Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Öngyilkosok szigete
Válogatás nyolcvannégy magyar író elbeszéléseiből. A művek túlnyomórészt 1905 és 1919 közöttiek, néhány elbeszélés ennél korábban, illetve pár évvel később keletkezett.
Ismeretlen szerző - Világhíres magyarok
Ez a könyv azokhoz szól a világ minden táján, akik már hallottak Magyarországról, és akik még nem hallottak. Akik már találkoztak magyarokkal, és akik még nem találkoztak velük. Arra hivatott tehát, hogy átfogó képet adjon annak a népnek a történelméről, szellemi alkotásairól , amelyik immár ezer éve itt él Európa szívében, s amelynek kultúrája hosszú évszázadok óta szerves része az európainak. Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas magyar tudós mondotta: „minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, teljesen fügetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli helyét a világban". A tudománynak és a művészetnek talán nincs is olyan ága amelyben magyar közreműködő nem volt vagy nincs jelen. Róluk szól a könyv, és arról, hogy mivel gyarapították szellemi kultúráját.
Wacha Imre - A korszerű retorika alapjai I-II.
Az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársaként 1964-ben kezdtem beszédre oktatni a Magyar Rádió bemondóit. 1966 óta vagyok bíráló bizottsági tagja a Péchy Blanka alapítványa értelmében minden évben megrendezett Kazinczy-versenynek, melyeken kiváló írók műveinek részletei hangzottak el, de hosszú időn át itt is csak a szöveg szólalt meg, s nem a gondolat.
Most közreadott munkámban 30 éves beszéd- és retorikaoktatási tapasztalataimat próbálom összefoglalni: az alapfeltételeit és alapkövetelményeit annak, hogy bátran léphessünk a közélet nyilvánossága elé: jól készüljünk fel a szerepre, és gondolataink sorát annak a megnyilatkozási műfajnak, alkalomnak és beszédhelyzetnek megfelelően szerkesszük meg, rendezzük el, amelyben hallgatóink elé akarjuk tárni őket.
Hoppál Mihály - Hiedelem és hagyomány
Évtizedek óta halmozódó adósságot törleszt a szerző ezzel a maga nemében egyedülálló kötettel. Hoppál Mihály jó ideje őrizgette fiókja mélyén teoretikus műveit és gyűjtéseit, melyek szigorú válogatás és átdolgozás után látnak most napvilágot. A kötet struktúrája j elemeket rejt. Tanulmányok és lejegyzett elbeszélések váltogatják egymást, segítve az olvasót laikust és tudóst egyaránt a hagyomány és hiedelem viszonyának mélyebb megértésében. Miként működik a hiedelmek rendszere, rendszernek nevezhető-e egyáltalán? A tudós érdeklődő kutatási vágya és az élő hagyomány találkozásának lenyomatát ismerhetjük meg az interdiszciplináris szemléletű kötetből. Hoppál Mihály (Kassa, 1942. október 21.) a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója, a hatvanas évek végétől kutatja a magyar narratív hagyomány különböző területeit (néphit, népi gyógyítás, magyar mitológia, samanizmus). 1967 óta dolgozik a Néprajzi Kutatóintézetben, ahol megalapította a népi gyógyítási archívumot és a nemzetközi hírű sámánarchívumot. 1997-től az Európai Folklórintézet igazgatója, melynek keretben az UNESCO szellemi világörökség konvenció kidolgozásában tevékenyen részt vett. 2003-től az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója, s több mint egy évtizede a Nemzetközi Sámánkutató Társaság elnöke. Több könyvsorozat és folyóirat szerkesztője. A magyarság körében kutatott az erdélyi és amerikai magyaroknál is, továbbá kutatott Szibériában és Kínában is.
Henkey Gyula - A magyarság és más Kárpát-medencei népek etnikai embertani vizsgálata
Dr. Henkey Gyula etnikai embertani vizsgálatait 1956 januárjában kezdte és 1997-ig a Kárpát-medencében 193, Bulgáriában pedig 8 helyszínen összesen 35 103 felnőtt személyt vizsgált, akik közül 32 899 a magyar, a többi hazai német, szlovák, horvát, bunyevác, sokác és bulgáriai tatár. 2001 őszéig 157 szakcikke és tanulmánya jelent meg. A kandidátusi fokozatot 1990-ben „A magyarság etnikai embertani képe" című értekezésének megvédésével szerezte meg. A szerző dunántúli, csallóközi, székely és kárpát-medencei kutatásainak foglalatát e kötetben tesszük közzé. Dr. Henkey Gyula érdeme, hogy Bartucz Lajosnak a turanid típus alföldi (nagy-magyar-alföldi) változatával kapcsolatos nézetét szakfotókkal, egyéni adatokkal és átlagokkal bizonyította, vizsgálatai szerint is ez a változat a magyaroknál a leggyakoribb jellegegyüttes. A szerző kutatta a környezetünkben élő népek embertani jellegeit is, foglalkozott az antropológiai kölcsönhatásokkal. Vonatkozó eredményei e kötet utolsó tanulmányából ismerhetők meg. Vizsgálati eredményeinek lényege, hogy a falusi és mezővárosi magyarok Közép-Európa embertani szempontból legegységesebb népei közé tartoznak, s a 16-18. században is folyamatos, őslakos eredetű magyar népességeknél a közép-ázsiai eredetű jellegegyüttesek ma is abszolút többségben vannak, a finnugor formákhoz képest a túlsúlyuk tizennégyszeres.
Ismeretlen szerző - Tipográfia és helyesírás
A könyv a magyar és idegen nyelvű szövegek tipográfiájának alapvető szabályaival és helyesírási, szedéstechnikai kérdéseivel foglalkozik. A szakmai alapok legszélesebb körű ismertetése mindenki számára érthető formában.
Bókay Antal - Bevezetés az irodalomtudományba
Mindenki - tudattalanul - valamilyen "irodalomelmélettel" kezd egy vers vagy egy regény olvasásához. Az irodalommal magasabb szinten foglalkozónak azonban tudnia kell, hogy az olvasás hátterében milyen irodalomtudományi irányzatok rejlenek, és milyen megközelítésekre lenne szüksége ahhoz, hogy olvasatának szintjét, mélységét erősítse. A könyv bemutatja az elmúlt kétszáz év irodalomtudományi irányait, olvasati stratégiáit, ezek eleméleti alapfogalmait és interpretációs módszereit. A korai modern filológiai és szellemtörténeti, a modern kor formalista és strukturalista megközelítései és a posztmodern jelenkor hermeneutikai, dekonstrukciós, posztstrukturalista és kultúraelméleti tendenciái a főbb csomópontok. A könyv kifejezetten az új, ún. bolognai típusú magyar szakos és modern filológiai képzések tankönyveként íródott.
Márai Sándor - Eszter hagyatéka és három kisregény
A kötet négy kisregénye időben szinte az egész Márai-életművet átíveli: A mészáros 1924-ben, az Eszter hagyatéka és a Déli szél 1939-ben látott napvilágot, a kötetet záró "krimi", a Szívszerelem (1985) pedig 2001-ben jelent meg először nyomtatásban. Valamennyi témája jellegzetesen márais: az emberi kapcsolatokat vizsgálja a sors és titok, találkozás és elvárás motívumain keresztül gazdag leírásokkal és belső monológokkal. Az Eszter hagyatéka (A gyertyák csonkig égnek mellett) az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere Nyugat-Európában.
Weöres Sándor - Egybegyűjtött műfordítások
Weöres Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak.
A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek.
Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.
Ismeretlen szerző - Száz rejtély a magyar irodalomból
Számtalan rejtély maradt megoldatlanul a magyar irodalom zivataros évszázadaiban. Kutatók gyakran egy élet munkáját áldozzák annak, hogy egyetlen homályba rejtőző titokra fényt derítsenek. Középiskolások, egyetemisták tanulmányaik során haszonnal forgathatják ezt a szakmailag igen magas tudományos igénnyel megírt, ugyanakkor olvasmányos, és színes képekkel gazdagon illusztrált könyvet.
Ismeretlen szerző - Kortárs magyar írók, 1945-1997 I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Várkonyi Nándor - Az írás és a könyv története
Mind az írás-, mind a könyvtörténet szigorú szaktudományok, hatalmas szakirodalmi bázissal, nemzetközi kutatási eredményekkel, egyre megújuló és a régebbieket avulttá tévő koncepciókkal és teóriákkal. Várkonyi Nándor most megjelent könyve azonban nem szigorú értelemben vett szaktudományos munka, így keletkezése idejétől (az ötvenes években vetette papírra a szerző) függetlenül ma is érvényesnek tekinthető. Várkonyi 1943-ban közreadott egy kis füzetnyi írástörténetet, ám a témán továbbra is dolgozott, műve azonban csak most jelenhetett meg. A vaskos kötet a kezdetektől a 18. század végéig tekinti át az írás és az írásrendszerek történetét, az írástörténet keretei közé foglalva a könyv (és elődei) történelmét is. Adatszerűen természetesen számos ponton módosult azóta a kép (Várkonyi nem tudhatott sem a krétai, ún. lineáris B írás megfejtéséről - épp csak jegyzetben utal egy erre irányuló kezdeményezésre -, sem az újabb egyiptológiai és sumerológiai kutatásokról stb.), ám a szerző legfőbb hozadéka nem is az egzakt adatok sorjáztatása, hanem az írás és a könyv történetének kultúrhistóriai keretbe való elhelyezése. Az a képesség, hogy izgalmas olvasmánnyá tudta tenni az írás kialakulásának, 'felfedezésének' történetét, esztéta érzékenységgel és láttató erővel felidézni a különböző írásrendszerek 'üzenetét', művésziségét, hogy a könyvet (a könyvszerű, a könyv felé mutató kezdeményekkel együtt) mint alapvető kulturális 'képződményt' volt képes bemutatni, változásait pedig az emberi szellem korszakos változásainak vonatkozási rendszerében taglalni. A kitűnő és remekül megírt kötetet elsősorban nem az írás- és könyvtörténet törzsanyagát megtanulni, elsajátítani vágyóknak, hanem - a művelődéstörténet iránt érdeklődő, művelt olvasóknak célszerű ajánlani.
John Man - Az írás története
John Man (Attila, a barbár király; Dzsingisz kán; A kínai nagy fal; A terrakotta hadsereg) legújabb könyvében az ábécé történetét bemutatva kísérli meg felmérni, hogy az eltérő írásrendszerek felfedezése milyen hatást gyakorolt az emberiség fejlődésére az ókortól napjainkig. Sorra veszi a különböző kultúrákat, az egyiptomi hieroglif írás bemutatásától a sumer, akkád ékíráson át a héber, görög és latin ábécé kialakulásáig. Az írásrendszerek általános jellemzésén kívül széles történelmi hátteret ad, régészeti feltárásokat ismertet, irodalmi forrásokat elemez a nyelvi elemzésen túlmenően gyakran filozófiai mélységekbe bocsátkozva. Az ábécé feltalálása annyira egyedülálló és különleges esemény volt az emberi írásbeliség és kultúra történetében, amelyhez foghatót a mai napig sem tapasztalhattunk. A kötet széles kitekintést ad a történeti és összehasonlító írástörténet és nyelvészet mellett a történelem, a régészet, a bibliakutatás, a jelentéstan tudományterületére, miközben közérthető formában, érdekfeszítően és gondolatébresztő módon vezeti végig olvasóját az emberi írás és nyelv fejlődésének fázisain.
Kéki Béla - Az írás története
Az írás megjelenése mérföldkő volt az emberi kultúrában. Kialakulása és fejlődése a billogoktól, csomójelektől és kagylófüzérektől az ék- és képírásokon, hieroglifákon át a betűírásokig a civilizáció egyik legnagyobb és legérdekesebb teljesítménye. Hogyan írtak az észak-amerikai indiánok? Melyik volt az első betűírás? E több mint száz ábrával illusztrált könyv az írásokat kutatva bejárja a világot: Mezopotámia, Egyiptom, India és a Távol-Kelet, Amerika írásai után a héber, arab, hettita, krétai, görög, szláv és persze a latin betűk történetére is fény derül, ahogy megismerkedhetünk a múltba merült germán és magyar írásokkal is.
Andrew Robinson - Az írás története
Az írás az egyik legjelentősebb találmány az emberiség történetében. Nélküle nem létezne a mai fogalmaink szerinti történelem és civilizáció. De hogyan, mikor és hol fejlődött ki az írás? S napjainkban vajon a jelek és szimbólumok "egyetemes nyelve" felé tartunk? Andrew Robinson tömör és alapos szövegében elmagyarázza, mi az összefüggés hang, jelkép és írás között. Ezt követően bemutatja az összes jelentősebb írásrendszert az ékírástól az egyiptomi és maja hieroglifákon át egészen az ábécékig, valamint Kína és Japán írásrendszeréig, de szót ejt olyan jelenségekről is, mint a cseroki "ábécé" vagy a rúnaírás. Könyvében hosszabb részt szentel az írásfejtések történetének.
Estók János - Szerencsés Károly - Híres nők a magyar történelemben
Királynők, királynék, fejedelemasszonyok, politikusok feleségei, színésznők, írók, költők szerepelnek a kötetben. Olyanok, akik életútja a magyar vagy a szomszéd népek történelmével érintkezett, összefonódott. Az életrajzi részeket a női léthez kapcsolódó források, levelek, naplórészletek és egyéb anyagok gazdagítják. A fordulatos életrajzokat érdekes művelődéstörténeti elemek teszik még színesebbé és élőbbé.
Estók János - A boldog békeidők
Magyarország 1849-1914 közötti történetében a zsarnokság félelemterhes sötétségét a polgári alkotmányosság reményteljes világossága követte. A nemzet képes volt dacolni a szabadságát eltipró önkénnyel, és az ország sorsát egy nagy és erős birodaloméhoz kötve kívánta a korában született polgári eszményeket valóra váltani. A kiegyezést megkötő Deák Ferencnek, a haza bölcsének vagy a független Magyarország mellett kiálló Kossuth Lajosnak volt-e igaza? Sokak számára ma is Magyarország egyik aranykora az Osztrák-Magyar Monarchia bő fél évszázada. Hiszen a boldog békeidők korára gondolva nem a szegényedő parasztság, a gyáripari munkásság szociális gondjai vagy a kivándorlók százezrei jutnak az eszünkbe. Itt él velünk a múlt század tárgyi világa: a lakóházak, az iskolák, a tûzoltólaktanyák, a színházak, a múzeumok, a kórházak vagy a pályaudvarok.A kívül-belül fehérre meszelt kétszobás parasztházakat vagy színpompás népviseletet látva a birtokos parasztság jómódját, felvirágzó kultúráját csodáljuk. Magyarországot Budapest központtal, mint testet az erek vasútvonalak hálózták be. A nagyobb városok utcáin omnibuszok, lóvasúti kocsik, majd villamosok jártak. Fiákeresek posztoltak a villanylámpák fényében úszó színházak, mulatók környékén. A századforduló táján hihetetlenül rövid idő alatt nyertek teret az irodalom, a képzőművészet és a zene j kifejezési formái. Az irodalom Jókaitól Adyig és az első Nyugat-nemzedékig, a zene Erkeltől Bartókig, a festészet Munkácsytól Csontváryig ívelt.
Kész Barnabás - Kovács András - A magyarság története
Fedezd fel a Világot!
-Enciklopédikus, magával ragadó kézikönyv
-560 oldal tele izgalmas témákkal, érdekességekkel
-Közel 1500 színes, részletes illusztráció és ábra
-Az információgazdag oldalakon látványos és olvasmányos módon tárulnak fel múltunk fejezetei
Ismeretlen szerző - A művészet története Magyarországon
Egyre több képzőművészeti kiadvány foglalkozik a magyarországi művészet történetének egy-egy fontos korszakával. Monográfiák, díszes albumok, kisebb-nagyobb tudományos és népszerűsítő tanulmányok ismertetik jelentős művészeti irányzatok, iskolák, művésztelepek történetét, egyes kiemelkedő alkotók tevékenységét. Egyre sürgetőbb szükségletté vált, hogy az olvasók kezébe adjuk a hazai képzőművészet fejlődésének átfogó bemutatását. Egyre inkább nélkülözhetetlenné vált, hogy megjelenjék egy olyan egykötetes kézikönyv, amely egységes koncepció és korszerű szemlélet alapján segítse az áttekintő tájékozódást, feltárja a nagy összefüggések láncolatát a honfoglalás korától egészen napjainkig.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának kollektívája Aradi Nóra vezetésével kiadónk felkérésére vállalta, hogy elkészíti az új, egykötetes összefoglalást. A nagyközönség számára írott új teljes áttekintésre törekvő kézikönyv felhasználja a kötet elkészülésének időpontjáig feltárt legújabb kutatási eredményeket.
A szerzők, akik az általuk bemutatott korszak legjobb hazai szakértői, éltek a lehetőséggel, hogy először ebben a könyvben közöljék a legújabb értékeléseket.
Az igen gazdag ismeretanyagot tartalmazó kötet használatát bő apparátus, fogalommagyarázat, hely- és névmutató közlésével igyekeztünk megkönnyíteni. A szöveget közvetlenül kísérő gazdag illusztrációs anyag, a sok alaprajz mind a legvilágosabb szemléltetést célozza.
Emmanuel Chadeau - Laurent Mayet - Raoul Charrier - Yves Lacoste - A jövő század hajnala
Űrállomások, a jövő repülőgépei; a tengerfenék benépesülése és utazás más bolygókra; az immunrendszer és a genetikai kód; az ózonlyuk és az üvegházhatás... több mint félezer színes fényképpel, rajzzal és térképpel.