régészeti Hivatal régészeit. Odabent a régészek tíz csonttartó urnára, vagyis koporsóként szolgáló I. századi mészkő ládára bukkantak. Hatra nevet is írtak, többek között Jézusnak, József fiának, két Máriának, és Júdásnak, Jézus fiának a nevét. A csapat arra a következtetésre jutott, hogy a nevek szokatlan egybeesése pusztán véletlen. Miután elvitték és katalogizálták a csonttartó urnákat, hagyták a sírt, hogy az építők befejezhessék, amit elkezdtek. Huszonöt évvel később Simcha Jacobovici – Emmy-díjas újságíró – felkutatta az urnákat az Izraeli Régészeti Hivatal raktáraiban, és úgy döntött, utánanéz a nevek figyelemre méltó egybeesésének. Simcha feltérképezte, majd lokalizálta az eredeti sír helyét, ami meglepetésére még akkor is épségben volt. Miután példátlan módon engedélyt kapott, hogy felnyissa, hamarosan rádöbbent, hogy a régészek olyan kulcsfontosságú bizonyíték felett siklottak el, ami ezt a leletet rendkívüli – az ember életében csak egyszer adódó – felfedezéssé tette. Ez a történet méltó rá, hogy a világon mindenhol az újságok címoldalára kerüljön, és alapvető kérdéseket vet fel a történelmi Jézussal kapcsolatban. Vajon a feliratokban szereplő „Jézus” és „Mária” az evangéliumi Jézus és Mária Magdolna? Az olvasó nagyszerű utazáson vehet részt, ami egy statisztikai elemzéstől indul, és egy kétezer éven átívelő időutazásba torkollik, egy Helyszínelőket megszégyenítő nyomozásba a DNS-ek és a nyomok után, melyeket az idő hagyott a sírokon. A Jézus családjának sírboltja rendkívüli megoldást kínál egy ókori rejtélyre. Ez a könyv a régészet, a történelem és a teológia figyelemre méltó kombinációja, ami megváltoztatja majd a gondolkodásunkat Istenről, a vallásról, és mindenről, amit Jézus életéről és haláláról tanultunk.

Ismeretlen szerző - Szent ​István Emlékkönyv
"Hazánk ​első szent királya, aki minden vonatkozásban tökéletes ember volt, közel ezer esztendő óta mint igazi apostolunk és atyánk: mint a legkiválóbb katolikus uralkodó és mint a katolikus Egyház nagy szentje él szüntelen a magyar nemzet köztudatában, amit ebben az Emlékkönyvben történettudásaink színe-java a rendelkezésre álló hazai és külföldi történelmi források alapján tudományosan is alátámaszt és megerősít. "Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás ezen sorokkal kezdte ötven évvel ezelőtt a híres Szent István Emlékkönyv bevezetőjét. Az Emlékkönyv szerkesztésére a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől 1936 januárjában kapta a megbízatást. A bevezető mellett ötven tanulmányt tartalmazó monumentális Emlékkönyv a kor legmagasabb tudományos szintű feldolgozásában adta közre mindazt, amit az Európa-hírű nevekben bővelkedő, kiváló szakmai fölkészültségű szerzőgárda szorgosan összegyűjtött Szent Istvánról és koráról, az egyház- és államszervezésről, valamint a nagy király alakjának utóéletéről. A hazai történetírás egyes területeken azóta sem tudott új, döntően más vagy nagyobb jelentőségű eredményeket fölmutatni. A közelmúltban megjelent, összefoglaló jellegű művek egész sora merít ebből a manapság egyre nehezebben föllelhető és egyre nagyobb értéket képviselő tanulmánygyűjteményből. A megújult történelemszemlélet és történetírás nem mondhat le a nagy elődök máig érvényes, forráskutatásokkal bőségesen megalapozott eredményeiről: valamint nem engedheti meg azt a fényűzést, hogy ez az alapvető könyv továbbra is csak a legszűkebb szakmai körök számára legyen hozzáférhető. E szempontok figyelembevétele indította a Kiadót, hogy Szent István halála 950. évfordulóján az ötven éve megjelent ötven tanulmányból a legjobb, legidőtállóbbnak bizonyult Húszat ismét közreadja, élve a reprint nyújtotta lehetőségekkel. A szerkesztés gondosan ügyelt arra, hogy a válogatás révén a tanulmánykötet eredeti, belső szerves egysége lehetőleg ne sérüljön és az írások téma szerint minél nagyobb területet öleljenek el, a komplex történelmi valóságot minél teljesebben közvetítsék. A tanulmányok első csoportja az előzményekről, pontosabban a kereszténység és a magyarság kapcsolatáról tudósít. Szent István egyház- és államszervezését négy tanulmány taglalja. A magyarság további sorsát meghatározó II. Konrád német-római császárral vívott háború okait, lefolyását ismerteti ezt a második egységet lezáró értekezés annak bizonyságaként, hogy Szent István munkássága kiállta a legkeményebb próbát is. Szent királyunk oklevelei, az "Intelmek" forrásai és a veszprémvölgyi görög oklevél a művelt olvasóközönség részéről is érdeklődésre tarthat számot. Szent István családi története hasznosan egészíti ki az előző írásokat, hiszen a személyes kapcsolatok jobb ismerete háttérinformációkkal szolgál. A Szent Korona körül hazakerülte óta zajlanak a viták, ám a végleges következtetések kimondása még messze van. Ezért kiemelkedő jelentőségű az, e témakörhöz kapcsolódó három tanulmány újbóli közzététele. Szent István alakját a középkori magyar és külföldi történetírás sok-sok forrása őrizte meg, ezek áttekintése nélkülözhetetlen az elmélyültebb történelemismerethez. Mindennek összegzéseként "Szent István a magyar történet századaiban" Szekfű Gyula tollából látott napvilágot. A szerzők névsora a kötet értékeiért kezeskedik: Alföldi András, Balanyi György, Balogh József, Csóka J. Lajos, Döry Ferenc, Ember Győző, Fettich Nándor, Gombos F. Albin, Huszár Lajos, László Gyula, Mihályi Ernő, Moravcsik Gyula, Pais Dezső, Szekfű Gyula, Szentpétery Imre, Váczy Péter. A tanulmányokat gazdag képanyag egészíti ki. Az Emlékkönyv újra hozzáférhetővé válása jelentős gazdagodás Szent István és kora források alapján történő, kritikai megismerésében.

Ismeretlen szerző - Testvéreink, ​a szentek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aleksander Krawczuk - Nagy ​Konstantin
Krawczuk ​műve több, mint Nagy Konstantin életrajza; voltaképpen a római birodalom történetével ismertet meg Diocletianus trónra jutásától Nagy Konstantin haláláig. Izgalmas idők ezek: külső támadások, belső felkelések, hatalmi harcok rázzák meg a császárságot, a társadalomban jelentős változások észlelhetők, a régi renden belül érlelődnek az új rend csírái, a régi, hagyományos vallások egyre inkább háttérbe szorulnak az új, diadalmasan előretörő kereszténység mögött. Konstantin ifjúsága Diocletianus uralma idejére esik. Diocletianus megkisérli társacsászárok segítségével, reformokkal útját állni a birodalom bomlásának. Mereven szembeszegül a keresztény vallással, üldözi, irtja az új hit követőit. Konstantin császárrá emelkedve okul elődje hibáiból, visszaállítja az egyeduralmat, és elődjével ellentétben felismeri, hogy a kereszténységet nem lehet elpusztítani, ezért kiegyezik vele, és uralma egyik támaszává teszi. Nagy szerepet játszik a keresztények körében dúló belső harcokban. Krawczuk az ókori történelem kiváló tudósa s egyben a tudományos népszerűsítő műfaj egyik legjobb művelője. Világosan, elevenen rajzolja meg e bonyolult időket, s bennük Konstantin alakját; sikerül e távoli kort közel hoznia az olvasóhoz.

Lesznai Anna - Kezdetben ​volt a kert
A ​szerző monumentális regénye, a Kezdetben volt a kert a magyar sors szempontjából döntő korszakot fog át: a múlt század hatvanas éveitől az első háborút követő szomorú és nyomasztó évekig. Magyar dzsentri és asszimilálódó zsidóság, magyar és nemzetiségi parasztság - az egyetemes magyar élet vonul fel a mély humánummal telített s az ember jövőjébe vetett hittel írott regényben.

Zipernovszky Judit - Csodatevő ​Szent Filoména
Egy ​őskeresztény kislányból – hogy hitét megtarthassa – vértanú lesz tizenhárom esztendős korában. A kislány – akit sebtiben eltemetnek egy katakombában – egy görög sziget királyának leánya, nevét terrakotta táblára vésik és kínzóeszközei jelképével együtt földelik, el. Eltelik 1700 év, amikor is régészeti ásatások feltárják azt a kamrát, amely csontjait őrzi. És ezzel megindul egy csodálatos, szinte megmagyarázhatatlan sorozata a történéseknek, minthogyha ez a lélek – újjászületve az öröklétből – ereklyéinek napfényre kerülésével bizonyítani akarná, hogy a halál csak átköltözés egy másik létbe, ahonnan a szeretet erejével kegyelmek és áldások záporoznak. Azóta keresztény világ megtanulta ennek a kislánynak a nevét, aki szüntelenül árasztja azt a szeretetet, amit rövid élete során nem tudott kifejezésre jutatni. Bénák elindulnak, vakok újra látnak, némák megszólalnak, és ő joggal viseli neve mellett, „A huszadik század csodatevője” címet. A neve: Filoména.

Ismeretlen szerző - Ami ​megmarad...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagymihályi Géza - Árpád-házi ​Szent Piroska
Az ​Árpád-ház nagy egyénisége Szent László magyar király lánya, 1118-1134 között Eiréné néven II. Ióannész Komnészosz bizánci császár felesége volt. Megépíttette a Pankrátor-Métér Eleusza-Szent Mihály hármas templomegyüttest, monostort, elmebetegek és aggok menhelyét, kórházat. A szegények, nyomorultak példamutató védelmezője volt. Nyolc gyermeke született. Korai halála előtt Xené néven felvette a szerzetesnők fátylát. Az ortodox egyház szentként tiszteli, kultuszát elvileg átvette a római és a görög katolikus egyház. Magyarországon emléke, személye és műve méltatlanul elhanyagolt. E könyv célja, hogy jelenlegi ismereteink alapján emlékét újra felidézzük, ünnepét (augusztus 13.) megünnepeljük, ikonjait megfestessük és tiszteletre kihelyezzük, a legfontosabb, hiányzó liturgikus szövegeket megírjuk.

Sangeet Duchane - A ​Da Vinci-kódon túl
Gyilkosság ​a Louvre-ban, melynek rejtett szálai Leonardo da Vinci műveihez vezetnek. Ezzel indul az izgalmas regény, amelyből már a megjelenés első évében hatmillió példányt adtak el. Nyomában szökőárként tört föl az olvasókban a vágy, hogy ne csak a kódot fejtsék meg, de a mögötte lévő titkokra is rábukkanjanak. Ha túllépünk a regényen, és eljutunk a tényekhez - s a tények mögött azt is kutatjuk, mi lehet az oka annak, hogy oly sokakat megragadott ez a történet -, úgy találjuk, hogy annak legradikálisabb állításai történetileg helytállók. Nincs történeti bizonyítékunk, hogy Jézus nőtlenséget fogadott vagy sem; a bibliai történetek szájhagyomány útján terjedtek, mielőtt leírták azokat; a keresztények Jézus halála után még több mint 300 évig nem értettek egyet abban, hogy isten volt vagy sem. Miért érintett meg a regény oly sokakat? Miért van még ma is olyan nagy hatása életünkben a legendáknak? Mi után vágyakozunk, mikor igazolni akarjuk, és meg akarjuk erősíteni azok valódiságát? Ha megértjük "A Da Vinci-kód"-on túlmutató történetet, sokkal jobban bepillanthatunk az ókeresztény közösségek életébe, a Szent Grál történetébe, Leonardo da Vinci titkaiba, a szent nőiesség kérdésébe, és megértjük, hogy ezek a témák miért érdekelnek és szórakoztatnak minket folyamatosan még ma is.

Popper Péter - Pilátus ​testamentuma
A ​regény egy latin műveltségű római katonatiszt szemszögéből mondja el a golgotai eseményeket. A tisztet, Pontius Pilátust, Judea helytartójává emeli a sors. Idegenkedve nézi a számára barbárnak tűnő zsidó vallási kultuszt, mégis egyre jobban belekerül a messianisztikus eszme vonzáskörébe. Sajátos helyzete lehetővé teszi, hogy Róma, a főpapság és Jézus tanítványainak oldaláról is figyelje a kereszténység megszületését.