Elhallgatott ​múlt A ​pártállam és a belügy / A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956-1990

Ungváry Krisztián - A ​Horthy-rendszer mérlege
A ​szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti. A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét. A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.

Umberto Eco - A ​prágai temető
A ​középkori és ezoterikus, a barokk és a pikareszk, és végül a képregényes Eco után itt a legújabb: a XIX. századias kalandregényt író Eco. A prágai temetőnek már a mozgalmas metszetekkel illusztrált lapjai is Dumas-t, sőt Eugene Sue-t idézik. Főszereplője és egyik elbeszélője egy fél Európa titkosszolgálatainak zsoldjában álló cinikus hamisító, aki hazugságokat kohol, összeesküvéseket sző és merényleteket szervez, befolyásolva kontinensünk valóságos történelmének és politikájának menetét. Simone Simonini a képzelet szülötte, de nagyon is valószerű gazember; és bár a kor valamennyi, később nagy karriert befutó hamisítványához csak a regényes képzelet szerint van köze, a hamisítványok (el egészen a közvetve milliók értelmetlen halálát okozó Cion bölcseinek jegyzőkönyvéig), a tényekkel és az összes többi szereplővel együtt, sajnos mind igaziak. Az olasz Risorgimentótól a párizsi Kommünig, a 48-as forradalmaktól a Dreyfus-perig és a századfordulóig záporozó tényeket Eco a könyv végén egy részletes időrendi táblázatban hozza összefüggésbe a regény történéseivel. Ez jól jön, mert A prágai temető csupa időjáték: a memóriazavarral küszködő Simonini, illetve titokzatos alteregója, egy Dalla Piccola nevű abbé négykezes naplója (melyet néha ,,az Elbeszélő" is kommentál) megannyi flash-back segítségével eleveníti fel a múlt eseményeit, fényt derítve, de csak legvégül, persze, a kettejük kapcsolatának hátborzongató titkára is.

Ungváry Krisztián - Tabajdi Gábor - Budapest ​a diktatúrák árnyékában
Ungváry ​Krisztián és Tabajdi Gábor rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb történelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerzőpáros olyan fővárosi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták előtt, a városlakók számára pedig a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsköztársaság és az azt követő fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüldözés, a világháborús főváros, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott történeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes történelmi eseményekhez köthető szobrok és műemlékek kapcsán a szerzők múlt és jelen emlékezetpolitikai törekvéseit is áttekintik. A történészpáros kíméletlen és fájdalmas őszinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jelöletlenül bár, de ma is ott kísértenek a főváros utcáin - ideje hát mindenkinek megismerni őket.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Tamási Miklós - Ungváry Krisztián - Budapest ​1945
Az ​újjáépítés első pillanatai 1945 tavasza óta egyetlen jelentős, komoly fényképanyagot közreadó album sem született az 1944/45 fordulóján rendkívül súlyos háborús sérüléseket szenvedett fővárosról. A hivatásos és amatőr fotósok hagyatékaiból, köz- és magángyűjteményekből válogatott, többségében először publikált fényképekből összeállított könyv ezt a hiányt szeretné pótolni. Emléket akar állítani, és emlékeztetni akarja az olvasót a háború pusztításaira, a romeltakarítás és újjáépítés első pillanataira.

Gyáni Gábor - Magánélet ​Horthy Miklós korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Gyáni Gábor - Hétköznapi ​élet Horthy Miklós korában
A ​Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A Kádár-korszakot bemutató kötet után Gyáni Gábor történész könyve a Horthy-korral, a két világháború közötti időszak hétköznapjaival foglalkozik. A kiadvány az 1919-től 1945-ig tartó, mintegy 25 éves korszak köznapi életét tekinti át, színes képet adva ezen időszak munka- és életkörülményiről, lakóhelyeiről, közlekedéséről, sajtóéletéről, családi körülményiről, divatjáról, testápolásáról, táplálkozásáról, bűnözéséről, kultúrájáról, ünnepeiről és sok egyéb témáról. A szöveget korabeli idézetek és nagyrészt eddig publikáltan fotók gazdagítják.

E. Kovács Péter - Magánélet ​Mátyás király korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Müller Rolf - Politikai ​rendőrség a Rákosi-korszakban
Mindannyian ​tudjuk még, mit jelentett az ötvenes években, ha valakiről azt mondták: „elvitte egy fekete autó”, ahogy a ma emberének nem csengenek ismeretlenül az ÁVO vagy az ÁVH betűszavak sem… Ezt hallva mindenki tudja: a kommunista diktatúráról, és annak legfontosabb eszközéről, a politikai rendőrségről van szó. Müller Rolf könyve e szervezet történetét dolgozza fel. A második világháború végétől az 1956-os forradalomig kalauzolja el az olvasót, miközben számos közszájon forgó fogalmat tisztáz. Sorra veszi a különböző elnevezések alatt működő titkos nyomozó szerveket, az átalakítások mögött meghúzódó okokat. Elbeszéli az államvédelem évekig első számú vezetőjének, Péter Gábornak az élettörténetét, bemutatja kevésbé ismert riválisát, segítőit, és pozíciójának örököseit. Szemléletes példákat hoz a Rákosi Mátyás és szűkebb köre által gyakorolt „kézi irányításra”, amelynek során még a felejthetetlen helsinki olimpia és a magyar-angol labdarúgó mérkőzés is előkerül. A kötetből természetesen nem maradhatnak ki az ügynökök és a besúgók sem: a hálózat működésén és a titkos technikákon túl az érdeklődő megismerheti azt is, hogy kikből szervezték a hivatásos állományt, bepillanthat mindennapjaikba, és végigjárhatja azokat a helyszíneket, amelyek valamilyen módon a magyar politikai rendőrség legsötétebb évtizedéhez kötődtek.

Lomb Kató - Így ​tanulok nyelveket
Ha ​valahol nyelvismereteimre kerül a szó, az emberek mindig ugyanazt a három kérdést intézik hozzám. Én mindig ugyanazokat a válaszokat adom. Ezt a könyvecskét azért írtam meg, hogy kollektíven felelhessek rájuk. 1. kérdés: Lehet-e tizenhat nyelven tudni? Válasz: Nem, nem lehet. Legalábbis egyforma színvonalon nem. Anyanyelvem csak egy van: a magyar. Az orosz, angol francia és német a magyarral egyszerre él bennem. Ezeket bármely kombinációban, azonnali "váltással" fordítom egymásra. Olasz, spanyol, japán, kínai vagy lengyel nyelvi feladatok esetén fél napot szoktam szentelni jegyzeteim átnézésre és a tanultak felfrissítésére. A többi hat nyelven csak szép- és szakirodalmi fordítási gyakorlatom van. 2. kérdés: Miért nem vállal nyelvoktatást? Válasz: Nem ez a mesterségem. A tanításhoz nem elég, hogy az ember egy sereg nyelvet elsajátított. Ha a statisztikai adatok gyűjtőiben több humorérzéket sejtenék, az összeíróívek "foglalkozás" rovatába azt írnám: "nyelvtanuló". A tanítás más szakma. Biztosan van a világon sok szerencsétlen ember, aki több hasműtéten esett át. Mégsem adná senki kezükbe a kést azzal, hogy annyi tapasztalatot szereztek, most már nyugodtan elvégezhetnek maguk is egy operációt. 3. kérdés: Kell-e nyelvtehetség ahhoz, hogy az ember ennyi nyelvet meg tudjon tanulni? Válasz: Nem, nem kell. A művészeteket kivéve minden emberi tevékenység eredménye az érdeklődés intenzitásától és a befektetett energia mennyiségétől függ. Aki szívesen bolyong a szavak és gondolatok erdejében, az biztosan célhoz ér. Saját tapasztalataimból szűrtem le ezt a következtetést; megfigyeléseimről szeretnék beszámolni e kis könyvecskében. Fogyatékosságai az én hibámból születtek. Érdemeiért azoknak jár elismerés, akiket idéztem. Olvasóimnak szeretetébe ajánlom. Lomb Kató

Rita L. Atkinson - Richard C. Atkinson - Edward E. Smith - Daryl J. Bem - Pszichológia
Az ​"Atkinson" új kiadása nemcsak formailag, hanem tartalmilag is jelentős átdolgozáson ment keresztül. Szerzői között a régiek közül csak Smith és Nolen-Hoecksema szerepel, (maga Atkinson is visszavonult), Frederickson és Loftus személyében pedig két kiváló, az elméleti kutatást s a gyakorlati szempontokat egyesítő szerző csatlakozott a csapathoz. A könyv a fejezetek sorrendjét és az anyag felosztását többé-kevésbé megtartotta (kivéve a személyiség-lélektannal és a szociálpszichológiával foglalkozó két-két fejezetet), de egészében véve valamivel terjedelmesebb lett. Az új, mindenütt előtérbe helyezett szempontok az evolúciós magyarázat keresését, a modern idegtudományi módszerek és eredmények részletes bemutatását s az alkalmazások részletes illusztrálását hangsúlyozzák. Új színfolt a kötetben az ellentétes vélemények ütköztetése, amely az "Érem két oldala" betétekben többnyire a szakma nagyjainak - sokszor gyökeresen ellentétes - véleményét ismerteti, érzékeltetve egyben azt is, hogy a pszichológiában nincsenek örök érvényű, megfellebbezhetetlen igazságok. Az új kiadáshoz kapcsolódódik a Pléh Csaba és Boross Ottilia szerkesztette Bevezetés a pszichológiába című olvasókönyv.

Raffay Ernő - Szabadkőműves ​béklyóban
A ​magyar szellemi élet a mai napig nem nézett szembe becsületesen a mesterségesen kialakított Ady-kultusszal: okaival, kiváltóival, haszonélvezőivel, a fönntartásásban szerepet játszó személyekkel – s mindenekelőtt: utóbbiak kifejezett politikai céljaival. Annak ellenére van ez így, hogy Ady Endréről már rengeteg, összességében több tízezer nyomtatott oldalnyi elemzést és értékelést publikáltak. Ezek többsége azért magasztalja Adyt – természetesen kritikátlanul –, mert a költő és a hírlapíró írásainak túlnyomó többségében ún. baloldali, a materialisták szerint „haladó” eszméket vallott. A 20. század első éveitől mintegy nyolc-tíz személy kezdte támogatni a szárnyait bontogató Adyt. A patronálás jól körvonalazható módszerekkel, pontosan fölismerhető célok érdekében történt. A fiatal váradi újságíró már pályájának kezdetén olyan nagyváradi szabadkőművesek társaságában forgolódott, akik fő céljuknak a keresztény magyar állam megdöntését tartották. Ennek a környezetnek a szellemi előkészítő munkája (az „eszmeérlelés”) jelentősen segítette később a vörös diktatúra létrejöttét, s így akarva-akaratlanul hozzájárult Magyarország összeomlásához. Ha összevetjük Ady cikkeit a váradi László király páholy írásaival, teljesen új megvilágításba kerülnek akkori írásai, politikai nézetei, keresztényellenes kirohanásai. Forráselemző összehasonlító módszerrel, részletekbe menően mutatom be, hogy korántsem csak véletlen, alkalmi átfedésekről van szó. Könyvemben megkísérlem az óriási tehetségű, tragikus sorsú magyar költő életének néhány fontos fejezetét a kor szabadkőművességéről szerzett ismeretek birtokában, a pártos és elfogult történetírás és irodalomtörténet-írás ellenére, a magam konzervatív felfogása szerint ismertetni.

Bíró Szabolcs - Nyugat ​őre
Dévény, ​a nyugat kapuja, a keresztes háborúk idején. A tízéves Miska egyedül él az anyjával egy Duna menti, apró házikóban. Egyedüli „férfiként” ő műveli a földet, aprítja a fát, elvégzi a ház körüli kisebb-nagyobb munkákat, és közben arról álmodozik, hogy egyszer lovaggá válik: minden vágya, hogy ő legyen Nyugat őre, a győzhetetlen vitéz. Egyetlen barátjával, Vidával vasárnaponként az erdőben játszik – ez az egyetlen nap a héten, amikor még gyerek lehet. Egyszer ócska, törött pengéjű kardot vet ki magából a föld, amit az álmodozó fiú csalhatatlan jelnek vél. Amikor pedig az anyját feleségül veszi egy pozsonyi kereskedő, és el kell költözniük Dévényből, minden megváltozik…

Joe Navarro - Beszédes ​testek
Szeretnéd ​ránézésre kiismerni az embereket? Tudni akarod, hogy jöhetsz rá, ha valaki hazudik neked? A közhiedelemmel ellentétben az arc árulkodik legkevésbé az emberek valódi érzelmeiről. Az ujjaink, a lábujjaink vagy a szemöldökünk mozgása ellenben meglepően sokat elárul rólunk. Ahhoz, hogy megtanuljuk értelmezni a testbeszédet, a legkevésbé irányítható reakciókat kell kiismernünk, amit a különböző érzések kiválthatnak belőlünk! Joe Navarro, az egykori FBI-ügynök, a viselkedéselemzés nemzetközileg elismert szakértője könyvéből mindezek mellett azt is megtudhatod, hogyan használd tudatosan a testbeszédet arra, hogy a főnököd, a családtagjaid, a barátaid vagy akár egy idegen pozitív benyomást szerezzen rólad!

Ismeretlen szerző - Párkapcsolat ​klinika
Vajon ​rendbe lehet-e még hozni egy párkapcsolatot, ha egyszer már elromlott? Honnan tudhatjuk biztosan, hogy tönkrement, s nem pusztán egy átmeneti válságot élünk át? Mit jelezhet a társas magány, a nemi szerepek felcserélődése, a konfliktuskezelés eredménytelensége, a sok ádáz játszma, szexuális zavar és az intimitás fájó hiánya? Megannyi fontos kérdés, melyekre jó lenne ismerni a válaszokat, hogy a nehéz helyzetekben okos döntéseket hozhassunk. Még ma is viszonylag kevesen készülünk fel arra, hogy egy jó párkapcsolatban is kikerülhetetlenül találkozni fogunk krízishelyzetekkel. Ezek az úgynevezett normatív krízisek nagyon is komoly kérdéseket vetnek fel, mégsem arra szólítanak fel bennünket, hogy szakítsunk, hanem a válságot megélve, azon keresztüljutva még jobban elmélyíthetjük összetartozásunkat. A mi kultúránkban sajnos nehéz feladattá vált tartós, megelégedett társkapcsolatban élni, mert azok a külső összetartó erők, amelyek egy férfi-nő szövetséget anno megerősítettek, szinte mind semmivé foszlottak. Ezért ma személyes életfeladattá vált, ami még néhány évtizeddel ezelőtt sem volt az. Éppen ideje, hogy elkezdjünk dolgozni ezen sokat tehetünk magunkért, a kapcsolatunkért! A Nyitott Akadémia előadássorozatának keretében hazánk legnevesebb szakemberei keresték a válaszokat a sokakban felmerülő kérdésekre.

John Lukacs - Budapest, ​1900
John ​Lukacs, az Egyesült Államokban élő kiváló magyar történészprofesszor ezzel a könyvével elsősorban a külföldiek érdeklődését akarta felébreszteni szülővárosa, Budapest iránt, de olyan nagyszerű várostörténetet írt, amely a magyar olvasóknak is maradandó élményt nyújt. „A város és kultúrája” – jelzi a könyv alcíme, hogy ez a Budapest-portré a fizikai értelemben vett leírás mellett a várost benépesítő sok, különféle rendű és rangú ember életét is bemutatja. Mégpedig a századfordulón, 1900-ban, amikor Budapest fejlődésének csúcspontjára és fordulópontjára jutott: Berlin mellett Európa szellemi központjává vált. Itt volt a világ legnagyobb parlamentje, Európa első földalatti vasútja; sorra épültek a pompás, eklektikus épületek; a polgárság prosperált; és színre lépett egy nemzedék, amely az irodalomban, képzőművészetben, zenében hirtelen az európai élre ugrott. Lukacs professzor a történelemszemléletének megfelelő rangsor szerint haladva először a város természeti viszonyait és adottságait írja le, majd a lakosság, a társadalom és a politika kerülnek sorra. Ezután vázolja a szellemi és művészeti élet állapotát és jelenségeit, végül a kevésbé megfogható, ám nem kevésbé fontos szellemi és lelki irányzatok zárják a sort. Ez a mindvégig láttató, érzékletes, sőt olykor költőien ihletett stílusban megírt könyv nemcsak egy város fénykorának állít emléket, hanem méltó helyére állítja Magyarországot Európában.

Jamie Oliver - Jamie ​főzőiskolája
Isten ​hozott a Főzőiskolámban! Sok olyan emberrel találkoztam már, akik azt mondták, sose lennének képesek megtanulni főzni, ezért nem is akarnak. Ehhez a könyvhöz ők adták az ötletet. Az ilyen gondolkodás úgy hat rám, mint bikára a vörös posztó, mert meggyőződésem, hogy az egyszerű házi koszt elkészítése alapvető emberi készség, és mindenkinek tudnia kell főzni, hogy képes legyen gondoskodni magáról, családjáról meg a barátairól. Megírtam hát ezt a könyvet, hogy egyszerűen és gyorsan megtanítsalak főzni - téged, vagy azt, akinek ajándékba adod. Kiválasztottam egy csomó receptet, csupa olyan ételt, amit mindenki szeret, és elmondom, illetve képek segítségével be is mutatom, hogyan lehet ezeket a lehető legegyszerűbben elkészíteni. Szinte kézen fogva vezetlek be a finom, ízletes ennivalók világába. Miért haboznál hát? Akár bátortalan kezdő vagy, akár gyakorlott szakács, aki egyszerűbb megoldásokat keres, engedd, hogy segítsek, és meglátod, milyen ínycsiklandó ételek kerülnek majd ki a kezed alól. VÁGJUNK BELE!

E. Kovács Péter - Hétköznapi ​élet Mátyás király korában
A ​Hétköznapi élet Mátyás király korában című kötet nem csak Hunyadi Mátyással foglakozik, hanem számos példát vesz át Luxemburgi Zsigmond, a két Habsburg uralkodó I. Albert és V. László, a Jagelló-házi királyok, I. és II. Ulászló, valamint II. Lajos korából is. Természetesen a könyv „törzsanyagát” az 1458 és 1490 közötti események adják, de ezek a kitérők mindenképpen az olvasók javát szolgálják, hiszen így a könyv érdekesebb lesz, és az olvasók bővebb információkhoz juthatnak. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

B. Szabó János - A ​honfoglalóktól a huszárokig
Manapság, ​amikor országszerte egyre több jószándékú hagyományőrző foglalkozik a középkori hadikultúra egyes elemeinek megelevenítésével vagy épp "újjáteremtésével", komoly hiány mutatkozik a középkori hadtörténet egyes csapatnemeit átfogóan tárgyaló munkákból. A magyar könnyűlovasságról például az utolsó összefoglalás az 1930-as években látott napvilágot. B. Szabó János, a nagy sikerű Tatárjárás és A mohácsi csata című kötetek szerzője legújabb könyvében ennek a kérdésnek a feldolgozására, újragondolására vállalkozott. A honfoglalástól a mohácsi csatáig ívelő áttekintésében gazdag írott, képi és tárgyi forrásanyagra támaszkodva, számos külföldi analógia segítségével feltárja és új összefüggésbe helyezi a középkori magyar könnyűlovassággal kapcsolatban feltett hagyományos kérdéseket: hogyan változott a honfoglalás korának fegyverzete és taktikája, elképzelhető-e valamiféle folytonosság a későbbi századokban, "könnyűlovasság" vagy "átmeneti lovasság" volt-e az Árpád- és Anjou-kori Magyarországon, kik is voltak a huszárok, és hogyan vált a huszár csapatnem a XVI. századra a magyar lovasság meghatározó elemévé?

John Steinbeck - Édentől ​keletre
Steinbeck ​egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű a Káin-Ábel-történet modern változata - két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal. A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a század eleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója. Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete. A gyakran komor színezetű eseményláncolat ellenére a mű végső kicsengése optimista: az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így győzhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmain. A regényből Elia Kazan rendezett nagy sikerű filmet 1955-ben.