Milarepa ​élete és tanításai

Csögyam Trungpa - Sambhala
A ​harcos szent ösvénye, mint ősi tradíció a világ számos kulturális és vallási hagyományában megtalálható. A szent harcos nem az erőszak és az agresszió, hanem a nyugalom, a bátorság és az önismeret ösvényein járva fedezi fel az emberi lét alapvető jóságát és sugározza szét ezt a jóságot a világba, hozzáférhetővé téve a többi ember számára is. A tibeti kultúrában Sambhalának nevezik e hagyományt, amelynek követői közé tartozott a múlt század nagy buddhista mestere, Csögyam Trungpa is. 1984-ben írt, mára klasszikussá vált könyvében mély átéléssel, közérthető stílusban, lépésről lépésre vezeti végig az olvasót a harcosi út állomásain.

Ismeretlen szerző - Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az ​1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.

Csögyam Trungpa - Nagy ​keleti nap
Ez ​a kötet Csögyam Trungpa életének utolsó tíz évében tartott beszédeire építve avatja be az olvasót a Sambhala-hagyomány rejtelmeibe. Trungpa megingathatatlanul hitt az emberi jóságban. Sodró lendülettel átadott tanításának középpontjában az áll, hogy egytől egyik kivételesek és erősek vagyunk, képesek arra, hogy segítsünk magunkon és másokon, és leküzdjük rohanó világunk súlyos problémáit: az elidegenedést, a félelmeket, a depressziót, az önbecsülés bénító hiányát. Szinte minden mondatával arra biztat, hogy öleljük át az életet, és valósítsuk meg létünknek azt a mély és tartalmas dimenzióját, amelyet a Nagy Keleti Nap jelképez. Rá kell lelnünk az ősi, minden mástól független pontra, az alapvető jóság szikrájára, amely bármelyik pillanatban, bármilyen élethelyzetben hozzáférhető. Egyesíti az eget és a földet, erőt, bátorságot és bölcsességet ad, és felébreszti bennünk a sambhalai harcos szellemiségét.

Csögyam Trungpa - Az ​őrületen túl
Ez ​a tiszta fény bardója. Más szavakkal kifejezve: a tiszta fény örökkévalóságának tapasztalása az ego meditatív állapotának legmagasabb szintje, valamint a semmi legvégső állapota. A lényeg az, hogy érdekes felfedezésnek tűnik, amikor az örökkévalóságot az istenek világának szemszögéből tekintjük. Óriási remény él bennünk, hogy ez lesz az ígért létállapot, ami soha nem múlik el. Másrészről viszont, a felébredettség szemszögéből nézve láthatjuk, hogy az örökkévalóság állandó semmit, vagyis állandó terességet is jelent. Az örökkévalóság szükségtelen, ahogyan a születés és a halál is azok. Az abszolút tiszta fényben, a felébredett állapotban a szilárdság érzetének megjelenésekor automatikusan tapasztaljuk a teresség érzetét is. A tiszta fény rendkívül kifinomult élmény. Olyan, mint amikor egyidejűleg tapasztaljuk a meleget és a hideget, a tüzes forróságot és a dermesztő, jeges hideget. Akármelyiket nagy becsben tarthatjuk. Ha akarjuk, hihetünk a melegben, noha a meleggel együtt a hideget is érzékeljük, és ez fordítva is igaz. Az egész élmény alapja a következő: a hit nem más, mint a tiszta fény bardójának megszilárdítása. A tiszta fény tehát egyaránt megjelenhet az ego vagy a felébredett tudat alakjában.

Ismeretlen szerző - Tibeti ​misztériumok
A ​tibeti buddhizmus lamaizmus néven ismert. Hit- és dogmarendszerét, legfontosabb szentjeit, szervezeti felépítését, szertartásait nagyobbrészt a buddhizmustól örökölte, de sok minden őrződött meg benne az ősi hiedelmekből, varázslatokból, a bon misztériumaiból is. Tanításait nem egyetlen szentkönyvben összegezték, a legtekintélyesebb mesterek tanításait gyűjtötték és másolták a lámaista kolostorokban. Ezekből válogatott a kötet fordító szerkesztője, Hamvas Béla. (A fordítás eredeti szövegek alapján készült, de szükség szerint rövidítve került közlésre.) Így e könyvből megismerhetjük a tibeti vallás alapvető tanításait, a tanításokhoz kapcsolódó imákat, szertartásokat, misztikus eljárásokat, aszketikus gyakorlatokat. Áttekintést kapunk leglényegesebb fogalmairól, bepillanthatunk titkos módszereibe. Hamvas nem a vallás látványos-misztikus elemeit ragadta ki - mint azt az angol és olasz utazók tették, akiknek útleírásai a két világháború között jelentek meg -, az ő célja s teljes hit- és dogmarendszer bemutatása volt. Ezt segíti bevezető tanulmánya, melyben kitér a lámaizmus történetére is.

Hamvas Béla - Zen ​buddhizmus
A ​zen Ázsia két nagy metafizikai hagyománya, a védikus India és a taóista Kína házasságából született. India arra tanít, hogyan kell a nagy világlátvány helyett a nagy "világlátó" felé fordulni. A tao pedig megmutatja az utat az igenek és nemek egymásba simuló paradoxonain át a jelenlétbe. Keleten azon, ahogy Európa görcsösen az ellentmondásmentességre törekszik, csak mosolyognak. "Igen, mert nem, ezért igen." A zent hol meditációs technikának, hol csendmeditációnak, sőt csendimának is nevezik, mert sem szavakat, sem rítusokat nem használ. Keress egy csendes helyet, ülj le egy párnára kényelmesen, figyeld a lélegzésedet, és igyekezz kikapcsolni minden érzékszervi benyomást és minden gondolatot. Ilyen egyszerű, de -mint Hamvas Béla mondaná- nincs semmi nehezebb ennél az egyszerűnél. Hamvas Béla zen tanulmányát 1955-ben írta. Ekkor még sem Amerika, sem Európa nem sokat tudott a zenről. Ma minden nagyvárosban számos zen-közösség működik és könyvtárnyi tanulmány jelent meg. Lényeglátásában azonban Hamvas majd hat évtizede írt esszéje az irodalom legjobbjai között foglal helyet. - (Dúl Antal)

Don Farber - A ​tibeti buddhizmus
Ez ​a példa nélkül álló könyv az első olyan kiadvány, amely együtt foglalkozik a tibeti buddhista élet oly sok elemével. Bármilyen kitartóak is a tibetiek, kultúrájuk törékeny, és fennáll a veszély, hogy végleg eltűnik a világunkból. Ez a könyv a látvány és a szöveg eszközeivel tanúskodik a tibetiek szépségéről, bölcsességéről és erejéről: az ő életüket helyezi a középpontba, valamint az örökségüket a Himalája népei és a nyugat számára. Az elismert fotós és szerző, Don Farber, akit "a buddhizmus egyik legfontosabb 20. századi krónikásának" neveznek (Sambhala Sun), csodálatos utazásra kalauzol bennünket a tibeti buddhizmus világában. A több mint 200 illusztrációval díszített könyvben a szerző saját gyűjteményéből származó fotói mellett találhatók történelmi fényképek éppúgy, mint régi és kortárs műalkotások reprodukciói. a lenyűgözően érdekes és részletes ismereteket nyújtó szöveg bemutatja a tibeti buddhizmus történetét és fejlődését, valamint más kultúrákra gyakorolt hatását; a tibeti nép diaszpóráját és azt, amiként élnek a száműzetésben; a Dalai Lámák sok évszázados örökséget (a könyv tartalmaz egy interjút is őszentségével, a 14. Dalai Lámával); a szerzetesek és a laikusok életét - építészeti művészeti és rituális önkifejezésüket, valamint spirituális gyakorlataikat és mindennapjaikat; kitér a nyugaton gyakorolt tibeti buddhizmusra is. A tibeti buddhizmus egy külön részben mutatja be a tibeti buddhista mesterekről a szertartások során készült felvételeket, portréikat és ritka, kevés számú interjúikat - az utolsó, még Tibetben képzett láma-nemzedék tagjainak nézeteit vallási gyakorlataikról és filozófiájukról. A Tibet Alapítvánnyal közösen kiadott könyv felbecsülhetetlen értékű hozzájárulás a tibeti vallásos élet képes és szóbeli krónikájához, a bölcsesség és együttérzés maradandó portréja.

Csögyam Trungpa - Tibetben ​születtem
Amikor ​visszagondolok apám életére, ámulatba ejt, milyen sokat végzett rövid élete során. Mindössze negyvennyolc éves volt amikor meghalt, de ezen negyvennyolc év alatt értékes tapasztalatot szerzett, és olyan sokféle emberrel került kapcsolatba, mint évszázadokon át élt volna. Gyakran kérdezték tőle, hogyan tudott több egymástól eltérő kultúrához alkalmazkodni, és hogyan volt képes életének irtózatos mennyiségű nehézségével megküzdeni. Mindíg azt válaszolta, hogy ez a szigorú, hagyományos tibeti nevelés eredménye. Az olvasó azt hiheti, hogy a fiatal Csögyam Trungpa Tibetje középkori, olyan távolinak és keménynek tűnik napjaink modern világához viszonyítva. A sors iróniája, hogy e neveltetés egyszerűsége és nyersesége alapozta meg a modern világhoz való alkalmazkodásának képességét.

Helen Varley - Ian Harris - Peter Connolly - Stefania Travagnin - Buddhizmus ​képes enciklopédiája
Jelen ​kötet könnyed, közérthető stílusban nyújt bevezetést és magyarázatot a buddhista történelemhez, filozófiához és gyakorlathoz. Ezt a vallás új térségekben való elterjedésének időrendi és földrajzi áttekintése, valamint a buddhizmus, illetve más kultúrák és eszmék kölcsönhatásának vizsgálata követi. Tematikus egységek foglalkoznak a legkülönfélébb jelenségekkel, a buddhista művészettől, építészettől és jelképrendszertől az etikán és a politikai szerepvállaláson át a meditáció gyakorlatáig.

Héjjas István - Buddha ​és a részecskegyorsító
„Itt ​láthatják a táblán a nevezetes Schrödinger-féle hullámegyenletet. Ezt az egyenletet Önök persze nem értik. Én sem értem. Schrödinger úr sem értette, de ez ne zavarja Önöket. Én ezt majd minden óra elején felírom a táblára, és elmagyarázom, mire lehet használni. Önök pedig majd lassan hozzászoknak.” Marx György, egyetemi tanár egyik előadásának kezdete. A XX. század beköszöntével a reál és humán tudományok terén egyaránt megdőlni látszott az addig elfogadott világkép. A relativitáselmélet gyökeresen átalakította a térről, az időről, az anyagról és az energiáról alkotott fogalmainkat. A kvantumfizika megdöntötte az oksági kapcsolatok sérthetetlenségét. A mélylélektan pedig kimutatta, hogy az emberi cselekvések mozgató rúgója többnyire nem a racionális gondolkodás, hanem a tudattalan. Ezek a felismerések szinte sokkolták a nyugati embert, s a modern tudományos eredményeket a mai napig sem volt képes teljesen megemészteni a közgondolkodás. S mit szóltak mindehhez a távol-keleti országok lakói, az indiaiak, a kínaiak vagy a japánok? Legfeljebb azt kérdezték: mi ebben az új? Hiszen ők mindezt már több ezer éve tudták. De honnan tudhatták azt, amit a modern tudomány éppen felfedezett? És ha valóban tudták, miért nem akarták felhasználni ezt a tudást hétköznapi, materiális célokra, mondjuk, profitszerzésre, többlettermelésre, a mindennapi élet kényelmesebbé tételére? Bár ez a könyv nem tud felelni minden, idevágó kérdésre, sejteni engedi a lehetséges válaszokat. Szabatos, egyszerű és közérthető megfogalmazásban adja közre felvillanyozó téziseit, miközben a tudomány legmagasabb szintjén is teljességgel helytálló. Minden benne rejlő szónak súlya van, mégis olvasmányos, tele van izgalmas példákkal, történetekkel, amelyek képszerűvé és egyértelművé teszik a mondanivalót. Miközben lexikális jellegű ismereteket is közöl, magával ragadó, sodró lendületű gondolatmenetén átsüt a spiritualitás. A kötet amolyan BEAVATÓ MŰ: a világ működésének rejtelmeibe avat be minden tanulni vágyót. Hogy a valóság – mélyebb szinten – miért éppen úgy működik, ahogyan az a könyvből kiderül, ugyanolyan érthetetlen, mint a hullámegyenlet. Ha azonban újra meg újra elgondolkodunk rajta, lassan hozzászokhatunk…

David Fontana - A ​szimbólumok titkos világa
A ​szimbólumok mindenütt jelen vannak: álmainkban, tudatalattinkban és a bennünket körülvevő világban. Az intuitív bölcsesség szintjén mozgatnak és inspirálnak bennünket. Egyetemes nyelven szólnak hozzánk, amelynek megértését a pszichológia nagyjai- Sigmund Freud és Carl Gustav Jung- könnyítették meg számunkra. A kötet kifejező képek és rövid magyarázó szövegek segítségével foglalja össze a szimbólumokat és szimbólumrendszereket. Ha megértjük ezek üzenetét, életünk sokkal gazdagabbá válik. David Fontana segít eligazodni a szimbólumok szövevényes világába. Megosztja velünk széleskörű tudását, amely felöleli a pszichológia, a keleti és a nyugati ezoterikus tanítások, az antropológia és a történelem területeit, valamint az álomterápia és a szimbólummeditációban szerzett tapasztalatait. A kötet gazdag képanyagot tár az olvasó elé: több, mint 130 képzőművészeti alkotásról készült reprodukció és közel 200 színes illusztráció díszíti. A szimbólumok titkos világa gondolatébresztő képes kalauz, amelyben a jelentősebb jelképek összes típusa megtalálható- mandalák és labirintusok, létező és mesebeli teremtmények, sárkányok és mitológiai lények, istenek és istennők, szakrális és világi építmények, menny és pokol, virágok és drágakövek, színek és temészeti jelenségek és még sok minden más. A szerző dióhéjban áttekinti a nagyobb szimbólurendszereket - a Ji Csingtől a tarotkártyán át az asztrológiáig -, így az Olvasó is kedvet kaphat ezek behatóbb tanulmányozására.

Análajó - Szatipatthána
A ​Szatipatthána szutta, az éberségről szóló tanítóbeszéd a Buddha egyik legkiemelkedőbb tanítása, a korai buddhizmus alapvető kanonikus szövege. Azt a meditáció-sort foglalja össze, amelynek lényege a szati, vagyis az éber jelenlét: az a figyelem, tiszta tudatosság és nyitott szív, amely a valóságnak megfelelően ismeri meg a jelenségeket, és amelynek módszeres kifejlesztése végső soron a Nibbána megvalósításához, a bölcsesség tökéletességéhez és a meghaladhatatlan szabadsághoz vezető egyenes ösvény. Jelen munka a tiszteletreméltó Análajó PhD-kutatásának és szerzetesként szerzett gyakorlati meditációs tapasztalatának összefoglalása. Behatóan megvizsgálja az éberség-meditáció jelentőségét és gyakorlatát a tanítóbeszédben foglalt kifejtés alapján a korai buddhizmus kánoni és filozófiai kontextusában, és ezzel új távlatokat nyit e gyakorlattal kapcsolatban. Alapvető útmutatásul szolgál azok számára, akik most ismerkednek a buddhista meditációval, és további gyakorlásra inspirálja azokat, akik már ezen az úton járnak; ugyanakkor számot tarthat minden olyan kívülálló érdeklődésére is, aki szeretné mélyebben megismerni az emberi elme működését.

Baktay Ervin - A ​diadalmas jóga
Baktay ​Ervin a rádzsa jógát mint az indiai életbölcsesség és filozófia szerves részét mutatja be és értelmezi. A kötet második részében a gyakorlatok leírásai, a meditáció, az elmélkedés, a szellemi jóga különböző elemzései, "szútrái" találhatók.

Őszentsége a Dalai Láma - Dzogcsen
Ezek ​a dzogcsen tanítások a tibeti buddhizmus ősi nyingma hagyományának szív-lényegiségei, melyeket Őszentsége a Dalai Láma nyugati tanítványainak adott Európában és Észak-Amerikában. Őszentsége az olvasónak példátlan bepillantásra nyújt lehetőséget a buddhizmus legmélyebb meditációs rendszerébe. A dzogcsen egyediségével foglalkozva, Őszentsége feltárja az egész tibeti buddhizmus széles spektrumát. Megmagyarázza a dzogcsen gyakorlás lényegét, és fölteszi a kérdést, hogy "miért a dzogcsen minden jármű csúcsa", mik a sajátos jellemvonásai, és melyek a többi buddhista út kulcsfontosságú jellegzetességei, melyeket a dzogcsen gyakorlónak ismernie kell. Ez egy rendkívül gazdag könyv. Őszentsége a Dalai Láma a tibetiek vezetője és a Nobel Békedíj birtokosa, kitűnő buddhista tanító és tudós, a tibeti buddhizmus összes iskoláiban jártasan. Ugyanakkor egy globális spirituális vezető, kinek a béke és az erőszakmentesség iránti elkötelezettsége széles körben ismert, és kinek az egyetemes és egyéni felelősségről szóló üzenete világszerte csodált és helyeselt.

Seung Sahn - A ​zen iránytűje
És ​vajon mi a zen buddhizmus? A zen sohasem beszél abszolútumokról, vagy az ellentét világról. Nem próbálja megmagyarázni az ürességet, az igazságot, vagy a teljes világot. A zen gyakorlás sohasem magyaráz meg semmit. A zen egyszerűen rámutat közvetlenül az elménkre, igazi önmagunkra, mégpedig úgy, hogy közvetlenül elérhessük a megvilágosodást, és segíthessünk minden lénynek. Így a zenben nincs hangsúly sem a nyelven, sem a tanuláson - a zenben egyszerűen a meditáció gyakorlása van. A zen tanítás sohasem vizsgálja az ellentét világot, sohasem vizsgálja az abszolútumot és sohasem beszél a teljes világról. Mindene zen tanítás egyszerűen az elmédre mutat, éppen ebben a pillanatban. Mit csinálsz most? A zen tanítás mindig visszavisz bennünket oda, amit "pillanat világnak" nevezhetünk. Ez a pillanat nagyon fontos. Egy pillanatban benne van minden. A pillanatban végtelen idő és végtelen tér van. A pillanatban az igaz út van, az igazság van és a helyes élet van, és a pillanatban nincs semmi. Így ha eléred a pillanatot, közvetlenül elérsz mindent. Ez a zen buddhizmus. Nincs elme, nincs Buddha, nincs isten, nincs semmi! És mégis van elme, van Buddha, van isten, van minden. Ennek megtapasztalása a zen buddhizmus.

Dr. Pema Dordzse - Tibeti ​spirituális gyógyászat
A ​tibeti buddhista kultúra egyik legnagyobb öröksége az orvostudomány. Ez a rendszer a szellem és a test egészségének megőrzését tartja szem előtt, s a betegséget egyedülálló módon nemcsak fizikai, hanem lelki és spirituális oldalról közelíti meg. Ez az ősi orvosi rendszer, ez a minden érző lény meggyógyítását célul kitűző spirituális tudomány mintegy 2500 éve fejlődött ki Tibetben, és a gyógyítás gyöngyszemeként azóta is őrzi eredeti formáját. A könyv célja, hogy megossza a nyugati emberrel a tibeti spirituális gyógyászat bölcsességét, és hogy beillessze a nyugati gondolkodásba ezt a mérhetetlenül finom és pontos rendszert, amelyben a gyakorló orvos munkája szorosan összefonódik a mélyen gyökerező spirituális hagyománnyal. Az olvasó átfogó képet kap a tibeti gyógyászat jellegéről, történelmi és filozófiai hátteréről, spirituális szemléletéről, valamint közelebbről is megismerheti a tibeti gyógyászat alapvető fogalmait, a betegségek leírásától kezdve a különféle izgalmas diagnosztikai módszereken át az egészség egyensúlyának fenntartásáig. A kötet hasznos olvasmány lehet a keleti gyógymódok iránt érdeklődő laikusok vagy ezeket gyógyító munkájukban alkalmazó szakemberek számára, de a hétköznapi ember is meríthet belőle azáltal, hogy jobban oda tud majd figyelni egészsége megőrzésére. Dr. Pema Dordzse immár 30 éve praktizál tibeti orvosként, a nyugati orvostudomány által gyógyíthatatlannak tartott betegek kezelésében is kiváló eredményeket ért el.

Ananda Kentish Coomaraswamy - Hinduizmus ​és buddhizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Philip Wilkinson - A ​buddhizmus
A ​Lét Kereke, meditáció, nirvána Íme, egy izgalmas és részletes könyv­ mindazoknak, akik érdeklődnek a buddhista világnézet, szertartások és kultúra iránt. Buddha és követőinek történetét és a világ népeire gyakorolt hatását gyönyörű műtárgyak, kéziratok és fényképek mesélik el, így az olvasó valódi „szemtanúként” ismerkedhet meg a buddhizmussal.

Titus Burckhardt - A ​szakrális művészet lényegéről a világvallások tükrében
A ​szakrális művészetek tárgyalása során szándékosan az említett hagyományokra szorítkozunk, mivel ezekben az esetekben a megformálás törvényeiről nemcsak a rendelkezésre álló művek, hanem a különböző didaktikai írások, valamint az élő mesterek példái is tanúskodnak. E kereteken belül meg kell elégednünk a szakrális művészet területén előforduló legsajátosabb megnyilvánulásaival. Számunkra elsődleges fontossággal az indiai művészet bír, mivel a leghosszabb töretlen hagyományra tekinthet vissza. Példáján láthatóvá válik, hogy a középkori kultúra sokkal korábbi korszakok örökségéből részesedik. A legtöbb teret mégis a keresztény művészetnek szenteljük, mert ez az, ami a nyugati olvasót a legközelebbről érinti. ... Az iszlám művészettel a harmadik helyen foglalkozunk, mert néhány tekintetben poláris viszonyban áll a keresztény művészettel. Végül a távol-keleti művészet néhány olyan aspektusát fogjuk kiemelni, melyek nagymértékben különböznek az előzőleg tárgyalt művészetektől, s tesszük ezt azért, hogy a különféle kifejezésmódok rendkívüli átfogóképességére rámutassunk.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.