Elmélkedések ​Európáról

Jan Patočka - Európa ​és az Európa utáni kor
Jan ​Patocka cseh filozófus életművének egyik súlypontját az ún. Európa-fenomén problematikája alkotja. Az e kérdéskörben írt tanulmányait számos európai nyelvre lefordították. A magyarul most először megjelenő mű az európai kor és ennek vége, az ún. planetáris kor kialakulásával összefüggő történelem- és erkölcsfilozófiai kérdéseket taglalja, különös tekintettel az európai kor megalapozására az antik hagyományban.

Ismeretlen szerző - Értékválság ​- értékváltás
Ez ​a kötet az Alkalmazott Filozófiai Társaság harmadik nemzetközi konferenciájának anyagát tartalmazza. A magyar alkalmazott filozófiai kutatás ma még gyerekcipőben jár, számos nehézséggel küszködik, miközben a szellemi közélet, sőt a filozófiai szakma is értetlenséggel fogadja. Mégis az alkalmazott filozófia nálunk mind markánsabban artikulálja önmagát. Ezúttal az értékek és az életelvek alakulásának témakörében hallatja szavát. Kutatási eredményére, mondanivalójára joggal figyelhet fel a filozófia, az etika, a pedagógia, a politológia és a politika művelője, s mindenki, aki felelősséget érez, vagy érdeklődést mutat az értéktisztulási folyamatok iránt.

Michel Foucault - Discipline ​& Punish
In ​this brilliant work, the most influential philosopher since Sartre suggests that such vaunted reforms as the abolition of torture and the emergence of the modern penitentiary have merely shifted the focus of punishment from the prisoner's body to his soul.

Trikál József - A ​Lélek
E ​kis mű célja: kimutatni, hogy a különféle lelket-tagadó bölcseleti áramlatok csődbe jutottak s hogy a korunkban felmerült nagy kérdések: főleg a gondolkodás önkénytessége, függetlensége, teremtő ereje s vele kapcsolatban az önmagát kifejtő szép egyéniség, a személyiség, a több-ember alaköltése sem a múlt, sem a jelen egyoldalú léleknélküli bölcselkedéséből meg nem érthetők.

Marie-France Etchegoin - Frédéric Lenoir - A ​Da Vinci-kód nyomában
El ​kell ismernünk, hogy A Da Vinci-kód sikere nem pusztán a marketingnek köszönhető. Az ember megmosolyoghatja a regényt, és egy mozdulattal félresöpörheti az abban hitelesként bemutatott teóriákat. Mi azonban más megközelítést választottunk: komolyan vettük a Da Vinci-kód jelenségét, de ez nem jelenti azt, hogy készpénznek vennénk a regény téziseit, főleg ami a nagy titkot illeti.

Albert O. Hirschman - Az ​érdekek és a szenvedélyek
Albert ​Hirschmann, a hagyományos közgazdaságtan kritikusaként világhírűvé lett tudós 1977-ben megjelent kötete, amely mára az eszmetörténeti irodalom klasszikus műve lett, megmutatja, hogy a kapitalizmus vagy korabeli megnevezéssel a "kereskedelmi társadalom" felemelkedését összetett ideológiai átalakulás kísérte. Rekonstruálva a 17-18. századi vitákat, a könyv megvilágítja, hogyan lett a kapzsiság bűne, az anyagi érdekek hajszolása pozitív erővé, az erőszakos és romboló emberi szenvedélyeket fékentartó és korlátozó tényezővé. A koramodern politikai gondolkodók (Montesquieu, Sir James Stewart, Adam Smith) az érdekeket követő kereskedelmi társadalom diadalától kiszámíthatóbb, békésebb és civilizáltabb politikai világ kibontakozását várták szemben a dicsőségvágy és a vallási türelmetlenség szenvedélyei által lángra lobbantott dinasztikus és polgárháborúk véres korszakával. Hirschman meggyőzően érvel a marxi, ill. a weberi tézis ellen. A könyv azoknak az érdeklődő olvasóknak ajánlható, akik politika és gazdaság viszonyáról nem érik be aktuális közhelyekkel, hanem arra is kíváncsiak, hogyan alakultak ki azok az érvelés módok, amelyek meghatározók voltak a modern világ születésében, a kapitalizmus győzelmében.

Lányi Gusztáv - Politikai ​pszichológia – politikai magatartásvizsgálatok
A ​politizáló ember megismerése számos tudomány segítségével történik. A pszichológia ezek közül az egyik - e vitakötet szerzői, bár különböző módokon, de hasonló elkötelezettséggel amellett érvelnek, hogy a pszichológia nélkül szegényebb lenne a politikatudomány is.

Reinhart Koselleck - Az ​aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája
A ​szócsináló értelmiség manapság is rendületlenül dolgozik egy strukturális fogalom-menyország megteremtésén, ahol nincsenek többé félreérthető és homályos kifejezések, ahol tudaható, hogy egy állítás vagy igaz vagy nem. Reinhart Kosellek elemzése alapján is állíthatjuk: az élet ennél érdekesebb is meg elszomorítóbb is. Az ellenséges politikai beszéd lehetősége mélyen beleágyazódott életünkbe. Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája a hellén és barbár, keresztény és pogány, felsőbbrendű ember és alsóbbrendű ember duális kategóriapárján keresztül fontos, fájdalmas témát vizsgál: hogyan konstruáljuk meg ellenségeinket. A szerző kérdésfelvetése a történettudomány és a modern társadalomtudományok egyik legizgalmasabb problémáját érinti. Ajánlom Koselleck eredeti szemléletű, a kapcsolódó irodalmat gazdagon feldolgozó, tárgyilagos problémakezelésű művét elsősorban történészeknek, filozófusoknak, politológusoknak, szociológusoknak, nyelvészeknek, más társadalomtudományok művelőinek, s mindazon érdeklődő olvasóknak, akiket foglalkoztat az előitéletes és kirekesztő gondolkodás mechanizmusa, az ellenségkonstruálás sajátossága. Szabó Márton

Liu Binjie - China's ​Philosophy on Foreign Affairs in the 21st Century
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hamvas Béla - Művészeti ​írások I-II.
Az ​ember a természetnek vagy apja, vagy megrablója" -- ezt az ősi iráni tudást Darwin nem ismerte. A létért folytatott mészárlás tanában azonban nem jelenik meg egyetlen Mozart-akkord, Giotto tájkép, vagy Pascal-aforizma sem. A világ újkori kirablásával szemben a vallás, a tudomány, a filozófia készületlenül állt. Egyedül a művészet tudta megőrizni a humánum "alapállását". Művésznek lenni azt jelenti: túlemelkedni a téridőbe szorított életen. A művészet egyetemes távlatot nyit, és a létünket átható homályba bevilágít. Ez katartikus ereje, amit Hamvas Béla a halálkészültség magasabb fokának nevez.

Ismeretlen szerző - Battlestar ​Galactica and Philosophy
What's ​the point of living after your world has been destroyed? This is one of many questions raised by the Sci-Fi Channel's critically acclaimed series Battlestar Galactica. More than just an action-packed "space opera," each episode offers a dramatic character study of the human survivors and their Cylon pursuers as they confront existential, moral, metaphysical, theological, and political crises. This book addresses some of the key questions to which the Colonials won't find easy answers, even when they reach Earth: Are Cylons persons? Is Baltar's scientific worldview superior to Six's religious faith? Can Starbuck be free if she has a special destiny? Is it ethical to cut one's losses and leave people behind? Is collaboration with the enemy ever the right move? Is humanity a "flawed creation?" Should we share the Cylon goal of "transhumanism"? Is it a really a big deal that Starbuck's a woman?

Lars Iyer - Wittgenstein ​Jr
The ​writer Hari Kunzru says “made me feel better about the Apocalypse than I have in ages” is back—with a hilarious coming-of-age love story The unruly undergraduates at Cambridge have a nickname for their new lecturer: Wittgenstein Jr. He’s a melancholic, tormented genius who seems determined to make them grasp the very essence of philosophical thought. But Peters—a working-class student surprised to find himself among the elite—soon discovers that there’s no place for logic in a Cambridge overrun by posh boys and picnicking tourists, as England’s greatest university is collapsing under market pressures. Such a place calls for a derangement of the senses, best achieved by lethal homemade cocktails consumed on Cambridge rooftops, where Peters joins his fellows as they attempt to forget about the void awaiting them after graduation, challenge one another to think so hard they die, and dream about impressing Wittgenstein Jr with one single, noble thought. And as they scramble to discover what, indeed, they have to gain from the experience, they realize that their teacher is struggling to survive. For Peters, it leads to a surprising turn—and for all of them, a challenge to see how the life of the mind can play out in harsh but hopeful reality. Combining his trademark wit and sharp brilliance, Wittgenstein Jr is Lars Iyer’s most assured and ambitious novel yet—as impressive, inventive and entertaining as it is extraordinarily stirring.

Radnóti Sándor - Krédó ​és rezignáció
A ​70-es évek elején írt tanulmányom Walter Benjáminról könyvalakban most jelenik meg először. Benjamin művészetelméleteiben a befogadás- és hatástörténeti fordulat vonzott, valamint annak egyenes következménye, a nem szociológiai vagy történészi, hanem kifejezetten filozófiai érdeklődés a kevésbé sikerült művészi teljesítmények, heteronóm műfajok, kisművészetek iránt, s ezzel a remekmű-esztétika relativizálása. A maradandó, a kiemelkedő műalkotások öröklétű megállapodottsága és felkereshetősége a Parnasszus sétaútjain és kaptatóin – ez a műnek és befogadásának hagyományos klasszicista, jól elrendezett képe. Benjamin mozgalmasabb és veszélyesebb tájakra hívja fel a figyelmet. Ha az előbbi iránya a _fel,_ a hegymászó módjára, Benjaminé a _le,_ a bányász vagy a régész módjára. Utakat mutat, amelyek régóta úttalanná váltak, természetté visszaváltozó romokat, földalatti alagutakat, vagy éppen banális látnivalókat a hétköznapi élet mélyében, amelyek a kommentár révén revitalizált tekintet által alakulnak művészi tájjá. Emblémák és dialektikus képek: minden bizonytalan, a felejtés vagy elcsépelés bármikor újra betemetheti a feltártat. A halhatatlanság képzetével szemben itt a halott képe uralkodik, a tetszhalott, a félhalott, az élőhalott. A befogadó szabadsága nagyobb ezen a vidéken, szabad vonakodnia is a hatástól, a _acediája_ (rosszkedve), mint a barokk szomorújátékban vagy kelletlensége, hipokrízise, mint Baudelaire-nél, a mű strukturális elemévé válik.

Musto István - Utazás ​Paradoxiába
Ez ​az írás apró paradox történeteket tartalmaz, ám nem illik semmiféle műfajba. Nem életrajz, nem regény, nem novelláskötet, nem tudományos értekezés, nem fantázia, nem ezotéria, nem emlékirat és nem is irodalom. Mindebből vannak benne egyes elemek, amelyek látszólag nem függnek össze egymással, valójában azonban ugyanannak az élménylomtárnak különböző aspektusai. Életrajzi elemeket, képzeleti szüleményeket, reális tapasztalatokat, irreális történeteket és szokatlan gondolatokat a szerző egyszerre és egymásba fonódva jeleníti meg. Hogy mindez hogyan passzol össze? Egyszerűen úgy, hogy mindez egy és ugyanazon életút kaleidoszkópja.

Roger Garaudy - Válasz ​Jean-Paul Sartre-nak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Perlekedő ​rokonok
A ​20. század elején a filozófia két ágra, az analitikus és a kontinentális filozófiára szakadt. E két filozófia azóta saját problémái mentén fejlődik, és sajnálatos tény, hogy lényegében nem reflektálnak egymás eredményeire. A kötetben levő tanulmányok egy része az analitikus és kontinentális filozófia (különösen a fenomenológia) viszonyával foglalkozik, a köztük levő párbeszéd lehetőségeit keresve. Másik részük bizonyos elmefilozófiai problémákról, illetve az analitikus filozófia és analitikus filozófiatörténet módszeréről szól.

Esko Valtaoja - Mindentudó ​kézikönyv
A ​világ megdöbbentő, sokszínű és jórészt megmagyarázatlan. Esko Valtaoját nem töri le ez a semmiség, inkább beveti a tudományt. Az eredmény egy mindentudó kézikönyv. „Mihez kezdünk mindezzel a tudással? Jobb világot építünk. Többé nincs helyünk a világban, melyből érkeztünk; a tudás kapuja feltárult, és nincs visszaút a múltba.De a tudást elemeznünk kell, meg kell próbálnunk rátalálni a lényegére, melyre aztán saját szándékaink, képességeink és szükségleteink szerint saját személyes Mindentudó kézikönyvünket alapozhatjuk, útmutatóul a világhoz. Ez a kötet az én kísérletem arra, hogy háromszáz oldalba sűrítsek minden lényeges tudnivalót a világról, az emberről, az anyagról és a szellemről.” Esko Valtaoja a Turkui Egyetem csillagász professzora,a tudomány népszerűsítője és egy művészeti galéria segédje. Széles közönségnek szánt ismeretterjesztő köteteiért többek között szakirodalmi Finlandia-díjjal és a közérdekű tájékoztatás állami díjával jutalmazták.

Max Black - A ​nyelv labirintusa
Wittgenstein ​Tractatus logico-philosophicusához írott kommentárjával világhírűvé vált Max Black e könyvében tömör és átfogó összefoglalót ad a nyelv természetéről, valamint áttekinti a nyelvvel kapcsolatos gondolkodás fontosabb XX. századi eredményeit. A nyelv nem passzív eszköz észleleteink konceptualizálására, hanem sokféle használati móddal rendelkező, nem individuumhoz kapcsolható szerszám. Ennek megfelelően nem a magányosan gondolkodva író, hanem a másokkal dialógust folytató, beszélő ember szituációja szolgál e könyv gondolatmenetének kiindulópontjául. A szerző megvilágítja a nyelv mint minták által szabályozott rendszer működését a fonémáktól az összetett mondatokig...

Molnár Tamás - Az ​autoritás és ellenségei
Azokban ​a korszakokban, amikor gyengül az autoritás, az összeomlás biztos jele az, hogy ellenségei erejüket megsokszorozva intéznek ellene támadást, többek között azért, hogy igazolják küszöbön álló hatalomátvételüket. Ez a stratégia még inkább elbizonytalanítja nehezen tartható pozíciójukban azokat, akik továbbra is a hatalom birtokosai maradnak, még szolgalelkűbbé, még engedékenyebbé teszi őket. Izgalmas, a történelemben gyakran megismétlődő kölcsönhatás bontakozik ki, melyet senki sem bátorkodik nevén nevezni: jelesül az egyik autoritás kimúlásáról, és egy másik felemelkedéséről van szó. Eközben pedig mindkettő egyetért abban, hogy maga a hatalom rossz dolog, mitologikus maradvány, amiről mindörökre le kellene mondani, és kollektív módon kellene azt gyakorolni.

Heller Ágnes - Igazság ​a politikában
Ez ​az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik – attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon” értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát. Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.