A ​visszatért Erdély 1940-1944

Boros E. Zsuzsanna - Szabó Dániel - Parlamentarizmus ​Magyarországon 1867-1944
A ​polgári képviseletre történő áttérést, a dualizmus korának törvényhozását, politikai rendszerét, majd a két világháború közötti időszak parlamenti és pártrendszerének működését mutatják be a szerzők. Választ kap az olvasó arra a kérdésre is, hogy miben különbözött a magyar parlamentáris rendszer az európaitól.

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.

Aczél Endre - Acélsodrony ​- A nyolcvanas évek
Az ​"Acélsodrony" a politika, a szellem, a kultúra, a művészet és a sport közelmúltjának évtizedeibe kalauzolja az olvasót. Ez a kötet a nyolcvanas évekbe. A szó politikai értelmében az 1980-nal kezdődő és 1989-cel végződő évtized fűtött, olykor túlfűtött hangulatú volt. Nem is annyira amiatt, ami a felszínen látszott, mint inkább azért, ami a hidegháború hamuja alatt parázslott. Ebben a kötetben az olvasó a Kádár-rendszer végnapjait követheti nyomon (amelyek sokáig egyáltalán nem látszottak végnapoknak), egyszersmind az egész szocialista rendszer széthullását a Szolidaritás megszületésétől a berlini fal leomlásáig. Feltűnnek benne a kor Magyarországának politikai eseményei és szereplői; a nagyvilágé nemkülönben. De nem hiányoznak a nyolcvanas évtized színházi, művészeti életének és filmkultúrájának jeles alkotásai sem, többekre a gazdag képanyagban csodálkozhat rá az olvasó. Találkozni lehet mindazokkal a művészekkel, alkotásokkal, tudósokkal, akik egy egész nemzedék világlátását formálták. De nem marad ki a sport sem, ugyanilyen metszetben. Ebben a könyvben minden benne van, amit szerintem a múlt század nyolcvanas éveiről tudni érdemes. Vagy tudni kell. Vagy tudni kellene. A benne vázolt kép panoramikus, kaleidoszkópszerű. A mozaikszerűen összeálló történet sokakban, akik maguk is megélték azokat az időket, nosztalgikus érzéseket ébreszthet, a fiatalabbak érdeklődését pedig felkeltheti egy olyan korszak iránt, melyről alighanem keveset vagy szinte semmit sem tudnak. Magyarország és a világ jó negyedszázaddal ezelőtt is élt, lélegzett, alkotott. Ennek beszédes bizonyítéka ez a több mint 180 fotóval illusztrált, színes és eleven stílusban megírt kötet: a nyolcvanas évek története.

Ablonczy Balázs - Trianon-legendák
Trianon ​a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye, amely mély nyomokat hagyott a magyar történeti tudatban és a politikában. A kötet jó kiindulópont lehet mindazoknak, akik az eseménytörténeten túl kíváncsiak a mélyebb összefüggésekre, és értelmezni kívánják a mai közéletben és publicisztikában is rendszeresen felbukkanó hiedelmeket, spekulációkat, legendákat.

Ungváry Krisztián - A ​Horthy-rendszer mérlege
A ​szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti. A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét. A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.

Bryan Cartledge - Trianon ​egy angol szemével
Bryan ​Cartledge ebben a munkájában a magyar olvasó számára újszerű megközelítéssel mutatja be a történelmi Magyarország sorsára végzetes trianoni békediktátumot. Egyrészt széles tablót rajzol a békekonferencián részt vett győztesek érdekvezérelt döntéseinek okairól, s következményeiről, másrészt a sorsfordító eseményeket két magyar politikus életútjába ágyazva ismerteti. Az egyikük a naiv, hiszékeny vezetőt megtestesítő Károlyi Mihály, aki a magyar történelem legválságosabb napjaiban tehetetlenül tűrte, hogy az erőszakos kommunista gépezet maga alá gyűrje az országot. A másikuk Bethlen István, a hazájához hű államférfi példája, aki élete során mindkét diktatúrának, a kommunistának és a nácinak egyaránt útjában állt. Hajtóvadászatot tartott elfogásáért a Gestapo, és szovjet börtönkórházban érte a halál.

Szerb Antal - Utas ​és holdvilág
Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.

Tormay Cécile - Az ​ősi küldött
A ​szerző e regényben a tragikus magyar sors nagyregényét írta meg. A mű a középkori Magyarországon, a tatárjárás korában játszódik. A IV. Béla idején élt Ung, fiatal magyar vitéz lelkében szerelmének tragikus elvesztése és a tatárpusztítás rémségei fölélesztik a kétségbeesés diktálta kötelességtudatot: mindent megpróbálni a hazáért. Megkísérli a magyar ősvallás nyomait fellelni, és a csüggedt magyar népet ahhoz visszavezetni. Kísérlete meghiúsul, belátja tévedését, szerzetes lesz, és megérti, hogy a szenvedéssel Istennek céljai vannak... A kötet az alábbi írásokat tartalmazza: -A csallóközi hattyú -A túlsó parton -A fehér barát

Ismeretlen szerző - Oroszország ​története
A ​szerzők egyként szakítottak a szovjet történetírás idealizáló felfogásával és az emigráns irodalom pamfletszerű tárgyalásmódjával. A hagyományos eseménytörténet helyett a problématörténeti műfajt választották. Az orosz história sajátosságait igyekeztek megjeleníteni, az okok és következmények felkutatásának módszerével. Egy nagy nép és egy erős állam ellentmondásos történelmi kapcsolata, viszontagságos fejlődéstörténete elevenedik meg a könyv lapjain. Egy birodalomé, amely a fennállása során egyformán elkülönült a Nyugattól és a Kelettől. Történelme folyamán hol egyikhez, hol másikhoz került közelebb, ám mindvégig megmaradt sajátosan orosznak.

Wass Albert - A ​funtineli boszorkány
Erdély, ​havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában. Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.

John Lukacs - Budapest, ​1900
John ​Lukacs, az Egyesült Államokban élő kiváló magyar történészprofesszor ezzel a könyvével elsősorban a külföldiek érdeklődését akarta felébreszteni szülővárosa, Budapest iránt, de olyan nagyszerű várostörténetet írt, amely a magyar olvasóknak is maradandó élményt nyújt. „A város és kultúrája” – jelzi a könyv alcíme, hogy ez a Budapest-portré a fizikai értelemben vett leírás mellett a várost benépesítő sok, különféle rendű és rangú ember életét is bemutatja. Mégpedig a századfordulón, 1900-ban, amikor Budapest fejlődésének csúcspontjára és fordulópontjára jutott: Berlin mellett Európa szellemi központjává vált. Itt volt a világ legnagyobb parlamentje, Európa első földalatti vasútja; sorra épültek a pompás, eklektikus épületek; a polgárság prosperált; és színre lépett egy nemzedék, amely az irodalomban, képzőművészetben, zenében hirtelen az európai élre ugrott. Lukacs professzor a történelemszemléletének megfelelő rangsor szerint haladva először a város természeti viszonyait és adottságait írja le, majd a lakosság, a társadalom és a politika kerülnek sorra. Ezután vázolja a szellemi és művészeti élet állapotát és jelenségeit, végül a kevésbé megfogható, ám nem kevésbé fontos szellemi és lelki irányzatok zárják a sort. Ez a mindvégig láttató, érzékletes, sőt olykor költőien ihletett stílusban megírt könyv nemcsak egy város fénykorának állít emléket, hanem méltó helyére állítja Magyarországot Európában.

Gyáni Gábor - Magánélet ​Horthy Miklós korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Ungváry Krisztián - A ​magyar honvédség a második világháborúban
Ungváry ​Krisztián munkája a magyar királyi honvédség hadműveleteit dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a harcászati szempontok ismertetésére. A monográfia a nagy sikert aratott Budapest ostroma stílusában és ahhoz hasonló részletességgel tárgyalja a honvédség harcait külföldön, valamint magyar területen. Ezt egészíti ki az általános helyzet, a tágabb hadműveleti összefüggések, valamint a Magyarországon harcoló nem magyar csapatok tevékenységének bemutatása. A katonai eseménytörténet mellett a szerző fontosnak tartja a polgári lakosság sorsának ábrázolását, a háborús bűncselekmények kérdésének taglalását is. A magyar hadtörténetírásban első alkalommal tárgyalja részletesen az ukrajnai magyar megszállást, valamint az 1. hadsereg harcainak történetét. Előbbi kapcsán elemzi a német megszállási politikát, és a "mozgástér-kényszerpálya" szempontjából mutatja be a magyar megszállás és az ezzel kapcsolatos háborús bűncselekmények kérdését. Magyarország 1944 végétől 1945 áprilisáig a II. világháború fő hadszínterévé vált. A Wehrmacht nem kevesebb mint öt nagyszabású hadműveletet indított magyar területen annak érdekében, hogy visszaszerezze a stratégiai kezdeményezést. Itt vetették be a legnagyobb tömegben a háború legmodernebb fegyvereit. A munkát a honvédség zászlóalj-ezred-dandár-hadosztály szintű alakulatainak regisztere egészíti ki. Külön figyelmet kap az 1944-1945-ös harcok kapcsán a német-magyar erőviszony és a magyar részvétel arányainak tárgyalása, amelyet kéthetes bontásban a bevethető harckocsik, nehéz páncéltörő ágyúk, gyalogzászlóaljak és tüzérütegek adatai illusztrálnak.

Aczél Endre - Acélsodrony ​- A hetvenes évek
Az ​Acélsodrony második kötetében nemcsak a kezdő évszámok változnak 6-osról 7-esre, de minden közelebb van már hozzánk. Azt is mondhatnám, „átnyúló” érvénnyel. Erről a korról a mai középnemzedéknek már eleven emlékei vannak. Szerzőként a hetvenes évek krónikájának megírásakor több bizsergést éreztem, mint az előző kötetnél. Innen valamiképp minden „szólongat”, ahogyan, felteszem, generációm más tagjait is. Ezzel a gondolattal ajánlom az Acélsodrony – a 70-es évek című könyvemet azoknak, akik túljutottak már a hatvanas éveken, és most nem csupán a folytatásra, de testközelibb élményekre is vágynak. Ajánlom továbbá azoknak, akikben a hetvenes évek történéseit olvasva felébred a kíváncsiság: mi volt előtte? Egyszóval ez a kötet kicsit kedvcsináló is – múlthoz, jövőhöz.

Szabó Dezső - Az ​elsodort falu
Az ​elsodort falu szellemi hatása egészen a máig ér. Voltak idők, ami­kor a tiltott könyvek listáján szerepelt. Kevesen ismerik, s többnyire csak a róla kialakult-kialakított fantomkép nyomán, amely termé­szetesen késztetőinek felfogása szerint ilyen vagy olyan értelemben eltorzította a valóságos regényvilágot és írói mondanivalót. Szabó Dezső mindig is legfőbb munkájának tartotta Az elsodort falut, a magyar társadalom egészéről akart benne képet adni, hite szerint e művével egészen új korszakot kezdett a magyar elbeszélő irodalom történetében. Egyszerre törekedett arra, hogy regénye ala­pos szociológiai analízis és a magyar társadalom további fejlődését kijelölő eszmék panorámája legyen. Valóban összegző alkotás, amely számot vet a kiegyezés utáni korszak történelmi tapasztalataival, ki­fejezi a háborúba taszított magyarság szenvedéseit, és előkészíti azt a „magyar forradalmat”, amelyre a háborús összeomlást követő forra­dalmi átalakulásban csalódva Szabó Dezső oly nagyon vágyakozott.

Buzinkay Géza - Magyar ​hírlaptörténet
1848. ​március 15-én este húszezres tömeg szabadította ki fogságából Táncsics Mihályt, ezzel is demonstrálva a sajtószabadság életbe lépését. Az első világháború vesztes befejezése és a forradalmak a cenzúra bevezetésével, a papírfelhasználás korlátozásával, a lapok többségének betiltásával pedig szinte a kiindulópont elé vetették vissza a sajtó helyzetét. A két eseménysor közé eső hetven évben a magyar sajtóélet páratlanul felvirágzott, utóbb is ritkán látható, magas színvonalon működött. A magyar sajtó aranykora a hazai közélet demokratizálódásának egyik fontos fejezete. A sajtó szervezetrendszerét, működésének társadalmi és jogi kereteit, kiadványait és munkatársainak sokaságát mutatja be ez a kis kötet, mely nemcsak a téma tankönyve lehet, hanem tanulságos és szórakoztató olvasmány is.

Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián - Elhallgatott ​múlt
Kötetünk ​az állambiztonság 1956-1990 közötti működésének eddigi legteljesebb összefoglalóját adja. Az jelenlegi társadalmi közbeszéd "ügynökközpontúságán" túllépve munkánk bemutatja az ügyek valós irányítóit és felelőseit is. Ők fényképükkel és életrajzukkal szerepelnek a könyvben. A kötet részletesen, szervezeti egységekre lebontva tárgyalja az állambiztonság szervezetét és vezetőit. Külön hangsúlyt kap a pártirányítás kérdése. A "pártállam" és a "legvidámabb barakk" életének mögöttes és mind ez idáig láthatatlan közegét az egyéni tragédiák sorozatait végigkövető esettanulmányok világítják meg. Szereplőik, a tettesek és áldozatok közül sokan ma is köztünk élnek. A kötet szerzői: Tabajdi Gábor történész, szakterülete a XX. század második felének politikatörténete, valamint Ungváry Krisztián történész, a II. világháború és az állambiztonság történetének kutatója. A Corvina kiadásában 1998-ban megjelent Budapest ostroma című munkája eddig hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg.

Komoróczy Géza - A ​zsidók története Magyarországon I-II.
A ​két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Komoróczy Géza több étvizedes kutatásainak impozáns eredménye e páratlan köny - a hazai zsidóságról eddig nem készült hasonló színvonalú, teljességre törekvő történelmi munka. Illusztrációkkal, fotókkal.

Zsiga Tibor - Horthy ​ellen, a királyért
1919. ​augusztus 8-án Lehár Antal ezredes katonái bevonultak Szombathelyre. Parancsnokuk és politikus barátai megkezdték harcukat IV. Károly, az utolsó magyar király uralmának helyreállításáért. E küzdelemről eddig keveset tudtunk. A legitimisták és szabad királyválasztók fellépése Horthy ellen az európai életben is hullámokat keltett. Dr. Zsiga Tibor kandidátus könyvében eddig ismeretlen adatokra támaszkodva mutatja be az ellenforradalom nyugat-magyarországi központjának történetét. Számot ad a legitimisták, Sigray Antal, Mikes János, Lehár Antal, Beniczky Ödön szervezkedéséről. Megbízhatóan tudósít az ellenforradalmi erők osztrákellenes fellépéséről, Lajtabánság felkelő állam létrejöttéről, a Sopronban megtartott népszavazási eredményekről. A térképekkel kiegészített, sok eredeti dokumentumot tartalmazó, egykorú fényképekkel illusztrált mű hűen tükrözi a legitimisták 1919 és 1922 közötti tevékenységét.

Müller Rolf - Politikai ​rendőrség a Rákosi-korszakban
Mindannyian ​tudjuk még, mit jelentett az ötvenes években, ha valakiről azt mondták: „elvitte egy fekete autó”, ahogy a ma emberének nem csengenek ismeretlenül az ÁVO vagy az ÁVH betűszavak sem… Ezt hallva mindenki tudja: a kommunista diktatúráról, és annak legfontosabb eszközéről, a politikai rendőrségről van szó. Müller Rolf könyve e szervezet történetét dolgozza fel. A második világháború végétől az 1956-os forradalomig kalauzolja el az olvasót, miközben számos közszájon forgó fogalmat tisztáz. Sorra veszi a különböző elnevezések alatt működő titkos nyomozó szerveket, az átalakítások mögött meghúzódó okokat. Elbeszéli az államvédelem évekig első számú vezetőjének, Péter Gábornak az élettörténetét, bemutatja kevésbé ismert riválisát, segítőit, és pozíciójának örököseit. Szemléletes példákat hoz a Rákosi Mátyás és szűkebb köre által gyakorolt „kézi irányításra”, amelynek során még a felejthetetlen helsinki olimpia és a magyar-angol labdarúgó mérkőzés is előkerül. A kötetből természetesen nem maradhatnak ki az ügynökök és a besúgók sem: a hálózat működésén és a titkos technikákon túl az érdeklődő megismerheti azt is, hogy kikből szervezték a hivatásos állományt, bepillanthat mindennapjaikba, és végigjárhatja azokat a helyszíneket, amelyek valamilyen módon a magyar politikai rendőrség legsötétebb évtizedéhez kötődtek.