Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Kár ​volna tagadni, hogy jó tíz évvel ezelőtt odavoltam Hassel könyveiért – afféle tiltott gyümölcsök voltak éppen akkor, amikor kezdtem felfedezni az olvasásban rejlő lehetőségeket, túllépve a nyomasztó kötelező könyveken, meg iskolai műelemzéseken. Azt persze természetesen tudom, mi fogott meg bennük akkoriban – az már sokkal inkább meglepett, mennyire nem tudok mit kezdeni Hassellel manapság, túl jó pár, az ő témájában illetékesebb könyvön.

A háborús ponyva műfajában az író szerintem ma is etalon. A Leo Kessler (Charles Whiting) nevével fémjelzett angol vonalhoz viszonyítva nagyságrendekkel autentikusabb, bár mind a történelmet, mind a fizikát eléggé szabadon kezeli műveinek írásakor. Erre jelen regény túlzottan is ékes példa – német páncélosok nyomulnak előre Ukrajnában, hőseink a Párducban ülve szórják a gránátokat az oroszokra, miközben néha önjelölt páncélgránátosként gyalogosan vágnak át a szovjet tankok között. Van egy hangulata, értem én, mitől lett ennek kultusza Magyarországon (főleg az internet előtti időben, amikor még sokan tényirodalomnak hitték Hassel regényeit) – a kiadó is nagyon ráérzett ezzel a Remarque-Rejtő párhuzammal, mert hát tényleg van itt pacifizmus és fekete humor is bőven, csak lássuk azért meg, mennyire abszurd házasság ez a kettősség…

Szóval Hasselnek mindennel együtt volt és van létjogosultsága. A komisszár pedig életművének egyik véglete (a másik a Kárhozottak légiója), mely arcátlanul a keleti frontra helyezi át a Kelly hősei című kultfilm cselekményét, hozzáadja a már unásig ismert csatajeleneteket, és előáll egy most már kizárólag kalandregényként eladható sztorival. Nincs itt semmi, amit ne olvastunk volna korábban Hasseltől, ismerős minden és mindenki, nem tud már minket meglepni sem az orosz bordélyházakkal, sem a német hadseregben szolgáló néger katonával, sem azokkal a tankcsatákkal, ahol a fél német hadsereg csap össze a Vörös Hadsereggel egyetlen ukrajnai városkának az elfoglalásáért. Én viszont erre már egyáltalán nem voltam vevő – hiába emlékszem ezekre a szereplőkre ma is elevenen, jó szívvel, valami hihetetlenül kilátástalannak és feleslegesnek, értelmetlennek éreztem ennek a könyvnek az olvasását. Nincs annál rosszabb, mint amikor az ember előre tudja egy könyvről, hogy az égvilágon semmit sem fog neki adni, nem lesz tőle gazdagabb még egy elképzelt élménnyel sem. Ezért most úgy érzem, Hassel azoknak fog igazán beválni, akik kedvelik a tétnélküli szórakoztató irodalmat, el tudnak vonatkoztatni attól, hogy a szerző vállaltan ponyvaíró, és nem próbálnak a regény mögé valami titokzatosat, magasztost odaképzelni. Akkor kimondottan szórakoztató lehet, arra mindenképpen megfelelő, hogy az ember elcsapja vele az idejét. Aki az irodalomtól többet vár, annak felesleges is kézbe vennie.


Még ​szerencse, hogy utolsó kötet. Elmebeteg kalandhalmaz, ami nem tud felnőni sem a korábbi részekhez (van néhány, amit azért túlszárnyal), sem pedig a teljes sorozat (amúgy nem túl magas) szintjéhez.
Arra pedig nem is igazán tudok mit mondani, hogy egy sorozat 14 kötetét lefordító szakember, valamint a könyvet átvizsgáló lektor sem akad fenn azon a tényen, hogy a második világháborúban NEM LÉTEZETT KALASNYIKOV (!!!!!!!), B**D MEG! Miért nem lehetett ezt észrevenni? Írói szabadság, a t**öm!
Ettől eltekintve is irreális történet, abszurd helyzetekkel, kretén szereplőkkel. És itt minden negatív jelzőként értendő.
De legalább vége.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

5.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók