Ahol ​angyal se jár

Carlos Ruiz Zafón - A ​szél árnyéka
A ​tízéves Daniel élete egy csapásra megváltozik, amikor egy hűvös hajnalon apja elviszi Barcelona szívébe, ahol az Elfeledett Könyvek Temetőjében felfedezi azt a regényt, mely döntő hatással lesz sorsára. A kötet titokzatos szerzőjének nyomait kutató fiú életében kalandos évek következnek. Minél több mindent tud meg Daniel a lenyűgöző könyv történetéről, annál inkább szaporodnak a rejtélyek. Különös módon élete minden fordulatát mintha a rajongásig szeretett könyvnek köszönhetné: az első szerelmet, a nagy kiábrándulást, új barátait és még inkább fenyegető ellenségeit, majd a szívét betöltő újabb nagy szerelmet. Az elveszettnek hitt könyv elfelejtett szerzőjének nyomdokain járva elszánt és veszélyes ellenfelekkel kell megküzdenie, mivel akadnak, akik bármire képesek azért, hogy a múlt sötét titkaira ne derüljön fény. A sodró lendületű epizódok váltakozó hangulatú sora sajátosan rabul ejtő kaleidoszkóppá válik: szenvedélyes romantikus jelenetek váltakoznak regénybe illően félelmetes fejezetekkel, melyek feszültségét vidám kópéságok oldják, és mindezek mögött kuszán húzódnak meg egy meghökkentően eredeti bűnügyi történet hálójának a szálai. A spanyol szerző kirobbanó sikerű regénye hazájában alig néhány év alatt közel 40 kiadást ért meg, és példátlan népszerűségének köszönhetően mind a mai napig előkelő helyen áll az eladási listákon - hazájában éppúgy, mint több olyan országban, hol fordításban már megjelent.

E. M. Forster - Szellem ​a házban
A ​már életében klasszikusnak számító angol írónak ez volt a negyedik, a kritikusok szerint a legjobb regénye. Ismét életre kel az Edward-kori Anglia. A történet középpontjában két család áll. Egyrészt a dúsgazdag Wilcoxék: Henry, a hűvösen charme-os vállalkozó, és beteges felesége, Ruth. Másrészről a művelt, érzékeny Schlegel kisasszonyok, akik intellektuális lelkivilágukat a londoni teaszalonokban élik. A két életforma között és alatt Leonard Bast, a Helen Schlegel védőszárnyai alá került fiatal hivatalnok tengődik, a kisember, aki a kultúra világába vágyakozik, de akit a wilcoxi könyörtelenség és a schlegeli könyörület egymással versengve tesz tönkre.

Charles Dickens - Szép ​remények
"Emlékezetes ​napja maradt életemnek ez a nap, mert nagy változásokat okozott bennem. De ez a nap senki életéből nem hiányzik. Képzeljétek csak el, hogy egy bizonyos nap kiesett volna az életetekből, milyen másképp fordult volna minden." - De hogy az a nap hozta-e a sorsdöntő fordulatot, amikor a Szép remények hőse, a szegény gyerekből úriemberré vált Pip először járt a dúsgazdag Havisham kisasszony házában, vagy inkább azon a ködös téli hajnalon dőlt el minden, amikor kisgyerekként egy szökött fegyencnek ételt-italt lopott? S amikor kiderül, mi mikor és miért történt-e tudás nem rejt-e magában újabb sorsfordulót? Pip életében mindenesetre megjelenik a titokzatos jótevő, akinek hála, maga mögött hagyhatja a falusi kovács házát s a mocsárszéli kis falut, és Londonba utazhat, hogy úriemberré váljon. A szép reményű ifjú Havisham kisasszonyt hiszi támogatójának, akinek házában évekkel korábban fizetett játszótársként szolgált. Az esküvője napján elhagyott kisasszony a menyegző foszladozó, rothadó díszletei között éli életét és fogadott lányát, Estellát a férfiak megleckéztetésére neveli. Pip beleszeret a lányba, s lelkében megfogan a gazdagság, az előkelőség iránti vágy is. Ám a tanulással, Estella "kergetésével" és léhasággal töltött londoni évek egy csapásra véget érnek, amikor egy este megjelenik Abel Magwitch, a szökött fegyenc... Charles Dickens "a szív írója". A Szép remények talán a legjobb regénye, mely valamennyi kritikusa szerint messze kimagaslik életművéből.

E. M. Forster - Út ​Indiába
A ​Szoba kilátással és a Szellem a házban szerzőjének mindenekelőtt ez a regénye tette bizonyossá, hogy vitathatatlanul ott a helye az angol irodalom legnagyobbjai között. A cselekményét a gyarmati Indiába helyező könyv mára klasszikussá vált, mondanivalója változatlanul aktuális. Az európai nemzet elnyomói és a bennszülöttek közötti keserű konfliktusok dacára nemes barátság alakul ki egy indiai orvos és az angol Fielding igazgató között. A vallási és faji ellentétektől terhes, ugyanakkor lenyűgözően varázsos ország egzotikus hátterében bontakozik ki a valós tényeken alapuló történet az ártatlanul megvádolt doktorról. A finoman kiegyensúlyozott, kiérlelt cselekmény magával ragadóan izgalmas regénnyé kerekedik, mely feltárja az emberi léleknek azt a rétegét, ahol az értelmet talán legyőzi az érzelmek finom szövevénye: a mű tehát önmagunk tükre, ezért időálló. Mint a regény fordítója, Göncz Árpád írja, az Út Indiába "olyan, mint egy gránitból csiszolt kőbalta: megtestesíti alkotója korának minden tudását, tapasztalatát. Világsikerének titka kristálytiszta, érdekfeszítő meséje. Tökéletesen illik rá a jelző, amivel jellemezni szokták: valóban klasszikus".

Douglas Adams - A ​lélek hosszú, sötét teadélutánja
Ő ​a világ első és egyben egyetlen holisztikus magánnyomozója, aki a maga érthetetlen módján fényt derít minden rejtélyre. Sőt, ha kell, napjában többször is megmenti a világot. Amikor a Heathrow repülőtér kettes terminálján az egyik utasfelvételi pult a tetőn át kilőtt a magasba, narancsszínű lángtengert hagyva maga mögött, a szokásos csoportok igyekeztek magukra vállalni a felelősséget. Először az IRA, aztán a PFSZ, majd a Gázművek. Még a Brit Nukleáris Üzemanyagok Gyára is gyorsan kiadott egy nyilatkozatot, miszerint tökéletesen urai a helyzetnek, hogy az ilyesminek egy a millióhoz az esélye, hogy szinte egyáltalán nem tapasztalható radioaktív szivárgás, és hogy a robbanás helyszínén remek kis pikniket lehet csapni a gyerekekkel, végül azonban beismerték, hogy abszolút semmi közük a történtekhez. Semmiféle racionális magyarázatot nem találtak a robbanásra – egyszerűen ráfogták, hogy Isten műve volt. Igen ám, gondolta Dirk Gently, de melyiké? És mi volt vele a célja? Miféle Isten téblábolna a Heathrow repülőtér kettes terminálján, hogy megpróbálja elérni a 15:37-es oslói járatot?

Henry James - A ​galamb szárnyai
Anyagi ​érdekek és szerelmi szenvedélyek összeütközése tartja folyamatos feszültségben az olvasót, aki most először veheti kézbe Henry James itthon eddig kiadatlan regényét. Kate anyja halála után nagynénje pártfogása alá kerül, aki a lány szépségét és intelligenciáját egy anyagi és társadalmi felemelkedést biztosító házasságban kívánja kamatoztatni. Ám Kate súlyos titkot hordoz magában: szerelmes egy egyszerű újságíróba, Merton Densherbe. A titokláncolat újabb láncszeme Milly, a családi tragédiáktól megtört, bánatos amerikai szépség, aki felejteni jön Európába. Kate gyanítja, hogy a leány valamilyen titokzatos, halálos kórban szenved, így megszületik a terve, hogy a dúsgazdag árva majdani örökségéből alapozzák meg közös boldogságukat Densherrel. Az ördögi tervet azonban nem várt fordulat hiúsítja meg: Merton beleszeret a szomorú szépségbe. Az események Velencében érik el a feszültség tetőfokát, abban a városban, amelyet Henry James sokat sejtetően a halál városának nevez...

Douglas Adams - Dirk ​Gently holisztikus nyomozóirodája
Mi ​lehet a közös egy döglött macskában, egy számítógépzseni kölyökben, egy Elektromos Szerzetesben, aki rózsaszínben látja a világot, a kvantummechanikában, egy több mint 200 éves időutazóban, Sammuel Taylor Coleridge-ben, a híres költőben és a pizzában? Tulajdonképpen nem sok, gondolhatjuk egészen addig, amíg Dirk Gently, az állítólagos magánnyomozó be nem bizonyítja, hogy a fenti dolgok és személyek között bizony alapvető összefüggések vannak. Közben sikerül megoldania egy rejtélyes gyilkossági ügyet, segítségére siet egy különös professzornak, rájön egy misztikus titok megfejtésére, és ezalatt tekintélyes mennyiségű pizzát elfogyaszt - még nem is említve, hogy megmenti az emberi fajt a kipusztulástól (és ezért nem is számít fel külön díjazást.) Aki többet akar megtudni, olvassa el ezt a könyvet (ill. először vegye meg, és csak azután olvassa el) - vagy vegye fel a kapcsolatot Dirk Gently holisztikus nyomozóirodájával.

Leiner Laura - A ​Szent Johanna gimi 7. - Útvesztő
" ​- Bolond vagy - nevetett fel Cortez, mire én is elmosolyodtam. - Na, komolyan. A továbbtanulás? - Az is. De a jelen helyzetben nagyon úgy tűnik, hogy vadászpilóta leszek. - El fogom venni tőled azt a könyvet - közölte Cortez. - De most komolyan. Te látod a jövőt? - váltottam stílust. - Én nem, de jóban vagyok az orákulummal. Majd bemutatlak neki - mondta, mire megint felnevettem. Cortez vicces. - Komolyan kérdezem. Megijesztett, ami Kingáékkal történt. - Helyben vagyunk - mondta Cortez. - Nem, mármint... tudod... ők nem illettek össze, és szakítottak. Virág és Ricsi nem illenek össze, de tök jól meg vannak. És mi? - kérdeztem félve. - Mi van velünk? - Mi lesz velünk? - javítottam ki a kérdését, és ösztönösen a nyakamban lógó lánc felé nyúltam, elkaptam a gyűrűt, és forgattam az ujjaim között."

J. D. Salinger - Zabhegyező
A ​regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Leiner Laura - A ​Szent Johanna gimi 4. - Barátok
Carta ​Teen, 2021 __________________Részlet a könyvből: ___„– Reni? – kérdezte. ___– Igen? – kérdeztem vissza döbbenten. ___– Jössz velem? ___– Nem! – szólt vissza Arnold helyettem, mire mindenki kérdőn felé fordult. ___– Neményi, majd szólok, ha hozzád beszélek – mondta Cortez, és újra rám nézett. ___– Kezdődik az olvasókör… – hebegtem, de ez nem tűnt túl népszerű válasznak, egy csomóan >>húúú<<-zni kezdtek. ___– Oké – tette fel a kezét Cortez, és röhögve odafordult egy csoport végzőshöz. ___– Jó – mondtam hirtelen, mire Arnold megpördült a tengelye körül, és visszanézett rám. ___– Reni, ne menj el! Kardos vár. Fogalmad sincs, hogy tud-e egyáltalán vezetni. Veszélyes! ___– Csak egy sulikör! – indultam le a lépcsőn, és közben kivettem Ricsi kezéből Virág sisakját, amit direkt nekem nyújtott oda. ___– Reni! – kiáltott rám Arnold újra. ___– Mindjárt jövök – közöltem egyszerűen, feltettem a sisakot, aztán felültem Cortez mögé. Átöleltem a derekát, amitől a régi ismerőseim (pillangó barátaim) mind feléledtek a gyomromban, és elindultunk."

Julie Orringer - Láthatatlan ​híd
András ​építészhallgatóként éppoly hirtelen csöppen a ’30-as évek Párizsi bohéméletébe, amilyen önkéntelenül ragadja később magával a századközép világégése, hogy munkatáborról munkatáborra sodródva, küszködve kapaszkodjon az egyetlen szerelembe: élete legnagyobb ajándékába… Klára még szinte gyermek, mikor az erősödő szélsőséges eszmék Magyarországáról – saját sorstragédiája után – Párizsba kénytelen menekülni, egyik pillanatról a másikra felnőtté válva, hogy ott megismerje Andrást, és életük egymáséba gubancolódjon… Tamás és Ibolya a háború gyermekei; miközben szüleik a földi poklokkal csatáznak értük és egymásért, mindnyájuk túléléséért, ők olyan emlékekre tesznek szert, melyek generációk sorsában hagynak kitörölhetetlen nyomot, amit nem moshat el sem az óceánnyi távolság, sem a részvétlen idő… Julie Orringer regénye, a Láthatatlan híd magával sodor és felkavar, kétségbe ejt és megvigasztal, elveszi és visszaadja az életbe és az emberségbe vetett hitünket. Arról mesél, amiről csak a fontos könyvek tudnak: hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen – és szükségünk van valakire a boldogsághoz és a boldoguláshoz. „Üdvrivalgás tört ki a tisztképzősök soraiban. A tábornok megvárta, míg alábbhagyott. – Ne feledjék – mondta –, maguk Magyarországért harcolnak, Magyarországért, és senki másért. A németek a szövetségeseink, de nem parancsolnak nekünk. Az ő útjuk nem a mi utunk. A magyarok nem árja nép. A németek elmaradott népnek tekintenek bennünket. Barbár a vérünk, vadak az eszméink. Nem vagyunk hajlandók elfogadni a totális diktatúrát. Nem akarjuk deportálni a zsidókat meg a cigányokat. Ragaszkodunk a különleges nyelvünkhöz. A győzelemért harcolunk, és nem a hősi halálért." Több mint egy éve olvastam Julie Orringer megrázó, nagy erejű, vizuálisan is sodró remekművét. Az ilyen súlyú könyvekre mondják, hogy letehetetlen „nagy regény”. Vártam, hogy egy magyar kiadó rátaláljon és beleszeressen. Megtörtént. Hála érte. Koltai Lajos, operatőr, filmrendező

Anne Brontë - Wildfell ​asszonya
"... ​megpillantottam egy feketébe öltözött, magas, előkelő nőalakot. Arcán olyasmi tükröződött, ami, ha egyszer látta az ember, arra késztette, hogy ismét szemügyre vegye. Haja hollófekete volt, hosszú, fényes csigákba fésülve... arcbőre tiszta és sápadt; hosszú, fekete pillái elfedték szemét, szépen kirajzolt szemöldöke azonban kifejező volt; boltozatos homloka értelemre valló, orra tökéletes sasorr, arcvonásai hibátlanok - csak az orcája és a szeme volt kissé beesett, ajka pedig, noha szép vonalú, kissé keskeny, szorosra zárt, ami, úgy véltem, nem vall nagyon engedékeny vagy nyájas kedélyre..." - ilyennek ismeri meg a wildfelli kastély titokzatos úrnőjét az ifjú és kissé komolytalan kisbirtokos, Gilbert Markham. Anne Bronte, híres nővéreinek, Charlotte-nak és Emilynek legfiatalabb testvére, a szinte kötelező "guvernant"-regény, az Agnes Grey (1846) után írta meg főművét, a Wildfell asszonyá-t (1849). Anne Bronte is a korabeli szegény papkisasszonyok szokásos útját járta: nevelőnősködött módos családok csemetéi mellett. És - akárcsak nővérei - ő is írt, verseket, regényeket, míg fiatalon, huszonkilenc évesen el nem vitte őt is a Bronte család ősi ellensége: a tüdővész. Sok fényt, boldogságot nem ismert - nagy regénye lapjain mégis meg-megcsillan a korát meghazudtoló bölcsességből fakadó, mindent megbocsátó szívbéli derű. A kerettörténetet elbeszélő Gilbert könnyed életfelfogású ifjúból a szemünk láttára válik érett férfivá - a könyv zömét pedig Helennek, a környéken sok szóbeszédet keltő, magányos, gyönyörű, fekete ruhás asszonynak a naplója teszi ki.

Charles Dickens - Két ​város regénye
Charles ​Dickenst (1812-1870) a viktoriánus kor legnagyobb írójának, az angol nyelv legkiválóbb művelőjének tartják, s ezt mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy anyanyelvén mind a mai napig az összes műve kapható. A Két város regénye Párizsban és Londonban játszódik az 1789-es forradalom előtt és alatt. Két város, két férfi, egy fiatal nő. A klasszikus szerelmi háromszöget izgalmassá teszik a felvett és elcserélt nevek, a hasonmások és álöltözetek, miközben lassan, de biztosan újabb és újabb személyes titkok kerülnek napvilágra. Az egyéni sorsok hátterében sejlenek fel a társadalom visszásságai. Dickens mesterien szőtt története remekbe szabott ábrázolása a kiszolgáltatottságnak, a gátlástalanságnak, a naivitásnak is. A szerző nem hazudtolja meg önmagát: ezúttal is az elnyomottak mellé áll.

Jane Austen - Büszkeség ​és balítélet
Szerelmek ​és félreértések klasszikus meséje a XVIII. századvégi Angliából. Az öt Bennet nővér élete a férjkeresés jegyében zajlik: anyjuk megszállottan próbálja biztosítani számukra a megnyugtató jövőt valami pénzes – és lehetőleg rangos – férfiú mellett. Csakhogy a jó eszű és éles nyelvű Elizabeth szélesebb perspektívákban gondolkozik, és ebben apja is támogatja őt. Amikor Mr. Bingley, a módos agglegény beköltözik az egyik szomszédos birtokra, felbolydul a Bennet-ház élete. A férfi előkelő londoni barátai és a vidékre vezényelt nyalka, ifjú katonatisztek közt bizonyára számos udvarlója akad majd a lányoknak. A legidősebb lány, a derűs és gyönyörű Jane úgy tűnik, meghódítja Mr. Bingley szívét. Ami Lizzie-t illeti, ő megismerkedik a jóképű, és látszólag igencsak dölyfös Mr. Darcyval, és máris kezdődik a nemek ádáz csatája. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Elizabeth nem várt házassági ajánlatot kap a Bennet-vagyont öröklő unokatestvértől, és amikor Mr. Bingely váratlanul Londonba távozik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért. Ám egy Lydiával kapcsolatos családi válsághelyzet hamarosan ráébreszti hősnőnket arra, hogy mindvégig balul ítélte meg ezt a büszke férfit... Eredeti hangú, máig modern, magával ragadó történet, melyben magunkra ismerhetünk.

Evelyn Waugh - Utolsó ​látogatás
Az ​angol regényirodalom legkiválóbb alkotásai közt gyakoriak a családregények. Evelyn Waugh-nak, a nálunk is ismert, korán elhunyt írónak ez az egyik legnépszerűbb műve is családregény. Egy gazdag, előkelő és különös család tündöklésének és széthullásának izgalmakban és fordulatokban gazdag története, középpontjában egy nagy barátsággal és egy szenvedélyes szerelemmel.

Isabel Allende - Kísértetház
Kik ​ezek a szellemek, akik végigkísértik ezt a vaskos történelmi, család- és kalandregényt? A Trueba család több nemzedékének különc nő és férfi tagjai? Vagy a chilei társadalom és történelem nemes és kárhozatos alakjai? És mi ez a kísértetház? A maga erejéből meggazdagodott Esteben Trueba földbirtokos-szenátor vidéki kúriája vagy fővárosi palotája? Vagy maga Chile, az "Elnök" és a "Költő", meg a szélhámos politikusok és arisztokraták, vérszomjas katonák és csendőrök, dévaj parasztlegények, prostituáltak, izgága diákok országa, ahol szüntetlenül torzsalkodnak a maradiság áporodott vagy elszánt erői a megújulás álmodozó vagy tettre kész híveivel?: Az 1942-ben született chilei Isabel Allende szándékosan többértelmű választ ad rá ebben az egész évszázadot átfogó és világszerte nagy sikert arató regényfreskóban, amelyben venezuelai száműzetéséből idézi vissza családja és hazája múltját és közelmúltját, személyes viszontagságait és közösségi megpróbáltatásait. És közben mégis átdereng ezen a színességében is nyomasztó képen a mesélés ősi öröme.

J. R. R. Tolkien - A ​Gyűrűk Ura
A ​Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig - legalábbis terjedelmét tekintve - alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a három vaskos könyvben, amikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, amikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündék, féltündék, az ősi Nyugatfölde erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdőtündék fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az ember fajnak. Különös világ ez az emberfölötti - vagy emberalatti - lényekkel benépesített Középfölde. Anyagi valósága nincs. Baljós, fekete várai, csodás fehér tornyai, fullasztó, sűrű erdei, gyilkos hegyei, sötét mélységei gondoskodnak róla, hogy egy pillanatig ne érezzük magunkat a fogható valóság közegében. Különös, hisz ebben a mesevilágban, ahol oly ékesen virágoznak a lovagi erények, véletlenül sem találkozunk az emelkedett eszményeket hirdető kora középkori lovagvilág fonákjával, az eszmények máza alatt a könyörtelen társadalmi tagozódással, elnyomással, nyomorral, létbizonytalansággal; ebben a külsőre feudálisnak tetsző világban jó is, rossz is vele születik a szereplőkkel, ott rejlik a szívük mélyén; a könyv személytelen szereplője a morál, az pedig kiben-kiben belső parancs.

Jane Austen - Emma
Emma ​Woodhouse szellemes és gyönyörű hajadon, aki előszeretettel játsza a kerítő szerepét, ő maga azonban elszántan szembeszegül a házassággal. S bár apjának megfogadja, hogy felhagy a házasságszerzéssel, szeleburdi természete nem engedi, hogy lemondjon erről a kitűnő társasági szórakozásról. Ám ahogy egyre újabb délceg ifjak legyeskednek körülötte, mintha a minden lében kanál lányban is felcsapna a vágy – de vajon kihez vonzódik leginkább: a romantikus Mr. Eltonhoz? Netán a kalandor Mr. Churchillhez? És vajon a környékbeli lányokon kívül Emma számára is tartogat a sors szerelmet? A Büszkeség és balítélet és megannyi világraszóló sikerkönyv írónője ebben a máig friss és humoros regényben ismét bebizonyítja, hogy a női lélek rejtelmeinek, és a társasági élet praktikáinak legjobb ismerője.

Charlotte Brontë - Jane ​Eyre
A ​regény vadromantikus cselekménye, érzelmessége révén nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba. Jane tanítói oklevelet szerezve egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. A bonyodalmak viszont főként ezután kezdődnek...A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Anna ​Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el. Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.