Egyház, ​műveltség, történetírás

Siklóssy László - A ​régi Budapest erkölcse
Könyvemben ​elsősorban a nemi erkölcs megnyilatkozásairól lesz szó, de a legtágabb értelemben - írja munkájáról a szerző. - A nemi erkölcs kapcsolatban van a politikai, gazdasági és társadalmi élettel; amikor tehát ezek megnyilvánulásaival foglalkozom, éppenséggel nem térek el témámtól... Budapest erkölcstörténetét írtam meg, és nem Pest-Budáét, se nem Pestét és Budáét. Budapest múltja Budapest múltja marad, ha netalán másképpen hívták is a várost vagy annak egyes részeit azelőtt.

Fábri Anna - Magánélet ​Széchenyi István korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Koltai András - Batthyány ​Ádám és könyvtára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Urosevics Danilo - A ​magyarországi délszlávok története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kósa László - Hagyomány ​és közösség
A ​magyar néprajztudomány mindössze 200 éves múltra tekinthet vissza, akkortájt kezdtek szellemi nagyjaink felfigyelni arra, mit is jelenthetnek a nemzeti kultúra számára a népi hagyományok. Az értékelés azóta is változó, mindmáig nem ritkák a túlzó, egymásnak ellentmondó megállapítások. De a népi hagyományok gyökerei oly mélyek, hogy bizton remélhetjük: nem hiányoznak majd a jövendő magyar kultúrából. Kósa László hungarológiai összefoglalása a magyar népi kultúra anyagi és szellemi javait a honfoglalás kori kezdetektől mutatja be egészen századunk elejéig. Végigkísérhetjük, miként alakult a magyar nép kapcsolata a birtokba vett tájjal, miképpen formálódtak ki a társadalmi rétegzettségnek megfelelő értékrendek és szokások. Az utóbbi időkben megnyilvánuló nagy érdeklődésnek tesz eleget a szerző azzal, hogy elemzést ad a magyar népi műveltség európai helyzetéről, és állást foglal abban a tekintetben is, hogyan élhetnek tovább a jelenben és a jövőben a népi hagyományok.

Gyáni Gábor - Hétköznapi ​élet Horthy Miklós korában
A ​Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A Kádár-korszakot bemutató kötet után Gyáni Gábor történész könyve a Horthy-korral, a két világháború közötti időszak hétköznapjaival foglalkozik. A kiadvány az 1919-től 1945-ig tartó, mintegy 25 éves korszak köznapi életét tekinti át, színes képet adva ezen időszak munka- és életkörülményiről, lakóhelyeiről, közlekedéséről, sajtóéletéről, családi körülményiről, divatjáról, testápolásáról, táplálkozásáról, bűnözéséről, kultúrájáról, ünnepeiről és sok egyéb témáról. A szöveget korabeli idézetek és nagyrészt eddig publikáltan fotók gazdagítják.

Nagy László - "Sok ​dolgot próbála Bethlen Gábor..."
"... ​ha a hatalom birtokosa úgy akarta, egyszerű házasságtörésért is halálra lehetett ítéltetni főrangú asszonyokat is. Még inkább meg lehetett ezt tenni, ha a "paráznaság" vérfertőzéssel súlyosbodott. Ezek után joggal felmerül a kérdés: ha az 1614-es periratok tanúsága szreint mind a három főrangú asszony (Török Kata, Ijjfu Kata, Báthory Anna) elkövette a vérfertőző paráznaság bűnét, miért kellett elmarasztalásukkal súlyosbítani?... Vajon Báthory Anna megbűvöle volna a Bethlen kíséretében Kerekeiben időző tanácsosokat, hogy azok úgy lássák, mintha a fejedelem mezítelen ropná a táncot az asszonnyal? - amikor pedig ő a valóságban mondjuk éppen államügyeket intézett azzal a csúnya, vörös hajú Mikó Ferenccel... Vagy talán Báthory Anna - a fejedelem akarata ellenére - ilyen ledér dolgokra késztette volna őt valamiféle boszorkányos varázslattal? De hiszen Bethlen tagadta, hogy fejedelemmé választása óta bármikor is táncolt volna az asszonnyal! Ha ez valóban így igaz, akkor csupán a fejedelmi tanácsuraktól származott ez a híresztelés. Ám ebben az esetben miért az asszony volt a bűnös a hazug hír terjesztéséért?"

Ismeretlen szerző - Kína
- ​100 tudományosan megalapozott, könnyen érthető szöveg - 100 érdekfeszítő, azonnal megérthető téma - a kínai történelem legfontosabb eseményei - kínai találmányok, amelyek megváltoztatták a világot - rövid portrék a kultúra, a politika és a tudomány területén tevékenykedő neves személyiségekről - kizárólag színes illusztrációk - rövid kronológiai áttekintés, valamint név-és tárgymutató

Aczél Endre - Acélsodrony ​- A nyolcvanas évek
Az ​"Acélsodrony" a politika, a szellem, a kultúra, a művészet és a sport közelmúltjának évtizedeibe kalauzolja az olvasót. Ez a kötet a nyolcvanas évekbe. A szó politikai értelmében az 1980-nal kezdődő és 1989-cel végződő évtized fűtött, olykor túlfűtött hangulatú volt. Nem is annyira amiatt, ami a felszínen látszott, mint inkább azért, ami a hidegháború hamuja alatt parázslott. Ebben a kötetben az olvasó a Kádár-rendszer végnapjait követheti nyomon (amelyek sokáig egyáltalán nem látszottak végnapoknak), egyszersmind az egész szocialista rendszer széthullását a Szolidaritás megszületésétől a berlini fal leomlásáig. Feltűnnek benne a kor Magyarországának politikai eseményei és szereplői; a nagyvilágé nemkülönben. De nem hiányoznak a nyolcvanas évtized színházi, művészeti életének és filmkultúrájának jeles alkotásai sem, többekre a gazdag képanyagban csodálkozhat rá az olvasó. Találkozni lehet mindazokkal a művészekkel, alkotásokkal, tudósokkal, akik egy egész nemzedék világlátását formálták. De nem marad ki a sport sem, ugyanilyen metszetben. Ebben a könyvben minden benne van, amit szerintem a múlt század nyolcvanas éveiről tudni érdemes. Vagy tudni kell. Vagy tudni kellene. A benne vázolt kép panoramikus, kaleidoszkópszerű. A mozaikszerűen összeálló történet sokakban, akik maguk is megélték azokat az időket, nosztalgikus érzéseket ébreszthet, a fiatalabbak érdeklődését pedig felkeltheti egy olyan korszak iránt, melyről alighanem keveset vagy szinte semmit sem tudnak. Magyarország és a világ jó negyedszázaddal ezelőtt is élt, lélegzett, alkotott. Ennek beszédes bizonyítéka ez a több mint 180 fotóval illusztrált, színes és eleven stílusban megírt kötet: a nyolcvanas évek története.

Aczél Endre - Acélsodrony ​- A hetvenes évek
Az ​Acélsodrony második kötetében nemcsak a kezdő évszámok változnak 6-osról 7-esre, de minden közelebb van már hozzánk. Azt is mondhatnám, „átnyúló” érvénnyel. Erről a korról a mai középnemzedéknek már eleven emlékei vannak. Szerzőként a hetvenes évek krónikájának megírásakor több bizsergést éreztem, mint az előző kötetnél. Innen valamiképp minden „szólongat”, ahogyan, felteszem, generációm más tagjait is. Ezzel a gondolattal ajánlom az Acélsodrony – a 70-es évek című könyvemet azoknak, akik túljutottak már a hatvanas éveken, és most nem csupán a folytatásra, de testközelibb élményekre is vágynak. Ajánlom továbbá azoknak, akikben a hetvenes évek történéseit olvasva felébred a kíváncsiság: mi volt előtte? Egyszóval ez a kötet kicsit kedvcsináló is – múlthoz, jövőhöz.

Bánkuti Gabor - Jezsuiták ​a diktatúrában
Pusztulásra ​ítélt közösség túlélésének szilárd identitás a feltétele. Ha ez a fundamentum ép, lehetséges a stratégiaalkotás: a tudatos és csendes rezisztencia, a leleményes alkalmazkodás, vagy akár a hősies helytállás is. Jelen kötet a túlélés lehetőségeit vizsgálja a jezsuita rend második világháború utáni sorsfordulóinak tükrében.E több dimenziós – egyházpolitikai, politikai, kultúrtörténeti és egyéni sorsokat formáló – történet, melyet politikai kampányok és irányváltások éppen úgy formáltak, mint az eltérő helyzetértékelésekből, személyes habitusból és a köteles engedelmességből fakadó feszültségek, számos kérdést vet fel: Mit jelent a kommunista diktatúra időszakában a rendalapító öröksége és a Társaság tradíciója? Hogyan alakította az üldöztetés a szerzetesi identitást; hogyan formálták az egyházpolitikai „játszmák” a rendtartomány arculatát; melyek a jezsuiták túlélésért folytatott küzdelmének egyedi jellegzetességei? Miért kezdeményeztek a Szentszéknél titkos püspökszentelést? Hogyan működött a Kistarcsai Internálótáborban a „teológiai főiskola”? Miként értékelhető a rendtartomány provinciálisának az államvédelemmel kötött alkuja az ’50-es évek közepén?

Sándor Klára - Nyelvrokonság ​és hunhagyomány
"Sán­dor ​Klára jól ír. Stí­lu­sa könnyed és szel­le­mes, szö­ve­ge ol­vas­tat­ja magát. Bi­zo­nyít­ja, hogy ál­mo­do­zás­men­te­sen is hi­he­tet­le­nül iz­gal­mas az a tör­té­ne­ti tabló, amely az ol­va­só elé tárul." (Dr. Kin­cses-Nagy Éva, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem ad­junk­tu­sa) Sokan nem szí­ve­sen mon­da­nak le az "At­ti­la-örök­ség­ről", bár el­fo­gad­ják a finn­ugor nyel­vé­sze­ti ér­ve­ket. Iga­zuk van: a nyel­vé­szet és a mű­ve­lő­dés­tör­té­net té­nyei nem­hogy ki­zár­ják, sőt, ki­egé­szí­tik egy­mást. Egy nyelv tör­té­ne­te nem azo­nos a nép tör­té­ne­té­vel, s a nyelv csu­pán az egyik, de nem fel­tét­len a leg­fon­to­sabb is­mér­ve az et­ni­kum­nak. "Sán­dor Klára jól ír." – va­ló­ban. Tu­da­to­san ke­rü­li a tu­do­má­nyos pró­zá­ra jel­lem­ző ne­héz­kes­sé­get. Hoz­zá­ér­tés­sel és el­fo­gu­lat­lan­ság­gal vá­la­szol­ja meg a ké­nyes­sé vált kér­dé­se­ket és ebben bi­zo­nyo­san egye­dül­ál­ló. "Ezt a köny­vet azért írtam, hogy meg­mu­tas­sam: a nyelv­tör­té­net va­ló­sá­ga és a mon­dák igaz­sá­ga meg­fér egy­más mel­lett. Össz­hang­ba hoz­ha­tó, hogy a ma­gyar nyelv az urá­li­nak (ezen belül finn­ugor­nak) ne­ve­zett nyel­vek­kel mu­tat­ja a leg­több közös vo­nást, hogy a ma­gya­rok »török nép­ként« ér­kez­tek a Kár­pát-me­den­cé­be, s hogy év­szá­za­dok óta hun ere­de­tű­nek tart­ják ma­gu­kat. Azért is írtam ezt a köny­vet, mert ér­de­kes meg­fi­gyel­ni, mi­lyen for­rás­ból szár­ma­zik egy-egy mo­tí­vum, gon­do­lat, ho­gyan ala­kult át, esett ré­szek­re, ala­kult újra, de már más hang­sú­lyok­kal egésszé, ho­gyan szőt­ték bele a da­rab­ká­kat más tör­té­ne­tek­be. Úgy tűnik, a ma­gyar cso­da­szar­vas­mon­dák több mi­to­ló­gi­ai ré­te­get, több nép me­sé­it öt­vöz­ték ma­gyar­rá – aho­gyan sok nép ke­ve­re­dé­se hozta létre azt a né­pes­sé­get és azt a kul­tú­rát is, amit ma­gyar­nak ne­ve­zünk. E tör­té­ne­ti ré­teg­ző­dés­nek szin­tén meg­ta­lál­juk a nyo­mát a cso­da­szar­vas mon­dá­já­ban. Egész tör­té­nel­münk erről szólt: népek, kul­tú­rák sok­szí­nű egy­ség­be ol­vasz­tá­sá­ról. És azért is írtam ezt a köny­vet, mert nem sze­re­tem, hogy csín­be ke­rült a mi szar­va­sunk: az or­szág egyik fele áhí­tat­tal ki­tö­mött bál­vánnyá me­re­ví­ti, a másik meg nevet rajta – mind­két vi­sel­ke­dés képes ha­lá­los sebet ej­te­ni a hal­ha­tat­lan­nak hitt agan­cso­son. És túl­sá­go­san sze­re­tem én ezt a szar­vast ahhoz, hogy csönd­ben fi­gyel­jem, mi­ként válik a meg­osz­tott­ság pré­dá­já­vá." Sán­dor Klára Sán­dor Klára nyel­vész. A Jó­zsef At­ti­la Tu­do­mány­egye­te­men ma­gyar–tur­ko­ló­gia–ma­gyar nyelv­tör­té­net sza­kon vég­zett, azóta az egye­tem (2000 óta Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem) ok­ta­tó­ja. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te kez­det­ben a hon­fog­la­lás előt­ti tö­rök-ma­gyar kap­cso­la­tok volt, je­len­leg a nyel­vi vál­to­zá­sok el­mé­le­te (evo­lú­ci­ós nyel­vé­szet), a nyelv­szo­cio­ló­gia és a szé­kely írás tör­té­ne­te.

Kiss Réka - Soós Viktor Attila - Tabajdi Gábor - Hogyan ​üldözzünk egyházakat?
Kötetünkben ​a kommunista állambiztonsági szolgálatok egyik legfontosabb működési területével ismerkedhet meg az olvasó. A „Fehér Hollók” munkacsoport fiatal kutatói egy korábban „szigorúan titkos” belügyi tankönyv elemzésével mutatnak rá azokra a törekvésekre és módszerekre, amelyek a kommunista titkosszolgálatoknak a hazai egyházak elleni munkáját meghatározták. A kötet bevezető tanulmányai az egyes ügyeket, a hazai nyilvánosságban uralkodó „ügynök-központú” megközelítésekkel szemben, a hatalmi rendszer belső összefüggései alapján tárgyalják. Így a legfrissebb kutatási eredményeket feldolgozó vizsgálat nem pusztán a korszak sajátos egyházüldözési technikáit mutatja be, hanem érdekes adalékokkal szolgál a kádárizmus természetrajzához is. A teljes egészében közölt egykori állambiztonsági jegyzet szerzője, Berényi István a „klerikális reakció elhárításával” foglalkozó belügyminisztériumi részleg vezetője volt 1957-1962 között. Később a Vatikán elleni akciók egyik irányítója lett, végül a magyar hírszerzőket képző „Műszaki Tanfolyam” fedőnevű intézmény parancsnokaként vonult nyugdíjba. Az általa rögzített elvek évtizedekre meghatározták az egyházakkal foglalkozó titkosszolgálati szakemberek munkáját.

Bitskey István - Pázmány ​Péter
A ​16. század végére hazánk protestáns többségű lett. De a katolikus egyház - a Habsburg-dinasztia segítségével - ellentámadásra indult. Ezekben az években lépett fel Pázmány Péter, a fiatal jezsuita szerzetes. Hatalmas tudásával, és páratlan nyelvi tehetségével szikrázó vitákat folytatott, de mint esztergomi érsek és királyi főkancellár a politikai életben is döntő szerepet játszott. Híve volt a dinasztiának, de következetesen védte nemesi alkotmányunkat. Jó kapcsolatot tartott fenn Erdély egyik nagy fejedelmével, I. Rákóczi Györggyel. Rengeteget tett nemzeti kultúránk emeléséért, s ő alapította a ma is működő budapesti tudományegyetemet. A nagy főpap életét Bitskey István egyetemi docens markáns vonásokkal vázolta fel. Árnyalt elemzései, megbízható tényanyaga és színes stílusa hasznos olvasmánnyá teszi a képekben gazdag művet.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története a 19. században
A ​"hosszú" XIX. század magyar történelmét bemutató egyetemi tankönyv - amely az első kiadás bővített, javított változata - korszerű, új kutatásokon alapul. Megjelenése nem csupán a felső-oktatás, hanem az egész közoktatás, a szakközönség és az érdeklődők számára is rendkívül fontos, hiszen igen sok romantikus elképzelés, hivatkozás és vita kötődik a korhoz. A hiteles, összefoglaló ismereteket nyújtó szakkönyv a történelemtanárok továbbképzéséhez is nélkülözhetetlen. A kötet szerzői elismert magyar történészek: Csorba László, Dobszay Tamás, Fónagy Zoltán, Gergely András, Kövér György, Pajkossy Gábor, Pölöskei Ferenc, Tóth Zoltán. A tankönyvben megtalálhatók a szöveggyűjteményre vonatkozó kereszthivatkozások is.

Gőzsy Zoltán - Szigetvár ​története a 18. században
A ​kötet Szigetvár mezőváros 18. századi történetét mutatja be. Ez a korszak bár kevésbé ismert a város történetével foglalkozók számára, mégsem elhanyagolható, hiszen igen fontos folyamatok játszódtak le ekkor. Ebben az időszakban alakult ki és rögzült többek között a város társadalmi (etnikai, vallási) struktúrája, illetve a település szerkezete. Egy olyan város körvonalazódik a könyv oldalain, amely a század folyamán tudatosan kívánta megvalósítani célkitűzéseit, kitartóan védelmezte pozícióit, és következetesen kívánt érvényt szerezni mindazoknak a vélt vagy valós jogosítványoknak, amelyeket magáénak érzett. A forrásokban öntudatos helyi polgárok jelennek meg, akik szemben álltak mindazokkal, akik nem az érdekeiknek, elképzeléseiknek megfelelően jártak el. A 18. századi események és tendenciák összefoglalásával egy fontos építőkövet kapunk Szigetvár megismeréséhez. Az igényesen feltárt török kor utáni állapotok felvázolásával egyre komplexebben és folyamatában láthatjuk magunk előtt a város történetét.

Fejtő Ferenc - Magyarság, ​zsidóság
A ​magyarországi zsidók története egyedülálló az európai diaszpórában megtelepedett zsidóság, de a kontinens államainak történelmében is: Fejtő Ferenc - eredetileg franciául megjelent - nagy ívű összefoglalása magyarok és zsidók együttélésének ezt a sajátosságát tárja fel, lényegében a 10. század végétől (a magyar államalapítástól), egészen napjainkig. A szerző a magyarországi zsidók történetének egyediségét a magyar történelem fordulópontjaihoz kapcsolva, négy nagyobb fejezetben kutatja. Alaptétele, hogy a Pannóniát meghódító magyaroknak a zsidókhoz való viszonya a nyugati kereszténységben a 10. század végére már meghonosodott modelleken alapult, bár a megaláztatást és elkülönítést célzó intézkedések átvételekor 'türelmesebbek voltak' szomszédaiknál: mindez a magyar állam kezdetektől birodalmi, sok nemzetiségű, több vallásnak is helyt adó jellegéből adódott. Fejtő Ferenc a magyar-zsidó viszonyt a magyar nemzeti függetlenségi törekvések sodrában értékeli: a magyarság számbeli kisebbsége miatt a nemzeti nacionalizmus arisztokratizmusa mellett liberális volt, egyszerre központosító és asszimiláló. A vallási-etnikai csoportok közül egyedül az elitjükben már polgárosodott zsidók lettek (lehettek) a magyar nacionalizmus szövetségesei, és egyfajta 'társadalmi szerződésnek' megfelelően teljes asszimilációjukért az emancipációt kapták cserébe: lényegében tehát a magyar politikai uralom és kulturális hegemónia megőrzését szolgálták a történelmi Magyarországon belül, a két világháború között, a Rákosi- és a Kádár-éra alatt, de a rendszerváltozás után is. A magyar-zsidó viszonyt tehát a 'társadalmi szerződés' mindenkori érvényesülése, a politikai aktualitás diktálta keresztény jobboldal (és a fel-feltörő nacionalizmus) politikai harcai alakították. A tanulmány - kitekintéssel a modern kori Európa történetére - azt mutatja, hogy az antiszemitizmus elleni harc nem pusztán 'zsidó ügy': része annak a küzdelemnek, amelyet a nemzete k felvilágosult elitjei folytatnak a jogszerűség, az igazságosság és a demokrácia térnyerése érdekében. - Kézikönyvként tárgyszerű összefoglalása lehet mindazoknak, akik még semmit sem tudnak erről a szerteágazó, indulatoktól sem mentes témakörről, ugyanakkor, mint rövid szintézis, a hazai zsidóság múltjára vonatkozó szakirodalomban is alapmű.

Ismeretlen szerző - Mályusz ​Elemér emlékkönyv
Mályusz ​Elemér a magyar történésztársadalom doyenje. Kutatói pályája Eötvös-kollégiumi és egyetemi éveiben indult. Érdeklődése kezdettől fogva több szálon futott: az Árpád-kori településtörténettől a reformkor táradalomtörténetének problémájáig. Korán lett egyetemi oktató. A szegedi egyetem után 1932-től 1945-ig a budapesti Bölcsészettudományi Karon oktatott. Műveit - melyek alapvető munkákká lettek - mindenkor szigorú igényesség, tartalmi és formai műgond jellemezte. A 85. születésnapja alkalmából összeállított kötetben felsorakoztak tanulmányaikkal tanítványai, tisztelőinek idősebb és fiatalabb nemzedéke. A munkássága előtt tisztelgő emlékkönyv mind kronológiai, mind tematikai skáláját tekintve igen gazdag: egyaránt helyet kaptak benne a magyarországi feudalizmus korának társadalmi vonatkozásairól, valamint gazdaságtörténetéről, demográfiáról, egyház-, ideológia- és hadtörténetről szóló írások, mintegy visszatükrözve Mályusz Elemér tevékenységének oly gazdag hatását.

Szabó András - A ​rejtőzködő bibliafordító
Ki ​volt Károlyi Gáspár? Nagyon keveset tudunk róla: úgy tűnik azért, mert szándékosan a háttérbe vonult. Még neve írásmódja sem biztos: nem tudjuk, hogy a bibliakiadások címlapjának higgyünk-e, amelyek a 17. század vége óta „Károli”-ként nevezik meg, vagy gönci szobrának feliratát vegyük alapul, ahol „Károlyi” olvasható? A nehézségek ellenére mégis van mire támaszkodni, mivel a 19. század végének kutatása összegyűjtötte a legalapvetőbb adatokat; a vizsolyi Biblia megjelenésének háromszázadik, háromszázötvenedik és négyszázadik évfordulója pedig ébren tartotta a tudomány, illetve a szélesebb közvélemény érdeklődését. A 20. század végén és a 21. század elején új források is előkerültek, s ez lehetővé teszi, hogy minden eddiginél alaposabb képet kaphassunk a „rejtőzködő bibliafordítóról”.

Erős Zoltán - Magyar ​történelmi helynevek A-tól Z-ig
Bár ​a kötet műfaja lexikon, mégsem lehet annak nevezni, minthogy a szerző szándékosan eltért a lexikonírás szigorú szabályaitól. A szócikkek nyelvezete és stílusa tudatosan olyan, mely által az olvasó beavatottnak érezve magát betekinthet az adott történelmi esemény mögé. A Magyar történelmi helynevek A-tól Z-ig elsősorban az iskolai történelemórákhoz, az otthoni olvasmányokhoz, a történelmi ismeretek bővítéséhez kíván segítséget nyújtani. Mindemellett az ország- és világjáró turisták is haszonnal forgathatják e kötetet, hiszen könnyen rábukkanhatnak a szülőhelyükkel, közvetlen lakóhelyükkel kapcsolatos, újdonságként ható adatokra, eseményekre is.