Miért ​van szenvedés? A ​nagy kérdés Istenhez

Gecse Gusztáv - Bibliai ​történetek
A ​Bibliával kapcsolatos emberi magatartást a végletesség jellemzi. Vannak, akik istennek az emberekhez intézett üzenetének tartják, és vannak, akik badarságok gyűjteményének tekintik. Pedig a Biblia maradandó hatást gyakorolt az emberiség kultúrájára. Európa vallás- ás köztörténete, irodalma, képzőművészete és zenéje érthetetlenné válnék a Biblia ismerete nélkül. Ezért ismerni, olvasni kell a Bibliát, csak az a kérdés, hogy hogyan? Nyilvánvaló, hogy a modern ember nem tudja úgy a kezébe venni e könyvet, mint tévedhetetlen és minden kérdésben perdöntő isteni alkotást. Nem tudja és nem is akarja világnézetét, erkölcsét, tudományát a Bibliához, mint abszolút zsinórmértékhez hozzáigazítani. De tanulmányozhatja úgy, mint olyan emberi alkotást, amelyben legalább egy ezredév vágyai, törekvései, fájdalmai és elképzelései olvashatók, hol egyszerű, botladozó szavakkal, hol pedig költői szárnyalással. A könyv éppen így, emberi műként akarja bemutatni a Bibliát. A közismert szerző nem azt kutatja, hogy a letűnt századok alatt vagy napjainkban ki mit tartott vagy tart erről az írásról, hanem elsősorban azt vizsgálja, hogy mit mond maga a Biblia.

Dave Hunt - A Vatikán árnyékában
A világszerte ismert szerző és előadó, Dave Hunt a kereszténység kialakulását és az utána következő tizenkilenc évszázad eseményeit vizsgálva igyekszik pontos képet adni a történelem egyik legtitokzatosabb szereplőjéről, a Vatikánról.

Széles Tamás - Progresszív ​kommentár Szent Márk evangéliumához
"Tudományos ​teológiai munka helyett olyan könyvet szerettem volna az Olvasó elé adni, mely mer és tud a biblikus tudományokat felhasználva szabadon, kötetlenül, bátran gondolkodni, kérdezni, rákérdezni, fölvetni és válaszlehetőségeket adni, anélkül, hogy bármikor, bármiben doktrinális kényszer alatt állna vagy értelmezéseivel kizárólagos akarna lenni. Ennek ellenére persze mégsem teljesen tudománytalan ez a munka. Igyekeztem a narratív kritika eszköztárával élni. Ez a biblikus szinkron módszer a szereplők viselkedése, a cselekmény irodalmi jellegzetességei, a használt igei időszerkezetek alapján igyekszik fényt deríteni a szerző(k) eredeti szándékára. A sorok között így láthatóvá válik a dráma, a szereplők indítéka és motivációja, az írói eszköztár. A könyvet azoknak ajánlom, akik valóban szeretnék érteni a Bibliát. Mélyen hiszem, hogy Isten előtt a szabadon megértett, elfogadott és megválasztott, a személyesen felismert igazság a kedves, mert az Úr nem behódoló megadást vár az embertől, hanem szeretet-művében való együttműködést, amit nem lehet elérni anélkül, hogy valaki őszintén és nyíltan, gátlások és korlátok nélkül ne nézne teljes őszinteséggel egyszerre a tükörbe és Jézus Krisztus szemébe. Nem fogok tudományos fogalmakkal és kategóriákkal operálni, sem lábjegyzeteket írni, mert olvastatni szeretném a könyvet. Szentségi hangvételt és különösebb komolyságot sem öltök, mert Isten nem szent borzongásra invitál minket, hanem arra, hogy a hétköznapokban megtanuljunk kegyelmi életet élni. A Biblia kézikönyv, egészen úgy, mint egy szakácskönyv, bédekker vagy háztartási könyv. Arra való, hogy kiolvassuk belőle, Isten hogyan képzeli a mi emberségünkben való kibontakozásunkat, hitben való növekedésünket, üdvösségünket Krisztus Urunkban. Ezt a törekvést és elfogulatlan Igazság-keresést kívánom kézikönyvemmel szolgálni, Isten nagyobb dicsőségére." Széles Tamás

Adorjáni Zoltán - Ót ​és újat
"Készítsétek ​az Úrnak útját..." Keresztelő János ézsaiási próféciát újraélesztő igehirdetése az által vált tartalmassá, átütő erejűvé és tömegeket mozgatóvá, hogy nem a teljes újdonság erejével hatott. Így János a régi és nagyon mélyre nyúló gyökerek sarjasztásával vált az áthagyományozás kiemelkedő mesterévé. Ez pedig magának Istennek a módszere volt. Ő Isai régi törzsökéből sarjasztott új termővesszőt. Jézus szintén ugyanezzel a módszerrel hirdette meg még "mesteribb" programját: "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." Minden erőteljesen ható és életeket alapvetően meghatározó új kincs úgy teremtődik, hogy a tradíció javaiból születik friss érték. Kétezer esztendővel ezelőtt az ószövetség és az intertestamentális kor talajából táplálkozó útkészítés, Krisztus fellépése, majd a keresztyén ősgyülekezet új értékeket teremtett a tradíció biztos és mindenki által elfogadott, becses alapjain. Az új értékek létrejötte mindig folyamat; a folyamat pedig a régi és az új kapcsolatáról beszél.

Farkasfalvy Dénes - Bevezetés ​a szentírástudományba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gerhard Lohfink - Jézus ​utolsó napja / Nem a halálé az utolsó szó
Gerhard ​Lohfink (szül. 1934) germanisztikát és teológiát tanult Münchenben és Frankfurtban. 1960-ban szentelték pappá. Három év lelkipásztori munka után Würzburgban folytatta teológiai tanulmányait. 1971-ben teológiai doktorátust szerzett, 1973-ban habilitált az újszövetségi szakon. Ezt követően az újszövetségi tanszék professzora volt Tübingben. Professzori állását 1986-ban adta fel, hogy a müncheni "Integrierte Gemeinde"-ben élhessen és dolgozhasson tovább. A Jézus utolsó napja "sallangoktól" mentesen tárja elénk Jézus szenvedéstörténetének drámai eseményeit. A szerző - ismert bibliakutató - bibliai és korabeli források alapján kísérli meg nyomon követni és felvázolni Jézus utolsó napját, hogy a hit fényében a ma embere is közelebb kerüljön a véres komolyságú nap értelmének megértéséhez. A Nem a halálé az utolsó szó három elmélkedés. Az első arra a kérdésre keresi a választ, hogy ma egyáltalán lehetséges e az emmauszi tanítványok húsvéti tapasztalata, vagy éppen Pascal memoriál élménye. A Hol végződött Jézus mennybemenetele? elmélkedés szembe állítja a lukácsi elbeszélés képek mögött rejlő, valódi jelentését Jean Paul "A halott Krisztus beszédé"-vel. A mennybemenetel hazaérkezés Istenhez, Jean Paul víziójában ellenben Jézus hiába keresi Istent... Döntenünk kell, s a Húsvét erre a személyes döntésre szólít. Egzisztenciális érdeklődésünk a halálra és a halál utánira kérdez: Mi következik a halál után? Gerhard Lohfink harmadik elmélkedése józanul és mértéktartóan fogalmazza meg az emberi létet lényegében érintő választ.

Martin Hengel - Őskeresztyén ​történetírás
„Elsősorban ​arra törekszem, hogy egyrészt megkérdőjelezzem a (…) kutatásban manapság többfelé elterjedt radikális történeti szkepszist (…), másrészt pedig hogy (…) szembeszálljak a történeti – s egyúttal mindig kritikai – módszerek primitív eretnekké nyilvánításával, hiszen ezek nélkül már nem lehetséges az Újszövetségnek sem történeti, sem teológiai megértése.” „Lukácsnak, mint a keresztyénség első teológiai »történészének« a jelentőségét csak akkor méltányoljuk kellőképpen, ha művét komolyan vesszük mint forrást, vagyis ha megpróbáljuk annak kritikai vizsgálatával az általa elbeszélt történetet más források bevonásával és velük összevetve, rekonstruálva újrarajzolni.” „Az őskeresztyén üzenet és a benne elbeszélt történelem összetéveszthetetlen sajátosságához tartozik, hogy (…) megszünteti azt a hallgatóval és szemlélővel szembeni elkötelezettség nélküli távolságot, ami egyébként általános a régmúlt felé fordulás esetén. Az őskeresztyén üzenet ugyanis bevonja a hallgatót és a szemlélőt az egykor Jézusban és Jézussal történtekbe, úgy is mondhatjuk: »Jézus jelenébe«.” (Részletek a műből) Martin Hengel (1926–2009) erlangeni, majd tübingeni teológust világszerte tisztelet és megbecsülés övezte, mint az újszövetségi tudományok, a judaisztika és az ókortudományok kiváló ismerőjét és művelőjét, aki mindezeket a területeket ritka szintézisben tudta szemlélni. Az Őskeresztyén történetírásról szóló tanulmány máig ható fontos kérdéseket jár körbe az újszövetségi történetírással, az Apostolok Cselekedeteivel mint történeti forrással, valamint a történeti-kritikai kutatással kapcsolatban.

Cserháti József - Isten ​a mennyei Atyánk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rózsa Huba - Az ​Ószövetség keletkezése I-II.
A ​Biblia (Ó- és Újszövetség) különböző korokból, különböző szerzőktől vagy iskoláktól származó írások gyűjteménye, amely végérvényesen csak a Kr. u. I. század végén zárult le, de eredete visszamegy a Kr. E. I. évezred kezdetéig, az írásbeliség Izráelben való megjelenéséig. Több írás hátterében álló szájhagyomány még ősibb, és a Kr. e. II. évezredből ered. A Bibliában kifejezésre jut a szerzők egyénisége, társadalmi helyzete és változó történeti körülményeik. Ha ismerni akarjuk Isten bibliai üzenetét, keresnünk kell azokat a konkrét viszonyokat, amelyekben az egyes könyvek létrejöttek. Az Ószövetség keletkezése című munkájában a szerző - a legújabb biblikus kutatások eredményei alapján - ennek az igénynek szeretne eleget tenni. A Törvény - Próféták - Írások - deuterokanonikus könyvek sorrendjében ismerteti az Ószövetség irodalmát. A bibliai szövegek végső kánoni formájából kiindulva, a történetkritikai módszer segítségével tárja elénk a könyvek keletkezéstörténetét. Kifejti az Ószövetség minden időkre szóló vallási üzenetét, de bőséges tájékoztatást nyújt azoknak is, akik elsősorban e kiemelkedő alkotás irodalmi sajátosságai és történeti értékei iránt érdeklődnek. Könyvéért a szerző 1998-ban Scheiber Sándor-díjat kapott.

Farkasfalvy Dénes - Testté ​vált szó I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jacob Kremer - A ​halottak jövője
A ​személyes feltámadás reményét sokan összeegyeztethetetlennek tartják a mai világképpel. Ez azzal függ össze, hogy a Biblia tanítását nem tudják megkülönböztetni a megszokott, korhoz kötött képzetektől, elképzelésektől. Ezért e könyv szerzője megkísérli, hogy a feltámadásba vetett reménnyel kapcsolatos keresztény igazságot nem biblikus szakemberek számára is érthető módon mutassa be. A problematika felvázolása után két fontos szöveg és 34, részben színes kép elemzése következik; ezek tanúsítják: a Biblia üzenetét, amelyet az első századokban nemegyszer másképpen magyaráztak, helyesen értelmezve ma is elfogadhatjuk a halottak jövőjére vonatkozóan az Isten hitelt érdemlő szavának. Jacob Kremer (született: 1924) professzor 1972 óta a bécsi egyetem katolikus teológiai karán az újszövetségi bibliatudomány tanszékének vezetője.

Tarjányi Béla - Újszövetségi ​alapismeretek II. – Jézus örömhíre / Az ősegyház tanítása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kenneth Jones - Jézusi ​példázatok Lukács evangéliumából
Ez ​a füzet Jézusnak a Lukács evangéliumában feljegyzett leghíresebb és legkedveltebb példázatait mutatja be. A könyv végén önellenőrző tesztek találhatók. A Nagy-Britanniában élő Kenneth Jones régóta misszionáriusként szolgálja az Urat.

Imre Ernő - Bibliaiskola ​mindenkinek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hierotheos Vlachos archimandrita - Bevezetés ​a keleti keresztény lelkiségbe
Nagy ​örömére szolgál a kiadónak és a fordítónak egyaránt e kis könyv közreadása. A szerző Hierotheos Vlachos archimandrita (főapát, a könyv megjelenésekor pedig püspök) Magyarországon is ismertté vált az Egy éjszaka a Szent Hegy sivatagába (VS Studio, Budapest, 1997) c. könyvének megjelentetésével. A "Bevezetés a keleti keresztény lelkiségbe" c. könyvével a szerző szeretné bemutatni az ortodox lelki élet alapjait. Igazán tömören összegzi az ortodox egyházi élet körvonalait, újra meghatározva a régóta helytelenül használt vagy értelmezett fogalmakat: praxis (gyakorlat), teória (szemlélődés), értelem (nuos), ész, lélek ápolása stb. Nagy szükség van az ortodox lelki élet alapjának meghatározására, mert ma gyakran hivatkoznak az atyák tanítására. Hiba azonban, ha a fogalmakat, a kifejezéseket nem helyezzük az ortodox hagyomány környezetébe, és ha nem arra építve fogalmazzuk meg azokat. A könyv rövid bevezetést nyújt az ortodox lelkiségbe. A szerzőnek nem célja, hogy átfogóan elemezze a témát. Sokkal inkább ízelítőt szándékozik adni az ortodox egyházi hagyomány területéről, "kis belépőt" oda.

Hans Rohrbach - Természettudomány, ​világkép, hit
Prof. ​Dr. phil. Hans Rohrbach 1903-ban Berlinben született, ugyanott végezte el egyetemi tanulmányait matematika-fizika és filozófiai szakon.1932-ben Göttingenben szerzett filozófiai doktorátust. 1941-46 között a prágai német egyetemen, 1946-tól pedig a mainzi egyetem matematika professzora, majd rektora is, egészen az 1970-ben történt visszavonulásáig. A Biblia intenzívebb tanulmányozásával a berlini város-misszió bibliakörében kezdett el foglalkozni. Miután az evangélium igazságáról meggyőződött, az 1950-es évektől kezdve mint hitvalló keresztyén, tudományos értekezésein túl több tanulányt írt a természettudomány és a keresztyén hit viszonyáról. Sok előadást tartott missziós célkitűzéssel Európában, Észak-Amerikában és Délafrikában. Több evangéliumi mozgalom vezetőségébe választották meg, így elnökségi tagja a német evang. alliansznak; a németországi diákmissziónak (SMD) pedig több mint egy évtizede az elnöke. Jelen könyvében néhány előadásának mondanivalóját foglalja össze, amelyekben a természettudomány és a hit egymáshoz való viszonyát fejtegeti a Szentírás alapján. A becsületesen kereső, a hit kérdései elől alapvetően nem elzárkózó embernek a törekvése csak az lehet, hogy a kételyeket és a megértés nehézségeit legyőzze. Ebben szeretne ez a könyv az olvasó segítségére lenni.

Ismeretlen szerző - Civilizációk ​és vallások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kereszty Rókus - A ​kereszténység más világvallások között
Napjainkban ​a keresztény, azon belül a katolikus hitvédelmi könyvek iránt rendkívül megnőtt az érdeklődés. Ez egyfelől annak köszönhető, hogy a nagy világvallások egyre inkább teret hódítanak Európában és hazánkban, másfelől az emberekben egyre erősebb a vágy, hogy szembenézzenek az élet alapvető kérdéseivel, de kielégítő válaszok híján gyakran elbizonytalanodnak a vallási sokrétűség útvesztőjében. Kereszty Rókus apologetikája – a klasszikus módszert követve először filozófiai síkon bizonyítja a „Transzcendens Értelem” létezését, majd bemutatja a nagy világvallásokat, összehasonlítva azokat a kereszténységgel. Végül ez alapján bizonyítja a keresztény hit igazságát, s mindezt a II. Vatikáni Zsinat tanításainak megfelelően: bemutatva a vallások közötti párbeszéd lehetőségét és feladatait, ugyanakkor felhívva a figyelmet az Egyház missziós küldetésére a más vallásúak között. „Könyvemben azt igyekszem bebizonyítani, hogy a kereszténység Isten válasza az egyetemes emberi istenkeresésben, valamint azt, hogy ez a válasz az ember számára érthető szavakban, és az emberi történelemben megmutatkozva érkezik.” Kereszty Rókus

Ismeretlen szerző - Szent ​Biblia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

David Flusser - Jézus
"....E ​könyvet mindenekelőtt azért írtam meg, hogy megmutassam: lehetséges megírni Jézus élettörténetét. Bizonyos, hogy több értesülésünk van a kortárs császárokról és egyes római költőkről, de Josephus Flavius zsidó történész és talán Pál mellett Jézus az az ótestamentum kora utáni zsidó, akinek életét és nézeteit a legjobban ismerjük......"...