Elfelejtett ​hitvallónk A ​kilencvenéves Lénárd Ödön köszöntése

Dante Alimenti - Pio ​atya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hetényi Varga Károly - Szerzetesek ​a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Ha ​az államhatalom, a siker és gazdagság, a tudomány és a művészet jeles képviselői megérdemlik, hogy az olvasó különböző lexikonokban oly gyakran találkozzék nevükkel-cselekedeteikkel, akkor illő, hogy a szellem és a morál kimagasló személyiségei is kapjanak nyilvánosságot, áldozatos tetteik ne merüljenek a felejtés homályába. A művelt világ tud a kereszténység vértanúiról, évezredek nagy eseményei se tudták áldozatukat kitörölni a történelem emlékezetéből. Ha ez így van, akkor a 20. század vértanúi is kivívták maguknak azt a jogot, amely az utókor számára kötelességként is felfogható. Hetényi Varga Károly, a tudós egyháztörténész immár nagy munkájának harmadik kötetét tette elénk. A _Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában_ című műről van szó. Torkunk, szívünk elszorul ennyi szenvedés hallatán, láttán, értelmünk, lelkünk megvigasztalódik ennyi jóság, nemesség, önfeláldozás ismeretében. A szerző itt él Pécsváradon. Otthonában dolgozza fel a Kárpát-medencére kiterjedő anyagát, és felesége, Borbála asszony segítségével készíti elő a nyomdának... Ez a szó szerint páratlan vállalkozás még nem fejeződött be. A sorozat következő kötetei a férfi és női szerzetesrendek üldözött tagjainak sorsát mutatják majd be, ahogy eddig is, az egész Kárpát-medencére kiterjedően. (_Dr. László Lajos író -- Pécsi Rádió, 1996. dec. 22._) Hetényi Varga Károly kutató történésznél az elmúlt fél évszázadban senki sem tett többet a XX. századi magyar egyháztörténet "fehér foltjainak" felszámolásáért. Megdöbbentő, hogy egyedülálló vállalkozása méltó elismerésre, támogatásra nem talált. Szeretném remélni, hogy értékválságos korunkban "Isten népe" soraiban lesznek olyanok, akik küldetésük és felelősségük tudatában a szerző segítségére lesznek. E kötet rendkívül áldozatos munkával történt megírása elsősorban szolgálat, hogy minden olvasója hitelesebb képet kapjon oly sok elhallgatás és torzítás után az egyház krisztusi vonásairól. (_Hölvényi György tudományos kutató, Budapest -- Új Ember, 1999. szept. 26._) Örömmel olvastam a Hetényi Varga Károlyról szóló sorokat. Szerintem az ő munkája rendkívül értékes és pótolhatatlan. Az egyház is csak nagy elismeréssel és hálával tartozik neki azért az óriási kutatómunkáért, mellyel az egész magyar területen szenvedő papok és szerzetesek küzdelmeit és szenvedéseit megörökítette. Mi, erdélyiek külön hálával tartozunk neki, mert általa ismertük meg az összmagyarság egyházi összetartását a hitlerizmus és a kommunizmus idején egyaránt. Nagy érdeklődéssel várjuk újabb könyvének megjelenését, s reméljük, hogy az anyaország papsága is megfelelő elismerésben részesíti. (_Szirmai Béla ny. kanonok, Brassó -- Új Ember, 1999. okt. 24._)

Tóth János - A ​kegyelem virágszőnyege
Tóth ​János mogyoródi címzetes apát, érdemes budavári esperes, érseki tanácsos, plébános, teológiai tanár 1917. február 3-án született Budapesten. 1940. december 15-én Bécsben szentelte pappá Innitzer bíboros, bécsi érsek, az esztergomi főegyházmegye szolgálatára, ahol 2002. július 2-án bekövetkezett haláláig fáradhatatlanul dolgozott. Ez a könyv egy több mint hat évtizedes élményekben gazdag, küzdelmekkel és megpróbáltatásokkal teli életút élményszerű összefoglalása. Napi teendői megakadályozták az írás befejezését, ezért utolsó plébánosi állomáshelyének, a Szent Kereszt-plébániatemplomban eltöltött 21 évnek a története nem készülhetett el, de befejezetlenségében is nagyszerű lenyomatát adja ez a mű egy kegyelemben gazdag, gyümölcsöző életnek. Apát út könyvével korán elhunyt szüleinek szeretett volna emléket állítani, mert mint írja, "Anyám halála szinte üressé tette számomra a földi létet.." A kegyelem virágszőnyege című könyv megjelentetésével szeretnénk rá emlékezni és szellemi örökségét közkinccsé tenni.

Mona Ilona - Szeghalmi Elemér - Salkaházi ​Sára élete és munkássága
A ​súlyos, katasztrofális korszakok a történelemben mindig „megszülik” az önfeláldozó, karizmatikus személyeket. Így volt ez a II. világháború idején is, amikor a pusztítás mértéke, meghaladva a képzeletet, végveszélybe sodorta magát az embert és a civilizált világ értékeit. Ebben az embert üldöző, pokoli korszakban élt és működött a nemrég boldoggá avatott Salkaházi Sára (1899–1944) szociális testvér, aki az üldözöttek védelmében néhány hónappal a világégés befejeződése előtt életét adta embertársaiért. Ezt a különleges életsorsot, Salkaházi Sára földi pályafutását mutatja be a könyv két egymást kiegészítő részben. Az elsőben Mona Ilona – aki Salkaházi fiatalabb társaként közvetlen közelről figyelhette meg az idősebb testvér kivételes pályáját –, a kimagasló személy életéről, emberi kibontakozásáról, majd igazi hivatásának megtalálásáról vall monografikus pontossággal, fölkészültséggel és keresztényi lelkülettel. Salkaházi Sára életének és működésének fölidézésekor kirajzolódik a két világháború közötti korszak Magyarországának számos ellentmondása, lehúzó ereje és pozitív alkotó munkássága is; ez az a kor, amely emberiséget, nemzeteket pusztító diktátorokat és szentéletű, humanista kiválóságokat egyaránt adott a világnak. Salkaházi Sára modern korunk érdekes és sokrétű személyisége volt, benne élt a korban, határozott és színes egyéniségével sokak tiszteletét és megbecsülését kivívta. Nemcsak mint a katolikus közösségek lelkiismeretes szervezője vált ismertté, hanem mint keresztény szellemiségű újságíró és író is. Irodalmi és sajtómunkásságát foglalja össze a könyv második részében Szeghalmi Elemér, rámutatva e friss szellemiségű, kiművelt emberfő hírlapírói és szépírói tehetségére, hamisítatlan keresztény-magyar lelkületére is. Ez a rész átfogó elemzéssel kíséri végig Salkaházi Sára haladó, keresztény felfogását a hírlapi cikkekben, s azt a magasrendű, esztétikai téren is kiemelkedő igényt az irodalmi művekben, amelyek segítségével mint Krisztus mai tanúja nyilatkozik meg az Olvasónak. Az az önfeledt szeretet, amelynek fényében Salkaházi korunk evangelizálását végezte szociális munkásságában éppúgy, mint változatos írásaiban, példa értékű lehet jelen korunkban is. A könyv tanúsága nem kisebb, mint hogy az eszményektől megfosztott, tétova ember – korunk embere – jócskán meríthet Salkaházi Sára hitéből, emberszeretetéből és evangéliumi tisztaságából egy jobb és szebb korszak megteremtése, felvirágoztatása érdekében.

Gyéressy Ágoston - Boldog ​Özséb élete
A ​könyv az egyetlen magyar alapítású rend, a Pálos Rend alapítójának, Boldog Özsébnek életét, életszentségét mutatja be. Részletes képet ad a XIII.századról, arról a korról, amelyben a remeték éltek, s akiket Boldog Özséb rendbe fogott össze. A könyv leírja a tatárjárás pusztításait és a második honalapítást, melyben Szent Margit vezeklésén kívül Boldog Özséb és a többi pálos szüntelen könyörgésének is fontos része volt. A pálosok nem tesznek egy lépést sem övéik kanonizációjának, mert hirdetik: minden pálosnak szentté kell válnia. Boldog Özséb ősidőktől tartó folytonos kultusza alapján a Vatikán jóváhagyná nyilvános tiszteletét, s erre a célra szentmisét és zsolozsmát is engedélyezne, ha a hívek nagy számban imádkoznának közbenjárásáért és kérnék szentté avatását. E könyv pedig legyen számunkra példa és figyelmeztetés a szentéletű pálosok követésére!

Martin János - Sorsvállalás
„Az ​út, melyet hetvenhét életévem alatt bejártam az én sorsom, és egyszersmind része annak a kemény életútnak, melyben részt kellett vennie mindenkinek, aki Közép-Európa keleti részén született a XX. század első felében. A Kárpátok ölében sohasem volt könnyű az élet. A táj elragadó szépségű, a föld gazdag. Többszáz éves templomaink, iskoláink, egyetemeink, színházaink gazdag és színes lelki életről, magas műveltségről tanúskodnak. Az itt nevelkedett emberek, akárhova is kerültek, helyüket mindig megállták. Életrajzomnak a _Sorsvállalás_ címet adtam. Vállaltam először zsidó sorsomat, majd keresztény életemet. Születésemtől halálomig pedig magyarságomat.” – írja Martin János visszaemlékezéseiben, amely nehéz életútját mutatja be, amin mégis átvilágít keresztény elkötelezettsége és magyarságszeretete. A könyv _Befejezés_ című fejezetében összefoglalja az antiszemitizmusról és holokausztról kialakult véleményét és a katolikus hitre való áttérésének legfontosabb körülményeit.

Mona Ilona - Slachta ​Margit
Európa ​XX. századi történelme a súlyos társadalmi konfliktusok története a századeleji liberalizmustól a totális diktatúrák összeomlásáig. Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága alapítója, kora ifjúságától a társadalmi konfliktusok áldozatain törekedett segíteni a krisztusi szeretet és igazságosság szellemében a jótékonyság gyakorlásától a társadalmi szembenállás szervezésén át a Parlamentig. Mivel mindig a kiszolgáltatottak mellett állt, az éppen uralmon lévőhöz mindig „ellentmondásos” volt. Ezért sok méltatlan vád érte alakját és tevékenységét. A szerző hosszú kutatómunka után megkísérli hiteles formában elénk állítani ezt a kivételesen nagy egyéniséget, „az egyetlen férfit a Parlamentben”, akit kortársai és képviselőtársai illettek ezzel az elismeréssel.

Balanyi György - Calasanzi ​Szent József élete
A ​könyv Kalazanci Szent Józsefnek, a Piarista Rend alapítójának életét mutatja be a neves kegyesrendi történész, Balanyi György tollából.

Vecsey József - Emlékezés ​Mindszenty bíboros édesanyjára
Kiadónk ​Vecsey József egykori szombathelyi egyházmegyés pap, teológiai tanár könyvének újbóli kiadásával készül a Vas megyei születésű Mindszenty József bíboros hercegprímás születésének 120 éves évfordulójára. Az _Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára_ című könyv 1970-ben Svájcban jelent meg első ízben. Magyarországra az akkori politikai helyzet miatt csak titokban juthatott el néhány példány, az eredeti könyv ma már nehezen kutatható fel. Vecsey József jó barátságban volt Mindszenty bíborossal, és gyakran segítette a bíboros édesanyját abban, hogy meglátogathassa börtönben lévő fiát. A szerző a könyvében bemutatja Mindszenty zalaegerszegi plébánosságának éveit – Vecsey ekkor Mindszenty káplánja volt –, a püspöki kinevezés időszakát, majd a bíborosi éveket, a hírhedt koncepciós pert, valamint az édesanya szóbeli közlései és levelei alapján a börtönévek egy részét is. A könyv személyes hangvételű visszaemlékezés és hiteles korrajz is egyben.

Edith Stein - Utam ​a kölni Kármelba
Edith ​Stein (Wrocław, 1891. október 12. – Auschwitz, 1942. augusztus 9.) német filozófus, karmelita apáca, katolikus szent, Európa, az árvák és a mártírok védőszentje. 1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Benedicta) nevet. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták. Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én mindkettőjüket elgázosították. 1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatták. 1998. október 11-én II. János Pál pápa szentté avatta Teresa Benedicta a Cruce' néven.

Ismeretlen szerző - Itt ​vagyok... engem küldj!
A ​könyv Duchesne Szent Filippine (1769-1852) életét mutatja be. Ő a Szent Szív szerzet egyik alapítója és első misszionáriusa. 1818-ban Amerikába érkezik, ahol az ő szívós munkája eredményeképpen a rend nagy fejlődésnek indult. Élete végén régi álma teljesül: az indiánok közé megy térítő munkára. 1988-ban avatta szentté II. János Pál pápa.

Ismeretlen szerző - Jezsuiták ​Szent Ignác nyomdokain
Loyolai ​Szent Ignác lelki naplója Xavéri Szent Ferenc levelei Boldog Faber Péter Memoriale-ja A jezsuita rend 2006-ban hármas jubileumot ünnepel: a rendalapító, Loyolai Szent Ignác halálának 450., továbbá Ignác első társai, Xavéri Szent Ferenc és Boldog Faber Péter születésének 500. évfordulóját. Ebből az alkalomból jelent meg ez a szöveggyűjtemény. A könyv elején P.-H. Kolvenbach jezsuita rendfőnök emlékeztet a jubileumi év szellemére és céljára. A kötet legfontosabb darabja Szent Ignác Lelki naplójának fennmaradt töredéke. Ehhez kapcsolódik H. Rahner tanulmánya, amely a rendalapító teológiáját és misztikáját elemzi. Következik a nagy misszionárius, Xavéri Szent Ferenc életművének bemutatása levelei alapján, majd pedig Boldog Faber Péter lelkiségének vázolása. Néhány kortárs külföldi és magyar jezsuita portréját is megtalálhatjuk e kötetbe, valamint rövid tájékoztatást a magyar jezsuita rendtartomány jelenlegi tevékenységéről.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Ismeretlen szerző - Pio ​atya világa 2.
Pio ​atya misztikus élete kimeríthetetlen téma. Sok mindent tudunk róla, mégis oly kevéssé ismerjük őt. A Pio atya világa című sorozat az atya életének eddig kevesek által ismert történéseinek közzétételével igyekszik közelebb hozni őt az olvasókhoz. A válogatás második kötete az első részhez hasonlóan nagyon személyes hangvételű olvasmány. Szerzetestársai, valamint a környezetében élő hívek és barátok elevenítik föl emlékeiket a mindannyiuk közös példaképévé vált Pio atyáról. Ők jegyezték le a válogatásban szereplő mondásait és tetteit, amelyeken keresztül mélyebben megismerhetjük Pio atya kapcsolatát az őt körülvevő emberekkel és Istennel. Pillanatképek ezek két párhuzamos világból, hiszen Pio atya az emberi és isteni világnak egyidejűleg és folyamatosan részese volt. A könyv fő különlegessége, hogy Pio atya jellemének és személyiségének éppen az emberi és az isteni világ közötti kapcsolatot jelentő dimenzióját tárja fel. Ez nem más, mint a humor. Pio atya cselekedeteivel személyesen mutatott példát nekünk a keresztény boldogságra és a szent örömre, amely minden szenvedést és nehézséget elviselhetővé tehet a számunkra.

Roger testvér - Szeretetének ​tüze
Franciaország ​déli részén, Taizében Roger testvér ökumenikus szerzetesközösséget hozott létre 1940-ben. Arra törekedett, hogy áthidalja a keresztényeket elválasztó szakadékokat, és segítsen az emberiséget megosztó feszültségek feloldásában. E könyvecske a Taizéi Közösség alapítójának legfontosabb gondolatait foglalja össze. A szövegek hosszú évek során íródtak, s különböző könyvekben láttak napvilágot. Roger testvér gyakran költői szépségű nyelven, szimbólumokban fejezi ki gondolatait -- amelyek elsősorban a napi közös imádságokból és a testvérekkel való közös életből táplálkoznak. A testvérek élete és munkája összefonódik annak a sokezer fiatalnak tapasztalatával, akik különböző országokból és földrészekről hétről hétre elzarándokolnak Taizébe. Maga Roger testvér pedig időről időre fölkeresi a legszegényebbeket Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országaiban -- a velük való találkozás erőt és iránymutatást jelent számára. Roger testvért különösen szoros kapcsolatok fűzik Magyarországhoz. A taizéi testvérek hosszú évek óta rendszeresen meglátogatták a keresztényeket hazánkban, eleinte a legnagyobb titokban. Roger testvér maga 1983-ban járt először Budapesten, és azóta Taizé több találkozót szervezhetett Magyarországon Kelet- és Nyugat-Európa fiataljai között. Taizé alapítója a benső élethez és az emberi szolidaritáshoz szükséges ihletet Krisztus szeretetéből meríti: abból a tűzből, amely bevilágítja az emberiség sötétjét -- Isten emésztő tüzéből, amely nem alszik ki soha.

Petruch Antal - Jézus ​Szíve apostola
Egy ​szerzetes páter, a jezsuita Bíró Xavér Ferenc emlékezetét újítja föl e könyv, nemcsak mint az Istenbe-merültség, hősies kötelességteljesítés és lángoló papi buzgalom ragyogó mintaképe, nemcsak mint a legjobb lelkipásztorok és lelkiatyák közt is szeretetének és szíve jóságának páratlan melegével messze kimagasló jópásztori egyéniség, hanem mint messzeágazó és termékeny kezdeményezések elindítója, egészséges és nagystílű elgondolások, gyakorlati tervek és útmutatások kitermelője, egy fáradhatatlanul bátorító, lelkesítő, biztató és sebeket gyógyító vezér, akinek nyomában szeretet és szent vidámság rózsái keltek mindenütt s áldás fakadt bőven, amerre csak járt. Hálás szívvel emlékeznek rá magyar rendtársai, akiknek 9 éven át rendfőnökük, provinciálisuk volt s akinek nevéhez a magyar rendtartomány történetében igen fontos és áldásos kezdeményezések fűződnek. Hálásan gondol rá a magyar papság, amelyet gyújtó szavával, szent gyakorlataival, cikkeivel és lelki vezetésével a legmagasabb papi életeszmény, a Szent Szív felé igazított. Hálával azok az egyesületek és intézmények, amelyeket vagy létesített, vagy ő növelt naggyá: a Mária-kongregációk, Jézus Szíve-szövetségek, világi apostoli kezdeményezések, s nem utolsó helyen a Hitoktatónők Testülete, akiknek intézménye szintén az ő lánglelkéből pattant ki. De talán valamennyi közt legmaradandóbb alkotása: a Jézus Szíve Népleányainak Társasága, az a modern, apostoli életcélokat maga elé tűző s a mellett a lelkiség legmélyebb forrásaiból, az Üdvözítő Szívének szeretetéből táplálkozó női alakulat, amelynek ő, főleg élete második és befejező szakában, gondjai, figyelme és szeretete legjavát szentelte.

Nyisztor Zoltán - Neumann ​Teréz, a stigmatizált
A ​könyv Neumann, vagy Konnersreuthi Teréznek, az Oltáriszentég csodájának az élete (1929-ig). Teréz stigmatizált volt, Jézus szenvedésének és halálának látomásai haláláig, 36 éven át minden pénteken megismétlődtek (kivéve bizonyos liturgikus időszakokat, napokat). 1922 karácsonyától nem vett magához szilárd ételt, 1926 karácsonyán a gyomra és a bélrendszere leállt, többé nyelni sem tudott, ettől kezdve testét csak a napi szentáldozás táplálta! Az Oltáriszentség eme újabb csodáját sem tudja a tudomány megmagyarázni, ezért inkább elhallgatják. Hasonló csodás élete volt a XIX. században Lateau Lujzának.

Wilhelm Hünermann - A ​világ plébánosa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Szaléz - Mindent ​az Istenért!
A ​könyv Lechner Mária Franciska, az Isteni Szeretet Leányai Társulatának megalapítója életét és egyéniségét mutatja be. A szerző nem kimerítő életrajzot ad, hanem ellebbenti a fátyolt egy nagy lélek rejtett világáról és néhány új meglátást, új megpillantást biztosít azoknak, akik őt szeretik, tisztelik és követik. Az író, a ferences Kiss Szaléz, öt évre könyve megírása után, vértanúhalált szenved a kommunisták kezétől.

Közi Horváth József - Apor ​püspök élete és halála
A ​mű az 1997. november 9-én boldoggá avatott Apor Vilmos mártír püspök életrajzi könyve, melyet kiegészítenek dokumentumok, visszaemlékezések, fényképek (túlnyomó részben az Apor- hagyatékból). A könyv függeléke tartalmazza több jelentős forrásmunkának a teljes szövegét is.