A ​félhold tündöklése

Nemere István - A ​Zrínyi család
A ​család négy nagy tagjáról: a hadvezérről, a költőről, az összeesküvőről és Zrinyi Ilonáról szól a mű. Érdekes és izgalmas olvasmány a történelmet és a magánéleti titkokat kedvelőknek egyaránt.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Nemes János - Egri ​harangok
Talán ​nincs magyar, ki az Egri csillagok című Gárdonyi-művet nem olvasta. Nemes János Egri harangok című regénye e történetet kísérli meg folytatni Bornemissza Gergely Ferdinánd által nyert kapitányi kinevezésétől egészen a haláláig, melyet Isztambulban, hóhér által szenvedett el. A két esemény között Egerben és környékén történt, fölöttébb cselekményes, izgalmas haditettek bemutatásával nem csupán a magyarság szívében örökkön élő Deák sorsát, hanem az egyszerű tisztek és vitézek, valamint a köznép életét is bemutatja a szerző. A mű történései a legújabb kutatási eredmények felhasználásával íródtak, ellenőrzött adatokkal hitelesítve ily módon a regény meséjét.

Rozsnyai János - A ​táltos keresztje
A ​regény az 1200-as évek első harmadában játszódik Makó bán Maros melletti birtokán. Egy erőszakos adószedés kapcsán ismerkedünk meg Ketellel, az urasági katonával, aki egy lány megbecstelenítésével, és egy kegyetlen gyilkossággal híresült el társai között. Ketel urával, Makóval együtt indul el II. András király keresztes hadjáratára. Spalato kikötője felé haladva megismerkedik két zsoldossal, az idősebb Bölénnyel és Vadásszal, aki kiváló íjász hírében áll. Az ifjú, félig besenyő származású harcos vallási nézetei meglehetősen zavarosak. A kereszténység és a táltoshit keveredik bennük. Ők hárman egy ideig társak lesznek. A kikötőben Ketel megmenti az ittas Makó úr életét. Ekkor keletkezik a nevezetes mondás: „olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”. A behajózás után egy csetepatéban Ketel ismét vért ont. Bölény egy másik hajóra kerül, amelyet kalóztámadás ér. Ketel és Vadász átjutva társukhoz, megmentik. Ketel súlyosan megsebesül, majd egy roncson sodródva, a társak elmesélik egymásnak eddigi életüket. Vadász élete súlyos titkot hordoz. Még fiatal harcos korában a királyi testőrség vitéze volt, ahol beleszeretett Kadosa főnemes udvarhölgy leányába, Gyöngybe, s halálos lövéssel mentette meg a nemes lány becsületét. Akkor éjjel Gyöngy és Vadász egymásra találtak. Így kezdődik, s a továbbiakban nem kevésbé fondorlatos cselekményszálakat fejteget-szövöget Rozsnyai János történelmi regénye, mely hitelesség, nyelvi lelemény, találékonyság tekintetében egyaránt különlegesség a maga műfajában. Különösen eredeti és élvezetes a mód, ahogy a szerző, aki makói történelemtanárként kezdte írói pályáját, a magyar nyelv ízes kifejezéseit beleszövi meséjébe. A végeredmény, amit az olvasó most kezébe vehet, egy izgalmasan modern és mégis meghökkentően korhű, a 13. századi magyar életet egy teleobjektív élességével a mai olvasó szeme elé varázsoló regény a magyar keresztesekről, a kereszténység és a táltoshit együttéléséről, vaksorsról, háborúról és szerelemről, az ismeretlen, csodákkal teli magyar középkorról.

Moldova György - Negyven ​prédikátor
"Én ​Magyarországot előbb rabjává teszem, aztán koldussá, végre katolikussá" - mondotta volna, kortársak tanúságtétele szerint, Kolonich Lipót bíboros, esztergomi érsek, a bécsi kamara elnöke, államminiszter; és akár elhangzott a hírhedt mondat, akár nem, eszerint cselekedett. A kivérzett országot iszonyú adóterhekkel sújtotta, meghódított tartományként kezelte, és ádáz haraggal támadt terveinek egyik legfőbb akadályára, a protestáns egyházakra. (A XVII. század közepén Magyarország lakosságának túlnyomó többsége protestáns.) 1673-74-ben százszám citálta Pozsonyba, ítélőszéke elé az evangélikus és református prédikátorokat, tanítókat, s hazug vádak, hamis tanúvallomások alapján, törvényt és jogot szerezve, el is marasztalta mindnyájukat hűtlenség, vallásgyalázás, lázítás, felségárulás stb. bűnében, hogy meglebegtetve fejük felett a halálos ítéletet, hittagadásra kényszerítse őket. Voltak, nem is kevesen, akiket a halálfélelem s a kegyetlen bánásmód behódolásra késztetett; egyesek konvertáltak, mások lemondtak a papi hivatalukról, vagy önként száműzetésbe mentek. De voltak olyanok is, akiket sem a bitó, sem a gályapad el nem tántoríthatott. Az ő történetüket mondja el a _Negyven prédikátor_, a helytállókét, megingathatatlanokét, mert "hiába múlja felül az árulók száma a helytállókét, mégis a helytállást kell a prédikátorok természetes és rendes magatartásának tekintenünk". Egy régmúlt, nehéz kor lelkét idézi meg a regény, cáfolhatatlan hitellel, bámulatos tömörséggel: keservesen szép emberi sorsokat, arcokat, ingadozást nem ismerő és vívódó lelkeket, a helytállás diadalát és a csalódás mélységeit; régi krónikák veretes hangján, mégis könnyedén folyó szóval, szépen, igazul.

Kiss-Béry Miklós - III. ​Károly és Mária Terézia
Ezúttal ​egy férfi és – kivételképpen – egy női uralkodó történetét meséljük el. III. Károly csaknem 30 évet töltött el a magyar trónon, mégis kevés konkrét intézkedés fűződik a nevéhez. Ugyanakkor elmondhatjuk róla, hogy rendezte a bécsi udvar és Magyarország viszonyát, és igyekezett rendbe hozni a háborúkban tönkrement országot. Mária Terézia volt a Habsburgok között az egyetlen, aki nő létére el tudta ismertetni uralmát, igaz, ezt nagyrészt éppen apja-elődje kitartásának köszönhette. Az asszony évszázadokon át az egyetlen magyar királynő is volt. Önállóan, a saját nevében uralkodott, és négy évtizeden keresztül jelentős, hosszú távra kiható befolyást gyakorolt Magyarország sorsára is.

Simor András - Danyi Gábor - Kovács Andrásné - Táncsics ​Mihály képviselő úr
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Krónika ​Dózsa György tetteiről
Híradás ​a Mohács előtti időkről. Főhőse: a középkori Magyarország legnagyobb parasztmozgalmának, az 1514. évi parasztháborúnak vezetõje és hadvezére. Ez a könyv Dózsa György születésének 500. évfordulójára jelent meg.

Lovas István - "Liberális" ​kiütések
Büszkeség ​tölt el, hogy a balliberálisok szemében az ország leggyűlöltebb újságírója vagyok. Mivel érveik gyengék, gátlásaik nincsenek, rágalmaztak, meghamisítva idéztek, csúsztattak, amivel népszerűségem és hitelem növeléséhez kétségtelenül hozzájárultak. Ezért köszönet is illeti őket. Az engem támadó, ismertebben hangzó nevekből listát készítettem. Remélem, az összeállítás nem meríti ki a gyűlöletkeltést és a BTK 269-ik paragrafusát.

Ismeretlen szerző - A ​magyar művészet a 19. században
A ​19. század Magyarország felívelő korszaka, amelyet a művészetben, az építészetben is az Európához történő felzárkózás lendülete jellemez. Az egyetemes európai értékek mellett a sajátosan magyar formanyelv megteremtésének igénye is felmerült. Könyvünk a korszak építészetét és iparművészetét tárgyalja. Megtalálhatók benne a nagy formátumú építészek Pollack Mihálytól Lechner Ödönig, az ország legjelentősebb épületei a Nemzeti Múzeumtól az Országházig. Nyomon követhető, hogyan válik Budapest világvárossá, miként jönnek létre a korszak kastélyai és parkjai, milyenek az épületek berendezései, a mindennapi használatra vagy éppen különleges alkalmakra szánt tárgyak. A szerzők a magyar művészettörténet avatott művelői, akik témájukat a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva, jól áttekinthető rendszerben összegzik.

Jókai Mór - A ​kőszívű ember fiai
1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Maurice Druon - Az ​elátkozott királyok IV-VI.
E ​második kötetben folytatódik Civakodó Lajos és új feleségének a történet. Magyarországi Klemencia alázattal szereti szertelen, gonosz hajlamok sarkallta férjét, s már-már úgy látszik, sikerül felébresztenie benne a bűntudatot, és Civakodó Lajos jóvá fogja tenni vétkeit, de az ország nagyjai folytatják kíméletlenül harcukat a hatalomért, rangért, vagyonért, é ennek áldozatul esik Lajos is: méreg végez vele. Annyira áhított gyermekét, örökösét már nem láthatja meg. A főurak a gyász idején készülnek a nagy összecsapásra: vajon kinek sikerül megkaparintania a hatalmat? S az országos bonyodalmakba belefonódik az előző részekből ismert Guccio Baglioni itáliai bankár és egy bájos francia nemeskisasszony sorsa: titkos házasságuk drámai események elindítója. Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elveszett férjét, X. Lajost. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született... Fiú lesz-e vagy lány? Az ország trónja századok óta először áll üresen. Király nincs, de pápa sincs! Marakodás kezdődik, és a Vaskirály legerélyesebb fia nagy sietve egy ősi törvényre hivatkozva a fiági örökösödést proklamáltatja, mert X. Lajos királynak meggyilkolt első feleségétől már ugyan van lánya, csakhogy Johannának, úgy hírlik, nem Lajos az apja... Klemencia végre gyermeket szül: fiút! De kereszteléskor a csecsemőt megmérgezik. Postumus János csak néhány napig élt. A régens, a Vaskirály kisebbik fia azonnal önmagát koronáztatja meg, V. Fülöp néven. Trónjára a végre megválasztott új pápa, XXII: János segíti. Igaz, a megmérgezett csecsemő nem királyfi, hanem egy cseregyerek, de ezt csak kevesen tudják! A titkot szigorúan őrzik.

Jankovich Ferenc - Hulló ​csillagok
Dunántúli ​végeken címmel jelenik meg Jankovich Ferenc Kossuth-díjas írónk három történelmi regényének (Hulló csillagok, 1952; A tél fiai, 1954; Hídégetés, 1960) első együttes kiadása. A nagyszabású történelmi regénytrilógia a törökkori Magyarországot idézi fel: katonai szempontból nézve, megeleveníti a kései magyar lovagkor, a végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit (Thury György, Gyulaffy László, Huszár Péter, Battyáni Ádám, Zrínyi Miklós vezéralakjaival); társadalmi szempontból, a lakosság, a történelmi szegénység mérhetetlen nyomorát és égbekiáltó szenvedéseit; politikai szempontból, az ozmán elnyomatásból az emberies szabadságra, a széttöredezettségből az egység koncepciójára törekvő magyarság történelmi eszményvilágát. A három könyv tulajdonképpeni hőse: a nép... A Dunántúli végeken hármaskönyve tízévi írói és búvárló munka eredménye. Mint kutató, az író egykori kútfők, levéltári feljegyzések, eredeti kortörténeti dokumentumok feltárásával igyekezett a kor lelke mélyéig hatoni, hogy a tárgyi valóság birtokában hitelesen idézze fel történelmünk talán legnagyobb elesettségének idejéből mindazt, ami jellegzetes és tanulságaiban a ma emberére előremutatóan építő. A regényíró viszont a történelmi valóság megkötő keretein belül is érdekesen rendezte el és dolgozta fel anyagát: a történelmi regény sajátos igényei szerint. Ezen a téren Jankovich szakít a hagyományos romantikus módszerrel. Feladatához híven, a realisztikus drámai ábrázolás nehezebb útját választja: azon a területen haladva tovább, ahol a történelmi regény műfajában Kemény Zsigmond és Móricz Zsigmond tették az első útjelző lépéseket. Tudományos és művészi, nyelvi hitelesség, valamint történelmi koncepció jellemzik. A korszerűség levegőjét itt már maga az írói eszközökkel megidézett történelmi valóság sugallja. Olykor Móricz Erdélyéhez, máskor Kemény Zord időjéhez, majd megint Flaubert Salammbójához fűzik rokoni szálak. A Dunántúli végeken a prózaíró Jankovich Ferenc talán legjelentősebb alkotása.

Hollós Korvin Lajos - A ​Vöröstorony kincse
Regényirodalmunkban ​s ezen belül az ifjúsági regényirodalomban az egyik legbőségesebben feldolgozott történelmi időszak a Rákóczi-szabadságharc korszaka. Hollós Korvin Lajos regénye elsősorban a szó legjobb értelmében vett kalandosságával válik ki a hasonló témájú regények közül, s ez a tulajdonsága teszi kitűnő ifjúsági olvasmánnyá. Eddigi kiadásai és a regény nagy keresettsége a könyvtárakban, szemléltetően bizonyítják az ifjú olvasók érdeklődését e kitűnő fantáziával megírt regény iránt. A Vöröstorony kincse II. Rákóczi Ferenc idejében játszódik. Főhőse Eke Miska hegyaljai parasztfiú, akinek családját és barátait kiirtották a labancok, neki magának is el kellett hagynia otthonát. így lett belőle Bujdosó Miska, aki társaival együtt megmenti a fejedelem elrabolt kincsesládikóját, és sok izgalmas esemény után visszajuttatja hozzá. Ugyanakkor élete nagy vágya is teljesül: beállhat a kuruc seregbe katonának.

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

Dümmerth Dezső - Az ​Árpádok nyomában
Vajon ​hogyan kell az időgépet indítani? Valamiféle indítókulcsot kell-e elfordítani, légcsavarfélét megpörgetni, esetleg elég kimondani a varázsigét: hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok? Vagy könyvtárak, levéltárak áhitattal, óvatos kézzel forgatott, megsárgult, töredező pergamenjeiből bontakozik ki az a kanyargós ösvény, amely a kutató fantáziáját is segítségül híva, a múlt megismeréséhez vezet? Könyvünk szerzője az utóbbi módszert választotta ahhoz, hogy ismerős-ismeretlen tájakra kalauzolja az olvasót. A színhely: Magyarország, a helységnevek: Buda, Esztergom, Vác, Tihany mindenkinek jól ismertek. Csakhogy könyvünkben több mint 1000 esztendővel ezelőtti formájukban, kialakulásuk, alapíttatásuk korában találkozunk velük. Az első magyar királyok, a honfoglaló Árpád, a honalapító István, s a romokból új országot teremtő Béla és mind a többi Árpád-házi uralkodó történeti-emberi sorsát követve rajzolódik ki előttünk a magyarságnak, mint az európai népek egyikének kialakulása a Kárpát-medencében. Arról, hogy az Árpád-házi királyok valójában milyen emberek is voltak, hiteles történelmi okmány, "dokumentum" alig maradt. A kutatók - történészek, régészek, néprajzosok - egymásnak gyakran ellentmondó, mert ellentétes érdekek vezérelte krónikákból, indulatok fűtötte levelezésekből, már akkoriban is a régmúlt ködébe vesző szájhagyományt, legendákat szubjektívan elmesélő feljegyzésekből indulhatnak csupán ki. Tág tere nyílik a következtetésnek, a mozaikösszerakás módjának, s ha, mint e könyv esetében is, nem szigorú szakmunkáról van szó, a tudományosan bizonyított tényeknek nem ellentmondó fantáziának. Utazzunk hát az 1000 évvel ezelőtti Magyarországon, ismerkedjünk akkori lakóival, küzdelmeikkel, gondjaikkal. Nem lesz könnyű őket mai tudatunkkal, lehetőségeinkkel megérteni. Életük, sorsuk a mindenkori uralkodó, a király személyétől függött, ő hozta a döntéseket, amelyeknek némelyike következményeiben századunkig kihatott. A szerző emberközelben igyekszik bemutatni az Árpád-ház királyait és a történelmi körülményeket, amelyek őket formálták és amelyeket - nem ritkán - ők formáltak. Képzeletbeli utazásunk a Margitszigeten kezdődik, s ott is ér véget. Közben azonban, a történelem szeszélyes vonalát követve, szinte hazánk minden részét bekalandozza. S az, aki könyvünk olvasójaként útitársunkká szegődött, mai, valóságos kirándulásai során talán egy újabb szemszögből, másfajta érdekességeket is felfedezve gyönyörködik majd a hazai tájban.

Nemere István - Legendás ​magyar királyok
Öt ​olyan magyar király története ez, akikre a századok során számos legenda rakódott. De vajon mi van a legendák mögött, milyenek is voltak igazából és közelről Szent István, Szent László, IV. Béla, Mátyás király és Ferenc József?

Fehér Klára - Hová ​álljanak a belgák?
Az ​író könyvéről: A brüsszeli kaszárnyákban az őrmester sorakoztatja az újoncokat. - Flamandok balra, vallonok jobbra - harsogja. Kovács Péter, akinek a szülei ötvenhatban disszidáltak, egy darabig tanácstalanul topog, azután kilép az őrmester elé. - Őrmester úr kérem, hová álljanak a belgák? Ezt a tragikusan komoly és mély viccet választottam regényem címéül és mottójául. A második világháború után és azóta is százerek és milliók futottak szét a világban, családok szakadtak szét, óceánok és kontinensek választják el a szülőtől a gyereket, testvértől a testvért. És ebben az új életet, új hazát, más sorsot keresésben az emberek elkezdik a múltjukat kutatni. A gyökereket. Kunta Kinte mandinka harcos és Mr. Conrad Hilton szállodalánc-tulajdonos, a Buenos Aires-i hentesdinasztia feje és de Gaulle tábornok emlékiratokat ír, családtörténeti monográfiákat ír. Levéltárakban régi papírokat keresnek. Mintha fontos volna, hogy ki honnan jön... Hófehér jacht úszik a Rio Negro fekete vizén, a szélesen hömpölygő folyó két oldalán áthatolhatatlan bozótjával, félelmes üvöltözéseivel és rikoltásaival, a víz fölé lógó liánjaival a dzsungel. A luxusjacht utasai színes nyugágyakon pihennek a fedélzeten, mangót, banánt, ananászt harapdálnak, élvezik a trópus szikrázó napsütését. Martin, a milliomos építész odainti az indián matrózt: José, vedd át a kormányt. Ő maga megragadja a kezemet, és behív a szalonba. Whiskyt tölt és leül mellém a pamlagra. "Kérlek, mondd el, mire emlékszel, mit tudsz a nagyapánkról?" Itt, ahol az égen nem ragyog a Göncölszekér, hanem a Dél Keresztje, ahol nincsenek szúrós egresbokrok savanyú gyümölcsükkel, hanem a trópus mézédes csodái teremnek, innen olyan mérhetetlenül távoli a múlt, a dédapa obsitlevele, a vándor könyvkötő, a fiatal zászlós, aki szuronyrohamra megy a Doberdón, a menekülés, a rémület, az iszonyat, a Kennedy repülőtérre hóviharban érkező, didergő család, a varroda és az el alameini csatatér... Hűség, szerelem, hősiesség, hála és hálátlanság, egy szobor a kotói Ezer Buddha templomában... Úristen, mi minden van egy család történetében... mesélj a családról, mondja, követeli Martin, az unokafivérem, akit nem láttam negyven éve. És mindent el kell mondani... Ez a regény - regény. Alakjait kitaláltam. Ha valakire hasonlítanának: véletlen, nem ő az. Ez a regény -regény. Története is kitalált. De a félelmes benne az, hogy akár szó szerint is megtörténhetett volna.

Retkes Tamás - Budapest ​hősei
„A ​főhadnagy tagja volt az egyik utolsó ludovikás évfolyamnak, és mint ilyen, nem volt hozzászokva az efféle hangnemhez. Meglepettségében úgy felhúzta mindkét szemöldökét, hogy az arisztokratikus külsőt biztosító monoklija leesett. Még hogy vele egy ilyen alantas félkatona így beszéljen! Az első meglepetést követően legott elöntötte a pulykaméreg. – Mégis ki az öhdög maga? Hendfokozata? Csapatteste? Laci elfojtott egy mosolyt, mivel nem hallott még raccsoló beszédet, és illedelmesen felelt: – Zalaváry László pártszolgálatos vagyok a Fegyveres Nemzetszolgálattól. Ezekhez a derék honvédekhez a véletlenek hosszú során csapódtam a testvéreimmel, és együtt vettük fel a harcot az ellenséggel szemben. Kommandós akcióra is vállalkoztunk, minek következtében sikerült ezt az orosz foglyot ejtenünk. A társai elestek a tűzharcban, bár egyikük sebesülten került a kezünkbe, és út közben hunyt el. Ezek a bűnözők pedig régóta halásznak a zavarosban, rontván ezzel Pártunk és Mozgalmunk jó hírét, továbbá gyengítik a városi védelem erőit."