A ​filozófia Magyarországon A ​kezdetektől a 19. század végéig

Király Jenő - A ​kalandfilm formái
A ​2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját. Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen ​megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása. Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.

Lendvai L. Ferenc - Nyíri J. Kristóf - A ​filozófia rövid története
Elõszó Könyvünkkel ​a filozófia története iránt érdeklõdõk számára kívánunk rövid bevezetést nyújtani; egy ilyen jellegû munka érezhetõ hiánya bátorított bennünket arra, hogy az itt adódó nyilvánvaló buktatókat vállaljuk. A könyv a kapitalizmus elõtti korok filozófiájának történetét és a polgári filozófia történetét tárgyalja. Könyvünkben mindvégig arra törekedtünk, hogy a filozófiai eszméket a társadalmi teljesség részeként mutassuk be. E törekvésünkben, módszertani példaként, mindenekelõtt Hauser Arnoldnak a mûvészet és irodalom társadalomtörténetérõl írott munkája, valamint Lukács György mûve, Az ifjú Hegel hatottak ösztönzõen. Forrásaink részletes felsorolásával nem terheljük az olvasót: ami az összefoglaló jellegû filozófiatörténeteket illeti, itt Hegel alapvetõ jelentõségû elõadásain kívül a régebbi munkák közül Karl Vorländer, az újabbak közül F.C. Copleston mûvét használtuk; a Bevezetésben a Kossuth Kiadónál 1971-ben megjelent Munka és emberréválás címû kötetre, továbbá Hahn István és Tõkei Ferenc különbözõ munkáira is támaszkodtunk. Köszönetet mondunk Erdélyi Ágnesnek, Faragó-Szabó Istvánnak, Hermann Istvánnak, Hont Istvánnak, Munkácsy Gyulának, Simon Endrének, Tõkei Ferencnek és Vidrányi Katalinnak, akik megjegyzéseikkel és tanácsaikkal a kézirat végleges megfogalmazásában segítségünkre voltak. A kézirat technikai elkészítésében Fürst Beáta és Orbán Lívia voltak segítségünkre.

Rozsnyai Ervin - Filozófiai ​arcképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Galagonya ​magyarok
Várhegyi ​Miklós a könyv fülszövegében írja: „ Aki régi magyar filozófiát olvasna, jobb, ha nem panaszkodik. Az még csak hagyján, hogy: ha Sípos Pál nem lett volna, ez a könyv se lett volna. Miután megnéztél pár írást Bartóktól, Joótól, Beőthytől és megnézeted Mándi, Sartori, Böhm előszavait, azt, hogy miért ez az legelső szöveggyűjtemény, ami a régi magyar nyelvű filozófiából válogat, érted is meg nem is. Választani persze sokszor lehetett, látva az eredmény tökéletlenségét, a könyvtárak üzleti szellemétől és az igazi szakemberek hiányától elkeseredve…” Kőszegi Lajos társszerkesztő írja: „Várhegyi Miklóssal, együtt és külön, éveket töltöttünk a szent és borzalmas magyar könyvtárakban azért, hogy találjunk magunknak olyan embereket (ha már az élők között nem találunk), akik megmondják végre milyen a világ, miért vagyunk itt és hol van az Isten… […] A magyar filozófusok java írásaiból egy reprezentatív olvasókönyvet akartunk szerkeszteni. Jó írásokból, jó könyvet. Törekvésünket szembe legyintette a Magyar Tudomány folyóirat 1991. évi, „Rehabilitálható-e a filozófia?” című vitája (1991/3., 4. és 11. sz.), amelyből mellékesen kiderült, hogy magyar filozófia „soha nem is létezett” (1991/3. sz. 337. p.). […] Ám a nemzetközi filozófia(történet)i mezőnyhöz viszonyítva is jelentős és eredeti magyar filozófiai művekkel találkoztunk kutatásaink során. (De ha nem, akkor is meg akartuk nézni, hogy mi az, ami nincs.) Igaz, hogy az 1992-ben megjelent, "Galagonya magyarok. Szemelvények a magyar nyelvű filozófiából Apáczaitól Böhmig” című első olvasókönyvünk alcímében egyfajta bizonytalanság még nem engedte kifejezni, hogy például különösen Sípos Pál írásait világviszonylatban is eredeti (nem reflektív!) magyar filozófiai munkáknak tartjuk. De a két év múlva megjelent „Elmész” című olvasókönyvünk alcímében már jeleztük, hogy ezek az írások „Szemelvények a régi magyar filozófiából”. Ma már úgy látom, hogy magyar filozófia akkor létezik, ha a magyar nyelvű reflektív (másodlagos) műveken, fordításokon, folyóiratokon, oktatáson túl/felett, eredeti magyar filozófiai mű is van. Tehát akkortól létezik magyar filozófia, amikortól magyar gondolkodók az átélt szellemi tapasztalat által szólnak emberről, világról, Istenről. Ilyen művekre mutatott rá a Galagonya magyarok és az Elmész c. olvasókönyvünk." (Kőszegi Lajos: Gyémántfűrész-szútra. Veszprém, Comitatus, 2000.)

Heller Ágnes - Érték ​és történelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Az ​érzelmek elmélete
Heller ​Ágnes "Az érzelmek elmélete" című könyve, "Az ösztönök" című könyvvel egy kötetben 1978-ban jelent meg magyarul a Gondolat kiadó gondozásában. A könyv évtizedek óta nem kapható magyar nyelven. Azóta a mű megjelent német, angol, spanyol és olasz nyelven. Múlt esztendőben egy amerikai kiadó azzal a kéréssel fordult Heller Ágneshez, hogy járuljon hozzá ennek, a már egy ideje nem kapható könyvnek, új kiadásához. Heller egy második, javított kiadást javasolt. Az érzelmek elméletének második javított kiadása 2009 tavaszán fog New Yorkban megjelenni. Ennek az új kiadásnak magyar nyelvű megjelentetéséről van szó. A szerző, az angol kiadás alapján, mindezeket a változtatásokat az eredeti magyar szövegen hajtja végre.

Peter Engelmann - Hegel ​- filozófia és totalitarizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hamvas Béla - Arkhai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedictus de Spinoza - Teológiai-politikai ​tanulmány
A _Teológiai-politikai ​tanulmány_ Spinoza legnagyobb hatású kifejtő műve. Megjelenését követően vitairatok özöne zúdult erre az ateistának tartott műre, amely ugyanakkor a tudományos igényű - tehát nem apologetikus - bibliakritika egyik kezdeményezője. Politikai szempontból a gondolat- és szólásszabadság egyik első megalapozásának tekinthető, éspedig a hobbes-ival rokonítható, de attól lényeges pontokon eltérő szerződés-elmélet révén. Marx pozitív Spinoza-recepciója ezen az íráson alapult, s valószínűleg Leo Strauss e műre építő Spinoza-könyve ösztönözte Carl Schmittet a "politikai teológia" fogalmának a kidolgozására. Ugyanakkor izgalmas feladat tisztán filozófiai szempontból kimutatni ez "elhanyagolt mesterműnek" (E. Curley) az Etikával való összhangját. Kötetünk tartalmazza a Teológiai-politikai tanulmányt előkészítő, Blyenbergh-gel folytatott levelezést is.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Marx ​és a modernitás
Fehér ​Ferenc is, Heller Ágnes is marxista filozófusként kezdték pályájukat. Először az 'igazi', az autentikus marxizmus nevében és oldaláról bírálták, támadták a 'kincstári', a hivatalos marxizmust, később egyre inkább elszakadtak magától a mestertől is, radikális baloldali gondolkodókká váltak, majd a posztmodern filozófusai lettek. A most megjelent kötet a marxizmussal és az alapító atyával, Karl Marxszal foglalkozó tanulmányaikból nyújt válogatást, életüknek abból a korszakából, amikor már nem tekintették magukat marxistáknak. Az értekezések Marx munkásságának, illetve a marxizmusnak más-más oldalait, aspektusait veszik górcső alá. Heller Ágnes Marx szükségletelméletéről, Marx és a modernitás kapcsolatairól, Marx igazságosságelméletéről, a marxista munka és termelés paradigma kérdéseiről, az újabb szükségletelméletek marxi relevanciáiról ír, Fehér Ferenc Marx és a francia forradalom kapcsolatait, Marx forradalomelméletét vizsgálja, egy közös írásban pedig a szerzők A marxizmus mint politika - gyászjelentését adják. A tanulmányok vehemens és szigorú Marx-kritikája egyúttal a szerzők nem rejtegetett önkritikája is, valamint annak megmutatása, hogy miért és mennyiben volt szükséges - annak idején - elfogadni a marxizmus nem egy tételét, koncepcióját. A szerzők természetesen teljes mértékben otthon vannak a marxi életműben, és kitűnően ismerik a kortárs filozófiát is.

Heller Ágnes - A ​kizökkent idő I-II.
Heller ​Ágnes, mint könyve bevezetőjében írja, kísérletet tesz arra, hogy megvizsgálja a Shakespeare drámáiban egyedülálló módon összeillesztett négy színpadot: a történelem, az ember, a politika és a létezés színpadát, s a kizökkent idővel való számvetés módozatait. Az első részben a "kizökkent idő" kijelentést járja körül a maga általánosságában, a második részben Shakespeare néhány politikai drámáját elemzi. Az angol történelmi drámák közül a II. Richardot, a VI. Henriket és a III. Richardot, valamint három római tragédiát: a Corionalust, a Julius Caesart és az Antonius és Cleopátrát.

Dévény István - Søren ​Kierkegaard
"Ha ​tőle függött volna, Sörén Kierkegaard meghiúsít minden, személyével és írásaival foglalkozó tanulmányt, könyvet, filozófiai vagy teológiai vitát, kis- és nagy-doktori értekezést, egyetemi professzori előadást, szemináriumot, évfordulókra való emlékezést, konferenciát. Naplójegyzete 1852-ből, élete utolsó szakaszából: "Ha egy docens ellophatná gondolataimat, elsőrendű sikert vívhatna ki magának. Tudom, hogy eljön az idő, amikor másként fognak fölöttem ítélkezni, mint ahogy azt kortársaim teszik. Azt viszont tagadom, hogy ez a későbbi kor emiatt értékesebb lenne." Kierkegaard filozófiájának központi problémája: "Hogyan kerülök kapcsolatba én mint létező szubjektum Istennel?" Filozófiája középpontjában az ember áll: "Az ember: szintézis; a végtelenség és a végesség, az időbeliség és az örökkévalóság, a szabadság és a szükségszerűség szintézise. A szintézis a kettő közötti viszony. Az emberi élet nem adottság, hanem feladat, amit meg kell oldani." Részlet az előszóból

Vajda Mihály - Fiatalkori ​írások
A ​Vajda Mihály Válogatott Művei első darabja előbb négy, kötetben korábban meg nem jelent írás segítségével kívánja bemutatni Vajda pályakezdését, majd a két Husserl-monográfia által a marxizmus és a fenomenológia szintézisére tett kísérleteit, valamint tartalmazza még "A fasizmusról" című munkát, mely a szerző első társadalomfilozófiai-történeti hermeneutikai kísérlete.

Nyírő Miklós - Nyelviség ​és nyelvfeledtség
„A ​hermeneutika nem oszthatja sem azon nézeteket, amelyek valamiféle tökéletes felvilágosodás, vagy éppen a tudományos-technikai civilizációba vetett egyoldalú hit ügyének a védelmezői, sem pedig azokat, amelyek reménytelen relativizmust, az igazság teljes elhomályosulásának és hozzáférhetetlenségének a nihilizmusát prédikálják. A hermeneutika ugyanis a nyelvben szóhoz jutó dolgok méltóságát veszi védelmébe, s a gondolkodás elementáris nyelviségét hangsúlyozva e dolgok mértékadó volta mellett száll síkra.”

Schwendtner Tibor - Szabadság ​és fenomenológia
Edmund ​Husserl és Martin Heidegger kapcsolata kivételes helyet foglal el a nyugati gondolkodás történetében. Élete egy-egy időszakában mindkét szerző intenzíven foglalkozott a másik gondolati teljesítményeivel, keményen és élesen vitatta azt, és emellett mindketten képes voltak arra is, hogy tanuljanak a másiktól. E heves összecsapás tétje többek között az volt, hogy lehetséges-e, illetve mi módon lehetséges a filozófiai gondolkodást biztos alapokra helyezni, képes- e a filozófia az élet, az emberi egzisztencia számára hiteles módon megnyilatkozni, továbbá képes-e a filozófus a számára történetileg adott, konkrét életszituációk egyediségét és az átfogó elméleti törekvésekből fakadó követelményeket egységes filozófiai koncepcióban érvényesíteni. A kötet tanulmányai két alapvető szempont figyelembevételével kísérlik meg a két gondolkodó munkásságát összevetni és konfliktusukat értelmezni. Az egyik szempont a szabadság problémája. Az emberi szabadság kérdése a praktikus és elméleti filozófiai törekvések metszéspontját jelenti, s e két törekvés összefüggése és összekapcsolása mindkét gondolkodó számára kulcskérdés volt. A másik értelmezési szempont pedig az, hogy miként jelenik meg a metafizikai gondolkodás teljességigénye a két filozófus gondolatvilágában, s milyen töréspontok, feszültségek lépnek fel éppen e teljességre való törekvés következtében.

Heller Ágnes - Az ​igazságosságon túl
Mikor ​igazságosak és mikor igazságtalanok a háborúk? Miért követhető el erőszak az embereken, és miért hajlamosak maguk is az erőszak elkövetésére? Hogyan élhetünk jó életet? Igazságosnak kell-e lennie a jó embernek? Megvalósítható-e az egyenlő elosztáson alapuló igazságos társadalom? - Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik a több mint másfél évtizede emigrációba kényszerült szerző az igazságosságra vonatkozó eredeti és ambiciózus elemzései során. Igazi társadalomfilozófiai művet tart kezében az olvasó. A könyv társadalmi, jogi, filozófiai, filozófiatörténeti és etikai szinten mutatja be tárgyát, bőséges szakirodalom felhasználásával. A felvett kérdés fontos a jóléti állam virágzása idején, de a válságok korában is hozzásegít számos társadalmi probléma meggondolásához és megoldásához. A szerző szerint a tökéletesen igazságos társadalom elérése utópia, de nem tartozik az álmok közé olyan viszonyok kialakítása, melyek között az egyéni képességek és tehetségek maximális mértékben kibontakozhatnak.

Albert Gábor - Védekező ​halálraítéltek
A ​könyvet olvasva szinte szemtanúként lehetünk részesei az ezer sebből vérző Athén vajúdásának, ahogy az egymást követő rendszerváltozások során legjobbjait, akik még megmenthetnék, küldi halálba. A két halálraítélt, a forradalmár Bakunyin és a filozófus Szókratész kettős arcképében pedig a homo politicus és a homo moralis védekezése túlélési stratégiája szembesül egymással.

Fábián László - A ​gond embere
Az ​író, műfordító, szakíró, szerkesztő a szellemi irányultságával a legvékonyabb szálon is kapcsolatba hozható gondolkodók, misztikusok, filozófusok, irodalmárok eszmerendszerének örököseként a XXI. század kihívásaival is szembesít bennünket kötetében. Az emberi lét, a halál titkait feszegeti a klasszikus értelemben vett esszé eszközeivel. A filozófiai tárgyhoz méltó módon az izgalmas kérdés felvetések felvonultatása a könyv egyik erőssége. Gondolatindító szöveget, szövegeket olvashatunk Fábián Lászlótól, amelyek az ésszerűség, a fogalmi gondolkodás, az öntudat és a létezés megélhetőségének problémáit taglalja hivatkozva és kapcsolódva Platóntól, Arisztotelésztől, Hamvas Bélán, Cioranon, Guénonon át egészen Heideggerig, Borgesig a legjelentősebb e tárgyban a szellemtörténet során újat hozó nagyságokra úgy, hogy A gond embere című, harminc hat gondolatfutammal mégis gazdagabbakká válhat az elmélyültség iránt fogékony olvasó.