Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


MortuusEst
5.0/5

Két ​év után újraolvasva nem igazán tudok rájönni, hogy miért nem adtam annak idején öt csillagot erre a kötetre. Eléggé megterhelő Bodor Ádámot olvasni, de megéri a fáradság. A patikamérleggel adagolt novellák cselekménye nagyon hiányos. Néha felmerül a kérdés az olvasóban, hogy ezek egyáltalán történetek-e. Az olvasó teljesen magára marad, hiszen ezeket a hézagokat mind neki kell kitöltenie. Az viszont tapintható, hogy igazán nem is a történetek a fontosak. Néhol még csak nem is a szereplők, hanem a lehetőségek. Mi lehetett volna? Illetve, ha nem a történet a fontos, akkor mi? Talán a természet. A kötetben a szereplők mindig sajátságos viszonyban vannak a természettel. Ez pedig rideg, és ijesztő. A kötet végére szorongás lesz úrrá az emberen. (Nem félelem. Hiszen akkor lehetne tudni az okot.) Szorongás attól az űrtől, amit Bodor meghagy, és ránk bízza a kitöltését.


vadmalac
4.5/5

a ​legerősebb, legtömörebb, legmaibb magyar próza. Nem egy darabból készült film, de azok semmit sem tudnak visszaadni ebből a rendkívüli világból. Akár még fantasynak is lehetne olvasni.


rhalmai
-/5

Ez ​nem is igazi naplóbejegyzés. Inkább széljegyzet Bodor Ádám könyvéhez.
Amiből csak 107 oldalt voltam képes elolvasni a közel négyszázból.
Furcsa, ambivalens érzések uralkodtak el rajtam olvasás közben. Bodor jó szerző, jó szakember, ügyes mesterember, az általa készített darabok (prózák, amit nem értek: alcím szerint elbeszélések, de miért?, műfajilag nem találtam erre utaló jelet) magukon viselik egy gondos, pontos alkotó kézjegyet. A ki nem mondás mesterművei ezek. Legfontosabb módszere az elhallgatás, a rövid, tömör, pattogó mondatok, a lényegretörő kifejezések. Ez egyfajta feszültséget kölcsönöz a novelláknak (nem vagyok hajlandó elbeszélésnek hívni ezeket az olykor csak alig két oldalas írásokat), előrevetítését valaminek, amire aztán mégsem kerül sor. Horror és thriller elem: ismerős, nem? És mégsem az, hiszen, ami utána következne, a feszültség feloldása, az elmarad. Bánjuk? Nem hiszem, hiszen a történeteket így végülis nem csak Bodor Ádám írja, hanem az olvasó is. Ki kell egészíteni: hiányzik a bevezetés és a lezárás, csak a kifejtésből állnak ezek az írások.
Hogy ettől-e vagy sem: egy-két izgalmasabb darabot leszámítva unalmas könyv, sajnos. Egy-két novellából leszűrhető a fenti, tényleg izgalmas tanulság, de a többi mű semmi újat nem ad. És ebben a 100 oldalban is találtam egy határozottan rossz írást, bődületes szerzői és szerkesztői tévedést. (A címére sajnos [szerencsére?] nem emlékszem.) Egy biztos: kivételesen szájbarágós, didaktikus, direkt írása volt, megoldásaiban is iskolás.


judytta
5.0/5

Imádtam. ​Bodor az az ember, aki egyszerű tisztasággal ír és jelenít meg képeket.


Carolynd
4.5/5

Csodálatos ​próza, de valahogy nehéz novelláknak olvasni ezeket a történeteket.


nem ​mindig értettem


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

9.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók