Teleki ​Blanka Gimnázium - Budapest 1911-2011

Ismeretlen szerző - Jurisich ​Miklós Gimnázium - Kőszeg
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Kazinczy ​Ferenc (Steinmetz Miklós) Szakközépiskola, Kollégium - Komló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Dobó ​István Gimnázium - Eger
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - III. ​Béla Gimnázium - Baja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Balassi ​Bálint Gimnázium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Zalaegerszegi ​Zrínyi Miklós Gimnázium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jalsovszky Katalin - Tomsics Emőke - Budapest ​a Duna gyöngye
Minden ​város kétszer születik: Budapestet először tót napszámosok rakták téglából és vakolatból. Másodszor az írói, művészei építik fel. Kő és vakolat magában nem elegendő: az ilyen város csak telep, csak műhely, csak méhkas, de nem város a szó nemes értelmében. A puszta ezer és ezer év óta puszta, de csak Petőfi óta tudjuk, hogy szép. Budapest még fiatal város, és sokan még most sem akarják elhinni róla, hogy szép, nagy és nemes: mert Budapestről még nem írtak eleget. Nem volt Victor Hugója, aki bevallotta volna róla, hogy még a kövezete után is honvágyat érez. A nemlátóknak még nem nyitották fel a szemét, még nem hitették el az országgal, nem, még magával a várossal sem, hogy Budapestnek is tulajdon, sajátos és semmihez sem hasonlítható lelke van, mint akár Párisnak, vagy Londonnak. Pedig ez a lélek itt van, megvan [...] Uj Idők, 1922

Ismeretlen szerző - Középiskolai ​fizikapéldatár
A ​feladatgyűjtemény elsősorban a középiskolás diákok mindennapi munkájához kíván segítséget nyújtani 13 éves kortól bármelyik iskolatípusban és évfolyamon. Szerkezete független a különböző fizikatankönyvek felépítésétől. Az összeállítás az egyes témakörök hagyományos sorrendjét követi,, a fejezeteken belül betartva a fokozatosság elvét. A példatárat jól használhatja a középiskolás diák a fizika tanulásának folyamatában, a dolgozatírásra és felvételi vizsgára való felkészülésben. Haszonnal forgathatja tanár-szakos egyetemi hallgató, pályakezdő tanár, valamint tanár és diák a tanórán vagy azon kívül.

Ismeretlen szerző - A ​kaposvári 503. számú Rippl-Rónai József Ipari Szakmunkásképző Intézet centenáriumi évkönyve (1886-1986)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kőrösi Zoltán - Budapest, ​nőváros
"Vannak ​női városok és vannak férfivárosok is, némelyikről csak hosszú tapasztalás révén derülhet ki, hová is tartozik, sőt, van olyan, hogy egy város az idő múlásával megváltoztatja a nemét, olykor csak apróságok döntenek, Budapest például egy hervadófélben szomorkodó asszony, aki időnként a sminkkészlethez nyúl, s megrázza magát, ezt akárki megláthatja, ha a Dunára néz, a Margitsziget bozontjára, a melleket formázó budai hegyekre..." - olvashatjuk Kőrösi Zoltán új könyvében. A nyolckötetes szerző; prózaíró legújabb könyve Budapestet és főleg szűkebb lakhelyét, Belső-Ferencvárost jeleníti meg. Az irodalmi lapokban megjelent novelláiból (Élet és Irodalom, Jelenkor, Alföld stb.), illetve a Népszabadságban publikált sorozatából (Budapest, nőváros) a szerző egy sajátos városrajzot alkot. E szubjektív várostérkép központja a Ferenc tér, a Tompa utca, a Balázs Béla utca, de feltűnik az írásokban Ferencváros múltja, keletkezésének története, illetve a kerület mindermapjainak sok jellemző vonása a Páva utcai hajdani zsidóközösségtől a bolgár kertészekig, vagy a Castro vendéglő szerb közösségéig.

Ungváry Krisztián - Tabajdi Gábor - Budapest ​a diktatúrák árnyékában
Ungváry ​Krisztián és Tabajdi Gábor rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb történelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerzőpáros olyan fővárosi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták előtt, a városlakók számára pedig a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsköztársaság és az azt követő fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüldözés, a világháborús főváros, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott történeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes történelmi eseményekhez köthető szobrok és műemlékek kapcsán a szerzők múlt és jelen emlékezetpolitikai törekvéseit is áttekintik. A történészpáros kíméletlen és fájdalmas őszinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jelöletlenül bár, de ma is ott kísértenek a főváros utcáin - ideje hát mindenkinek megismerni őket.

Pereházy Károly - A ​régi belváros
"... ​Minden a régi helyén, csak persze ici-pici korrekcióval. Mürschberger úr egykori, szűk fűszerkereskedése elterebelyésedett az idők folyamán, és úgy hívják: Közért. Megvan a Déryné trafikja is, csak éppen dohányárudára keresztelték. Áll, szépen tatarozva, az angolkisasszonyok temploma és zárdája. A templom csinosabb lett, és most már Szent-Mihály-templomnak hívják, a zárda lakályos otthona a Vámos Ilona ápolónő- és szülésznőképző iskola kurtaszoknyás növendékeinek. A templomkapun egy-egy litánia után most is tömjénszag szökik az utcára, s akárcsak egykori műhelyünkben a liszt képzeletbeli illata, a zárda öblös kapualjára is ragad még a hajdani tömjénből valami és a kegyes angolkisasszonyok nyilván pirulva menekülnének, ha látnák kapuzárás előtt a zokogva, telhetetlen csókban összeforrva búcsúzkodó ifjú bábákat és szerelmüket valahonnan egy messzi faluról, a szabadságos honvédeket... Nincs gond semmire nálunk az Erzsébet-híd és a Nagycsarnok között, legfeljebb virágért kell a fővárosba menni - vagyis a Váci utca előkelő, bár foghíjas felére - mert megszűnt Reichard Alice, férjezett Spampinatóné üzlete, s helyét a Gelka foglalta el, mint hirdeti: »A közönség szolgálatában«. És persze a Sörház utcában már egy százada nem csapolnak hazai sört, de hogy nevét el ne veszítse: sörbár nyílt a sarkán, Wernesgrüner sört mérve. A Só utcában nem árulnak már sót, a Pintér közben hiába keresnénk pintéreket, a Molnár utcában bőven találhatunk, ha szükségünk van rá, kárpitosokat, molnárt azonban egyetlenegyet sem... Az Újvárosháza mellett, vadregényes, fákkal-bokrokkal benőtt kertecskében a parányi szerb templom, vasrács körülötte, falához, kőkerítéséhez dőlve régi sírkövet, sírkeresztek őriznek ismeretlen rác halottakat. Akad-e még hívője? Nemigen, hisz kevés környékünkön a szerb, bár valaha a mi háztömbünket szerbek lakták, már IV. Béla korában itt volt a rác város, a mi házunk alaprajza most is ugyanaz, mint akkor, hány évszázaddal ezelőtt is?!..."

Ismeretlen szerző - Tétény-Promontor
A ​múlt ismerete nélkülözhetetlen a jövő építéséhez! Ezzel a mottóval jellemezhetjük a XXII. kerület történetét tartalmazó kötetet. A könyv első részének olvasása közben derül ki, hogy a kerületnek milyen gazdag - egészen az ókorba visszanyúló - története van. Az évszázadok során kialakult és Buda déli kapuja előtt elhelyezkedő települések, gazdasági, társadalmi, kulturális életéről szóló fejezetekből rendkívül érdekes történelmi tényeket ismerhet meg az olvasó. Tétény és Promontor már évszázadokkal ezelőtt gazdaságilag Budához kapcsolódott és ez befolyásolta e települések fejlődését. A szerzők sokrétűen mutatják be a XXII. kerület - korábban önálló települések - fejlődését, a lakosság életkörülményeit. Mind ez szorosan illeszkedik az adott - gazdasági-társadalmi mozgásokat előidéző - történelmi keretbe. A földrajzi és régészeti kutatások eredményei mellett megismerhetjük a kerület gazdaságtörténetét, munkásmozgalmát és kultúrtörténetét. A könyv második része tartalmazza a felszabadulástól eltelt 25 év erőfeszítéseit amelyek a kerület általános, az élet minden területére kiterjedő fejlesztése érdekében történtek. Az olvasó a történeti ismeretek birtokában a helyszínen is meggyőződhet arról, hogy e negyedszázad alatt a kerület az előző korok fejlődési üteméhez mérten mennyit haladt előre. A múlt és jelen ábrázolását a jövő távlatai egészítik ki.

Csákányi Lajos - Rózsadomb ​és vidéke
A ​könyv a Rózsadomb és vidéke harmincas évekbeni állapotát bemutató kiadványhoz csatlakozva, azt kiegészítve, az azóta eltelt évtizedek változásait mutatja be a múlt század elején és napjainkban készült felvételek segítségével. A változások sok helyütt megdöbbentőek és már-már azonosíthatatlanok, de vannak helyek, ahol szinte minden változatlan. A múlt és a jelen egymás mellé állítása minden érdeklődő számára tartogat érdekességeket és tanulságokat.

Thurzó Gábor - Belváros ​és vidéke
Ha ​átmegyek a Váci utca két felét összekötő aluljárón - sokszor visz arra az utam -, megállok a nagyított fényképek előtt. Képek a hajdani Belvárosból - ennyit mondana róluk a sebtiben átsiető. Nekem azonban ez a vedlett, minden különösebb csín nélküli városrész többet jelent. Betekintve az egyik tablón az egykori Lipót utcába - a mai Váci utca déli részébe -, ott látom derengeni az Angol-kisasszonyok elmosódó árnya mögött a házunkat, a házat, ahol születtem, ahol azóta is élek. "Die Stadt", így nevezte egyik anyai nagyanyám, mert nekem különös szerencse folytán kettő is jutott. Vagyis: a város. Ez maradt számára Pest, amikor már régen Budapestté változott, eltűntek az ósdi házak, felépült a karcsú, aranysárgán sugárzó Erzsébet-híd, megsemmisítve a stadtot. Ez maradt Pest, szűken, a hajdani városfalak közé zsúfoltan akkor is. Németül nevezte, azzal a sajátos németséggel, mely hangsúlyaiban, mondatszerkesztésében már magyar volt, elbűvölő, csak-pesti tájszólás. Így beszéltek magyarral vegyest németül a hajdani családi házban, ott, a Váci utca alsó felén, anyám és nagyanyám. De amikor hazahozták Rákóczi és Kossuth hamvait, mindketten mélységes gyászba öltözötten tisztelegtek a rebellisek emléke előtt. S természetesen, mint afféle hazafias iparosok, a gyász idejére bezárták a boltot. Ezt a sajátos kis világot örököltem tőlük, ez vesz körül ma is, ettől nem szabadulok soha.

Zolnay Vilmos - Gedényi Mihály - A ​régi Budapest a fattyúnyelvben
Ez ​a könyv a főváros sajátos históriáját vázolja fel a nyelvészet eszközével. Mivel anyagát a fattyúnyelvből, a szlengből meríti, a kirajzolódó képből a 19-20. század fordulójának és a 20. század első felének nem hivatalos Budapest-történetével ismerkedhet meg az olvasó.

Sárközi Mátyás - Vérbeli ​várbeliek
Sárközi ​Londonról és a pesti Király utcáról írott könyvei után ezúttal a budai Várnegyedben bolyongott, annak a Máraihoz visszavezetett axiómának igazát keresve, mely szerint: „a Várban lakni világnézet”. Hogyan gondolkodnak erről a ma itt élők? Létezik-e efféle "várbeli világnézet"? Léteznek-e ma "vérbeli várbeliek"? Sárközi utcáról utcára járva faggatja az itt-élőket, idézi meg az egykor itt élt családok – Batthyányak, Széchenyiek, Esterházyak, Márffyak, Mailáthok, Hatvanyak (hogy csak a leghíresebbeket említsük) – sokszor tragikus sorsát. Sorsuk összefonódik az épületekével. Sárközi könyve nem akar vetekedni a Várról szóló remek hely- és művészettörténeti szakmunkákkal: „Könyvünk különös elegyét nyújtja helytörténetnek, barangolásnak, építészettörténeti leírásoknak és életrajzok novellisztikus felidézésének. A bejárt utcákban, sétányokon és tereken találunk egy kicsit ebből is, abból is. S persze mindez azt a célt szolgálja, hogy felfedjük a vári világnézet és mentalitás titkát.”

Szász Anna - Kis-czell
Nyomozás, ​szerelem, ismerkedés, Óbuda, veszély, árulás....egy izgalmas, olvasmányos regényben Péter, egy elfoglalt mérnökember végül elhatározza, hogy igazi társat keres - a neten. Itt akad rá a félénk Máriára, akit első randijukon a Kiscelli múzeumba visz sétálni. Minden romantikusan alakul, míg egy nap a férfinál megjelenik egy szellem, aki azt állítja magáról, hogy trinitárius szerzetes és hogy a XVIII.századbeli Kis-czelli kolostorban élt. Segítséget kér - és a pár igent mond. Miközben nyomoznak, feltárul előttük a régi Óbuda és kapcsolatuk is mélyül. De van valaki, aki már nemcsak a régi, rejtélyesen eltűnt kis-czelli kódexekre vetett szemet, de a jóképű mérnökre is. És céljai elérésére minden eszközt bevet. Vajon sikerül-e megfejteni a kódexek titkát és közben kinyomozni két gyilkosságot is 277 év távlatából? És hogy segít a szerelmeseknek akaratán kívül Igor, az orosz üzletember?

Nagy Lajos - Bónis György - Budapest ​története III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​reformkori Buda-Pest
Róma ​és Párizs mellett Budapest a harmadik nagy európai főváros, amely a világörökség része lett. A város természeti szépsége, hangulata arra buzdít minket, hogy emléket állítsunk a régmúltnak. A kötet összeállítója, Faragó Éva, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa azzal a szeretettel ajánlja az olvasóknak ezt a könyvet, amellyel ő maga több mint harminc éve kutatja Budapest emlékeit, irodalmi, művészeti életét. 56 színes, 31 fekete-fehér kép, litográfia, rézmetszet ismertet meg bennünket az akkor még három város: Buda, Pest és Óbuda látképeivel. A kor legjobbjaitól válogatott irodalmi idézeteken és életképeken keresztül bepillantást nyerhetünk a mindennapi élet apró részleteibe is. Jókai Mór, Degré Alajos, Nagy Ignác, Széchenyi István, Wesselényi Miklós írásai és a zömében német, osztrák mesterek: Gottfried Prixner, Jakob és Rudolf Alt, Franz Sandmann, Weber Henrik, Klette Károly, Carl Schwindt, Perlaszka Domokos, Josef Kuwasseg hangulatos, aprólékosan kidolgozott, finom képei bemutatják az akkor alakuló nagyvárosi életet, az idők során lebontott reformkori épületeket, és ennek a három városnak az összekötő elemét, a Dunát. A könyv a honfoglalás 1100-dik évfordulójára készült. Tisztelet a Városnak!