Görög ​mitológia - Istenek, félistenek, földi halandók

Ismeretlen szerző - Pallasz ​Athéné
A ​görög mitológiát az egyetemes, de legalábbis a nyugati kultúra elvitathatatlan részének tekintjük, és bár istenei felett rég eljárt az idő, mégis – a Google keresések szerint is – jól érzékelhető, hogy milliónyi szálon kötődünk hozzájuk. Ebben a digitális könyvsorozatban sorra vesszük a görög isteneket. Elsőként Pallasz Athénére esett a választásunk, mert ő a tudományok, mesterségek és a művészetek istennője, így pártfogására szorulunk. A sorozatnak az a célja, hogy az elektronikus könyv kereteinek lehetőségeit kiaknázva az ismeretterjesztés egy új stílusát találjunk meg, régit és újat jól egyeztessünk, egy új műfaj mesterségét megtanuljuk. A könyv zárt univerzuma és az internet határtalan nyitottsága között az egyensúlyt megtaláljuk. A válogatás egyrészt az Athénével kapcsolatos mítoszokat gyűjti össze, idézve az ókori auktoroktól és az elmúlt évtizedek magyar nyelvű mitológiai irodalmának legjelesebb ismerőjétől, Trencsényi-Waldapfel Imrétől, másrészt bemutatja máig tartó utóéletét a képzőművészetben és a zenében. Így az Olvasó másképp tekinthet Rubens vagy Gustave Moreau festményére, és közelebb kerülhet a Pallasz Athénét idéző Lully-operákhoz vagy Schubert-dalokhoz.

Edith Hamilton - Görög ​és római mitológia
Az ​ókori világ nyolcadik csodája bizonyára a görög és a római mitológia, az a lenyűgöző mesevilág, melynek történeteit számos irodalmi és képzőművészeti alkotás dolgozta fel. Oly eleven a szelleme ma is, hogy e történetek testközelbe kerülnek a görög és itáliai tájakon barangoló utazóval. A mese és a valóság utánozhatatlan egyvelegévé ötvöződött legendákban tovább élnek az antik világ alakjai: megelevenednek az Olümposz istenei, híres szerelmi történeteket olvashatunk, megismerhetjük a trójai háború kalandos eseményeit, találkozhatunk a görög tragédiák szereplőivel: Agamemnónnal, Oidipusszal, Antigonéval... Edith Hamilton nagy tudással - az érdeklődő olvasóra, turistára, tanárra, diákra gondolva-, könnyed, közérthető módon beszéli el a legendákat. Ügyel arra, hogy a mai olvasó is élvezhesse, s egyben megőrizze magában az eredeti történetek ízét, zamatát. A könyv világsikere talán abban rejlik, hogy az előzetes ismerettel nem rendelkezők, s a témában jártasak - akár kézikönyvként, akár az időt kellemesen múlató szórakoztató olvasmányként - egyaránt haszonnal forgathatják. A múltat megeleveníteni képes ismeretterjesztő elbeszélések e nagyszerű teljesítményéért Edith Hamiltont Pál görög király magas érdemrenddel tüntette ki és tiszteletbeli athéni polgárrá fogadta.

Robert Graves - A ​görög mítoszok
A ​két kötetben megtalálható az összes görög mítosz – a teremtésmítoszok, az Olümposz sokszor nagyon is emberi isteneinek, istennőinek születése és viselt dolgai, a nagy hősök, Thészeusz, Héraklész csodás kalandjai, Oidipusz szomorú sorsa, az aranygyapjú története, a trójai háború, Odüsszeusz bolyongása – élvezetes, modern prózába öntve. A mű bőséges irodalmat ajánl a téma iránt érdeklődőknek. Egyúttal közli a tudomány, elsősorban a régészet és az antropológia magyarázatát az egyes mítoszok eredetére és értelmezésére vonatkozóan.

Jean-Claude Belfiore - A ​görög és római mitológia lexikona
Jean-Claude ​Belfiore kétezerötszáznál [sic!] több szócikket tartalmazó görög-római mitológiai lexikona a mai napig a legteljesebb alkotás a maga műfajában. Olvasmányos, gördülékeny stílusban, számos változatot felvonultatva, • istenek: Aphrodité (Venus), Athéné (Minerva), Poszeidón (Neptunus), Zeusz (Iuppiter), • hősök és hősnők: Akhilleusz, Hektór, Helené, Oidipusz, Odüsszeusz, • szörnyek: a küklópsz, a faunok, a gorgók, • tájak, városok, hegyek: az Akropolisz, Epidaurosz, Delphoi, Eleuszisz, Knósszosz, Pompeji, • mesebeli állatok: a Kerberosz, a kentaurok, a Khimaira, a griff, a Hüdra, a Minotaurosz • irodalmi remekművek: az Iliász, az Odüsszeia, az Aeneis segítségével vezeti be az olvasót az ókori mitológia világába. A görög és a római történelem kronológiája segít megadni a nélkülözhetetlen történelmi támpontokat. Külön irodalmi antológia a lexikonon belül a szócikkekhez csatolt több mint 250 idézet a görög és római irodalom nagyjaitól (Euripidész, Homérosz, Horatius, Ovidius, Vergilius stb.). Több mint 350 illusztráció (rajzok, színes fényképek, térképek) gazdag képanyaga koronázza meg a lexikont.

Szabó Magda - Zeusz küszöbén
A Szabó Magda-életműsorozatnak ez a kötete, amely először 1968-ban jelent meg, egy görögországi nyaralás élményeinek krónikája. Az írónő személyes, szubjektív hangvételű naplót ad az antik görög világgal való találkozásáról, amely több, mint egyszerű úti élmény az ókori kultúra bűvkörében felnőtt, s klasszika-filológiát végzett Szabó Magda számára. Nemcsak a mitológiai és történelmi emlékek, a csodálatos múlt érdekli, hanem az olykor kellemetlen meglepetéseket hozó jelen is, a tarka, nyüzsgő élet, az emberek és az állatok, amelyekhez különleges gyengédséggel közeledik. Miközben elkalauzolja az olvasót Athénbe, Epidauroszba, Rhodoszba, a szigetekre és városokba, a hely szelleméhez méltó iróniával és öniróniával írja le a csőstül rázúduló úti viszontagságokat. Könyvében nemcsak a görög táj és történelem elevenedik meg, hanem a mindennapok Görögországa is, s benne a kispénzű magyar turisták humoros csetlése-botlása. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">A</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Rick Riordan - Az ​utolsó olimposzi
A ​félvérek egész évben harcra készülődtek, de tudták, hogy nem sok esélyük van a győzelemre. Kronosz serege erősebb volt, mint valaha, és minden átállt istennel és félistennel nagyobb lett. Amíg az olimposziak a pusztító Tüphónt próbálták megállítani, addig Kronosz bevonult New Yorkba, ahol az Olimposz gyakorlatilag őrizetlenül állt. Az Idő Urának megállítása Percy Jacksonra és a fiatal félistenek csapatára várt. A világszerte sikeres sorozat izgalommal várt befejező részében beteljesül a Percy tizenhatodik születésnapjára jövendölt prófécia. Miközben Manhattan utcáin tovább dúl a nyugati világ megmentéséért vívott harc, Percyn az a szörnyű gyanú lesz úrrá, hogy saját sorsa ellen küzd. _"Magával ragadó történet. Egyszerre izgalmas, gondolatébresztő és könnyfacsaró... A regénysorozat méltó befejezése."_ - Kirkus Reviews

Szakács Eszter - Villámhajigáló ​Diabáz
Kalliszté ​szigete egyetlen térképen se található. Varázslatos hely ez, ahol különös lények élnek együtt az emberekkel: kentaurok és küklopszok, faunok és nimfák, szfinxek és szirének, nem is beszélve a régi görög istenekről... A sorsistennők, a Moirák, minden gyermeknek valami csodálatos képességet ajándékoznak - ám ezek nem mindig hasznosak, és főleg nem kellemesek. A sziget lakóival számos izgalmas és humoros kaland esik meg. Zeusz palotájába például turistautakat szerveznek, és megtudjuk, miként indult be Dr. Aszklépiosz állatkórháza. De mi történik, amikor ellopják Hermész szárnyas sapkáját? Szeretik-e a sárkányok az ánizspálinkát és a rebarbarás süteményt? Kikből lesznek Kalliszté első kísértetei? Megjavulhat-e egy gonosz boszorkány? A klasszikus görög mitológiát háttérként használó mesékből minderre, és sok másra is fény derül. A könyvet Molnár Jacqueline illusztrációi díszítik.

Lilian H. AgiVega - Második ​Atlantisz - A tízezer éves varázs
Atlantisz ​nem pusztult el, és lakói szigetük elsüllyedésekor nem lelték halálukat a tengerben. Alulmaradtak azonban a harcban, melyet volt rabszolgáik, a tündérek vívtak ellenük, épp ezért most sellőkként kell élniük a víz mélyén. A rabszolgák lázadása óta eltelt tízezer év alatt az atlantisziak minden tudása és bölcsessége a feledés homályába merült. Emlékezetük szerint mindig is sellőként éltek Atlantiszon, s nem is tudnak a tündérek létezéséről. Ám az egykori rabszolgák még mindig bosszúra szomjaznak, és a sellők teljes pusztulását kívánják. A két nép több ezer éves konfliktusának kellős közepébe csöppen bele a tizennyolc éves Elel, aki barátjával és édesapjával Írországba látogat. Sellők és tündérek háborúja? Lehetséges ez? Miért ilyen bosszúszomjasak a tündérek? Van-e köztük olyan, aki már megelégelte az örökös gyűlölködést? Elpusztulhat-e ismét Atlantisz? Létezhet-e szerelem sellő és ember között? Lehet-e békét teremteni a szerelem erejével?

Oravecz Imre - A ​hopik könyve
Néprajzi ​ihletésű könyvet sejthetünk a címében egy egész kultúra genezisének dokumentumát ígérő műben. S valóban látszólag egy prehisztorikus nép énekeit olvassuk, melyeket azonban Oravecz Imre nem a magát kiválasztottnak tekintő, észak-arizonai földművelő nép mítoszaiból fordított, hanem maga talált ki, maga hozott létre. A költő előszavából értesülünk könyve megszületéséről, s ez egyben az első kulcs az öt könyvbe (teremtés- és pusztulásversek, a világot definiáló névadó versek, a jelenségek emberi magyarázata, egy indián szerelmespár története, szerelmes énekek) sorolt versekhez, melyek a hopi indiánok fiktív mitológiáját mesélik el. A versek rituálisan ráolvasó jellegűek, s időnként a bibliára utaló fordulatokat tartalmaznak. Az értelmezést tekintve útbaigazító még Oravecz Imre vallomása: egy történelem előtti kultúra segítségével így jutottam el, helyesebben érkeztem vissza oda, ahova mindig is vágytam: tulajdon fajtám azóta felbomlott, de eszméletemben, idegeimben, mozdulataimban örökre elraktározódott paraszti kultúrájához, vagy ha úgy tetszik, tulajdon történelem-előttiségemhez. Így válik az elképzelt (a költő nem járt a hopik földjén) és jelképes Oraibiból Szajla, Oravecz mátrai szülőfaluja, melynek világát Halászóember (legutóbb 200610238) című kötetében zengte meg ugyancsak nagy beleérzéssel. A sosóni pueblo indiántörzs világképe, természethez kötődő nyelvi gondolkodása alkalmat ad az elveszett gyermekkor, de az - úgy tűnik végleg - elvesztett paraszti kultúra természetben gyökerező világa és szemlélete felelevenítésére is. Ha e két - időben és térben - egymástól fényévekre egzisztáló társadalom élete ilyen átfedésekkel, hasonlóságokkal rendelkezik, az csakis világunk egységességére bizonyság. A letisztult nyelvezetű, színvonalas kortárs lírára és a mítoszteremtő szellemi kirándulásra fogékony modern költészet kedvelői számára jó szívvel ajánlható kötet.

Alain Quesnel - Görögök
Az ​istenek és istennők az Olümposz megközelíthetetlen csúcsáról szemlélték az embereket, és csodatetteikkel beavatkoztak életükbe. Egy oroszlánbőrbe öltözött óriás - hegyeket és völgyeket bejárva - legyőzte a rémítő szörnyeket, és mesés próbákat állt ki. A legnagyobb hősök küzdöttek elszántan a világ legszebb asszonyáért. Egyikük, Odüsszeusz, tíz esztendei tengeri bolyongás után tért vissza otthonába. E csodálatos történetek szájról szájra jártak a régi görögök között, de különös és izgalmas világuk bűvkörébe vonja napjaink emberét is.

Gena Showalter - Éjsötét ​hangok
EMBERFELETTI ​HATALOM HALHATATLAN SZENVEDÉLY Az Alvilág Urai mostanra visszanyerték az irányítást cselekedeteik fölött, és a jó oldalon küzdenek az ősi kincsekért, melyek elvezetnek Pandóra szelencéjéhez. Vezérük, Sabin továbbra is a Vadászok elleni harcnak szenteli minden erejét, a diadal igézetében hálószobák helyett a csatamezőkön vitézkedik. A benne élő Kétség mindezidáig sikerrel mesterkedett, hogy eltántorítsa őt szerelmeitől, ám a sors ezúttal a gyönyörű, vörös hajú Gwendolint sodorja útjába. Az ugyancsak halhatatlan, félénk lány korábban azt remélte, egy szelíd halandó képes lesz majd arra, hogy féken tartsa a benne szunnyadó fenevad hárpiát. Sabin most kiszabadítja Gwent piramisbeli börtönéből, és fölébred bennük a Vágy. Az Alvilág Urai és a Vadászok közötti kegyetlen harc semmi ahhoz képest, ami Sabinban dúl a gonosz fölötti győzelem iránti elkötelezettség és a szerelem között…

Sherrilyn Kenyon - Angyali ​csók
Wulf ​Tryggvasen egykor viking harcos volt, most halhatatlan Sötét Vadász, akinek súlyos emlékezetvesztést előidéző ereje van. Bárki, aki emberi alakjában találkozik vele, öt perc múlva már nem emlékszik rá. Egyéjszakás kalandoknál nagyon hasznos ez a tulajdonság, ám megnehezíti, hogy értelmes és tartalmas kapcsolatokat alakítson ki; igaz szerelem nélkül azonban soha nem lesz képes visszanyerni a lelkét. Legújabb küldetése rémálommá változik – rettenetes démonhordával kell megküzdenie, s megvédenie Cassandrát, az elátkozott faj hercegnőjét. Cassandra leendő gyermeke menti majd meg a világot a nagy Pusztító rémuralmától, ám egy ősi átok miatt a lány ideje véges: huszonhét évesen kínhalált kell halnia – addig pedig alig néhány hónap van csak hátra… Kettejüknek kell szembeszállniuk a mindenre elszánt szörnyekkel, s a bátor nő végül rabul ejti Wulf fagyos, érzéketlen szívét, s talán elnyerhetik a boldogságot…

Ismeretlen szerző - Az ​ősi magyar hitvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Böszörményi Gyula - 3... ​2... 1...
A ​9... 8... 7...-tel valami elkezdődött, valami felébredt, s aki mert, az szembenézett vele. A 6... 5... 4...-el Lilith sorsa - amit az olvasók szavazatai határoztak meg - a teljes magány lett. Miután elveszítette a szüleit és a legjobb barátait, démonvadásszá vált, s az ő kezébe került a Város jövője. Most pedig elérkezett a végső visszaszámlálás utolsó néhány pillanata. Ebben a kötetben Lilith története ismét csak úgy folytatódik, ahogy azt az olvasók akarták. A Város teljhatalmú ura a Fenevad, aki démonlégiói élén uralkodik, rabszolgasorba taszítva az embereket. Csupán néhány kisebb grufti osztag tart még ki, őrizve és csendben terjesztve a Tudást arról, hogy van még remény. Legalábbis, míg áruló nem férkőzik közéjük! S mikor eljön az igazság pillanata, kiderül, hogy a gruftik, darkok és gótok, kiknek éjfekete szeme valóban látja a köztünk élő démonokat, képesek lesznek-e kitartani, vagy maguk is a Sötétség hatalmába kerülnek. Óra kattan, mutatója rezzen: az éj legsötétebb órája jött el.

Nemere István - Mítoszok ​könyve
Hogyan ​képzelték el a polinézek vagy a jorubák a világ teremtését? Milyen volt a Vízözön a különféle földrészeken élő természeti népek szerint? Milyen világképük volt a sumeroknak, az aztékoknak vagy a rómaiaknak? Kínai és indiai mítoszok váltják egymást e könyvben japán, görög, héber, egyiptomi stb. történetekkel. A legcsodálatosabb történeteket olvashatják e könyvben, amelyeket ismeretlen emberek írtak sok ezer évvel korábban és amelyek ennek ellenére - vagy éppen ezért - olyannyira jellemzőek a mai emberekre is. Mert nincs semmi új a nap alatt...

Lilian H. AgiVega - A ​Bermudák királynője
A ​Második Atlantisz trilógia befejező kötete a Bermuda-háromszögbe kalauzolja el olvasóit. A térség hatalmas varázserővel bíró, de gonosz királynője, aki ráadásul atlantiszi gyökerekkel rendelkezik, évezredeken át ejti fogságba a mélytengeri birodalma felett elhaladó hajók utasait, hogy velük egészítse ki elöregedő alattvalói sorát. Ezúttal nagyobb halra veti ki a hálóját, mint valaha: Atlantisz királyát szemeli ki új áldozatául, s őt nem csupán alattvalójává akarja tenni; tőle többet akar, mint azelőtt bárki mástól. Többet, mint amit Azaész hajlandó lenne megadni neki. Nem Atlantisz királya azonban az egyetlen uralkodó, aki rablók kezére kerül, s míg a pilisi tündérek Azaész nyomába erednek, Aengus és Elel belesétál egy rég elfeledett ismerős állította csapdába. A Bermuda-háromszög mindenkinek meglepetéseket tartogat: Spirónak egy atlantiszi géniusz személyében vetélytársa akad, és az élete múlik azon, hogy sikerül-e felvennie vele a versenyt, a városban pedig egymást követik a rejtélyes események, melyekre sem a tudomány, sem a mágia nem talál magyarázatot. Az eluralkodó káosz közepette féltve őrzött titkok és félreértelmezett jóslatok kerülnek a felszínre, de vajon a megoldást vagy a pusztulást hozzák el?

Pataki Mária - A ​végzetes jóslat
Ki ​ne akarná megismerni annak a népnek az örömét, bánatát, kétségbeesését és hitét, amely az európai kultúra bölcsőjét ringatta? A több ezer éves történetek arról tanúskodnak, hogy az ember akkor is ugyanúgy örült, bánkódott, lelkesült vagy haragudott, mint ma. Kaland, küzdelem, bosszúvágy, hűség, szeretet - mind, mind ugyanúgy emelte fel vagy sújtotta le akkor is az embert. A görög mitológia tanulságai ma is érvényesek, ma is gyönyörködve, együttérezve éljük végig ezeket a meséket. Tizenhét történetet tartalmaz kötetünk a görög - római mitológiából. Ezeket a mítoszokat olvashatjuk úgy is, mint meséket. Daidalosz, a legendás művész, aki elsőnek repült, Sziszüphoz, az istenekkel szembeszálló király, Aszklépiosz, minden orvosok őse ismerőseink lesznek, és megtudjuk azt is, milyen gyógyítási, lakodalmi szokásaik voltak a görögöknek, milyen ételeket ettek, és hogyan taníttatták gyermekeiket.

Kerényi Károly - Görög ​mitológia
Kerényi ​Károlynak, a 20. század egyik világviszonylatban is legjelentősebb klasszika-filológusának és vallástörténészének talán legfontosabb, legmaradandóbb alkotása a _Görög mitológia._ Az író ismeretterjesztő műnek szánta könyvét, s az valóban magas szintű tudományos összefoglalás, mely hatalmas anyagismeretről és élvezetes írói stílusról tesz tanúbizonyságot. Maga a görög mítosz szólal meg a könyv lapjain, minden apró részletével, teljes szövevényességével, úgy, ahogy különböző forrásokból ránk maradt. Az elbeszélő egységes, jól megszerkesztett történetként, pontosabban történetfolyamként adja elő a dolgok kezdetétől a hérosztörténetekig azt a hatalmas kozmoszt, amely maga a görög mitológia. A mű egyik legnagyobb értéke, hogy a teljes mitológiát közvetíti, összefüggő, szerves egységként mutatja be, nem pedig önálló, de kevéssé összefüggő történetek halmazaként. Kerényi tartózkodik attól is, hogy a részek szimbolikus megfejtését megkísérelje, arra épít, hogy a jól, hitelesen előadott mitológia maga sugallja önnön értelmezését is.

Homérosz - Íliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

Ismeretlen szerző - Mitológiai ​enciklopédia I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.