Whisky ​bombával

Ernst Schnabel - Anne Frank - Anne ​Frank naplója / Anne Frank nyomában
Tavalyelőtt ​lett volna ötvenéves Anne Frank. Életről naplója vall, halála körülményeiről egy újságíró, Ernst Schnabel tovább nyomoz. Anne Frankfurt am Mainban született, de a fasizmus uralomra jutása után, 1933-ban szüleivel Amszterdamba emigrált. A náci zsidóüldözés miatt két évig 1942-1944-ben nyolcadmagával egy amszterdami ház rejtekében bujkált. Egész idő alatt naplót vezetett, mindaddig, míg fel nem jelentették és el nem hurcolták őket. Anne Frank Bergen-Belsenben, a koncentrációs táborban halt meg 1945. március 2-án. Egy volt lágertársa, a ma Svédországban élő Margita Pettersson asszony így emlékszik vissza a tizenhat éves lány halálára: "Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába. Emlékszem, egyik nap azt mondta: Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni. Másnap meghalt."

Al Ghaoui Hesna - Háborúk ​földjén
Háború... terrorizmus... bombázás... éhezés. Nekünk ​híranyag, millióknak viszont húsba vágó valóság, a mindennapok része. Hiába hullanak bombák az ellenséges repülőgépekről, hiába lövöldöznek vaktában az utcán járókelőkre, az élet nem áll meg. Csakhogy a háborús hétköznapok nem férnek bele a híradásokba. Ezért utazik a helyszínre a riporter, hogy egyszerű, emberi helyzeteken keresztül mutassa be, hogyan lehet túlélni mindezt. A "Háborúk földjén" persze a szerzőről, Al Ghaoui Hesnáról is szól, akinek a válságövezet veszélyein túl meg kell küzdenie az élet legbanálisabb szituációival is: egy lemerült akkumulátorral vagy a lábán felejtett papuccsal, ami nem igazán passzol a golyóálló mellényhez. És aki civilben ugyanolyan átlagember, mint bárki más: a húgával bulizni jár, és karácsonyi partikat rendez a családjával. Kivéve, amikor nem. Amikor pillanatok alatt kell mindezt hátrahagynia és elutaznia oda, ahonnan mindenki más menekülni próbál... Al Ghaoui Hesna szerkesztő-riporter. Az elmúlt években tizenöt országból, számos háborús övezetből tudósította a Magyar Televíziót. Elsősorban a Közel-Keleten mozog otthonosan, hiszen édesapja szíriai. A jogi diploma megszerzése után külpolitikai újságíróként kezdett dolgozni. Riportjaival kétszer is Kamera Hungária Díjat nyert, a Gázai övezetben forgatott tudósítása pedig bekerült a Monte-carlói Televíziós Fesztivál döntős alkotásai közé. "Néma bölcsők" című, gyerekhalandóságról forgatott dokumentumfilmjét az Al-Jazeera Filmfesztiválon is vetítették. A Millenniumi Fejlesztési Célok jószolgálati nagykövete.

James D. Watson - A ​kettős spirál
C. ​P. Snow, a hazánkban ismert angol tudós írta Watson könyvéről: "Ez a könyv egyetlen eddig megírt könyvhöz sem hasonlít. Első kézből származó beszámoló arról a napról-napra folyó munkáról, amely a század egyik legnagyobb természettudományi felfedezéséhez vezetett. Olyan, mint egy első osztályú háborús riport: személyes, szubjektív, szenvedélyes érzelmekkel telt. Az irodalomban semmi sem adhatja vissza: valójában hogyan is zajlik az alkotó tudomány. Azoknak akik nem olvasnak tudományos könyveket, egy új világot tár fel."

Fekete Kálmán - Cigány, ​a vagány
Nagyon ​kevesen lopták be magukat olyan mélyen a ralipályák közönségének szívébe, mint Cigány, aki zöld Zsigulijával, később Ladájával elnyerte a lehető legnagyobb, legmagasabbra emelő "díjat": a nézők kiemelt figyelmét, a népszerűség láthatatlan, de tán örökké csillogó serlegét. Még a bulvármédia sem teremt gyorsabban és látványosabban sztárt egy autóversenyzőből, mint maga a közönség. Hisz szájról-szájra terjed annak a neve, aki egy-egy vakmerő, őrjítő, adrenalinbomba kanyarmutatvánnyal verseng a nagyérdemű kegyeiért. Hát még akkor, ha ezt a magyar rali most már örökös és nagybecsű autómárkájával, a Ladával teszi. Manapság pedig egy még mindig "csak" hátulhajtós, gyönyörű, igazán dögös, ugyancsak zöld BMW-vel. Cigi az, aki összekötő kapocs a rockzene és a rali között: Nagy Feró örökös roadja... Cigány mutatványiskolája honosította meg az új magyar ralinyelv közkedveltté vált fordulatát, a "bevállalást". Mert ő aztán bevállalós: korszakainak különféle zöld autóit úgy várták a pályák zarándokai, mint a messiást, egyfajta transzba kerülve pusztán már attól, hogy a ralilistán megpillantották a nevét. Ő pedig már pályafutása kezdetén bemutatta a tetőn átfordulás valamennyi látványos - garantáltan kasznicserét eredményező - elemét. S az, aki ezt ép bőrrel megússza... az a nézőtábor mércéje szerint már beavatott.

Mark Lane - Amerikaiak ​elmondják...
Fölöttébb ​hitelesek és megrázó erejűek ezek a beszélgetések, amelyeket Mark Lane - a jogász és író - folytatott olyan amerikai katonákkal, akik "hajlandók voltak beszélni vietnami élményeikről." Könyve előszavában a szerző azt írja, hogy az Egyesült Államok vietnami emberveszteségét feltüntető számoknak csak "a sokszorosa tükrözné vissza reálisan azt, hány fiatalember veszett el mindörökké a társadalom számára. S még ez utóbbi szám sem érzékeltetné, mennyi maradandó ártalom érte azokat a Vietnamban harcoló fiatalokat, akik fizikai értelemben nem sebesültek meg. Most, hogy hónapokon keresztül beszélgettem a volt katonákkal, ha csak bemegyek egy szobába, könnyen felismerem, hogy a jelenlevők közül ki járta meg a háborút és ki nem. A vietnami frontharcosok külsőleg is különböznek a többi embertől. Különböznek, mert valójában egészen mások." Erkölcsileg tette őket tönkre az Egyesült Államok vietnami háborúja. Ennek véres brutalitása tárul fel e szó szerint feljegyzett beszélgetésekben. Mark Lane aktívan részt vesz az amerikai békemozgalomban, s számos olyan fiatal jogi képviseletét látta el, aki ellenszegült a behívóparancsnak. Neve ismert a magyar olvasóközönség körében: a Kennedy-gyilkosságról írt műve nagy sikert aratott.

Pavel Minarik - A ​felderítő visszatér
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Práczki István - Kémjátszmák
Práczki ​István (1926) életútja a sokak által már csak történelemkönyvekből ismert korokba is betekintést enged. 1948-ban, a „fordulat évében” lett katona, 1950-től tisztként szolgált. Egy évtizeddel később viszont Milánóban, Damaszkuszban tűnt fel kiállítás-szervezőként, majd Rómában, Párizsban, az USA-ban kereskedőként. Harminc év leforgása alatt számos vállalatnál több tucat munkakörben megfordult, cégeket igazgatott, volt kereskedelmi attasé, szaktanácsadó és tolmács. Ám mindeközben egy állandó, a nyilvánosság előtt ismeretlen munkahellyel is rendelkezett: a Magyar Néphadsereg Vezérkara 2. Csoportfőnökségének titkos állományú hírszerzőjeként a feladatai nem értek véget a munkaidő lejártával… A „magyar James Bond” persze nem az a karatézó, hangtompítós revolverrel hálószobákba lopakodó, helikopterre kapaszkodó sármőr, mint amit a filmekből ismerünk, hanem egy információkat gyűjtő, tárgyaló, nyelveket beszélő, talpraesetten küzdő kém. Filmbe illő ügyei viszont neki is voltak. Emlékiratain keresztül betekintést nyerhetünk a titkosszolgálat rejtélyes világába, megismerhetjük, miként működött a katonai hírszerzés a kiképzéstől az éles bevetésekig. De megtudhatjuk például azt is, miért jutott kiemelkedően fontos szerep a magyar delegációnak a vietnami háború záró fejezetében. Práczki István memoárja kuriózum, a hírszerzői munkával kapcsolatos kulisszatitkok eleddig ismeretlenek voltak mind a nagyközönség, mind a történészek számára.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Nemes János - Pintér István - Szabó László - Horváth József - Az ​utolsó felvonás
A ​könyv, amelyet kezében tart az olvasó, riportkönyv. E riportsorozatban a magyar történelem legsötétebb korszaka elevenedik meg. A felnőttek nemzedéke máig is borzadva és szégyenkezve emlékszik vissza 1944 végzetes hónapjaira s a drámai gyorsasággal pergő eseményekre. De a kulisszák mögött történetekből viszonylag keveset ismer. Az egyszerű emberek elől sűrű függöny takarta el a budai Várat, a kormánypalotákat, a nyilas hadiszállásokat, a náci követség épületének termeit, a kínzókamrákat s a tragédia megannyi boszorkánykonyháját. S túl a kortársakon - azóta olvasóközönséggé serdült az ifjúság egy jelentős rétege, amely mit sem ismer e tragikus históriából. Márpedig érdemes megismernie. Az utolsó felvonás természetesen nem történelmi tanulmány, nem is az események krónikája. A riportázs eszközeivel él, a rohanó eseményeknek csak egy-egy drámai epizódját állítja reflektorfénybe. De azért arra törekszik, hogy az események és a párbeszédek tükrében, amelyeket jegyzőkönyvek, okmányok, vagy visszaemlékezések alapján rekonstruált, levéltárak, bírósági periratok, kancelláriai jegyzőkönyvek, s a kor más fellelhető forrásai segítségével állított össze - megmutassa a nagy egészet, az összefüggéseket is.

Josikava Eidzsi - Muszasi ​I-V.
A ​Muszasi többek szerint a japán Elfújta a szél. Igazi nagyregény, amely a 16. századi Japánt örökíti meg. Azt a Sógun történetéből is ismert Japánt, amely több mint 150 évig tartó háborúskodás után egy igazi hősért kiált, aki egyesíti a feldúlt és zsarnok nagyurak által felosztott országot. Itt lép színre Muszasi, a valóságban is létező páratlan kardforgató harcművész, író és zen buddhista mester, hogy megkezdje emberpróbáló küzdelmét egy új kor hajnalán… Josikava Eidzsi egyike Japán legtermékenyebb és legnépszerűbb íróinak. A Muszasi olyan történelmi regény, amelynek öt kötetét számtalanszor jelentették meg, generációk nőttek fel rajta, film- és tévésorozatok tömege készült belőle, hiszen Japán élő folklórjának része. AZ első kötettel az olvasó egy hosszú utazásra indul a felkelő nap országába, amelyet egykor szamurájok és sógunok uraltak, és ahol a kard osztott igazságot.

Pintér István - Szabó László - A ​hóhérok nyilatkoznak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ryszard Kapuściński - Ében
...Fölemelik ​az elnököt. Doe ül, hátát egy katona támasztja meg a lábával, fülétől megfosztott, vérben úszó feje imbolyog. Johnson most nem igazán tudja, mi legyen tovább. Levágassa Doe orrát? Kezét? Lábát? Láthatóan nincs ötlete. Kezdi untatni a dolog. - Vigyétek innen! - parancsolja a katonáknak, akik elcipelik további kínvallatásra (azt is filmre veszik). Doe, halálra kínozva, élt még néhány órát, aztán a vérveszteség miatt meghalt. Amikor Monroviában jártam, az elnök kínzását bemutató videokazetta volt a médiapiac legnagyobb szenzációja. A városban azonban kevés volt a lejátszó, és a villanyt is gyakran kikapcsolták. Az emberek, ha látni akarták a kínzásokat (az egész film két órás volt), kénytelenek voltak bekéredzkedni tehetősebb szomszédaikhoz vagy valamelyik bárba, ahol szünet nélkül ment a kazetta..."

Józef Mackiewicz - A ​katyńi tömeggyilkosság
Az ​1940 tavaszi katyńi vérengzés a másik világháború egyik legvéresebb leszámolása volt, mely során az NKVD emberei több mint négyezer-négyszáz lengyel katonatisztet és elhurcolt polgári foglalkozású személyt végeztek ki a Szmolenszk közeli erdőben (a vérengzés más helyszíneken is folyt, s a legyilkoltak összlétszáma jóval tizenötezer fő felett lehetett). A tömegsírokat 1943-ban fedezték fel a Szovjetuniót megtámadó németek, s az esetet természetesen nyilvánosságra hozták, befeketítendő ellenfelüket, az akkor már a britekkel és amerikaiakkal szövetségben harcoló szovjeteket. Az 1943-ban zajló, német nyomás alatt munkálkodó, ám nemzetközi vizsgálóbizottság által végzett feltárásban részt vett Józef Mackiewitz is, aki elsőként 1948-ban jelentette meg tényfeltáró kötetét, A katyńi bűntény a dokumentumok fényében címmel, amely az első mű volt, mely lerántotta a leplet az aktuálpolitikai okokból eltusolt ügyről. Mackiewitz volt ugyanis az első, aki kimondta: nem a németek, hanem a szovjetek a felelősek a vérengzésért. Az azóta is számos nyelven megjelent mű első alkalommal olvasható magyarul.

Marianna D. Birnbaum - Esterházy-kalauz
Igazi ​ritka csemege azoknak, akik ismerik, csalogató azoknak, akik még csak kacérkodnak vele: Marianna Birnbaum, Esterházy Péter talán legjobb ismerője a művekből meríti kérdéseit, és a művekkel méri össze a válaszokat. Az egyik oldalon a szerző beszél, a másikon az olvasó a megjelent művekből vett idézeteken "ellenőrizheti" a mondottakat. Írói módszerről, szemléletről, fociról és szerelemről, családról és magyarságról, mai helyzetünkről, kilátásainkról, Istenről és filozófiáról, barátságról és írói tervekről, egyszóval mindarról, ami Esterházy Péter olvasóit a művek élvezete mellett még egy "suba alatt" érdekelheti. És mindvégig szellemesen, könnyedén, sok humorral - komolyan.

Ungváry Krisztián - Budapest ​ostroma
Ungváry ​Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról. A kötet a korabeli levéltári források mellett számos, eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról-utcára, sőt olykor szinte házról-házra követheti végig a főváros ostromának menetét. Hetvenöt, nagyobb részben eddig még nem publikált korabeli fotó, tizennégy szöveg közti és egy kihajtható, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.

Charles Henderson - Hűen ​mindhalálig
1965-ben ​az amerikai tengerészgyalogosok partra szálltak Vietnamban. Egy újabb szokványos feladatnak tűnt. Amerika végre akarta hajtani azt, ami korábban a franciáknak nem sikerült - rendet tenni a dél-vietnami mocskos bozótháborúban. Az újonc tengerészgyalogosok most tapasztalták meg első ízben a háború füstjét és vérontását. Abban az évben a háború pusztítása az otthoni televíziónézők számára is rémisztően valóságossá vált - de a tengerészgyalogosok máris a tapasztalt hősök bátorságával küzdöttek. Hamar megtanulták a harc első szabályát: ölj, vagy téged ölnek meg.

Kepes András - Kepes ​krónika - Beszélgetések
"Öt ​évvel ezelőtt azzal indítottam útjára a Desszertet, hogy lássuk, mi történik, ha a képernyőn négy ember úgy beszélget, ahogyan baráti társaságban szoktunk a vacsora romjai fölött, vállalva az élőbeszéd esetlenségeit, az érzelmeket és az indulatokat. Eleinte főként olyanokat invitáltam asztal köré, akik egyébként aligha vacsoráztak volna együtt, mert különböző társadalmi rétegből, kultúrából érkeztek vagy annyira különböző volt a világképük. Arra voltam kíváncsi, képesek vagyunk-e, a vállalt különbségek ellenére, szót érteni egymással, megtalálni azt, ami közös." A kötet a népszerű televíziós műsor beszélgetéseiből közöl válogatást.

Szarvas Péter - Thu, ​a saigoni lány
“Derült, ​csillagfényes éjszakán kelt útra a két vándor. Kezdetben a jól ismert úton haladtak Trong leshelye felé, a Ho Si Minh-ösvényig. Magára az útra nem mertek rátérni, mert féltek, ha ott feltűnik két kóborló gyerek, visszakísértetik őket Loc Ninhbe. Ezért az úttal párhuzamosan haladtak dél felé. Reggel már elég távol kerültek Loc Ninhtől, és kimerészkedtek a Ho Si Minh-ösvényre. Felkéredzkedtek egy teherautóra. Azt mondták a vezetőnek, hogy egy közeli faluba valók, de eltévedtek, és arrafelé tartanak. Ezt többször is eljátszották. Trong mindannyiszor kinézett egy-egy közeli falunevet a térképen. Egész gyorsan haladtak. – Ilyen tempóval estére Saigonban lehetnénk! – sóhajtott Thu.”

Franka Tibor - Most ​jöttem Erdélyből
Úgy ​lettem újságíró, hogy nem állt mögöttem senki, csak előttem. Tíz esztendeje, éppen a kilencedik munkahelyemen egy asztalos üzemben dolgoztam, amikor néhány újságíró "belebotlott" itt-ott megjelent riportjaimba. Három hónappal később a kormány lapjához, a Magyar Hírlaphoz kerültem, ahol 1985, vagyis 33 éves korom óta főmunkatárs vagyok. Rendszeresen dolgozom a rádióban és a televízióban, de a papír meg a ceruza más. Akik eddig írásaimat olvasták, azt kérdezték tőlem: ez a könyv mennyire botrányos? 1. amennyire botrányossá vált a Romániában élő magyarság, németség, románság helyzete. 2. amennyire lehetett 3. amennyire nem ismerjük, s nemcsak a saját hibáinkból, a határainkon, kívül élő mintegy 4-4,5 millió magyar sorsát. 4. amennyire egy olyan könyv lehet, amelynek témájához mindenki ért, és amelyhez hasonló 1945 óta Magyarországon nem jelent meg. Az egyik Erdélyből menekült számítógéptechnikus így nyilatkozott: "Engem nem a gazdasági okok hajtottak, nem az éhezés. Szeretnék az maradni aminek születtem, magyar. Különben mi értelme az egésznek?" Különben tényleg mi?

Graham Greene - A ​csendes amerikai
Graham ​Greene párját ritkító szűkszavúsága ellenére, vagy éppen azért, remek elbeszélő. A sűrítés mestere sokat tud a világ minden tájáról, minden tudományról, s ami tény, adat felmerül műveiben, az mind helytálló, mindnek értelme van, és történeteiben valódi szerepet kap. A 20. század egyik legolvasottabb szerzőjének írásaiban sajátosan keveredik kalandosság, lélektani hitelesség és társadalmi kritika. ___Az amerikaiak vietnami beavatkozását egy angol tudósító közönyös szemével rögzítő, de annál kíméletlenebbül leleplező regény főhőse egy fiatalember, Alden Pyle, a csendes amerikai. Otthon kellett volna maradnia, hogy olvassa az újságok vasárnapi mellékleteit meg a baseballhíreket. Nyugodt élet járt volna neki egy szabályszerű amerikai lány oldalán, aki tagja a Könyvbarátok Klubjának. De mert fiatal volt, hiszékeny és tudatlan, mindenfélébe belekeveredett. Saigonba ment, mert azt mondták neki, hogy vegye fel a harcot a militarista bajkeverőkkel, diktátorokkal, s nyerje meg a Távol-Keletet a demokráciának. Halálában magányos ellenálló maradt, de tisztasága, bátorsága, a szabadságot és a többi embert kereső személyisége példaként áll mindenféle elnyomással és háborús uszítással szemben.