Iskolák?!?! Gyerekek, ​szülők és tanárok

Kaptay Márta - Gyerekszáj
Nyitott ​füllel élni az életet - nem is kell hozzá több... Nyitott füllel és nyitott szívvel; csak hallgatni, hallgatni a gyerekek csivitelését, mélyen beszívni, belélegezni, hagyni, hogy átjárjon, és élni, élni, élni... egy kicsit gyerekként... Csak be nem zárni azokat a felnőtt füleket, gyermekire kerekíteni a felnőtt szemeket, és máris kitárul a világ! Máris mellbe vág, hogy a felhő ma jókedvű elefánt alakú, és hogy a bolt igazából egy nagy kalandpark. Talán még a főnökünkben is meglátjuk végre az álruhába bújt jótevőt, de ha mégis inkább gonosz varázsló, akkor is mesehős, szegény, és ő is csak a maga csatáját vívja. Megérezni egy bújócska örömét. Lélegzet visszafojtva rejtőzködni egy kabát alatt, amiből pedig kilóg kezünk-lábunk. Hinni, őszintén hinni, hogy biztos a rejtekünk. Örülni, hogy nem találnak meg. Örülni, hogy megtalálnak. Örülni, hogy újra bújhatunk. Örülni, hogy újra kereshetünk. Megint nem megtalálni a másikat, pedig nyikorog tőle a szekrényajtó, ahogy ki-kiles. Magától értetődőnek tartani, hogy a nap azért süt hétágra, mert épp hét sugara van. Játékok nélkül is a legteljesebben játszani.

Vekerdy Tamás - A ​pszichológus újra válaszol
Gyerekekről, ​felnőtteknek "Én azt hiszem, hogy az igazán jó válaszok - ha vannak ilyenek - nem a receptek, hanem azok, amelyek tovább kérdeznek, és netalán újabb kérdéseket hívnak elő az olvasóban. Mert azt hiszem, hogy a kérdező ember van igazán közel a dolgok áramához, és nem a válaszoló ember; különösen nem az, aki azt hiszi, azt képzeli magáról, hogy ismeri a helyes - netán egyedül helyes - válaszokat."

V. Kulcsár Ildikó - Fiús ​anyák kézikönyve / Lányos apák kézikönyve
Különös ​könyvet tart a kezében kedves Olvasó. V. Kulcsár Ildikó két könyvet írt egy kötetben. Az egyiket fiús anyáknak, nagymamáknak és nem utolsósorban anyósoknak, a másikat lányos apáknak, nagypapáknak és apósoknak szánja. A Nők Lapja egyéni hangú szerzője - nemcsak újságíró, tanár, családi mediátor, hanem ötgyerekes anyuka is, aki már négy kisfiú és egy kislány unokával dicsekedhet - a szülő-gyerek kapcsolatról, az éltető vagy fojtogató szeretetről, a generációk harcáról és vágyott békéjéről mesél a tőle megszokott humorral és szomorkás mosollyal. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitűntetett szerző hiába készített számtalan interjút neves-ismert emberekkel, sőt, koronás főkkel is, elsősorban a hétköznapi emberek iránt érdeklődik. Az foglakoztatja, hogy miként tesszük egymást boldoggá-boldogtalanná, és hogyan lesz a család védelmet adó menedék vagy földi pokol. Elolvastam V. Kulcsár Ildikó könyvét, és napsugarassá vált a világ, írta a Kossuth-díjas költő, Baranyi Ferenc a szerző egy korábbi művéről. Ezúttal is lesz napsugár.

Janikovszky Éva - Örülj, ​hogy fiú!
Van, ​amit az ember előre megérez. Különösen akkor, ha babát vár. Nem is akartam előre megtudni, hogy mi lesz, mert nekem csak lányom lehet. És az az érdekes, hogy amikor meghallottam, hogy én most már igazán anyuka vagyok, és kisfiam van, eszembe sem jutott, hogy lányt akartam, csak annak örültem, hogy végre megszületett és egészséges, és amikor fölsírt, tudtam, hogy csak ő lehet a mi gyerekünk. Hogyan is lett volna lány, mikor fiú!

Nyulász Péter - Miazami
Szereted ​a találós kérdéseket? És a verseket? Akkor ez a könyv neked való! Sokat fogsz nevetni, de tanulni is. Megismerheted belőle a természet, a közlekedés, az állatvilág és az emberi környezet fontos fogalmait, szavait. Ha elsőre nem jut eszedbe a válasz, ne add föl! Nézd meg jól a rajzokat, és máris kitalálod a megfejtést!

Kádár Annamária - Mesepszichológia ​2.
A ​Mesepszichológia első részében a mese szerepére, az életkori sajátosságoknak megfelelő meseválasztásra és a mese érzelmi intelligencia fejlesztő hatására koncentráltam. A második részben a szülő-gyermek kapcsolat útvesztőit, azokat a "kényes" nevelési helyzeteket veszem górcső alá, amelyekben csak a hiteles szülői jelenlét hozhat valódi megoldást. A mese ugyanis az én megközelítésemben nemcsak népmesét és műmesét jelent, hanem a saját életmesénket is: azt a történetet, amelyet önmagunkról, gyökereinkről, hitvallásunkról, álmainkról és céljainkról, félelmeinkről és fájdalmainkról, kudarcainkról és győzelmeinkről mondunk el önmagunknak és a gyermekünknek. Ezt ráadásul nemcsak este vagy az erre szánt pillanatokban, de folyamatosan meséljük, sokszor szavak nélkül is - a jelenlétünkkel, viselkedésünkkel, önmagunkhoz, az emberekhez és a világhoz való hozzáállásunkkal. Szülőként, pedagógusként a nevelés során is a magunk történetét meséljük. A szabályok, határok kijelölése és betartatása; a motiválás; a problémamegoldás kérdéseiben történő választások mind rólunk, a mi világképünkről szólnak. Tetteinkkel meséljük el, hogy miben hiszünk, miért küzdünk, mi az, ami továbbvisz a nehéz helyzetekben - és azt is, hogy mikor adjuk fel. Bár egy-egy nevelési probléma kapcsán legtöbbször a gyermekünk viselkedésére fókuszálunk, azt szeretnénk megváltoztatni, rólunk mesél az is, hogy melyik az a konfliktushelyzet, ami drámai feszültséget okoz bennünk, és az is, hogy mit kezdünk vele. A gyermek bámulatos pontossággal mutat rá arra, amin dolgoznunk kell, a vele kapcsolatos nehézségek jelzések - és egyben lehetőségek is a továbblépésre. Felhívják a figyelmünket arra, hogy miben kell változnunk, fejlődnünk. Igen, ha engedjük, gyermekünk átírja a történetünket - és ebben a folyamatban mi válunk tanulóvá. Második könyvemben túlnyomórészt azokról a nevelési kérdésekről írok, amelyekkel kapcsolatban a legtöbbször kértek tőlem tanácsot az elmúlt évek során, és igyekszem megmutatni azt is, hogy miként jelennek meg ezek a helyzetek a mesékben. Korcsoportokra és témakörökre lebontva ajánlok olyan, valóban magas színvonalú, magyar és külföldi szerzők által írt meséket, melyeknek meggyőződésem szerint jó hasznát vehetjük a problémák megoldásában. A kötet tíz újabb, általam írt érzelmi intelligencia fejlesztő mesét is tartalmaz a 4-9 éves korosztály számára. Nagy kedvvel folytattam Lilla és Tündérbogyó történetét, akik számos újabb kaland során fedezik fel a külső és belső világot.

Gárdonyi Géza - Ida ​regénye
Minden ​egy hirdetéssel kezdődött: _Férjhez adnám a lányomat művelt fiatalemberhez, akinek foglalkozása vagy hivatala hacsak kissé is úri, de nem iszákos, nem kártyás és ép, egészséges. A lányom móringja most 300 ezer korona készpénzben. Később örökség ennél is nagyobb, talán milliókra is rúgó._ A szabados életet élő Ó Péter borkereskedő mielőbb szeretne megszabadulni a zárdából nemrég hazatért lányától. A pénz nem számít, így elhatározza, hogy a jelentékeny hozomány ígéretével kerít férjet Ida számára. Jönnek is a kérők tucatszám: villás bajszú katonatisztek, cilinderes fiatal- és kevésbé fiatal emberek. Az apa választása a festőművész-újságíró Balogh Csabára esik, akinek sürgősen pénzre van szüksége. A kényszer szülte házasság szigorúan üzleti alapokon köttetik - az esküvő előtt Ida és Csaba megfogadja: a külvilág felé eljátsszák a boldog ifjú párt, míg egymás számára idegenek maradnak, és egy év elteltével megszabadulnak kötelékeiktől. A fiatalok ártatlan titkokkal terhelt múltja számos félreértéshez vezet, ígéretüket azonban egyre nehezebb megtartaniuk. 1918 körül új "műfaj" bukkant fel a pesti lapok hasábjain: a házassági hirdetés. Ez ihlette meg Gárdonyit is, aki 1920-ra megírta ezt a lélekmelengető regényt két tiszta szívű, egymásra szemérmesen pillantgató fiatal lassan kibontakozó szerelméről.

Janikovszky Éva - Már ​óvodás vagyok
"Amikor ​Dani először ment óvodába, nagyon örült annak, hogy már óvodába mehet, csak még annak nem tudott eléggé örülni, hogy ott is kell maradni." Mert így van ez, hogy az ember örül is meg nem is. Akkor is így van, ha az ember történetesen még kicsi. Hiszen nagyszerű dolog az - rang és tisztesség! -, hogy valaki már óvodás! Viszont mégiscsak: nincs ott Anyu, csak az óvó néni, idegen a hely, idegenek a gyerekek, és nem lehet hazaszaladni. Hát így kezdődik. De szerencsére felülkerekedik a kiscsoportosban is az "óvodásöntudat" - és ezzel elkezdődik az óvodai élet, a maga mindennapi kis történéseivel, örömeivel és szorongásaival. Janikovszky Éva vidám, okos, nagy gyermekismeretre valló könyvét - amely számos külföldi kiadást is megért - Réber László derűs, színes illusztrációi egészítik ki.

Lakatos István - Óraverzum ​- Tisztítótűz
Óraverzum. ​Ősi, gigászi gépezet, fogaskerekek hajtotta, mechanikus naprendszer. Mirkó, Seon királyának fia többnyire magányosan múlatja idejét a Fellegvár titkos folyosóin csatangolva. Egyetlen barátja a szórakozott, ám talpraesett nagynénje, Szaffi, aki szabadidejében hihetetlen masinákat bütykölget. A hétköznapok azonban izgalmasabbá válnak, amikor gőzhajók jelennek meg Seon egén. Szerte az Óraverzumból sereglenek a bolygóra, hogy megtekintsék az évszázad látványosságát, a légfelléreknek nevezett óriási lények vonulását. A betegeskedő Mirkót a felfordulás elől nagynénje egy szedett-vedett komédiás társulat rozzant hajóján a Holdra küldi, a nagyapjához - csakhogy a bolygót mozgató szerkezettel valami nincs rendjén, így könnyen lehet, hogy ami izgalmas kalandnak indult, lidércnyomássá változhat. Lakatos István, Az Év Gyermekkönyve díjat nyert Dobozváros szerzője ezúttal is bebizonyítja, hogy fantáziája kimeríthetetlen. Második regénye egyaránt szól gyerekhez és felnőtthöz, mesél családról, kiüresedett emberi kapcsolatokról, eltemetett titkokról - mindezt sziporkázó humorral és sok-sok kalanddal.

Singer Magdolna - Áldatlan ​állapot
Singer ​Magdolna könyve remélhetően megtöri azt a csendet, ami a rendellenesen fejlődő magzatok sorsának alakulását veszi körül. A reménnyel, örömmel, boldog várakozással teli áldott állapotból a várandós anya mély örvénybe zuhan, nincs kapaszkodó, segítség, támasz. Áldatlan állapot ez, szorongásokkal, kétségekkel, félelmekkel terhelt. A „modern taigetoszi” történetek feltárják a magzati diagnosztika örvendetes fejlődésének árnyoldalát is, átérezhetjük, milyen sors vár azokra a szülőkre, akik e fejlődés áldásának köszönhetően „időben” megtudják, hogy gyermekük rendellenesen fejlődik az anyaméhben. Sem a társadalom, sem az egészségügy nincs felkészülve ennek a kegyetlen élethelyzetnek a kezelésére. A szülők nem, vagy alig kapnak segítséget attól a pillanattól kezdve, amikor közlik velük a letaglózó hírt leendő gyermekük gyógyíthatatlan betegségéről. Olyan anyák is megszólalnak a kötetben, akik megváltak gyermeküktől, de szörnyű árat fizettek érte, és megszólalnak olyanok is, akik nem szakították meg terhességüket. Az utóbbiak közül találkozhatunk anyával, akinek tökéletesen egészséges gyermeke született, olyannal is, akinek a babája a születése után meggyógyult, de olyannal is, akinek meghalt a gyermeke vagy sérülten él. A témához hozzászól szülész, humángenetikus, neonatológus, pszichológus, pszichiáter és klinikai szociális munkás is. Az anyák érzelemtől fűtött, szubjektív beszámolói bizonyára túlzásokat és orvosi tévedéseket is tartalmaznak, de mindezek nem vonnak le értékükből, és a történeteket olvasva magunk is átélői leszünk az eseményeknek. Drukkolva, szorongva, felszabadultan örülve, sírva, megnyugodva – mikor merre kanyarodik a történet. Egy biztos, nem tudunk kívül maradni.

Janikovszky Éva - Örülj, ​hogy lány!
Van, ​amit az ember előre megérez. Különösen akkor, ha babát vár. Nem voltam kíváncsi, hogy mi lesz, mert tudtam, hogy nekem csak fiam lehet. De amikor meghallottam, hogy én most már igazán anyuka vagyok, és kislányom van, eszembe se jutott, hogy fiút vártam, csak annak örültem, hogy végre megszületett és egészséges, és amikor fölsírt, tudtam, hogy csak ő lehet a mi gyerekünk, senki más. Hogyan is lett volna fiú, mikor kislány!

Varró Dániel - Akinek ​a lába hatos
Varró ​Dániel, korunk sztárköltője írt már verset felnőtteknek, kamaszoknak, kisgyerekeknek - ám kisgyerekes szülőknek még soha. Saját tapasztalatait sűríti ezekbe a vicces kis mondókákba, hiszen Misi fia alig múlt egy éves. A versek közt van altató (többféle is, az egyik arra az esetre, amikor az apuka már nagyon ideges), öltöztető, büfiztető, pelenkázó és fürdető. Minden szülő felszabadultan kacagva fogja olvasni ezt a szépen illusztrált könyvet, mert "Varró Dani" mindennapi örömeiket énekli meg, a tőle megszokott tréfás, finom eleganciával. Maros Krisztina illusztrációival. Nem az összes étel kebel, ebben bárhogy kételkedel. S nem is minden kebel étel, apukádé pont kivétel.

Soósné Kiss Zsuzsanna - A ​sikeres családalapítás többé nem titok
A ​sikeres családalapítás és csecsemőnevelés nemcsak a szülők szeretetén, hanem tudásán, felkészültségén is alapul. A sikerhez vezető út pedig nem titok! Javasoljuk, hogy szánjanak időt a felkészülésre, és bízzák magukat a huszonöt éve családokkal foglalkozó, családkutatásokat is végző szerzőre. A könyv bevezeti az olvasókat a családi élet világába. Segít megérteni az első gyermek érkezésével kapcsolatos változásokat. Gondolkodtató kérdéseivel hozzásegíti a babavárás előtt álló vagy újdonsült szülőket saját családjuk, csecsemőjük jobb megismeréséhez. A való életből vett családi történetek megosztásával is érzékelteti ezen időszak nehéz helyzeteit. Bemutatja azokat a szakembereket, akik a szülői kötelezettségek teljesítése, a gyermeki jogok teljesülése érdekében a szülők segítségére lesznek. A könyvben szereplő szituációs gyakorlatokkal, a döntési helyzetekre adott választásaikkal és a válaszok ellenőrzésével, aktív munkával erősödhetnek meg mind párkapcsolatukban, mind szülőségükben. A Szülőnek lenni vagy szülővé válni? című, nagy sikerű munka harmadik, átdolgozott kiadása egyedi, izgalmas, elgondolkodtató könyv minden gyermeket váró család és az őket felkészítő szakemberek számára.

Alice Munro - Mennyi ​boldogság!
Tíz ​újabb nagyszerű történet Alice Munrótól, a Nemzetközi Man Booker-díj 2009-es díjazottjától. Miközben még mindig a régi témái foglalkoztatják - szerelem, barátság, házasságtörés, gyereknevelés, család, betegség, aljasság, árulás és megbocsátás - ezekben az élet alkonyán keletkezett szövegekben egyre inkább jelen van a kiszolgáltatottság, az erőszak és a magány is. A Munrótól már megszokott pontos, szikár, múltidéző szövegek vakmerőbbek és provokatívabbak, mint valaha. Az öntörvényűek, a társadalmon kívüliek és a betegek mellett ezúttal felbukkannak a józanok és átlagosak is, akiknek életét az előbbiek visszafordíthatatlanul megváltoztatják. "John Updike halála óta Alice Munro az, akitől megtudhatjuk, mi a helyzet az amerikai (kanadai) kisvárosban, mit éreznek a jól fésült utca lakói, mitől szenvednek és mire vágynak." - (Kolozsi László, kultura.hu)

Horváthné Csapucha Klára - Szabóné Nemes Magdolna - Wittmann-né Dúzs Margit - A ​kreativitás játékos fejlesztése az óvodában
A ​gyermekek fejlesztési lehetőségei közül kiemelkedő helyen kell számításba vennünk a vizuális nevelést és a barkácsolást, mert e tevékenységek az óvodai nevelés irányelvei mentén fejtik ki pozitív hatásukat. Az óvodai nevelési folyamatnak három fontos része van: a tapasztalatszerzés, az elemi általánosítások és a gyakorlás. Ezeket az egymásba fonódó tevékenységeket a gyerekekkel végzett valamennyi nevelési területen megfigyelhetjük és alkalmazzuk, de a vizuális nevelés, a barkácsolás során végzett játékok bizonyulnak a leggazdagabb lehetőségeknek a cselekvéses tapasztalatszerzésre. Az óvodai vizuális nevelés feladata az esztétikai fogékonyság kialakítása, az esztétikai érdeklődés felkeltése és az, hogy az esztétikai élményeket észrevegyék és befogadják a gyerekek. A barkácsolás tevékenysége ebben is nagy figyelmet igényel a pedagógustól. A könyv szerzői nagy hangsúlyt fektettek az anyagok csoportosítására, egymással variálhatóságára. Törekedtek az egyszerűségre, hogy minden óvodában meglévő, vagy könnyen beszerezhető anyagokkal dolgozhassunk. Mégis legfontosabb elvük a szép, esztétikai élményt is nyújtó darabok elkészítése volt! Minden technikánál feltüntették a felhasznált eszközöket, kellékeket, mert ez megkönnyíti a pedagógusok tervező munkáját.

Németh László - Iszony
Németh ​Lászlónak ez a méltán népszerű regénye egy férfihoz nem vonzódó, hideg természetű fiatalasszony házasságának tragédiájáról szól. Ottrubai Nelli családi okokból kénytelen hozzámenni Takaró Sándorhoz, a társadalmi ranglétrán felfelé kapaszkodó gazdag parasztság e vérbő és olvadékony természetű, jellegzetes képviselőjéhez. Nelli mindent megpróbál, hogy házasságát elviselhetővé tegye, de zárkózott, magának való, eredendően tiszta és magányos egyénisége fellázad, valósággal megöli férjét, végül pedig a másokért vállalt munka önzetlen örömében találja meg a megtisztulás, meggyalázott élete értelmét. A regény nemcsak döbbenetes erejű lélekrajz, hanem a letűnt falusi úri világ életének pompás képe is.

Adele Faber - Elaine Mazlish - Testvérek ​féltékenység nélkül
A ​Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje szerzőinek második könyve méltán világsiker, mert a minden többgyerekes szülőt érintő testvérféltékenység problémájára kínál gyakorlatias megoldásokat. Ez a könyv bármely korú testvérek nevelésében segít, egyszerű, de hatásos eszközöket kínálva a testvérek közötti rivalizálás enyhítésére, a családi béke megőrzésére. Az életből merített példák és rövid képregények olvasmányossá, érdekessé teszik a könyvet, ami olyan problémában segít, amelyre máshonnan nem találni megoldást.

Szabó Magda - Katalin ​utca
"A ​Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép: emlékeinkben életünknek – helyszíneivel, rokonainkkal, barátainkkal együtt – rögzült szakasza, amelyet ha tehetnénk, ahogy a videofelvételen lehetséges, annyiszor játszanánk, élnénk meg újra, ahányszor csak menekülni szeretnénk a jelenbõl abba a boldogító irrealitásba, ami rég szétfoszlott már, csak éppen feledhetetlen. Mindenkinek megvan a maga Katalin utcája, olykor álmodik is vele, és ha felébred, csalódottan és nyugtalanul szomorú. Ebben a könyvben azt szerettem volna megírni, hogy csak az találhatja meg visszakívánt Katalin utcáját, aki nem vétett ellene. Az író most beavatja az olvasót titkába: õ milyennek képzeli el a halál utáni életet, a túlvilágot, az élõk és holtak érintkezését és folyton változó viszonylatait, s megpróbálja körbevilágítani az etikai több mint faux pas-t, amikor szándékosan, olykor szándéktalanul, de vétkezünk. Három családot költöztettem a Katalin utcába, egy fogorvost feleségével, lányával, egy pedagógust, Irén és Blanka nevû gyerekeivel és egy õrnagyot, akinek fia van, Bálint. A három ház szomszédos, talaj tekintetében azonos egység, s a lakók barátok. Az olvasó majd látni fogja, hogyan szövõdnek és kuszálódnak össze a szoros egymás mellett élés szálai a családok életében, ki hogy viselkeódik válságos pillanatokban, s miután a regény végére elkészül az egyenleg, el is falazza a visszatérés akár álombeli lehetõségét is attól, aki nem érdemli meg: azontúl soha nem mehetnek végig a régi kövezeten, annál kevésbé, hiszen az elsõ világháború utáni környezetváltozások magát a helyszínt is megváltoztatták. Az író szívbõl reméli, aki ezt a könyvet végigolvassa, megérti érvelését, bármilyen bizarr is, azt is, hogy az elvesztett háború után új Katalin utcák létesülnek mások számára, de ezek a mások voltaképpen azonosak azokkal, akik valaha gyermekként viháncoltak vagy könnyeiket törölgették a három kertben. Csak a személyek fordulnak meg tengelyük körül, ebben a regényben, ahol a holtak úgy járnak-kelnek, mint az élõk, az olvasónak meg kell éreznie, nincs valódi halál, csak visszatérés valamibe, ahonnan egy idõre kiszálltunk és hogy az apostolnak, aki olyan megindítóan prédikált a szeretetrõl, bizony, igaza van. Az író egyik legkedvesebb gyermekét teszi le az olvasó elé, mint az ókor római polgárai, ha felemelték a csecsemõt, magukénak ismerték el. Most elindulnak a rejtelmes utca lakói, s az író az olvasótól is azt kéri: hozza haza Blankát. Mindenkit, aki helyettünk lakol addig sosem ismert paraméterek közt azért, mert elkövette helyettünk mindazt, amit mi nem mertünk, mert ahhoz is gyávák voltunk, hogy vállaljuk önmagunk negatív állóképét."

Janikovszky Éva - Már ​iskolás vagyok
Micsoda ​boldogság és dicsőség az első iskolatáska! Dani is büszke örömmel indul iskolába, ahol a lelkesedése lohad ugyan, de érdeklődése nőttön-nő. A felnőttek kérdésére, hogy jó-e iskolába járni, Dani nem tud válaszolni. Van amikor jó, s van, amikor rossz. Janikovszky Éva játékosan megírt könyvét Réber László elragadó, színes illusztrációival kisiskolásoknak és szüleiknek ajánljuk.

Françoise Dolto - Amikor ​a gyermek megjelenik
A ​szülők feladata Dolto szerint az, hogy beszéljenek a gyermekükhöz, hogy megmutassák azokat a határokat, amelyek átlépése lehetővé teszi, hogy a gyermek növekedjen, és megnyíljon valami új felé. Dolto szimbolikus kasztrációnak nevezte ezt a küszöböt, amelyen a gyermekeknek át kell lépnie ahhoz, hogy emberré váljon anélkül, hogy a veszteség elviselhetetlen lenne. A gyermek függősége szülei szavaitól oly alapvető, hogy Dolto a szülőket is bevonta a konzultációba. Csak a szülők segítségével lehet a gyermek nehézségei és a családi tudattalanban rejlő problematika közötti összefüggéseket megvilágítani. Ez engedi meg a gyermeknek, hogy meginduljon saját útján, ahelyett, hogy a szülei problémáját élné újra saját nehézségein keresztül.