Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Timcsibaba77
4.0/5

Paulo ​Coelho mindig is a szívem csücske volt, pontosan nem is tudom, már melyik művével lettem műveinek szerelmese, de ez a történet, nagyon frappáns lett. Szívszorító, elgondolkodtató, és valahol igazságtalan is egyben. De mégis Coelho, emberi, maga az élet. Mert, ha jobban belegondolunk, mi az élet, választási lehetőségek sora, és döntéseink halmaza. Mi magunk tesszük azzá, amivé lesz életünk. Megdöbbentő nyíltságával nem támadja, nem is tagadja az egyházat, Isten létezését, inkább rávilágít most is művével arra a tényre, hogy ne keressük a válaszokat, mi magunk vagyunk létünk kormányzói.
{{ }} Zseniálisan megalkotott krimi szállal gazdagított szeretet-gyűlölet témáját feldolgozva a mű középpontjába állította az író a megkeseredett Igor Malevet, aki mindent elért már életében, gazdag, sikeres, mégsem boldog, lévén, hogy felesége elhagyta őt két éve. Ezt nem tudja feldolgozni, és az angyali arc mögött lakozó gonosz előre tör. Bosszút forral, felesége ellen, Ewanak bizonyítva szerelmét egyre több Univerzumot olt ki, azaz életet vesz el, hogy felhívja szerelmének figyelmét magára, a vége viszont végképp felbosszantott, mert szerelme tárgyával Ewaval is végez, és a mű vége se happy enddel végződik. Senki se lesz boldog, és a gyilkos is szabadlábon.
Elgondolkodtató a könyv címe: A győztes egyedül van.
Hogy miért ezt a címet adta Coelho, igazán magyarázatot nem találtam a könyv elolvasása után sem kérdésemre. Így hagytam költői művészi kérdésnek, amire ugyebár senki sem vár választ.
Lenyűgöző, és kicsit extrém írás volt ez a szerző tollából. Ezért is szeretem, mert olyan, amilyen. Ami kicsit hasonlít ehhez a könyvhöz, A házasságtörés című könyve.
Sok más példaértékű igazságot is fejteget a szerzemény, többek között, hogy játékszabályok szerint kell játszanunk az életet, mely rövid, és annyi hívság, cicoma, pompa vakít, szédít minket embereket egymástól el, hogy nem jut idő élni, boldognak lenni. Tárgyakban keressük, a pénzben létünk célját, örömét, így elrohan maga a lényeg, az élet mindnyájunk előtt, ha nem vigyázunk.
A világ megköveteli nemcsak a nőktől, de a férfiaktól is, hogy az idő múlásával váljon középszerűvé, hogy ne tekintsék csodabogárnak. Az öregedés a társadalom szemében nem a bölcsesség jele, hanem stigma. Mindenki úgy gondolja, aki 50 felett jár, az már nem képes lépést tartani a gyorsuló világ változásaival.
Egyik kedves idézetem: “Az élet sokféleképpen próbára tudja tenni az ember kitartását: vagy azzal, hogy nem történik semmi, vagy azzal, hogy minden egyszerre történik.” És milyen igaz.
Vagy egy másik kedvenc idézetem" A tükör mindent pontosan visszaad: nem téved, mert nem gondolkodik. Gondolkodni lényegében nem más, mint tévedni."
Ez mindent megmagyaráz. Mi emberek túlkomplikáljuk okoskodásunkkal az életet, ezért nem tudunk boldogulni. Megérzésből, ösztönből kellene lehet jobbára megragadni az élet kínálta lehetőségeket, nem megnehezítve a magunk elé állított döntési lehetőségekkel. Csak így jobban bele gondolva, azért vakmerő is ez a véleménykifejtése Coelhonak, hisz hány úgymond megszokott, kiszínezetlen család “vergődik” csapdájában, nap mint nap. Azért merjünk új útra térni, mert kicsit már eluntuk magunkat a megszokott kapcsolatunkban, vagy, mert kicsit sok a szürke hétköznap?
Ez nyitott kérdés marad, amit magának az olvasónak kell eldöntenie, átgondolnia. De mindenképp filozófikus, közérthető mű volt, ami talán érdemes az olvasásra az igényes kikapcsolódásra vágyóknak, akik szeretik az elgondolkodtató könyveket.


papeerzsepi
4.5/5

Ez ​egy megosztó könyv. Van akinek tetszik és van akinek nem. Alapvetően szeretem PC-t, volt már ami nem tetszett tőle, de akkor még nem voltam szerintem megérve a világára. Egyébként inkább tetszenek a munkái.
Ez a történet is tetszett, de nem maga a történet itt a lényeg, hanem ami mögötte van üzenet. Nemes egyszerűséggel csak egy kérdés fogalmazódott meg bennem: Te mit tennél meg az álom életedért? Nagyon sokan hosszú évekig dolgoznak, azért hogy anyagi biztonságot tudjanak a magukénak, holott a pénz nem boldogít – és holnap akár egy tollsuhintással, egy döntéssel el is veszítheted az egészet. Tudom sokan nem akarnak luxus körülmények között élni, de szeretnének legalább úgy nyaralni. Az életben legalább egyszer. Kipróbálni, egy napra. És nekem ne mondja senki, hogy nem játszott még el ezzel a gondolattal…
Valóban sokan nem érezhetik maguknak magát a történetet, mert távol áll a csillogás, a divat és a luxus világa tőlünk átlag emberektől. PC bemutathatta volna egy olimpiai sportoló szemszögéből is ezt a történetet…akkor vajon szimpatikusabb lett volna azoknak akiknek nem tetszett?
Mondhatnánk azt is, hogy a gazdagok jó dolgukban vesznek meg, de igazából az a gondjuk/bajuk, ahogyan eljutottak arra az élet színvonalra, az őrli fel őket lelkileg, már ha nem legálisan érték el, ill. nem saját erőből, majd a színvonal megtartása, a vagyonuk védelme – muszáj védeniük, mert amiért megdolgoztak, nem szeretnék adók és ilyen-olyan “kiadások” formájában az adott államnak és hivataloknak adni. Igen, nekik is vannak anyagi problémájuk.
A másik, hogy a cél pedig nem szentesíti sosem az eszközt. Valahogyan én sosem tudom azokat irigyelni, akik megdolgoztak a pénzükért és azért ahogyan élnek, egyikőjükkel sem cserélnék, mert lehet összeroppanék még, egyelőre azon lelki súly alatt, amit ők cipelnek. Akár legálisan, akár illegálisan szerezte amije van mindig lesznek problémák, mert az élet ilyen.


panna_cotta
5.0/5

Ezt ​szeretem legjobban Coelho-tól.


zsofigirl
3.0/5

A _luxus ​és glamour _ árnyoldalai egy gyilkosságokkal teli történetbe ágyazva, megspékelve a kihagyhatatlan coelho-i elemekkel, minthogy ‘Mivel semmi sem történik meg csak kétszer.’ meg ‘magasabb rendű szeretet’, és hasonló maszlag.
A divatos rész tetszett is, vagyis, igazából az tetszett. Bár már olvastam olyat is, ami végig erről a témáról szólt (Őrült divatvilág), jó volt ez is. Emiatt úgy a feléig olyan négy csillagos volt, de a vége, az… az nem.
Lejártak azok az idők, amikor rajongtam Coelho ‘bölcsességeiért.’ Talán az is jelent valamit, hogy bár az összes könyvét olvastam, úgy kettő kivételével nem emlékszem a többiből semmire. De tényleg.
Azt hiszem, ez volt az utolsó könyvem, tőle. Pedig ettől még többet vártam. Az igaz, hogy nem is az a szájbarágós-álfilozofikus történet volt, de nem volt sokkal jobb.


kmaja
2.0/5

Nem ​tetszett, pedig majdnem mindent olvastam Coelho-tól, és ezt is nagyon vártam.
Sem a történet nem fogott meg, sem pedig az írásmód. Sokszor azt éreztem, hogy az író mindet el akar mondani, amit egy-egy téma kapcsán tud… Jobb lett volna ezt-azt kihagyni. Mellékesen megemlíteni például az afrikai gyémántháborúkat több, mint felületes. Különösen Coelho-tól.


eeszter
4.0/5

Általában ​sokkal gyorsabban szoktam haladni Coelho könyveivel, ennek a közepén valahogy megakadtam, s nem is tudom megfogalmazni, hogy mi volt ennek az oka, talán volt egy holtpont számomra a történetben. Az eleje lendületes volt és a vége szintén. Nem lett a kedvenc művem az írótól, de szerintem érdemes és érdekes volt olvasni. Távol áll tőlem a divatvilág, és örülök, hogy ezzel egy kicsit belekóstolhattam. A nyomozás része is lekötött, talán az a leginkább – hiába, nem tudom letagadni vonzódásomat a krimikhez :-)


Irasalgor
1.5/5

Aki ​szeretne egy szép összefoglalót kapni a glamour és a celebek világáról, az igazán gazdagok életéről az olvassa el nyugodtan a könyvet, ugyanis a mű leginkább erre épül, nem pedig Igorra és a többi szereplőre. Leginkább a világ bemutatása tekinthető elsődleges célpontnak, a karakterek pedig csak megtöltik az üresjáratokat, és keretet adnak arra, hogy valami történik a glamour alatt. Ahol emberek törnek meg, és emelkednek fel. Igen, a mű története néhol másodlagos tényező, és éppen ezért kicsit lassan is halad, mintha sokszor csak alibinek lennének ott, hogy egy másik szemszögből is megvizsgáljuk azt, amit már olvastunk egy párszor a könyv alatt. Coelho többi könyvei közül szerintem gyengébb, de majd még olvasok tőle, és leírom azokról is a véleményemet. De összességében, egy átlagos (sokszor az alatti) könyvről beszélhetünk, ami csak néha üti meg azt a színvonalat, hogy hangulatos jelenetekről és részekről beszélhessünk.

Értékelés: 6.5/10
http://irasalgor.blog.hu/2011/06/19/paulo_coelho_a_gyoztes_egyedul_van_2


csannsz
5.0/5

Coelho ​az a fajta író, akinek a könyveit vagy nem bírom letenni, vagy hónapokig szenvedek rajta (esetleg félbehagyom… Portobellói boszorkány), de egy közös: mind töprengős, mély gondolatokkal teli, olyasfajta regény, aminek az egyes mondatait kiszedegetve, tele lehetne írni egy idézetes könyvet.

Na A győztes egyedül van teljesen más. Semmi köze a megszokottakhoz. Az a helyzet, hogy még vagy 10 évig biztosan nem fogok tőle semmit se olvasni, mert rosszul vagyok már a stílusától, meg attól, hogy minden könyve egyforma (kivéve ezt az egyet). Itt is találsz elmélkedést, de amolyan kunderásan.

Ha azért kezdesz bele ebbe a könyvbe, mert valami coelhosat akarsz olvasni, akkor nagyot fogsz csalódni. Ha utálod Coelhot és nem akarsz tőle semmit se olvasni, ezzel az egyel a helyedben még megpróbálkoznék.

Na de akkor milyen is ez a könyv? Izgalmas, váratlan fordulatokkal teli: főszerepben egy bűnöző zseni, aki csak úgy poénból (és célját elérendő elkerülhetetlenségből) gyilkolászik. Az embert párhuzamba állítja magával a világegyetemmel, minden ember olyan, mint egy kis világ. Mégis, ki lenne arra képes, hogy egy egész kis magánvilágot elpusztítson? Jogos vagyok arra, hogy egy magam által nemesnek vélt cél érdekében bármit elkövessek?

na igen – nem a megszokott Coelho


dokica
5.0/5

Az ​egyik legjobb könyv, amit mostanság olvastam. Úgy látszik Coelho még mindig meg tud lepni, ezt az oldalát még nem ismertem, pedig szinte minden könyvét olvastam. Krimibe ágyazott társadalomkritika. Nagyon aktuális témát feszeget- ki mire képes a csillogásért és ha ezt elérték, tényleg elégedettek és boldogak lesznek?
Izgalmas a bűnügyi szál- a hideg futkosott a hátamon, ahogy elgondoltam, hogy bárhol, bármikor akár én is találkozhatok Igorhoz hasonló hidegvérű gyilkossal, aki találomra választja ki az áldozatait….


monalisa
5.0/5

Nem ​vagyok kifejezetten Coelho rajongó, ezt a könyvet kölcsön kaptam, azért olvastam el. Meglepődtem, mert teljesen más volt, mint a korábbi Coelho olvasmányaim (Veronika meg akar halni, Az alkimista, Tizenegy perc)… Valahogy ez nem volt annyira magasröptű és szájbarágós. Szerintem érdekesek a karakterek, a történet pedig végig lekötötte a figyelmemet. Mi több, maga a kontextus rendkívül szemléletes, mindig is érdekelt a filmes kulisszák mögötti valóság.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
1.0/5

Statisztika

20.0
átlagos pontszám i
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók