Szerelem ​a palackban

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Tamási Áron - Ábel ​a rengetegben
Ábel ​népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája - Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában - küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Kerstin Gier - Rubinvörös
Olykor ​tényleg nagy terhet jelent egy rejtélyekkel teli családban élni. A 16 éves Gwendolyn legalábbis meg van győződve erről. Amíg egy napon egyszerre - mint derült égből a villámcsapás - a 19. és 20. század fordulóján nem találja magát, és világossá nem válik számára, hogy ő maga a legnagyobb rejtély a családban. Amit viszont még csak nem is sejt: az időutazások alatt kerülendő a szerelem. Mert ettől aztán tényleg a feje tetejére áll minden! Kerstin Gier bestseller-szerző utánozhatatlan érzékkel kelti életre a legcsodálatosabb érzést a világon! Éld át te is Gideon és Gwen kalandjait, akik szerelmükkel áttörnek az idő korlátain!

Szabó Magda - Abigél
Ginával, ​Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit - méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon? Szabó Magda lebilincselően izgalmas és bravúros megoldású új regényét Loránt Lilla rajzai díszítik.

Szabó Magda - Az ​őz
Az ​őz gyilkosok és áldozatok regénye. Gyilkolt Józsi, a Három Huszár kocsmárosa, és gyilkolt Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő: ki-ki a maga eszközeivel. De a két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amelyben a színésznő született, amely iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s örökre kipusztított Encsy Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást. Mindaz, amit az élettől kap, későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még szerelem se váltja meg többé iszonyú önmagától. És Encsy Eszter, ahogy attól a társadalomtól tanulta, amelyben él, amely fölnevelte, öl: megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette, és tettével halálra ítéli önmagát is. Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle. Pedig a nemzetközi sajtó akkor tanulta meg szülővárosom, Debrecen nevét, mert úgy értékelték: ...míg a történet gyilkosai és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól az irgalmatlan szenvedélyek forróhidege fagyaszt-éget.

Janikovszky Éva - Mosolyogni ​tessék! / Kire ütött ez a gyerek?
Felnőttek ​és gyermekek egyaránt örömmel hallgathatják Janikovszky Éva történeteit, melyeket át jár az írónőre oly jellemző kortalan báj és derű: "Mosolyogni tessék! Persze nem szüntelenül, nem reggeltől estig, de bujkáljon bennünk a mosoly - minden eshetőségre készen -, hogy bármikor felragyoghasson. Mert a mosoly, meggyőződésem szerint, mindig egy kis fényt hoz az életünkbe, meg a máséba is. Kicsike fényt, de sok kicsi, mint tudjuk, sokra megy."

Janikovszky Éva - Ájlávjú
Kötelességem ​figyelmeztetni a kedves olvasót, a cím félrevezető. Nem szerelmes történeteket tartalmaz a kötet. Hanem? Az úgy van, hogy az ember idős korban már kevesebbet ügyintéz, szaladgál, nyüzsög. Inkább elgondolkozik ezen-azon, ír, írogat, így a századvégen, ezredelőn. Különösen, ha írónak hiszi magát. Aztán összegyűlik egy kötetre való. De miért jut eszébe éppen ez a cím? Mert a tévésorozatok, az angolszász nyelvterületen készült filmek jóvoltából angolul gyakran hallja. Magyarul csak szeretné hallani. De valahogy hiánycikk. Még a falfirkákon is többnyire angolul olvasható, hogy I love Brigi - Karesz. Azonkívül az angol nyelvű vallomás nemcsak egyes számban szeret, hanem többes számban is. Akár a kedves olvasó is magára veheti. Ha akarja. Rosszkedvet oszlató humort, szeretetből fakadó türelmet, megértést kínálok annak, aki vevő rá.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
„A ​Karinthy-spektrum minden színe egyetlen világról ad hírt, az eltévedt és hazatapogatózó ember világáról. Elfelejtett valamit, miközben állandóan beszámolt valamiről, felejtett valamit, amit még okvetlenül el akar mondani; Ő így mondja, - Nem mondhatom el senkinek. Elmondom hát mindenkinek -." Márai Sándor

Szobotka Tibor - A ​tenger és az eb
"Hildebrand ​piros tollakat rakott fel Walter lovag sisakjára, ám Walter dühösen letépte a díszt, mert piros tollakban már győzött. Guido nem tudta Kurt lovag fenekére felcsatolnia páncélt, és Kurt lovag majd megbolondult, mert újra és újra bele kellett ülnie a forró vasba. Végre elkészültek. Odakint már egybegyűlt a közönség. Környékbeli várurak feleségükkel, fiaikkal, lányaikkal, csatlósok. Középen Unterauf ura Faulhildével, továbbá a bírák. A két lovagot nyeregbe segítették csatlósaik, miközben Kurt alaposan belerúgott a gügye Guido arcába." Nemcsak a kötet hagyományos novelláiban, de a parabolákban, a csúfondáros történelmi torzképekben is könnyű ráismerni Szobotka Tibor jellegzetes hangjára, látásmódjára, a mai magyar prózában senkivel össze nem téveszthető ábrázoló művészetére. Mindent gondosan szemügyre vesz, kiemel és felnagyít hősei környezetéből, amit jellemzőnek tart - ezzel egyidejűleg bizonyítva távolságteremtő elfogulatlanságát, és leplezve nagyon is tudatos, válogatva rendszerező módszerét. Nem kioktat és magyaráz, hanem szórakoztatva mesél, kalandra hív múltba és jelenbe, szélhámosok, uralkodók, féltékeny férjek, reménykergető szerelmesek, kivételes és esendő emberek közé.

G. Szabó Judit - Mari, ​ne bomolj!
Anikó, ​a szemfüles kamaszlány, a család életének krónikása, nővére, a fülig szerelmes, már az "igazit" kereső Mari, no meg kishuguk, a kotnyeles Évi ennek a kis- és nagylányoknak szóló, vidám perceket, jó szórakozást kínáló regénynek a hősei. G. Szabó Judit új könyve a nagy sikerű Hárman a szekrény tetején és Megérjük a pénzünket folytatása.

Janikovszky Éva - Mosolyogni ​tessék!
Mosolyogni ​tessék! Persze nem szüntelenül, nem reggeltől estig, de bujkáljon bennünk a mosoly - minden eshetőségre készen -, hogy bármikor felragyoghasson. Mert a mosoly, meggyőződésem szerint, mindig egy kis fényt hoz az életünkbe, meg a máséba is. Kicsike fényt, de sok kicsi, mint tudjuk, sokra megy. Ennek a kötetnek az írásai nem egytől egyig kacagtatóak. Aminthogy az élet sem az. De egy nagy felismerésre vezettek, amikor sorba rendeztem őket újabb és régebbi írásaimból. Amennyire igaz az a mondás, hogy derűre ború, legalább annyira igaz, hogy borúra meg derű. Csak arra kell vigyáznunk, hogy a végére is maradjon egy kis derű.

Fekete István - Téli ​berek
"A ​nap még oldalról sütött a fák közé, az árnyékok élesek voltak a havon, mint fehér számlapon az óramutató, és ha itt most kiáltott volna valaki, talán elfulladt volna a dermedt csendben, amelyet nem lehetett sem megbontani, sem megbántani. A vén fák álmukban is erősek és élők voltak, a bokrok megbújtak mellettük gyengeségük tudatban, a hó érintetlen volt, mint a lepkeszárny a gubóban, s az odvak fekete száján elmúlt éjszakák lesték a nappal ragyogását." Tutajos és elválaszthatatlan barátja, Bütyök ezúttal a télen is eleven Kis-Balaton világában töltik a szünidőt. Itt ünneplik a karácsonyt, az újévet, és közben - hála Matula bácsi tanácsainak és gondoskodásának - megtanulnak rókát lőni, csukát fogni. A két pesti kamasz megismeri a természetközeli életmód szépségeit, és kudarcaikból, sikereikből egyaránt tanulva, szinte felnőtté érve indulnak vissza a városba. A _Tüskevár_ című regény folytatását a Móra Kiadó most felújított külsővel, Reich Károly klasszikus rajzaival adja közre.

Szabó Magda - Álarcosbál
A ​nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára... Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt.

Tömörkény István - Értetlenek ​az emberek
A ​kötet a századforduló egyik legsajátosabb hangú, nagy írójának, Tömörkény Istvánnak derűs, humoros írásait tartalmazza. A válogatás Tömörkény sokrétű ábrázoló művészetét, témakörének sokféleségét mutatja, a kort és társadalmat, amelyben az író kedvenc alakjai, a puszták világának emberei éltek. Az írások mindegyike azt a szeretetteljes meghittséget, otthonosságot árasztja magából, amellyel a nagy elbeszélő alakjait életük útjain, különféle ügyes-bajos dolgaikban elkíséri.

Vaszary Gábor - Monpti
"Tudom, ​hogy egyszer gazdag ember lesz belőlem, csak késő lesz egy kicsit. Gyomorbajos, keserű öregúr leszek: - Jean, nem vagyok itthon senkinek. Megértetted? Igenis, méltóságos uram. Ha összetalálkozhatnék a Szent Jakab utcában megöregedett önmagammal, aki leszek, elébe állnék itt, az olasz csemegeüzlet előtt. - Öregúr, állj meg egy pillanatra. Odaadom neked az ifjúságom, amire most nincs szükségem. Aki öreg, az biztos, hogy nem éhes mindig. Ezer frankért még a gyomorbajt is átveszem tőled. Ötszázért is átveszem. Ne menj el, százért is." Így alkudozik Vaszary Gábor keserédes történetének főhőse, a szeretni való, könnyelmű fiatalember, a "tisztességükkel küszködő" párizsi lányok kedvence, akit a könyvsikerből készült film nézői is a szívükbe zártak. Az 1930-as évek "párizsi" regényeinek írója nem sajnálta történeteiből pazar humorát és pikáns iróniáját sem, és bizonyára ennek eredményeképpen sikerült - látszólagos habkönnyűsége ellenére - az irodalom határmezsgyéjén belül maradnia.

Móra Ferenc - Hoztam-e ​spanyolviaszkot?
Móra ​Ferenc legvidámabb, legderűsebb írásait tartalmazza ez a válogatás. Akár mulatságos történelmi eseteket beszél el, akár a szegedi tanyavilág furfangos parasztjairól adomázik, akár az elmúlt idők újságíróiról, közéleti embereiről, furcsaságairól, bürökratikus korlátoltságáról cseveg: mindig lebilincseli az olvasót páratlan közvetlenségével, találó élcelődésével és meleg, emberséges humorával.

Hans Skirecki - Görög ​telefonok
Miért ​áll Kowatsch úr fagyban-zimankóban egy teljes hétig a múzeum kapujában? Hogyan készül fel ugyanő otthon az Elegáns Fogadásra, melyre nejével együtt hivatalos? Miért kell a nagymamának a konyhaablakon lógnia, míg a család szívélyes hangulatú munkaülést tart? - Mindezekre a kérdésekre választ kapunk, ha kellemes, de korántsem igénytelen szórakozást keresve, Skirecki írásait olvasgatjuk. Mert miről szólnak valójában ezek a történetek? Mind ugyanarról - akár Kowatschék lelkivilágát leplezik le, akár az öreg ószeres monológját hallgatják ki a sarki csehóban, akár Gemet úrnak, a század utolsó bádogosmesterének nagy sikerű fellépéséről tudósítanak vagy egy oroszlán váratlan felbukkanásáról a parkban, akár arról, hogy mit szól a berlini polgár, ha egy szép napon megpillantja városa tőszomszédságában a Kilimandzsárót. A mulatságos - néhol groteszk, sőt morbid, néhol inkább lírai elemekkel átszőtt - történetek tükröt tartanak mindnyájunk elé, melyben tulajdon hibáinkra ismerhetünk rá: sznobságra és mohóságra, hiúságra és részvétlenségre, korlátoltságra és irigységre. Akinek pedig egyik sem inge, ne vegye magára, csak élvezze önfeledten Skirecki humorát, akiről annyit feltétlenül illik tudnia a magyar olvasónak, hogy kiválóan beszéli nyelvünket és lelkes fordítója-népszerűsítője a magyar irodalomnak hazájában, az NDK-ban.

Karinthy Frigyes - Utazás ​a koponyám körül
A ​szakadatlan hajszoltságban élő Karinthy furcsa tüneteket észlel magán 1936 márciusában. Füle egyre erősebben zúg, sőt egyenesen vonatok dübörgését hallja, egyre gyakrabban jelentkező émelygés és rosszullét környékezi. Az orvosi vizsgálatok kiderítik, hogy agydaganata van, melyet sürgősen operálni kell. Barátai, ismerősei - pártállásra tekintet nélkül - összefognak, és előteremtik a svédországi műtét költségeit. A budapesti értelmiség szinte egy emberként aggódik a népszerű szerző életéért, s napról napra várja Stockholmból a híreket. A lábadozó "Frici" már a kórházban elhatározza, hogy "erről az egészről" könyvet fog írni. A Pesti Napló-ban hétről hétre közölt folytatásokban a magyar főváros irodalmi és társasági életének hétköznapjai mellett kirajzolódik az életveszélyes betegség felismerésének, elfogadásának érzékenyen, szó szerint belülről ábrázolt lelki folyamata is. Karinthy legismertebb regénye olyan sok szállal kötődik kora valóságához, hogy gyakran meg is feledkezünk regényszerűségéről. Arról, hogy ez a mű mégiscsak megkomponált, fiktív elemeket is tartalmazó alkotás, mely nemcsak a veszedelmes betegség kialakulását és kórtörténetét beszéli el, hanem a Gulliver-átiratok, az Utazás Faremidóba és a Capillária hagyományát is folytatja. S mindenekelőtt izgalmas, letehetetlen olvasmány, a tudás és emberség humorral átszőtt himnusza. Karinthy Frigyes mítoszokon és legendákon túl ajánlotta könyvét "a nemes, igazi tudománynak, mely soha nem volt olyan türelmetlen a babonával, mint vele szemben a babona".

Leiner Laura - Késtél
Budai ​Rebeka élete tizenhat évesen fenekestül felfordult, amikor posztolt a barátja falára egy szemrehányó, egy szál gitáros dalt, a Késtélt. Azóta ő Bexi, aki immár a második lemezén dolgozik, a dal ugyanis óriási sláger lett és országos hírnevet hozott számára. Körte, a tetoválóművészből avanzsált menedzser épp egy tévés fellépést szervezett le a Pop/Rock sztár leszek! döntőjébe, ahol Beki a legesélyesebb versenyző duettpartnere lesz. Nagy Márk nemcsak az énekhangjával, hanem külsejével is belopta magát a női nézők szívébe, de Bekivel már nehezebb dolga lesz...

Charles Dickens - Karácsonyi ​ének
A ​szőrösszívű Scrooge úr, a -zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi vén bűnös-, akinek a karácsony is csak olyan nap, mint a többi, dühvel és megvetéssel nézi az emberek ünnepi készülődését. Kidobja a karácsonyi énekeket kántáló koldus kisfiút és a szegényeknek gyűjtő úriembert egyaránt, kiszipolyozott írnokát is felmondással fenyegeti. Este, hazatérve magányos házába jelenést lát: meglátogatja Marley, rég halott üzlettársa, s bejelenti három további szellem érkezését. Az első a régi karácsonyok szelleme, aki végigvezeti Scrooge urat saját hajdani életén, s elfelejtett, fájó emlékeket elevenít föl benne. A második az új karácsony szelleme, aki felnyitja Scrooge szemét a körülötte élők sorsára, nyomorúságára és vidámságára, szenvedéseikre és emberségükre. Végül a harmadik, a jövő szelleme megmutatja neki saját, ijesztő, magányos halálát. Scrooge urat a jelenések új emberré teszik: más szemmel kezdi látni a világot, karácsonyi pulykát küld írnoka családjának, ellátogat megvetett unokaöccséhez, s jó barát, jó gazda, jó szomszéd válik belőle. Dickensnek ez az 1843-ban írt kis tanmeséje már az érett mester keze nyomát viseli magán: remekmű, melynek nem hervad a népszerűsége sem.