Stúdió ​'81-'84 - interjúk, vitairatok, portrék Válogatás ​a Magyar Televízió kulturális hetilapjának műsoraiból

Tarics Péter - Köszönöm ​a beszélgetést
Tarics ​Péter újságíró, okl. politikai szakértő az elmúlt három évtizedben több mint ezerszáz interjút készített, ezekből szerkesztett legújabb – tizedik – könyvébe harminchat összefoglaló beszélgetést, melyek többsége mélyinterjú. Beszélgetőtársai a következők: dr. Ablonczy László gyermekkardiológus főorvos, Antall József miniszterelnök, dr. Bejczy Antal fizikus-űrkutató, dr. Béres Judit humángenetikus, Boráros Imre felvidéki színművész, Böjte Csaba ferences szerzetes, dr. Callmeyer Ferenc építész-professzor, Chrudinák Alajos külpolitikai újságíró, Richard Clayderman zongoraművész, Csoóri Sándor író, Dobai Sándor, a Benelux államok magyar főlelkésze, Duray Miklós felvidéki politikus, Edelsheim-Gyulai Éva grófnő, Horthy István sógornője, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő (Horthy Istvánné), Farkas Bertalan kutató űrhajós, Friedrich Klára rovásírás-kutató és -oktató, dr. Garamvölgyi László rendőr dandártábornok, dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, dr. Jobbágyi Gábor jogászprofesszor, dr. Kálmán Attila címzetes gimnáziumi tanár, iskolaalapító igazgató, Keszegh István matematika-fizika szakos felvidéki gimnáziumi tanár, dr. Kiszely István antropológus-professzor, Lezsák Sándor, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója, Malina Hedvig felvidéki magyar–német szakos tanár, dr. Nagy István főiskolai adjunktus, Oláh György matematika szakos felvidéki középiskolai tanár, Orbán Viktor miniszterelnök, Pozsgay Imre politikus, egyetemi tanár, Demis Roussos énekművész-zeneszerző, Sinkovits Imre színművész, Sütő András író, Szakács Gábor rovásírás-kutató, Szaniszló Ferenc külpolitikai újságíró, dr. Sutarski Konrad lengyel író, költő, politikus, Tőkés László református püspök, Wittner Mária 1956-os szabadságharcos.

Bertha Bulcsu - Délutáni ​beszélgetések
Bertha ​Bulcsu a hatvanas évek közepén határozta el, hogy nem hagyja feledésbe merülni a pályatársaival folytatott délutáni, esti beszélgetéseket. Félt attól, hogy „a szöveggel az arc, a jellegzetes mozdulatok is eltűnnek, elvesznek, s ha nem, tíz év múltán kopott másai a réginek”. Ezért írta meg a portrékat 3 kötetben: Meztelen a király, Irók műhelyében, Délutáni beszélgetések. A 3 könyvben összesen 50 portré szerepel, a Délutáni beszélgetésekben 16. A portrék alanyai: Bárdosi Németh János, Benjámin László, Csoóri Sándor, Csurka István, Darvas József, Dobozi Imre, Galgóczy Erzsébet, Gáll István, Györe Imre, Hernádi Gyula, Karinthy Ferenc, Kardos G. György, Kormos István, Örkény István, Lovász Pál, Várkonyi Nándor.

Kalmár Tibor - Sztárok ​és kutyák
"A ​kutya az istenek találmánya" - mondta a bölcs Xenophón. Úgy tűnik, ez a véleménye annak a 28 neves művésznek - többek között Haumann Péternek, Kállai Ferencnek, Komlós Jucinak, Kulka Jánosnak, Lukács Sándornak, Székhelyi Józsefnek, Tordai Terinek, Voith Áginak - is, akik kutyáikról mesélnek érdekes, izgalmas, megkapó, hihetetlen, vidám vagy éppen szívszorító történeteket.

Ismeretlen szerző - ...amikor a lányom színpadra lép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh Pál - Levelek ​F-nének
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kordos Szabolcs - Taxisvilág, ​Hungary
Pszichológusok, ​csibészek, titkok őrzői. Ők azok, akik mindent tudnak a városról, lakóiról, a szépségekről és a mocsokról. Kordos Szabolcs, a nagy sikerű Luxushotel, Hungary szerzője ezúttal a taxisok és sofőrök zárt világába enged bepillantást. Hallgassa meg az éjszaka hangjait, üljön be a hátsó ülésre a maffiózók, az életüket elsíró háziasszonyok, dolgozó lányok, piacozó kínaiak, partira igyekvő sztárok mellé. Ragadják meg a milliárdos Ferrarijának kormányát és vegyenek részt egy lesötétített limuzin útján. Álljon be a drosztra, és tudjon meg mindent a hiénák, a ferihegyi és a pályaudvari csaták hátteréről. A Taxisvilág, Hungary lebilincselő, emberi és főleg tanulságos olvasmány egy olyan világról, amelyről csak hisszük, hogy ismerjük.

Veiszer Alinda - Ráadás
Bár ​a népszerű "Záróra" című műsor keretein belül Veiszer Alinda már nem készít új interjúkat, kíváncsisága, amellyel a körülötte lévő világra és a benne élő alkotó, gondolkodó, érző emberekre figyel, semmit sem változott. Ebben a kötetben tizennyolc új interjút olvashatunk: ismert és elismert emberek vallanak életükről, karrierjükről, sikereikről és kudarcaikról. Közöttük sokan egyáltalán nem vagy csak ritkán adnak interjút, kamera elé pedig végképp nem ülnének. Veiszer Alinda új kötete ismét a sokszínűség jegyében készült: megszólalnak benne a tudomány, a közélet és a művészetek képviselői is. Érdemes meghallgatni őket: Baló György, Geréb Ágnes, Tokody Ilona, Tarr Béla, Gárdi Balázs, Ludassy Mária, John Lukacs, Sára Sándor, Lányi András, Hernádi Zsolt, Bor Zsolt, Buzsáki György, Benedek Tibor, Adamis Anna, Csukás István, Nepp József, Portisch Lajos, Psota Irén.

Illyés Gyula - Hajszálgyökerek
„A ​Hajszálgyökerek nem teljesen véletlen könyvcím - írja az elmúlt három évtized kötetben kiadatlan esszéit, portréit, útirajzait, tanulmányait és interjúit keletkezésük sorrendjében összefogó, új könyvéről Illyés Gyula. - Eredetileg egy cikksorozat tetejébe íródott, akkor még így: A nemzeti érzés hajszálgyökerei. Még előbb pedig, a kézirat fejére így: A közösségi tudat hajszálgyökerei. A hajszálgyökerek a gondolat tapogatózását akarták érzékeltetni. Az eszmék, akár a fák, a derék- és karvastagságú csápjaikkal tartják magukat egyenesen a termő talajon, a valóságban. De napi táplálékukat a cérnavékony, a csipkefinom bolyhocskáikkal szerzik. Azokkal végzik terjeszkedésüket is, azokkal a kis előőrsökkel. Mi táplálhatja vajon - vagy mi mérgezheti - napjainkban a nemzeti érzést? - eredetileg tehát ezt a vizsgálódást akarta bevezetni ez a növénytani hasonlat. De a vizsgáló módszert nem akkor használtam először. Nem is utoljára. Mi biztosítja vajon még egy-egy - a nemzeti érzésnél is alaposabban körülírt, mert régebb óta megfigyelt - jelenség mai talpon állását, meggyökeresedettségét? Mivel erősíti vajon korunk ezt és ezt az eszmét, és satnyítja meg amazt? Azaz, hogyan működik vajon jelenlétünkben a közösségi tudat? Hol s miképp észlelhető a szellemi - s a művészeti - élet érintkezése a valóságos, a köznapi élettel: hogyan hat az egyik a másikra? Ez a nem műfaj szerinti, hanem - nagy szökkenésekkel is - időrendben való fölsorakoztatás tán arra is jó lesz, annak a nyomon követésére: mint alakul, fejlődik, tér vissza újra egy elmében egy gond, századunk tán legnagyobb soron levő gondja. Hogy az anyagi termelés megszervezésével, a testet tápláló közösség megteremtésével párhuzamosan, hogyan alakítsuk ki azt a közösséget, első föladatként azokat a közösségeket, amelyek a szellemet táplálják egészségesen; amelyek a tudatot - a szívet - szabadítják emberhez méltó létre. Útleírásban, könyvkritikában, visszaemlékezésben merülnek föl azok a hajszálgyökérhez hasonlított kérdések: mi is a nemzet, az emberek értékvédő összetartozása, itt és most? És hogyan szolgálhatja azt a majdani egy nagy hazát az irodalom? Hogy működése több legyen, mint az elme fényűzése. Mi indokolja ilyen fejtegetések láncolatában fölvillantani Baudelaire, Breton, Picasso alakját, a jövőre szűkülő éles szemükkel? Irányjelzőül, hogy milyen tágnak akarjuk mi is azt a jövőt, a mégis, lám, megteremthető otthont."

Juhász Előd - A ​Zenebutik sztáralbuma
100 ​világsztár, 100 adás, 100 helyszín

Kampis Péter - Vakráma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vinkó József - Az ​ember harmadik bőre
A ​kötet minden egyes darabja önmagában is élvezetes olvasmány, ám a 17 riport együttese ennél többet is ad: bepillantást enged a XX. század végének gondolkodásmódját és kultúráját meghatározó író-, és művészegyéniségek alkotáslélektani problémáiba éppúgy, mint magánéletébe, s akaratlanul is tükrözi a századvég szellemi erjedését.

Marianna D. Birnbaum - Esterházy, ​Konrád, Spiró Jeruzsálemben
Marianna ​D. Birnbaum izgalmas kérdései mindezekre és más különös pillanatokra derítenek fényt, vonnak párhuzamot és tesznek különbséget e három irodalmi ikon között, úgy, hogy a történetmesélések közben az írók - e kötet főszereplői - közelebb engedik magukhoz az olvasót. Megosztják gondolataikat a zsidóságról, a magyar-izraeli hasonlóságról, a világszemlélet és érték fontosságáról, választ adnak arra, hogyan lehetünk egy kultúra egyszerre külső és belső szemlélői. Egy üdvözlőkártya, melyet Esterházy, Spiró és Konrád adott postára Izraelben a szülőanyja az interjúkötetnek. S íme, a kártya ettől kezdve nemcsak eszmei értékkel bír, hanem jóval túlmutat önmagán: e szíves gesztus gondolatából fakadt az az ötlet, hogy a címzett a szerzőkkel készített interjúk nyomán kifürkéssze, milyen benyomásokkal tértek haza kedves barátai az Izraelben eltöltött négy nap után. A három szerző mellett sétálva, miközben elhaladunk a Jaffa-kapu, majd a Hurva-zsinagóga előtt, századokon és világokon át utazhatunk, míg ismét visszatérünk saját valóságunkba, amely a könyv élményétől máris gazdagabb lett.

Vámos Miklós - Kedves ​kollégák I-II.
"A ​kortárs magyar irodalom valamiféle kis tükrét tartja kezében az olvasó. Én tartom elébe. Pontosabban mi, vagyis mintegy hetven hazai szerző. Sajnos, hárman időközben elhunytak. Hetven író portréjáról, bizonyos köz- és magánügyeiről hull le a lepel. Személyes kis tükör ez. Elfogult, de azért remélhetőleg nem torzít. Öt éven át beszélgettem a hazai irodalom aprajával-nagyjával, kétheti rendszerességgel. A helyszín (egyetlen kivétellel) az Alexandra Könyvesház Nyugati téri áruháza volt, a negyedik emeleti panorámaterem. Az eszmecseréket rögzítette és műsorra tűzte a Pax és a Duna tévé. Hetvennégy beszélgetés, mert a legkedvesebb kollégákat kétszer hívtam meg. Természetesen rövidítésre, szerkesztésre kényszerültem, hogy beleférjünk két kötetbe, kisimítgattam az élő beszéd írásban nem jól festő lazaságait, de igyekeztem megtartani a természetességét, és kinek-kinek jellegzetes stílusát. Emiatt számomra érdekes írói munkának bizonyult a szövegek formálása. Bízom benne, hogy olyasféle közös mutatvány a végeredmény, mint az artistáké, én a mértékletes untermann szerepét próbáltam játszani. Boldogít, ha lehetővé tehettem, hogy kartársaim fölrepüljenek. A "Kedves kollégák" megjelenése lezár egy korszakot az életemben. Hatvanéves vagyok, ideje átengednem az irodalmi kérdező szerepét alkalmas fiatalabbaknak. Sokat tanultam e beszélgetésekből, az alkotó ember, az irodalmi hétköznapok, a szavakkal vívott küzdelem és az írók családi életének felemelő nehézségeiről, örömeiről. Azt hiszem, olyan tudás ez, amire az olvasók is kíváncsiak. Ha a kérdezett szerzők egyik-másik könyvéhez is kedvet támasztunk, az már a hab a tortán. Tartsanak meg minket jó emlékezetükben." (Vámos Miklós)

Révy Eszter - A ​sátánfiúk
- ​... eljön az a pillanat, amikor véglegesen úgy döntünk, hogy a sátánizmus gyakorlása az életcélunk. Hogy ezt véglegessé tegyük, hogy megpecsételjük, ehhez kell majd az emberáldozat. - Mi a célotok vele? - Hogy véglegesen, visszavonhatatlanul egymáshoz tartozunk és a Sátánhoz. - Mi vér szerint kötődünk egymáshoz és a Sátánhoz egyaránt. - Szó szerint értendő? - Igen. A saját vérünkkel és az áldozatok vérével. Ez egy valóban soha fel nem bontható, örök kapcsolat.

Friderikusz Sándor - Isten ​óvd a Királynőt!
Rémtörténetek ​arról, hogy a szépségkirálynőnek már a gyerekkora is igen mozgalmas volt - A többről többre jutás stációi a családban: avagy milyen áldozatokat kell hozni a harácsolásért - "Az apja és Csilla szinte rajongva szerették egymást. Aztán meg gyűlölték.." Mi jöhetett közbe? - A menedzser kocsiját feltörik. Hogy, hogy nem, csak Csilla szerződései tűnnek el belőle! - Mi lett a Kairóból átutalt ezer dollár sorsa? - A lányról készült meztelen fotókat eltüntették, miután kitört a botrány - A német herceg megerősíti: "A szerelem kölcsönös volt..." - Lopott ruhákban Máltán az Európa Szépe választáson? - Nyilatkozik a Magyar Média exigazgatója is (Végre!) - Maneken, zenész, fotós, színész, akik mind-mind valamiért sikkesnek találták együtt mutatkozni a szépségkirálynővel - Interjú Molnár Csilla tartós "kapcsolatával", aki éppen két évvel idősebb, mint a lány apja - Kábítószer, ital, terhesség? avagy ezek is csak mind ostoba pletykák? - A boncolás eredményéről egy nyilvános előadás alapján - A riporter rekonstruálja a lány utolsó napját és arra a megállapításra jut, hogy valaminek történnie kellett, amiért hirtelen 26 lidocain tabletta után nyúlt Molnár Csilla - A koronatanú, a hét és fél éves unokaöcs beszámolója - A búcsúlevél - eredetiben... Mindössze három mondat - A mentőtisztet több évtizedes szolgálat után elbocsátották - Flipper Öcsi azt mondja: "Nekem Csilla nagyon szép emlék marad egész életemre." - Van-e folytatás a Molnár család számára. Avagy - 78 interjú nyomán - egy család, egy vállalat és egy soha nem is volt karrier története a nyolcvanas évek Magyarországáról.

Frei Tamás - Egy ​riporter dossziéja
Akik ​szerették és nézték Frei Tamás műsorait, semmi olyannal nem találkoznak ebben a könyvben, amiről a tévében már hallottak. Ez a kötet olyan történetek gyűjteménye, melyeket eddig még sehol nem mesélt el. Történetek távoli országokról, hollywoodi sztárokról, politikusokról, diktátorokról, milliárdosokról és éhezőkről. Történetek háborúkról, veszélyes kalandokról éppúgy, mint mesés vagyonokról, gyémántokról és gyönyörű nőkről. Történetek, melyek Frei Tamás szeme láttára játszódtak le a színfalak mögött, ahol sokszor nem foroghatott a kamera. Izgalmas pillantás exkluzív londoni klubok rejtett ajtói mögé, hollywoodi sztárok szobáiba és dúsgazdag emberek palotáiba, kalandos utazás a dél-amerikai kábítószerháború titkos radarállomásaira vagy óceánok mélyére, elveszett kincsek után. Olvasni szinte jobb, mint nézni!

Hámori Tibor - Piszkos ​Fred és a többiek...
"Egy ​ideig matatott az iratai között, majd hirtelen megremegett, megfordult és a titkárnő szinte megdöbbent megváltozott arcától, szemétől. - Félsz, Jenő? - kérdezte Magda. Felkapta a fejét és felháborodott hangon mondta: - Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája!"

Ismeretlen szerző - Gorillák ​és gitárok
Olyan ​fiatal aligha van Magyarországon, aki ne hallotta volna Fidel Castro, Che Guevara vagy Salvador Allende nevét - de vajon mennyit tudunk arról a világról, a közel 300 millió lakosú Latin-Amerikáról, amelynek ügye többet közt ilyen nevezetes férfiakban testesült meg? Mennyit tudunk arról, hogyan élnek a hatalmas földrész falvaiban és városaiban, bányáiban és egyetemein, különböző országaiban az ottani fiatalok, indián parasztok, mexikói diákok, chilei munkások, felszabadult kubaiak? Ez a könyv velük ismertet meg, az ő szavaikat, megnyilatkozásaikat idézi fel, az ő harcaikat és hétköznapjaikat, életüket, megpróbáltatásaikat és reményeiket.

Ismeretlen szerző - Szellemidézés
A ​könyvet az interjúkészítés nemzetközi példatárának is nevezhetnénk, sőt egyfajta tankönyvének is, hiszen az esszének is beillő bevezetés nemcsak az interjúkészítés történetéről, hanem egyszersmind technikájáról, szemléletéről (a kérdező szemléletéről) és etikájáról is rövid áttekintést ad. A példaként közölt interjúk majdnem kivétel nélkül angolszász lapokban jelentek meg, angolszász szerzők tollából. Amerikai eredetű interjúk dominálnak a könyvben, nem véletlenül, hiszen az Egyesült Államok a szülőhazája ennek a műfajnak, ott keletkezett és onnan terjedt el még a múlt században világszerte. Az "életszerű dialógust" a tömegessé vált iskolázottság és az ezzel párhuzamosan fokozódó betűéhség mellett az az igény hívta életre, hogy a közönség egyre kíváncsibb lett a "jeles személyiségek" életére (nem utolsósorban magánéletére). Az interjú műfajának megszületését 1859-re teszi a könyv, töredékes korábbi kísérletek után ekkor látott napvilágot az első igazi interjú, amely Brigham Young-gal, az amerikai mormonok nevezetes vezetőjével készített Horace Greeley. Az egyházi vezető a poligámia hirdetője volt és kis híján polgárháborút robbantott ki nézeteivel. Ezt az interjút a Marx Károllyal készült dialógus követi, amely kevéssel a Párizsi Kommün bukása után készült. Az interjú műfaji természetének megfelelően a kötetben sok a politikussal készült beszélgetés: Bismarck, Clémenceau, Hitler, Mussolini, Hruscsov, Macmillan, Mao-Ce-tung, szerepel benne, de helyet kaptak a technika (Marconi, Edison), az irodalom (Stevenson, Zola, Wilde, Ibsen, Tolsztoj, O'Neil, Hemingway, Beckett, Nabokov), az építészet (Frank Lloyd Wright), a film (Greta Garbo, Marylin Monroe), a festészet (Picasso) képviselői, sőt popművész (John Lennon) is akad az interjúvoltak között. A könyv utolsó interjúja, habár nemzetközileg ismert énekművésznővel (Galina Visnyevszkaja) készült, politikai pikantériákat tartalmaz, különösen arról, hogy milyen módon üldözte szerelmével Bulganyin, a Szovjetunió akkori miniszterelnöke. - A kötet jó szívvel ajánlható mindenkinek, de érdemes a fiatalok figyelmét is felkelteni iránta, gondolván a jövő újságíró nemzedékére is.

Morvai Katalin - Hölgyválasz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.