Anglia, ​egy eltűnő ideál

Ismeretlen szerző - Nemzeti ​identitás és külpolitika a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Roger Scruton - A ​nemzetek szükségességéről
A ​Helikon kiadó Roger Scruton, a neves angol filozófus két tanulmányát adja közre ebben a kötetben: A Nyugat és a többiek (The West and the Rest) képes írása arról, merre tart a világ ma. Milyen perspektívája van a Nyugat irányító szerepének. Scruton nagyon határozottan ellenzi a tömbökbe tömörülést. Ennek meggyőző bizonyítéka a A nemzetek szükségességéről szóló címadó tanulmány, amelyben azt taglalja, hogy egy életképes demokráciában olyan közösségek jönnek létre, melyekben összetartozónak érzik magukat az emberek, és amely iránt hűséget tanúsítanak. Megtapasztalják, hogy a közös mi részei.

Lothrop Stoddard - Lázadás ​a civilizáció ellen
Stoddard ​amerikai író, tehát nem is a fáradt Európa, hanem a friss és bizakodó Amerika gyermeke, a Lázadás a civilizáció ellen című művében lehangoltan állapítja meg: Az emberek nem tudják követni a modern civilizációt jelen medrében, mert degenerálódnak. Könyörtelen igazság ez, hogy civilizációnkban romboló hajlamok lakoznak. Mi azt hisszük, hogy amint a civilizáció halad, úgy nő azoknak az embereknek a minősége is, akik építenek rajta. E világhírű mű tárgya az alsóbbrendű ember lázadása és romboló tevékenysége is, a társadalom és kultúra ellen. Következménye a felsőbbrendű ember hátérbe szorulása, majd teljes pusztulása és ezzel az emberiség degenerációja.

Marc Bloch - A ​történész mestersége
A ​modern francia történetírás, az Annales-iskola egyik alapító atyjának posztumusz munkája a történészi munka gyakorlatával, a történelem elméleti- módszertani kérdéseivel foglalkozik. Mi a történelem célja? Hol helyezkedik el a társadalomtudományok között? Hogyan dolgozik a történész? Marc Bloch munkája ezekre a kérdésekre keresi a választ. A XIX. századi "pozitivista" történetírással szemben a problémaközpontú, kérdéseket felvető történetírás programját fogalmazza meg, amelyben az összehasonlítás és értelmezés fontos helyet kap. A kötetben először jelenik meg "a történelem védelmében" írott művének teljes szövege, valamint helyet kap benne két kisebb módszertani írás is.

Jürgen Habermas - A ​társadalomtudományok logikája
A ​társadalomtudományok logikájáról szóló szakirodalmi áttekintés a hatvanas évek közepén született, amikor az analitikus tudományelmélet az egységes tudomány programjának háttéreszméjével még jórészt uralta a szociológia önértelmezését. Ez az áttekintés hozzájárult e kontextus alapvető átalakulásához a következő évtizedben. Nem korlátozódik az adornoi pozitivizmuskritika folytatására - a figyelmet a nem konvencionális kezdemények széles körére irányítja, amelyekből a társadalomelmélet rekonstrukciója kiindult: a késői Wittgenstein lingvisztikai filozófiájára, Gadamer hermeneutikájára és az Alfred Schützhöz kapcsolódó etnometodológiára. A hermeneutika és a nyelvelemzés elsajátítása annak idején ahhoz a meggyőződésemhez vezetett, hogy a kritikai társadalomelméletnek le kell válnia a tudatfilozófiai alapfogalmiság Kantra és Hegelre visszanyúló tradíciójáról...

Roger Scruton - Mi ​a konzervativizmus?
A ​célom az volt, hogy feltárjam a konzervatív ideológia fő gondolatait, de nem azért, mert azt reméltem, hogy bárkit is meggyőzök, hanem mivel úgy láttam, a konzervatív világnézetet legalább annyira félreértik védelmezői, mint azok, akik azt képzelik, hogy előbb-utóbb eltűnik a történelem süllyesztőjében. Igyekeztem elválasztani a konzervativizmust a gazdasági liberalizmustól és ugyanakkor szembeszállni a brit Konzervatív Párt szabad verseny ós gazdasági növekedést hangsúlyozó politikájával. Állítólag mindig a konzervatív álláspont védelmezőjének kell érvekkel bizonyítania. Húsz évvel ezelőtt e könyv érvelését a szocialista ós liberális olvasói kinevették. Valójában azonban nem a konzervatívokat terheli a bizonyítás kényszere, hiszen az éppen létezőt védik és végül is kimutatható, hogy mit akarnak. Hangsúlyozni kell mindenesetre, hogy ez a könyv tantételekről szól; egy politikai szemléletet nem bizonyítani, hanem csupán bemutatni kíván. Azokat a fogalmakat és nézeteket akarja bemutatni, amelyek modern nyelven fejeznek ki egy olyan világképet, amely túlságosan józan és komoly ahhoz, hogy modern legyen.

Bogár László - Magyarország ​és a globalizáció
A ​könyv a magyar rendszerváltást és az európai integrációs folyamatot a megszokottnál kicsit szélesebb összefüggésrendszerbe ágyazottan vizsgálja. Kiinduló feltételezése, hogy a western modernizáció planetárissá tágult hatalomszerkezete, amit általában globalizációként szokás említeni, univerzális civilizáció megkonstruálására készül. Tekintettel arra, hogy a "mainstream" narratíva e problémakör számos kritikus mozzanatát elfedi, a Nyugat e fenti stratégiája súlyos ontoszociális kihívásokkal terhes. A könyv hét fejezetben igyekszik kifejteni ezt a gondolati ívet.

Serge Latouche - A ​nemnövekedés diszkrét bája
Latouche ​professzor ideális filozófus és ideális mozgalmár. Az általa bevezetett és most megjelent könyvében körüljárt 'nemnövekedés' egy valódi forradalmi fogalom, amely képes lehet elérni a szökési sebességet, kiszabadulni az 'elégedett társadalmak', a 'néma társadalmak' hermetikus karanténjaiból, a mesterségesen fenntartott közöny mocsarából, és terjedésnek indulni ... Jó hír, és jó könyv! Roppant izgalmas olvasnivaló, amely kellemes és érdekfeszítő beavatást jelent korunk globális kihívásainak rendszerébe, azaz abba, hogy mi a szitu nagyban, és mi mindent tehetünk mi, kis pontok ...

Gyáni Gábor - Kövér György - Magyarország ​társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig
A ​tankönyv a téma első monografikus feldolgozása, kiteljesítése a szerzők korábbi szöveggyűjteményeinek. Az egyetemi társadalomtörténeti oktatást szolgáló szintézis két időrendi egységben tárgyalja témáját. Előbb az alapfogalmakat definiálja, szembesíti a zömmel statisztikai forrásokkal, majd elemzi a történetírói diskurzusokat és kijelöli a lehetséges értelmezési kereteket. A konkrét elemzés a reformkortól az első világháborúig tartó fő fejezetben foglalkozik a népesség, valamint a települészerkezet változásaival, majd bemutatja a vagyon- és jövedelemszerkezet, valamint a rang- és presztízshierarchia folyamatait. A társadalom egészének dinamikáját a mobilitásvizsgálatok és élettörténeti elemzések rajzolják ki. A Horthy-kort tárgyaló rész a társadalmi nagycsoportok egyenkénti elemzésén alapul, amit kiegészít a lakáskultúrával, a szociálpolitikával, valamint a választói magatartással kapcsolatos kérdések egyenkénti megvilágítása.

Jürgen Habermas - A ​társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása
Jürgen ​Habermasnak, a Frankfurti Iskola második generációja legszélesebb körben elismerést szerzett tagjának több mint három évtizede írt alapműve mára a szociológiai és a történettudományi képzés egyik általánosan elfogadott tankönyvévé vált. Az új kiadást ez önmagában is indokolná. A szerző ehhez azonban az 1990-ben írt előszavában (mely e kötetben olvasható először magyarul) indokként hozzáteszi azt az időszerűséget is, "melyet a nyilvánosság szerkezetváltozásának szemünk láttára kölcsönzött a Közép- és Kelet-Európában zajló pótló (utolérő) forradalom". Habermas a modern nyilvánosság modelljét történetileg "az államhatalom parlamentarizálódásának" elemzése révén, az angol és a kontinentális változatok bemutatásával rekonstruálja, míg eszmetörténetileg a liberális természetjogi törvénykoncepciók és a kanti politikai filozófia belátásainak bevonásával vázolja fel. Habermas a korabeli politikai gondolkodásban kialakult nyilvánosság-, illetve demokráciafelfogásokhoz méri ezen elveknek a politikai intézményekben ténylegesen megvalósult alakjait: úgy látja, hogy a politikailag működő nyilvánosság eszménye "ideológia volt és ugyanakkor több is volt mint puszta ideológia". Végkövetkeztetése szerint "a jóléti állam tömegdemokráciái normatív önértelmezésüknek megfelelően csak addig tekinthetik magukat folytonosnak a liberális jogállam alapelveivel, ameddig komolyan veszik a politikailag működő nyilvánosság parancsát".

Valuch Tibor - Magyarország ​társadalomtörténete a XX. század második felében
Hogyan ​változott a magyar társadalom szerkezete, egyes csoportjainak helyzete, belső tagoltsága és összetétele a II. világháborút követő évtizedekben? Miként alakult át az értékrendszer, a közgondokodás, az életmód és a hétköznapok rendje a XX. század második felében? Milyen történelmi tényezők húzódnak meg a változások hátterében? Többek között ezekre a kérdésekre próbál válaszokat keresni ez a könyv, amely az első kísérlet az elmúlt fél évszázad magyar társadalmi folyamatainak történeti áttekintésére, összegzésére.Az adatgazdag kötet használatát táblázatok, grafikonok, valamint az egyes témakörökben történő tájékozódást segítő irodalomjegyzék könnyíti meg az olvasó számára. A gondosan válogatott fotók széleskörűen illusztrálják e korszak társadalmi változásait.

Kornai János - Gondolatok ​a kapitalizmusról
Kornai ​János a Harvard Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Collegium Budapest emeritusz professzora. Az MTA és több külföldi akadémia rendes vagy tiszteleti tagja. Tizennégy egyetem választotta díszdoktorává. Elnöke volt a Nemzetközi Ökonometriai Társaságnak, az Európai Közgazdasági Társaságnak és a Nemzetközi Közgazdasági Társaságnak. Munkásságát többek között a Széchenyi-díjjal, a Prima Primissima Díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével és a francia Becsületrend tiszti fokozatával ismerték el. Tudományos munkásságának fő területe a szocialista és kapitalista rendszerek összehasonlítása, a posztszocialista átmenet és a jóléti állam reformja. A kötetben olvasható négy tanulmány a kapitalizmus számos fontos és időszerű kérdésével foglalkozik: a piac működési formáival, a túlkereslet és a túlkínálat, a hiány és a többlet jelenségeivel, a foglalkoztatással és a munkanélküliséggel, a jövedelemelosztással és a társadalmi szolidaritással. Noha a témák sokfelé ágaznak el, a kötet írásait szorosan összekapcsolja a közös megközelítés és a tudományfilozófia, amely Kornai János eddigi munkásságát is jellemezte. A szerző újra és újra visszatér a szocialista és a kapitalista rendszer összehasonlítására, kidomborítja a kapitalizmus kedvező vonásait, ám szembenéz annak visszásságaival is. A szerző azzal a céllal írta meg ezt a művet, hogy a kapitalista rendszer és a közgazdaságtan problémáinak kritikus újragondolására késztesse az olvasót.

Hannah Arendt - A ​totalitarizmus gyökerei
A ​józan emberi értelem döbbenten áll a század iszonyata előtt: a puszta létezésben bűnösnek találtatottak tűnnek el haláltáborokban, mit sem sejtő ártatlanok vallanak önmagukra rendőri-hóhéri kazamatákban. Írmagostul kiirtják, aki rossz helyre született vagy került, kitörlik az emlékezetből, hogy valaha is a földön járt. A két megvalósult totalitárius rendszer, a hitlerizmus és a sztálinizmus önnön eszményi csúcsát a lágerek jeltelen sírgödreiben érte el, ezekbe torkollt az antiszemitizmus, az imperializmus és a totalitarizmus útja. Az emberiség jövője az irtózat. Így látta a világ helyzetét 1951-ben egy nagyszabású gondolkodó: Hannah Arendt. 1958-ban azonban kénytelen volt könyve új kiadását epilógussal megtoldani: megváltozott a történelem. Itt, Magyarországon, 1956-ban. Egy kis nép tizenkét napon át felfüggesztette a totalitarizmust. A magyar forradalom világtörténelmi példázata a totalitárius berendezkedés immár megjósolt végét jelzi. 1958-ban Magyarországon még gyilkoltak azért a tizenkét napért. 1958-ban a világ Hannah Arendt könyvéből megtudta: mi a jelentősége annak a tizenkét napnak. 1958-ban mit meg nem adtunk volna, ha elolvashatjuk Hannah Arendt könyvét! Most elolvashatjuk. Hannah Arendt, a modern politikai filozófia egyik legnagyobb hatású gondolkodója 1906-ban született Németországban. Heidegger és Karl Jaspers tanítványa volt. 1933-ban elhagyta hazáját, és Franciaországból, 1941-től pedig az Egyesült Államokból szerezte a hitlerizmus üldözötteinek mentését. A New York-i New School professzora volt, s Princetontól Kaliforniáig sok más neves amerikai egyetemen is tanított. 1975-ben halt meg.

Jared Diamond - Guns, ​Germs and Steel
In ​this "artful, informative, and delightful" (William H. McNeill, New York Review of Books) book, Jared Diamond convincingly argues that geographical and environmental factors shaped the modern world. Societies that had had a head start in food production advanced beyond the hunter-gatherer stage, and then developed religion --as well as nasty germs and potent weapons of war --and adventured on sea and land to conquer and decimate preliterate cultures. A major advance in our understanding of human societies, Guns, Germs, and Steel chronicles the way that the modern world came to be and stunningly dismantles racially based theories of human history. Winner of the Pulitzer Prize, the Phi Beta Kappa Award in Science, the Rhone-Poulenc Prize, and the Commonwealth club of California's Gold Medal.

Ismeretlen szerző - Világpolitikai ​lexikon (1945-2005)
A ​kötet elsősorban egyetemistáknak, főiskolásoknak ajánlott. De a mai világ külpolitikája, diplomáciája iránt érdeklődő olvasók is nagy haszonnal forgathatják. A könyv a második világháború utáni korszak legfontosabb politikai tudnivalóit dolgozza fel mintegy másfél ezer szócikkben. A lexikon tartalmazza a világ valamennyi országának legfőbb adatait. A nemzetközi politika témakörében áttekinti a több mint száz legjelentősebb ország külpolitikájának történetét. Tárgyalja a legfontosabb nemzetközi eseményeket és szervezeteket, különös tekintettel az Európai Unióra. Összefoglalja továbbá a nemzetközi jogi és diplomáciai ismereteket, de érinti a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, a világgazdaság témáit is. Szerepel a könyvben a biztonságpolitika és a katonapolitika, valamint néhány száz politikus pályaképe is.

Niklas Luhmann - Ökológiai ​kommunikáció
A ​modern társadalom átfogó elméletét tárgyaló, rendkívül absztrakt teoretikus munkái mellett Luhmann önálló írásokat szentelt néhány, társadalmunkat érintő aktuális problémának is. E törekvés egyik eredménye az Ökológiai kommunikáció című munka, melynek megszületését Luhmann ama meggyőződése motiválta, hogy a modern társadalom megfelelő szociológiai elméletének hiányában az ökológiai kihívásokról szóló tudományos, politikai vagy etikai diszkussziók nem képesek sem adekvátan leírni a társadalom és ökológiai környezete kapcsolatát, sem pedig kivitelezhető megoldásokat kidolgozni. A könyv ennek megfelelően Luhmann legfontosabb elméleti megállapításainak rövid összefoglalásával kezdődik, majd pedig azt vizsgálja, hogy a modern társadalom egyes funkcionális részrendszerei, mint a gazdaság, a jog, a tudomány, a politika, a vallás vagy az oktatás, hogyan képesek reagálni az ökológiai kihívásokra. Luhmann felettébb szkeptikus a tekintetben, hogy akár ezek a részrendszerek, akár pedig az egyéb formálódó lehetőségek, mint a társadalmi mozgalmak, az ökológiai tudatosság vagy a környezeti etika, képesek lennének működőképes válaszokat kínálni napjaink ökológiai problémáira. A könyvet a kortárs szociológia, politológia, filozófia és média tanulmányozóinak, valamint mindazoknak ajánljuk, akik figyelemmel kísérik korunk globális problémáit.

Gyurgyák János - A ​zsidókérdés Magyarországon – Politikai eszmetörténet
„Lehet-e ​ideológiáról ideológiamentesen írni? Mivel nem hiszek az ún. objektív történetírásban, azt gondolom, hogy semleges kívülállás nem létezik. Bár a különböző ideológusokat – még a számomra legelfogadhatatlanabbakat is – megkíséreltem a maguk belső logikájában, valamint történetiségében szemlélni, interpretálni, aligha tudtam a magam liberális konzervatív szemléletét mintegy zárójelbe tenni. Egyrészt a polgári jogegyenlőség ideáját sérthetetlennek tartom, ezt a Rubicont ugyanis nem lehet büntetlenül átlépni. Másrészt a zsidóság múlt századi tömeges asszimilációjának történeti toposzát sokak által osztott illúziónak vélem...”

Sheena Iyengar - A ​választás művészete
Mi ​a szabadság? A szabadság a választás joga: a jog, hogy megteremtsük magunknak a választás alternatíváit. A választás lehetősége nélkül az ember nem ember, hanem csak rész, eszköz, dolog. – Archibald MacLeish, Pulitzer-díjas amerikai költő Sheena Iyengar a világ egyik legelismertebb döntéshozatali szakértője hét különböző szempontból mutatja be, hogy a választás erőteljes eszköz arra, hogy meghatározzuk magunkat és életünket. Lebilincselő módon alapvető kérdésekre keresi a választ. Mennyire választhatunk szabadon? Mi a kapcsolat természetünk és választási módszereink között? Mennyire vagyunk egyformák amikor döntünk? Mekkora befolyásunk van mindennapi döntéseinkre? Hogyan választunk, amikor lehetőségeink gyakorlatilag korlátlanok? Megengedhetjük-e bárkinek is, hogy helyettünk döntsön, és ha igen, kinek és miért? Miért van az, hogy néha saját érdekeink ellenében döntünk? A választás művészete segít, hogy jobban megismerjük önmagunkat és megalapozottabb döntéseinkkel felfedezzük a választás örömét és kihívásait.

Roger Scruton - A ​pesszimizmus haszna és a hamis remény veszélye
Scruton ​állítja, hogy az európai történelem tragédiái és katasztrófái a hamis optimizmusnak és az abból származó tévhiteknek voltak a következményei. E tévhitek helyett a szerző szenvedélyesen védelmezi mind a civil társadalmat, mind a szabadságot. Bemutatja, hogy az európai civilizáció igazi öröksége nem a hamis idealizmusok, amelyek majdnem elpusztították a nácizmus, a fasizmus és a kommunizmus különböző formái, hanem a megbocsátás és irónia kultúrája, amit most kell védeni azoktól, akik támadják. A pesszimizmus haszna egy mélyreható változás idején íródott szenvedélyes védőbeszéd az ésszerűségért és felelősségért.

Francis Fukuyama - A ​politikai rend eredete
Francis ​Fukuyamát nem kell különösebben bemutatni. A kelet-közép-európai rendszerváltások idején közölt esszéje, a később könyv formájában is megjelent A történelem vége hozta meg számára a világhírt. Új műve a politikai intézmények történelmi eredetét és a politikai hanyatlás folyamatát vizsgálja. A kétkötetes könyv jelen első kötete valójában a múltról szól: nem az emberi történelem dokumentált korszakával kezdődik, hanem az emberiség főemlős őseivel. Az első négy rész az emberi őstörténettel, az állam eredetével, a joguralommal és végül a felelős kormányzattal foglalkozik. A második kötet napjainkig kíséri majd a történetet, különös figyelmet szentelve annak a hatásnak, amelyet a nyugati intézmények gyakoroltak a nem nyugati társadalmak intézményeire s azok modernizációs törekvéseire. Ezután szó esik majd arról, hogyan zajlik a politikai fejlődés a mai világban.