Magas ​labda

Tóth Krisztina - Hazaviszlek, ​jó?
Hajléktalanok ​ülnek egy padon és meredten bámulnak egy tárgyat, a magasból színes labdákat szórnak a Balatonba, az eltávozott házi kedvencek a felhők tetején gyülekeznek, egy férfi megtalálja felesége titkos mobilját, a papagáj megszökik, ám egy nagyon fontos mondatot tanul kalandozásai közben... Végtelen motívum- és műfajgazdagság jellemző e könyvre, melyben Tóth Krisztina összegyűjtötte az utóbbi években írt tárcanovelláit és más publicisztikai műveit. Az ötven írást az teszi kiemelkedővé, hogy a szerző minden esetben túllendül az aktualitáson, és az egyszeri pillanattól a teljességig jut el. Hétköznapi, első ránézésre bagatell drámáról derül ki, hogy sorsfordító esemény, és az élet persze bármikor képes minket megörvendeztetni abszurd oldalával, csak az a kérdés, hogy sírni vagy nevetni van éppen kedvünk. A könyvben szereplő írásokat többek között a Nők Lapja, a Népszabadság és az Élet és Irodalom közölte.

Tóth Krisztina - Pixel
Egymással ​ütköző emberek és sorsok kavarognak térben és időben, véletlenszerűen találkoznak, ám mégis olyan érzésünk van, mintha egy közös testhez tartoztak volna egykor, csak ezt a testet szétszakította volna valami, ahogyan a könyvben fel-feltűnő párokat is. Fej, szív és kéz: minden testrészhez egy történet tartozik. Humor és keserűség regiszterei váltogatják egymást, hol a közelítés fájdalmas pontossága, hol a távolítás iróniája jellemzi az egymásra épülő történeteket. Tóth Krisztina új könyvében a fejezetek önálló pixelkockákként működnek: önmagukban is egyedi színűek és izgalmasak, de ha észrevesszük közöttük a kapcsolatok összetett rendszerét, vagyis, ha hátrább lépünk egy lépéssel, valami új és lenyűgöző, nagy történetté állnak össze. Állandó közelítés és távolítás, kicsinyítés és nagyítás váltakozása rajzolja meg szemünk előtt ezt a sajátos és időközben nagyon is élővé váló szövegtestet. "Este kiültek a kis ház tornácára, és a doktornő elégedetten nyugtázta, hogy a férfinak egész nap nem szólt a mobilja, mert kikapcsolta. Kortyolgatták a vörösbort, néztek bele az ereszkedő sötétbe. A férfi egyszer csak váratlanul a távolba meredt, és meglepődve mutatta, hogy jé, emelkedik a víz, hogy egyre szélesebb hullámok jönnek a tornác felé, és hogy nem érti. Mikor itt nincs is tó a közelben. A nő azt felelte, hogy tényleg, és milyen szép ez a nagy víz, ahogy tükröződik rajta a hold. A férfi jól látta, hogy a hömpölygő víztömegen semmiféle hold nem tükröződik, és túlságosan romantikusnak is találta volna ezt a képet, de nem akart vitatkozni. Egyrészt piszokul fájt a feje, nyilván a vezetéstől, másrészt érezte, hogy beleszeretett ebbe a kék szemű, ismeretlen doktornőbe."

Tóth Krisztina - Porhó
A ​hulló hó a megbocsátás, a kegyelem jelképe. Tóth Krisztina verseiben is ott szitál a finom, alig érezhető porhó, mely az idők során lassan, észrevétlenül mindent befed; és ha izgalmas, sokat ígérő felfedezőútra indulunk e világban, előtűnnek sajátos formái, és a lábunkhoz tapadó hó alól előbukkannak a legkáprázatosabb színek. Az elfojtott, a ki nem mondható érzelmek kavarodása, a pattanásig feszült idegek: így jellemezhetnénk leginkább Tóth Krisztina költészetét, mely a nővé érés, az anyaság és a mélyben izzó, de kitörni képtelen szenvedélyek lenyomata. Egy három tételes versben elképzelt és valósnak tűnő szeretkezések keverednek, másutt óda születik az ötvenéves férfihoz. A címadó írásban Tóth Krisztina pedig megrendítő kérdéseket tesz föl a krisztusi koron innen, de a József Attila-in túl: "Harminckettő hogy telhetett? / Hogy múltak el napok, hetek?" Ez az új és régebbi verseket tartalmazó, az egész eddigi életművet bemutató kötet a válasz.

Tóth Krisztina - Síró ​ponyva
Tóth ​Krisztina előző kötetét, a Porhót az ezredforduló egyik legjelentősebb magyar irodalmi vállalkozásaként értékelték, elnyerte a rangos Palládium-díjat, szerzője azóta is a fiatal költőnemzedék legkedveltebb tagjai közé tartozik. A kivételes formaérzékű költő a Síró ponyva szövetét is gyöngéd figyelemmel szövögeti lenyűgöző egésszé. A letisztult versciklusok megszenvedett fegyelmezettségről és rendkívüli érzékenységről árulkodnak. Tóth Krisztina a hétköznapi események hátterében meghúzódó örökérvényűt keresi verseiben, méghozzá úgy, hogy belát, bevilágít a mindennapi történések mögé. Az elénk táruló látvány nem mindig szívderítő, a pontosan rajzolt, kinagyított részletek olykor valami bizonytalan, sejtelmes, baljós végkifejlet felé mutatnak. Abban a világban, ahol a ponyva is sírva fakad, s szinte a keletkezése pillanatában elmúlik minden, a csönd és a néma szemlélődés a túlélés eszköze lesz.

Szabó T. Anna - Tóth Krisztina - Varró Dániel - Kerge ​ABC
Egy-egy ​állatról szóló játékos vers egy-egy betűvel ismerteti meg a kisgyermekeket. Az óvodában és iskolában is hasznosan forgatható könyv jelentősége, hogy összeköti az óvodában tanultakat az iskolában elsajátítandó ismeretekkel: a gyerekek könnyen felismerhetik és megtanulhatják a kis- és nagybetűket egyaránt. Ismert állatok (cica, csacsi, teve) mellett egzotikus és kitalált lények (dzseláda, ibisz, űregér) népesítik be a Kerge ábécé képzeletbeli állatkertjét.

Tóth Krisztina - Akvárium
Ebben ​a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium. Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, ,,hétköznapi katarzissal" tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

Fodor Ákos - Buddha ​Weimarban
"Elkészítési ​javaslat: versemet oldd föl / Életed Vizében: úgy, / ahogy neked jó."

Fodor Ákos - Szó-Tár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Ákos - Még: ​mindig
ÉLET ​ÉS MŰ szellem az anyag örökégő házából menekít ezt-azt

Fodor Ákos - Pontok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Ákos - Dél ​után
Fodor ​Ákost Tandorihoz képest szokták a kortárs költészet térképén elhelyezni. A kötet hátlapján idézett interjú szerint éppen ő nyilvánítja a szerzőt "eredeti költő"-nek. Bár ez a gyűjtemény címekkel együtt sem tartalmaz többet háromszáz rövid sornál, mégsem tekinthető ötletek, rímes vagy rímtelen szójátékok, poénok, maximák véletlenszerű halmazának. Olyanféle gondolati, nyelvi sűrítés munkálkodik bennük, amilyen a haikukban, még inkább Weöres Sándor legtömörebb, olykor csak egysoros költeményeiben. Fodor Ákos elmés paradoxonjaiban mindig van továbbgondolható tanulság: "Gyertyámra sem vet / rossz fényt az, hogy folyton fogy, / amíg világít" (Védőbeszéd); "Némelyik árnyék / jelentőségteljesebb, / mint ami veti" (Metaoptika). Egyik Axiómája - valószínűleg véletlenül - csaknem teljesen egybevág W.H. Auden saját versírómódszerére alkalmazott kijelentésével: "Emberi művet / csak abbahagyni lehet / - befejezni nem." Az epigrammatikus tömörségen túl sajátos jellemzője még a szerző helyzetjelentéseinek a szarkasztikus humor. A barguzini ásatás hisztériájától is nyűgös közélet korabeli jelenségeit például így összegzi: "Hőhányó venne inaktív Petőfit / Nemzet van. Dal nincs. A PITI tetőzik." (Helyzet, jelentés). Hasonló közéleti kiáltvány karikatúrája olvasható ki az Állás, pont-ból. Kiemelkedően szellemesek még: Bejön, majd kimegy két jelmezes figura, meg egy mezítlen; Weimari emlékkönyv-lap; Goethe-haiku; Egy románc szinopszisa; Kavafisz-hangminta, illetve az Egy vallomás hommage á Kosztolányi; Főhajtás a dramaturg nyomorúsága előtt; New Age; Az is, valamint a Politika hommage á W.S. című versei is. - Főként a szatirkus-intellektuális költészetre fogékony olvasókban válik élményszerű befogadássá.

Fodor Ákos - Idéző ​jelek
Semmit ​sem lehet igazán végigmondani (hát még végighallgatni!) - akkor már inkább az ellenkezőjével próbálkozom. Keresem a Szükséges Minimumot; a hordozható kivitel-lel kísérletezem. Ennek a törekvésnek anyagválasztási és egyszerű mennyiségi konzekvenciái is vannak - engem most elsősorban ezek foglalkoztatnak. Terjedelmes, drága, kényes holminak csupán kínzó hiányát cipelhetjük magunkkal ilyen-olyan számkivettetéseinkkor; a "portable" élmények viszont, az idézhető dallamok, a felidézhető képek, emlékezetes érintések életünk fájdalomcsillapítói lehetnek. Másfelől: ugyan ki tudhatná, nem mondta-e el már első tíz szava között azt a hármat (kettőt?, egyet?), amiért érdemes volt megtanulnia - úgy-ahogy - beszélni? E meggondolás is szerénységre int. Terjedelmesebb megnyilatkozásaimat úgy tekintem, hogy azokból (idő vagy tudás hiányában) még nem sikerült kihagynom a romlandó fölösleget. Ez a jegyzet is ilyen. Fodor Ákos

Cserna-Szabó András - Levin ​körút
A ​Levin körút pompás vendéglőkkel, békebeli kávéházakkal és nyüzsgő kocsmákkal van szegélyezve. Ha ráérősen végigballagunk rajta, bekukkanthatunk mindbe. A Százholdas Pagonyból malac(ka)pecsenye illata száll. A Pipában Krúdy épp az igazi rostélyosokról mesél. A Félfülű Bikában Vanek úr libát burkol. A Világbúban a kelkáposzta-főzelék időtlen szaga kavarog. A Café Odeonban Joyce nem várja meg az éjféli leveshúst. A Todor Zsivkov kifőzdében bolgár tengerészek és magyar turisták csorbát kanalaznak. És a történeteket mindig a has szemszögéből látjuk. Gyomoridő. Velővilág. Csak nézünk ki a bendőnkből bambán. Ám aki naivul azt hiszi, hogy a Levin körút vendéglátóipari egységeiben csupán halk jazzre, szolid félhomályra, bársonyos mártásokra és békés zellerillatra számíthat, az nagyon téved. Olykor fanyelű konyhakések repkednek, máskor literszámra fröcsöl a vér, a gárszon mérgében pecsétes konyharuhával csap tarkón, néha belezővámpírok, elhízott operaénekesnők, túlképzett emberevők, ordas kurvák, perverz falangisták, brutális medvék, csontrészeg nyugdíjasok, elszánt bájétel-kreátorok, másnapos szörnyek és egyéb kalandorok tűnnek fel a vendégtérben, s ilyenkor többnyire nincs kegyelem, de lesz nemulass.

Fodor Ákos - Gonghangok
Fodor ​Ákos az aforisztikus haikut műveli, nála a koan bölcs tanítása egybefonódik a haiku műfajával. Haikuit általában a közép-európai sors vállalása jellemzi. Ironikus-önironikus bölcselet az övé, haikuiban rendkívül sok a játékosság. „Örülnék, ha alkatom és működésem valamelyest GONGszerűnek bizonyulna – a többi: Játékosaimon múlik.” – írja tizenhetedik kötetében a költő.

Tóth Krisztina - Lackfi János - Varró Dániel - Állatok ​a tubusból
A ​Csimota könyvkiadó szeretettel ajánlja "Állatok a tubusból című festészeti albumát minden olyan 2-6 éves kisgyereknek és szüleiknek, akik szeretik a színes képeket, szeretnek állatokat és érdekes tárgyakat felfedezni egy új világban. A XX. századi magyar festők művei mellett ritmusos gyermekversek gazdagítják a könyvet Lackfi János, Tóth Krisztina és Varró Dániel tollából. Az izgalmasabbnál izgalmasabb képeket Alföldi Róbert válogatta.Reméljük könyvünk sok örömet nyújt majd a csimotáknak!

Fodor Ákos - Jazz
"Úttalan ​úton az időtlen időben valami közelít, aminek neve sincsen, nem mozdul s közeleg. Nemhonnan, nemhova. Megszül-e? megszületünk-e valaha?"

Fodor Ákos - Addig ​is
A ​haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé. Leírója nem sámán, nem szónok, nem sebész; elolvasója nem alávetett, nem elszenvedő, nem tétlen. Találkozva e fókuszban, oldva oldódhatnak, gyógyulva gyógyíthatnak s válnak, míg vállalják, valami Harmadikká. Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás; időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt. Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérinthetik egymást. Fodor Ákos

Cserna-Szabó András - Szíved ​helyén épül már a Halálcsillag
Emlék ​Bundás egy nyugodtnak induló vasárnap délután kedvenc férfimagazinjából arról értesül, hogy a szerelem kialakulásáért a feniletilamin nevű hormon a felelős, s hogy pontosan hétféle szerelem létezik. Mire a cikk végére ér, már tajtékzik a dühtől, és ordít: micsoda hazugság, hiszen csakis egyféle van, ,,az elvakult, buta, üres szerelem, ami csak szenvedély és csak rabság. A többi habkönnyű neurózis, polgári házasság, semmi egyéb." Az már az élet humorérzékét dicséri, hogy ebben a pillanatban megcsörren a telefonja, és éppen az a nő keresi, aki elhagyta, és akinek az emlékétől nem tud szabadulni. A regény a vak szenvedélyek karneválja. A fekete szerelem végigsöpör a budapesti Király utcán, Kolozsváron, Pécsen, az adriai tengerparton. Nemet változtató macsó, japán karddal hadonászó írósztár, bánatevésbe menekülő mizantróp apa, transzvesztita szerelemdémon és persze a westernt író főhős kergeti a boldogság kék madarát, vagy ahogy a könyv fogalmazza újra a toposzt: a szerelem pöttyös lasztiját. Mindeközben a Vadnyugaton is zajlik az élet: ármány és szerelem, bűn és bűnhődés, árulás és bosszú. A legendás Mocskos Tizenegyek Bandája az enyészeté lesz, kőkemény gengszterszívek törnek ripityára, de azért Blacklord messze földön híres kuplerájának (Eldorádó Kéjház) szalonjában minden hajnalban felcsendül a Szamár-induló...

Tóth Krisztina - Az ​árnyékember
Tóth ​Krisztina nemzedékének egyik legvonzóbb, legtehetségesebb alakja. Harmincévesként ő a nemrég megjelent Hét évszázad magyar költői című kötetben (l.: 9701184) szereplő legfiatalabb szerző. Az a tény, hogy hat versét beválogatták, jelzi, hogy az irodalmi közvélemény előtt műfordításaival, de eddigi költői munkásságával is tekintélyt szerzett. Előző, A beszélgetés fonala című kötetét (l.: 9426235) a Belvárosi Kiadó bibliofil sorozatában Várady Szabolcs vezette be 1994-ben. Véleménye szerint a költőnőnek már első, Őszi kabátlobogás című kötete 1989-ben is (l.: 891088), "remek indulás volt." Verseinek azóta változatlan erénye, hogy "jó olvasni őket", s hogy amiképp egykor Kormos Istvánnak, neki is kivételes érzéke van a dalhoz (Ősz; Regős; Altató; Három lámpadal stb.). Kifejezésmódját kezdettől fogva magabiztos formai tudás, arányérzék, az ösztönös zeneiségen túli muzikalitás, továbbá a helyzetek, érzelmi viszonylatok drámaian plasztikus megragadása teszi megkapóan elevenné. Csaknem negyven verset tartalmazó mostani kötetében is megmaradt a társaiénál személyesebb hang, az emelkedett, már-már klasszikus intonáció és a szerelmi tematika kiemelkedő szerepe (Valódi élet; Szemhunyás; A nyitott szem stb.). Tóth Krisztina a sárvári diákköltők közt tűnt fel, Kemény Istvánnal, Kun Árpáddal, Vörös Istvánnal indult, de az elégikus dal és a mese iránti nyitottságát, a minuciózus látás szinte gyermeki frissességét mindmáig megőrizte. - Minden verskedvelő olvasónak ajánlható.

Fodor Ákos - Kettőspont
___1945 ​májusában születtem. Nem éppen burokban – viszont nem is annyira nem, hogy arról zord, megindító vagy kalandos történeteket kellene mesélnem. ___Ami a hivatást illeti, azt jobbnak látom gyakorolni, mint értelmezni: utóbbi könnyen pátoszba vagy nyegleségbe fulladhat. A hivatásos amúgy is zavarba ejtő mértékben önjelölt és botcsinálta; ha tevékenységéhez még glosszákat is fűz, elkerülhetetlenül megszólal benne a kínos „Ki kérdezett?” ___1968 óta, diplomám megszerzésének évétől fogva a Zeneműkiadó szerkesztőjeként dolgozom, ebben a munkában szerencsés módon egyszerre találok kiegészülésre és kikapcsolódásra. Fordítóként elsősorban színművekkel foglalkozom – verset jóval ritkábban fordítok – az angol, olasz és német nyelvterületek irodalmából. _________________________________Fodor Ákos Fodor Ákos versei jó néhány éve jelennek meg a különböző irodalmi lapokban, folyóiratokban. Költészetének első méltatói közé tartozik Tandori Dezső, aki máig érvényes jellemzését adva,így mutatta be az Élet és Irodalom hasábjain: ___"Nem fölfedeznünk kell ezúttal; magunkat gazdagítani inkább egy költő megismerésével, aki a figyelmes olvasónak régóta nem ismeretlen. Csak ez az erősen körülhatárolt, áttételek közegébe tárt versvilág eleve a nehéz kibontakozás útját jelölte ki Fodor Ákosnak. Fanyar látszatparadoxonokkal jut el legtöbb verse a látszik-ot nem ismerő többértelműséghez; talán ez a sejtelmes groteszk olyan kettős tagadás, mely még határozottabb, összetettebb igenléshez vezet; a vers mintha két csigalépcsőn futna, s ezeket nekünk is egyszerre kell megjárnunk… A lényeg megragadásának túlságosan meredek, kevéssé behízelgő útját-módját választotta Fodor Ákos. Rengeteg humorral, lírai iróniával; úgy érzem, nem a távolságtartás jegyében. Számomra ezek a – terjedelmükre gyakran villanásnyi – versek egyáltalán nem a hidegséget sugároztak, hanem okosan gyermeki természetességet. A gyermeki szót így értem: szerencsére megmarad a különféle síkokon szapora emberiség-állományban egy olyan esélyt hordozó elem, amely nem szakosodik, legalább úgy mindenestül az épp fontos, épp korszerű, épp nagy igyekezettel kivívni vélt (vagy e civilizációs vívmányokkal szemben védett) értékek jegyében: ezzel a százalékosan kifejezhetetlenül csekély kisebbségi létével kiegészít valamit, pótolhatatlan. Az emberi összképet."