Martin Heidegger 1955-56-os előadásaiban újból kibogozza azokat a szálakat, amelyeket a lét és az emberi egzisztencia összetartozásának alapjáról gondolkodva első alkotói korszaka vége felé írt tanulmányában (Az alap lényegéről, 1929) összekötött. Míg e korai kísérlet a Lét és időből kiindulva egy radikálisan új metafizika lehetőségét az emberi végesség, a a szabadság alapján vélte megtalálni, addig a jelen kötetben olvasható kései revízió a principium rationist, az alap tételét, a léttörténeti gondolkodás jegyében az alap alaptalan történésébe fordítja át.
Kapcsolódó könyvek
Martin Heidegger - A metafizika alapfogalmai
Martin Heideggernek ez az 1930/31-ben Freiburgban tartott előadás-sorozata csak 1982-ben látott napvilágot, s mindjárt akkora jelentőségre tett szert az életművön belül, hogy Rüdiger Safranski róla szólva egyenesen "titkos főműről" beszélt, s Jacques Derrida is kiemelt szerepet juttatott neki Heideggerről szóló elemzésében. A mű több szempontból is unikumnak számít a heideggeri oeuvre-ön belül. Egyrészt itt olvashatjuk a legalaposabb elemzéseket a filozófia egzisztenciális vonatkozásáról és ezzel összefüggésben az unalom fenomenológiájáról és időszerkezetéről. Másrészt - Heideggertől szokatlan módon - a könyv második részét alkotó kérdés kapcsán, nevezetesen: hogyan értelmezendő a tézis, mi-szerint a kő világ nélküli, az állat világban szegény, az ember pedig világ-képző, tüzetesen megvizsgálja a korabeli biológia és "etológia" neves figuráinak (Roux, Uexküll, Driesch) megfigyeléseit és elméleteit, és ezekből, illetve ezekkel vitázva fejti ki a világ jelenvalólét- (Dasein-) specifikus metafizikáját. A filozofálás mibenlétét, az unalom időiségét, valamint az állat korlátozott világát taglaló nagy fejezetek után Heidegger a világ-konstituáló logos analízisével zárja a sort. A harmadik mozzanat, amiért különleges érdeklődés övezi ezt a művet, abban rejlik, hogy a heideggeri filozófia híres fordulatának, mely épp a húszas-harmincas évek fordulópontjára tehető, eddig igencsak szegényes dokumentumait egy hatalmas, több mint ötszáz oldalas munkával bővítette.
Ismeretlen szerző - Az egzisztencializmus
A modern polgári filozófia és irodalom irányzatai között fontos helyet foglal el az egzisztencializmus, melyet Köpeczi Béla tanulmánya és szövegválogatása ismertet meg az olvasóval.
A bevezető ideológiai igényességgel és pontossággal tisztázza az egzisztencializmus filozófiai és esztétikai problémáit, a szemelvények pedig Kierkegaard, Jaspers, Heidegger, Sartre és Camus műveiből vett részletekkel világítják meg más-más nézőpontból e jelentős irányzat különböző oldalait.
Az egzisztencializmust tárgyaló antológiákkal szemben a kötetnek az az újdonsága és fő érdeme, hogy következetesen érvényesíti a filozófiai és esztétikai szempontot, egyiket a másikkal világítva meg.
Gion Condrau - Sigmund Freud és Martin Heidegger
Gion Condrau a daseinanalízis egyik legtermékenyebb alkotója és hosszú időn keresztül maga gyakorló terapeuta volt. A daseinanalitikus pszichoterápia fő célja, hogy visszaadja a páciens szabadságát. Ez az irányzat Martin Heidegger filozófiai megfontolására épít, és annak alapján az embert nyitott és szabad ittlétként gondolja el. A terapeuta minden esetben ehhez próbálja hozzásegíteni azokat, akik felkeresik.
A könyv első fejezetei a daseinanalízis filozófiai alapját taglalják és mutatják be körültekintően és eleven példák segítségével. A további fejezetek pedig személyes és a szakirodalomból vett példákkal gazdagon illusztrálva hasonlítják össze a daseinanalízist egyéb pszichoterápiás irányzatokkal, illetve mutatják be az analitikus munka gyakorlatát, a terapeuta-páciens viszonyt, az analitikusképzést és az ezekkel összefüggő témákat.
Martin Heidegger - Mi a metafizika?
"Mi a metafizika?" - Kérdésünk azt a várakozást kelti, hogy a metafizikáról lesz szó. Ettől elállunk. Helyette egyetlenegy meghatározott metafizikai kérdést fejtünk ki. Így közvetlenül a metafizika birodalmába jutunk, megszerezzük számára az egyedül helyes lehetőséget, hogy saját maga mutatkozzék be. Mindenekelőtt kifejtjük a szóban forgó metafizika kérdést, azután megkíséreljük kidolgozását. Tervünket a kérdésre adott válasszal fejezzük be. A metafizikai kérdés kifejtése A bölcselet - az egészséges emberi értelem szemszögéből tekintve - Hegel szerint a "fordított világ". Ezért vállalkozásunk sajátossága előkészítő magyarázatot tesz szükségessé. Ez viszont a metafizikai kérdezés sajátos kettős sajátosságából fakad. Először is minden metafizikai kérdés mindig a metafizika problematikájának összességét öleli fel. Mindig magáról az egészről van szó. Azután minden metafizikai kérdést csak úgy lehet feltenni, hogy a kérdező - mint olyan - elválaszthatatlan a kérdéstől, azaz benne áll. Ebből merítünk útmutatást: egy-egy metafizikai kérdést mindig az egész szem előtt tartásával és a kérdező létének lényeges helyzetéből kiindulva kell feltennünk.
Martin Heidegger - A műalkotás eredete
Hans-Georg Gadamer előszavával.
Először 1950-ben, a Holzwege első darabjaként jelent meg.
A művészetet megalapozó tettként, az ember történeti önmegértésének hermeneutikai alapvetésébe ágyazva tárgyalja.
Martin Heidegger - Kant és a metafizika problémája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Émile Ajar (Romain Gary) - Salamon király szorong
,,A dolgok jó oldalát érdemes nézni, Cora kisasszony, igaz, nem mindig lehet tudni, hogy melyik a jó oldal. Nem nagyon feltűnő."
A címadó nem Dávid és Betsabé bölcs fia, hanem a párizsi illetőségű, nyolcvanöt éves Salomon Rubinstein, visszavonult nadrágkirály, aki a konfekcióiparban szerzett vagyonából ajándékküldő és lelkisegély-szolgálatot finanszíroz, sőt álmatlan éjszakáin maga is odaül a telefonhoz, enyhíteni halálfélelmét, illetve tagadni annak elkerülhetetlenségét.
Ez a Salamon király rokon lélekre talál Jeanban, a huszonöt éves taxisofőrben, aki elkeseredett küzdelmet folytat a természet törvényei ellen, és egyáltalán, minden állatért és emberért, amelyet vagy akit kihalás vagy meghalás fenyeget.
Veszélyeztetett egyed például Madame Cora Lamenaire, az egykor szebb napokat látott, hatvanöt éves sanzonénekesnő, aki a német megszállás alatt egy gestapós szépfiúra cserélte Rubinstein urat, és a hetvenes évekre már nagyon mélyre süllyedt, egészen egy söröző alagsoráig, vécésnéninek.
Jean nem személyre szóló, hanem általános humanizmusból felkarolja, és táncolni, majd ágyba viszi Madame Corát, ami bizonyos megaláztatásokkal és igen áldozatos kompromisszumokkal jár, de végül minden jóra fordul...
Marsha M. Linehan - A borderline személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája
A borderline személyiségzavar kezelése az egyik legnehezebb és legnagyobb kihívást jelentő, majdnem megoldhatatlan feladat a gyakorló klinikus számára. A borderline személyiségzavarban szenvedő betegek elárasztják a pszichiátriai rendeléseket és kórházi osztályokat. Általánosan elfogadott, hogy még a potenciálisan hatékony gyógyszeres kezelés mellett is szükség van pszichoterápiára. A dialektikus viselkedésterápia széles alapokon nyugvó kognitív viselkedésterápia, melyet speciálisan borderline betegek számára dolgoztak ki. Ez volt az első, klinikai próbákkal is igazoltan hatékony terápiás modalitás ebben a személyiségzavarban.
Sikerét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a mű nyolc változatlan kiadást ért meg, s már a környező országokban is lefordították.
Alapműről van tehát szó, amelyet ismerni kell, ha lépést szeretnénk tartani a pszichoterápia fejlődésével. Linehan tankönyvének célja, hogy a pszichoterápia és pszichiátria számára egyik legnehezebb és leginkább megoldhatatlan feladatot jelentő borderline személyiségzavar jobb megértéséhez és kezeléséhez nyújtson elméletileg és gyakorlatilag megalapozott útmutatót. A nagy ívű és hatalmas munka másik fő erénye, hogy a borderline betegek gyakran kaotikus, áttekinthetetlen és bonyolult világát elemezve négy fő csoportba sorolja nehézségeiket, és ehhez igazítja a kezelési protokollt is - ezáltal áttekinthetővé és világosabbá téve e rendkívül szövevényes problematikát. A szerző hatalmas klinikai tapasztalatának köszönhetően kreatívan kombinálja a viselkedéses, a kognitív valamint a dinamikus stratégiákat és olyan strukturált protokollt dolgozott ki, amelynek a segítségével valóban eredményesen lehet segíteni a borderline betegeknek.
Otto F. Kernberg - Borderline szindróma és patológiás nárcizmus
O. Kernberg ebben a könyvében szisztematikus elemzését adja a borderline (határeseti) személyiségnek. Végigveszi a borderline patalógiát strukturális, genetikus-dinamikus szempontból, valamint áttekinti az általa jellemzőnek tartott tüneteket és tünetegyütteseket. Külön fejezet foglalkozik a kórkép diagnózisával, prognózisával és kezelésének kérdéseivel. Ezen túlmenően található a könyvben egy fejezet, amely a nárcisztikus személyiségzavar patalógiai és terápiás kezelésével foglalkozik, mivel ezt a problémakört a szerző rendkívül fontosnak tartja és mivel ezen kórképnek sok vonatkozása van a borderline patalógiához.
Lévay Anikó - Borderline személyiségzavarom van
A szerző felvállalva betegségét, saját élményeit, szenvedéseit, félelmeit, aggodalmait vetette papírra. Ezeket a tapasztalatokat a szakkönyvekből nem ismerhetnénk meg. Hiszen azok - a betegek megfigyelése alapján - nem a beteg, hanem a szakember által összegyűjtött információkat tartalmazzák az adott betegségről. A könyvet az író terapeutája így ajánlja figyelmünkbe:
„Anikóhoz hasonlóan sorstársai is valószínűleg minden, a témával kapcsolatban megjelenő irodalmat felkutatnak, elolvasnak, vizsgálnak, értékelnek, kételkednek, megfigyelnek. Őszinte örömmel tölt el, hogy szakmai könyvtárunk kiegészülhet egy sajátélmény-vallomással, mely a benne élőnek biztatást, reményt, a szakértőnek őszinte megtapasztaláson alapuló, hiteles szakanyagot nyújt át.
Ajánlom tehát elsősorban a kórképben érintetteknek ugyanúgy, mint az őket kezelő orvosoknak, mert a sorstársnak őszinte felismeréssel, a szakértőnek pedig igen fontos információkkal szolgál.”
Erőss Zsolt - A Békási szorostól a Mount Everestig
"A hegymászók a hétköznapokban normális embereknek tűnhetnek..." - írja könyve első oldalain Erőss Zsolt, az egyetlen magyar Hópárduc. Persze nem meglepő, hogy ilyeneket ír, hiszen Ő maga igazából nincs is ott - a hétköznapokban. Emlékszik vagy tervez. Elképzeli, elmeséli a hegyet, és ha már képbekerült, meglát rajta egy járatlan útvonalat...
"...Nagyon felgyorsulok, fékeznék, de hiába! Sebességem továbbra is ijesztő, s néhány bukfenc-pörgés-zuhanás után már nem is próbálkozom többet. Jó erősen marokra fogom a jégfejszéimet, hogy belém ne álljanak, és próbálok minél "kényelmesebben" csúszni. Iszonyú kemény sziklát érzek, néhány pörgés a kuloár irányába és puhább a talaj. Mikor hason, fejjel előre kerülök, felfedezem, hogy így a legkényelmesebb csúszni és nagyszerű a kilátás is. Ugratók, bukfencek után mindig visszatérek a "kényelmes" helyzetbe és figyelem a jövőt..."
Igen, a hegymászó történetei teljesen normális álmoknak tűnhetnek a hétköznapokból nézve. De Erőss Zsolt az a hegymászó, aki mindig a szépet, az emberfeletti szépet látja meg elsőként. Ezért látta meg közülünk elsőként Ő a világ tetejét. Álmainkat meséli el ebben a könyvben, a csúcsról visszatérve. Ő járt ott, így gyönyörű képei nem csak illusztrációk.
Abraham Verghese - Könnyek kapuja
1947-ben a fiatal és csodaszép apácát, az indiai Áldás nővért Afrikába küldik, hogy egy kórházban teljesítsen szolgálatot. A viharos hajóút alatt a végkimerülésig ápol egy angol sebészt, Stone doktort, majd elválnak útjaik. Néhány évvel később az etióp fővárosban lévő Nemhely nevű (elírás, egy hivatalnok rosszul jegyezte le a „Menhely” szót) parányi missziós kórházban találkoznak újra, és hét évig dolgoznak együtt. A zárkózott, érzelmei kifejezésére képtelen orvos egy sérülékeny pillanatában a műtősnővér karjaiban keres vigasztalást. Az apáca és dr. Stone rövid életű szerelmének következményei súlyosak: az egypetéjű ikerfiúk születése a fiatal nővér életét követeli, az orvos pedig elmenekül, magára hagyja az újszülötteket. A két fiú, Siva és Marion keveset tudnak szüleikről, édesapjuk soha többé nem jelentkezik, egy indiai orvos házaspár neveli fel őket nagy szeretetben. Fiatalságukat meghatározza az ’50-es és ’60-as évek etióp diktatúrája és a kórház, ahol nevelőszüleik dolgoznak, nem is csoda, hogy mindketten orvosok lesznek. Marion felnőtt fejjel, Amerikába való disszidálása után próbálja megismerni szüleik történetét.
David Fontana - A szimbólumok titkos világa
A szimbólumok mindenütt jelen vannak: álmainkban, tudatalattinkban és a bennünket körülvevő világban. Az intuitív bölcsesség szintjén mozgatnak és inspirálnak bennünket. Egyetemes nyelven szólnak hozzánk, amelynek megértését a pszichológia nagyjai- Sigmund Freud és Carl Gustav Jung- könnyítették meg számunkra.
A kötet kifejező képek és rövid magyarázó szövegek segítségével foglalja össze a szimbólumokat és szimbólumrendszereket. Ha megértjük ezek üzenetét, életünk sokkal gazdagabbá válik.
David Fontana segít eligazodni a szimbólumok szövevényes világába. Megosztja velünk széleskörű tudását, amely felöleli a pszichológia, a keleti és a nyugati ezoterikus tanítások, az antropológia és a történelem területeit, valamint az álomterápia és a szimbólummeditációban szerzett tapasztalatait. A kötet gazdag képanyagot tár az olvasó elé: több, mint 130 képzőművészeti alkotásról készült reprodukció és közel 200 színes illusztráció díszíti.
A szimbólumok titkos világa gondolatébresztő képes kalauz, amelyben a jelentősebb jelképek összes típusa megtalálható- mandalák és labirintusok, létező és mesebeli teremtmények, sárkányok és mitológiai lények, istenek és istennők, szakrális és világi építmények, menny és pokol, virágok és drágakövek, színek és temészeti jelenségek és még sok minden más. A szerző dióhéjban áttekinti a nagyobb szimbólurendszereket - a Ji Csingtől a tarotkártyán át az asztrológiáig -, így az Olvasó is kedvet kaphat ezek behatóbb tanulmányozására.
Bagdy Emőke - Bognár Andrea - Urbánné Varga Katalin - "Művészetek - szimbólumok - terápiák"
„Művészetek - Szimbólumok - Terápiák”
„...Ez a könyv egy különleges találkozás mementója.
Arra emlékeztet és abba a világba vezet be mindnyájunkat, amelynek nyelve univerzális és lélekhez szóló.
"Művészetek - szimbólumok - terápiák" címmel rendeztük meg konferenciánkat 1995. augusztus 24–27 között Budapesten, ahol a művészetek (zene, tánc, képzőművészet, irodalom) képviselői és a lelki gyógyítás (segítő foglalkozású) szakemberei a szimbolikus (közös) nyelv kapcsolati hídján indultak el Magyarországon először - egymás felé.
Mit tesz velünk a művészet képi, zenei, mozgásos, tánc... stb. kifejezési útjain érkező üzenete, és hogyan szólítja meg ez a "nyelv" a sérült, szenvedő, beteg, segítségre szoruló embert?
A művészetek nyelve emberi mivoltunk legérzékenyebb területein ér hozzánk és szólít meg... Emberi mikrokozmoszunk végtelenre nyitott, transzcendens hullámhosszain rezdül meg bennünk az "emberfeletti", hiszen mindannyian "meg vagyunk sebezve a végtelennel" (Eliade), mégis szűk, zárt világunk foglyai vagyunk. A zene, tánc, mozgás, ritmus, hangzás és csend szimbolikus rítusaiban ünneppé válik, felfénylik a pillanat, de – Saint-Exupery szavaival – ünneplőbe öltözik a szívünk is és kinyílunk a végtelenre, világi fogságunkból felszabadulunk.”
Ehhez kapunk eligazítást, keresésben segítő üzenetet e kötet számos írásából.
Jó szellemi utat és – közvetve is – bensőséges találkozást kívánunk érdeklődő Olvasóinknak:
a „Találkozás” szervezői
Pszüchagógosz kiadó
1995/96
Mircea Eliade - Mítoszok, álmok és misztériumok
" A mítosz megértése egy szép napon majd a 20. század leghasznosabb felfedezései közé fog tartozni. A nyugati ember már nem a világ ura: most már nem "benszülöttekkel", hanem beszélgetőtársakkal áll szemben. Jó, hogy tudjuk, hogyan kezdjük a beszélgetést; nem tekinthetünk el annak beismerésétől, hogy a "primitív" vagy "elmaradott" világ és a modern Nyugat között nincs szakadás a folyamatosságban. Már nem elég - ahogyan a fél évszázada már elég volt - fölfedezni és megcsodálni a néger vagy óceáni művészetet; újra föl kell fedezni önmagunkban a művészetek szellemi forrásait, tudatára kell ébredni annak, ami a modern létben még megmaradt "mitikusnak".
Verena Kast - A személyiség születése
"Az meglett ember, akinek
szívében nincs se anyja, apja,
ki tudja, hogy az életet
halálra ráadásul kapja
s mint talált tárgyat visszaadja
bármikor - ezért őrzi meg,
ki nem istene és nem papja
se magának, sem senkinek."
Ennél a József Attila-idézetnél nehéz lenne pontosabban és szebben megfogalmazni Verena Kast könyvének mondanivalóját. A neves svájci pszichoterapeuta az önálló személyiség születéséről ír, arról a küzdelemről, amely a szülőkről való leváláshoz vezet, és arról a bátorságról, hogy merjünk másoktól különbözni, merjünk újra meg újra elszakadni, és új dolgokba fogni. Hogy merjük a saját életünket élni.
Ez a kötet korábban Apák - lányok, anyák - fiúk címmel jelent meg a sorozatban.
E. A. Bennet - Az igazi Jung
Jung hozzájárulása a lélektanhoz és az elmekórtanhoz olyan hatalmas, amely szinte szakadatlanul áramlott majdnem 60 éven keresztül. Eredeti gondolkodó, akinek könyvei azonban fontosságuk ellenére nem túlzottan olvasmányosak, nézetei gyakran félreérthetõk és a nyomukban feltámadó vita és indulatok sem könnyítik meg az olvasó helyzetét. Ezért még fontosabb tudnunk, mit mondott igazából Jung a modern lélektan kulcskérdéseirõl. Ez a könyvecske a mûvelt közönségnek íródott, és Jung hosszú pályafutását nyomon követve, logikusan, a kellõ arányokat megtartva - és nem utolsó sorban -, közérthetõ nyelven ismerteti a nagyívû és szerteágazó életmû fontosabb területeit.
Jean Shinoda Bolen - Bennünk élő istennők
Jean Shinoda Bolen japán származású amerikai pszichiáter, a San Francisco-i Pszichiátriai Klinika professzora, C. G. Jung követője. A görög mitológia istennő-alakjaiban az örök női szerepek máig erős ösztönkésztetéseit ismerte föl. A könyv anyagából Amerika-szerte sikeres előadássorozatot tartott. Arra tanít, hogy jellemük gazdagításával, belső "istennőink" megszólításával vegyük a magunk kezébe sorsunkat, váljunk életünk főszereplőjévé. Bolen segítségével ráismerünk önmagunkra és nő-társainkra: könyve egyszeriben megértővé tesz a magunk és nőtársaink olykor logikátlannak látszó viselkedése iránt, sőt, még a lelki betegségek kialakulására is magyarázatot ad. Legfőbb tanulsága, hogy önmagunkon, ha kell, bármikor változtathatunk, nem vagyunk kiszolgáltatva sem a saját lelki alkatunknak, sem a sorsunknak. Férfiak számára különösen ajánlható, igen hasznos olvasmány!
Aldous Huxley - Szép új világ
2540-ben a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot.
Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel.
"Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott.
- Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele.
- Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."
Gabrielle Zevin - Egy könyvmoly regényes élete
A. J. Fikry, a kiégett könyvesboltos nehéz éveket tudhat maga mögött: meghalt a felesége; az üzlete rosszabbul megy, mint valaha; ráadásul ellopták tőle legnagyobb értékét is, egy Poe verseket tartalmazó ritka kötetet. Idővel elfordul az emberektől, és még a könyvei sem nyújtanak számára vigaszt, mert a rohamosan változó világra emlékeztetik. Egy váratlan esemény folytán viszont kénytelen lesz újrakezdeni az életét, mert egy kislányról is gondoskodnia kell. A mogorva és életunt férfi hamarosan más szemmel néz a világra, igaz barátokra lel, újra szerelmes lesz, a könyvesboltja pedig a kisváros nyüzsgő központjává alakul át.
Gabrielle Zevin jó humorérzékkel megírt, varázslatos regénye tisztelgés a könyvek világa előtt, szerelmeslevél arról, miért szeretünk olvasni és miért zárunk bizonyos embereket a szívünkbe. Nélkülözhetetlen olvasmány azoknak, akiknek a könyvek a legjobb barátai és azoknak, akik hisznek abban, hogy „senki sem különálló sziget”.