Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Vadászati enciklopédia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bernd Krewer - A csülkös vad utánkeresése
A kötet az elejtett állat felkutatásának módszerével ismerteti meg az vadászni vágyó olvasót.
Fekete István - Tüskevár
Egy vakáció története elvenedik meg a regény lapjain, mégpedig egy olyan vakációé, amilyenről minden fiú álmodik. Két pesti diák -Tutajos és Bütyök - a Kis-Balaton sás- és nádrengetegében tölti a szünidőt, Matula Gergelyt, az öreg pákászt bízzák meg a fiúk nevelésével. Gergő bácsi, aki úgy ismeri a nádak, sások, tocsogók és tavak vadregényes vidékét, mint a tenyerét, szárnya alá veszi a városi gyerekeket, és kijáratja velük a természet és valóság nehéz, de sok örömet, igaz élményt tartogató nyári iskoláját. Halászat, vadászat, egy kis híján tragikus kimenetelű nyári vihar, a török időkbeli Tüskevár felfedezése, egy leheletfinoman bontakozó gyerekszerelem - csak úgy rohannak a napok. Mire a vakáció véget ér, a két fiút szinte kicserélték, búcsújuk a berektől fájó, de nem végleges: a téli szünidőben visszajönnek. A két fiú története az író Téli berek című regényében folytatódik.
Ismeretlen szerző - A néma völgyben
Kénköves szempár villódzik az éjszakában: zsákmányára éhes vadmacska szeme. Két ravaszdi róka sompolyog a bozótban: vajon miféle kalandokban lesz részük? Margyul, a hatalmas komondor élethalálharcát vívja a farkasokkal . . . Kutyák, rókák, farkasok, sólymok és vadkanok tűnnek fel előttünk e kötet lapjain, életüknek egy-egy izgalmas, fordulatos pillanatában. E történetek írói valamennyien vadászemberek, értő szemmel figyelik erdeink életét, és lélegzetelállítóan izgalmas titkokat fedeznek fel a hazai állatvilágban. így hát mindenki, aki velük tart, nemcsak a természet szépségeire lesz fogékonyabb, hanem részese lehet a vadászlesek feszült perceinek vagy a vadonság sorsdöntő, nagy pillanatainak.
Széchenyi Zsigmond - Csui!...
Széchenyi Zsigmond pályája azt mutatja, hogyan magasodik egy szenvedély hivatássá, mondanivalóvá, könyvek kimeríthetetlen forrásává. Ő maga írja ezt meg nemrég, Ahogy elkezdődött című "vadász-emlékiratában", felidézve a gyerekkor első puskáját, az első zsákmányt, a régi fürdőházban berendezett madár-múzeumot, majd a vadászszenvedély növekedését, a mind rangosabb és rangosabb zsákmányt, az első őzet, az első szarvasbikát... A többiről már beszámolt régebbi, de ma is eleven és izgalmas könyveiben: távoli földrészek vadjairól és vadászatairól hozott híreket, beszámolókat haza. A puszta vadászszenvedély is érdekes útikönyveket szülhet; Széchenyi azonban többet akar adni ennél: írói eszközökkel életszerűen megjeleníteni azt, ami vele történt, odavinni bennünket a biztos kezű leírás, az árnyalt stílus segítségével, ahol ő járt, mintegy szemlélőjévé tenni a vadászat sikerének és kudarcának, nehézségeinek és izgalmának; de közben arról sem feledkezik meg, hogy a világ nemcsak vadászból és elejtendő vadból áll, hanem különféle emberekből, tájakból, a történelem változásaiból is; és főként nem feledkezik meg arról, hogy a vadászat elveszti nemességét, puszta öléssé válik az íratlan vadászetika, a kellő áhítat és a természet lelkes, már-már tudósi szeretete, ismerete nélkül. A Csui!... Széchenyi Zsigmond első s mindmáig legnépszerűbb könyve. 1930-ban jelent meg először. színhelye Afrika, az az Afrika, mely idestova már a múlté; történelmi helyzete azóta óriásit változott és változik ma is. Vadjai mindinkább védett területekre szorulnak. A Csui!... még bepillantást nyújt az ősi állapotokba, az elefántvadászat megpróbáltatásaiba, amikor a dzsungel úttalan útjain, 40 fokos fülledt melegben, az utolsó kulacs vizet kortyokra beosztva követi az éber agyarasak nyomát az elcsigázott expedíció. A sorok közül még kihallatszik a bivalycsorda dübörgése, az oroszlán éjszakai ordítása. Afrika, igaz, megváltozott, de a kép, amit a könyv nyújt, ma is eleven, a vadászkalandok szívdobogtató izgalmát nem fojtotta el az idő. Széchenyi Zsigmond vadásznaplót ír, de könyve többet ad ennél: a biztos kezű leírás, az árnyalt stílus segítségével mintegy részeseivé tesz az eseményeknek, tájakat, embereket mutat be, s nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy a vadászat puszta öléssé válik az íratlan vadászetika, a kellő áhítat és a természet lelkes, már-már tudósi szeretete, ismerete nélkül.
Szuhai István - Szimba, a király
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Széchenyi Zsigmond - Năhar
India - az ellentétek, a szörnyű nyomor és mérhetetlen gazdagság, utcai koldusok és maharadzsák, városban élő szent tehenek és emberevő tigrisek Indiája, a Taj Mahal, márványpaloták és dzsungelek Indiája - ide visz el legkiválóbb vadászírónk útinaplója, a Năhar. Az a gyanakvó aggodalom, mellyel a vadász útnak indul, hogy az afrikai magányos táborok vadonbéli éjszakái után meglátogassa a különös, alig kiismerhető Indiát, eleinte mintha igazolódna: a tigrisek a maharadzsák erdeiben vannak, s ők vendégeiket nem engedik vadász módra, majdnem egyenlő esélyekkel szembeszállni a nagy macskákkal, hanem sokszorosan biztosítva életüket, magaslesekhez, megrendezett hajtásokkal terelik feléjük a vadat; de azután egy magányos dzsungelbeli táborban felhangzik a nagyúr, Năhar éjszakai bődülése, s a vadász mégis megtalálja azt, amiért érdemes volt Indiába jönnie: a vadászélményt és a vadászhangulatot. És nemcsak a tigrist találja meg, hanem az indiai dzsungel többi vadját, a párducot, a gaurt, chitalt. S két vadászat közt meglesi India életének egy-egy pompázó vagy szomorú pillanatát, hátra-hátra tekint a történelembe, hogy megértse és megértesse ezt a könnyeden, éles vonalakkal rajzolt izgalmas és bonyolult jelent.
Nalini Singh - Angyalvér
A vámpírvadász Elena Deveraux a legjobb a szakmában - de egyáltalán nem biztos benne, hogy akár így is túléli legújabb megbízatását. Megbízója, a világot irányító arkangyalok egyike, Raphael fenyegetően vonzó, de az évezredes hatalom kegyetlenné tette. Elena tehát nem hibázhat, ha kedves az élete - még akkor sem, ha lehetetlen feladatot kell megoldania.
Még ha a vadászatot meg is ússza ép bőrrel, lehet, hogy az arkangyal csábító hatalmának nem tud ellenállni. Márpedig, ha az angyalok játszani kezdenek, gyakran megtörik halandó játékszereiket…
Laurell K. Hamilton - Gyilkos tánc
Elérkezett az idő. Anita Blake-nek választania kell... egy vámpír és egy vérfarkas között.
Anita Blake, profi halottkeltő és vámpírvadász. De ez alkalommal rá vadásznak. Valaki 500.000 dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére, így bujkálnia kell, és az sem árt, ha közben kideríti, ki haragszik rá ennyire. Vajon ember vagy szörnyeteg akarja őt eltenni láb alól? Hogy ne legyen túl egyszerű a dolga, Anitának nemcsak a saját életét kell megmentenie. Richard élete is veszélybe kerül, akárcsak pozíciója a falkában, mivel nem hajlandó ölni saját vérfarkasaiért. Anita viszont öl helyette is. Jean-Claude pedig, a város vámpírmestere csak a megfelelő alkalomra vár, hogy belebújhasson Anita elméjébe, a szívébe... és talán az ágyába is.
Fekete István - Barangolások
Sok-sok év vadászcserkészéseinek és halászkalandjainak gazdag élményvilágából merítette elbeszéléskötetét Fekete István. "Barangolások közel negyven év alatt - vallja ő maga előszavában -, éjjel és nappal, esőben-fagyban, napsütésben és borulásban, hajnalok hajnalán, éjjelek éjjelén, nehéz zsákmánnyal és üres tarisznyával, vidám gondolatok és elment, drága Emberek emlékárnyai között... Barangolások erdei fényben, puha gyalogúton, kopott legelők tarlóján, bodzavirágok súlyos illatában és sötét fenyvesek elsóhajtott tegnapjaiban... Barangolások az Idő és az Emberek erdejében, amely lassan emlékké válik, mint az elszállt füst és az ódon kalendáriumok, amelyekben már megfakult a betű..." - A természet és a múlt áhítatos szeretetével írt, finom lírájú könyv hangulatát ízlésesen elevenítik meg Csergezán Pál mélyen átélt illusztrációi.
Bors Richárd - Avarpaplan
"Először arra gondoltam, hogy ebben a könyvben nem lesz előszó. Minek? Úgysem olvassa el senki. Aztán meggyőztek róla, hogy egy valamire való kötetbe mindenképpen kell bevezető. Ekkor - gondoltam - megkérem valamelyik ismerősömet, ugyan már méltassa, ajánlja, kellő mértékben kritizálja megjelenő könyvemet, úgy, ahogyan ő látja. Később ezt az ötletemet elvetettem, mert felrémlett általános iskolai tanulmányaimból - irodalmi művek elemzése kapcsán -, hogy vajon mennyire ferdítheti el a valóságot egy "idegen" elme véleményalkotása. - A szerző úgy gondolta, hogy... Honnan tudná a felkért személy (bármennyire is közel áll hozzám), hogy a szerző - ez esetben én - miképpen gondolkodott, mit érzett, hogy viseltetett annak idején, amikor papírra vetette, egy csokorba foglalta gondolatait ilyen vagy olyan témában? Megsúgom: sehogy! Ebből kiindulva úgy egyeztem meg magammal, hogy ez a feladat - mármint az előszó megírása - rám marad. Mégiscsak én tudom a legjobban, hogy mit gondolok, a többit pedig bízzuk az olvasóra."
Kodály Zoltán - Györffy István - Viski Károly - Bátky Zsigmond - Czakó Elemér - Gőnyey Sándor - A magyarság néprajza I-IV.
A magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa - a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet - már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát. Néprajzunk is tömérdek tudnivalót, tudományos megfigyelést gyüjtött össze, de ezen a téren az áttekintést adó összefoglalásnak még csak most érkezett el az ideje. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda a Hóman-Szekfű Magyar történet után testvérkiadványként jelenteti meg négy kötetben a Magyarság néprajzát. Ez az első törekvés arra, hogy a magyar néprajzi kutatás és gyüjtés eredménye megfelelő rendszerezésben kerüljön a közönség elé. A mű szerzői főkép a tudományos ismertetés feladatát vállalják s csak ott adnak szitnézist és magyarázatot, ahol már megfelelő előmunkálatok vannak. A tudósok felfogása természetesen nem egy kérdésben merőben más eredményt tüntet fel, mint ami népi jelenségekről eddig köztudatban forgott. A nagyközönség előtt népünk többnyire ünnepi díszben jelent meg, úgy, ahogyan költőink és művészeink fölékesítették. A tudomány ehelyett feltár olyan eddigelé kevéssé ismert mélységeket és értékeket, melyek - Herman Ottó szerint is - "tele vannak munkával, verejtékkel, áldozattal és szenvedéssel, de éppen azért a nemzet életét jelentik."
Széchenyi Zsigmond - Ahogy elkezdődött...
Afrikai, indiai, alaszkai vadászkönyvei után Széchenyi Zsigmond e könyvben hazai vadászemlékeit írta meg: vadászneveltetésének első részét, a csúzlitól a golyós puskáig, az első vérebtől az első szarvasig. Egy vadász-önéletrajz első kötete tehát ez; egy életre szóló szenvedély kezdetének és kialakulásának története, bevezetés a férfikor "igazi" nagy vadászataihoz, amelyeket a szerző emlékezéseinek más köteteiben írt meg. Széchenyi Zsigmond ezt a vállalkozást nehezebbnek érzi, mint az egzotikus tájak, ismeretlen állatok bemutatását. "A téma méretei megtorpantanak - írja bevezetőjében -, fémjelzése bizonytalanná teszi kezemben a tollat. Ilyesfélét érezhet steril fátyla alatt a gumikesztyűs sebész, mikor legkedvesebb hozzátartozója fekszik előtte a műtőasztalon. Én is olyan ingadozva, olyan megilletődve nyúlok ehhez az íráshoz, mint valami féltett, törékeny portékához; nehogy elejtsem, nehogy megsértsem, nehogy bántódása essék. Nehogy utóbb még az én erdőm, a magyar erdő csatlakozzék tollamban."
Széchenyi Zsigmond - Alaszkában vadásztam
Széchenyi Zsigmond útinaplói nemcsak a forró trópusokra, Afrikába és Indiába visznek el bennünket, hanem "a magas Északra" is, Alaszkába, a hajdani legendás aranyláz hazájába. Vadászatilag ez az ország ismeretlenebb számunkra, mint Afrika: voltaképpen Széchenyi Zsigmond könyvéből ismerjük meg ritka nagy vadjait, a fehér hegyi juhot, a hatalmas jávorszarvast, az óriási csordákban vonuló caribout és a legnagyobb szárazföldi ragadozót, a kodiak medvét. És az ismerkedés módja itt is, mint a szerző minden könyvében, izgalmas vadászkaland, siker és balsiker, bosszúság és humoros epizódok. A vadászkalandok mellett és mögött azonban ott lüktet Alaszka élete, a csodálatos táj, emberek, szokások: mindaz, amit egy magyar utazó rövid útja alatt élményként magába szívhat és itthoni olvasóival közölhet.
Makay Béla - Hegyen-völgyön
A Millennium alkalmából 2000-ben indítottuk el sorozatunkat. Eredeti tervünk az volt, hogy egy-egy művük kapcsán bemutassuk kiemelkedő vadászíróinkat, reprezentálva az elmúlt száz évet. Időközben kiderült, hogy mind a névsor, mind pedig a művek száma még ízelítőnek is kevés. A nagy sikerre és érdeklódésre való tekintettel folytattuk elkezdett munkánkat, és összeállítottuk immár harmadszor is a következő nyolc kötetet.
Célunk továbbra is az, hogy megismertessük eleink vadászatait, azt a szellemiséget, amely a ma vadászának talán elavultnak tűnik, de mindenképpen tanulságos. Egész vadászati kultúránk ezekre a hagyományokra épült.
Ismeretlen szerző - A dzsungel pokla
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Studinka László - Egy marék vadászemlék
A kötet szerzője hivatásos vadász, író és az etikus magyar vadászhagyomány jeles képviselője volt. Az _Egy marék vadászemlék_ című munkáját sajnos már posztumusz könyvként tartja kezében az olvasó. Válogatott vadásztörténeteket tartalmaz, s mintegy folytatása lehetne az 1977-ben megjelent _Minden nap vadásznap_ című kötetének. Míg az utóbbiban a hivatásos vadász pályáját és a vadgazdálkodás "fortélyait" örökítette meg, addig ebben a válogatásban az ország különböző részeinek vadászati viszonyaiba, vadállományunk nagyvadjainak ismeretébe avatja be az olvasót. Történetei sohasem csak az állatokról vagy elejtésükről szólnak, hanem a vidék arculatáról, lakóiról és szokásairól is. A Hanság, a Hortobágy vagy Somogyország, Studinka László leírása nyomán, személyes találkozásra csábítja az olvasót. Külön élményt nyújt a kötet ízes nyelvezete. Minden természetszerető embernek örömet szereznek majd ezek a kedves történetek, a vadászok pedig hasznos tapasztalatok sokaságágára bukkanhatnak.
Deák István - A nagyvad és vadászata Erdélyben
Miután befejeztem az apróvadról szóló könyvem megírását, úgy éreztem, élettapasztalataim csak nem térhetnek még "nyugovóra". Szakmai elhivatottságom ismét kötelez. Ezért vadásztársaim, barátaim, valamint a szerkesztésben segítőkész munkatársaim bíztatására hozzáfogtam a nagyvad ismertetésének megírásához. Így tehát "megszületett" a második könyv is, mely az előbbit kiegészítve, tartalmilag céltudatos egységet alkot. Így válhatott teljessé az Erdélyben vadászható vadfélékről alkotott összkép, melyet az előzőhöz hasonló stílusban, elképzeléssel, de sajátosan változó tartalommal írtam meg. E második könyvemet - akárcsak az előbbit - kézikönyvnek szántam a természet- és vadkedvelő barátoknak, a kezdő és haladó vadászoknak, turistáknak és azoknak a témában érdekelt olvasóknak, akik közelebbről óhajtják megismerni a természetben élő vad életvitelét, a vadászat "fortélyait", kívánnak "betekinteni" a vadászok lelkivilágába.
Bruno Hespeler - Bernd Krewer - Fiatal vagy idős?
A csülkös vad kormeghatározása minden vadász és vadgazdálkodó számára fontos tudnivaló. Általában néhány perc áll rendelkezésre ennek eldöntésére, ezért nagy jelentőssége van a gyakorlatnak és a tapasztalatnak. A két elismert szakember a vad külső jegyei mellett azokra az ökológiai és magatartásbeli ismérvekre is felhívja a figyelmet, amelyek segítenek a biológiailag helyes osztályba sorolni az Európában vadászható hat csülkös vadfajt. A színes képeket alaposan kiértékelik, és ezzel adnak választ arra a kérdésre: fiatal vagy idős-e a vad, lőhető vagy sem, melyiket és miért szükséges védeni vagy éppen megszabadítani tőle a csapatot, elérkezett-e az elejtés ideális időpontja? A könyv nemcsak ismeretet ad, hanem legalább olyan érdekes és izgalmas, mintha egy tapasztalt vadásszal cserkelnénk valahol egy erdőben.
Luis Sepúlveda - Az öreg, aki szerelmes regényeket olvasott
Az öreg Antonio José Bolívar Proano évi két ünnepnapot tart nyilván: amikor a félévenkénti hajójárattal megérkezik fogorvos barátja, s meghozza neki egy finom lelkű nagyvárosi örömlánytól a kiolvasott szerelmes regényeket. Az öreg ugyanis az Amazonas-síkságon, egy El Idilio nevű ki településen él az őserdő mélyén. Fiatal korában költözött oda, s telepedett meg a shuar indiánok között. Az évtizedek során megtanult tőlük minden megtanulhatót az erdőről és lakóiról: állatokról, bennszülöttekről és betolakodókról.
A shuarok egy napon egy szőke férfi holttestét találják a folyóparton. Egy felbőszült nagymacska tépte szét, hogy értelmetlenül elpusztított kölykeiért bosszút álljon. S bosszúszomja a vértől nemhogy csillapodna, újabb és újabb áldozatokat kíván. Az öreg vadász az állat keresésére indul...
Sepúlveda ezt a szép és izgalmas, élőlénypárti regényt az ismert ökológusnak, Chico Mendesnek ajánlja, akit nem sokkal a könyv megjelenése után gyilkoltak meg.
Értékelések
Statisztika
Címkék
Kollekciók
- Nem szerepel egyetlen kollekcióban sem.