Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Kényelmetlen, ​azt hiszem ez kellőképpen kifejez MINDEN-t, ezekben a kissé abszurd novellákban. Kevés tetszett, van amelyik egyáltalán nem, fura volt olvasni őket, némelyikben nagyon meglepődtem az erőszak fokán. Talán A török szőnyeg, a Minden és az Ahogy úgy ringatják a csípejüket tetszett legjobban, a legkevésbé a Miért és a Míg a halál el nem választ, a legfelkavaróbb pedig számomra a Nyalóka volt, ott kissé meglepődtem. Gondolatébresztő volt, örülök, hogy egy kihívás miatt kézbevettem.


SteelCurtain
5.0/5

Janne ​Teller a Semmi után játszi könnyedséggel bizonyította be, hogy a Mindenhez is ért.
Rövid írások, de érzésem szerint a legérzékenyebb műszerekkel sem lehetett volna ennél pontosabban eltalálni az egyes novellák ideális hosszát. A történetek majd mindegyikében az intolerancia-erőszak testvérpáros kapja a főszerepet. Hol nyíltan, néha lappangva, a homályból előosonva, ugrásra készen. Bár nincs nap, hogy ne találkoznánk e sziámi ikrekkel, mégis folyton beszélnünk kell róla, mert állandóan megújul, hihetetlen formákat vesz fel, s néha oly kifinomult köntösben jelenik meg, hogy a hiszékenyebbeket könnyedén elbűvöli.


Nikolett0907
5.0/5

“Amit ​nem értek, az az, hogy mi a különbség egy olyan munka között, amit nem szeretünk, sőt esetleg a munkaadónkat se, és aközött, hogy valakinek a rabszolgája vagyunk? A munka jellegén múlik? A fizetésen? A munkaidőn?”

Mikor olvastam a Semmi című könyvet, először elég szkeptikus voltam, aztán pillanatok alatt elmúlt és teljesen belefeledkeztem.
Az akkor átélt élmény még frissen él bennem, hisz csak pár napja történt, mégis úgy voltam vele, ez a kötet majd add egy kis energia löketet.
Nos kaptam új gondolatokat, kétségbeesés érzését, kiábrándulást és aztán elérkezett hozzám a Minden, az a tudás, hogy felfogom, és értem, és a felismerés, hogy már látom is….

Ez a csepp kötet megint sikeresen padlót fogatot velem.
Nem kímélt.
A történetek elég változatosak, de egytől egyig az erőszakból táplálkoznak.
Ugyanakkor megmutatják a karakterek valóságát, a belső világuk mezítelen képmását.

Mindegyik hordoz magában valami apró titkot, amit úgy érzem csak nekem szól és meg kell fejtenem, és addig kell bogoznom az apró szálakat, míg mindent tökéletesen értek…és mikor ez megtörténik csak üres lélekkel ülök és nézek ki az ablakon, hogy megkaptam a végkifejletet. Ezt akartam?
Nem tudom. Nem hiszem.
Rossz amit kaptam?
Igen és egyszerre nem.
Azt kaptam ami van, ami létezik , él és pulzál.
Ahogy veszem a levegőt úgy tér vissza az élet belém, és leszek még dühösebb, még makacsabb…
Elfog múlni, csak az marad ami mindig is, egy végletekig kitartó, a nézeteit el nem engedő, de szabad szellemmel és lélekkel harcoló ember….

Jó, hogy létezik ez a kötet és megíródott az ellentéte is.
Mert a Semmi és a Minden ad egy egész képet a világunkról.

Amiről pedig szól ez a novella csokor…..fedezd fel, mert lehet nem lesz rögtön érdekes, de ha te is azon olvasók közé tartozol, akik szeretnek elmélkedni, gondolkodni a leírtakon, akkor valószínű megérted a lelkesedésem.

Számomra egy keserédes kötet.
De hatalmas erővel és értékkel bír.

Kedvenc!♥


DoreenShitQ
5.0/5

“Az ​úgy-tenni-mintha világban.”


Amikor olvastam a _Semmi_t, az járt a fejemben, hogy Janne Teller vagy beteg, vagy zseniális, de Minden után bátran ki merem jelenteni az utóbbit.
Rengeteg fiataloknak szánt könyv van, de azt hiszem Janne Teller regényei a legszókimondóbbak, rákényszerít, hogy véleményt formálj, képet mutat neked a világról, hogy ilyen, de te döntöd el, befogadod-e ezt a képet, vagy vizsgálódsz magad. Teller felmászott a kedvenc íróim páholyába, és elfoglalta a jól megérdemelt, biztos helyét :)

,,– A lábad előtt hever a világ.
– Milyen világ?"


Chöpp
3.5/5

Az ​utolsó, a Minden Becketti magasságokba emelte a kötetecskét, de rettegéssel olvastam az előzőeket, várva, mikor okoz lelki fájdalmat. Jött is a fájdalom mindig. Kellemetlen szembesítés az emberi lélek mélységes bugyraival. És ha gyermekek a főhősök, tripla a fájdalom.
Sajnálom, hogy nem tudom szeretni, de így van. Nekem túl kemény ez a fajta szembesítés. (Kivéve a Mindent).


beasechoes
4.0/5

Nem ​szoktam túl sűrűn novellásköteteket olvasni, mert néha olyan furcsa és számomra semmitmondó történeteket tudnak írni, viszont ez a könyv… ez nagyon ott van! Súlyos lélektani témákat és problémákat jellemeznek ezek a novellák. Fura lehet, de nekem a Minden c. novella és a Miért? tetszett a legjobban. Valószínűleg azért, mert ennél a kettőnél kellett a legeslegjobban elgondolkodnom azon, hogy itt pontosan mire is gondol az írónő.
A Semmi c. könyvét sem tudom kiverni a fejemből, amióta elolvastam. És ezt sem fogom.
Köszönöm.
Volt egy-kettő közte, ami annyira nem fogott meg, ezért kap 4 csillagot.


Kikiriki
4.5/5

Jó ​volt ez, de számomra nem jelentett annyi Mindent, mint amennyit a Semmi. Gondolatébresztőek voltak a novellák benne, tetszettek is, kivéve az utolsót, azzal nem sikerült megbarátkoznom, de nem tudom, miért. Jó kis délutáni olvasmány volt, egyes mozzanatok belőle biztos sokáig meg fognak bennem maradni, de pár novella felejtős.


vorosmacska
4.5/5

Fontos ​kis könyv. Egyszerű, világos nyelvezetével és témaválasztásával a kamaszokat célozza meg. Drámai történeteket olvashatunk, melyek nyugtalanító kérdéseket vetnek föl. Fiatalok, gyerekek a szereplői, a történetekben megtaláljuk az erőszak, a rasszizmus, a fiatalkori elmagányosodás, a szűklátókörűség és gyűlölet témaköreit. Az írások könnyen olvashatóak és tömények – talán ebben rejlik erejük.
A novellák közül hármat említenék, melyek különösen tetszettek.
Az Ahogy úgy ringatják a csípejüket, szemüket a földre szegezve című novella narrátora a legsötétebb korok házmestereit juttatja eszembe, aki gyűlölettel telve fröcsögi igazságait a máshogy élőkre, a máshonnan érkezőkre. Tanulságos belelátni gondolataiba.
A török szőnyeg c. írás egy Törökországban turistáskodó nyugati ember arroganciáját és felsőbbrendűségét veszi célba, aki puszta szórakozásból vérre menően alkuszik a győzelem kedvéért. Teller mindezt szembeállítja a fiatalabb generáció nyitottabb és emberibb szemléletével. Nekem ez volt a legütősebb és legemlékezetesebb novella.
A Nyalóka történet egy magányos kisfiúról, aki már elvesztette a macskáját és a papáját. Egyedüli barátja az udvaron álló fa {{érdekes, pár hete egy Modiano könyvben olvastam idősödő szereplőjéről, akinek magányát az udvaron álló rezgőnyár űzi el – úgy látszik, ilyet is tudnak a fák, majd megfigyelem}} és amikor egy kislány barátkozni kezd vele, mindent megtesz, hogy el ne veszítse, amiből érezhetően tragédia lesz.
Érdemes lenne nálunk is a kamaszok kezébe adni a kötetet, remek vitaindító lehet.


Black_Angel
4.0/5

Félve ​álltam neki, mert nekem a Semmi nem tetszett. Mégis, ez a kötet jobban tetszett, gondolkodásra bírt, főleg az utolsó novella, de igazából az összesen elgondolkodtam, mérlegeltem, mi is a helyes út, és tényleg a helyes út a jó út…
Érdemes beleolvasni:)


gab001
5.0/5

Szerettem ​a Semmit, így nem volt kétséges, hogy olvasni fogom valamikor ezt a könyvet. Hogy miért pont most? Mi lehetne jobb alkalom, mint a szerzőnő születésnapja? A címadó novella tetszett a legkevésbé. Talán azért, mert a kötet végén található, s addigra már kialakult bennem valamiféle elvárás a többi alapján. Kilógott a sorból, bár kétségtelen, hogy ugyanolyan hatásos. A Semmiben már megismert társadalmi érzékenység köszön vissza itt is az írónőtől. Olyan dolgokra mutat rá, amik felett sokszor inkább szemet hunyunk. Visszatérő motivum például a rasszizmus. Elgondolkodtat.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
4.0/5

Statisztika

47.3
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás

Címkék

Kollekciók