A Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg.
A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított.
A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére.
A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik.
Széchenyi gondolatai annyira újnak és forradalminak számítottak, hogy alaposan felkavarták a korabeli közéletet: lelkes híveinek tábora mellett egy ellentábor is kialakult. Az ellentábor vezéregyénisége, Dessewffy József A Hitel czímű munka taglalatja című művében reagált Széchenyi felvetéseire (lényegében elutasítva őket).
A Hitel című munkát követte 1831-ben a Világ, majd 1832-ben a Stádium. Utóbbinak magyarországi megjelentetését a cenzúra nem engedélyezte, Széchenyi külföldön nyomtatta ki.
A három művet gyakran szokták együtt említeni.
Kapcsolódó könyvek
Széchenyi István - Stádium
Két nagy művének, a Hitelnek és a Világnak kiegészítésére adta ki Lipcsében, 1833-ban ezekhez szellemében és tárgyában hasonló művét, a Stádiumot, amelyben reformterveit még szabatosabban, 12 pontba foglalva fejtette ki: „1. Hitel. 2. Ősiségi jog (aviticitas). 3. Fiscalitas. 4. Birtokképesség. 5. Törvény előtti egyenlőség. 6. Nemtelenek pártvédelme. 7. Házi pénztár és országgyűlési költség terheit mindenki idom szerint viselje. 8. Vizek, utak, belvámok stb., országgyűlési tárgyalások alá tartozzanak. 9. Monopóliumok, céhek, limitációk eltörlése. 10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék. 11. Csak a helytartó tanács kormányozzon. 12. Ítéletek, tanácskozások nyilvánossága.”
E mű megírása után, amelyet Arany János a Hitellel és Világgal együtt „három égbe nyúló piramidnak” nevezett, ismét újabb terv foglalkoztatta. 1834 közepén a vaskapui munkálatok vezetése mellett hozzákezdett Hunnia című műve írásához, amelyben a magyar hivatalos nyelvvé tétele mellett érvelt. A művet kéziratban hagyta, csak posztumusz jelent meg.
Széchenyi Zsigmond - Ünnepnapok
A szerző "vadász-önéletrajzának" első kötete, a felnőttéválás, a szenvedély növekedésének története Ahogy elkezdődött címmel jelent meg. Az Ünnepnapok a férfikor magyarországi és európai vadászatairól számol be. Nem csupán - a szerző szavával - "emlékzsákmányát" nyújtja át az olvasónak: a legérdekesebb, legemlékezetesebb élményeket, a legjelentősebb zsákmány elejtésének történetét, hanem tapasztalattá, elvvé összegezi mindazt, amit egy gazdag élet élményei és töprengései elmondhatnak a természetről, a vadról, a vadászetikáról, vadnevelésről és a puskázás gyakorlatáról. Sorra veszi a legfontosabb - vagy éppen legkülönlegesebb - vadfajtákat, a fácántól a kőszáli kecskéig, s elmeséli személyes tapasztalatait s mindazokat a tudnivalókat, amelyek nélkül a vadászat puszta öldöklés vagy ügyetlen és eredménytelen próbálkozás. A kötetet a szerző felvételei és Schell József rajzai díszítik.
Ismeretlen szerző - Magyarország története a 19. században
A "hosszú" XIX. század magyar történelmét bemutató egyetemi tankönyv - amely az első kiadás bővített, javított változata - korszerű, új kutatásokon alapul. Megjelenése nem csupán a felső-oktatás, hanem az egész közoktatás, a szakközönség és az érdeklődők számára is rendkívül fontos, hiszen igen sok romantikus elképzelés, hivatkozás és vita kötődik a korhoz. A hiteles, összefoglaló ismereteket nyújtó szakkönyv a történelemtanárok továbbképzéséhez is nélkülözhetetlen. A kötet szerzői elismert magyar történészek: Csorba László, Dobszay Tamás, Fónagy Zoltán, Gergely András, Kövér György, Pajkossy Gábor, Pölöskei Ferenc, Tóth Zoltán. A tankönyvben megtalálhatók a szöveggyűjteményre vonatkozó kereszthivatkozások is.
Balassa Iván - Ortutay Gyula - Magyar néprajz
A két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...)
Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozitk, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.
Miriam Fields-Babineau - A kutyakiképzés alapjai
Társalogjon sikeresen a kutyájával, és meglátja, hamarosan azt fogja tenni, amit kér. Akár szobatisztaságra, követésre, ülésre megtanítja, akár azt szeretné, hogy odajöjjön, játsszon vagy trükköket mutasson be, ebben a könyvben megtalálja majd a megfelelő kiképzési módszereket. A gyors és hosszan tartó eredményesség kulcsa a dicséret, nem pedig a kutya játékokkal vagy jutalom falatkákkal történő elkényeztetése. Tanulja meg hatékonyan alkalmazni beszédét és testbeszédét, és sajátítsa el a kutya testbeszédét is. Lelje örömét abban, hogy feltárja kedvence különleges személyiségét, érvelőkészségét és humorérzékét. Ez a színes útmutató mindemellett számos egyéb tudnivalót tartogat a kutya- és kölyökgondozástól, a ketreces kiképzéstől és ápolástól a testmozgáson át egészen a kutya társas fejlődéséig. Különleges meglepetésként táblázataink segítségével 75 kutyafajta eltérő ápolási és mozgásigényét tárjuk fel önöknek.
Próbálja ki ön is ezt a könnyen használható és teljességre törekvő útmutatót. Kezdje az újszülött kutyusok gondozásáról szóló ötletek olvasásával, majd térjen át a mintegy nyolchetes szabályozott kiképzési programra, ami előkészíti kutyáját az egész életen át tartó tanulásra. S ami a legnagyszerűbb, hogy kutyájának kiképzését gyakorlatilag bármely életkorban elkezdheti, mert - félretéve a régi mondást - nem igaz az, hogy "öreg kutyának nem lehet új trükköt tanítani".
Miriam Fields-Babineau állatkiképző szakember, valamint a Training Unlimited nevű cég tulajdonosa, amely bemutatókra képezi ki az állatokat, tulajdonosaikat pedig arra tanítja, miként kell kedvenceiket megmutatni másoknak. Az írónő számos televíziós és rádiós műsor meghívott vendégeként ismert, írásai pedig országszerte újságok és képes folyóiratok oldalain jelentek meg. Miriam családjával, két kutyájával, két macskájával és lovával Virginiában él.
Petrovácz István - Iparkodó magyarok
Az Európában megtelepedett magyarság előtörténetét, honszerző-honvédő, államalapító őseink és hőseink cselekedeteit a regék, mondák, a krónikás emlékezet és a történelemkönyvek lapjai őrzik. Ez a válogatás a magyarság megmaradása, anyagi gyarapodása, gazdagodása érdekében legeredményesebben tevékenykedő törzsökös vagy országunkban megtelepedett és itt idegenből magyarrá lett hazánkfiainak állít emléket. Az „iparkodás" jelenti az iparűzést és tágabb értelemben a többre, jobbra törekvést: a papírmolnár Heltai, a kertgazdaasszony Kanizsai Orsolya, az eperjesi orvos-patikus Weber János, az első nagyvállalkozók, valamint Széchenyi, Kossuth, Andrássy és Baross ténykedését egyaránt. A negyvenöt fejezet száznál is több foglalkozási ág, mesterség, gazdasági és szellemi vállalkozás mintegy félezer jeles művelőjét és támogatóikat mutatja be - a történelmi Magyarország mint szerves gazdasági egység keretein belül a honfoglalástól a millenniumig.
Eötvös Károly - Eötvös Károly balatoni utazásai
_"A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre."_
Eötvös Károly
Jó másfél évszázaddal ezelőtt Siófok, Kenese, Almádi, Alsóörs, Fülöp, Badacsony, Balatonföldvár, Boglár, Fonyód még kopár partok voltak, idegen látogatókat nem ismertek. Egy-két úriember szegényes deszkaviskóban ugyan mindenütt feredőzött, s négy-öt vasárnapon a közeli falvak lakossága oda vonult kocsikon egyszer megfürödni: de aztán ebből állott az egész. Holt tenger volt a Balaton, még zarándokok se látogatták. Csak Füred állott és Keszthely, s kissé távolabb Hévíz, az se túl rég óta.
Aztán a Balaton Gőzhajózási Társaság megtartja első közgyűlését, s alig fél évre rá, 1846. szeptember 21-én a füredi kikötőből első útjára indul a Balaton költőjéről elkersztelt Kisfaludy-gőzös, fedélzetén az 55. születésnapját ünneplő Széchenyi Istvánnal...
Csapó Katalin - Éliás Tibor - Dobos és a 19. század cukrászata Magyarországon
Jeles jubileumot ünnepel a magyar cukrásztársadalom és az édességszerető közönség: 125 éve alkotta meg Dobos C. József csodálatos tortáját.
Az évforduló és a mester előtt tisztelgő könyv első részében olvasottak alapján beleélhetjük magunkat a régmúlt „édes" világába. Megismerhetjük a kor jelentős pesti, budai és vidéki cukrászait, a szakmai berkekben sokak által ma is emlegetett nagy elődöket.
A második rész a Dobos-torta születését, fogadtatását és története első éveit tárgyalja, ismertetve feltalálójának életét, filozófiáját, felfogását - nem csak a tortával kapcsolatban, hanem az egész gasztronómiáról általában.
Dobos C. József szakmai alázatát, alaposságát, sokoldalúságát méltán ajánlhatjuk a mai kor emberének figyelmébe. A szakmát napjainkban gyakorló cukrászoknak, nekünk pedig kötelességünk, hogy hagyatékát tovább őrizve, az eredeti recept alkalmazásával örvendeztessük meg a minőségért rajongó édesszájúakat itthon és a világban.
Ismeretlen szerző - Bethlen Mihály útinaplója (1691-1695)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fehér Géza - A magyar történelem oszmán-török ábrázolásokban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kóka Rozália - Napsugárkisasszonyok a történelem sodrában
"Interjúkötetünkben tíz csodálatos, bátor asszony életútját követheti végig az olvasó, a születésüktől kezdve napjainkig.
Valamennyien kortársaink, közvetve vagy közvetlenül részesei, szenvedő alanyai voltak a 20. századi történelem szörnyű viszontagságainak. Átélték az I. világháború következményeit, Trianont, a II. világháború borzalmait, vagy 1956 magyar sorstragédiáját. Életük meghatározó élményei közé tartozik a menekülés, kitelepítés, lakosságcsere, hontalanság, kivándorlás, kényszerlakhely, jogfosztottság, kiszolgáltatottság, többjük számára az árvaság, a végtelen szegénység is. Közülük egyeseket messze sodortak a történelem viharai, mások itthon élték le életüket. Minden nehézséget leküzdve, emberhez méltó helyet vívtak ki maguknak a világban.
Közös bennük a már kisgyermekkorukban megnyilvánuló szeretetreméltó és szeretni tudó személyiség, amellyel beragyogták családjuk, szűkebb vagy tágabb környezetük életét. Valamennyien "Napsugárkisasszonyok" voltak, ahogy egyikük fényképe hátlapjára írta az édesapja. Máig is jellemző rájuk a segítőkészség, a kitartás, a helytállás, a méltóság, az önzetlenség."
/Kóka Rozália/
Szendrei László - A magyar múlt dicső fejezetei
Nekünk, magyaroknak igenis szép történelmünk van, amire jogosan lehetünk büszkék. Az évezredek pusztító viharában birodalmak tucatjai és népek százai tűntek el, ám mi, magyarok, még ma is lényegében változatlan identitással létezünk Európa közepén, noha szkíta őseink révén legalább háromezer éve folyamatosan jelen vagyunk urázsia történetében, nemegyszer érdemben alakítva annak menetét. E háromezer év alatt a magyarság kapott jót és rosszat a Sorstól, ám mindig volt egy vezető – legyen az törzsfő, hadvezér, fejedelem, király vagy államférfi –, akinek irányításával szabadságszerető népünk kedvezőbb irányba tudta forgatni a magyar történelem kerekét. A könyv 28 fejezete átfogja népünk egész eddig ismert történetét, noha egyes korszakok természetesen nagyobb súllyal esnek latba. A szöveget mindenhol gazdag képanyag övezi. Az illusztrációk segítenek a király, a fejedelem, a hadvezér mögé odagondolni a korszak egyszerű emberét is. Mert a történelem csak nekünk történelem. Azoknak, akik átélték – és nemegyszer az egész országnak –, maga volt a valóság, a dicsőség és a kudarc, az élet és a halál.
Csikány Tamás - Eötvös Péter - Németh Balázs - A szabadságharc kézi lőfegyverei, 1848-1849
A kötet szerzői:
DR. CSIKÁNY TAMÁS alezredes, egyetemi tanár. 2012-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsának rendes tagja.
NÉMETH BALÁZS történelem, magyar szakos tanár. Saját vállalkozásában történelmi fegyverekkel, és különböző on-line kiadványok menedzselésével foglalkozik.
EÖTVÖS PÉTER vegyészmérnök, elismert fegyverszakértő. Kutatási területe - az Augustin fegyverek mellett - a neves magyar fegyvertervező, Király Pál hazai és svájci tevékenységének tanulmányozása. Elméleti kutatási munkáját az említett fegyverek restaurálásával egészíti ki.
*
Ez a kötet átfogó részletességgel mutatja be a szabadságharc kézi lőfegyvereit. A magyar fegyver- és hadtörténet iránt érdeklődők számára a kötetben szereplő fegyvereket a különlegesen egyedi szerkezetük és a magyar történelemben betöltött szerepük teszi igen érdekessé.
A szerzők az 1840 - ben rendszeresített Augustin-fegyverek megjelenését beillesztik a 19. századi fegyvertörténetbe. A hagyományőrző huszárok és a 48 - as honvédek felszerelése sem képzelhető el Augustin lovassági pisztolyok, puskák és karabélyok nélkül.
A gyűjtők körében pedig egy-egy jó állapotú, eredeti Augustin - fegyver a gyűjtemény legbecsesebb példányai közé tartozik.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
• Előszó;
• A gyutacsos fegyverek története (Eötvös Péter);
• A sima csövű gyutacsos perkussziós gyalogsági puska (Fordította Eötvös Péter);
• Harcászat a XIX. század közepén (Csikány Tamás);
• Az 1848-49. évi szabadságharc tűzfegyverei és töltényei (Németh Balázs);
• Régi mértékegységek átváltása;
• Irodalom;
• A szerzők életrajza;
• A képek forrásai;
*
„A SZABADSÁGHARC KÉZI LŐFEGYVEREI 1848 - 1849” című ezen kiadványt a magyar fegyver-és hadtörténet iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék jobban megismerni ezeket a fegyvereket a különlegesen egyedi szerkezetük és a magyar történelemben betöltött szerepük alapján, hiszen nemcsak a császári osztrák hadsereg, hanem a magyar forradalmi sereg fegyverzetének is a gerincét képezték, a közös hadseregen belül, és természetesen a szabadságharc idején is.
Stemler Gyula - Magyar Kódex II. - Lovagkor és reneszánsz
Magyar Kódex második kötete 1301-1526 foglalja össze írásban és képben a magyar nép történelmét, kultúráját, művelődéstörténetét. Bemutatja történelmi múltunkat, a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertet az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával.
A Magyar Kódex kötetei történelmünk kezdeteitől a harmadik évezred küszöbéig foglalják össze írásban és képben a magyar nép történelmének, kultúrájának, művelődéstörténetének korszakait. Bemutatják történelmi múltunkat, végigkísérik a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertetnek az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával. A sorozat főszerkesztője Szentpéteri József. Az esszészerűen megfogalmazott szövegeket és a hozzájuk tartozó lexikonszerű címszavakat az adott tudományterület vezető egyéniségei írták. Kötetenként kb. 500 kép (amelyeket a kötetekhez ajándékként járó CD-ROM is tartalmaz), a tárgyalt korszak eseményeiben való eligazodást segítő időrendi táblázat, bőséges szak- és ismeretterjesztő könyvekből álló irodalomjegyzék alkotja a mellékleteket.
Stemler Gyula - Magyar Kódex III. - Szultán és császár birodalmában
A Magyar Kódex harmadik kötete 1526-1790-ig foglalja össze írásban és képben a magyar nép történelmét, kultúráját, művelődéstörténetét. Bemutatja történelmi múltunkat, a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertet az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával.
A Magyar Kódex kötetei történelmünk kezdeteitől a harmadik évezred küszöbéig foglalják össze írásban és képben a magyar nép történelmének, kultúrájának, művelődéstörténetének korszakait. Bemutatják történelmi múltunkat, végigkísérik a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertetnek az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával. A sorozat főszerkesztője Szentpéteri József. Az esszészerűen megfogalmazott szövegeket és a hozzájuk tartozó lexikonszerű címszavakat az adott tudományterület vezető egyéniségei írták. Kötetenként kb. 500 kép (amelyeket a kötetekhez ajándékként járó CD-ROM is tartalmaz), a tárgyalt korszak eseményeiben való eligazodást segítő időrendi táblázat, bőséges szak- és ismeretterjesztő könyvekből álló irodalomjegyzék alkotja a mellékleteket.
Balla Tibor - A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai
A XX. század őskatasztrófájának tartott, 1914–1918 között lezajlott Nagy Háború osztrák–magyar tábornokainak neve és sorsa a legtöbb olvasó számára ismeretlen. Nem véletlenül, hiszen az összesen mintegy 1200 fős tábornoki testület tagjainak életútjáról és háborús szerepéről máig nem született tudományos igényű, tárgyilagos összefoglalás. Balla Tibor, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi Levéltári Kirendeltségének vezetője, az első világháború ismert kutatója ezt a hiányt pótolja jelen kötetével. A közel tízéves kutatómunka után elkészült, a magyar és a nemzetközi szakirodalomban mindeddig egyedülálló könyv az első világháborús császári és királyi tábornoki kar legmagasabb rangot elért 178 tagjának – akik között 25 magyar is található – pályafutását és világégés alatti tevékenységét foglalja össze lexikon formájában. A mű bevezetőjében a szerző elsőként vállalkozik a generálisok életrajzi adatainak történeti-statisztikai és szociológiai vizsgálatára, melynek eredményeként átfogó értékelést ad a tábornokok születésére, halálozására, nemzetiségére, vallására, családi viszonyaira, származására, iskolázottságára, nyelvismeretére, hazai és külföldi kitüntetéseire, adományozott címeire és rangjaira, hadjáratokban történt részvételükre, előmenetelükre, beosztásaikra, az általuk írt írásművekre, valamint háború utáni sorsukra vonatkozóan, új vonásokkal egészítve ki az Ausztria–Magyarország katonai elitjéről kialakult képet. A Monarchia altábornagyi és vezérőrnagyi rangú generálisainak életrajzai jelen munka folytatásaként, további kötetekben látnak majd napvilágot.
Ismeretlen szerző - A magyarságtudomány kézikönyve
A tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.
Ismeretlen szerző - Magyar Kódex I-VI.
Múltunk tükörképe színes és töredezett, mint egy római mozaik, melyet szétszántott az utókor gondatlan munkagépe. Úgy esett szét alkotóelemeire, hogy egy-egy részlet örökre, helyrehozhatatlanul elveszett számunkra, míg vannak olyan mozaikszemek, melyek talán értelmezhetővé teszik a letűnt korok ránk maradt emlékeit. Az egyes ismeretek, emlékfoszlányok egymáshoz illesztése gondos mérlegelést kíván - erre vállalkozott a sorozat kutatókból és oktatókból álló szerzői közössége: legjobb szándékuk szerint, mai tudásuk legjavával. A Magyar Kódex hat kötetben fogja át művelődéstörténetünk egymást követő korszakait, a kezdetektől napjainkig. Hasonló igényű áttekintésre több mint fél évszázad óta nem volt példa, így az ezredfordulón a legújabb tudományos eredményeket közérthető módon előadva, méltó helyre kerülhet a sorozat a művelt nagyközönség könyvespolcán.
A SOROZAT KÖTETEI:
MAGYAR KÓDEX 1: Az Árpádok világa. Magyar művelődéstörténet a kezdetektől 1301-ig
MAGYAR KÓDEX 2: Lovagkor és reneszánsz. Magyarország művelődéstörténete 1301-1526
MAGYAR KÓDEX 3: Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526-1790
MAGYAR KÓDEX 4: Reformkor és kiegyezés. Magyarország művelődéstörténete 1790-1867
MAGYAR KÓDEX 5: Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarország művelődéstörténete 1867-1918
MAGYAR KÓDEX 6: Magyarok a 20. században. Magyarország művelődéstörténete 1918-2000
Kossuth Lajos - Eötvös József - Fáy András - A "Felelet" és más vitairatok Széchenyi István A kelet népe című könyvére
Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól
Kelet népe és a Pesti Hírlap írta B. Eötvös József
Kelet népe, nyugoton Fáy Andrástól
A kelet népe felnyitotta szemeit egy nyugotfinak
Kulcsár Zsuzsanna - Így éltek a lovagkorban - Nyugat-Európa a XI-XIV. században
Kulcsár Zsuzsanna történész-író volt. Műfaja a történelmi esszé, az a szinte szépírói érzékletességgel és stílussal művelt történettudomány, amely főként az angol és a francia kultúrhistória sajátja. A könyv lebilincselően izgalmas olvasmány. Akár egy egzotikus távoli világot, úgy rajzolja meg, varázsolja elő és láttatja velünk négyszáz távoli év életmódját: a XI-XIV. századét, annak természetesen európai színterein. A szerző mindent ismer, a kolostorok és szerzetesek mindennapjait, a várak és várurak világát, a hős lelkű lovasok, uralkodók, parasztok, polgárok életét, születés és keresztelő, halál és temetkezés, házasságkötés és szerelem - mindennek meghatározott szertartásrendje volt. Megismerkedünk ezekkel a szertartásokkal, de ugyanúgy hírt kapunk az életet keserítő sötét praktikákról is: babonákról és betegségekről, kegyetlenségekről és megkínzatásokról. Az írónő jártas ebben a világban, mintha bizony ismereteit nem oklevelekből és krónikákból, lovagi eposzokból és trubadúrkölteményekből merítette volna, mintha csak egy jelen idejű óriási festményt mutatna be nekünk. Amikor évtizedek után ismét kiadjuk ezt a könyvet, tudjuk, hogy hiányt pótolunk vele.