(V)álságkormányzás A ​2. Gyurcsány-kormány harmadik éve

Ismeretlen szerző - Hazárdjáték
A ​Századvég Alapítvány ezzel a HAZÁRDJÁTÉK - A SZOCIALISTA-LIBERÁLIS KORMÁNY NYOLC ÉVE c. kiadvánnyal hetedik alkalommal jelentkezett kormányértékelő kötetével. A vállalkozás útjára indításának a szándéka elsősorban abból a tapasztalatból fakadt, hogy a szakpolitikai természetű véleménycsere mára teljesen kiveszett a magyar közéleti diskurzusból. Ráadásul a szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos vitákat rendre felülírja a politikai elitcsoportok napi küzdelmeihez igazított magyarázatainak és ellen magyarázatainak mindent maga alá gyűrő volta, és mikéntje. Az esetek nagy részében tehát nem marad megfelelő tér a nemzetstratégiai szempontból fontos szakpolitikai kérdések higgadt végiggondolásának. A kormányzásértékelő köteteket ebből a szempontból a Századvég Alapítvány hiánypótló, civil-szakmai jellegű vállalkozásnak szánja. Ez a kötet a 2002 óta kormányzó szocialista - liberális kormány majdnem egy évtizedes tevékenységének szakpolitikai fejezetekre osztott értékelését adja. A kiadvány elemzési területei: - gazdaságfejlesztés, - privatizáció, - egészségügy, - szociálpolitika, - oktatás, - innováció és kutatásfejlesztés, - kultúra, média, jog, - közigazgatás-területfejlesztés, - védelem- és katonapolitika, - külpolitika, - mezőgazdaság és vidékfejlesztés, - energetika és környezetvédelem. Ugyanakkor - mivel a szakpolitikai kérdések a politikai logika függvényévé válnak - megkerülhetetlen a kontextus és a kormányzati politika elemzése is, amellyel a könyv több tanulmánya mélyreható módon foglalkozik. A „HAZÁRDJÁTÉK” című ezen kiadványt a 2002 óta kormányzó szocialista - liberális kormány majdnem egy évtizedes tevékenységének szakpolitikai fejezetekre osztott értékelése iránt érdeklődő, a közéletre nyitott olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Ismeretlen szerző - A ​jóléti rendszerváltás csődje
A ​Századvég a Medgyessy-kormány első (Ígéretek sodrásában) és második (Elzálogosított jövő) évének szakpolitikai és kormányzáskutatási elemzéseinek tanulmánykötetei után a 3. kötettel jelentkezi immár. A kötet a korábbi kötetek szerkezetét követve, mintegy 750 oldal terjedelemben, 22 fejezetben tekinti át a különféle szakpolitikai területeken a kormányzati cselekvést és annak következményeit, gazdasági és társadalmi vonatkozásait. A főbb részek: Kormányzati politika; Gazdaság és politika; Társadalom - jog - politika; Külpolitika és védelempolitika; Kormányzati hírek, kronológia.

Lakner Zoltán - Tóth Ákos - Rendszerválás
Ebben ​a kötetben két okos ember írásai olvashatók. Az egyik politikai elemző, a másik publicista. A fülkeforradalom vagy micsoda előtt kezdődik a kötet, és tart ma is, ennek az egésznek ugyanis nincs vége, és még csak nem is sejteni, hogy mikorra várható. A szerzők minden írása pontos és igaz, csak épp az egészet nem nagyon akarja befogadni az ember, mert az nem lehet, hogy egy országot, benne őt magát ennyire lóvá tegyék, ráadásul úgy, hogy előre be volt minden jelentve.

Ismeretlen szerző - Politikai ​Magyarország I-IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Parlamenti ​választások 2002
Az ​MTA Politikai Tudományok Intézetével közösen kiadott parlamenti választási sorozat legújabb kötete általános választási analízissel, a parlamenti pártok választási szerepelésének elemzésével, regionális áttekintéssel, választási adatbázissal.

Horn Gyula - Cölöpök
1988 ​májusa és 1990 májusa között szinte hihetetlen változások mentek végbe hazánkban, de tágabb környezetünkben, Közép-Kelet- Európában is. Két esztendő, amely "megrengette a világot". E korszak egyik koronatanúja (nemegyszer közvetlen alakítója) az a magyar politikus,aki államtitkárként, majd külügyminiszterként része a magyar-koreai kapcsolatok rendezésének, aláírója a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulását megvalósító szerződésnek, főszereplője annak a drámának, amelynek szerencsés végkifejleteként elhagyhatják hazánkat a keletnémet menekültek, majd ledőlhet a berlini fal, sőt megtörténhet az, amire pár hónappal korábban senki nem számított: egyesül a két Németország. E szédítő történelmi vágta hiteles tanúja vall ebben a könyvben politikáról, emberekről, saját küzdelmeiről. Könyve mottója lehetne: Így láttam én. Horn Gyula ugyanis ügyel arra, hogy csak azokról az eseményekről, tanácskozásokról írjon, melyeken személyesen részt vett; a két sorsfordító esztendő olyan szereplőiről nyilatkozzék, akikkel közvetlen kapcsolatba került. Az újságolvasó állampolgár így is számtalan, eddig ismeretlen információhoz jut, bár nem ún. "szenzációhajhász" könyvet kap a kezébe. Mértéktartó a stílusa, akár önmaga és családja sorsáról szól a szerző, akár az évtized legjelentősebb magyar és európai politikusait jellemzi.

Debreczeni József - A ​fideszes rablógazdaság
Két ​éve jelent meg Debreczeni József A politika fertője című könyve, amely a fekete pártfinanszírozás rendszerét mutatta be. A fideszes rablógazdaság ennek a folytatásaként írja le a 2010 utáni Orbán-Simicska-rezsim jellegét és működését. Itt már nem a politika illegális gazdasági hátországáról van szó, melynek a dolga: előteremteni a hatalomért folyó küzdelem anyagi erőforrásait. A roppant hatalmi és gazdasági fölhalmozás ugyanis extrém módon kapcsolódnak. Az utóbbi maga is cél, amelynek eszköze: a hatalom. A szerző számtalan dokumentált tény összegyűjtésével és rendszerbe állításával rajzol döbbenetes képet a fideszes "szervezett felvilág" kialakulásáról és működéséről.

Lakner Zoltán - Négy ​fordulat
Mire ​való, mit akar, mire jó, kihez szólhat, s egyáltalán micsoda tehát a baloldal a huszonegyedik század Magyarországán? Az erről való gondolkodás elválaszthatatlan a demokrácia kérdéseitől, valamint a rendszerváltás és az azt követő negyedszázad értékelésétől. A demokrácia-krízis és az egymásra torlódó társadalmi válságok nélkül se a baloldal, se az ország helyzete, se pedig az Orbán-rendszer nem érthető meg. A kérdés ma az, miként formálható demokratikus politikai és humánus társadalmi alternatíva az Orbán-rendszerrel szemben, s hogy mi lehet az erről való gondolkodáshoz a baloldal hozzáadott értéke. Talán elsősorban az, ha rálel önmagára. A Szent Grálként keresett megújuláshoz előbb a fejéről a talpára kellene állítani gondolkodásunkat. A megoldás hosszú folyamata nem miniszterelnök-jelöltekkel és főpolgármester-jelöltekkel kezdődik. Karizmatikus vezető sem száll alá az égből mindaddig, amíg nem tisztázódik, hogy mégis minek a vezetéséről lenne itt szó. A feladat igazából nem is a megújulás megújítása egy már létező valaminek , hanem egy új minőség és egy új entitás létrehozása. A folyamat alanyát meg nem nevező megújulás és a jelenlegi szereplők által kivitelezett megújítás helyett új baloldalra van szükség. Ennek szervezeti és személyi szerkezete, összetétele nem érdektelen, hiszen konkrét emberek csinálhatnak csak politikát. Az is kétségtelen, hogy a politika rugalmas és pragmatikus természetével számolva kijelenthető: a paradigmaváltás mikéntje, a váltógondolat pontos tartalma az adott helyzetre és az adott személyekre szabott. Mégsem kerülhető meg a baloldal mibenlétének vizsgálata, mert a maraton csak úgy teljesíthető, ha az elején jó irányba indulunk el.

Radics Péter - Antall ​József
Ez ​a könyv tulajdonképpen már 1990 nyarán készen volt. A szerző lezárta a kéziratot, Göncz Árpád megírta az előszót, a Zrínyi katonai Könyvkiadó pedig már a nyomólemezeket is elkészítette, a kötet azonban a hirtelen felizzott politikai légkörben mégsem jelent meg. Sajnálhatjuk, mert ez a könyv lehetett volna az első igazi Antall-portré, Antall József politikai nézeteinek első hiteles összefoglalója. És persze mérce is lehetett volna, a politikai kultúra, a politikai beszédmód mércéje. Föltételezhetjük ugyanis, hogy hatására a magukra valamit is adó politikusok, újságírók civakodás helyett inkább politikai párbeszédet folytattak volna. Többek között ezért időszerű ma is, ezért több történelmi dokumentumnál, levéltári forrásanyagnál ez az interjúkötet, amelyet most - Antall József halálnak 10. évfordulójára - a Lexika Kiadó jelentet meg.

Szalai Vivien - Zuschlag ​János
"(...) ​A könyv egy olyan hús-vér politikus felemelkedését és mélybe zuhanását mutatja be, aki saját sorsával illusztrálja a posztkommunista hatalmi mechanizmusok kíméletlenségét. Hogy mivé lesz a politika, ha nem értékeket, hanem csak érdeket követ. Mire képes a pénz és hatalom iránti vágy, amely önnönmagába lesz szerelmes, ha nincs egy sorvezető, amely legalább valamilyen mértékben iránymutatást adna. (...)" (részlet a könyv Előszavából)

Villám Judit - Szabó Dániel - Gyarmati György - Soltész István - Sisa József - A ​Magyar Országgyűlés
A ​haza és az ország háza századik esztendeje ad otthont a nemzet törvényhozásának, a magyar népképviseletnek. Ez idő alatt a világ valamennyi magyarjának is jelképes otthonává lett. Nem látszik rajta a kor, noha átélte a viharos, tragikus eseményekkel terhes huszadik századot, megért nagyszerű és szomorú pillanatokat, és maga is gyakran kapott sebeket. Az Országház építésének terve akkor született, amikor a nemzet életének és fejlődésének éppen emelkedő szakaszában volt. Az új - ahogy akkor nevezték: állandó - Országházra gondolva Andrássy Gyula miniszterelnök a londoni parlamentre tekintett. Sokan ellenezték a németnek tartott neogótikus stílust, de a miniszterelnök pártolásának köszönhetően Steindl Imre elképzelése valósult meg. Az építész és korának számos képzőművésze a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel a pompás alkotással. A változó történelmi időkben különböző helyszíneken ülésező magyar törvényhozásnak nemzeti büszkeségét és önazonosságát is kifejezte az új épület. „Legyen egész alakja és szerkezete egyszerű, de olyan, minő egy alkotmányos szabad nemzetnek méltóságát megilleti" - olvashatjuk egy régi parlamenti dokumentumban. 1989. október 23-án a parlament erkélyéről kiáltották ki a magyar köztársaságot. Az épület 1990 tavasza óta a szabadon választott Országgyűlés otthona. Célunk ma sem lehet egyéb - a haza házát érezhesse és tekintse minden polgár a maga otthonának. Fejezze ki a Ház és az itt folyó munka a szabad nemzetnek és a nemzet polgárainak méltóságát. Most, amikor röviden bemutatjuk olvasóinknak a magyar parlament történetét és jelenét, kívánom, érezzék otthon magukat az ország házában

Johancsik János - Magyarország ​külpolitikája 1918-1999
A ​forráskiadványokra, ellenőrzött dokumentumokra, szakmai körökben elfogadott feldolgozásokra építő kötet rendszeres áttekintés nyújt a magyar állam XX. századi külpolitikájának alakulásáról az ország önállóvá válásától a legutóbb bekövetkezett fő történelmi fordulatig, a rendszerváltásig, illetve az euroatlanti elkötelezettség felvállalásáig.

Gyarmati György - A ​Rákosi-korszak
GYARMATI ​GYÖRGY szerző (1951. 03. 22. -) történelem- földrajz szakos tanár, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, oktatási területe Magyarország története a második világháború után: a Rákosi- és a Kádár-korszak. Kutatási területe Magyarország politika- és társadalomtörténete a 20. század második felében. * Rákosi Mátyás a sztálinizmus első számú építőmestere volt a szovjet protektorátussá vált Magyarországon. Noha a regnálása harmadannyi ideig sem tartott, mint Sztáliné, terroruralma modern kori tatárjárást jelentett a korabeli magyar társadalom számára. A szerző sorra veszi a diktatúra évtizedében elszenvedett gazdasági és társadalmi veszteségeket, amelyek „harmadik Trianonként” nehezedtek az országra. A kötet lapjain megelevenedik az egymásra torlódott fordulatok időszaka, a kommunista pártegyeduralom kiépítése, a hidegháborús hisztéria, a terrorgépezet működése, a mezőgazdaság kollektivizálása, s a társadalmat ért számtalan trauma mellett az ország irányítását jellemző káosz. S végül elérkezünk 1956-hoz, amikorra már nem csupán a társadalom szembenállása vált nyilvánvalóvá a rendszerrel, de még legközvetlenebb elvtársai is szembefordultak a Rákosival és az általa megszemélyesített uralommal. Gyarmati György kötete az első sok szempontú összefoglaló a magyar történelem egy elfeledett korszakáról közérthetően, számos korabeli forrással és képpel elevenítve meg a mai olvasó számára szinte már elképzelhetetlen korszakot.

Orbán Viktor - Egy ​az ország
Egyszerű ​és világos alapelveket kell lefektetnünk, egyenes beszéddel, őszintén kimondva az igazságot, nevén nevezve a sorsrontó tabukat, a szellemünket és akaratunkat évek óta megbénító dogmákat. Ezért írtam ezt a könyvet.

Andrassew Iván - Róna ​Péter
A ​könyv a Magyarországon és Londonban váltakozva élő világhírű közgazdász, üzletember és jogász életútját mutatja be úgy, ahogy ő maga a szerzőnek elmeséli. Személyes hangú, sok történettel fűszerezett élménybeszámoló ez a könyv, sok aktuális tanulsággal.

Ismeretlen szerző - Első ​HÍRes könyv
Újságírók. ​Naponta találkozunk velük. Naponta kérdezik ügyfeleinket és minket. Most cseréltünk. Mi kérdezzük őket. Legyen egyszer nekünk „kényelmes”, és lássák ők is, milyen a másik oldalon. Újságírók és a barátaink: vállalták a szerepcserét...

Sólyom László - Egy ​elnökség lenyomata
A ​végrehajtó hatalommal nem rendelkező, „ceremoniális” államfő szerepe sem lehet tartalmatlan. A nemzet egységének, amit az elnöknek ki kell fejeznie, értéktartalma van. Ugyanúgy, mint az Alkotmánynak és az állam demokratikus működésének is, amelyek felett őrködni kötelessége. A köztársasági elnöknek tehát határozott elképzeléssel kell rendelkeznie ezekről az értékekről. Ugyanakkor viszonylag kevés a lehetőség arra, hogy ezeket képviselve az ország fontos problémáiról véleményt nyilvánítson. Beszédek és szimbolikus aktusok adhatnak erre alkalmat. Az államfő továbbá egyszemélyes intézmény, s az ebből adódó korlátokra minden megnyilvánulásában ügyelnie kell. Ez azonban nem szűkítheti működése személyességét csupán jellegzetes külső gesztusokra. Beszédeimben valóban én akartam megszólalni. Ahogy már az Alkotmánybíróságon magam írtam minden ítéletemet, úgy elnökként sem volt beszédíróm. Ennek az elhatározásnak sokat köszönhetek. A beszédekre alaposan fel kellett készülnöm, s eközben alapvető kérdéseknek végére kellett járnom, tisztázni kellett álláspontomat. Ez a könyv elnökségem mondanivalóját tartalmazza. A beszéd ugyan elszáll, de van, ami már eddig is nem egyszer visszatért hivatkozásokban, és van, aminek már érezhető hatása. A magam számára pedig számvetés e könyv összeállítása.

Pozsonyi Ádám - Czímeres ​ökrök panoptikuma
"Én ​nem értem kérem ezt a Molnár Lajos dolgot. Ilyen nevű ember mit keres egy minisztérium élén? A régi normális világban - mikor még a haladás nem fertőzte meg az emberek elméjét – adtak az ilyesmire. Mert kérem a forma, az nagyon sok mindent elárul. Életkoromból adódóan nem nagyon emlékszem a Bárdossy- vagy a Teleki-kormány összes miniszterére, de azt például tudom, hogy a Bánffy-kormányban Wlassics Gyula volt a vallás és közoktatásügyi miniszter. Értik, ugye? Ha ifjúkorom letűnt napjait idézem elmémbe, a távolság megszépítő ködéből - mint holmi távoli hajókürt zaja -, előkúszik egy név: Dr. Schulteisz Emil. Na, ez már valami! Az ilyenről az ember elhiszi, hogy no, ez itt kérem egy főorvos. Úgy tűnik, még az átkos Kádár-rezsim is tudta, hogy azért mindennek van határa. Mert különben hová is lenne a világ? Ha a közelmúlt, az elmúlt évtized történéseit vesszük górcső alá, bizonyára önöknek is beugrik egy különös érzés, ha mindössze ennyit mondok: Csehák Judit. Ez ugyan kétségkívül ronda név, meg – lássuk be - ez se túl miniszteres, de legalább meglehet jegyezni. Molnár Lajos! Az ilyesmi előtt körültekintően kell, kérem eljárni. Előbb mindig meg kell nézni az illető nevét, s csak aztán kinevezni. Nagyon fontos kérem a név. A hangzás, a hangulat. Molnár Lajos! Nem térek magamhoz. Hogy lehet ilyen névvel valakit miniszternek kinevezni? Ilyen névvel az ember nem a bársonyszékben ül, hanem a XVI. kerületi Tátika élelmiszerbolt üvegvisszaváltó részlegénél ücsörög az üvegablak mögött, s szignálja egy apró fecnire: „Négy sörös, két boros, egy cseresznye, a vodkást, azt nem vesszük vissza. Kétszázhuszonhárom forint”. A fenti idézet Pozsonyi Ádám legújabb, a héten megjelent kötetéből, a Czímeres ökrök panoptikumából származik. Kiváltó oka –mármint a kötet létrejöttének - amúgy maga az elégedetlenség, mellyel a szerző a jelen Magyarországát szemléli, s eredménye az az elégedettséggel vegyes derültség, mellyel a kéziratot átlapozta nyomdába adás előtt. Eme derültség az, amit a szerző kiváltani óhajt a Tisztelt Olvasóból is. Mindössze ennyi, mert „ezekkel” a jelenben mást - mármint, hogy jól kiröhögi őket az ember - nemigen lehet tenni. Prímán be vannak ők ágyazva. A jövő az már sokkal bölcsebb ebből a szempontból. Elintézi ezt kérés nélkül is. S nem kell hozzá más, mint az úgynevezett „normalitás” ereje, mely sokkal hatalmasabb, mint ahogy ezek a kis senkik hinnék. A jövőben ők - mármint eme kis kötet szereplői - névtelen epizódszereplőkké válnak, s maximum kuriózum voltuk miatt kapja fel majd rájuk fejét a holnap embere. Pár név, akik tisztességesen el vannak küldve a gyűjteményben. Esterházy Péter, Heller Ágnes, Molnár Lajos, Demszky Gábor, Para-Kovács Imre, Andrassew Iván, Bozóki András, Bacher Iván, Tóta W. Árpád, Müller Péter Sziámi, Petri Lukács Ádám, Gusztos Péter, Fiala János, Nagy Bandó András, Kóka János, Mohácsi Viktória és mások. Külön érdekesség, hogy a szerző mindegyik percemberkét saját kezű rajzzal leábrázolta hozzá. A kötet inkább kuriózumjellegű, így kis példányszámban került kiadásra. Elsősorban a szerzőtől lehet megvásárolni, a pozsonyiadam@freemail.hu címen. (http://pozsonyiadam.blogspot.com/)

Gíró-Szász András - Török Gábor - Kettős ​látás
"Giró-Szász ​András és Török Gábor nem sodródhattak szerepzavarba. S ez nemcsak nagy előny, de határozott erény is. Igaz, könnyebb dolguk is akadt, mint mestereiknek, mert nekik nem kellett, hogy részük legyen a honi demokrácia kitalálásában, kialakításában és működési zavarainak kiküszöbölésében. Ők már sokkal profibb közeget bírálhattak vagy dicsérhettek. Nekik már a majdnem késszel van dolguk. Ezért is őrizhetik meg magukat, elemzői mivoltukat, s ezért sem keverednek össze a kritizáltakkal" - fogalmaz a könyv előszavában Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője. A rovatban 2004 novemberétől 2005 decemberéig megjelent összes írást tartalmazó gyűjteményes kötetben helyet kaptak a szerzőkkel készült interjúk, amelyekben a politológusok értékekről, tudományos munkásságról, a magyar belpolitikáról és terveikről is vallanak.

Orbán Viktor - Rengéshullámok
A ​nagy földmozgásokat rengéshullámok előzik meg. A felszín még békés, de lenn a mélyben iszonyatos erők készülnek kitörni. Orbán Viktor a 2007-es Egy az ország című kötete után új könyvében azokat a tényezőket veszi sorra, amelyek a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelméhez vezettek. Amelyek, mint mondja, 2010 tavaszán forradalmat idéztek elő a szavazófülkékben. Az elmúlt egy évben keletkezett írások és beszédek világos célokat jelölnek ki, s megelőlegezik az új kormányzati politikát, amely vissza akarja szerezni az ország nemzetközi tekintélyét, a gazdaság élénkítésével munkahelyeket kíván teremteni, s polgárainak biztonságot, kiszámítható jövőt ígér. Az akarja, hogy apátiába süllyed nemzet visszanyerje életerejét.