Éjfű

Jean Rouaud - Jeles ​férfiak
A ​fonnyadt és kegyes Marie nagynéni még mindig a kis kerti lakban éldegél, a francia autókkal továbbra is akadnak problémák, és Rouaud most is a francia nagypolgári élet egyik leghitelesebb és legfinomabb tollú krónikása. A trilógia első kötete, amely A dicsőség mezején címmel jelent meg, a mesélő anyai nagyszüleinek életét rajzolta elénk, és azt a drámai fordulatot, ahogy az első világháború romba döntötte az apai ág egzisztenciáját. A Jeles férfiak a narrátor apjának, Josephnek a történetét meséli el. Ez a gondoskodó, tevékeny és szeretetteli férfi heti hat napon át porcelánt árulva járja be keresztül-kasul Bretagne-t, hogy a hetediken aztán autóba vágja családját, és kimenjenek a hegyekbe. A közös, nagy túrákon egy szökőkúthoz gyűjtenek köveket, amely azonban már soha sem készül el. Joseph életét ugyanúgy alapjaiban alakítja át a második világháború, ahogy a nagyszülők generációjáét az első. Ez a könyv talán az első kötetnél is elevenebb és gazdagabb, telve szeretetteljes módon ábrázolt abszurditással. Rouaud stílusa elegáns és nagyvonalú, képei pedig teli vannak melegséggel.

Anna Gavalda - Édes ​életünk
Mathilde ​24 éves. Hivatalosan művészettörténet szakos egyetemi hallgató. Valójában a sógorának dolgozik, és a munkája leginkább abban merül ki, hogy álnéven kommentelget különböző honlapokon. A nagyvárosi fiatalok tipikus életét éli. Bulizik, pasizik, lazul. Aztán egyszer elhagy egy tekintélyes összeget, és ez - különösképpen a pénzt megtaláló férfi - megváltoztatja az életét. Yann 26 éves. Bár egyetemet végzett, egy bemutatóteremben dolgozik, ahol kis koreai háztartási robotokat prezentál az érdeklődőknek. Már két éve él együtt a barátnőjével, akivel egyre hűvösebb a viszonya. Egy majdhogynem vadidegen házaspárral kell elbeszélgetnie, hogy rájöjjön, valamit nagyon elrontott az életében. Hogy mi a közös a két párizsi fiatalban? Nem találják a helyüket, és lassan már elmenne mellettük az élet a maga kihívásaival, amikor... Anna Gavalda két - egymáshoz lazán kapcsolódó - kisregénye szórakoztatóan és elgondolkodtatóan szól a 21. századi fiatalok égető problémáiról, két kor- és kórtörténetet nyújtva az olvasónak. Hősei kiútkeresők, vagy nagyobb szavakkal: az élet értelmét kutatják.

Grégoire Delacourt - Vágyaim ​listája
,,Az ​első szerelmes éjszakáinkat juttatta eszembe, azokat, amikor hajnalban azt gondolja az ember, hogy most már akár meg is halhatna, azokat, amelyek nem szólnak semmi másról, megállnak önmagukban, nem ér el hozzájuk semmi, sem a világ zaja, sem a gonoszsága. Aztán idővel ezek a zajok és gonoszságok mégis elérik az embert, és jönnek a nehéz ébredések és a kegyetlen kiábrándulások. A vágyat mindig maga alá gyűri az unalom. Az unalom pedig lebírhatatlan: csak a szerelem enyhítheti. A nagybetűs szerelem, az, amiről mindannyian álmodozunk." A korábban reklámszakemberként dolgozó Grégoire Delacourt Franciaország egyik legnépszerűbb írója. Már első könyve, a L'Écrivain de la famille (Te vagy az író a családban) számos díjat nyert, de a 2012-ben megjelent Vágyaim listája közel félmillió példányban kelt el, színdarab és film is készült belőle. A vidéki kisvárosban élő rövidáruboltost, Jocelyn Gourbette-et egy nap hatalmas szerencse éri: nyer a lottón. Bármit megvehetne magának, amit csak akar, őt mégis az foglalkoztatja, nem éppen most veszít-e el mindent, ami fontos volt számára.

David Foenkinos - Emlékek
_Maga ​olyan szép, hogy soha többé nem akarom látni._ Franciásan frivol humora, bölcs szarkazmusa és fékezhetetlen mesélőkedve David Foenkinost ma az egyik legnépszerűbb szerzővé teszi Franciaországban. Ugyanakkor termékenysége sem lebecsülendő. Eddigi legnagyobb sikerét, az Audrey Tautou főszereplésével filmként is világszerte elhíresült Nathalie második életé-t hamarosan követte az újabb nagy sikerű regény. Az Emlékek éjszakai portásként kallódó elbeszélője írónak készül. A nagyapja halálával induló történetet a szereplők emlékei színesítik. A kisemmizett és öregotthonba kényszerített nagymamáé, aki egy szép napon megszökik – mint kiderül: iskolás évei helyszínére látogat vissza még egyszer, utoljára –, az unokáé, aki a keresésére indul, hősünk katasztrofális házasságból hol depresszióba, hol új szerelembe menekülő, bizarr anyjáé és rémes apjáé… Vajon mire jók ezek az emlékek? És egyáltalán: jók-e valamire? Hősünk mindenesetre gyűjti őket. Az olvasó pedig egy újabb fergeteges Foenkinos-regény erejéig szurkolhat neki, hogy megtalálja végül a választ.

Alice Zeniter - Szomorú ​vasárnap, avagy a semmi ágán
A ​Magyarországon írott Sombre Dimanche (Szomorú vasárnap) a tehetséges fiatal írónőknek járó Closerie des Lilas-díj, a Nevers város díja és a Prix du livre Inter a francia közszolgálati rádió díja után, 2013. június 18-án megkapta az Express című folyóirat olvasóinak díját. A Seress Rezső világhírű dalával azonos című melankolikus családregény annyiban magyar regény, hogy Budapesten játszódik, és több generáció életét mutatja be a második világháborútól, majd az 1956-os forradalomtól a kádárizmuson át napjainkig. A regény tehát párhuzamosan követi végig az ország és a Mándy család történetét, tele magyar utalásokkal, szavakkal, mondatokkal, sőt népdalokkal, dalokkal. A rendszerváltozás egybeesik a főszereplő felnőtté válásával. Figyelemre méltó az író tájékozottsága, műveltsége, az utalások legtöbbje korhű. A megfigyelő (nem a narrátor) optikája egyszerre nyugat-európai és empatikus, már-már magyar (az író magyarul is tanult, az INALCO-n szerzett licenciátust). A francia szellem legjobbjaitól megszokott kritikai igényesség és finomság a rendkívül művelt Alice Zeniter írásmódjára is jellemző. Olyan mű ez, amely az interkulturális kommunikáció legkifinomultabb példái közé sorolható. Francia könnyedséggel ágyaz bele a regénybe a magyar közgondolkodásban túlterhelt történelmi és politikai témákat. A Mándy család a város peremén él (igaz, a Nyugati pályaudvarnál, a sínek mellett), a társadalom peremén, s életük jelentős eseményeit (barátság, szerelem, házasság, csalódás, válás) a regény elején legalábbis úgy tűnik a történelmi változások sem érintik. Az a benyomásunk támad, hogy úgy megy el mellettük a magyar történelem, ahogy a vonatok, anélkül, hogy valaha is felszállnának rá. A regény mégis olyan történetet mesél el, amelyben bebizonyosodik a történelem hatóereje, a családi titkok a posztkommunista ország történelmének titkaival elegyednek, s felsejlik az a belátás, hogy csak a felégetett sínek menti házból a balatoni telekre költözés hozhatja meg a boldogságtól távoli, asszony és férfi nélküli élet szelíd nyugalmát.

Thierry Cohen - Jobb ​lett volna élni
2001. ​május 8-án, az éppen húszéves Jeremy öngyilkosságot követ el, mert Victoria, a lány, akit szeret, eltaszította magától. 2002. május 8-án arra tér magához, hogy Victoria mellette fekszik az ágyban, és fülig szerelmes belé. Valóban meghalt volna? Vagy mégsem? Megint eltelik egy év, amelyről semmilyen emléke sincs, és immár egy kisfiú édesapja. Közben mintha felgyorsulna az idő - az újabb és újabb ébredések után Jeremynek egyre borzalmasabb dolgokkal kell szembesülnie. Mintha az a valaki, akiről Victoria és a barátai mesélnek, nem is ő lenne, hanem egy agresszív, önző fráter, egy igazi zsarnok, aki mindent tönkretesz maga körül. Jeremynek egy olyan élet szálait kell apránként felgöngyölítenie, amelyet nem ő választott, amelyhez semmi köze… és mégis az övé. Vajon van kiút ebből az ördögi körből? A francia Thierry Cohen különös hangulatú könyve, amely elnyerte a rangos Jean d’Ormesson nagydíjat, egy, a holtak és az élők világa között rekedt férfi hihetetlen kalandjaiba vezeti be az olvasót.

Nadine Gordimer - Livingstone ​bajtársai
Varázsos ​afrikai tájak, elegáns polgári otthonok, élénk szórakozóhelyek keretében mozgó nőkkel, férfiakkal ismerkedünk meg a világhírű dél-afrikai írónő novelláiban; angolokkal, afrikanderekkel, zsidókkal, feketékkel. Csendes, derűs, eseménytelen, hétköznapi világba vélünk becsöppenni: flörtök, utazások, pletykák töltik be a szereplők szabad idejét; és egy páratlanul árnyalt, érzékletes művészi ábrázolás folyamatában szinte észrevétlenül érkezünk el minden esetben a drámához, a robbanáshoz, a látszatok mögött húzódó súlyos, kemény valósághoz, amely szorongásra, gyötrődésre, lelki válságra ítéli a Dél-afrikai Köztársaságban az embereket, még legmagánabb életükben is.

Anna Gavalda - Együtt ​lehetnénk
Egy ​ügyefogyott, dadogós, fiatal arisztokrata, egy anorexiás festőnő, egy zseniális, ám fölöttébb morcos szakács, valamint az életből kifelé tartó, emlékeibe visszavonuló nagymama - az élet sodrába beilleszkedni képtelen, magányos emberek. Az arisztokrata megmenti a lány életét, a lány a szakácsot és a bolondos arisztokratát, s együtt megszépítik a nagymama utolsó hónapjait, majd némi bukdácsolás után ők maguk is rálelnek a boldogságra. A helyszín egy hatalmas, kongóan üres párizsi lakás - à la Utolsó tangó Párizsban -, egy bűbájos vidéki házacska, a párizsi elegáns éttermek konyháinak hajszolt mindennapjai, és maga Párizs a nyüzsgő, lüktető életével, megkopott varázsával. Szellemes, könnyed, néhol megrázó történet a szerelem és a barátság felszabadító erejéről, és arról, hogy csak akkor vagyunk szabadok, ha nemcsak adni, hanem kapni is tudunk. Egyedül nem megy, de együtt talán sikerül - erről szól Anna Gavalda új könyve, mely rövid idő alatt óriási siker lett Portugáliától Oroszországig.

Mitch Albom - Hívások ​a mennyből
Egy ​harmincas nőt felhív a nővére. Egy másikat az anyja. A város rendőrfőnökét a fia. Egy vállalkozót elbocsátott dolgozója. Hétköznapi esetek – már ha a telefonhívások élőktől érkeznek. Ám a hívók már több-kevesebb ideje halottak. Ízelten tréfa? De hát a hangjuk! Ennyire lehetetlen utánozni! És azokról a dolgokról, amikről beszélnek, rajtuk kívül senkinek sem lehet tudomása. Sully Harding egykori vadászpilóta döbbenten látja, hogy hétéves kisfia maga is egy játék telefonnal mászkál, abban a reményben, hogy balesetben elhunyt édesanyja talán felhívja. A férfi a bizonyító erejűnek tűnő hívások ellenére is meg van róla győződve, hogy csalásról van szó, és eltökéli, hogy a végére jár a dolognak. Üzenetek a mennyből, vagy egy hús-vér ember mesterkedésének köszönhetőek a felzaklató és egyben vigaszt nyújtó hívások? – erre ad választ Mitch Albom lebilincselő meséje.

Anne-Sophie Brasme - Lélegezz!
17 ​évesen úgy érzi az ember lánya, a világ összeesküdött ellene. Mindent szenvedélyesen él meg: a szerelmet, a szülőktől való elszakadást, a barátságot. Főleg a barátságot. Charlène, a Lélegezz! főhősnője esetében ez az érzés az őrületig fokozódik. Sarah érkezésével, aki pillanatok alatt a legjobb barátnője lesz, a lány újjászületik: végre valaki, aki hasonlít rá, aki megérti, akivel mindent megoszthat. Ez azonban nem tart soká: a barátság rémálommá fajul, ahogyan azt Charlène előre megjósolja. Majd színre lép a gyűlölet, az irigység és a féltékenység. És az érzelmek, a harcok tébolyult kavalkáddá sűrűsödve gázolnak át Charlène fiatal életén. Anne-Sophie Brasme, a jelenleg középiskolai tanulmányait végző szerző alkotása a tavalyi esztendő legsikeresebb francia elsőkötetes regénye volt. "Fogd be, Charlène! Idegesítesz a könyörgéseddel, a gyerekes szeszélyeiddel. Hagyd abba Charlène, bosszantasz. Ne csinálj semmit! Ne gondolkodj többet! Ne élj tovább! Elégedj meg azzal, hogy az enyém vagy."

Javier Marías - A ​szívem fehér
Egy ​öngyilkosság titkáról szól Javier Marías regénye, mellyel a spanyol szerző berobbant a világirodalomba: sorra nyerte a díjakat, s a művet egy szakmai zsűri az elmúlt húsz év egyik legjobb spanyol prózai írásának ítélte. A regény narrátora egy diplomáciai tolmács, aki az őt körülvevő emberek minden gesztusát, rezdülését, szavát hol tudatosan, hol önkéntelenül is "lefordítja" és értelmezi, s közben a házasságáról, a férfi-nő viszonyról, a felelősségről, az idő természetéről töpreng. Ezzel párhuzamosan izgalmas cselekmény is kibontakozik: a főhős-narrátor nem akarja tudni a tragikus igazságot, s mégis, szinte akarata ellenére felderíti családja nagy titkát: hogy miként halt meg apjának első felesége, s hogyan lett öngyilkos a második. Ezt a történetet színezik a cselekménybe beszüremkedő, pikáns, erotikus vagy humoros-szatirikus epizódok, amelyek ugyanazt a témát variálják: valaki, talán csak véletlenül, elmesél egy titkot, a címzettje vagy akaratlan fültanúja pedig kíváncsi, s ugyanakkor menekül is a történet elől, mert fél, hogy a beavatás által ő maga is bűnrészessé válik. Javier Marías szuggesztív, hajszálpontos megfogalmazásokra törekvő elbeszélői stílusával egészen finom lelki rezdüléseket ábrázol, s ugyanakkor feltárja a fordítás-tolmácsolás-értelmezés nehézségeit: az élet történéseit - sugallja - elbeszélésekké változtathatjuk, de maga a valóság mindig kisiklik a markunkból.

Philip Roth - A ​Portnoy-kór
,,Éjjel ​és nappal, munkahelyen és utcán harminchárom éves, de ma is úgy jár-kel a városban, hogy kocsányon lóg a szeme. Kész csoda, hogy egy taxi még nem lapította palacsintává, ahogy délidőben átkel Manhattan főútvonalain. Harminchárom éves, de ha egy lány keresztbe teszi a lábát a metró szemközti ülésén, ma is fixírozni kezdi!` Így vall magáról Alexander Portnoy, ez volna az ő gyógyíthatatlan betegsége, a Portnoy-kór. A főhős azonban egyszersmind kívülről is látja magát, és rendkívül szórakoztató módon, finom öniróniával ecseteli beteges megszállottságát. Azt mondhatnánk, hogy Woody Allenre hasonlít csak hát Philip Roth Woody Allennél sokkal korábban, még 1969-ben alkotta meg ezt a figurát. A regény olyan átütő sikert aratott, hogy a Portnoy-kór az irodalmi körökön kívül is fogalom lett; ma már orvosi szakkönyvekben is előfordul mint szakkifejezés.

Mario Vargas Llosa - Pantaleón ​és a hölgyvendégek
Pantaleón ​Pantoja, a perui hadsereg ifjú századosa a szervezés valóságos géniusza. Legújabb megbízatása azonban minden eddiginél kényesebb: létre kell hoznia egy hölgyvendég-szolgálatot, hogy az Amazonas környéki dzsungelekben szolgáló, a trópusi hőségtől feltüzelt legénység szabályozott és ártalmatlan módon vezethesse le nemi gerjedelmeit. A százados buzgalmának és tudományos alaposságának köszönhetően a hölgyvendég-szolgálat hamarosan a hadsereg leghatékonyabban működő egységévé válik, maga Pantaleón pedig valóságos legenda lesz: az örömlányok istenítik, a katonák hálásak neki, az erkölcs őrei kígyót-békát kiabálnak rá, felettesei pedig döbbent ámulattal figyelik lendületes tevékenységét. Egyedül Pachita, a felesége nem tudja, mit is rejt az a szupertitkos megbízatás, amellyel férjét a babonákkal, vallási fanatikusokkal és széplányokkal teli forró Amazóniába küldték. Pantaleón maga a megtestesült tisztesség (színtiszta ügybuzgalomból személyesen teszteli a szolgálatra jelentkező hölgyeket), de van, aminek még ő sem tud ellenállni: miután kipattan a botrány, s felesége dühösen elhagyja, ideig-óráig szolgálatának legragyogóbb alkalmazottjával, a gyönyörűséges Brazilkával vigasztalódik, s persze rendületlenül vezeti bővülő egységét a mind újabb "munkasikerek" felé. A fergeteges szatíra éppoly meglepő fordulattal ér véget, amilyen eredeti Mario Vargas Llosa regényötlete és amilyen ragyogóan ötvözi a pikáns könnyedséget a modern elbeszélő technikákkal és az erkölcsi kérdések finom ábrázolásával.

Robert Merle - Védett ​férfiak
Robert ​Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak". A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető. A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje. A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé

Theresa Révay - A ​muránói üvegműves lánya
A ​második világháború gazdaságilag a tönk szélére sodorta a több évszázados múlttal rendelkező patinás muranói üvegfújó-műhelyeket. A Grandi-ház örököse, a gyönyörű és tehetséges Livia hadviselt és kiábrándult bátyjával küzd a cég irányításáért. A fiatal lány a háború utáni német megszállásból épp csak kilábaló Metzbe szökik, hogy férjhez menjen szeretőjéhez, Francois Nagelhez, aki egy francia üveggyár tulajdonosa. Az egykori ellenálló Nagel család nem nézi jó szemmel a velencei lányt, aki le sem tudná tagadni, mennyire hiányzik neki a fény és az árnyak városa. Európa egy másik szegletében, az üveggravírozó családból származó szudétanémet Hanna Wolfnak el kell hagynia Csehországot. Egy bajorországi internálótáborban kezd új életet kislányával, az erőszakból fogant Ingével, miközben várva várja a kurszki csata után eltűnt bátyját, Európa egyik legtehetségesebb üveggravírozóját, Andreast. A második világháború sérelmei és fájdalmai, a bűntudat és a büszkeség mély árkokat ástak a három üvegműves család tagjainak lelkébe. Sorsukat mégis összeköti ez az áttetsző és csillogó anyag, ősi titkok hordozója, mely bűvöletbe ejti az embereket. Vajon hogyan áll helyt Livia és Hanna anyaként, nőként és üvegmesterként ebben a férfiak uralta kegyetlen világban?

Anna Gavalda - Kis ​kiruccanás
Simon ​egy vidéki esküvőre indul a feleségével, aki nem felhőtlenül boldog, hogy a férje testvérei is velük utaznak. A két lány, Garance és Lola, teljesen mások, mint ő, és mindent meg is tesznek azért, hogy érezze, sosem léphet be közös titkos világukba. Ám az ezt követő eseményt még álmában sem feltételezné... Amikor megérkeznek és megtudják, hogy a negyedik testvér, Vincent nem vesz részt az unalmasnak ígérkező szertartáson, köszönés nélkül faképnél hagyják a násznépet és Simon feleségét, hogy hármasban abba a kastélyba ruccanjanak, ahol Vincent dolgozik. Életük fordulópontja lesz ez a kaland. Mind a négy testvér érzi, hogy ez a lopott alkalom az utolsó nagy találkozás, mely lezárja a fiatalkorukat. A Kis kiruccanás Anna Gavalda elbűvölő stílusában mesél a gyermekkori kötelékekről, melyek egész életünket meghatározzák.

Arundhati Roy - Az ​Apró Dolgok Istene
Arundhati ​Roy harminchat évesen maradandó regényt alkotott. A siker titka valószínűleg az az egyszerű tény, hogy a könyv remekmű; fülledt érzékiséggel telített, letehetetlen krimi, mely kíméletlen pontosságú képet fest India titokzatos világáról - a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regény egy viszonylag előkelő, kéralai szír keresztény család összeomlását írja le - egy reménytelen szerelem történetét, amely elkerülhetetlen tragédiába torkollik, s mindent és mindenkit magával sodor a pusztulásba. A hősnő, a szépséges Ammu elhagyja részeges férjét, s hazaköltözik családjához, hogy otthon nevelje két gyermekét, a hétéves ikerpárt. Ammu csodálatos anya, akiért rajonganak a gyermekei. Ám vannak olyan pillanatok, amikor titkon fellázad sorsa, a magányra ítélt, önfeláldozó anyuka sorsa ellen, és megszegi a törvényeket, amelyek előírják, hogy kit kell szeretni. És hogyan. És mennyire. A cselekmény körbe-körbe forog a tragédia, a szerelem beteljesülése és az azt követő katasztrófa éjszakája körül: Ráhel és Eszta hol huszonöt év távlatából néznek vissza az eseményekre, hol tehetetlenül sodródnak velük az ismeretlen felé. A megrázó két hét története lassan, csapongva bontakozik ki és éri el a feszültség csúcspontját: a legfontosabb eseményeket az író a könyv utolsó oldalaira sűríti, s addig hagyja, hogy az olvasó izgatottan keringjen a különböző idő- és érzelmi síkok labirintusában.

Jean Rouaud - A ​becsület mezején
A ​könyv mulatságos börleszk jelenetekkel indul. A vaksi, életveszélyesen vezető nagypapa két lóerős Citroënjébe már csak a legbátrabbak mernek beülni. Egy törékeny, madárcsontú nagynéni a fal felé fordítva bünteti a szentek szobrait, ha kéréseit nem teljesítik. De amikor előbb az apa, majd a nagynéni és a nagypapa is meghal, a család élete végleges fordulatot vesz. Az egykori kisfiúban felszakadnak az emlékek, és kibomlik előttünk egy család sorsa visszafelé, egészen az első világháborús lövészárkokig. Ez a végtelen gyöngédséggel és szeretettel megírt regény méltán vált az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb irodalmi szenzációjává Franciaországban.

Hidasi Judit - Április ​út
"Nagyon-nagyon ​tetszett!" - Olvasni jó"Ez a család regénye." - Ekultúra"Teljesen belefeledkeztem." - Zakkant olvas "Még a fájó dolgokat és jó volt olvasni." - Adri könyvmoly Találkozhatsz tizenöt évesen életed szerelmével? A kilencvenes évek elején egy kisvárosban találkozik először Kovács Vera és Csenger Bálint. Mohón és szenvedélyesen szeretnek egymásba, de az élet közbeszól. Tizenöt év múlva újra találkoznak a nyüzsgő Budapesten. Bálint felelősségteljes, de magányos orvossá vált, míg Vera pizzafutárként dolgozik. Vera közel tíz éve szakította meg a kapcsolatot a szüleivel, amikor felbukkan a húga, hogy meghívja az esküvőjére. Vera újra kitárja az ajtaját és a szívét: gyógyulást keres. Ezen az úton barátokra lel, és visszatér az életébe a szerelem is. Így, Bálinttal egymás kezét fogva próbálják feldolgozni egy régi nyár fájdalmas eseményeit. Hidasi Judit csodálatosan felemelő sorozatának első regényéből kiderül, mi történik, ha egy tragédia miatt el kell válnod attól, akit szeretsz. Történet az elengedésről, a gyógyulásról és a család erejéről.

Mario Vargas Llosa - A ​Zöld Palota
Vad ​indulatokkal fűtött, a természet erőivel, egymással és saját ösztöneikkel élet-halálharcot vívó embereket ismerhetünk meg a világhírű perui író először 1966-ban megjelent regényében. A Zöld Palota valójában bordélyház, többnyire ide kerülnek végül azok a bennszülött lányok, akiket a katonák - az egyház együttműködésével - elrabolnak, hogy "megmentsék" a lelküket... A Zöld Palota megalapításának és működésének mitikus-misztikus története azonban csak a szerteágazó, nagyívű cselekmény állandó erotikai és erkölcsi feszültséget keltő magját alkotja; a szerző vissza-visszatér hozzá, miután hőseivel a vad amazóniai tájakon vagy Piurában, a perui nagyvárosban bolyong. És a fülledt őserdőben, a Santiago folyón és a piurai külvárosi negyedekben kibontakozó szövevényes kalandok során egy lázadó és elbukó törzsfőnök, egy leprás élőhalottá süllyedő csempész és egy prostituálttá váló bennszülött lány sorsát kísérhetjük végig évtizedeken át. Látszólag mindenki elbukik, akár hősi, akár aljas, akár erényes utat választ: a Zöld Palota vagy éppen a zöld dzsungel a maga civilizáció előtti törvényeivel minden nemesebb törekvést magába nyel, s az ember itt még akkor sem tud jót cselekedni, ha a céljai humánusak. Ám minden világnézeti pesszimizmusa ellenére Vargas Llosa regényéből valami felemelő vitalitás, valami habzsoló életszeretet, a teljességre törekvés lendülete árad.