A ​vers, amit mindig meg akartam írni

Ismeretlen szerző - Tengeráramok
TURCZI ​ISTVÁN sokoldalú alkotó. Első verseskötete 1985-ben jelent meg, azóta négy újabb verseskönyv, két regény, három színházi bemutató, hangjátékok és rádiós világirodalmi összeállítások egész sora jelzi erőteljes jelenlétét a mai magyar irodalomban. A televízióban évekig sikerrel ment irodalmi vetélkedője, a Parnasszus. 1995. őszén, szintén ezzel a címmel, megindította és szerkeszti az első magyar költészeti folyóiratot. Műfordítói tevékenysége is jelentős - angolszász prózafordításai közül kiemelkedik a több kiadást megért Dale Carnegie Sikerkalauz első könyve, és I. B. Singer regényfolyama, A Moszkát család. Jelen kötet Turczi István versfordításait bemutató sorozat első darabja. A mai finn költők antológiáját követően a kortárs ausztrál, majd az izraeli költészet újabb törekvéseivel ismerkedhet a világlíra erotikus tájain kedvvel időző magyar olvasó. "Az ember mániás. Beleszeret valamibe, hozzáfog, gyürkőzik, csihol, aztán létezteti, dunsztolja, idővel megint előveszi, tisztogatja, újra-álmodja, felpörgeti, végakarja: nyugvópontot keres, mert jó (lenne) tudni, eleget áldozott-e a Mérhetőért. Itt tartok most, amikor ez az antológia az Olvasó kezébe kerül. A nyolcvanas évek elején a bölcsészkaron tanáraimtól kölcsönkapott kötetekből, majd az első ösztöndíjas utak során személyesen megismert finn líristák akkor velem együtt „fiatal" költőnek számítottak, ma már ők a „középnemzedék" - és az idő is megrostálta őket. Két tucatnyi kiszemelt költőből tízen maradtak a műfordítás nevű monstre társasjáték jelen állomásának résztvevői. Én csupán játékmester vagyok, a téteket ők állapítják meg - újabb és újabb verseikkel. Győztes nincs, de lesz, aki nagyot dob, lesz, aki feladja, a többiek pedig haladnak tovább a többé-kevésbé kiszámítható pályán. Közben egy pillanatra sem tévesztjük egymást szem elől, de nem a verseny, hanem a megismerés jegyében. Szeretném hinni, hogy van tíz barátom." Turczi István

Hernádi György - Az ​idő tenyerén
Kassák ​Lajos írta róla: ,,1918-ban egy kamasz diák kopogtatott be hozzám versekkel. Dadogások voltak, de a fiatal tehetséghez illő dadogások. Valószínű, hogy éppen ez a kiforratlanság, érdes hang keltette fel irányában a bizalmamat ... Hernádi György, az akkori fiatal diák talán vak ösztönnel tévedt mellénk, és azóta se tért le a megkezdett csapásról. Szabad verseket hozott hozzám, s mindmáig hű maradt ezekhez a formátlannak mondott, lényegében azonban nagyon is szigorú formákhoz. Nagy a verselőkészsége, és bizonyára sokkal többre vitte volna siker dolgában, ha ügyesen rímeket párosított volna, s skandálta volna a hibátlan jambusokat és trocheusokat. Hernádi György a nehezebb feladatot választotta, és azon fáradozott, hogy sajátos mondanivalóihoz a sajátos formanyelvet is megalkossa. Vannak költeményei, amelyekben nagyszerűen valóra váltotta szándékait. Szocialista világszemléletű költő, de ereje volt hozzá, hogy többet igényeljen a maga nemében hasznos, de a művészet szempontjából nemegyszer nagyon is szárnyaszegett tendencköltészetnél. Tudom, hogy töprengései és gyötrődései közben olyan kérdések is felvetődtek benne, vajon a szocialista költő, anélkül hogy hitszegő lenne, írhat-e a szerelemről, a mező virágairól, a szálló madarakról és hasonló semmiségekről. Érzésvilágának gazdagsága túlsegítette ezeken a kritikus pillanatokon, költészetében a sokrétű ember filozófiai hajlandósága és lírai érzékenysége egyformán szóhoz jutott."

Lassi Nummi - Requiem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Beck János - Szépfalusi József - Turi József - Susog ​a nád
Három ​szerző munkáját tartalmazza a könyv. Turi József novellái megindító emberi sorsokat tárnak az olvasó elé. A másik két szerző kellemes, játékos verseivel, műfordításaival szórakoztatja az olvasót. A Goethe-fordító Beck János és a költő Szépfalusi József a hazai német kisebbség képviselője. Közös kiadványuk az egy hazában élő, különböző nyelvű írók, költők együttmunkálkodásának szép példája. Ezt a kezdeményezést méltatja előszavában a német kisebbségi önkormányzat szegedi elnöke, Kendl György

Majtényi Erik - Most ​át kell írnom ezt a menetrendet
A ​kiváló erdélyi költő, Majtényi Erik új kötetét tartja kezében az olvasó. Tág határú költői világot mutatnak be e változatos, egyéni hangú költemények. Ezek a versek azokhoz szólnak, "akik nem szerepelnek semmilyen / telefonkönyvben, / és azoknak is, akik szerepelnek." Ezek a versek arra figyelmeztetnek, hogy: ,,kis riasztócsengőket szereltünk / a szerelembe és a barátságba ... " Ezek a versek arra kérnek, hogy: "ne csinálj magadnak faragott szókat, / de tanuld meg a kövek anyanyelvét." Ezek a versek felzaklatnak, mikor groteszk lehetőségekre döbbentenek rá: "egy hatlövetű pisztoly öngyilkos lett, / egy hinta elszédült, egy pakli kártya / csalni kezdett, egy üveg kékítő / önmagát kifehérítette", és "a villamosok eltévedtek, a megállókat / nem találják s gazdátlanul csatangolnak." Ezek a versek megnyugtatnak, mikor "porcelán tégelyekben / patikaillatú megbékélés"-t idéznek, ,,hajnalok metszett árkádjai" közé vezetnek. Ezek a versek megfogalmazzák azt az állandóan ható ellentmondást, melynek jegyében élünk - s kell élnünk -: "Bolond, aki olyat cipel, / amit a válla nem bír el, / ha egyszer le is teheti, / és gazember, ha leteszi."

Britt G. Hallqvist - Ingrid Sjöstrand - Siv Widerberg - Ami ​a szívedet nyomja
Ami ​a szívedet nyomja, azzal a legnehezebb megbirkózni. Apának, anyának sok a dolga, a tanárod más gyerek gondját is viseli, pajtásod sokszor csak fél füllel figyel rád. Pedig oly jó lenne elmondani valakinek, ami egyre gyűlik és szorít ott belül, az érdekes felfedezéseket, melyekért lelkendeztél, a barátságról, szerelemről kialakult gondolataidat, a felnőttek furcsaságait, a világ zavarba ejtő eseményeit s nem utolsósorban megtalálni helyedet ebben a bonyolult nagyvilágban. Jó volna néha verset írni - abban talán ki lehetne fejezni mindezt. Három svéd költőnő megpróbált azon a nyelven, amely minden gyerek sajátja, verset írni arról - ami a te szívedet is nyomja. Ezt a nyelvet kitűnően érti a fordító, Tótfalusi István, akinek nagy szerepe van a svéd gyerekversek hazai sikerében.

Orbán Ottó - Kocsmában ​méláz a vén kalóz
"Orbán ​Ottó, a hagyomány korszerű klasszicitását képviselő költő, akinek kisujjában van a posztmodern eljárások fölényes ismerete, a posztmodern teszi idézőjelek közé. Közelmúlt éveinek költészete a tagadás tagadása, ami sokak szemében esztelennek minősülő remény..." Domokos Mátyás

Jónás Tamás - Önkéntes ​vak
MAX ​PANASZ NO CUKOR és a városban vagyok: újra albi még a szívem csernelyi egy tanyán ver s új szerelmem a tenger a homlokomból elfolyik mint magzati víz a méhből újra albérlet magasan redőnnyel fincsi boldogság csak a kulcsa nincs meg kérlek ajtómag sose rúgd be többé hogyha átlépnéd küszöböm neked annyi lenne OK tagadhatnám de te látod úgyis kis cigány csávó a budait játssza: leptop albérlet per apeh honor drox versben éli éli rom-anti-kuss-ban hátra mi még van

Jaan Kaplinski - Meztelen ​juharfák
Jaan ​Kaplinski, a mai észt költészet vezéralakja 1941-ben Tartuban született. A hatvanas évektől publikál verset és esszét, műfordítóként is ismert. Köteteiért többjelentős hazai és külföldi díjban részesült (Juhan Liiv-díj, 1968; Juhan Smuul-díj, 1985; Eino Leino-díj, 1992; Wihuri-nagydíj, 1995), Nobel díjra is fölterjesztették. Magyarul eddig egy tucat verse jelent meg folyóiratokban, illetve az Európa kiadó észt költői antológiájában (1975).

Baka István - Versek
Baka ​István életműsorozatát indítjuk ezzel a kötettel. Terveink szerint évente jelenik majd meg egy-egy könyv; jövőre a Próza, dráma, majd a Műfordítások és a Publicisztikai írások.Az első kötet Baka István költeményeinek eddigi legteljesebb gyűjteményét tartalmazza. A versek gerincét a Tájkép fohásszal 1996-os kiadása alkotja, mely bár posztumusz műként látott napvilágot, tartalmát még Baka állította össze. Kötetünk függeléke a Tájkép fohásszal eredeti kompaktságát és zártságát hivatott ellensúlyozni az oda fel nem vett, de Baka életében megjelent, valamint a hagyatékból előkerült versek, változatok és vázlatok közlésével.

Ismeretlen szerző - Visszhang ​az erdő faláról
A ​mai finn líra – melyet kötetünk tizennégy költője reprezentál – szerves része a jelenkor világirodalmának. A huszadik század ugyanazokat a kérdéseket és kételyeket, ugyanazokat a hiányérzeteket, ugyanazt az igazságra való késztetést sugallja minden írástudónak, bárhol éljen is. Egyvalami azonban megkülönbözteti a finn lírikusokat más európai országok költőitől: s ez a páratlan természetközelség. A finn ember szoros kötődése, megszüntethetetlen vonzódása a természethez – a modern életérzések bonyodalmai, az absztrakciók és áttételek ellenére – annyira erős, hogy még Anhava lakonikus, filozófiai síkokban mozduló gondolatait, vagy Haavikko történelmi tanulságokat megformáló sorait is áthatja. Ez a líra nem a forma hagyományos díszítőelemeitől nyeri színeit, hiszen Aila Meriluoto fellépése után szinte egyeduralkodóvá lett a szabad vers. A valóság és a gondolatok egymásba játszása, a póztalanság, a személyiség és a világ feltétel nélkül való vállalása, s a képesség a szüntelen megújulásra teszi gazdaggá, sajátosan érdekessé korunk finn költészetét.

Paavo Haavikko - A ​hold udvartartása
Az ​1931-ben Helsinkiben született Paavo Haavikko húszévesen, első kötetével egy csapásra tör be a finn líra élvonalába; forradalmat robbant ki a költészetben, új korszakot nyit. Mára világhírű, jó ideje a Nobel-díj várományosa. Mi a magyarázata ennek a sikernek, melyet egy kicsiny nép költője vív ki olyan időszakban, mikor világszerte csökken a költészet becsülete? Leginkább talán az, hogy Haavikko Európa költője, a szó minden értelmében, tartalmát, jellegét s formátumát tekintve egyaránt. Az az Európa, melyet hazájának tart, tulajdonképp szellemi földrész, a klasszikus görög-latin korokban gyökerező, a humánum földje, ellentéte minden barbárságnak. Hatalmas ritmikájú szabad versei dús metaforákból építkeznek, dinamikusak és levegősek. Az antik Róma arany képei váltakoznak bennük a finn történelem, a finn táj címerrajzaival, az erdők jelképként lobogó színeivel. Nagyléptékű líra ez, horizontnyi ív feszül az egyszeritől az általánosig, az embertől a mítoszig, a mulandótól az égtájak fölé boltozódó csillagképekig.

Bartos Erika - Zsákbamacska
Bartos ​Erika pontosan tudja, mi érdekli az egészen piciket és az óvodásokat! Most - a sok mesekötet után - versbe foglalta mindazt, ami a számukra lényeges: a kukásautótól a szilvás gombócig, a betegségtől a hisztiig, mindent. A könnyen megjegyezhető és csengő-bongó versek a fantasztikusan kedves rajzok kíséretében azonban nemcsak a gyerekek, de a szülők kedvenceivé is válnak majd.

Bartos Erika - Százlábú
Az ​ország kedvenc mesélője, Bartos Erika újabb verseskötettel jelentkezik, melyben ezúttal nem szilvásgombóc és kukásautó alkotja a sorvégi rímeket, hanem mondjuk Elemér doktor, egy Trabant, léggömbök, hóember, évszakok, buborék, szivárvány, hókotró, százlábú, mackóbarlang, szánkózás, apák...

Csoóri Sándor - Lekvárcirkusz ​bohócai
Ebben ​a kötetben ilyen címeket talál az olvasó: _Ősember és ősgyerek, Moziba megy a Hold, Lekvárcirkusz bohócai._ És ilyen sorokat: "De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba kutyagolna." Csoóri Sándor, aki a modern magyar költészet egyik jeles képviselője, kísérletező kedvű költő. Gyerekverseiben például a modern világ, a városi élet kifejezéseit lopja be a képzettársításokba, és a varázsolás, a népi mondókák hangulatát ötvözi egybe olyan fogalmakkal, melyeket eddig gyerekversekben nemigen alkalmaztak. Versei mulatságosak, groteszkek, költői képei a gyermeket a modern vers, a természet, a jókedv szeretetére nevelik. "Régebben a költészetet a csodálkozás eszközének tekintettem, világhoz kötöző aranyláncnak" - írja utolsó verseskötetének zárszavában. S akik gyerekverseit olvassák, ma is rátalálnak a csodálkozó, valóságot "aranylánccal kötöző" gyermeki lélekre. Orosz János Munkácsy-díjas festő illusztrációi nagyszerűen egészítik ki a már második kiadásban megjelenő kötet hangulatát játékosságukkal, magas művészi színvonalukkal.

Kemény István - Élőbeszéd
Kemény ​István költő, író 1961-ben született Budapesten. Az _Élőbeszéd_ az első könyve a Magvető Kiadónál. Kezdetben az ember: mint elveszett kesztyű egy zebrán. Aztán "fel és alá [járkál] az érdligeti állomáson". Először leginkább magánember magánproblémákkal, a későbbi ciklusokban pedig leginkább az "általános"-ról gondolkodik. A tapasztalata magánból lesz köztapasztalat; ahogy közös az eredet: mindenki Káin utódja, aki - Keménynél - "nagybácsi, és csakis nagybácsi, alig-alig apa". Az ember az ő ősbűnét hordja magában az első gyilkos leszármazottjaként. Van is vétke meg nincs is. Pluszban is van magával meg mínuszban is; pozitív és negatív közt lebeg, akár szegény nulla, amit egyik oldal sem érez magáénak _A semmieset_ című hosszúversben. S miután megtárgyalta emberünk a halállal - az _Élőbeszéd_ben -, hogy az igazi bűnösök (nácik) mind meghaltak-e, "a szekrény alól előbújt az élet egész kisbetűs testében remegve, és óvatosan visszamászott belé..."

Eeva-Liisa Manner - A ​füst árnyéka
A ​modern költészetet kedvelő olvasónak kettős örömöt nyújtanak a finn költőnő versei. Megtalálja benne mindazt, ami napjaink világlíráját jellemzi: a szorongás, a magányosság gyötrelmeit, az aggodalmat világunk sorsa felett - Stroncium című ciklusa az atompusztítás legmegrendítőbb víziója. Munkásságának igazi életőt eleme mégis a bizalom az emberben, a ez az ember olyan szoros közösségben létezik a természettel, ahogy nyugat-európai költőtársaink műveiben talán soha. A földnek az emberrel egyenértékű értékhordozó szereplője a lények és jelenségek egész sora: a madarak és delfinek, az ártatlan erdei tó és a kutak, de mindenekelőtt gyönyörű lovai, amelyek valóságosan és szimbólumként vándorolnak versről versre. A fogalmi gondolkodás, a törvényszerűségek megragadása lírájának fontos alapeleme. Ám éppily súllyal támaszkodik kulturális örökségünk nem elsősorban az intellektusra ható részére: a nagy mítoszokra és a művészetekre. Leginkább a zene szövi át líráját, tartalmilag s formaeszközeivel egyaránt. Versei, mégis, elsősorban szemlélhető, tapintható, ízlelhető érzéki konkrétságukkal hatnak ránk. Az érzékletestől az absztraktig ívelő kifejezőereje, hatalmas műveltséganyaga ellenére ezért érezzük úgy, hogy szemlélete mindvégig megőrizte az első rácsodálkozás gyermeki frissességét.

Ismeretlen szerző - Az ​év versei - 2008
A ​kötet hetvenkettő kortárs magyar költő verseiből tartalmaz egy válogatást.

Ismeretlen szerző - Az ​év versei - 2009
A ​kötetben az alábbi költők verseit olvashatjuk: Takáts Gyula; Hárs Ernő; Rába György; Vasadi Péter; Lator László; Tornai József; Juhász Ferenc; Csoóri Sándor; Mezei András; Gyurkovics Tibor; Sulyok Vince; Gergely Ágnes; Marsall László; Kalász Márton; Bertók László; Tőzsér Árpád; Papp Tibor; Lászlóffy Aladár; Ágh István; Báger Gusztáv; Takács Zsuzsa; Tandori Dezső; Pék Pál; Oláh János; Péntek Imre; Király László; Kiss Benedek; Mezei Katalin; Csiki László; Dobai Péter; Kenéz Ferenc; Kovács István; Deák László; Balla Zsófia; Tóth László; Vári Fábián László; Finta Éva; Zalán Tibor; Dobozi Eszter; Turczi István; Petőcz András; Tomaji Attila; Filip Tamás;Miklya Zsolt; Végh Attila; Vörös István; Fekete Vince; Boldogh Dezső; Zemlényi Attila; Prágai Tamás; Vass Tibor; Poós Zoltán; Barna T. Attila; Király Farkas; Lackfi János; G. István László; Kun Árpád; Nagy Gábor; L. Simon László; Szabó T. Anna; Zsille Gábor; Jónás Tamás; Halmai Tamás; Bakos Kiss Károly; Lancu Laura; Ijjas Tamás; Szálinger Balázs; Tolvaj Zoltán; Csepregi János; Toroczkay András; Falusi Márton; Kele Fodor Ákos; Turai Laura; Szolcsányi Ákos; Korpa Tamás

Subah Zoltán - Márta
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.