Az ​ország elesett...? Pannon ​jegyzetek

Wiedermann Helga - Sakk ​és póker
A ​Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió már két éve játszotta a szimultán sakkot Magyarországgal, amikor 2010 júniusában a magyar térfélen új játékosok ültek a tábla mellé. A parti ezen az oldalon már nagyon mattközeli helyzetet mutatott. A magas államadósság, a zsugorodó gazdaság, a munkanélküliek és a lakossági devizaadósok százezrei miatt ugyanis Magyarország a csőd szélén táncolt. Azonnali váltásra volt szükség a magyar gazdaságpolitikában és a nemzetközi szervezetekkel folytatott sakkjátszmában is. Hosszú és fordulatos játszmák sorozata vezetett a 2010-es kormányváltással megörökölt, katasztrófaközeli gazdasági helyzettől Magyarország gazdasági önrendelkezésének helyreállításáig és a növekedés beindításáig. Ez a kötet ezeknek a mozgalmas, nemzetközi politikai és pénzügyi csatározásokkal tarkított játszmáknak a krónikája, amelyben az Orbán-kormánynak – a sakk szabályainak betartása mellett – a póker módszereit is alkalmaznia kellett. Nemcsak a nemzetközi színtéren, hanem itthon is újszerű megoldásokra volt szükség a gazdaság helyreállításához. Olyan innovatív és kreatív megoldásokra, amelyek lehetővé tették az államháztartási egyensúly és a gazdasági növekedés korábban összeegyeztethetetlennek tűnő, párhuzamos megvalósítását – ezúttal megszorítások nélkül. A Matolcsy György nevéhez köthető unortodox gazdaságpolitika sokszor ellentmondásosnak tűnő és nagy port kavaró lépései azonban 2014 tavaszára meghozták a várt eredményeket. Jó költségvetési, államadóssági és foglalkoztatási adataink gazdaságpolitikánk „unortodox” jelzőjét is új megvilágításba helyezték: a magyar modellt ma már kevésbé szokatlan jellege, sokkal inkább kreativitása, formabontó mivolta és hatékonysága miatt hivatkozzák, amelyek egyúttal új normákat teremtettek a gazdasági növekedéshez.

Konrád György - Itt, ​Európában
Mondhatjuk, ​hogy az Európai Unió új típusú nemzetközösség? Az európai polgárok közössége, vagy a nemzetállamoké, azaz a nemzeti kormányoké? Vállalják-e utóbbiak az Unióval együtt járó szabályokat, kötelezettségeket és azok teljesítésének ellenőrzését? Melyik elkötelezettségük erősebb: a nemzeti vagy az európai, a populista vagy a föderatív? A szovjet blokk, a kommunista pártállamok szétesése után mi keletkezik: nacionalista pártállam vagy liberális demokrácia? Kialakulhat-e az Európai Unión belül egy nemzeti autokrácia? Nyugat vagy Kelet? Megvalósítható-e a szavazattöbbségre támaszkodva a parlamentáris egypártrendszer? Mit jelent a többpártrendszerű demokrácián belül a nemzeti forradalom? Mennyiben jelent a nacionalista felsőbbségi állam vezéri államot? Vezéri párt – vezéri állam? Milyen mértékben jelenthet a kormányváltozás rendszerváltozást? Feljogosíthat-e a parlamenti többség az alkotmányos politikai rendszer, sőt az egész társadalmi rendszer felülről irányított, konszenzus nélküli átalakítására? Hogyan reagál az EU, ha nem egy belépni kívánó tagjelölt, hanem egy elfogadott tagország kormánya rendeli maga alá a gazdaságot, az adminisztrációt, a médiát, az oktatást, a kulturális intézményrendszert, a tananyagot? Kiterjedhet-e az európai-nemzetközi kontroll a gazdaságpolitikán túl a politikák összességére? Mit szól a demokrácia lebontásához az európai közösség? Sérti-e a nemzeti szuverenitást, ha a közös európai intézmények ellenzik az antidemokratikus jogszabályokat és intézkedéseket? Hazaárulás-e a nemzeti kormány visszaéléseivel szemben az európai közvéleményhez fordulni? Ha a kelet-európai nemzeti politikusok parlamentáris teljhatalomra tesznek szert, kiépíthetik központosító pártállamukat vezérkultusszal és kegyenc-burzsoáziával. Vezérnek lenni, cselezni, harcolni kívül-belül szinte mindenkivel: nem könnyű mesterség. Sokan reméljük, hogy a társadalom ezúttal is erősebb lesz, mint az állam.

Kodolányi János - A ​vas fiai
A ​tatárjárás ideje, IV. Béla tragikus küzdelme országa világi és egyházi nagyjaival, a "hűséges" szövetségessel, Harcias Frigyes osztrák herceggel, Batunak, a hódításra éhes, mégis megfontolt mongol vezérnek pusztító hadjárata elevenedik meg Kodolányi János jelentős regényében, e szélesen hömpölygő, művészi hitelű krónikában. Gyöngéd szerelem és erőszak diplomáciai cselfogások és belső viszályok, hazaszeretet és árulás, emberi nagyság és önzés váltják egymást, és szövődnek össze a könyv lapjain, mely felidézi történelmünk egyik legválságosabb, de ugyanakkor legérdekesebb korát. Kodolányi írói vállalkozása igen jelentős alkotást hozott létre, mely megjelenése idején alkalmas volt arra, hogy a történelmi regény eszközeivel intse, figyelmeztesse az országot, annak haladó és hazaszerető erőit a német fasizmus terjedésének veszélyére. A könyv értékei, művészi szépségei ma is élvezetet nyújtanak az olvasónak.

Babarczy Eszter - Bródy János - Bruck Gábor - Miért ​hagytuk, hogy így legyen?
E ​kötet címe az Illés zenekar 1969-es emblematikus dalát idézi: a Miért hagytuk, hogy így legyen?, ami a Kádár-korszak delelőjén a dacos önérzet hangján utasította el a hazugság, az öncsalás és az önfeladás kényelmes világát. Ezek a szavak, ezek a hangok ma élesebben és pontosabban szólnak, mint valaha. Mintha hiábavaló lett volna a rendszerváltás: visszatérnek a régi reflexek. Például az, hogy nem nézünk szembe azzal, amit közösen hoztunk össze. A széthullott társadalmat, az elviselhetetlen egyenlőtlenségeket, a súlyosan elszegényedő milliókat, a frusztrációt, gyűlölködést, bűnbakkeresést, a külföldre menekülő fiatalokat, az összefogásra és a szolidaritásra való képesség szinte teljes hiányát. Két évtized után úgy tűnhet: mi magyarok nem tudunk élni a szabadsággal – és ezt nem is vesszük észre. Ebben a kötetben tizenhat felelős közéleti ember – írók, filozófusok, tudósok, művészek – gondolkodik el az elmúlt húsz éven és keresi a választ Bródy János egykori kérdésére. Szakszerű okfejtéssel vagy személyes hangon, önmarcangolva vagy kihívóan, drámai hangütéssel vagy metsző iróniával válaszolnak, esszében vagy szépprózában: tudván tudva, hogy a Miért hagytuk..? voltaképp nem megválaszolandó kérdés, inkább szemrehányás, vagy felszólítás: nem hagyhatjuk, hogy így legyen. Szerzők: BABARCZY ESZTER, BRÓDY JÁNOS, BRUCK GÁBOR, DARVASI LÁSZLÓ, FERGE ZSUZSA, GRECSÓ KRISZTIÁN, GYÖRGY PÉTER, HELLER ÁGNES, LUDASSY MÁRIA, MAJTÉNYI LÁSZLÓ, PLÉH CSABA, RADNÓTI SÁNDOR SCHILLING ÁRPÁD, SPIRÓ GYÖRGY, SZILÁGYI ÁKOS,TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS

Pascal Fontaine - Európa ​12 leckében
Mi ​célt szolgál az EU? Miért és hogyan jött létre? Hogyan működik? Mit ért el eddig a polgárai számára, és milyen új kihívásokkal kell szembenéznie napjainkban? A globalizáció korában képes-e az EU sikeresen állni a versenyt a többi jelentős gazdasággal és fenn tudja-e tartani szociális vívmányait? Mi lesz Európa szerepe a nemzetközi színtéren a jövőben? Hol húzzák meg az EU határait? És mi az euró jövője? Íme néhány kérdés, amelyre Pascal Fontaine, uniós szakértő, választ keres Európa 12 leckében című népszerű füzetének 2010-es új kiadásában.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​nagy ember / Lófő és kora
Ebben ​a kötetben két kisregényét kapja kézhez az olvasó: elsőnek a háború előtti értelmiségi hátborzongató szatíráját, A nagy ember-t, amelyben egy tehetségtelen brutálisan korlátolt, s ennek megfelelően szélsőséges gátlástalan vidéki tanárjelöltből barátja a hiperérzékeny, művelt bölcsészhallgató új embert teremt: filmcézárt, amíg ő maga megmarad névtelen, szürke hivatalnoknak, és saját teremtményének szolgálatába kényszerül. Íme a harmincas évek társadalmának paradox szituációja: az unalomból, kíváncsiságból teremtett gólemek önállósodnak és egyre veszélyesebbé válnak. Emlékezzünk: a két világháború között mindinkább kiszolgáltatottá vált az értelem, a racionalizmus eszményei fokozatosan elértéktelenedtek, csak a gátlástalan üresfejűség a nyers erő érvényesülhetett szabadon.

Schifferné Szakasits Klára - Fent ​és lent 1945-50
"Akkor ​egy rövidke ideig úgy tűnt: a két munkáspárt együttesen fog neki az ország újjáépítésének... Egy időre mintha a viták éle is tompult volna, és inkább csak élcelődésként merült fel egy-egy megjegyzés. Így például akkor, amikor a Rádióban Szakasits és Rákosi beszélgettek a 3 éves tervről. Szakasits azt mondta: - Jó ez a 3 éves terv. A nemzetközi gazdasági élet tapasztalt szakemberei, Káldor Miklós és Balogh Tamás is segítettek ennek a kidolgozásában... Rákosi így replikázott: - Ez a terv azért jó, mert a kitűnő gazdasági és pénzügyi szakember, Varga Jenő segített ebben... Az utcán, a plakátokon pedig Rákosi és szakasits baráti kézfogásáról készült fotográfiák virítottak szerte az országban."

Feldmájer Péter - Átvezetés
Feldmájer ​Péter a rendszerváltás óta aktív szereplője a zsidó közéletnek, számos zsidó szervezet alapító tagja. Holokauszt-túlélők gyermeke, szüleinek köszönhető, hogy a nagykőrösi zsidó közösség az ateizmus évei alatt is megőrizte integritását, és a zsinagóga, Pest megyében egyedüliként, megmaradt eredeti funkciójában. Az öbölháború idején Izraelben önkéntesként a hadsereg egyik bázisán dolgozott. Megszólalásaiban azóta is mindig kiáll a modern zsidó állam mellett, amelynek létrejöttét a történelem legnagyobb csodájának tekinti.

Blahó András - Európai ​integrációs alapismeretek
A ​könyv az Unióval kapcsolatos alapismereteket alapszinten tárgyalja: épít más alapozó tárgyakra, így a mikro- és makroökonómiára, s e tárgyak ismereteit felhasználva vezeti be a hallgatót az uniós ismeretek tárházába.A kötet olyan gyakorlati és elméleti ismereteket ad, amely egy egyetemet végzett értelmiségitől elvárható, megkövetelhető

Orbán Viktor - Egy ​az ország
Egyszerű ​és világos alapelveket kell lefektetnünk, egyenes beszéddel, őszintén kimondva az igazságot, nevén nevezve a sorsrontó tabukat, a szellemünket és akaratunkat évek óta megbénító dogmákat. Ezért írtam ezt a könyvet.

Asbóth János - Álmok ​álmodója
A ​regény Darvady Zoltán céltalan életét s reménytelen szerelmét adja elő. A kötetet fájdalmas zengésű zeneiség, gyötrődő belső monológ, jelképiségre, látomásosságra hajló képalkotás, erős önelemző gondolatiság jellemzi.

Mikó Imre - Huszonkét ​év
A ​„huszonkét év" ma már fogalommá vált a magyar politikai irodalomban, de egy évvel a bécsi döntés után sem látott még napvilágot olyan összefoglaló tanulmány, mely az erdélyi magyarság kisebbségpolitikai történetét a közírás módszereivel tárná a magyar közönség elé. Az itt következő fejezetek ezt a hiányt szeretnék pótolni. A kisebbségi történetírás és a napi politika határmesgyéjén elég nehéz megtalálni azt a pontot, ahonnan a közelmúlt már történelemnek látszik, a két évtizeddel ezelőtt lezajlott események pedig még mindig elevenen élnek. A szereplők nagy része ma is jelentős közéleti szerepet játszik, a tettek és mulasztások felett pedig még nem mondta ki ítéletét a magyar történelem. Mégis Erdély román uralom alatt töltött huszonkét éve olyan befejezett egészet képez, amit jól át lehet tekinteni, ha a tiszta látást nem homályosítja el semmiféle önigazolási szándék, sem pedig a ma annyira divatos mártír-szemlélet. A trianoni szerződéssel Magyarországtól Romániához csatolt részek huszonkét éves politikai története öt fejezetre osztható. Az első a magyarság magára találásával és a Magyar Szövetséggel folytatott kísérletekkel telt el. Utána megalakult a Magyar Párt és a politikai paktumok segítségével beilleszkedett a román államkeretekbe s biztosította magának a magyarság közjogi képviseletét. A harmadik fejezetben már a saját lábán járó Magyar Párt az ország második legnagyobb parlamenti pártjává nőtte ki magát és fel tudta venni a küzdelmet a román demokráciával.

Pánczél Hegedűs János - Nekünk ​királyság kell!
Pánczél ​Hegedűs János publicista, történész, a /Miles Christi/ konzervatív folyóirat főszerkesztője, a /Regnum!/ portál alapítója több éve hirdeti Magyarországon a királyságot, mint olyan "össztársadalmi alternatívát", amely a jelenlegi erkölcsi-, kormányzási-, politikai válságból kiutat jelenthet és amelynek helyreállításával a nemzet rátalálhat saját, eredeti életformájára is. A szerző alapállása az, hogy a jelenlegi köztársaság olyan autoritás-, és legitimitásdeficittel küszködik, amelyet nem tudott leküzdeni a rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt sem, képtelen volt a konszolidációra a kommunista diktatúra után, így a köztársaság egy bukott államforma jelenleg. A köztársasági államforma, annak ellenére, hogy abszolút népuralmiságra hivatkozik, idehaza sohasem járt együtt a nép megkérdezésével. Csak rá hivatkozva, de igazából nélküle jött létre minden esetben a köztársaság itthon (1918, 1919, 1946, 1949, 1989) bármilyen formában is. Jelenleg sincsen felvállalható politikai hagyománya Magyarországon a republikanizmusnak, ellentétben a királysággal, amely a magyar nemzet saját magának alakított ki és formált közel ezer év alatt, organikus módon. A kötetben tanulmányok, esszék sorakoznak egymás mellett, de emellett egy pontos forráskalauz is segíti az eligazodást az olvasónak, amely gyakran értekezik elfeledett történelmi tények mentén.

Bayer Zsolt - Hol ​a pofátlanság határa? II.
Bayer ​Zsolt vagyok, 1963-ban születtem Budapesten. Meglepő módon előbb általános iskolába jártam, majd utána gimnáziumba. Pontosabban a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba, éppen öt évig, mert orosz nyelvből nem tudtam abszolválni elsőre a harmadik évet. Érettségi után voltam segédmunkás, képesítés nélküli tanító, miegymás. Majd elvégeztem az ELTE TFK magyar-történelem szakát. Közben 1988-ban alapítója voltam a Fidesznek, kenyeremet pedig műtősfiúként kerestem. Diploma után újságot írtam. Előbb az akkor induló Mai Napnál majd az akkor induló Kurírnál dolgoztam (Istenem, de hülye is tud lenni az ember!), innen hívott el a Fidesz, hogy legyek a sajtófőnökük. Az lettem. Három évig. 1993 nyarán hosszas egyeztetéseket követően a Népszabadság munkatársa lettem. Ne kérdezzék miért, ma már én sem tudom. Hirtelen jó ötletnek tűnt. Egy évig voltam ott, majd a Magyar Televíziónál dolgoztam. Ezután saját céget alapítottam, és elkészítettem az 1100 év Európa közepén című sorozatom első 14 epizódját. Ezt követte a Kamaszkorunk legszebb nyara - Amerika című sorozat, és következett az 1100 év... második, Nagy-Magyarországot bemutató része. Eddig megjelent köteteim: Tündértemető (novellák, 1994), Falig érő liberalizmus I-II (tárcák és publicisztikák 2000), 1956... „Hogy legyen jel (2000), 1100 év Európa közepén I (2001), Hol a pofátlanság határa? (2001). És most ez. Tényleg, Önök tudják, hogy hol van a pofátlanság határa?

Bayer Zsolt - Hol ​a pofátlanság határa?
Bayer ​Zsolt új kötetében ismét aktuális problémákat feszeget. Ízelítőül íme néhány cím a könyvből: Három nap, amely megrengette Kovácsot. Avagy: hogyan készül a Magyar Szocialista Párt az országgyűlési választásokra; Herkules és az (ország)imázs. A szabad magyar média esete Micimackóval és a Happy End Kft.-vel; Velence - Utas és holdvilág. Szerb Antal emlékére; Új moralisták, farizeusok: Kik akasztatták fel Mansfeld Pétert? - Örüljetek, hogy elmaradt a forradalom; Gyűlülködő melegség - Terry Black: A mostani melegszervezetek toleranciát követelnek, de nem toleránsak; Az Országimázs Központról, az ünnepi látványosságokról és az Állami Számvevőszék jelentéséről.

Ismeretlen szerző - 89-09
Ebben ​a könyvben 50 hazai személyiség mondja el, hogy mi jut eszükbe a rendszerváltásról, miként élték át hazánk e rendkívül fontos korszakát, melyik volt számukra a rendszerváltás meghatározó pillanata. Az írások mellett most először láthatóak összegyűjtve "a rendszerváltás fotósaként" ismert Lobenwein Tamás (1943-2005) felbecsülhetetlen értéket képviselő, a rendszerváltó Sopront bemutató kollekciójának legfontosabb képei. Az albumot átlapozva a mai húszévesek, a rendszerváltással egyidősek is képet kaphatnak a rendszerváltás éveiről, de biztosra vehető, hogy több generáció számára hosszú időn keresztül igazán izgalmas és hasznos olvasmányt jelent majd ez az összeállítás.

Ungváry Rudolf - A ​láthatatlan valóság
Miért ​éppen Magyarországon változott meg alapjaiban a rendszerváltás eredményeként létrejött liberális politikai rendszer? Milyen érvényes nyelven lehet beszélni az új körülményekhez ,,mutálódó" politikai világról? Ilyen és ezekhez kapcsolódó kényes és provokatív kérdéseket jár körül Ungváry Rudolf legújabb kötetében.

Pallagi Ferenc - Terített ​betli
Tények, ​vélemények, személyes megjegyzések az elmúlt négy évről. Lapzárta egy politikai korszak végén. Segédkönyv az emlékezetnek, a politikai hazugság, a szándékos feledékenység, a csúsztatás ellen. Négy esztendő a poltikai hírek tükrében úgy, ahogyan a lapszerkesztő, újságíró, a hírek világában élő szerző látta. Megkerülhetetlen tények gyűjteménye, s egy vélemény a lehetséges sok közül.

Bíró Géza - Cziráky Ferenc - Képes ​politikai és gazdasági világatlasz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegyi Gyula - A ​brüsszeli utas
Különleges ​utazásra hív ez a kötet, amely a szerző lebilincselő kalandjain keresztül végigkalauzol bennünket Londontól a Szaharáig. Európa parlamenti képviselőnk megosztja olvasóival tapasztalatait, külhoni élményeit.