Autonómia-típusok ​Magyarországon és Európában

Pozsonyi Ádám - Czímeres ​ökrök panoptikuma
"Én ​nem értem kérem ezt a Molnár Lajos dolgot. Ilyen nevű ember mit keres egy minisztérium élén? A régi normális világban - mikor még a haladás nem fertőzte meg az emberek elméjét – adtak az ilyesmire. Mert kérem a forma, az nagyon sok mindent elárul. Életkoromból adódóan nem nagyon emlékszem a Bárdossy- vagy a Teleki-kormány összes miniszterére, de azt például tudom, hogy a Bánffy-kormányban Wlassics Gyula volt a vallás és közoktatásügyi miniszter. Értik, ugye? Ha ifjúkorom letűnt napjait idézem elmémbe, a távolság megszépítő ködéből - mint holmi távoli hajókürt zaja -, előkúszik egy név: Dr. Schulteisz Emil. Na, ez már valami! Az ilyenről az ember elhiszi, hogy no, ez itt kérem egy főorvos. Úgy tűnik, még az átkos Kádár-rezsim is tudta, hogy azért mindennek van határa. Mert különben hová is lenne a világ? Ha a közelmúlt, az elmúlt évtized történéseit vesszük górcső alá, bizonyára önöknek is beugrik egy különös érzés, ha mindössze ennyit mondok: Csehák Judit. Ez ugyan kétségkívül ronda név, meg – lássuk be - ez se túl miniszteres, de legalább meglehet jegyezni. Molnár Lajos! Az ilyesmi előtt körültekintően kell, kérem eljárni. Előbb mindig meg kell nézni az illető nevét, s csak aztán kinevezni. Nagyon fontos kérem a név. A hangzás, a hangulat. Molnár Lajos! Nem térek magamhoz. Hogy lehet ilyen névvel valakit miniszternek kinevezni? Ilyen névvel az ember nem a bársonyszékben ül, hanem a XVI. kerületi Tátika élelmiszerbolt üvegvisszaváltó részlegénél ücsörög az üvegablak mögött, s szignálja egy apró fecnire: „Négy sörös, két boros, egy cseresznye, a vodkást, azt nem vesszük vissza. Kétszázhuszonhárom forint”. A fenti idézet Pozsonyi Ádám legújabb, a héten megjelent kötetéből, a Czímeres ökrök panoptikumából származik. Kiváltó oka –mármint a kötet létrejöttének - amúgy maga az elégedetlenség, mellyel a szerző a jelen Magyarországát szemléli, s eredménye az az elégedettséggel vegyes derültség, mellyel a kéziratot átlapozta nyomdába adás előtt. Eme derültség az, amit a szerző kiváltani óhajt a Tisztelt Olvasóból is. Mindössze ennyi, mert „ezekkel” a jelenben mást - mármint, hogy jól kiröhögi őket az ember - nemigen lehet tenni. Prímán be vannak ők ágyazva. A jövő az már sokkal bölcsebb ebből a szempontból. Elintézi ezt kérés nélkül is. S nem kell hozzá más, mint az úgynevezett „normalitás” ereje, mely sokkal hatalmasabb, mint ahogy ezek a kis senkik hinnék. A jövőben ők - mármint eme kis kötet szereplői - névtelen epizódszereplőkké válnak, s maximum kuriózum voltuk miatt kapja fel majd rájuk fejét a holnap embere. Pár név, akik tisztességesen el vannak küldve a gyűjteményben. Esterházy Péter, Heller Ágnes, Molnár Lajos, Demszky Gábor, Para-Kovács Imre, Andrassew Iván, Bozóki András, Bacher Iván, Tóta W. Árpád, Müller Péter Sziámi, Petri Lukács Ádám, Gusztos Péter, Fiala János, Nagy Bandó András, Kóka János, Mohácsi Viktória és mások. Külön érdekesség, hogy a szerző mindegyik percemberkét saját kezű rajzzal leábrázolta hozzá. A kötet inkább kuriózumjellegű, így kis példányszámban került kiadásra. Elsősorban a szerzőtől lehet megvásárolni, a pozsonyiadam@freemail.hu címen. (http://pozsonyiadam.blogspot.com/)

Debreczeni József - A ​miniszterelnök
A ​szerző arra vállalkozik, hogy megrajzolja a rendszerváltozás miniszterelnökének portréját, s egyben felidézze a kort, melyben Antall József tevékenykedett. A szerző maga is aktív szereplője volt a közelmúlt eseményeinek, ezért nem is kíván a független elemző pózában tetszelegni. Meggyőződése, hogy a néhai kormányfő politikai örökségét vállalva is képes volt bizonyos távolságot tartó, kritikai elemeket is tartalmazó, elemző művet alkotni. Forrásai Antall József beszédei, interjúi, személyes feljegyzései, a család és az Antall-archívum által rendelkezésére bocsátott, a nyilvánosság előtt jórészt ismeretlen iratok, a miniszterelnök legközelebbi munkatársaival, továbbá politikusokkal folytatott beszélgetések, valamint személyes emlékek és tapasztalatok voltak. A könyv a történeti feldolgozás, a politológiai elemzés, az igényes publicisztika és a politikai memoár olvasmányos, izgalmas ötvözete.

Gíró-Szász András - Török Gábor - Kettős ​látás
"Giró-Szász ​András és Török Gábor nem sodródhattak szerepzavarba. S ez nemcsak nagy előny, de határozott erény is. Igaz, könnyebb dolguk is akadt, mint mestereiknek, mert nekik nem kellett, hogy részük legyen a honi demokrácia kitalálásában, kialakításában és működési zavarainak kiküszöbölésében. Ők már sokkal profibb közeget bírálhattak vagy dicsérhettek. Nekik már a majdnem késszel van dolguk. Ezért is őrizhetik meg magukat, elemzői mivoltukat, s ezért sem keverednek össze a kritizáltakkal" - fogalmaz a könyv előszavában Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője. A rovatban 2004 novemberétől 2005 decemberéig megjelent összes írást tartalmazó gyűjteményes kötetben helyet kaptak a szerzőkkel készült interjúk, amelyekben a politológusok értékekről, tudományos munkásságról, a magyar belpolitikáról és terveikről is vallanak.

Sólyom László - Egy ​elnökség lenyomata
A ​végrehajtó hatalommal nem rendelkező, „ceremoniális” államfő szerepe sem lehet tartalmatlan. A nemzet egységének, amit az elnöknek ki kell fejeznie, értéktartalma van. Ugyanúgy, mint az Alkotmánynak és az állam demokratikus működésének is, amelyek felett őrködni kötelessége. A köztársasági elnöknek tehát határozott elképzeléssel kell rendelkeznie ezekről az értékekről. Ugyanakkor viszonylag kevés a lehetőség arra, hogy ezeket képviselve az ország fontos problémáiról véleményt nyilvánítson. Beszédek és szimbolikus aktusok adhatnak erre alkalmat. Az államfő továbbá egyszemélyes intézmény, s az ebből adódó korlátokra minden megnyilvánulásában ügyelnie kell. Ez azonban nem szűkítheti működése személyességét csupán jellegzetes külső gesztusokra. Beszédeimben valóban én akartam megszólalni. Ahogy már az Alkotmánybíróságon magam írtam minden ítéletemet, úgy elnökként sem volt beszédíróm. Ennek az elhatározásnak sokat köszönhetek. A beszédekre alaposan fel kellett készülnöm, s eközben alapvető kérdéseknek végére kellett járnom, tisztázni kellett álláspontomat. Ez a könyv elnökségem mondanivalóját tartalmazza. A beszéd ugyan elszáll, de van, ami már eddig is nem egyszer visszatért hivatkozásokban, és van, aminek már érezhető hatása. A magam számára pedig számvetés e könyv összeállítása.

Lakatos Pál - Isten ​veled, Vasárnapi Újság
És ​akkor érkezik Lakatos Pál, aki kitartó pereskedéssel kivívja magának, hogy ismét a Vasárnapi Újság élére kerüljön. Lehet őt szeretni, meg nem szeretni. Vannak, akik idegsokkot kapnak attól a műsortól, amelyet néhány hete ismét ő szerkeszt, mások meg úgy érzik, végre feltámadt haló poraiból az egyre laposodó, politikai helyét keresgélő rádiós újság. Lakatos bombát vágott a média-posványba. Hirtelen megzavarta az erőviszonyokat (...) Nem kíméli a média-tabukat - talán tudja, nem sok ideje van -, nehézlövegekkel támad. (Magyar Nemzet, 1999. március 30) Európában nem működhetne az adófizetők pénzén olyan gyűlöletkeltő műsor, mint a Vasárnapi Újság. (Kovács László, az MSZP elnöke, 1999. augusztus 20.) ...a Vasárnapi Újság minden demokratikus érzelmű ember közös szégyene -, a legcsekélyebb túlzás nélküli nemzeti szégyen. (Országos Sajtószolgálat, az SZDSZ Nógrád megyei Választmányának tiltakozása, 2000, július 23.) ...maga az intézmény ügyvezető elnöke nem cáfolja kategorikusan azt a véleményt, mely szerint a Vasárnapi Újság fasiszta szellemiségű műsor. (Népszabadság, Vásárhelyi Mária médiaszpciológus, 2000. december 20.) Egyszer meg kell tudni mindannyiunknak, hogy kik lopták el Magyarország pénzét, kik azok, akik ellopták az utánunk következő nemzedék életlehetőségét (Magyar Nemzet, interjú Lakatos Pállal, 2000. december 29.)

Lakatos Pál - Országrontók
Hamiskártyások, ​pilótajátékosok karmai közt vergődünk, akik szegénységünkben, tehetetlenségünkben még ki is gúnyolnak bennünket. Tolvajok, de önmagukat politikusoknak, gazdasági szakembereknek, bankvezéreknek hirdetik. S mi meg, még mindig, hiszünk nekik. S így - akaratlanul is - magunk is hazaárulók leszünk. Kifosztottságunkban is. Sztalin szobrát diadalittasan döntöttük le 1956-ban. ... 1989 óta lelkünkben, saját akaratunkból kezdtük el építeni az új szobortalapzatokat, amelyekre - szintén csak képletesen - új szobrokat álmodunk. 1989 óta volt miniszterelnökökét, képviselőkét, miniszterekét. ... Valóságos alakjaik csúnyán becsaptak bennünket. Hazát ígértek, miközben nemzetet rontottak..."

Debreczeni József - Az ​új miniszterelnök
A ​Gyurcsány Ferencről szóló kötet, melyet az Olvasó most a kezében tart, a harmadik a Magyar Köztársaság kormányfőit bemutató politikusi életrajzok sorában. Bár triviális, mégis le kell szögeznem: ezt a könyvet ugyanaz az ember írta, aki az Antall Józsefről (A miniszterelnök) és az Orbán Viktorról szólót. 2005 tavaszán nehezen szántam rá magam a munkára. Nem amiatt, hogy két jobboldali miniszterelnök után írhatok-e egy baloldaliról Hanem amiatt, hogy egy államférfi, illetve egy erősen vitatható, ámde nagy kaliberű, komoly pályát befutott politikus után szabad-e írnom egy a pályája kezdetén lévő személyről. Aki üstökösként jelent meg a magyar politika egén, de akiről még korántsem lehetett tudni, nem lesz-e hulló csillag. Aki amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozik. (Az elején mondtam is neki: ha tudnám, ogy 2006-ban nyer, nem haboznék. Ő előzékenyen megígérte: ezt szívesen megteszi a kedvemért.) Mintegy harminc órát beszélgettem vele, magnetofon mellett. Együttműködő volt, és nagyon nyitott. (Mikkor a tíz év óta vele egy házban lakó anyósa elolvasta a kézirat első négy fejezetét, a fülem hallatára mondta: "Ebből ötször annyit tudtam meg magáról, mint eddig: így még nem nyílt meg senkinek.") Ez a nyitottság - számomra olykor meghökkentő módon - jórészt a politikusi életszakasz idejére is megmaradt. Azt hiszem, végül azért vágtam bele a Gyurcsányról szóló könyvbe, mert arra gondoltam, legalább megtudom: ki ez a fickó. Amikor másodszorra olvastam el az 1999 és 2004 között publikált írásait - miközben rendszeresen beszélgettem vele -, már tudtam: nincs kockázat a dologban. Nyer vagy veszít - megér egy könyvet. Antall és Orbán után is. Előre eldöntöttem, hogy vereség esetén a címe Gyurcsány Ferenc lesz. Újabb mandátum esetén: Az új miniszterelnök. Igen: Antall után. Úgy vélem, nem tévedek: eléggé megismertem Gyurcsány Ferencet. Ismerjék meg az Olvasók is - csak azután ítéljenek! /Debreczeni József/

Lakatos Pál - Degesz ​uram Demszky?
"Megint ​rágjuk a gumicsontot. Ismét "cumiztatnak" bennünket. Gyereknek nézik a magyart. Egyesek még mindig azt hiszik, ha látványosan megtámadnak egy politikusi álorcába bújt, a pénzösvényeket ügyesen megtaláló újgazdagot, aki nevezetesen Budapest főpolgármestere, akkor mi is elhisszük ennek őszinteségét, tisztázó szándékát. Demszky Gáborról, az SZDSZ (nagy)arcáról beszélek, akinek most éppen horvátországi nyaralóján csámcsog a magyarországi újságírók hada. Nem védem őt, de tudom, Demszky nyaral Közös villatulajdonos Horvátországban Kuncze Gábor, Pintér Sándor, az Orbán-kormány volt belügyminisztere és Csányi Sándor OTP-vezér, aki most lett 75 százalékos tulajdonosa a siroki Magyar Lőszergyár Rt.-nek. Az önmagát politikai elitnek nevező tolvaj horda a háttérben megint összekacsint, kezet nyújt egymásnak, s pénztárcáját tömögeti. Degeszre! Apropó, Degesz. Ez állítólag Demszky Gábor egyik neve. Egy író ragasztotta rá ezt a "csúfságot" aki könyvében, vélhetően a budapesti főpolgármesteri hivatal legfőbb emberére célozva, annak korrupciós ügyleteiről írt könyvet. A könyv megjelent, méla undor, csend, hallgatás vette körül, s aztán a szerzője eltűnt. Holttestére kirándulók bukkantak rá Pomáz környékén. Megölték, megölették. De ki lehetett a gyilkos, és ki a megbízó? Nincs rá válasz, csupán a szokásos porhintés.

Ismeretlen szerző - Globalizáció ​és nemzetépítés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Orbán Viktor - Rengéshullámok
A ​nagy földmozgásokat rengéshullámok előzik meg. A felszín még békés, de lenn a mélyben iszonyatos erők készülnek kitörni. Orbán Viktor a 2007-es Egy az ország című kötete után új könyvében azokat a tényezőket veszi sorra, amelyek a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelméhez vezettek. Amelyek, mint mondja, 2010 tavaszán forradalmat idéztek elő a szavazófülkékben. Az elmúlt egy évben keletkezett írások és beszédek világos célokat jelölnek ki, s megelőlegezik az új kormányzati politikát, amely vissza akarja szerezni az ország nemzetközi tekintélyét, a gazdaság élénkítésével munkahelyeket kíván teremteni, s polgárainak biztonságot, kiszámítható jövőt ígér. Az akarja, hogy apátiába süllyed nemzet visszanyerje életerejét.

Pruzsinszky Sándor - Hatalom ​és hóhérbárd
Miért ​volt "felségárulás" Thomas Morus hallgatása? Hogyan lehetett XVI. Lajos egy személyben egyszerre két vádlott? Hogy fordulhatott elő, hogy a magyar jakobinusok perében lefoglalt egyik bűnjel - a Rousseau szellemében írott államjogi mű - szerzője éppen a bíróság elnöke volt? Mit jelent az, hogy a Tisza István meggyilkolása miatt indított perben a bírák a forradalmat ítélték halálra? Vagy hogy a vádlott "kollektív személyiség"? Miért írta a kivégzésére váró Buharin börtönéből gyilkosának, Sztálinnak: "Átölelem Önt gondolatban"? Ilyen kérdések százaira igyekszik ez a könyv hiteles választ adni, miközben valamennyiünk rémálma tárul elénk a lapjain. Ez a rémálom a politikai hatalomnak szolgáló igazságszolgáltatás, amely az egyetemes politikatörténet vissza-visszatérő - mondhatni: örökzöld témája. Hatalom és hóhérbárd - beszédes cím. Az esszé formában, rendkívül olvasmányosan megírt "bűntörténetnek", az igazságszolgáltatás bűneiről korábban megjelent művekkel szemben az az újdonsága, hogy az európai történelem néhány emblematikus kirakatperét komparatív módon, vagyis egymásra hatásukban igyekszik bemutatni. Érzékeltetve, hogy a politikai hatalom hajlama az igazság elhallgattatására és a kritikai értelem (a mindenkori ellenzék) megsemmisítésére "örök dolog", szerves folyamat. E gondolat mentén megkísérli megfogalmazni a modern Európa történelmét végigkísérő politikai indíttatású perek meghökkentő hasonlóságot mutató közös jellemzőit, és a konkrét példák - a hitelesen dokumentált pertörténetek és a főszereplők árnyalt portréinak - segítségével elemzi a pereket mozgató hatalmi pszichózis törvényszerűségeit. Nem célja a szerzőnek, hogy a jogállam igazságszolgáltatásának biztosítékaiba vetett hitünket megingassa, csupán emlékeztetni szeretne a politikai közösség ma is eleven problémájára: az állampolgári jogok viszonylagosságára, az emberi jogok roppant törékenységére. Könyvét illusztrációnak szánja az Utópia hóhérkézre jutott szerzőjének szavaihoz: az emberi társadalom oly biztonságosan és nagy tudással van felépítve, hogy "bár egyik oldalról sem védik falak széles e világban, mégsem tudunk oly messzire menni benne, hogy bármiféle kivezető utat találhatnánk".

George Bush - George W. Bush - Utam ​a Fehér Házba
Az ​USA elnöke vall családjáról, neveltetéséről, értékrendjéről, eddigi politikai pályafutásáról és terveiről. A baseballról, az olajiparról és azokról az időkről, amikor a Nemzeti Gárda pilótájaként F-102-es bombázókon repült. A könyv azoknak szól, akik közelebbről szeretnék megismerni az USA 43. elnökét - a politikust és a magánembert egyaránt.

Medgyessy Péter - Polgár ​a pályán
"Közismerten ​liberális szellemű, baloldali politikusként nyertem meg a választók bizalmát 2002-ben. Egyetlen olyan személyiségként a rendszerváltás óta, aki eszmei elkötelezettsége ellenére sem volt egyetlen párt tagja a választások idején vagy utána. Párton kívüli miniszterelnök. Egész életemben a pályán voltam, így vagy úgy. A késő Kádár-kor egyik kedvenc politikusa, vagy a demokratikus időszak kíméletlen, de tárgyilagos versenyhelyzetének 2002-es győztese. Mégis mindig civil. Azt hiszem, ez volt sikereim egyik titka és bukásom egyik okozója is."

Csizmadia Ervin - A ​Medgyessy-talány
A ​kormányfő bukásának, illetve megbuktatásának rendkívül széles skálájú okozati összefüggéseit Csizmadia Ervin jól érhető rendszerbe foglalva, magyar és nemzetközi környezetbe ágyazva elemzi. A neves szerző a baloldal előtt álló új és nehéz kihívásokat, valamint a kormányzás tapasztalatait, tanúságait nemcsak átfogóan értelmezi, de külön kötetben egy exkluzív maratoni interjú keretében a volt kormányfő véleményét, interpretációját is közli a magyar demokrácia egyik legizgalmasabb időszakáról. "Elképzeltek maguknak egy miniszterelnököt" Csizmadia Ervin interjúja Medgyessy Péterrel: Medgyessy Péter: A szegény, derék baloldali-liberális magyar értelmiség megrekedt a nyolcvanas évek reformretorikájánál. Nekik ugyan borzasztóan nagy szerepük volt a rendszerváltozás egész hátterének megteremtésében, de ezek az emberek mégis megrekedtek a nyolcvanas években. Kötöttek egy megállapodást... Csizmadia Ervin: Ez súlyos megállapítás megint, tudja? Medgyessy Péter: Természetesen. Megint nem fognak szeretni. Kibírom. Az első néhány hónaptól eltekintve nem különösebben kedveltek, mert mindig egy picit kilógtam a sorból, picikét mindig mást gondoltam vagy mást képviseltem. A Medgyessy-talány. A nemzeti középtől (a) végig: Medgyessy Péter - sok tekintetben kamikaze - kormányzása az MSZP történetében először nem elnyomta, hanem lehetővé tette a személyi alternatívakiérlelődését. Természetesen tudom: nagyon sok minden más is szerepet játszott az események folyásában, többek között az az európai trend, amely szép lassan felőrölte az idősebb politikusgeneráció kormányfőit és helyükre fiatalabbakat állított. Medgyessy nyilván nem akart a lengyel Miller és a cseh Spidla sorsára jutni, de ha figyelembe vesszük az orbáni kihívás mértékét, valamint a szocialista párton belüli végső erjedést, azt kell mondjuk: politikai bukása elkerülhetetlen volt. - És az MSZP 2004-ben éppen ezáltal kap lehetőséget arra, hogy méltó és egyenrangú vetélytársa legyen a Fidesznek. Annak a Fidesznek, amelyről sokáig a szocialisták gondolták azt, hogy nem méltó és nem egyenrangú vetélytársa az MSZP-nek. Ennek a politikai bukásnak a legfőbb hozadéka az lehet, ha a baloldalt nem pusztán csak választások nyerésére alkalmas párttá teszi (hiszen arra eddig is alkalmas volt), hanem egy értékelvű politizálás letéteményesévé is. Egy ilyen megújult baloldal lehet a garancia arra, hogy megkezdődhessen az értékek tisztázó vitája. Mindaz, ami az elmúlt másfél évtizedben elmaradt. Ha Medgyessy Péter bukása ebben a tekintetben új korszakot nyit, akkor működése nem volt hiábavaló; ha minden ott folytatódik tovább, ahol augusztusban abbamaradt, akkor a politikai elitnek érdemes tovább tűnődnie: miért is van ez így?

Debreczeni József - Orbán ​Viktor
Ez ​a munka nem politikai szándékkal íródott. Sem javítani, sem rontani nem akarja Orbán Viktor pozícióját. Csupán a megítélését akarja javítani, amennyiben tárgyilagosan és jóindulatúan igyekszik bemutatni a személyiségét, a tetteit s azok lehetséges mozgatórugóit. (A jóindulat tehát nem a tárgyilagosság, hanem a rosszindulat alternatívája.) A történelmi távlat hiánya természetesen nem tette lehetővé, hogy az akadémiai tudomány elvárásainak megfelelő könyvet írjak Orbán Viktorról. De igyekeztem tényszerű és tisztességes könyvet írni. Olyant, amelyre érvényes a Kemény Zsigmondtól vett idézet, amelyet Antall Józsefről szóló munkám mottójául is választottam: "Valószínűleg többször fogok tévedni, de szándékosan nem ferdítek el semmit." - Debreczeni József Ami a könyvet illeti az erényeit nem lehet kétségbe vonni. Egyrészt alapos. [...] Szerteágazó, kitekintő, szinte minden fontos dolgot számba vevő munka az elmúlt tíz-egynéhány évről. [...] Ebből a könyvből ugyanazt érzem ki - dacára annak, hogy ez a mű sokkal korrektebb munka, mint bármi, amit eddig a személyemmel összefüggésben olvashattam -, mint amit a rosszindulatú írásokban is mindig kifogásolok: hogy egydimenziós emberként ábrázol engem. [...] Olyan embernek tehát, aki számára az életben létezik egy kitüntetett dimenzió, amely rányomja a bélyegét a létezés többi szférájára. Ez azonban esetemben nem fedi a valóságot. A valóságos életem nem ilyen. A valóságos életben ugyanúgy vagyok ezzel, mint bárki más, gondolkodó vagy ösztönösen élő ember, aki az élet teljességére törekszik. - Orbán Viktor

Konrád György - A ​közép tágulása
''Európa ​politikai és katonai megosztottsága az elmúlt évszázadban két világháborút (mintegy százmillió erőszakos halált) eredményezett földrészünkön, és egy (teljes pusztulást ígérő) harmadikkal fenyegetett. Egy élő test kettévágása maga a téboly, amely mindenféle tömeggyilkosságot lehetővé tesz. Harminc éven át a cenzúra figyelembevétele nélkül azt írtam és publikáltam erről, amit gondoltam - kényszerűen szembesülve az eszelős hidegháborúval, amelybe Magyarország a rosszabbik oldalon beilleszkedett. Többen gondolták, hogy nem muszáj beleugorni a történelem ránk váró fekete gödrébe. Európa megcsinálható, mondtam európai írótársaim találkozóján, mielőtt az európai politika is ebbe az irányba fordult. Ebben a tágabb keretben tudjuk csak megvédeni az életünket és az értelmünket. Ma már világos, hogy nagy és kis nemzeteknek ezen a kontinentális színpadon kell boldogulniuk és szellemi erkölcsi-arcképüket megmutatniuk. Akarva-akaratlan valamennyiünket áthat egy európai világnézet, amelyet ki-ki a maga módján gondol el. Az olvasó figyelmébe ajánlom az én változatomat, hogy kedve legyen elképzelni a magáét.''

Franka Tibor - Gyurtcsány
Gyurcsány ​Ferenccel közöltem elsőként, könyvet írok róla. Így tisztességes. Azt válaszolta, köszöni szépen, most nem ér rá. Gyurcsány miniszterelnöknek tehát, nincsen ideje véleményt mondani Gyurcsány Ferenc magyar állampolgárról. Biztosan jó oka van rá... Miért menekül Ferenc, Fletó elől? Miért szégyelli civil önmagát? Miért kerüli egymást a hivatalos, meg a hétköznapi Gyurcsány a nyilvánosság előtt? Melyik fél a másiktól? A milliárdos a csórótól? A lakótelepi a rózsadombitól?A kapitalista a szocialistától? Tőle nem tudtam meg, de másoktól, igen. Mert jogunk van tudni, már akit érdekel, hogy a mi nevünkben és pénzünkből, kinek a kezébe játszották át már megint a hatalmat. Mindazonáltal ez a könyv elsősorban nem Gyurcsány Ferencről szól, hanem egy olyan országról, amelyben Gyurcsány Ferenc is miniszterelnök lehet... Okulásul ajánlom mind a két oldalnak.

Andrassew Iván - Róna ​Péter
A ​könyv a Magyarországon és Londonban váltakozva élő világhírű közgazdász, üzletember és jogász életútját mutatja be úgy, ahogy ő maga a szerzőnek elmeséli. Személyes hangú, sok történettel fűszerezett élménybeszámoló ez a könyv, sok aktuális tanulsággal.

Horn Gyula - Azok ​a kilencvenes évek...
"Olyan ​Európát, olyan világot kell teremtenünk, ahol nemcsak születni és meghalni lehet, hanem élni is érdemes. Ha ezt az esélyt elmulasztjuk, soha nem bocsáthatjuk meg magunknak és nem lesz aki megbocsáthat majd nekünk." Ennek a világnak a megteremtésén munkálkodott az elmúlt évtizedben is e könyv szerzője, aki belülről ismeri a magyar valóságot, s otthon van a nagyvilágban is. A korszak hiteles tanúja vall ebben a könyvben politikáról, emberekről, saját töprengéseiről,küzdelmeiről, melyeket a pártjában, a parlamentben és a nemzetközi színtéren folytatott. Könyve mottója lehetne: Így láttam én. Horn Gyula ugyanis ügyel arra, hogy -mint a "Cölöpök" című művében - csak azokról az eseményekről írjon, melyekben személyesen részt vett, az évtized azon szereplőiről nyilatkozzék, akikkel közvetlen kapcsolatba került. Az újságolvasó állampolgár így is számtalan, eddig ismeretlen eseménnyel és történéssel találkozik ebben a rendkívül érdekes és olvasmányos visszaemlékezésben. Az Európai Unióval, a NATO-val, a Valutaalappal, a Vatikánnal, a környező és a távoli országok állam- és kormányfőivel folytatott tárgyalások épp úgy szóba kerülnek benne, mint a kelet-közép-európai polgári átalakulás szülési kínjai. Amikor pedig hazai gondjaink lényegét és összefüggéseit világítja meg, jelenünk és közeljövőnk megítéléséhez nyújt segítséget.

Kosáry Domokos - Magyarország ​Európában
A ​harmincas évek elejétől-derekától foglalkoztat Magyarország helyzete a világban, közelebbről Európában, még közelebbről Kelet-Közép-Európában, ebben a régióban. Ifjúkoromtól vallom, hogy Európához tartozunk. Ez a kötet a XVI. századtól napjainkig kíséri figyelemmel, hogy az egységes, szemmel látható szabályosságokkal működő Európába hogyan illeszkedik be, és azon belül mit képvisel Magyarország. Europához való tartozása soha nem kérdéses, legfeljebb voltak olyan időszakok, amikor a külső erőszak következtében ez nem volt nyilvánvaló.Néha előbbre jutottunk, máskor nagy volt a különbség. A XIV-XV. században közelebb voltunk, a XVI-XVII. században erősen lemaradtunk, a XVIII-XIX. században jócskán felzárkóztunk. Most a XX. század végén, a XXI. század elején egy újabb felzárkózási folyamat indul. Annál is inkább kívánatos ez, mivel az ezt megelőző évtizedekben ismét elmaradtunk a fejlettebb európai régióktól. De nem arról van szó, hogy elérjük a legfejlettebb fokot, az "első osztályt", hanem, hogy felkapaszkodjunk a gyorsvonatra.