"Sok ​dolgot próbála Bethlen Gábor..." Erdélyi ​boszorkányperek

Bitskey István - Így ​élt Bethlen Gábor
Bethlen ​Gábort nagy fejedlemnek tartották, és a kis országot, amelyet négy évszázaddal ezelőtt teremtett, fejlesztett és tett nagyá, Tündérkertnek nevezték.

Sas Péter - Erdély ​legendás levéltárosa
Kelemen ​Lajos munkásságával, bámulatos adat- és anyagismeretével, az erdélyi tudományos életben betöltött szerepével akarva-akaratlan találkozhat mindenki, aki az erdélyi művelődéstörténet eltelt évszázadainak különféle megszüntetett eredményeiről olvas. Nélkülözhetetlen forráskiadványain, jelentős alaptanulmányain kívül nagy érdeméül tudhatjuk, hogy elismert szakembergárdát nevelt ki, akik közé olyan jelentős tudósok sorolhatók, mint Szabó T. Attila nyelvészprofesszor, Jakó Zsigmond, Csetri Elek és Benkő Samu történettudósok. Kelemen Lajos nélkül nem születik meg Szabó T. Attila Szótörténeti Tára, nem jelennek meg Jakó Zsigmond Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyvei. A személyére és munkásságára irányuló újabb kutatásoknak jó támpontot adott és új távlatot nyitott Kiss András jellemzése: "Rendkívüli ember volt, nehéz őt pontosan megeleveníteni, mert sokkal több volt annál, mint amit el lehet mondani róla."

Marieluise von Ingenheim - A ​korona fekete gyémántja
1896. ​Milleneumi ünnepségek Budapesten. A magyarok őrangyala, Erzsébet - hosszú évek után - megjelenik a nyilvánosság előtt. Ám hiába a nagy éljenzés, Sissyt nem lendíti ki súlyos depressziójából. Kétségbeesetten menekül önmaga elől, járja a világot, de sehol nem tud megnyugodni. Aggódik a jövőért, Ferenc Ferdinánd trónörökös és "rangon aluli" menyasszonya sorsáért, betegesen dacol az öregséggel, mániákusan fogyókúrázik, pedig már senkinek sem akar tetszeni. A pletykaéhes újságírók egyszerre azt kezdik terjeszteni, hogy a császár és Schratt Katalin művésznő között nem csupán barátság szövődött.

Marieluise von Ingenheim - Egy ​császárné naplójából
Erzsébet ​életének legtragikusabb szakaszát idézi a krónikás. Az ötvenes éveiben járó gyönyörű asszony, aki változatlanul idegennek érzi magát a bécsi udvarban, folyton menekül a sorsa elől, utazgat a világban, de megnyugvást sehol sem lel. Porig sújtja Lajos bajor király tragikus halála, s abban reménykedik, hogy gyermekeiben vígaszra lelhet. Az ifjú trónörökös azonban egyre különösebben viselkedik, és egy nap meghozzák Mayerlingből a hírt; Rudolfot Vetsera Mary társaságában holtan találták a vadászházban.

Marieluise von Ingenheim - Egy ​szív és egy korona
Zsófia ​császárné halálos ágyán békejobbot nyújt Sissynek. Ferenc József úgy érzi, a gyász végre összehozza gyönyörű feleségével. Ám hamarosan kiderül, nemcsak anyósa miatt menekült az ifjú császárné a bécsi udvarból. Hiába szereti férjét, űzi, hajtja szabad természete, nyugtalansága. Rajong a lovakért, a vadászatokért, az utazásért, a viharos tengerért. Európa legszebb asszonya meghódítja és megbotránkoztatja Európát. Ahogy múlnak az évek, Sissy feje fölött egyre inkább gyülekeznek a viharfelhők: Rudolf trónörökös egyre kezelhetetlenebb, a kedves unokafivéren, Lajos bajor hercegen egyre inkább kiütköznek az őrültség jegyei, két különös asszony tűnik fel Bécsben: Vetsera bárónő, valamint Schratt Katalin, az elbűvölő színésznő.

Marieluise von Ingenheim - Az ​álmok kastélya
Sissy ​ötvenévesen és nagymamaként is elbűvölő, gyönyörű asszony, még akkor is, ha mély gyászában csak fekete ruhában mutatkozik. Rudolf trónörökös halála után végképp nem tudja elviselni a Burg nyomasztó légkörét. Azt reméli, hogy a Korfu szigetén felépített kastélyban megtalálhatja lelki békéjét, ám mire elkészül a csodapalota, Sissy rádöbben, hogy az álmok sohasem valósulnak meg. Űzi-hajtja a nyugtalanság, beutazza egész Európát, de sehol nem találja a helyét. Ráadásul a kijelölt trónörökös, Ferenc Ferdinánd sorsa is nyomasztja. A fiatalember szembeszáll Ferenc József akaratával, szerelemből kíván nősülni, s ehhez a királyné segítségét kéri. Erzsébet a pártjára áll...

Marieluise von Ingenheim - Már ​csak az emlékek...
Sissy ​élete alkonyán már csak emlékeinek él. Íróasztalán díszes keretben ott áll leghűségesebb lovagja, gróf Andrássy Gyula arcképe. A daliás gróf, akit forradalmi tevékenysége miatt halálra ítéltek, mikor amnesztiát kap a szép osztrák császárné kívánságára, elhatározza, hogy sokat szenvedett hazája javára fordítja Sissy rokonszenvét. Ferenc József politikai megfontolásból arra kéri feleségét, hódítsa meg a grófot, segítse elő a megbékélést, a kiegyezést. A politikai indíttatású flört mély szerelemmé fejlődik. Sissy élete legboldogabb napjait éli, s iszonyatos lelki tusa után tud megálljt parancsolni érzelmeinek...

Marieluise von Ingenheim - Egy ​kislányból császárné lesz
Sissy ​- a magyarok későbbi védangyala -, a vadóc bajor herceglány gyűlöli a kötöttségeket, kóborol, álmodozik, remekül érzi magát liberális felfogású apja társaságában. Nem is volna ez olyan nagy baj, ha az ifjú Ferenc József császár nem szeretne fülig bele első látásra, és nem akarná feleségül venni. Sissy életének első szakaszát meséli el az osztrák írónő. Fény és árnyék, lelkesültség és csüggedés, mulatságos és szomorú fordulatok jellemzik Erzsébet életének ezt az időszakát. A fény Ferenc József rajongó szerelme, az árnyék Zsófia anyacsászárnő féltékenysége, az ókonzervatív bécsi udvar intrikái.

Veszelkáné Gémes Eszter - Történetek ​Rúzsa Sándorról
A ​betyár realisztikus, komor portréját adja Veszelkáné Gémes Eszter A kötet szerzője a vezér bandájába tartozó Veszelka-fivérek családjába ment férjhez, így az általa elmondottaknak komoly tárgyi, de még inkább hangulati hitelessége lehet. Megértőbb álláspontra helyezkedik pl. Békés István, aki a szabadon bujkáló haramia többszöri amnesztia-kérelmeit úgy értelmezi, hogy csak muszájból lett szaladóbetyár, nem volt lételeme a rablóélet, és időnként megpróbált visszajutni a tisztességes emberek világába.

Horváth Miklós - Maléter ​Pál
A ​forradalom leverése után közel 40 év elteltével is keressük a választ arra a kérdésre, hogy a "Nagy Imre és társai" perben halálra ítélt és 1958. június 16-án kivégzett Maléter Pál milyen szerepet játszott a forradalom menetének alakításában, mit tett, mit tehetett ezekben a történelmi jelentőségű napokban. Ki volt ez az ismeretlenségből a forradalom napjaiban az érdeklődés középpontjába került katonatiszt? Forradalmár? Nemzeti hős? Parancsmegtagadó? A mindenkori kormány utasításainak ellentmondás nélkül engedelmeskedő, a katonai ranglétrán hirtelen a legmagasabb fokra feljutó, számító ember? Átállt-e, és ha igen, mikor állt a forradalom oldalára? Mi az igazság a személyét ért súlyos vádakból? Mi a vele kapcsolatos ellentmondások eredete? Elérkezett az idő, hogy ezekre a kérdésekre érdemi és tárgyilagos választ kapjunk. Úgy gondoljuk, hogy a különböző helyekről és forrásokból összegyűjtött ismeretek ma már szembesíthetők, egymással kiegészíthetők, és könnyebb az egyes mozzanatokat, eseményeket, sőt az egymással szögesen ellentétes véleményeket tisztázni, egyeztetni.

Johan Huizinga - Erasmus
Önöknek ​ajánlva e könyvet, úgy érzem, mintha egy csokor virágot nyújtanék át, amit az önök kertjében szedtem. Egyetlen mentségem, hogy önök bekerítették az egész területet. Manapság senki sem kezdhet bele Erasmus tanulmányozásába anélkül, hogy végig ne járja az Opus Epistolarum Erasmi ösvényeit, a tudományos könyvgondozás mintapéldáját, amely még sokkal több ennél: igaz történelmi kincsestára mindannak, ami a humanizmus és a reformáció korának nagy szellemi mozgalmaira vonatkozik. Erasmus diákja biztonságban érzi magát, amíg Önök kalauzolják megbízható, pontos információikkal, amikor az Önök türelmes munkája által még el nem rendezett utakra tér, végtelen vadont lát maga előtt. Ha Erasmus rövid életrajzát akarjuk megírni, a legfőbb nehézség, hogy ne merüljünk el a téma végtelen gazdagságában. Folyamatos önkorlátozást követel, s olyan dolgok elhagyását, melyek alig tűrik, hogy elhagyják őket. Kétséget kizáróan ebben a munkában több mindent hiányolnak majd, mint amennyi újdonságot találnak. Csak a gondos lényegre figyeléssel, mely itt Erasmust magát jelenti, voltam képes eleget tenni az arányosan tagolt kompozíció követelményeinek. Néhány sor elegendő kellett hogy legyen azon nagy események jelzésére, amelyek Erasmus életének hátterét képezik. Az önök számára oly jól ismert barátainak és ellenségeinek árnyékában kellett maradniuk.

Diószegi Anna - Életem ​története
"Életem ​története megírására bizony későn szántam el magam, mivel életem hatvannegyedik évében járok. Hogy egészen őszinte legyek, indíttatást éreztem arra, hogy életem színes történetét megírjam. Az emlékeimben felsorakoznak életem hatvan évének tarka eseményei. Némely gyermekkori és későbbi lánykori események, az 1944-es háború előtti és utáni családi történetek. Valahogy úgy éreztem, hogy Isten különös kegyelme irántam, hogy azt a memóriát adta, és én erről egy könyvet írhatok. Isten keze indított az írásra, mivel olyan helyen éltem és dolgoztam, hogy sok embert ismertem. Leánykorom szép és olykor szomorú napjait soha nem felejtettem el. Hosszú éveken keresztül gondolkoztam ezen, amikor már túljutottam a nehézségeken, hogy ha a jó Isten tartogat még számomra egy kis időt ezen a világon, úgy én megírom az életem könyvét. Erre bátorítást kaptam Karsai József tanártól, volt osztálytársamtól, és Nagy Olga néprajzkutatótól, és tele vagyok reményekkel, hogy a tisztelt Olvasónak is tetszeni fog a könyvem." (A szerző, Kolozsvár, 1997.)

Hetényi Varga Károly - Szerzetesek ​a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Ha ​az államhatalom, a siker és gazdagság, a tudomány és a művészet jeles képviselői megérdemlik, hogy az olvasó különböző lexikonokban oly gyakran találkozzék nevükkel-cselekedeteikkel, akkor illő, hogy a szellem és a morál kimagasló személyiségei is kapjanak nyilvánosságot, áldozatos tetteik ne merüljenek a felejtés homályába. A művelt világ tud a kereszténység vértanúiról, évezredek nagy eseményei se tudták áldozatukat kitörölni a történelem emlékezetéből. Ha ez így van, akkor a 20. század vértanúi is kivívták maguknak azt a jogot, amely az utókor számára kötelességként is felfogható. Hetényi Varga Károly, a tudós egyháztörténész immár nagy munkájának harmadik kötetét tette elénk. A _Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában_ című műről van szó. Torkunk, szívünk elszorul ennyi szenvedés hallatán, láttán, értelmünk, lelkünk megvigasztalódik ennyi jóság, nemesség, önfeláldozás ismeretében. A szerző itt él Pécsváradon. Otthonában dolgozza fel a Kárpát-medencére kiterjedő anyagát, és felesége, Borbála asszony segítségével készíti elő a nyomdának... Ez a szó szerint páratlan vállalkozás még nem fejeződött be. A sorozat következő kötetei a férfi és női szerzetesrendek üldözött tagjainak sorsát mutatják majd be, ahogy eddig is, az egész Kárpát-medencére kiterjedően. (_Dr. László Lajos író -- Pécsi Rádió, 1996. dec. 22._) Hetényi Varga Károly kutató történésznél az elmúlt fél évszázadban senki sem tett többet a XX. századi magyar egyháztörténet "fehér foltjainak" felszámolásáért. Megdöbbentő, hogy egyedülálló vállalkozása méltó elismerésre, támogatásra nem talált. Szeretném remélni, hogy értékválságos korunkban "Isten népe" soraiban lesznek olyanok, akik küldetésük és felelősségük tudatában a szerző segítségére lesznek. E kötet rendkívül áldozatos munkával történt megírása elsősorban szolgálat, hogy minden olvasója hitelesebb képet kapjon oly sok elhallgatás és torzítás után az egyház krisztusi vonásairól. (_Hölvényi György tudományos kutató, Budapest -- Új Ember, 1999. szept. 26._) Örömmel olvastam a Hetényi Varga Károlyról szóló sorokat. Szerintem az ő munkája rendkívül értékes és pótolhatatlan. Az egyház is csak nagy elismeréssel és hálával tartozik neki azért az óriási kutatómunkáért, mellyel az egész magyar területen szenvedő papok és szerzetesek küzdelmeit és szenvedéseit megörökítette. Mi, erdélyiek külön hálával tartozunk neki, mert általa ismertük meg az összmagyarság egyházi összetartását a hitlerizmus és a kommunizmus idején egyaránt. Nagy érdeklődéssel várjuk újabb könyvének megjelenését, s reméljük, hogy az anyaország papsága is megfelelő elismerésben részesíti. (_Szirmai Béla ny. kanonok, Brassó -- Új Ember, 1999. okt. 24._)

Varga Domokos - Herman ​Ottó
"Az ​angolok egyik legnagyobb tudósa, Faraday, könyvkötő volt, most az angol tudomány büszkesége. Ohm lakatosműhelyből indult. És elsorolhatnám egy óráig azokat, akik a karzatról hallgatták a tudományt, és végtére a katedrára kerültek" - írja Herman Ottó valamelyik cikkében e sorokat, melyek nagyon is ráillenek a saját életútjára. Géplakatos meg fényképész volt kezdetben, s még a "karzatról" sem hallgathatott tudományt, de Brassai Sámuel múzeumában Kolozsvárott páratlan tehetséggel és vasszorgalommal művelte ki magát, s lett végül is a századforduló tudományos életének vezéregyénisége. Életrajzírói szívesen emlegetik az utolsó magyar polihisztorként, hiszen a természettudomány számos ágában végzett nagyszerű kutatásokat, de a hazai néprajzi, ősrégészeti, nyelvészeti gyűjtőmunkának is egyik úttörője volt. A tudós elfoglaltság mellett a korabeli politikai életben mint ellenzéki politikus, mint Kossuth leghűségesebb követője harcol az igaz ügyért.

N. Horváth Béla - "Egy, ​ki márványból rak falut"
N. ​Horváth Béla könyve József Attila költészetének, eszmerendszerének olyan összefüggéseire hívja fel a figyelmet, amelyek korábban háttérbe szorultak. Nagy költőnk folklorisztikus műveinek, népiségének értékelését politikai szempontok korlátozták, eltévelyedésnek tartva a szürrealisztikus kalevalás verseket, a barthás korszakot. Az "Egy, ki márványból rak falut..." új filológiai adatokkal, korábban nem ismert vagy nem számon tartott összefüggésekkel, kevésbé ismert művek előtérbe állításával gazdagítja a József Attiláról szerzett ismereteket. A költőről szól, aki nemcsak a létezés elvont nagy kérdéseivel vívódott emberül, hanem szót emelt a nyomorgó milliókért is, így értelmezve szerepét: "Költő az, aki nem sajnálja a falura, embereknek erre a szerencsétlen összességére a márványt."

Jang Ercsö Namu - Búcsú ​Tóanyánktól
A ​Búcsú Tóanyánktól Namu életútját követi végig. Szenvedélyesen megírt krónika, amely egy olyan valóságos világba vezet, amely túlszárnyalja legmerészebb fantáziánkat is. Dél-Kína és Tibet határán, 3000 méterre a tengerszint felett kezdődik a moszók, a „Lányok országa”. Különös vidék az övék: a házasság intézményét nem ismerik, de a szerelmet – az igazi, érdekmentes szerelmet – annál inkább. Anyajogú, matriarchátus társadalomban élnek, ahol a család feje az édesanya, s az igazi boldogságot egy leánygyermek születése jelenti. E fantasztikus, a világon egyedülálló népcsoportnál a szexuális illendőség szabályai oly szigorúak, hogy a nők még gyermekeik apjának nevét is eltitkolják. A moszo férfiakat semmi nem köti vér szerinti gyermekeikhez, csupán nővéreik és húgaik gyermekeiért tartoznak felelősséggel.

Bertók László - Így ​élt Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai ​Vitéz Mihály "a magyar felvilágosodás legnagyobb lírikusa, legsokoldalúbb költőegyénisége" - írja róla a magyar irodalmi lexikon. "A debreceni kollégium keménykötésű préceptora, garabonciás, a csikóbőrös kulacs mulatós kedvű költője, a Lilla-versek reményt vesztett szerelmese" - mondják róla régi idők emberei. Mi úgy gondoljuk, hogy Csokonai Vitéz Mihály ennél sokkal több volt - költőnek is, embernek is, sebzett szívű szerelmesnek is. Csokonai korát, életútját, munkásságát mutatja be ebben a kötetében Bertók László költő, a csurgói Csokonai-gimnázium egykori diákja, ápolva a Csokonai-hagyományokat, amelyek élesztését mintegy száz évvel ezelőtt Jókai Mór kezdte meg az És mégis mozog a föld című regényében.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Orbán Balázs - A ​Székelyföld leírása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szekeres-Varsa Vera - Szalamandra ​a tűzben
Regénybe ​illő kalandos életút, regénybe illő hősi, nagy jellem: "sápadt, karcsú fiatalember, világos szemű, szép, mint a romantika hősei". Szekeres György a 30-as évek közepén utazott Párizsba, s csaknem másfél évtizedig élt Franciaországban. Nemcsak részt vett az ellenállásban, hanem egyik alapítója volt annak a a legendás mozgalomnak, amely Libération Sud néven oly dicsőségesen vonult be a francia történelembe. Szervezte és irányította a külföldi bevándoroltak ellenállói mozgalmát. A fasizmus felett aratott győzelem után megkapta az ellenállási Érmet s a pálmákkal ékesített Hadikeresztet. A háború után visszatért Magyarországra. Az ötvenes évek törvénytelenségei azonban Franciaországban érték utol, ahonnan - mivel árulásra nem tudták rábírni - kiutasították. Ezután csaknem négy évet töltött Rákosi börtöneiben. Szabadulása után már csak az irodalomnak élt. A francia ellenállás hősét Claude Roy, Roger Vailland, Jorge Semprun barátját 1973-ban érte a korai halál. Újságcikkek, naplójegyzetek, hivatalos dokumentumok, baráti visszaemlékezések egymásutánjából bontakozik ki Szekeres György nem mindennapi életútja. Szabálytalan életrajz nagy idők tanújáról, rendkívüli könyv egy rendkívüli emberről.