A zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” – a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! – háborog a kultuszminiszter. Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”
Kapcsolódó könyvek
Szabó Magda - Abigél
Ginával, Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit - méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon? Szabó Magda lebilincselően izgalmas és bravúros megoldású új regényét Loránt Lilla rajzai díszítik.
Kertész Erzsébet - Szamóca-lányok
Kertész Erzsébetet elsősorban híres nőalakokról írott életrajzi regényei tették népszerűvé az ifjúság körében. A mai fiatal lányok jól ismerik és szeretik a Csíkos könyvek sorában megjelent műveit, de ma már kevesen juthatnak a tizenöt évvel ezelőtt megjelent Kaland a Szamócában című regényéhez, amely nem történelmi személyekről, hanem kislányokról szólt. Ennek a nagy sikerű, vidám regénynek átdolgozott kiadását nyújtjuk most át a mai tizenéves lányoknak, akik sok mindenben magukra ismerhetnek, amikor a négy nyolcadik osztályt végzett jó barátnő első munkával töltött szünidejének krónikáját olvassák. Az otthonuktól először távol került kislányok a Balaton-parti Szamóca üdülőben már nemcsak a munka örömével ismerkednek, hanem a felnőttek világával is. Itt bontakozik első kamaszszerelmük, s itt teszi próbára kislányos hiúságukat az első csalódás. Kertész Erzsébet szórakoztató lányregényét Jurida Károly illusztrációi teszik még vonzóbbá.
Kertész Erzsébet - Csipkebolt Brüsszelben
Podmaniczky Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye.
Kertész Erzsébet - A fejedelemasszony
Mindnyájan őrzünk képet magunkban II. Rákóczi Ferenc anyjáról, Munkács várának hős védőjéről, Zrínyi Ilonáról. A régebbi életrajzok kissé idealizálták alakját, így igazi lénye, érző, vívódó személyisége ismeretlen maradt. Élete valóságos regény, de korának legtöbb asszonyával ellentétben nem sodródott az eseményekkel, hanem igyekezett irányítani. Céltudatos, határozott jellemének kialakulásában döntő szerepe volt családi környezetének: nagybátyját, a költő és hadvezér Zrínyi Miklóst tekintette eszményképének. Politikai meggondolásból lett I. Rákóczi Ferenc felesége, ez vitte őt a szelíd adriai tájról az ország zordabb, északkeleti részébe, először Zboróba, majd Munkácsra. Szervezői és vezető adottságai leginkább Munkács védelme során mutatkoztak meg, amikor második férjétől, Thököly Imrétől, a törökök oldalán harcoló kuruc királytól elszigetelten lelket tudott önteni embereibe, és három esztendőn át dacolt az osztrák túlerővel. De nemcsak politikus volt, hanem gyermekei érdekeit szem előtt tartó anya és szerelmes nő, hűséges feleség, a nélkülözéseket bátran, méltósággal tűrő, kora és talán az egész magyar történelem egyik legnagyszerűbb asszonya.
Szabó Magda - Születésnap
Mennyi mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.
Kertész Erzsébet - Kaland a Szamócában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kertész Erzsébet - Szendrey Júlia
Kertész Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A "feleségek feleségét" komoly zene- és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác, a nagy hatalmú jószágigazgató kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. Kertész Erzsébet lebilincselő regényét kitűnően egészítik ki Keserű Ilona rajzai.
Johanna Spyri - Heidi
Az ifjúsági irodalomnak vannak nemzedékről nemzedékre olvasott, örökéletű művei. A múlt században élt svájci írónőnek, Johanna Spyrinek Heidije ilyen "örök" lányregény. Főhőse egy svájci kislány, aki a maga egyszerű jóságával, tiszta szívével nemcsak megállja a helyét árvaságában, hanem szeretetével és életörömével megváltoztatja maga körül az embereket. A napsütötte havasi legelők ragyogásában, ahol szegénységgel, betegséggel, magánnyal küszködő emberek viselik nehéz sorsukat, Heidi embersége, bizalma és hite megteremti az erény és jóindulat szép rendjét.
AZ életszeretetnek és humanizmusnak ezt a kivételesen szép eposzát ma sem lehet meghatódás nélkül olvasni.
Szabó Magda - Álarcosbál
A nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára... Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt.
Kertész Erzsébet - A három Róza
Amikor Jókai Mór az anyai átok ellenére feleségül vette Laborfalvi Rózát, annak már volt egy tizenharmadik évében lévő törvénytelen lánya, akit ugyancsak Rózának hívtak. Az új "Jókai" kisasszony szeszélyes, elkényeztetett gyermek volt, fiatal lány korában pedig makacs, fékezhetetlen teremtés. Az ő törvénytelen lánya a harmadik Róza, akit anyja halála után Laborfalvi kérésére Jókai örökbe fogadott. A harmadik Rózából Feszty Árpádnak, a körkép festőjének felesége lett. Laborfalvi halála után a házaspár együtt élt Jókaival. A harmonikus viszony akkor szakadt meg, amikor Jókai feleségül vette Nagy Bellát, a nála ötvennégy évvel fiatalabb színésznőt. Jókairól és a három Rózáról szól a népszerű írónőnek ez a nagyrészt ismeretlen életrajzi adatokat feltáró, de romantikus elemekben is bővelkedő igaz regénye.
Kertész Erzsébet - Titkos házasság
Fordulatokban gazdag, lebilincselő olvasmányt tart kezében a kedves olvasó. Nem csoda, hiszen a történetet maga az élet írta: Mikszáth Kálmánnak, a magyar kritikai realizmus atyjának különös házasságát írta meg ebben a regényében Kertész Erzsébet. A könyv igazi főszereplője mégsem Mikszáth, hanem Mauks Ilona, akinek sorsát gyermekkorától végig követhetjük, megismerve a kor vidéki társadalmának szokásait és életét. Kettőjük történetéből semmilyen romantikus elem nem hiányzott, hiszen Mikszáth megszöktette a menyasszonyt, titokban házasodtak össze, majd elváltak - de évek múltán ismét összekötötték az életüket. Mauks Ilona visszaemlékezéseit és levelezését is felhasználta az írónő, izgalmas könyvéből hiteles benyomásokat szerezhetünk a kor irodalmi életéről is.
Halasi Mária - A lépcsőháztól balra
A lépcsőháztól balra van egy régi mosókonyha: mesebirodalom a gyerekek számára. Itt nem kell elrakni a játékokat, itt lehet lármázni, rohangálni, falra firkálni. Külön világ ez: nem a felnőtteké, a gyerekeké. Itt verődik össze a kicsi csapat: Zsuzsi, Karcsú Peti, Eta meg Sóki. Mi történt attól a naptól kezdve, hogy a gyerekek felfedezték és megszállták ezt a zugot, mi történt addig, amíg birodalmuk kapuján megjelent egy nagy, rozsdás vaslakat, mely elzárta előlük a gyermekálmok, játékok korát...
Thury Zsuzsa - Mostohatestvérek
Nem könnyű dolog mostohatestvéreknek összeszokni, még akkor sem, ha hasonló környezetből származnak. Hát még két olyan különböző természetű és neveltetésű kislánynak,mint az elkényeztetett, beteges Örvös Lilla és a vidám, talpraesett Kis Teri. Vajon mi történik a visegrádi nyaralóban, ahol a két nagymama és a két kislány kényszerű közös vakációját tölti? Erre ad feleletet Thury Zsuzsa kitűnő, lélektani feszültségű regénye.
Beczássy Judit - Piri
"Ismersz, tudhatod, hogy nem a világba beszéltem, amikor azt mondtam, hogy nem megyek férjhez. Az ellenségem sem foghatja rám, hogy nem volt kiben válogatnom, bár a kínálat erősen kihívta bírálatomat, és alakította a férfiakra vonatkozó véleményemet. Aladárról (a jogászról, aki a sok képeslapot küldte a képzőbe) tudsz, róla kár több szót vesztegetni. A sors különös kedvezése volt Apa áthelyezése, mert akkor még zsenge emberismeretemmel képes lettem volna két évig várni rá, és csak azután verni a fejemet a falba. A főhadnagyról éppen eleget tudzs, hogy megértsd, milyen őszinte volt férjhez nem menési elhatározásom. ezek után jött - Jani. Nem állíthatom, hogy szépeket mondott, és azzal vett le a lábamról. Még egy ártatlan bókot sem kaptam tőle soha, se virágot, se éjjelizenét. Nem mondta, hogy nem tud nálam nélkül élni - talán ezért... És egyszer, persze otthon, a kapuban, se szó, se beszéd, csak megkérte a kezemet..." Beczássy Judit regénye végigkíséri Pirit életútján, az első világháború előtti években, míg révbe nem ér: férjhez megy ahhoz a bizonyos rokonszenves, komoly, fiatal mérnökhöz, aki - látszatra - még udvarlónak sem való.
Ezt a regényét, melyet az ifjúságnak szánt, 1961. február 1-én fejezte be. És február 20-án meghalt. Bár nem volt fiatal, mégis váratlan és fájdalmas volt az elmúlása. Beczássy Judit tele volt derűvel és optimizmussal, szerette az életet és most már nincs többé. A beszédes ajkak elnémultak, a toll kihullott szorgalmas kezéből. A mély emberi együttérzés, a gyengék, szegények és elesettek iránt érzett mély rokonszenve írásainak alaphangja. Cikornyátlanul, világosan írt, közvetlen hangon, póz nélkül, teljes odaadással és felelősséggel. Emlékét és munkásságát megőrzik szép és maradandó értékű könyvei. A felszabadulás után három ifjúsági regénye jelent meg: a Marika, az Egyszer vagyok fiatal és ez a legújabb, életének utolsó műve, melyen szinte még érzik kezének melege, a Piri. Ebben jórészt a saját ifjúkorát írta meg. Aki ezt a könyvet elolvassa, közelebb jut hozzá és még jobban szívébe zárja.
Sohonyai Edit - Szerelemlék
Az ifjú írónő első regényének, a Macskakörömnek hőse, Mészáros Zsófi pattanásos bakfisból valódi nagylánnyá serdül. Osztálya, az I. A, a suli legtrehányabb bandája, akivel örökké csak baj van, barátságbomlasztó viszontagságok után harmadik-negyedikre mégiscsak jó közösséggé formálódik. S noha Zsófink a ballagáskor is csak a celofánon átszúró rózsatüskét érzi, az a tüske alighanem mélyebbre bök. Hősnőnknek csak a külseje változik - előnyére -, eredeti humora, frappáns helyzetlátása és kamaszos érzékenysége szerencsére változatlan. Talán ezt szereti meg benne annyira az "igazi", a "nagy Ő" (vagyis akit a tizennyolc éves Zsófi a napló írásakor éppen annak gondol).
Jean Webster - Nyakigláb Apó
___A Hosszúlábú apu című sikeres TV-sorozat regényváltozata.
___Ez a szellemesen megírt könyv egy árvaházban felnőtt lány életét és szerelmét mutatja be. Hogyan ismerkedik az árvaházon kívüli világgal, milyen baklövéseket követ el a valódi életben, és hogyan tud beilleszkedni. Egy ismeretlen jótevő segíti sorsa alakulását, akinek Judy csak árnyképét ismeri - azért hívja "nyakigláb apó"-nak. (Sic!) Neki ír beszámolókat az iskolai életről, társairól, szerelméről. Vajon ki ez az ismeretlen?
___A titokzatos és humorral átszőt (sic!) regény biztosan kedvelt olvasmánya lesz a "könyvfalóknak".
Thury Zsuzsa - A tűzpiros üveggömb
A regény egyik főhőse egy édes, kicsi lány, akit elszakít szüleitől a történelem, de mindenütt mindenki szeretettel veszi körül.
A másik Kabai Erzsébet, csaknem felnőtt nő. Ellentmondásos egyéniség. Saját és társai egyhangú, csaknem szürke életét gyakran pezsdíti fel különc magatartásával. Tüskés modora részben felvett póz, részben hányatott sorsának következménye.
Amióta az eszét tudja, árva, nincsenek rokonai, nincs otthona. Mégis újra és újra elfogja a gyötrő érzés, hogy volt időszak, amikor ő boldog volt és szerették.
Hol? Mikor? Arra nem emlékszik.
Meg Cabot - A neveletlen hercegnő naplója 10. - Mindörökké hercegnő
A 10. kötetben Mia elég hosszú kihagyás után jelentkezik újra: másfél évig nem volt ideje a naplójára, mert a REGÉNYÉN dolgozott. Most viszont befejezte (igaz, senki sem akarja kiadni), és újra naplót ír - szüksége is van rá, mert az élete már megint felkavarodott. Pár napon belül érettségizni fog, ráadásul be fogja tölteni a tizennyolcadik életévét, és ennek örömére Grandmère fergeteges partit rendez a modern világ minden hírességének részvételével. És ha ez nem lenne elég bonyodalom, Michael visszatért Japánból, és milliomos lett belőle. J.P. ugyan nagyon kedves, de határozottan különösen viselkedik. Mia papája vesztésre áll a genoviai választásokon, a közvéleménykutatásokban ugyanis René herceg toronymagasan vezet. És ha még ez sem lenne elég, Mia az elmúlt időkben meglehetősen ingatag kártyavárat épített maga köré kisebb-nagyobb hazugságokból, amely most összedőlni készül.
Gergely Márta - A mi lányunk
A regény 1918-19-be vezeti vissza az olvasót. Színhelye egy nagy múltú, jellegzetesen dunántúli város. Itt lakik a könyv ifjú hősnője: a tizenkét éves Jakab Zsófi; nem a Belváros kosaras ablakú, előkelően zárkózott házainak egyikében, hanem kint, a város szélén, a hepehupás Ótemető utcában. De Zsófi azért gyakran megfordul a Belvárosban is, hiszen - szegény proletár kislány létére - az apácákhoz jár polgáriba. Zsófi szépre, jóra sóvárgó lelkét vonzza a gazdagok világa, mely annyival szebbnek, jobbnak tűnik a szemében, mint a magafajta szegények nyomorúságos élete. Azért tanul, hogy egyszer ő is olyan finom és művelt lehessen, mint a gazdagok, s az oltár előtt térdepelve, könnyekkel a szemében könyörög szíve alázatosságáért. Hiszen az a legnagyobb hibája - legalábbis Mater Marcella szerint -, hogy nem elég alázatos! Zsófi azonban hiába igyekszik, hiába tanul, eljön a nap, amikor Mater Marcella sátánnak bélyegzi őt, s kitiltják az iskolából. Nehéz próbatétel ez Zsófi számára. Minek éljen, ha nem tanulhat tovább, ha nem válhat különbbé, mint a többiek? A választ - sok tízezer hasonló sorsú munkásgyerekkel együtt - Jakab Zsófi is a születő Tanácsköztársaság új eszméitől kapja meg. Hogyan ismerkedik meg Jakab Zsófi a szegények igazságával? Hogyan alakul sorsa mint "munkásiskolásé"? Hogyan válik belőle a mi lányunk, aki a Tanácsköztársaság bukása után is megmarad azon a becsületes úton, melyet egy életen át követhet - erről szól Gergely Márta fordulatos, finom lélekrajzokban és erőteljes képekben gazdag új írása.
Erich Kästner - A két Lotti
Melyik gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, és rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtása - erről szól A két Lotti könnyes-vidám története.