|
“A Harvard Egyetem múzeumában őrzik Phineas Gage koponyáját, mellette pedig egy több mint egy méter hosszú, három centiméter átmérőjű vasrudat. Az egykori vasútépítő mestert egy baleset tette az ideggyógyászat számára híressé. 1848-ban egy robbanás következtében a vasrúd szabályosan keresztülment a fején. A mester elvesztette az eszméletét, de egy óra múlva magához tért, saját lábán ment orvoshoz, kísérőivel nyugodtan társalgott a fejében keletkezett lyukról. Ezt követően 12 évig élt, így agyi károsodása következményeit volt idejük megfigyelni az orvosoknak. Halála után boncolás igazolta, hogy a vasrúd mind a két homloklebenyét súlyosan roncsolta. Legmeglepőbb az volt, hogy a betegnél nem tapasztaltak szembeöltő pszichikus zavart. Gage a balesetet követően munkaképes maradt. A korábban megbízható munkás azonban felelőtlenné, lustává és munkakerülővé vált. Képtelen volt tervszerűen cselekedni. Másokkal nem törődött, hiányzott az önfegyelme. Tudatában volt betegségének, de ez nem érdekelte, még tréfálkozott is róla. A homloklebegy roncsolódása elsősorban nem értelmi képességei csökkenésével, hanem személyisége megváltozásával járt.”
Kapcsolódó könyvek
Szergej Ivanov - Az emlékezet labirintusa
"E könyv az emlékezet kialakulásának, fejlődésének állomásait, az emlékezetkutatás legfontosabb mozzanatait kíséri végig, sok színes, olvasmányos és egyidejűleg fontos információt tartalmazó példával, kísérletek, kóresetek leírásával, irodalmi idézetekkel igazítva el az olvasót a pszichológia e sajátságos területének áttekinthetetlenek látszó útvesztőjében.
A kiadó életkortól függetlenül minden érdeklődőnek ajánlja Szergej Ivanov könyvét, amely hasznos szórakozást, új ismereteket és bőséges tudományos információt nyújt az emlékezetkutatás történetének legérdekesebb eseményeiről és eredményeiről."
Dr. Kovácsné Dr. Török Zsuzsanna - Szüléshez társuló pszichiátriai zavarok
A hangulatzavarok egyik legérdekesebb területe a szüléshez társuló pszichiátriai betegségek kérdésköre. Egy nő életében az anyaság első élményei, a szülés, a szoptatás és az első hónapok történései a gyermekkel, általában a vágyott boldogság képzetével azonosak. Ugyanakkor az anyaság örömteli időszakát sokszor lelki problémák teszik boldogtalanná. A szülést követően a hormonális rendszer változása mellett a nőnek új szerepéhez is alkalmazkodnia kell. Átalakul férjéhez, szüleihez fűződő kapcsolata, módosul testképe és énképe is. Így nem meglepő, hogy ebben a rövid életszakaszban számos pszichiátriai zavar jelentkezhet.
A könyv első része összefoglalja mindazt, amit ma a tudomány a terhesség alatti depresszió, a gyermekágyi poszt-traumás stressz zavar és a gyermekágyi hangulatzavarok (gyermekágyi lehangoltság, gyermekágyi depresszió és gyermekágyi pszichózis) okairól, megelőzéséről, előfordulásáról, gyógyszeres és pszichoterápiás kezeléséről tud. Külön kiemeli ezeknek a zavaroknak hatását az újszülöttre illetve az apára, és kitér a felismerés és a megelőzés lehetőségeire is.
Kiemelésre érdemes, hogy hazánkban eddig a gyermekágyhoz társuló pszichiátriai zavarok körében szűrővizsgálat nem történt. Debrecenben és vonzáskörzetében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye) a szerző és munkatársai vizsgálata az első, amely az EPDS (Edinburgh Postnatal Depression Scale) teszt általuk kidolgozott magyar változatával igen nagyszámú mintán mérte a szüléshez társuló hangulatzavarok előfordulását. A könyv második fele ennek a vizsgálatnak a leírását, az eredmények és a következtetések ismertetését tárja az olvasó elé.
Carl Gustav Jung - Analitikus pszichológia
1935-ben a hatvanas éveiben járó Jung professzor öt előadásból álló kurzust tartott a londoni Tavistock Klinikán a legkülönbözőbb iskolákból érkezett pszichiátereknek és pszichoterapeutáknak. Az előadásoknak és az azokat követő vitáknak anyagát adja közre ez a könyv.
Jung előadásaiban azokra az alapelvekre összpontosított, amelyekre saját munkássága épült. Két fő területről beszélt: egyrészt a lélek szerkezetéről és tartalmairól, másrészt a kutatásokban és gyógyításban használatos eljárásokról, köztük a szóasszociációs tesztről, az álomanalízisről, az aktív imaginációról, az álmokban előforduló szimbólumok ősi jelentéseiről. Az előadásokat kiváltképpen élvezetessé tette Jung szemléletes és szellemes beszédmódja, személyiségének az írott szövegen is átsugárzó varázsa, valamint pszichológiájának lenyűgöző szellemi ereje.
A könyv, melyet az olvasó kézben tart, nem csak kitűnő bevezetést nyújt Jung analitikus lélektanának alapjaiba, hanem komoly adósságot is törleszt; s remélhetőleg ösztönzője lesz a kultúrtörténeti jelentőségű gondolkodó további megismerésének.
Rita L. Atkinson - Richard C. Atkinson - Edward E. Smith - Daryl J. Bem - Pszichológia
Az "Atkinson" új kiadása nemcsak formailag, hanem tartalmilag is jelentős átdolgozáson ment keresztül. Szerzői között a régiek közül csak Smith és Nolen-Hoecksema szerepel, (maga Atkinson is visszavonult), Frederickson és Loftus személyében pedig két kiváló, az elméleti kutatást s a gyakorlati szempontokat egyesítő szerző csatlakozott a csapathoz. A könyv a fejezetek sorrendjét és az anyag felosztását többé-kevésbé megtartotta (kivéve a személyiség-lélektannal és a szociálpszichológiával foglalkozó két-két fejezetet), de egészében véve valamivel terjedelmesebb lett. Az új, mindenütt előtérbe helyezett szempontok az evolúciós magyarázat keresését, a modern idegtudományi módszerek és eredmények részletes bemutatását s az alkalmazások részletes illusztrálását hangsúlyozzák. Új színfolt a kötetben az ellentétes vélemények ütköztetése, amely az "Érem két oldala" betétekben többnyire a szakma nagyjainak - sokszor gyökeresen ellentétes - véleményét ismerteti, érzékeltetve egyben azt is, hogy a pszichológiában nincsenek örök érvényű, megfellebbezhetetlen igazságok. Az új kiadáshoz kapcsolódódik a Pléh Csaba és Boross Ottilia szerkesztette Bevezetés a pszichológiába című olvasókönyv.
Pléh Csaba - Kovács Gyula - Gulyás Balázs - Kognitív idegtudomány
A kötet hazai szerzők 38 tanulmányát tartalmazza a kognitív ideg-tudomány területéről. Az észlelés, a figyelem, a tanulás, az emlékezés, a nyelv és gondolkodás, a tudat, valamint a személyiség (egyéni különbségek és bizonyos patológiás folyamatok) tekintetében mutat be egy új-szerű szintetikus szemléletet. Ennek lényege, hogy a megismerés kutatása és az ember neurobiológiai folyamatainak megértése kéz a kézben halad: a kognitív kutatás adja a kérdéseket, s néha a kísérleti eljárásokat, a neurobiológia érzékeny módszerei és modelljei pedig az értékelést. A tanulmányok a legfrissebb szakirodalmat dolgozzák fel. Az elméleti anyag mellett a kísérleteket is részletesen ismertetik, s az eligazítást közel 300 ¯ köztük 50 színes ¯ ábra is segíti. A kézikönyvet pszichológus, biológus, orvos, filozófus szakemberek mellett egyetemisták és PhD-hallgatók egyaránt használhatják a kutatásokban történő eligazodáshoz, illetve referenciakötetként.
Irvin D. Yalom - A Schopenhauer-terápia
Julius Hertzfeldről, a jó nevű pszichiáterről egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. A férfi rákényszerül, hogy szembenézzen a rideg ténnyel: hamarosan meghal. Ez arra készteti, hogy számvetést készítsen az életéről. Felkeresi egykori, szexfüggő páciensét, Philip Slate-et, akin húsz évvel korábban hiába próbált segíteni. Philip mégis gyógyultnak tekinti magát, felépülését pedig a nagy német filozófus, Arthur Schopenhauer pesszimista tanításainak tulajdonítja. Az érzelmeit kifejezni képtelen, kapcsolatfóbiás férfit Julius meghívja terápiás csoportjába. Csakhogy az idő vészesen fogy. Vajon jut-e még ideje arra, hogy valóban segítsen Philipnek? Sikerül-e megvívniuk egymással a csoport tagjainak szeretetéért és elismeréséért? Talán még nem késő. Gyönyörűen szőtt mese egy pszichoterápiás csoport utolsó évéről, megindító elmélkedés az élet alkonyáról.
.jpg?1661772882)
Steven Pinker - Hogyan működik az elme
Miért a széles vállú férfiakat és a domborodó keblű nőket szeretjük? Vajon miért alakult ki a nyelv: az agyfejlődés melléktermékeként, a gondolatok kifejezésére vagy éppenséggel udvarlásra? Mi haszna van annak, hogy olyan jól látunk színeket? Pinker könyve ilyen álnaiv kérdéseket felvetve próbál választ keresni a mai lélektan legfontosabb problémáira. Két nagy gondolatrendszer uralja ugyanis a mai pszichológiát. A kognitív pszichológia a belső embert fedezte fel, s alapvető kérdése a gondolkodásmódok szerveződése. Az evolúciós pszichológia mást kérdez: miért alakultak ki olyanná az emberi élményformák és gondolkodásmódok, amilyennek ismerjük őket? Milyen korlátok és előnyök befolyásoltak minket az emberré válás során, hogy éppen ilyenekké lettünk? Pinker különleges gondolati érdekességét az adja, hogy megpróbálja összekapcsolni a mai lélektannak ezt a két értelmezési keretét, közvetítőként sokszor egy harmadikat felhasználva, mégpedig az agykutatás eredményeit. Gondolkodás, eredet és agyi szerveződés az a három pólus, mely köré a gazdag ismeretanyagot szervezi. Olyan könyv ez, amely a pszichológus, a filozófus és a biológus mellett a humán területek és a társadalomtudományok iránt érdeklődőket is megragadja provokatív mondandójával és példákban gazdag kifejtésmódjával.
Michel Foucault - Elmebetegség és pszichológia / A klinikai orvoslás születése
Michel Foucault (1926-1984) a strukturalista filozófia meghatározó jelentőségű alakja, a párizsi College de France eszmetörténet-tanára volt. Filozófiai iskolázottsága lenyűgözően széles történeti ismeretanyaggal párosult, s gondolkodásában kiemelten fontos szerepet játszott a szociológiai tényfeltárás. Munkásságában Foucault megkülönböztetett figyelmet szentelt a deviancia témaköreinek, valamint azon módozatok és intézményrendszerek kutatásának, amelyek segítségével a társadalom "büntetni" igyekszik a normaszegést. Pszichológiai és pszichiátriai eszmefuttatásai is ebbe a témakörbe illeszkednek, s főként azoknak a kulturális előfeltételeknek a feltárására irányulnak, amelyek egy adott történeti kontextusban bizonyos jelentéscsoportok működését meghatározzák. Módszerének iskolapéldája az Elmebetegség és pszichológia, amely első alkalommal 1954-ben jelent meg. A szerző azokat a folyamatokat veszi sorra, amelyek révén a hagyományos elmeorvoslás - a társadalmi ellenőrzés eszközeként is - szigorúan elhatárolta egymástól a normálist és a patalogikusat, azaz az észt és a "tébolyt". A klinikai orvoslás születése (1963) kitágítja és történelmi dimenziót kölcsönöz ennek a gondolatnak: a modern orvostudomány mint intézményrendszer kialakulásának folyamatát járja körül az 1775 és 1825 közötti időszakban. Vezérelve az az új felismerés volt, hogy a betegség egyén és környezet kölcsönhatásának következménye.
Oliver Sacks - Fél lábbal a földön
Egy középkorú amerikai férfi a norvég hegyekben egy magányos gyalogtúra közben elesik és az egyik lába súlyosan megsérül. Mindenkitől elhagyatottan esélye sincs a menekülésre: a halál karnyújtásnyi közelségbe kerül. Ám az utolsó pillanatban megtalálják, és a közeli kórházban „szakszerű ellátásban” részesítik. Ő azonban sejti, hogy valami mégsincs rendjén. Noha megvan lába, úgy érzi, mintha az nem lenne az övé.
A férfi, Oliver Sacks, nemcsak gyakorló ideggyógyász, hanem író is, bizarr neurológiai „esetek” lejegyzője, aki ezúttal saját könyve, sorskönyve kényszerű főszereplőjévé, a vele történtek hű krónikásává válik.
Egy kivételes intelligenciájú és íráskészségű szakember örökíti meg tehát utolsó(nak vélt) órái megrázó élményét, így az idő és az emlékek különös összesűrűsödését, lába abszurd „elvesztésének”, majd „előkerülésének” megtapasztalását. Sacks páratlan megjelenítő erővel, helyenként mély öniróniával idézi fel a betegszereppel járó kínzó kiszolgáltatottságot, a világérzékelés radikális megváltozása miatti lelki megpróbáltatásokat, s a láb „megtalálásának” eufóriáját. Mivel az átéltek pusztán szakmai magyarázatát nem találja kielégítőnek, irodalmi idézetekkel, filozófiatörténeti kitekintéssel keres párhuzamokat helyzetére, s próbálja értelmezni életének sorsfordító eseményét, mely „egy lélek utazása az alvilágba s onnan vissza: spirituális dráma - neurológiai alapon”.
.jpg?1661846542)
Bereczkei Tamás - Evolúciós pszichológia
A mai pszichológia többféle módon keresi a megújulás lehetőségeit. Az evolúciós pszichológia az egyik legígéretesebb új szintézis. Bereczkei Tamás könyve ezen irányzat első magyar nyelvű szisztematikus feldolgozása: gazdag anyagot foglal össze az emberi viselkedésről. Ugyanakkor megőrzi az evolúciós pszichológia provokatív mondanivalóját, de úgy, hogy nem valamelyik doktriner irányzat hívévé szegődik. Számára a szintézis éppen a komplexitást jelenti. Hat részre tagolódik: Evolúciós pszichológia: egy új paradigma; Egyén és csoport; Párkapcsolatok; Szülői stratégiák; Elme; Kultúra. Több mint kétszáz ábra, valamint tucatnyi táblázat teszi szemléletesebbé a szövegben kifejtett mondandót.
Popper Péter - A meghívott szenvedély
Popper Péter új könyve a szerelemről, az erotikáról, és a szexualitásról szól. Nyíltan beszél a kényes kérdésekről, az önkielégítésről. a megjátszott orgazmusról, a hűtlenségről, az erotikus fantáziákról, a szégyenkezésről és erőszakról.
Popper, mint pszichológus nem hiszi, hogy az élet minden problémájának van megoldása. Legtöbbnek nincs, csak jól vagy rosszul el kell viselnünk őket. Így van ez a szexben is. S amit erről gátlások és kerülgetések, célzások és utalások nélkül ír, az segít megérteni magunkat és társunkat.
Szepes Mária - Smaragdtábla
A Smaragdtábla egyik legfontosabb művem, amely az összefüggések tudományát próbálja bizonyítani hiteles források, az összehasonlító vallástudomány, a természettudományok, a mélypszichológia és a saját tapasztalataim alapján... E könyv megkísérli összevetni az ősi hagyomány és a modern természettudomány egymást kiegészítő szoros összefüggéseit olyan színes, érthető példákkal, amelyek napjainkban más fogalomrendszerrel, de a Föld és a világegyetem azonos jelenségeiről feltárt vagy egyelőre megválaszolatlan kérdéseiről beszélnek.
Márkus Attila - Neurológia
A szerző több évtizede a pszichológusképzés keretében a neurológia tantárgy oktatója. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem neurológia és határterületeinek előadására felkért oktatója. Tudományos kutatómunkájának területe a neurológia kognitív és pszichológiai kérdéseinek, vonatkozásainak tanulmányozása, tudományos fokozatát is ebben e témakörben szerezte meg. A könyv elsősorban pszichológia szakos egyetemi hallgatók számára készült, de a klinikai pszichológia iránt érdeklődők, illetve ezen a területen dolgozó szakemberek is haszonnal forgathatják. Sajátos szempontok határozták meg a könyv felépítését, ilyen az egyetemi oktatás alapozó tárgyai által nyújtott ismeretek, illetve a klinikai pszichológia fontosabb vizsgálódási és érdeklődési területeinek figyelembevétele. A hagyományos neurológia néhány fejezetét (gerincvelő-, perifériás idegrendszeri és izombetegségek) a könyv nem tárgyalja, de valamivel nagyobb hangsúlyt helyez a neuropszichológiai és a kognitív vonatkozásokra. A könyv két nagy egysége: az általános rész és a neurológiai kórképek. Az általános rész két fejezetcsoportra tagolódik. Az első a neuroanatómiai ismereteket, valamint az idegrendszer alapműködéseit biztosító rendszereket (elsősorban a mozgatórendszert, valamint az érzőkört) és azok kóros működéseit, a második a lebenyek funkcióinak és a humánspecifikus megismerés bázisképességeinek (beszéd, olvasás, írás, számolás) diszfunkcióit, valamint a tudatzavarok kérdéskörét tárgyalja. A részletes neurológia részben a klinikai kórképek szerepelnek. A melléklet, a pszichológiai és neuropszichológiai tesztek rövid ismertetése azzal a szándékkal készült, hogy tájékoztatást nyújtson a neurológiai betegek pszichológiai vizsgálatához.
Mérő László - Az érzelmek logikája
Új könyvében a szerző az érzelmek világába kalauzolja az olvasót, aki sok érdekesség mellett azt is megtudhatja, hogy a szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól.
Daniel Keyes - Virágot Algernonnak
A harminckét éves Charlie Gordon, aki a szellemileg visszamaradt felnőttek iskolájába jár, önként veti alá magát egy veszélyes orvosi kísérletnek. Csak homályosan érti, hogy mi is fog vele történni, de egyvalamiben biztos: okos akar lenni. Úgy véli, ez lesz a kulcs ahhoz, hogy az emberek értékeljék és szeressék. De a kísérlet egész más eredménnyel jár, mint amire számított. Charlie előmeneteli jelentéseiből megismerhetjük a szinte analfabéta, melegszívű ember útját az emberektől elidegenítő zsenialitás elefántcsonttornyáig, majd azon túl is.
A _Virágot Algernonnak_ először novellaként jelent meg 1959-ben, később bővítette Keyes regénnyé. Az írás elnyerte mind a Hugo-, mind a Nebula-díjat, és számos filmes és színpadi feldolgozása készült. Megjelenése óta huszonhét nyelvre fordították le, és világszerte több mint ötmillió példányban kelt el. Mindez azt mutatja, hogy Keyes műve az eltelt évtizedek alatt cseppet sem kopott meg, ma is ugyanolyan erőteljes, mint ötven éve, bár némileg más szempontból. Ami a hatvanas években tudományos fantasztikumnak számított, az a 21. század olvasója számára, a génsebészet eredményeinek ismeretében, már sokkal inkább egy olyan kivételes ember szívszorító memoárja, aki megküzdött a saját tudatlanságával, környezete elutasításával és a felnőtté válás félelmével. A pszichológus-író örökérvényű alkotása - Charlie vallomásain keresztül - a toleranciáról, az emberi tartásról és az élni akarásról mesél.
Oliver Sacks - Antropológus a Marson
A neves amerikai szerző kiváló ideggyógyász, aki napi gyakorlatában drámai sorsok tucatjával találkozik. Ezek megörökítése, ráadásnak már-már szépírói stílusa tette őt a tudományos irodalom egyik legolvasottabb szerzőjévé. Miközben szeretnénk megérteni, hogy milyen idegrendszeri szerveződések felelősek például a színlátásért, a színvakká vált festőművész képei nemcsak e mechanizmusról tanúskodnak, hanem arról is, milyen érzelmi szerepe van a személyiség egyensúlyában a színeknek. Sacks leghíresebb könyve különös eseteket, sorsokat mutat be: a színvak festőét, a látását visszanyert masszőrét, a gyermekkora világát szinte fotografikusan festő naiv művészét és a valamiben kiváló autistáét.
Hámori József - Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal ....
Korunk agykutatásának élenjárói, az 1981- ben Nobel-díjjal kitüntetett Roger Sperry nyomán, egyre behatóbban foglalkoznak az emberi agy két féltekéjének eltérő működésével. Mint ismeretes, az ellenkező oldali beidegződések folytán a jobb testfél mozgásai a bal féltekéhez kapcsolódnak, és fordítva. (Ezért aztán - bizonyos helyzetekben - valóban nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.) De nemcsak ebben nyilvánul meg az agyféltekék eltérő működése, hanem az információk feldolgozásában is: a beszéd, a térlátás, a logika, a képzelőerő, az absztrakt és a tárgycentrikus gondolkodás, az időérzék, sőt a humorérzék is egy-egy féltekéhez köthető. Ennek tudatában ismerhetjük fel igazán, milyen nagy szükségünk van mindkét agyféltekénk épségére és hibátlan működésére.
A hétköznapi élet sok ismert jelenségére is - például miért jobb a nők beszélőképessége és a férfiak térlátása általában - magyarázatot kapunk Hámori József könyvéből, mely könnyedén, szellemes módon érzékelteti az "emberi jelenség" kialakulásának biológiai és társadalmi meghatározottságait.
Csáth Géza - Egy elmebeteg nő naplója
E század elején egy csodálatos fantáziával és íráskészséggel megáldott fiatal nő került a budapesti Moravcsik-féle elmeklinikára. Akkortájt végezte ott éppen klinikai gyakorlatait dr. Brenner József fiatal orvos, Csáth Géza néven országos hírű novellista és zenekritikus. Rendkívül sokoldalú tehetség: zenél és zenét szerez, felfedező értékű zenekritikát ír, ráérez a legújabb festészeti ízlésre, s úttörője a novellaműfajnak. Akármibe fog, mindig és mindenben megelőzi kora gondolkodását, ízlését, műveltségét. Így van ez orvostudományi munkásságával is. A nagy tekintélyű, de konzervatív iskolát képviselő Moravcsik professzor égisze alatt a szakmában még igazán sehol el nem ismert freudi módszereket alkalmazza betege pszichés védelmi mechanizmusainak föltárásában, megismerésébe. A korszak magyar tudományosságát a teljes nyitottság jellemezte az új törekvések iránt. Még a konzervatív Moravcsik és orvosgárdája is eltűrte, sőt segítette kezdő orvosa freudista kísérleteit. Egy zseniális adottságokkal rendelkező elmebeteg, egy zseniális fiatal orvos és lélekbúvár író, valamint egy minden újra fogékony tudományos környezet szerencsés találkozása eredményeképpen született meg Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa.
Ez a munka azonban nemcsak tudománytörténeti jelentőségű. A laikus számára is rendkívüli olvasmányélmény. Nemcsak azért, mert A. G. naplóföljegyzései, pszichéje védelmére kialakított szimbólumai szépírói értékűek, hanem azért is, mert Csáth Géza a tudós pontosságával s a finom érzékenységű szépíró beleérző képességével deríti föl A. G. lelkivilágának legtitkosabb zugait.
Daniel Keyes - Az ötödik Sally
Sally Porter az élet kellemetlen helyzetei ellen azzal védekezik, hogy elveszíti öntudatát. De ezzel nincs vége a dolognak. Mikor újra magához tér, új helyzetben találja magát. Az idő továbbhaladt és ő nem tud róla számot adni. Olyasmikre próbálják emlékeztetni, amiket tudtával nem követett el. Otthon olyan holmikat talál, amelyeket soha esze ágában sem volt megvásárolni. És amiket a férje összehazudott róla a válóperi tárgyaláson! Hogy hetekre eltünedezett, hogy hajlamos az erőszakra, hogy félmeztelenül táncolt egy mulatóban... El tudja ezt képzelni, dr. Ash?
Igen, a pszichiáter el tudja képzelni. Ismeri ezt a betegséget, de szemtől szembe csak most találkozik vele először. Ez a többszörösen hasadt személyiség esete. A jámbor, félénk Sallyben négy további én lakozik, még saját nevük is van. Bella tömény érzékiség, Nola merő intellektualitás, Derry csupa jóindulat, Jinx pedig- tőle isten óvjon, ő maga a megtestesült agresszivitás. Ezeket a gyerekkorban lehasadt, önálló életre kelt személyiségdarabokat kellene szép sorjában visszaolvasztani a helyükre- létrehozni Sally valódi, gazdag, sokrétű személyiségét. A küzdelemnek dr. Ash számára is nagy a tétje. Ő is válságban van, belsőleg belerokkant a hivatásába, kiégett, házassága tragédiába torkollt. Sally esete a próbakő: meg tud-e újulni, képes-e még valódi együttérzésre? Meg tudja-e tehát egymást gyógyítani orvos és betege?
.jpg?1394744127)
Hellmuth Benesch - Pszichológia
Ez, a pszichológiát egészében bemutató kötet valódi hiánypótló mű a magyar pszichológiai irodalomban. Középiskolában, főiskolán vagy egyetemen tanulók és tanítók, pedagógusok, pszichológusok és pszichiáterek számára lehet nélkülözhetetlen kézikönyv.
Az SH atlaszok már jól ismert formája (színes ábraoldalak, lényegre törő szöveg) mellett pszichológiai szakszótár teszi jól használhatóvá.
22 nagy fejezetben tárgyalja a pszichológia ágazatait.
A tartalomból: Neuropszichológia. Észlelés. Emlékezet. Kommunikációelmélet. Aktivációs és érzelempszichológia. Személyiség-, fejlődés- és tömeglélektan. Környezet- és állatpszichológia. Pszichodiagnosztika. Klinikai, alkalmazott és kultúrpszichológia. Fogalomtár.
Név- és tárgymutató segíti a kötetben való eligazodást.
