A ​Mátrai Tájvédelmi Körzet Heves ​és Nógrád határán

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Ismeretlen szerző - A ​Bükki Nemzeti Park
A ​Bükk hegységre vonatkozó természeti és kultúrtörténeti ismeretek tárháza ez a könyv. Olvashatunk benne a hegység földrajzi helyzetéről, földtani felépítéséről, növény- és állatvilágáról, a hegyvidéken és a környezetében letelepedett népek régészeti, történeti, néprajzi hagyatékáról, valamint a Bükki Nemzeti Parkban végzett természetvédelmi tevékenységről.

Nováki Gyula - Baráz Csaba - Dénes József - Feld István - Sárközy Sebestyén - Heves ​megye várai az őskortól a kuruc korig
A ​"Magyarország várainak topográfiája" sorozat második, a mai Heves megyét tárgyaló kötete - a korábbi Borsod-Abaúj-Zemplén megye erődítményeiről szóló munkához hasonlóan - egy olyan rendszerbe foglalt adattár (segédkönyv), amely a teljességre törekedve kívánja bemutatni a tárgyalt terület adott korszakban fennállt valamennyi várát és minden olyan egyéb erősségét, erődített helyét, amelyet a védelem, ill. a védekezés céljára mesterségesen hoztak létre. Fő célja, hogy magáról az erősségről, azaz a terepen megjelenő történeti forrásról, annak topográfiai helyzetéről, méretéről, jellegéről, ismert építményeiről megbízható naprakész adatokkal szolgáljon. A szerzők ezért a várkutatás legújabb eredményei alapján alapvetően egy topográfiai adattár összeállítását tekintették feladatuknak. Heves megye esetében ugyanakkor a tárgyalásra kerülő emlékek sorát bővítve, számba vették a még egyértelműen nem értékelhető vagy épp a továbbiakban a kutatásból kizárandó objektumokat is. A jelen munka tehát nemcsak szakkönyv kíván lenni, hanem bizonnyal hasznosan veheti kézbe a kötetet a régészet, a helytörténet, a hadtörténet, az építészet vagy akár hazánk története iránt érdeklődő és természetesen a hevesi táj szépségeit felfedezni kívánó természetjáró egyaránt.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​fokozottan védett barlangjai
Hazánkban ​a barlangok - természettudományos, történeti és gazdasági jelentőségük alapján - 1961 óta általános védelmet élveznek. Számuk megközelíti a 3700-at. A könyv e rendkívül gazdag és színes felszín alatti világból a 132 fokozottan védett barlangot mutatja be tájegységenként, ismertetve azok fekvését, feltárástörténetét, földtani, ásványtani, morfológiai, őslénytani, régészeti vagy egyéb természettudományos, kultúrtörténeti értékeit, fokozott védettségének indoklását, illetve látogathatóságának feltételeit. A kötetet csaknem 150 színes fénykép, a barlangok térképei és 6 áttekintő térkép illusztrálja.

Zsigmond Enikő - Csomád ​hegycsoport, Szent Anna-tó és környéke
A ​Csomád-Büdös hegycsoport, az ezerarcú Székelyföld e kis darabja a turisták "nagy célpontjai" közé tartozik. Bár Erdély egyik leglátogatottabb tájegysége, amelynek gazdag népszerűsítő irodalma van - összefoglaló, minden részét bemutató kiadvány eddig nem jelent meg róla. E könyvben egy csokorba gyűjtve szerepel a tájegység földrajza, földtana, éghajlata, növényvilága, a környező települések fejlődéstörténete, letűnt történelmi korok rommaradványai, ritka növényi relikviákat tartalmazó védett területei, turistahálózata, vendéglátóipari és turisztikai létesítményei, gyógytényezői és kezelőközpontjai, valamint sok más hasznos tudnivaló.

David Attenborough - Titokzatos ​állatok nyomában
A ​legtöbb állat, amely 1950-ben brit televízióban adásba került, lábtörlőn, vagy pokrócon üldögélt. A televízió lényegében élő műsorközeg volt. A filmet - mivel drága volt, ritkán használták, kivéve a hírműsorokat, így ha egy személyt, vagy egy állatot meg akartak jeleníteni a képernyőn, akkor annak el kellett mennie az észak -londoni Alexandra Palace-be. Az országban egyedül ott működött két apró stúdió, ahol a napi, mindössze négy-öt órányi televíziós műsort összeállították. A műsorok készítői és a nézők is azt gondolták, hogy a még gyermekcipőben járó médium legnagyobb erénye az azonnaliság. A képernyőn megjelenő események valóan akkor és úgy történtek, ahogyan a nézők látták. Ez a tudat különös ízt adott a televíziózásnak, mely azóta jórészt elillant már. Ha egy színész elfelejtette a következő mondatot, a súgást mindenki hallhatta. Ha egy politikus kijött a sodrából, azt ország-világ láthatta, és szó sem lehetett arról, hogy később meggondolja magát, és ragaszkodjék ahhoz, hogy óvatlanul elejtett szavait kivágják a műsorból. És ha az állatok viselkedtek neveletlenül, gazdájuk bosszúságán mindenki derülhetett.

Békési István - Boga Tamás László - Csiszár László - Nagy Gabriella - Magyarország ​holtágai
A ​közelmúltban reprezentatív kötet jelent meg „Magyarország holtágai” címmel a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium kiadásában. A könyv a négy hektárnál nagyobb hazai holtágakat veszi számba, s – folyók szerinti csoportosításban – összesen 237 holtágat ismertet. Elhelyezkedésüket – a rövid, de adatgazdag leírások mellett – színes térképrészleteken mutatja be. A holtág-ismertetőket a helyi vízügyi igazgatóságok avatott szakemberei írták. A holtágak szépségét, vonzó környezetüket közel 90 színes fénykép illusztrálja. A kiadvány megyénkénti kimutatással és angol nyelvű összefoglalóval zárul. A könyv feladata elsősorban a tájékoztatás, ennek a gazdag és érdekes, egyre inkább fölértékelődő vízi világnak a megismertetése. Ugyanakkor a tartalom sok olyan információt is hordoz, melyek a holtág-rehabilitációs pályázatok elkészítéséhez, a holtágak védelméhez és a hasznosítási esélyek latolgatásához jó segítséget adhatnak. A gyönyörű könyvet mindazoknak ajánlhatjuk, akik szeretik a szép természeti környezetet, a vizek világát.

Vofkori László - Székelyföld ​útikönyve I- II.
A ​mű jóval több egy szokványos útikönyvnél. Azon túl, hogy közel hatszáz település több ezer műemlékét, a természeti látnivalókat, idegenforgalmi értékeket mutatja be, gazdag honismereti, helytörténeti információkat is nyújt. A “hagyományos” útikönyv településenként kiegészül egy adattárral, a kutatókra is gondolva, hogy minden elérhető Székelyföldre vonatkozó adat egy helyen megtalálható legyen. Ebben az adattárban szerepelnek az adott település névváltozatai, eredete, első okleveles említése, régészeti leletei, történelmi adatai, településszerkezete, kialakulása, a lakosság száma és nemzetiségi megoszlása. Itt találhatók a művelődéstörténeti, iskolatörténeti, egyháztörténeti, gazdaságtörténeti adatok, itt gyűjti össze a néprajzi hagyományokat és a helység jeles személyiségeit. A könyv az általános ismertető rész után a részletes útikalauzban nyolc fejezetre bontva járja be a székely székeket, sorrendben Aranyosszéket, Marosszéket, Udvarhelyszéket, Csíkszéket, Sepsi-, Kézdi-, és Orbaiszéket, végül Bardóc- és Miklósvár fiúszékek területét, településeit. Először a fő útvonalak menti látnivalókat mutatja be, majd az ebből kiágazó céltúrák a kisebb, eldugottabb falvakba vezetnek el. Az eldugottság szó szerint is értendő, hiszen ezekbe a falvakba sokszor csak igen nehezen járható, elhanyagolt állapotú utak vezetnek, így a turisták csak ritkábban vállalkoznak felkeresésükre. Pedig a Székelyföld igazi értékei itt találhatók. Minden településnél először leírja a földrajzi helyzetét, megközelíthetőségét, majd a táj természeti jellemzését adja. Ezt követi a műemlékek, természeti látnivalók részletezése. Nagyon hasznos, hogy fontossági sorrendet állít fel, a háromcsillagos látnivalókat feltétlenül nézzük meg, a kétcsillagosokat érdemes megtekinteni, míg az egycsillagosok kevésbé jelentősek, de ha jut rá idő, megéri megnézni. Végül következnek a hasznos tudnivalók, szállodák, éttermek, intézmények stb. címjegyzéke, és a túraajánlatok gyalogos kirándulóknak. A második kötet végén párját ritkítóan gazdag (ötven oldalas) irodalomjegyzék található, fejezetekre lebontva, településnév-mutatók, valamint táj- és várostérképek segítik az érdeklődő utazókat, kutatókat. A könyvet kétszáznál több színes fénykép illusztrálja. (Udvarhelyi Nándor)

Ismeretlen szerző - Bükki ​Nemzeti Park
"Mi ​természetjárók, akik az ország különböző vidékeit járjuk, tapasztalhatjuk, hogy az emberi beavatkozás mennyire megváltoztatja a táj eredeti arculatát, megbontja ősi formáját és növényvilágát. Talán a Bükk hegység magas vidéke az, amelyik legkevésbé változott meg, és eredeti szépségében tárul elénk. Figyelembe véve, hogy a Bükk-fennsík egész felépítésében, külső formáiban természetes különlegesség, tájképileg a legszebbek közé sorolható, már meg is indokoltuk e táj védetté nyilvánításának szükségességét." Martus Ferenc A Bükk védetté nyilvánításának gondolatát, fontosságát már 1961-ben jelezték, de csak 1977-ben, másik két nemzeti parkunk megléte után alapították meg. A monográfia a földtörténet kezdetével nyitja meg a Bükk történetét, bemutatja a felszín fejlődését; a bükki karszt vízrendszere pedig elvezet a barlangok világába, ahol az ősember nyomait fedezhetjük fel. A növény- és állatvilág megismerése után eljutunk az emberhez, a Bükk emberföldrajzához, a bükki települések történelmi eseményeihez, ipartörténetéhez és napjaink természetjáró turistaútjaihoz. Reméljük, ez a gazdagon illusztrált könyv a szakemberek és a természetszerető olvasók örömére és tanulságára született.

Nagy Balázs - Magyarország ​csodálatos túraútvonalai
Újra ​indulhat a kaland! Gyalog, két keréken tekerve vagy evezve! Könyvünket a két évvel ezelőtt megjelent Magyarország legszebb túraútvonalai című nagysikerű túrakalauzhoz képest komoly bővülés jellemzi. A most bemutatott útvonalak között számos esetben kiemelt figyelmet kap a családi, illetve kisgyermekes kirándulás, több, könnyen kivitelezhető vízi kalandot ajánlunk, kerékpáron pedig egészen más metszetét ismerhetjük meg e tájaknak, mint például gyalogolva. A könyv minden hegyvidéket, tájegységet külön tárgyal, minden útvonalat térképen is mutat, sőt a hegyvidéki terepekhez a túra domborzati keresztmetszete is társul, a szintemelkedések és szintvesztések megjelenítésével segítve a tervezést, a felkészülést. A változó nehézségű túrák adatait minden esetben táblázat foglalja össze, így az indulási és érkezési helyekről, a távról, a menetidőről és a pontos útvonalról is összegző képünk lesz. A kerékpár- és vízitúrákat segítendő írunk a felszerelésekről és különleges, "járműspecifikus" tudnivalókról is. Hegyvidékeink bejárásához e túrakalauz-hátteret rendkívül bőséges képanyag egészíti ki, ezzel is kedvet teremtve az induláshoz. Mert ha van hívogató terep, térkép, felszerelés és most már túrakalauz is, csak a lelkesedést, érdeklődést, újdonságkeresést kell mellé tennünk! Keljünk útra, s vigyük magunkkal családunkat, barátainkat is!

Nagy Árpád - 250 ​tátrai túra
Hiánypótló ​művet tart kezében az olvasó. Hosszú évek után végre úgy tűnik, hogy a magyar turisták ismét kezdik felfedezni a Tátrát, ezt a gyönyörű, nem mellékesen hozzánk legközelebb fekvő magashegységet Ezt az egyre növekvő igényt szolgálja ez a túrakalauz, amely naprakész adatokkal, pontos, részletes túraleírásokkal próbálja segíteni a Tátrában járó honfitársainkat. A kötetben a fő hangsúly a túrákon, a túraútvonalak helyszínein és célpontjain van. A túraútvonalak számszerű adatait (távolság, szintidő) a legújabb mérések, valamint személyes tapasztalatok alapján állapítottam meg, így azok reményeim szerint még inkább tervezhetővé teszik majd a kitűzött túracélok teljesítését. A fentieken, valamint a hegység általános ismertetésén túl a helyszíni tájékozódást segítő, a kor követelményeinek megfelelő naprakész információk (szálláslehetőségek, kabinos, ülőszékes sífelvonók működése, címek, telefonszámok, szótárak) is a leendő kirándulók, turisták kényelmét igyekeznek szolgálni. A túrakalauz nyolc nagyobb fejezetből, azokon belül pedig több részből áll. Az első fejezet a Tatra történelmével kapcsolatos általános tudnivalókat, kialakulását, valamint feltárásának rövid történetét tartalmazza, nem kis részben erőteljes magyar vonatkozása miatt, hiszen feltárásának idején ez a csodálatos magashegység a történelmi Magyarország területéhez tartozott. A második fejezetben gyűjtöttem össze a túrázással kapcsolatos általános ismereteket, turázóknak és hegymászóknak is szóló jó tanácsok, hasznos tudnivalók olvashatók itt A harmadik fejezet első része a Magas-Tatra szlovák oldalával kapcsolatos legfontosabb általános ismeretanyagot öleli fel, a „leg"ek től kezdve egészen a mai turistákat érintő fontosabb tudnivalókig. Ilyenek például a TANAP előírásai a hegységben történő mozgással kapcsolatban, valamint a hegységben történő közlekedéssel kapcsolatos általános tudnivalók és egyéb, aktuális információk.

Böjthe Ferenc - Királykő-hegység
A ​Királykő az erdélyi turisták büszkesége, az egyik legrégebbről ismert- és járt hegységünk. Nemcsak a turisták, hanem a hegymászók fellegvára is, akik sok szép sziklamászó utat nyitottak meg, a legkönnyebbektől a legnehezebbekig. A Királykő a ritka természeti szépségek mentsvára is, számos, máshol már alig fellelhető növény- és állatfaj menedékhelye. A Királykő turistaösvényein barangolva ne feledkezzünk meg turistaelődeinkről, azokról az erdélyi szász- és magyar turistákról, akik úttörő munkát végeztek itt, menedékházakat nyitottak és építettek az utókor turistái számára, s emberi jellemből és erkölcsből is példát mutattak. Egy hegység minden ösvényét bejárni, minden apró részletét felkutatni aligha lehetséges egy emberöltő alatt, így e szerény, hiánypótló könyvecske sem lehet teljességre törő, inkább csak az, hogy a felnövő, a hegyek szépsége iránt fogékony nemzedék figyelmét felkeltse s az igazi értékek megismerésére sarkallja.

Szász Péter Zsolt - Királyerdő-hegység
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zsigmond Enikő - Nemere-hegység
A ​Nemerét - szinte áthatolhatatlan ősrengetege miatt - sokáig nem mint önálló hegyvidéket, hanem a Berecki-havasok részeként tartották számon. S valóban, ma sem tartozik az erdélyi hegyek turisták által leglátogatottabb célpontjai közé. A gépjárművel nehezen megközelíthető hegyvonulatról először jelenik meg részletes ismertetés. A szerző meggyőz bennünket, érdemes felkeresni a Nemere elhagyott, csendes, de szeszélyes vidékét. Az ismert szerző a Nemere-hegység földrajzi, természeti adottságai bemutatása után az erre kirándulóknak részletes térképekkel kiegészített túraútvonalakat, szálláslehetőségeket ajánl. A kötet végén magyar-román helynévszótár van. Tartozéka a könyvnek egy kivehető színes térkép is.

Zsigmond Enikő - Csomád-hegycsoport ​- Tusnádfürdő és környéke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Májai Csaba - Csukás-hegység
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth Alpár - Csalhó-hegység
A ​Csalhó – bár földrajzilag nem tartozik Erdély hegyeihez – az Erdélyt járó turisták érdeklődésének is középpontjában van, mert olyan turisztikailag ismert és látogatott helyek közelében fekszik, mint a Gyilkos-tó, a Békás-szoros, a Tölgyesi-szoros és Borszék. Ezenkívül a Székelyföldről a moldvai kolostorokhoz szervezett kirándulásoknak is lehetséges útvonala.

Böjthe-Beyer Barna - Horváth Alpár - Görgényi-havasok ​északi és középső része
A ​Görgényi-havasok bemutatásával indult több mint egy évtizede a Pallas-Akadémia Könyvkiadó népszerű Erdély hegyei sorozata. Azóta immár meghaladta a harmincat a sorozat köteteinek száma, számos könyvnek a javított kiadása is megjelent. A sorozat 31. kötete teljesen új munka, a Böjthe-Beyer Barna - Horváth Alpár szerzőpáros szakszerűen, nagyszerű terepismeretről adva tanúbizonyságot mutatja be a természetbarát olvasónak a hegycsoport északi és középső felét.

Zsigmond Enikő - Csíki-havasok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palczer János - Pásztohy Zoltán - Bucsecs-hegység
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.