Magyarok

Ismeretlen szerző - Kor-képek ​1968-1979
A ​Magyar Távirati Iroda Kor-képek címmel 2004-ben indított fényképalbum-sorozatának hatodik kötete augusztus végén jelenik meg. A fotóalbum-sorozat felvállalt célja az, hogy évről-évre folyamatosan és kronologikusan válogatást adjon közre a Magyarországra vonatkozó digitalizált történelmi fotók legjavából elsősorban az MTI fotóarchívumára támaszkodva. A mostani, hatodik kötet időhorizontja az 1968-1979 időszak. (A sorozatnyitó Kor-képek 1945-1947 albumot az 1938-1945-ös korszakot átfogó kötet követte, 2006-ban az 1956-os évről jelent meg az album, 2007-ben az 1948-1955 közötti évek, 2008-ban az 1957-1967, tavaly pedig 1989-1994 közötti periódus került feldolgozásra.) Az érdeklődő külföldi olvasóra gondolva idén is lefordítottuk angolra és németre a képaláírásokat, valamint az előszót, továbbá Rainer M. János korszak megértését segítő történészi bevezetőjét.

Féner Tamás - Kor-képek ​1945-1947
"A ​Magyar Távirati Iroda Rt. fotóarchívuma felbecsülhetetlen kulturális érték. Mára már klimatizált tárolóiban több mint 12 millió fotónegatívot őrzünk, elsősorban Magyarország mindennapjairól a múlt század húszas éveitől kezdve, több száz kiváló fotós keze munkája nyomát. (...) A történelmi fotódokumentumok e kincsestárának retrospektív digitalizálását 2002 decemberében kezdtük meg, tartalmi feltárással együtt. Az értékmentő digitalizálást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pénzügyileg is támogatta, s reményeim szerint a jövőben is segíteni fogja. A támogatásnak, valamint az MTI Rt. saját erőforrásainak köszönhetően eddig összesen közel 30 ezer eredeti történelmi fotódokumentumot sikerült feldolgoznunk és digitális formában megmentenünk az utókornak: a kezdetektől 1948-ig. Már a digitalizálás első heteiben eldöntöttük: ezt a csodálatos, újra felfedezett képanyagot másoknak is meg kell mutatni, mihamarább közkinccsé kell tenni. Így született ennek a fényképalbum-sorozatnak az ötlete: az MTI évről évre folyamatosan és kronologikusan adjon közre egy átfogó válogatást a digitalizált történelmi fotók legjavából. Íme itt az első kötet: Kor-képek 1945-47." (Részlet Vince Mátyás, az MTI Rt. elnöke előszavából)

Ismeretlen szerző - Kor-képek ​1956
A ​kötet időhorizontja a teljes 1956-os év: az album nemcsak a forradalom napjaiban készült fotókat, hanem a forradalmat megelőző hónapok történéseit rögzítő fényképeket, illetve a forradalom leverése utáni időszakból fellelhető sajtófotókat is tartalmazza.

Bokor Imre - Kiskirályok ​mundérban
Különös ​könyvet tart kezében az Olvasó. Ilyet még aligha olvashatott. Katonákról szól, felelős beosztású, magas rangú tisztekről éles kritikával. De nem a régmúlt hadseregben szolgált urakról, akiket a háború után az elrettentő propaganda prédájává tett a sematikus vélekedés, hanem a Magyar Néphadsereg egyes parancsnokairól. Aktív tiszt — mérnök ezredes — írta, olyan ember, aki már négy évtizede teljesíti hűen szolgálatát a maga választotta pályán. Szereti hivatását, becsüli a sereget, melynek ifjan és önként szegődött tagjául, hogy mindmáig tudása legjavát adva megérdemelten jusson arra a posztra, amelyen — mint a Zrínyi Katonai Akadémia tanszékvezető tanára — a leendő tisztek nevelője lehet. Feljebbvalói mindig is becsülték, különösebb sérelem soha nem érte — írása mégsem a hadsereg apoteózisa. De nem is szidalmazása. Ez a könyv a lelkiismeret szava. Szerzője különböző beosztásai révén gyakran nyert bepillantást a honvédelmi minisztériumban vagy más magas állásban lévő főtisztek tevékenységébe. Sokat közülük méltán becsülhet. De akadnak, számosan olyanok is, akik magatartásukkal, katonatiszthez — de egyáltalán: becsületes emberhez — nem illő viselkedésükkel megbotránkoztatták. Ezeknek a „fejeseknek” a viselt dolgai nemigen kerültek nyilvánosságra, botrányaikat legtöbbször elsimítgatták azok a feletteseik, akik a hatalmukkal való visszaélések során erkölcsi hitelüket vesztették, tehát nem vonhatták felelősségre a rossz példáik nyomán vérszemet kapott követőiket. Szerzőnk sokat töprengett azon, vajon helyesen teszi-e, hogy akár a miniszteri székben ülőket, akár más vezérkariakat nem kímélve közrebocsátja kiskirálykodásaik, korrupciós ügyeik felháborító történeteit, dzsentroid allűrjeiket, mégpedig olyanokat, amelyek láttán maguk az egykori, valódi dzsentrik is elámultak volna. Aggasztotta, nem lesz-e árulója a seregnek, nem mondhatják-e rá, hogy bemocskolta a mundért? Aztán úgy döntött, s ebben más, jó érzésű, egyenes gondolkodású bajtársainak biztatása is közrejátszott, hogy beszélnie kell. Le kell írnia mindazt, amiről hallgatni egyenlő a cinkossággal. Márpedig miért vállaljon cinkosságot a dőzsölő „kisistenekkel”? Hiszen ők, éppen ők azok, akik nem becsülik a mundért. Megírta hát ezt a könyvet. Munkája nem szépirodalmi értékű, nem az írói erényeknek köszönhető kiadása. Az őszintesége a meggyőző. Ennek a dolgozatnak minden során átsüt egy felelős, komoly gondolkodású katonaember őszinte ügyszeretete. Nem pletykálkodni kíván, amikor a hétköznapi esetektől a nemzetközi harcgyakorlatokig képet fest a fenn említett személyek ügyködéseiről, basáskodásairól, meggondolatlan parancsaik, korlátlannak vélt hatalmuk nevetséges vagy tragikus, sokszor a nemzeti vagyont megtépázó következményeiről. Nem a szenzációkeltés vezérli, hanem az a becsülendő szándék, amely manapság a közügyek dolgában oly sokakat: rendet tenni a házunk táján. E könyvben található nacionáléja rá a bizonyíték, akárcsak számos bajtársa, ő sem szerzett magának soha jogtalan előnyöket még a ranglétra felsőbb fokain sem; tehát nem szenvedheti azokat, akik a szolgálat örvén hitbizománynak tekintik a Néphadsereget. Elképesztő, hogy egyesek mennyire a saját tulajdonuknak vélték a kincstárat, milyen szemérmetlenül vették igénybe magáncéljaikra a honvédelmi erőket, hogyan szakítottak ki maguknak vadászterületet az ország testéből, mint építtettek katonákkal és közpénzen villákat és lakásokat sőt privát utakat is, hány gépkocsit vettek igénybe személyes használatra és így tovább. Lakomák és ivászatok, nagyzási hóbortok államkasszából való kielégítése, „bundázások” és szakmai képzetlenségből származó baklövések leírásának sora követi egymást ebben a könyvben. Mindezek feltárását, éppen azoknak az érdekében és védelmében, akik közkatonaként vagy parancsnokként becsülettel és tisztességgel szolgálnak, és eredményes munkájukkal nemzetközi elismerést szereznek a Néphadseregnek, szerzőnk, mint említettük, nem kívülállóként, még csak nem is nyugállományú tisztként végzi el, mert igaza tudatában vállalni akarja szavaiért a felelősséget. Szemtől szemben kívánja kimondani az aggasztó tényeket. Manapság, amikor a közélet tisztaságáért folynak a küzdelmek, amikor a Néphadseregben is sokféle és jelentős változás teszi nyíltabbá, igazabbá, emberibbé a légkört, amikor a parancsnokok különösképpen érzik a rájuk bízott fiatalok nevelésének felelősségét, amikor a reformok a laktanyákban is megváltoztatják az életet, ez a könyv segítségére lehet azoknak, akik a szerzőhöz hasonlóan a katonaélet becsületéért szállnak síkra. Szakonyi Károly

Ismeretlen szerző - Kor-képek ​1957-1967
Sorozatunk ​e darabja az 1957. január 1-től 1967. december 31-ig tartó korszakot mutatja be. Ez a Kádár-korszak kezdete, a megtorlás időszakától a kialakuló stabilitáson át a reformok kezdetéig. 1965 végére kellett elkészítenie a Nyers Rezső által irányított csapatnak az 1968-ban bevezetésre került reform, az új gazdasági mechanizmus alapelveinek első tervezetét.

Ismeretlen szerző - Kor-képek ​1938-1945
A ​Kor-képek fotóalbum-sorozat második kötete a Kor-képek 1938-1945 a II. világháborút megelőző utolsó békeévtől kezdve a háború befejezéséig ad átfogó képet a politikai folyamatokról, politikai szereplőkről, ugyanakkor sokszínűen mutatja be Magyarország hétköznapjait is. Reméljük, olyan válogatást sikerült összeállítanunk, amely hitelesen mutatja be az utolsó "boldog békeévet", a Trianon által elcsatolt területek visszatérését, Magyarország háborús szerepvállalását a keleti fronton, a háborús hátország mindennapjait, az ország német megszállását, a zsidók jogfosztását, a magyarországi harcokat, a nyilas uralmat és pusztulást, valamint az emberek töretlen élni akarását.

Bibó István - Válogatott ​tanulmányok I-IV.
A ​Magvető Könyvkiadó 1986-ban három kötetben jelentette meg a 20. század egyik legkiválóbb magyar gondolkodója, Bibó István (1911-1979) válogatott tanulmányait. Ezt néhány évvel később a kiadó a szerző 1956-tal, illetve a nemzetközi joggal foglalkozó írásait közölve egy negyedik kötettel tette teljesebbé, így szolgáltatva némi igazságot az itthon addig meglehetósen mostohán kezelt életműnek. A jelen munka - Huszár Tibor válogatásában és utószavával - ebből a négy kötetből nyújt válogatást, mégpedig egységes koncepció alapján: gyűjteményünk Bibónak a társadalomtörténettel, a szociológiával és a társaslélektannal kapcsolatos legjelentősebb tanulmányait közli. A legkorábbi értekzés 1940-ből származik, és Erdei Ferenc munkásságával foglalkozik, a legkésőbbi 1979-ből, melyben Bibó Németh László kelet-európai koncepciójáról elmélkedik. A két dátum közötti időszakból számos fontos művet közlünk, amelyek aktualitásuk miatt is komyoly figyelmet érdemelnek: így helyt kap kötetünkben néhány, a magyarságtudománnyal kapcsolatos cikk, a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című korszakalkotó írás, az 1956-os eseményekre reflektáló elemzések, vagy az európai társadalomfejlődéssel foglalkozó főbb tanulmányok. Joggal írta Bibóról Illyés Gyula: "Hűséget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédista filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységből meríti." Bibó István megszívlelendő gondolatai sajnos még nem váltak igazán közkincsé: ideje, hogy eszméi, törekvései végre gondolkodásunk, politikai kultúránk szerves részévé váljanak. Ezt a célt szolgálja ez a tanulmánykötet, melyet Balog Ivánnak az egyes fejezetekhez kapcsolódó jegyzetei egészytenek ki.

Ismeretlen szerző - Kor-képek ​1980-1989
A ​nyolcadik, záró kötet időhorizontja az 1980-1989 időszak. (A sorozatnyitó Kor-képek 1945-1947 albumot az 1938-1945-ös korszakot átfogó kötet követte, 2006-ban az 1956-os évről jelent meg az album, 2007-ben az 1948-1955 közötti évek, 2008-ban az 1957-1967, tavaly pedig 1989-1994 közötti, idén eddig az 1968-1979 időszak közötti periódus került feldolgozásra.) A fotóalbum-sorozat felvállalt célja az, hogy évről-évre folyamatosan és kronologikusan válogatást adjon közre a Magyarországra vonatkozó digitalizált történelmi fotók legjavából elsősorban az MTI fotóarchívumára támaszkodva.

Drábik János - Örvénylés ​- A globalizmus viharzónájában az emberiség
A ​szervezett magánhatalom által létrehozott Európai Unióba a viszonosságot megtagadó, igen hátrányos és igazságtalan feltételekkel kényszerítették be Magyarországot. 2003-ig 8866 milliárd forint nettó veszteséget okozott a magyaroknak az EU-tagságra való felkészülés. 2004 óta pedig évi mintegy 4500 milliárd forintba kerül a tagsággal járó terhek viselése. Kezdettől nettó befizetők vagyunk. Az úgynevezett támogatás nem egyéb, mint a már átadott összegek egy részének keserves visszapályázgatása. A magyar költségvetési hiány és külkereskedelmi deficit egyik legfőbb okozója tehát az, hogy az EU folyamatosan sarcolja Magyarországot, nem pedig támogatja. Az EU a szervezett magánhatalom intézménye a szuperbankárok útjában álló nemzetállamok olcsó és önkéntes felszámolására. Az EU fölösleges és elbürokratizálódott vízfejjé vált. Ami jót hozott - emberek és áruk szabadabb mozgása, vámok csökkentése, szorosabb együttműködés Európa államai között - azt olcsóbban és hatékonyabban el lehetett volna érni nélküle. Nem kellett volna feladni nemzeti szuverenitásunkat, önrendelkezésünket, az önálló magyar jogrendszert. Az EU természetellenes, mert nem olyan közösség, mint a biológiai és társadalmi reprodukcióhoz nélkülözhetetlen család és a nemzet. E két család az élet nélkülözhetetlen előfeltétele. Az EU viszont élősködő - funkciótlan - képződmény.

Ismeretlen szerző - Kor-képek ​1948-1955
A ​kötet időhorizontja nyolc évet fog át, az 1948 januárjától 1955 decemberéig terjedő időszakot, a szovjet megszálló csapatok által Magyarországra kényszerített „népi demokrácia” legdiktatórikusabb periódusát. A korszak szomorú üzenete az, hogy a (nagy)politika az élet minden területére elnyomóan rátelepedett, az erőszakszervezetek és a kommunista diktatúra külsőségei mindenhová behatoltak, s a magánszféra intimitását sem kímélték. A közölt képek ezt is hűen tükrözik.

Domokos Endre János - Iránytű ​I.
Válság ​– így hangzik a magyar közéletben az egyik legtöbbet hangoztatott fogalom. Beszélnek gazdasági és természeti, de erkölcsi és nemzeti válságról egyaránt. Annyi biztos: minden magyar könnyen egyetértésre jut abban, hogy hazánk súlyos gondokkal küzd. Viszont, hogy melyek is ezek a gondok, mi az eredetük és mi lehet a megoldásuk, arról már igen eltérőek a vélemények. Ez a kiadvány a történelem jelen viharainak tombolásában – címéhez hűen – iránytű akar lenni. Rá akar mutatni hazánk problémáira, feltárni a válság valódi természetét, lerántani a leplet annak okairól, valamint felvázolni, mi a megoldás. Domokos Endre János, a Pax Hungarica Mozgalom vezetője ebben a könyvben nem még egy, csupán múló érdekek szülte politikai programot fogalmaz meg, hanem a Trianon utáni feltámadási vágyban született hungarizmus eszméjére, egy valódi, konzekvens ideológiára alapozva kíván „utat kijelölni és célt mutatni” a magyarság számára, hogy elindulhasson az úton egy szebb jövő felé. Melyek ennek a szebb jövőnek az alapjai a hungarizmus szerint? A kereszténység, a nacionalizmus és a szocializmus. E három eszme egységbe forrasztásával olyan világnézeti összhangot teremtett Szálasi Ferenc, amely páratlan a magyarság, de talán a világ történelmében is. E gondolatokból igaz magyar világnézet született, mely rákényszeríti képviselőit arra, hogy ne négy éves ciklusokban gondolkozzanak, hanem évezredekben, sőt, az öröklét távlatában. Páratlannak neveztük a hungarizmust, mert benne a krisztushűség, a nemzetszeretet és a társadalmi igazságosság immár nem ellentétei egymásnak, nem kell feláldozni egyiket a másikért. Sőt: csak e három eszme egymást szabályozó megléte jelenthet igaz kereszténységet, igaz nacionalizmust és igaz szocializmust. Mert egyik sincs meg a másik nélkül. Ha e háromból valamelyik hiányzik, a másik kettő óhatatlanul is torzzá lesz. A szerző nem átírni és lényegétől megfosztani akarja a hungarizmust, mint arra oly sokan törekednek mostanság, hanem a mai kor problémáira akarja alkalmazni Szálasi Ferenc örökérvényű gondolatait, megmutatva, hogy a hungarizmus nem a két világháború közötti időszak állapotában lett volna csak életképes, hanem a mai magyar ember számára is fontos üzenetet hordoz. Ezen kívül még választ ad olyan kérdésekre, melyek a Nemzetvezető életében még nem merültek fel, de háromnegyed évszázadnyi kommunista és liberális uralom után óhatatlanul is megfogalmazódnak az igazságkereső emberben. E munka nem túlbonyolított filozófiai, politikai értekezés, hanem olyan hiánypótló mű, amely feltárja a nemzetért aggódók számára, mit is jelent a hungarizmus. Minden magyarnak szól, aki az igazságot keresi, legyen az utcaseprő vagy egyetemi tanár – mert számunkra, hungaristák számára, mivel magyar testvéreink, mindegyikük fontos. Lezárásképp Isten áldását kérjük erre a kiadványra, hogy minél több nemzettestvérünkhöz eljuthasson. Kívánjuk, hogy indítsa el felé, vagy kösse őket végleg ahhoz az igazsághoz, amely saját magukat és a nemzetet a Krisztus általi feltámadásához hivatott vezetni!

Ismeretlen szerző - Kérdőjelek: ​a magyar kormány 1994-1995
1994 ​tavaszán adtuk közre a Kormány a mérlegen 1990-1994 című kötetünket, amelyben a hivatali ideje vége felé közeledő kormány tevékenységének összegző elemzésére tettünk kísérletet. Elemzésünk megjelenése után az előző jobbközép, konzervatív kormánnyal szemben egy szocialista-liberális balközép kormány alakult. Kettős célt tűztünk ki: egyrészt finomítani kell analitikus szemléletünket, azaz kalibrálni bármely kormány elemzésére alkalmazható szempontjainkat, másrészt pedig véleményt kell kialakítani egy hivatali idejét tekintve kezdő kormány működéséről. Ha különböző arányban is, de e két cél közelítése minden fejezetre jellemző e könyvben. Az elkészült írások között van tanulmány, esszé, krónika, résztvevői beszámoló. De nem csak műfaji különbségek vannak az írások között. A fejezetek szerzőinek sokszor eltérő az elméleti álláspontja és gyakorlati következtetése is. A kötet megírása közös erőfeszítés volt, sokat tanultunk egymástól, de senkit sem késztettünk, főleg nem kényszerítettünk álláspontja megváltoztatására. Sokszor mondják, hogy a politikus élete a féligazságok világában telik el, hiszen természetes és szükségszerű pártkötöttségei miatt csak "pártszerű", azaz részleges igazságok kimondására van módja. Ezzel szemben a hivatásszerű értelmiségi munkának az a célja és művelőinek feladata, hogy lehetőleg érdekesen, de mindenekelőtt a részigazságokat is megértve, ám azon túllépve a kép lehető teljességét adja. Erre törekedtünk. Balgaságunk dicsérete az olvasóra tartozik.

Csapody Tamás - Civil ​forgatókönyvek
Csapody ​Tamás kötete válogatás közel húsz év publicisztikai terméséből és tanulmányaiból. A jogász és szociológus szerző napilapokban, hetilapokban megjelent írásai, valamint társadalomtudományi folyóiratokban közölt tanulmányai a társadalmi átalakulás jól megragadható, civil oldaláról adnak képet. A kötet egy-egy fejezete betekintést enged a magyarországi béke- és bázisközösségi mozgalmak történetébe, nyomon követi a katonaiszogálat-megtagadás és a polgári szolgálat hazai problémáit, morális kérdéseket vet fel Magyarország NATO-csatlakozása és a jugoszláviai háború kapcsán, elemzi és értékeli az állam és egyház, továbbá az állam és a civil szervezetek kapcsolatát. Az írások - műfajuktól függően - tudományos igényességgel megfogalmazott munkák, elemzések, összegzések, illetve a közírói tevékenység részei, amelyeket összeköt egy, az egész köteten átívelő, emberi jogokon nyugvó, pártoktól független civil gondolatiság, objektivitásra törekvő, vállaltan erőszakmentes megközelítés.

Föld S. Péter - Bolsik, ​ne emeljétek a sajtos pogi árát, mert baj lesz!
Valamikor ​a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján, amikor idehaza még javában tombolt a puha diktatúra, egy falfirka jelent meg a Dózsa György úton, egy házfalon. "Bolsik, ne emeljétek a sajtos pogi árát, mert baj lesz!" - intette a hatalmon lévőket az ismeretlen elkövető. A felirat néhány nap múlva eltűnt, a bolsik pedig, akik, mint Sztálin óta tudjuk, különös anyagból vannak gyúrva, rá se rántottak a figyelmeztetésre. Ha nem is rögtön, de idővel fölemelték a sajtos pogi árát. A többit már tudjuk - a történelemből... Föld S. Péter, a régi, Árkus-féle Ludas Matyi egyik utolsó mohikánja, az Elefánt című szatirikus melléklap szerkesztője, több mint fél évtizede írja hétről hétre, közéletünk állapotát bemutató szubjektív látleleteit. Az internet révén a világ összes kontinensén olvasható cikkek közül most kötetbe rendezett, mintegy harmincöt, szórakoztató és szellemes publicisztikai írás az új évezred Magyarországának valóságát tárja a közélet visszásságai iránt érdeklődő Olvasó elé. Néhány cím a tartalomból: Mindenki hozzon magával még egy zászlóégetőt; A Nagy Magyarországi Keresztényüldözés; Ha én gazda lennék; Addig jó, míg Orbán él; Mitől döglik a disznótor? Aki nem lop egyszerre, Intelmek kezdő kokárdázóknak. A kötetet Szűcs Édua grafikusművész rajzai illusztrálják.

Bogár László - Idegrendszerváltás
A ​magyar társadalom súlyos és egyre mélyülő válsága lassan bár, de mozgásba hozza azokat az energiákat, amelyek talán még visszahozhatják hazánkat történelmének egyik legfenyegetőbb lepusztulási lejtőjéről. Ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, olyan átfogó nemzetstratégián alapuló együttes cselekvésre van szükség, amely két előzetes feltételre épül. Az egyik az "elbeszélhetőség", a másik a "megbeszélhetőség". Kíméletlen nyíltsággal kell tehát elbeszélnünk azt, ami van, és megbeszélnünk azt, ami lesz. Ha ugyanis egy emberi közösség anélkül kezd el cselekedni, hogy elbeszélte és megbeszélte volna helyzetét és teendőit, akkor csak újabb, esetleg végzetes kudarcoknak teszi ki magát. Ebben az újabb kötetemben megpróbálom segíteni önmagunkat abban, hogy kicsit közelebb jussunk a múlt, a jelen és a jövő megértéséhez.

Gazsó L. Ferenc - Zelei Miklós - Őrjítő ​mandragóra
Könyvünk ​első megjelenésekor, 1989-ben más volt a közeg és az ellenállás. Hatalmas érdeklődés élt az emberekben minden iránt, ami évtizedeken át tiltott volt. Azzal a jóleső, egyben önfelmentő érzéssel engedték bevezetni magukat a politikai pszichiátriába, hogy mindannyiunkkal, így a velük szemben is elkövetett bűnök hiteles történeteit ismerhetik meg.(...)Az Őrjítő mandragóra első megjelenése óta csaknem egy emberöltő telt el, lerakódtak a kijózanító tapasztalatok. A korszakváltás szülöttei már felnőttek, tekintetüket a nagyvilágra szegezik, Facebook-felületeiken - kedves globális naplóm - önként és szabadon szolgáltatják ki valóságukat a virtuális térnek. Az idei, javított és bővített kiadás már nemcsak a társadalom sérelmeként láttatja a diktatúrát, hanem abból a szemszögből is, ahogyan - vétkesen és vétlenül - részesei voltunk a rendszernek. Ezt példázza a kötet új fejezete, melyben egy most először közreadott történet segítségével arra is választ keresünk, hogy a társadalom miképp vett részt saját elnyomatásában. Egy levelezést tárunk az Olvasó elé, amelynek törzsanyagát közös ismerősünk huszonhárom évvel ezelőtt, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének megrendítő hatása alatt írt kitárulkozó önvallomása adja. Halálában adózunk e rendkívüli ember emlékének - sorsába, sorsunkba kapaszkodó, igazság után kutakodó válaszainkkal.

Konrád György - Az ​autonómia kísértése / Antipolitika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​magyarok bemenetele
A ​kötetben tanulmánnyal jelentkező tapasztalt és fiatal magyar szerzők - társadalomkutatók, uniós szakértők és tisztviselők - összeurópai megközelítésből elemzik az Európai Unió és a magyar társadalom viszonyát, a jelenleg 25 tagállamot magában foglaló politikai-gazdasági térség és a két éve az integrációhoz csatlakozott Magyarország kapcsolatrendszerét. Kettős folyamat figyelhető meg Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt több mint másfél évtized alatt az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek terjedését illetően. Egyrészt a közéleti vitákban az „európaiság”, az „európai értékek” egyértelműen pozitív fogalomként – gyakran az ellentétes állásponton lévővel szembeni döntő érvként – hangoztak el, miközben az átfogó európai témákról, az unión belüli életet keretbe foglaló alapvető intézményi és döntéshozatali rendszerről alig esett szó. A közvéleményt foglalkoztató belpolitikai küzdelmek – a „pártcsatározások”, ahogy némileg leegyszerűsítve a magyarországi politikai kultúrában a parlamenti pártok domináns helyzetére és a fokozódó politikai polarizációra utalni szokás – a vezető értelmiségiek és szakértők jelentős részének figyelmét is lekötötték, aminek következtében a csatlakozás és az uniós tagság általában szűk, rövid távú issue-ként értelmeződött. Meglepően kevés tér nyílt az olyan nagy és komoly kérdések megvitatására a szélesebb nyilvánosság előtt, mint hogy Magyarország miképpen képviselje nemzeti érdekeit a belépést megelőző tárgyalások során, majd friss tagállamként – sőt, azt a kérdést sem jártuk körül,hogy ezek a feltételezett közös preferenciák egyáltalán elméletileg és gyakorlatilag megragadhatóak-e –, vagy hogy milyen módon és milyen célokat követve vegyen részt az egységesülő Európa továbbformálásában.

Kéri László - Petschnig Mária Zita - Még ​24 évszak
A ​"huszonnégy évszakos történelmi társasutazás", amelyre kötetük előszavában a szerzők invitálják az olvasót, válogatás abból a mintegy ötszáz publikációból, melyek a szerzőpáros tollából nyomtatásban megjelentek hat év, azaz huszonnégy évszak alatt. Azokat választották ki, amelyek - véleményük szerint - a leghívebben jellemzik az adott időszakot. A címben jelölt hat év viszonylag rövid időtartam, hazánk jelenkori történelmében mégis sorsforduló volt, hiszen 1989 a "kádárizmus" bukásának éve, a rendszerváltozás vajúdásának időszaka. Ezeknek a hónapoknak feszültségekkel terhes atmoszféráját, a kiútkeresési igyekezetek vargabetűit tárják fel Kéri László írásai, felesége pedig - Petschnig Mária Zita - ugyanakkor az egyre mélyülő gazdasági válság tüneteire hívja fel a figyelmet. Az első szabad választás után a szerzőpáros az illúziókkal való leszámolás útját választja: kemény, intranzigens kritikusai az Antall-kormánynak. A "paradoxonok kormányának" működéséről kiállított bizonyítványaikban túltengenek az elégtelen minősítések - elsősorban Petschnig Mária Zita részéről - annak jogos számonkérése, hogy miért nem tesz a kormány legalább kísérletet az egyre fenyegetőbb gazdasági válságból való kilábalásra. Kéri László viszont - utóbb már bevallottan az SZDSZ-szel szimpatizálva - az új hatalmi berendezkedés balkezes intézkedéseit bírálja. A változás reménye 1993-tól csillan fel: nyilvánvalóvá kezd válni az MDF vezette koalíció belső-külső gyengülése, népszerűségének szertefoszlása, előtérbe kerül az új, 1994. évi választás esélyeinek latolgatása. A tanulmányválogatás szerzői politikai ízlésüknek megfelelően örömmel nyugtázzák a választási eredményeket, és nyomban a szociálliberális koalíció létrehozására buzdítanak, reménykednek az államháztartási reform megkezdésében. A kötet utolsó munkáiban a Horn-kormányhoz fűzött várakozásaik megcsappanni látszanak, az újabb fejleményeket (Békesi távozása, Bokros-program stb.) sajnos e kötetben már nem tudják kommentálni, hiszen 1995. január 1-je a kéziratuk lezárásának időpontja. Szólni kell még arról, hogy az évszakok változását követő fejezetek mindegyikének élére kisebb bevezető írások kerültek, amelyek az általános politikai légkört érzékeltető megjegyzéseken kívül - szándékosan a kötetnek bensőségesebb hangulatot kölcsönző - családi "hírek" is bekerültek (Zita betegségétől egészen gyermekeik tanulmányi eredményeiig). - Az eltelt hat év kommentárokkal kísért belpolitikai krónikája olvasmányos, tanulságokban gazdag mű. Széles körben érdemes ajánlani.

Ismeretlen szerző - Budapest ​az 1960-as években
Milyen ​is volt Budapest a 60-as években? Zsúfolt közlekedés, kevés és rossz lakás, sorban állás, mindennapos gondok. Biztos állás, lassan növekvő fizetések, szerény gyarapodási lehetőség, építkezések mindenfelé. Ellentmondásos kép. Mi az, amit ebből eddig láthattunk, és mi az, amit nem? A kötet tanulmányai a mindennapi élettől a politika világának kulisszatitkain át követik nyomon az 1956 utáni szűk másfél évtized történetét. Felvillan a szegénység, de a szegénységpolitika korabeli arca is. Betekinthetünk a Budapesttel kapcsolatos politikai alkuk világába lett légyen az közlekedésfejlesztés vagy lakásépítés. Választ kapunk arra, hogy vajon mit gondolt Kádár János Budapestről. Volt-e budapesti politikai lobbi, s mit tudott tenni a fővárosiak érdekében? A könyv szerzői eddig nem ismert tények feltárása nyomán adnak mélyebb képet a közel kétmilliós város és lakói sorsát meghatározó tényezőkről.