|
Mikor igazságosak és mikor igazságtalanok a háborúk? Miért követhető el erőszak az embereken, és miért hajlamosak maguk is az erőszak elkövetésére? Hogyan élhetünk jó életet? Igazságosnak kell-e lennie a jó embernek? Megvalósítható-e az egyenlő elosztáson alapuló igazságos társadalom? – Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik a több mint másfél évtizede emigrációba kényszerült szerző az igazságosságra vonatkozó eredeti és ambiciózus elemzései során. Igazi társadalomfilozófiai művet tart kezében az olvasó. A könyv társadalmi, jogi, filozófiai, filozófiatörténeti és etikai szinten mutatja be tárgyát, bőséges szakirodalom felhasználásával. A felvett kérdés fontos a jóléti állam virágzása idején, de a válságok korában is hozzásegít számos társadalmi probléma meggondolásához és megoldásához. A szerző szerint a tökéletesen igazságos társadalom elérése utópia, de nem tartozik az álmok közé olyan viszonyok kialakítása, melyek között az egyéni képességek és tehetségek maximális mértékben kibontakozhatnak.
Kapcsolódó könyvek
Heller Ágnes - Csernisevszkij etikai nézetei
Az értelmes önzés problémája
Heller Ágnes - Filozófiai labdajátékok
"Bár a filozófiai labdajátékot komolyan játsszuk, hiszen minden eldobott labda azt az üzenetet hordozza, melyet dobója 'igaznak tart', de a játék mégis csak játék, azaz önkéntes és öncélú, s ezért gyönyörködtető. Minden olvasó csatlakozhat a játékhoz, ha van kedve hozzá. Csak meg kell tanulni a - meghatározatlan, pontatlan és megváltoztatható - játékszabályokat."
A kötet a metafizika (Cusanus, Arisztotelész, Descartes stb.), a posztmetafizika (Kierkegaard, Nietzsche, Heidegger stb.), valamint a jelen gondolkodóinak széles panorámáját nyújtja. A Heller-féle filozófiai labdajáték (Cusanustól eredő) metaforája egyszerre jelenti a gondolkodás játékát és e játék kockázatát.
Heller Ágnes - Fehér Ferenc - A modernitás ingája
A modernek jellegzetes öncsalása két évszázadon át a "haladás" egyenes vonalú és előre (vagy hátra) mutató mozgásának téveszméje volt (amelyet viszont a "hanyatlás" hátra vagy lefelé irányuló mozgásának negatívan értékelt kinetikus észlelésével helyeztek szembe). Csak az utóbbi évtizedekben, ahogy elterjedtek és megszilárdultak a liberális demokráciák, s lehetővé tették, hogy meglendüljön az inga, és ahogy megfogalmazódott a posztmodern tudat, amely egyébként tagadja az univerzális haladást és az univerzális hanyatlást - jött létre egy új dinamikus képzelőerő.
Heller Ágnes - Morálfilozófia
Heller Ágnes etikai trilógiájának második darabja a kanti kérdésre keresi a választ a modern világban: "Mit lenne helyes tennem?" A morálfilozófia fő kategóriáit úgy bontja ki, hogy a mindennapi életben, az intézmények világában, a köz szférájában ténykedő tisztességes embereket követi nyomon. Gyakorlati kérdésekkel fordul az elméleti filozófiához, s így olyan morálfilozófiát ír, amely közvetlenül azokhoz szól, akik sajátos problémáikra morálisan jó megoldásokat keresnek.
"Merész és fantáziadús könyv, érdemes a gondos tanulmányozásra. Történelmi lendülete, eredeti elemzései és morális komolysága mély benyomást kelt."
_The Times_
Heller Ágnes - Az erkölcsi normák felbomlása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tomáš Halík - A gyóntató éjszakája
A szerző tizenhat esszéjében korunk lelki és társadalmi problémáival foglalkozik: az erőszak fokozódásával, a média szerepével a társadalomban, a kultúrák összemosódásával, a tudomány és hit párbeszédével stb. Mindeközben nem téveszti szem elől az embert, akinek meg kell birkóznia e válsághelyzetekkel. Ennek folyamán az embernek el kell jutnia az „olcsó hitről” a nehezen megszerezhető „hitben való második újjászületésig”, addig a bátorságig, hogy az életet valamennyi paradoxonával együtt fogadjuk el. A szerző gyóntatói mivoltában a hosszú évek pszichológiai és lelkipásztori tapasztalatait összegzi könyvében oly módon, hogy csatlakozik híveihez lelki útjukon.
Tomáš Halík 1948-ban született, tanult filozófiát, szociológiát, pszichológiát, teológiát és vallástudományt. 1978-ban titokban pappá szentelték, a kommunizmus idején a vallási és kulturális ellenzéki mozgalomban tevékenykedett. Jelenleg a prágai _Károly Egyetemen_ tanít szociológiát, a prágai _Akadémiai plébániát_ vezeti és a _Cseh Keresztény Akadémia_ elnöke. A vallások közötti kapcsolatokkal foglalkozik, a tolerancia és a lelki szabadság érdekében végzett szolgálatáért kitüntetést kapott. Könyvei és cikkei számos világnyelven jelentek meg.
Dr. Csernus Imre - A férfi
Mitől boldog egy férfi? Miért van a férfiaknak szüksége pótmamára? Milyen az érzelmi
intelligenciájuk? Miért nem képesek udvarolni? Miért nem képesek pihenni és egyedül is jól érezni magukat? Miért szűnt meg bennük a bátorság? Miért hasonlít a legtöbbjük egy
papucsállatkára? Egy nyúlra? Egy majomra? Egy vörösboros marhaszeletre... Miért nem mernek felnőni és miért ennyire rövidlátók?
Dr. Csernus Imre a nők után ezúttal a férfiak felé fordul, hogy merész és őszinte kérdéseket szegezzen szembe férfiközpontúnak mondott világunk hazugságaival.
A hangoskönyv a szerző előadásában hallgatható meg.
Ismeretlen szerző - A Lukács-vita
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Heller Ágnes - Az ösztönök / Az érzelmek elmélete
A két monográfia a szerző utóbbi évtizedben kialakult érdeklődési-kutatási irányát tükrözi. Törekvését arra, hogy a szociálantropológia nézőpontjából integrálja az "ember természetéről" a 20. században kialakított szaktudományos nézeteket, adatokat és nyitott kérdéseket. Az ösztönökről készült tanulmányában a legismertebb ösztönfogalmakat elemzi és bírálja. Igen részletesen foglalkozik az agresszív ösztönelméletekkel. Az érzelmek regulatív szerepének vizsgálata után, az érzelmek szociológiájával kapcsolatban elsősorban a polgári érzésvilág absztrahált voltát fejti ki. Számos irodalmi alkotás etikai-értékelméleti vizsgálatával illusztrálja bíráló koncepcióját.
Heller Ágnes - Auschwitz és Gulág
Ezt az esszégyűjteményt régen terveztük kiadni - Heller Ágnes Múlt és Jövőben írt tanulmányainak sorozata első köteteként. Kertész Imre 2002-es Nobel-díja, Heller Ágnes róla szóló szép elemzése és az elismerés okozta friss örömünk azt kívánta, hogy minél előbb kapcsolódjunk nemcsak a siker befogadásához, hanem egyúttal Kertész Imre élményének, történelmének a "diskurzusához" is.
Heller Ágnes - Kőbányai János - Bicikliző majom
"Heller Ágnes önéletrajza lenne, de Kőbányai János írta, mint egy életrajzi regényt. Ám akármilyen nehéz is valamely műfajba osztályozni Kőbányai új könyvét, lényege, hogy korunk egyik legmélyebb gondolkodójának, Heller Ágnesnek személyén keresztül, rendkívül izgalmas bevezetést ad kezünkbe az apokaliptikusnak ígérkező huszonegyedik század problematikájába. Az intellektuális pályákra igyekvő ifjúság számára szinte kötelező olvasmánynak ajánlanám ezt a szó minden értelmében súlyos könyvet." Fejtő Ferenc
Heller Ágnes - Filozófiám története
Heller Ágnes nem bíz semmit a véletlenre, sem másokra. Ebben a 80. születésnapjára megjelenő könyvben önmaga kutatójaként és filozófia-történészeként tárta és mérte fel egy roppant életmű termését, amely történetesen a sajátja. Kivételes autenticitását ki is vitatná, hiszen olyasvalaki reflexióiról van szó, akihez ez az életmű a legközelebb áll. Heller Ágnes gondolkodói bátorságára vall, hogy erős lélekkel és kellő távolságból élte és olvasta újra az életművét, hogy azt kritikus attitűddel összegezze. Maga tartott szigorú rostát felette, hogy mit tart belőle - ma - értékállónak, s mit nem. Filozófiai regényt tarthatunk a kezünkben, mégpedig olyan regényt, amelyben életrajzi tényeket nélkülözve, pusztán a gondolatok fejlődése köré építi narratíváját.
Ez a "fejlődés"-regény négy, 15 éves szakasz - fejezet - pillérére támaszkodik. A "tanulóévek" során felfedezte és kipróbálta a születésével kapott képességeit - a mester, Lukács György műhelyében. "A dialógus évei" a Budapesti (Lukács) Iskola közösségi munkájáról és eredményeiről számol be. "Az építkezés és az intervenció évei" fejezet azt a szakaszt világítja meg, amelyben - magányra ítélve vagy áldva - felépítette filozófiai rendszerét. Pontosabban "dekonstrukciós" eljárás alá vette mindazt, ami idáig történt vele - olvasmányai és egyéni gondolkodása terén. Ezzel párhuzamban - férjével, Fehér Ferenccel - a szocialista rendszer átélt tapasztalataira építve, a baloldali rendszerek átható kritikáját is nyújtották. A napjainkkal záródó "Vándoréveim" a nagy filozófiai (etikai) építkezést követő sokfelé kalandozó kirándulások számbavétele, az irodalomelmélet, és a "bibliai filozófia" területeiről is. Szabadon és színpompásan, túl a nagy építkezés terhén.
Barcsi Tamás - Az ember méltósága
Írásomban egy később kifejtendő emberi méltóság-elmélet alapjait foglalom össze. Nem törekszem a teljességre, és sok olyan sémát érintek az egyes fejezetekben, amelyekről külön könyveket lehetne írni. Munkámban a fontosabb (általam fontosnak vélt) emberi méltóság értelmezések bemutatására, és a témához kapcsolódó alapvető kérdésfelvetésekre szorítkozom, érintem a filozófiai problémákhoz szorosan kötődő jogi értelmezéseket is, és ha szükséges, vázolom a természettudományos hátteret (illetve olykor szépirodalmi műveket is segítségül hívok egy-egy probléma érzékeltetésére). Rendkívül fontosnak érzem a kérdés elméleti megközelítését, mert az emberi méltóságra való hivatkozás általános napjainkban, anélkül, hogy tisztában lennénk azzal, mit is értünk tulajdonképpen a fogalom alatt. A méltóság filozófiai alapjainak feltárásában csak részeredmények születtek (elsősorban a nyugati szakirodalomban), magyar nyelven a témával kapcsolatban átfogó művet nem ismerek. (Részlet az előszóból)
Heller Ágnes - Portrévázlatok az etika történetéből
E tanulmánykötet azokat az írásokat fűzi egybe, amelyekben szerzőjük az etika történetének kiemelkedő alakjait mutatja be. A széles spektrumú gyűjtemény, amelynek több darabjával e kötet lapjain ismerkedhet meg először az olvasó, feltárja az etikai gondolat fejlődését, megismertet a legjellegzetesebb etikai kérdésfeltevésekkel és válaszokkal. Többek között Arisztotelészről, Spinozáról, Feuerbachról, Kantról és Lukács Györgyről olvashatunk a könyvben nagy felkészültségről tanúskodó írásokat.
Heller Ágnes - Az aristotelési etika és az antik ethos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Umberto Eco - Öt írás az erkölcsről
Itt kötetbe gyűjtött írásai alkalmi jellegűek. Témabeli sokféleségük ellenére együvé tartoznak: mind etikai kérdéseket vetnek föl, és járnak körül az értelmiségi szerep tudatában és felelősségével, amely abból áll, "hogy kritikus szemmel azonosítsuk, mi az, ami hellyel-közzel kielégítő módon megfelel az igazságról alkotott elképzelésünknek. E szerepet gyakorolhatja bárki, akár egy társadalom szélére sodródott ember is, amikor végiggondolja és valahogy kifejezi helyzetét, de elárulhatja az író, amikor mondandóját nem hagyja leülepedni, hanem hirtelen érzelmektől indíttatva reagál az eseményekre." Az értelmiséginek az a dolga, hogy, mint a Pinocchio mesealakja, a Szóló Tücsök gondolkodjon - aztán beszéljen.
Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Marx és a modernitás
Fehér Ferenc is, Heller Ágnes is marxista filozófusként kezdték pályájukat. Először az 'igazi', az autentikus marxizmus nevében és oldaláról bírálták, támadták a 'kincstári', a hivatalos marxizmust, később egyre inkább elszakadtak magától a mestertől is, radikális baloldali gondolkodókká váltak, majd a posztmodern filozófusai lettek. A most megjelent kötet a marxizmussal és az alapító atyával, Karl Marxszal foglalkozó tanulmányaikból nyújt válogatást, életüknek abból a korszakából, amikor már nem tekintették magukat marxistáknak. Az értekezések Marx munkásságának, illetve a marxizmusnak más-más oldalait, aspektusait veszik górcső alá. Heller Ágnes Marx szükségletelméletéről, Marx és a modernitás kapcsolatairól, Marx igazságosságelméletéről, a marxista munka és termelés paradigma kérdéseiről, az újabb szükségletelméletek marxi relevanciáiról ír, Fehér Ferenc Marx és a francia forradalom kapcsolatait, Marx forradalomelméletét vizsgálja, egy közös írásban pedig a szerzők A marxizmus mint politika - gyászjelentését adják. A tanulmányok vehemens és szigorú Marx-kritikája egyúttal a szerzők nem rejtegetett önkritikája is, valamint annak megmutatása, hogy miért és mennyiben volt szükséges - annak idején - elfogadni a marxizmus nem egy tételét, koncepcióját. A szerzők természetesen teljes mértékben otthon vannak a marxi életműben, és kitűnően ismerik a kortárs filozófiát is.
Tomas Sedlacek - A jó és a rossz közgazdaságtana
Tomáš Sedláček gyökeresen új megközelítést alkalmaz, és számos területen megkérdőjelezi világlátásunkat. Napjaink mainstream közgazdaságtana magát értékmentes szaktudománynak, matematikai apparátusával a valóságot modellező kutatási területnek tartja. Sedláček számára azonban a közgazdaságtan kulturális jelenség, civilizációnk terméke. Hogy bemutassa a közgazdaságtan alapjául szolgáló hitet és hiedelmeket, túlmegy a szűken értelmezett szakterület határain, és felkutatja a gazdasági gondolatokat a mítoszokban, a vallásokban, a teológiában, a filozófiában, a pszichológiában, az irodalomban és a filmek világában. Áttörést jelentő munkájával nem kevesebbet ígér:
„Ezentúl másként gondolkodunk majd a közgazdaságtanról, gazdaságról, és értékekről.”
Provokatív könyve szülőhazájában igazi bestseller lett, hatására a közgazdaságtan soha nem tapasztalt, széles körű népszerűségre tett szert a Cseh Köztársaságban. Hogyan érte ezt el? Úgy, hogy átlépte a közgazdaságtan uralkodó felfogásának határait, és művét egy egyszerű, már-már eretnek kijelentésre alapozta:
„A közgazdaságtan nem hagyhat figyelmen kívül erkölcsi szempontokat.”
Heller Ágnes - Általános etika
A kötet Heller Ágnes - a nyolcvanas évek végén Amerikában megjelent - erkölcsfilozófiai trilógiájának első darabja, amely az ezt követő részek nélkül is tökéletesen érthető. Az erkölcsfilozófia legáltalánosabb kategóriáit és e kategóriák kibontakozásának feltételeit kutatja, tehát valóban "általános etika". A szerző széles körű filozófiai munkásságának kezdetektől fogva az etika állt a középpontjában, korai marxista koncepciói után fokozatosan érkezett el jelenlegi álláspontjához, amely immár korántsem marxista, sokkal inkább támaszkodik Arisztotelész és - még inkább - Kant etikai munkáira, de megőrzött, sőt továbbfejlesztett bizonyos baloldali, társadalom- és történetfilozófiai koncepciókat, amelyekkel nemcsak alapozni kívánja etikáját, de amelyeknek kategóriái át is hatják etikai gondolatmeneteit. Így nemcsak a következmény és szándéketika "dialektikája" kapcsán, de abban is, hogy az alapvető erkölcsi fogalmakat (jó, gonosz, felelősség, erkölcsi autonómia, magatartási normák stb.) nem fenomenológiailag szemléli (bár elemzéseiben messzemenően felhasználja a fenomenológiai analízis eszköztárát), hanem társadalomelméleti alapokból "vezeti le", illetve történetfilozófiai koncepciók determináns összefüggéseiben vizsgálja. A karcsú elméleti munka komoly gondolkodói teljesítmény, ám a szerző tudatosan törekedett arra, hogy a "nem akadémiai közönség" is megérthesse, követhesse elgondolásait. Így a könyv - széles körben ajánlható, fiatalok figyelmét is érdemes rá felhívni.
Heller Ágnes - Érték és történelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
