A ​Mennydörgés kapuja

Bán Mór - A ​Hajnalcsillag fénye
Bán ​Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmi regénysorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem rettenetes bosszúja elől menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolgálatába álltak. A valós történelmi tényeken alapuló, kalandos sorozat első kötete hamisítatlan történelmi olvasmány: romantikus, végig feszültséggel teli. Igazi nagyregény, amilyet a magyar történelem ezen alig ismert korszakáról talán még soha nem olvashattunk.

Bán Mór - Az ​üstökös lángja
Ezernégyszázharmincegy. ​Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől, és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja Hunyadit és csapatát a Velence ellen folytatott háborúban. Az ifjú hadvezér Lombardiában is dicsőséget szerez királyának, hamarosan csak Il Cavaliere Nero - a Fekete Lovag - néven emlegetik Itália-szerte. Hunyadi mégsem nyugodt: imádott felesége, Szilágyi Erzsébet a távollétében szüli meg fiukat, Lászlót, és miután Zsigmond Havaselve fejedelmévé teszi a Sárkányos Lovag-rend egyik új tagját, Vlad Tepest, egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek Hunyadvárról...

Bán Mór - A ​Csillagösvény hídja
Hunyadi ​János Itáliából hazatérve sem tölthet békés esztendőket birtokán, családja körében. Csehországban van szükség kardjára, a huszita felkelők ellen. A megromlott egészségű, idős Zsigmond király környezetében cseh és magyar pártütők szövik terveiket, akár saját rokonaikat is feláldozva nagyra törő céljaik elérése érdekében. Mindeközben Erdély lángba borul: a Lépes György püspök elviselhetetlen adóterheit nyögő jobbágyok, köznemesek és céhlegények fegyvert ragadnak és igazságot követelnek. A paraszthad véres pusztításba kezd, és félő, hogy a Hunyadi-birtokokat is csak ideig-óráig kíméli. A közelgő uralkodóváltással és a lázadás leverésével elfoglalt főurak között csak néhányan látják, hogy a magyar nemzetnek sürgősen helyre kellene állítania egységét, mert a déli határokon túl a huszitáknál és a jobbágyoknál sokszorta nagyobb veszély ébredezik. A hazáért aggódó kevesek számára egyre nyilvánvalóbb, hogy már csak egyetlen emberbe vethetik reményüket: Hunyadi Jánosba.

Ken Follett - Ken Follett - A ​katedrális
A ​világszerte népszerű Ken Follett legsikeresebb regénye. A cselekmény a középkorban, a XII. századi Angliában játszódik. A könyv oldalain középkori világ kel életre, mely színes, mint egy festmény, és mozgalmas, mint egy jó film. Olvasása közben belemerülünk a háború borzalmaiba, átélhetjük a zsarnokok önkényeskedéseit, a hideg kőpadlókon zajló forró ölelkezéseket, kínzást, gyilkosságot és a szerzetesi élet keserveit. A cselekmény egy katedrális építése körül bonyolódik, melyért Benedek-rendi szerezetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén; körülöttük vér, ármány és szerelem.

Bán Mór - A ​Holló háborúja
Ezernégyszáznegyvenkettő. ​A Vaskapunál vívott ütközet, és a váratlan magyar diadal híre bejárja egész Európát. Hunyadiban egyre többen látják a jövő reménységét, aki immár több csatában képes volt megálljt parancsolni az ottomán hódítóknak. Az ifjú magyar király, Ulászló is úgy véli, a török fenyegetéstől egy ideig nem kell tartaniuk, és arra próbálja rávenni Hunyadit, hogy csoportosítsa át erőit a nyugati és északi országrészekbe, a trónkövetelő Erzsébet királyné, Cillei, és Giskra zsoldos hadai ellen. A vajda azonban jól tudja, hogy a török ellencsapás csupán idő kérdése, és minden katonájára a keleti határnál lesz szüksége. Az események ezúttal is őt igazolják: Murád szultán bosszúból elrendeli Havasalföld és Erdély felprédálását. Hunyadi nem várja be, hogy a hódítók átlépjék határt a Kárpátok hágóinál, inkább meglepetésszerűen betör Havasalföldre, hogy Vlad Dracul országában mérjen megsemmisítő csapást az elbizakodottan előretörő oszmán seregre. A nagy sikerű történelmi regénysorozat hatodik kötetében Bán Mór eleven eszközökkel kelti életre Hunyadi János legnevezetesebb csatáit, hadjáratait. Az olvasót szinte ott érezheti magát a legendás vezér közvetlen közelében, a harci szekereken, az ellenséges ágyútűzben, a vakmerő lovasrohamokban éppúgy, a királyi udvar intrikákkal teli termeiben, hálószobáiban, Buda, Pozsony, Hunyad és Konstantinápoly utcáin, terein.

Bíró Szabolcs - Non ​nobis, Domine 1. - Kelet oroszlánja
Miután ​1291-ben, Akkon ostromával a kereszteseket végleg kiszorítják a Szentföldről, Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér Magyarországra – otthon azonban csak a nyomor, a halál és a gyász várja. Párbajban végez húga gyilkosával, majd magához veszi elárvult unokaöccsét. A megkeseredett, kiábrándult férfi védencében, Attilában látja a megszégyenült és erkölcsileg is egyre gyengébb Templomos Lovagrend új reményét: tökéletes és gáncstalan harcost akar nevelni belőle. Ám az apródból fegyvernökké, kisgyermekből kamasszá cseperedő fiút hiába igyekszik nagybátyja a helyes útra terelni, Attila túlságosan is vágyik a szabad, zabolátlan életre. Amikor Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve titkos párbajt vív, nagybátyja büntetésből több hónapos útra küldi a bukott vándorénekes, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét: rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomosnak még csak gondolnia sem szabad – a szerelmet. A _Sub Rosa_ című nagy sikerű regény fiatal írójának fordulatos új könyve – egy történelmi sorozat első kötete – a magyar história mozgalmas, vérzivataros korszakába vezeti az olvasót. Ott lehet az Árpád-ház kihalásánál, a lovagkirályok aranykorának hajnalán, a rozgonyi csatában és a középkor egyik leghírhedtebb eseményénél, a Templomos Lovagrend máglyára vetésekor.

Bernard Cornwell - Az ​ördöglovas
Hooktoni ​Thomas is egy a gyűlöletes angolok közül. Amikor a rablólovagok elpusztítják a faluját, Thomas hátat fordít apjának, aki papnak szerette volna látni fiát, és beáll íjásznak III. Edward angol király seregébe. A király és fia, a Fekete Herceg fegyvereseivel Franciaország ellen indít elsöprő erejű hadjáratot, ám ennek kimenetele nem az egymással civódó nemeseken és lovagokon múlik, de sokkal inkább a közembereken, az íjászokon, akik sikerre vagy kudarcra ítélhetik az egész vállalkozást. Thomas, aki idővel elfeledi régi világát és be nem váltott ígéreteit, megszereti a kemény katonaéletet... Cornwell e könyvében (Hooktoni Thomas trilógia 01.) a százéves háború fontosabb eseményeit igyekszik megörökíteni.

George R. R. Martin - Trónok ​harca
A ​Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg. Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel. Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.

Colleen McCullough - Caesar ​asszonyai I-II.
Egy ​évtized az ókori világ óriásbirodalmának szívében. Egy évtized viszonylagos békében: a népek Keleten és Nyugaton meghódoltak immár. Egy évtized a politika kifinomult művészetének kulisszái között: egész tartományokról döntő bírósági tárgyalásokon, zajos népgyűléseken, ahol érvek helyett olykor a husáng dönt, hajnalba nyúló senatusi szócsatákon, dús lakomaasztaloknál, hűvös márványcsarnokok mélyén, ahol sötét kalandorok szőnek felforgató terveket, hálószobák selyempárnái között, ahol a csókot titkos cselszövések édesítik, szűz papnők néma templomában, ahol országok, fejedelmek sorsa pecsételődik meg. Egy évtized Rómában. Colleen McCullough új regénye a Kr. e. 68. és 58. közötti évtized eseményeit öleli fel. Főhőse Julius Caesar, a politikus és hadvezér, aki beírta nevét a világtörténelem lapjaira, a vonzó férfi, akiért Róma- szerte hevesebben dobbannak az asszonyszívek, az állhatatos barát, megbízható szövetséges, a ravasz cselszövő, aki mindig túljár ellenfelei eszén.

J. R. R. Tolkien - A ​hobbit
Ha ​megmozgatják a fantáziádat az oda és vissza történő utazások, amelyek kivezetnek a kényelmes nyugati világból, a Vadon szegélyén túlra, és érdekel egy egyszerű (némi bölcsességgel, némi bátorsággal és jelentős szerencsével megáldott) hős, akkor ez a könyv tetszeni fog, mivel épp egy ilyen út és utazó leírása található benne. A történet a Tündérország kora és az emberek uralma közti réges-régi időkben játszódik, mikor még állott a híres Bakacsinerdő, és a hegyek veszéllyel voltak tele. Az egyszerű kalandozó útját követve útközben megtudhatsz (ahogy ő is megtudott) - ha még nem ismernéd mindezeket a dolgokat - egyet s mást a trollokról, koboldokról, törpökről és tündékről, s bepillantást nyerhetsz egy elhanyagolt, de lényeges időszak történelmébe és eseményeibe. Mert Zsákos Bilbó úr számos jelentős személynél járt; beszélt a sárkánnyal, a hatalmas Smauggal; és akaratán kívül jelen volt az Öt Sereg Csatájánál. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel ő egy hobbit. A hobbitok fölött a történelem és a legendák mind ez idáig átsiklottak, talán mert rendszerint többre tartják a kényelmet, mint az izgalmakat. Ez a személyes visszaemlékezések alapján készült beszámoló, amely Zsákos úr egyébként csendes életének egy izgalmas évét írja le, azonban képet adhat erről a becses népről, akik (úgy mondják) manapság megfogyatkoztak. Mert nem szeretik a zajt.

Michael Ende - A ​Végtelen Történet
TEDD ​AZT, AMIT AKARSZ ez a felirata annak a medalionnak, mely a korlátlan hatalmat jelképezi Fantáziában. De hogy ez a mondat voltaképpen mit is jelent, azt Barnabás csak hosszú, fáradtságos út után tudja meg. Bux Barnabás Boldizsár számára, aki nem különösebben okos vagy szép, viszont gyönyörű történeteket tud mesélni, valóra válik minden gyermek álma: egy rejtélyes könyv olvasása közben hirtelen átkerül a mesébe, s ő lesz Fantázia birodalmának legfontosabb lakója, megmentője, akinek meséi nyomán új lények és tájak keletkeznek. Barnabás előtt nincs lehetetlen ebben a birodalomban, mert nála van a mindenható medál, az AURIN, s barátja lesz Fantázia legbátrabb vitéze, Atráskó és annak fehér szerencsesárkánya. Amikor azonban Barnabás túlságosan magabiztossá válik, s a medál feliratát, "Tedd azt, amit akarsz" túlságosan saját érdekei szerint kezdi el értelmezni, lassanként rémisztővé válik az addig oly kedves képzeletbeli világ. Barnabásnak sokat kell tanulnia, és sok kalandot kell átvészelnie, hogy megtudja, hogyan lesz a fantázia hőséből a mindennapok hőse, s hogyan válhat története valóban végtelenné. Bux Barnabás Boldizsár történetét már eddig is világszerte több millió felnőtt és gyermek ismerhette meg, hiszen Michael Ende örökérvényű meseregényét 1979-es megjelenése óta több mint harmincöt nyelvre fordították le, és egy csodálatos filmet is forgattak belőle.

Edith Wharton - Az ​ártatlanság kora
A ​19. század végi New York arisztokráciájának életét szigorú törvények irányítják. A szabályok sehol nincsenek leírva, mégis születésük óta ezt tanulják. Itt elképzelhetetlen, hogy egy szépreményű ifjú, jó házból való menyasszonya helyett egy már elvált, tehát bukott asszonyt válasszon. A jóképű Newland Archer jövőjét is már előre megírták a társaság törvényei, miszerint a csinos, fiatal May Wellanddel köti majd össze az életét, egyesítve ezzel a két jómódú család vagyonát. Archer házasságkötése küszöbén ismeri meg jegyese unokanővérét, a szokásokra keveset adó, szabad szellemű, válása miatt a társasági körökből kinézett Olenska grófnőt. A fiatalember saját befolyását és elismertségét latba vetve fölkarolja a leendő rokont, ám lovagiasságába csakhamar gyöngédebb érzelmek keverednek. Newlandet nemcsak a nő szépsége babonázza meg, de intelligenciája és öntörvényűsége is. Tisztessége, az elfojtott szerelmi szenvedély és a társadalmi nyomás választások egész sora elé állítja a férfit... Edith Wharton egyszerre érzelmes és finoman pszichologizáló, Pulitzer-díjas remekműve - mely elevenébe tapintott a hanyatlóban lévő amerikai arisztokráciának - megrendítő emberi dráma, kíméletlen korrajz és az életbölcsesség magasiskolája is egyben.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​korona árnyékában
Hogyan ​lesz egy szenvedő, hányatott sorsú kislányból rettegett királynő? VIII. Henrik és Aragóniai Katalin lánya élete első éveiben apja szeme fénye. Hamarosan azonban rá kell döbbennie, hogy uralkodói körökben mindent a politika diktál. Amikor VIII. Henrik Boleyn Anna miatt elszakad a római katolikus egyháztól, Mária törvénytelen gyermekké válik - apja elküldi a királyi udvartól és megfosztja hercegnői címétől. A tizenkét éves kislányt elszakítják imádott édesanyjától, így fiatalkorában a politikai játszmák áldozatának szerepében találja magát: többször is eljegyzik, ám végül mindegyik eljegyzést felbontják. VIII. Henrik fia, a már az anglikán egyház tanítása szerint nevelt Edward követi, ám amikor néhány évnyi uralkodás után meghal, Mária kerül Anglia trónjára, immár törvényes királynőként. Gyermekkorában, akárcsak édesanyja, Mária is a katolikus hithez menekül, és trónra kerülését Isten jelének tekinti. Úgy érzi, küldetése van: vissza kell vezetnie blolt az egyetlen igaz hithez, s Rómához. Elvakult tanácsadói hatására üldözni kezdi az anglikán egyház híveit, és az eretnekégetéssel elnyeri a Véres Mária nevet.

Mary Hooper - Édességek ​kicsiny boltja
Az ​utcákon tyúkok, malacok, kutyák, macskák szaladgálnak, árusok kínálják portékáikat, trágyadombok, eldobált hulladék, sikátorok, nyüzsgő sokaság, hintók, díszes ruhákat viselő hölgyek és urak, sár, temetést játszó gyerekek, gazemberek karóra tűzött fejei, ezt látja Hannah, aki nővéréhez érkezik a fővárosba, 1665 nyarán. Nővérének, Sarahnak kis édességboltja van, ahol elkél a segítség, azonban mire Hannah odaér, felüti fejét a rettegett betegség. Mary Hooper könyvének feszültségét ez a kettősség adja: miközben a főszereplő kamaszlány szemével figyeljük a zsibongó várost, s átéljük Hannah fiatalságának minden izgatottságát, lelkesültségét, amit az új hely, egy másfajta életmód kínál számára, aközben ott settenkedik a félelmetes ragály, és lépésről lépésre közeledik feléjük. A testvérek eleinte bizakodók, remélik, hogy a pestis távol marad az ő körzetüktől. Lefoglalja őket az édességek készítése, árusítása, apró kis gondjaik, Hannaht pedig a város fölfedezése és egy bontakozó szerelem. Azonban egyre gyakrabban hallják a lélekharang zúgását, és egyre közelebb oson hozzájuk a halál, míg egy nap már az ő utcájukat is eléri. A vesztegzár alá vont városból elmenekülni csak a nagyon gazdagok számára leheteséges, csak ők képesek megvenni a távozásukhoz szükséges méregdrága egészséglevelet. A történet végén Hannah és Sarah már-már krimibe illő módon mégis kijut Londonból, és mi bízunk benne, hogy nem vitték magukkal a gyilkos kórt.

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Wass Albert - Elvásik ​a veres csillag
Tánczos ​Csuda Mózsi régi jó ismerőse a Wass Albert-regények kedvelőinek. Igazi székely góbé ő, Tamási Ábeljének kissé korosabb rokona, aki már a Tizenhárom almafa lapjain is székely furfanggal igyekezett boldogulni a történelem viharaiban. Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának stációit. A regény két nagy fejezetből áll. Az első a többé-kevésbé sikeres boldogulni próbálás krónikája: Tánczos Csuda Mózsit Dombi-Dombolov elvtárs, az „odesszai magyar”, a székely faluba küldött orosz komiszszár kinevezi „csertifikátos vadőrnek”. A „bizalmi állásban” a legkülönfélébb kalandokat éli meg Mózsi. Afféle húzd meg-ereszd meg játék ez a hatalommal: a főhős úgy próbál boldogulni az új keretek között, hogy egyetlenegyszer se tegyen olyat, ami erkölcsi érzékével szemben áll, viszont mindemellett együttműködjék annyira a bolsevista hatalom képviselőivel, hogy kényelmesen megélhessen a család. Szatirikus látlelet ez a diktatórikus rendszerek működéséről, ahol mindenki függ valakitől, és esetenként az alárendelt ember furfangja védheti meg felettesét a bukástól. Közben az olvasó betegre kacagja magát Mózsi kiszólásain, az abszurdnál abszurdabb jeleneteken. Aztán a regény második részében már kevesebbet kacagunk, mert az ott bemutatott események során minden tönkremegy. Először lecserélik az „odesszai magyart” egy másik komisszárra, majd Mózsi is megszűnik „csertifikátos vadőrnek” lenni. Ezzel kezdődik a Tánczos család és a falu életének megállíthatatlan romlása. Odafönn a bércen mind csak halványul a veres csillag, amelyet a falu népe elismerésként kapott kitűnő termelési eredményéért, amely nem is volt annyira kitűnő, csak Mózsi furfangossága miatt hitte azt róla a településre küldött ellenőrző bizottság. Fenn az ormon mindegyre vásik a veres csillag, miközben odalent az 1956-os forradalom után a szomszéd román falu lakói népirtást rendeznek a helyi székelyek között, s egyre gyakrabban indulnak vagonok a falubeliekkel Dobrudzsába. Az elhurcoltak helyébe besszarábiai románokat telepítenek, hogy a kötet végén Mózsival és feleségével, Rozálival is elinduljon a marhavagon a messzi lápvidék felé, s a családból egyedül az időközben felnőtté cseperedett kicsi Mózsi maradjon meg szülőföldjén, havasi bujdosóként. A regény zárlatából az elkeseredés helyett mégis a bizalom hangja sejlik elő. Akit érdekel, az olvassa el az Elvásik a veres csillag című Wass Albert-regényt, amely abba a mifelénk ismét egyre ismerősebbé váló időszakba kalauzolja el az olvasót, amelynek során „ami ezelőtt okosság volt, az ma lopás, s ami azelőtt lopás volt, az most törvény, s mindezt együtt úgy nevezik, hogy szociálizmus”.

F. Scott Fitzgerald - A ​nagy Gatsby
Azt ​mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne? Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Michelle Moran - Madame ​Tussaud
Ki ​ne hallott volna Madame Tussaud-ról, akinek világhírű londoni panoptikumában manapság turisták milliói fordulnak meg? És ki hallott már Marie Grosholtzról, a svájci származású, ambiciózus fiatal nőről, aki az 1700-as évek végén Párizsban élt? Pedig a két személy egy és ugyanaz. A tehetséges Marie nagybátyjától tanulja meg a viaszszobor-készítés minden titkát. A család panoptikumot tart fenn Párizsban, és a népszerű intézménybe csak úgy özönlenek a látogatók, hiszen ez nem afféle múzeum: itt mindig az aktuális események főszereplőit láthatják viszont, viaszból megformázva. Eseményekben pedig ez idő tájt nincs hiány. Franciaországot éhínség sújtja, a királyi családot mind hevesebb gyűlölet övezi, és rövidesen kitör a forradalom. Marie-nak, aki nem csupán a királyi családdal áll közvetlen kapcsolatban, de a forradalmi vezetők többségét, köztük Robespierre-t, Marat-t, Desmoulins-t, Lafayette-et is jól ismeri, ügyesen kell lavíroznia a napról napra változó politikai helyzetben. Fejek hullanak, tombol a terror, az emberi élet mit sem ér. A véres leszámolások közepette Marie is megalkuvásokra kényszerül, ám eljön a perc, amikor szembeszáll a kegyetlen hatalommal és csak a szerencsén múlik, hogy ez a döntése nem a guillotine alá juttatja, hanem végül is a híres Madame Tussaud-vá teszi. Michelle Moran fiatal kaliforniai író történelmi regények szerzőjeként vált népszerűvé, történetei számos nyelven olvashatók.

Passuth László - Víz ​tükrére krónikát írni
Az ​író vallomása: "Ebben a könyvben három évtized históriáját próbáltam felkutatni, mely 1540 és 1571 között pergett le, s melynek szereplői között van Szapolyai János, Izabella királyné, Martinuzzi és János Zsigmond. Jórészt kevéssé feldolgozott forrásaiban oly gyakran egymásnak ellentmondó korszak, sok szereplővel, de kevés valódi protagonistával. Bár aligha lehet ezt a periódust nagyszerűnek nevezni, sok-sok gyöngyszemet találtam benne. Mint máskor is, mindig is, kérem az olvasót, fogadja ezt a történetet is szeretettel."

Závada Pál - Jadviga ​párnája
A ​naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája, benne rések nyílnak a moralitás titkos rejtekeire, amelyek még az egész életre kiható nagy hazugságok idején is a tisztaság hajlékai maradnak. Ez a tragikus ambivalencia, amelynek következményei az emberi természet esendőségében erednek, a sors végzetszerűségével kíséri végig a történetet. Zaklatott vidék az események színtere is: a két vagy három emberöltővel korábbi hazai peremvidék, amúgy valójában a Kárpát-medence kellős közepe, ahol mindig is a dac viharai váltakoznak a rezignáció bénító szélcsendjével. A _Jadviga párnája_ jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eseményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.