A ​felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona

Johan Huizinga - A ​holnap árnyékában
A ​kultúra elsősorban a szellemi és anyagi értékek bizonyos egyensúlyát követeli. Ez az egyensúly lehetővé teszi, hogy olyan társadalmi helyzet teremjen, melyet az élők többre és magasabbra becsülnek a puszta szükségérzet és a puszta hatalomvágy kielégülésénél. Kultúra annyi, mint irányítottság, s az irány mindig egy eszmény felé vezet. Méghozzá egy eszmény felé, mely több az egyén eszményénél: a közösség eszménye felé.

Ismeretlen szerző - Filozófiai ​kisenciklopédia
Az ​angolszász világban klasszikusnak számító és most magyarul immár harmadik kiadásban megjelenő Filozófiai kisenciklopédia - amely a Nyugat filozófiáját és filozófusait mutatja be -az egyik legjobb tudományos igényű kézikönyv ebben a témakörben. Szerzői, akik az oxfordi egyetem oktatói és kutatói, ideológiai elfogultságoktól mentesen, szakmailag igényesen, mégis közérthetően tárgyalják a filozófiai gondolkodás kulcsfogalmait, megismertetnek a mai és a múltbeli kiemelkedő filozófusokkal és eszméikkel. A Filozófiai kisenciklopédia megbízhatóan eligazítja mind a közép- és felsőfokú oktatásban tanítókat és tanulókat, mind a filozófiával „csak úgy" ismerkedni vágyókat a filozófia alapvető kérdéseiben, a korunkat befolyásoló filozófiai tanok és irányzatok világában.

Rolf H. Hasse - Hermann Schneider - Klaus Weigelt - A ​szociális piacgazdaság lexikona
A ​lexikon átfogó információt nyújt Németország és az európai államok gazdasági és szociális rendjének alapjairól. Az ABC sorrendbe helyezett életrajzok és szakkifejezések feltárják a lexikon használójának a mai szociális piacgazdaság sokszor bonyolultnak tűnő összefüggéseit. A címszavak szerzői az egyes tudományágak elismert szakértői. Ezáltal lesz a lexikon nélkülözhetetlen mindenki számára, aki gyorsan és megbízható információt keres szociális-és gazdaságtudományi témákban.

Barry Loewer - 30 ​másodperc filozófia
Gondolkodom, ​tehát vagyok, egzisztencializmus, paradoxon, szókratészi módszer, dekonstrukció… Naná, hogy neked is ismerősen csengenek ezek a kifejezések. De vajon tudsz róluk eleget ahhoz, hogy beszállj egy izgalmas vitába, és el tudd dönteni, ki az, aki valóban ért a filozófiához, és ki az, aki csak filozofálgat? A 30 másodperc filozófia című könyv forradalmian új módszert választott a filozófiatörténet 50 legfontosabb iskolájának és irányzatának bemutatására. Megkértünk néhány népszerű filozófiaprofesszort, hogy egy kicsit hagyják abba a fejtörést a jelentés jelentésének mibenlétén, és magyarázzák el nekünk a sokszor bizony „elvarázsoltnak” tűnő filozófiai elméleteket röviden és lényegre törően, egyenként nem több mint 300 szó és pár színes kép segítségével. Könyvünkben sok olyan érdekes és meghökkentő, okos és felkavaró gondolattal lehet találkozni, amelyeken évezredek óta szórakoznak-marakodnak a tudósok, és persze a hétköznapi emberek milliói. Érdemes belelapozni, hogy miről is van szó…

Kovács Sándor - Az ​iskolaműködés elemzése és fejlesztése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zsolnai Anikó - A ​szociális fejlődés segítése
A ​társas viselkedést meghatározó szociális kompetencia kulturálisan, társadalmilag elfogadott működéséhez és fejlődéséhez a spontán szocializáció - a szociális kohézió globalizáció okozta fellazulása, valamint a család által évszázadok óta képviselt pozitív szocializáció eredményességének fokozatos csökkenése következtében - ma már elégtelennek bizonyul. Egyre több azoknak a családoknak a száma, amelyek nem vagy alig képesek megteremteni a gyermek személyiségének alakulására pozitívan ható szociális, érzelmi, kognitív és környezeti feltételeket. A könyv célja a szociáliskompetencia-kutatások eddigi főbb eredményeinek pedagógiai szempontú elemzése, valamint a hazai empirikus vizsgálatok és fejlesztő programok bemutatásán keresztül az integratív megközelítés szükségességének hangsúlyozása a szociális kompetencia fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos kutatásokban.

Platón - Platón ​összes művei I–III.
A ​görögség legnagyobb filozófusa, az athéni akadémia alapítója és húsz éven át feje hatalmas - évszázadok gondolkodását meghatározó és ma is elevenen ható - életmüvét voltaképp irodalmi mellékterméknek tekintette fő tevékenysége, az akadémiai tanítás, a lélektől lélekig ható élőszavas közlés mellett. De így is műfajt teremtett: a filozófiai dialógust, amelyről elmondhatjuk, hogy első megjelenése egyszersmind később soha utol nem ért, legművészibb megvalósulása is. A párbeszédekben Szókratész - Platón mestere és főhőse, az athéniaktól halálra ítélt csodálatos öregember - és beszélgetőtársai egy-egy fogalom definícióját keresik, különböző erényekről vitatkoznak vagy a retorika értékéről - csupa elvont téma. Hogy ebből hogyan lehet nemcsak gondolatilag igényes, hanem olvasmánynak is megnyerő alkotásokat teremteni, ez Platón művészetének a titka. A titok talán a hanglatnak abban a különös, ellenmondásos kettősségében rejlik, amely átszövi a dialógusokat. Szókratész az igazság, az erkölcs, az emberi lét mibenlétét kutatja: határtalanul fontos, a szó eredeti értelmében életbe vágó, amit tesz - hiszen végül ezért ítélik halálra -, mégis beszélgetéseit udvarias kedvesség, könnyed derű, és persze irónia és humor lengi át. Mert Apollón parancsa kegyetlen, nem lehet kibújni alóla akkor sem, ha a végén bürökpohár lesz az engedelmesség jutalma - teljesítése mégis öröm, nagyszerű szellemi kaland, fölszabadult játék is.

Platón - Az ​állam
Platón ​nevét és alkotását hosszú évszázadok őrizték meg, gondolatai korunk számára is érdekesek. E kötet teljes terjedelmében mutatja be Az állam című művét, melyet kitüntetett hely illet meg a Platón-dialógusok között, ezt a rangot tartalmának sokrétűsége, összefoglaló jellege és művészi színvonala egyaránt biztosítja. A többi műtől eltérően majdnem teljes filozófiai rendszer, amelyen belül a főhely Platón állam-, illetve társadalomtanát illeti meg. Platón az athéni demokrácia fénykora, Periklész uralkodása után élt, a hanyatló görög társadalmi berendekedés láttán írta művét. Kiindulópontja és alapkérdése: mi az igazságosság, hogyan valósul meg ez az egyes ember és az állam életében, mi az erény, hogyan nevelhető az ember, a társadalom kívánalma és az egyén hajlama hogyan egyeznek és különböznek? Szókratész és beszélgetőtársai egy ideális, a társadalmi igazság eszményét leginkább megvalósító államforma utópisztikus képét építik fel. A mű gondolatrendszere s a kérdések a platóni államfilozófia kifejtésén túl pedagógiai, pszichológiai, erkölcstani fejezetek egész sorát tartalmazzák. Ezek módszeres vizsgálatával jut el az ismeretelmélet, az "idea-tan" tárgyalásához, melynek legközismertebb képi kifejezése a barlanghasonlat, a való és az ideák kettős életének ábrázolása. Minden erény csúcsán - így az államberendezkedést irányító igazságosság vállán is - a legfőbb jó eszméje áll. A kísérő tanulmányban a fordító, Jánosy István történelmi, filozófiai összefoglalással segíti az olvasót

Hegel - A ​szellem fenomenológiája
Hegel ​művei a filozófiatörténet legnehezebb olvasmányai közé tartoznak. Absztraktsága és elvontsága néha olyan szinten mozog, hogy filozófiájáról beszélni nem lehet másként, mint szó szerint idézni a szerzőt, mert az az érzésünk támad, hogy egy szó megváltoztatása vagy kihagyása is végzetes lehet. _A szellem fenomenológiája_ című munkáról maga Hegel írja azt, hogy igazán csak akkor érthetjük meg az első mondatokat, ha már az egész művet értjük - ez a sajátos paradoxon, körbenforgás gyakran lehet élményünk Hegel olvasásakor.

Tornai Szabolcs - A ​világ mint téveszme
A ​szellemi elsötétülés ellenére az ókori görögök és indiaiak szemlélete töretlenül érvényes. Voltaképpen három fő filozófiai kérdés létezik: 1. Ki vagyok én? 2. Mi az életem értelme? 3. Mi lesz, ha meghalok? Ezek elől kitérni nem lehet. Mert még egy hanyag vállrándítás is válasz. S persze az is, ha valaki azt mondja: "Mit kell ezen annyit filózni?" Sőt, a bamba semmibe meredés is válasz. A kezdetlegestől a legbonyolultabbig minden embernek volt, van és lesz valamilyen válasza e három kérdésre. S ez azt jelenti: bizonyos fokon minden ember filozófus. De azért igazi filozófusnak születni kell. Ám a különféle mesterségekkel ellentétben a filozófiának van egy különös sajátossága. Ezen a pályán mindenki csak kezdő lehet. Vannak abszolút kezdők, vannak, akik még a kezdőségig sem jutnak el, ők a vállvonogatók és a semmibe meredők, vannak ígéretes kezdők és kevésbé kezdők, végül vannak a filozófiatörténet nagy alakjai, ők a legkevésbé kezdők. Volt egy filozófus barátom, sokat tanultam tőle a buddhizmusról. Sajnos negyvenhét évesen meghalt. Egyszer azt mondta nekem: ha tudni akarod miben tévedsz, nézz körül. Sok időbe telt, mire megértettem, mit jelenthet ez a mondat. Aztán körülnéztem. Így született meg ez a könyv.

Rathmann János - Idegen ​szavak a filozófiában - Az arkhétól a zoón politikonig
Jóllehet ​a magyar szakmai szótárak irodalma elég nagy múltra tekint vissza, 1945 óta a filozófiában előforduló tradicionális és újabb szóanyag első rendszerezése, már ami az idegen szavakat illeti, hosszú időn át hiába váratott magára. Ezt a feladatot ugyanis sem az immár több kiadásban is megjelent filozófiai kislexikonok, sem pedig az idegen szavak szótárai nem vállalhatták és nem oldhatták meg. Jelen - kb. 1200 szócikket - felölelő szógyűjtemény létrejöttét mindenekelőtt a különféle szinteken folyó filozófiaoktatás igényei tették sürgető követelménnyé. Míg ugyanis a természettudományos szóanyagnál elsősorban a XX. századi eredményeket kellett mint újat összegyűjteni, addig a filozófia terén legalább ilyen fontos volt a hagyományos, főleg a latin és görög eredetű szóanyag kiadása, mivel mai diákifjúságunknál alig feltételezhetünk egy minimális latin vagy görög nyelvismeretet.

Hamvas Béla - A ​láthatatlan történet
Valamely ​szempontból egymáshoz rendelt események soráról azt mondjuk: történet. Van története az univerzumnak, a természetnek, az emberi társadalomnak, a kultúrának. Mindannak, ami a tér-idő kozmikus színpadán a keletkezés-elmúlás törvényének alá van vetve. Hamvas Béla történetei azonban aligha sorolhatók a történetírás színpadi eseményei közé. Ami őt foglalkoztatja, mindig és szükségképpen a színjátszás kulisszái mögé vezet, abba világba, amelyről alig tudunk valamit, amely nélkül azonban a történelem sem lenne más, mint a megjelenés-elmerülés véletlenszerű eseményeinek hömpölygő áradata. "A történetnek önmagában értelme nincs" - mondja Hamvas. Amit mi itt látunk, már csak végkifejlete annak a küzdelemnek, amit a létezés magasabb hatalmai: a léttisztitó erők vívnak a "létrontás démoni anarchiája" ellen. A láthatatlan történet 1943-ban jelent meg először az Egyetemi Nyomda kiadásában. A kötet Hamvas Béla (1897-1968) egyetlen, még életében kiadott esszégyűjteménye.

Michel Foucault - Felügyelet ​és büntetés
A ​Felügyelet és büntetés című munkájában Foucault szembeállítja egymással a büntetés két modelljét: – a középkori- kora újkori modellt, amelyben a bűnös, a Rossz elpusztítása a cél. A nyilvános kivégzések egyfajta színházat jelentenek, az uralkodói hatalom és tekintély reprezentálását. – A modern korban a test elpusztítása helyett a bűnös javítása, nevelése kerül előtérbe: „…a büntetés művészete a fegyelmező hatalmi rendszerekben nem a vezeklést, még csak nem is a szigorú értelemben vett elfojtást célozza”, hanem az egyének hasznossá tételét.

Friedrich Nietzsche - Ecce ​homo
Friedrich ​Nietzsche (1844-1900) filozófus, költő, esszéista, klasszika filológus, a német kultúra óriása szakít a német - és egyáltalán - a filozófia hagyományaival. A modernség előfutáraként lázadó lángelméjével lerombol minden korábbi értéket, és Zarathustra költői látomásában egy új, eszményi embertípus eljövetelét hirdeti. Halála óta mindmáig világszerte talányt és kihívást jelent minden jelentős gondolkodónak, filozófusnak, teológusnak és művésznek egyaránt. Alakját s életművét mítosz lengi körül. Nevével éltek és visszaéltek politikai irányzatok és politikai demagógok. Vajon miként látja önmagát a "minden érték átértékelője"? Negyvennégy évesen megírja az Ecce homo című önéletrajzi esszét, életének és munkásságának páratlan értékű, végső számadását. Ebben a kis írásban elsősorban önmagát vizsgálja és értékeli: az embert és a gondolkodót, méltatja életművének minden fontos állomását és darabját, tükröt tart nem csupán önmaga, hanem az egész emberiség elé: ecce homo - íme, az ember, az emberré vált istenség, a Megfeszítettel dacoló Dionüszosz, aki kétségbeesve igyekszik felhívni a figyelmet a világot felforgató, romboló-újító tanítások jelentőségére és veszélyeire. Nietzsche a mű nyomdai korrektúrájának javítása közben, 1889. január első napjaiban súlyosan megbetegszik. Tíz esztendeig él még elborult elmével - kivárja annak a századnak az eljövetelét, amely majd az istenek közé emeli és porig alázza.

Herbert Marcuse - Az ​egydimenziós ember
Egy ​könyv, amelyet (hírből) mindenki ismer, de amelyet mindeddig csak a kiváltságos kevesek olvashattak: "az újbaloldal bibliájának" lázító mondanivalója mifelénk sem a "támogatott", sem a "tűrt" kategóriába nem férhetett bele. S ha már a hatvanas évekbeli lázongásaink idején nem tanulhattuk a fejlett ipari társadalomnak ebből a briliáns leírásából, legalább most, amikor a "felzárkózás" lázában égünk, ne mulasszuk el megtenni ezt. Hiszen akkor is, most is, változatlanul ugyanarról van szó: a nagy Egészről, amely kiegyensúlyozott, békés szabadságnélküliségében mindannyiunkat saját engedelmes alkatrészévé tud szelidíteni, leszerelve minden valóban "fölforgató" ellentendenciát - a "szabad választás" látszatpluralizmusában, a kényszerű munka robotjában, az egydimenzióssá sorvasztott gondolkodásban, kultúrában, szexualitásban.

Osho - Tao: ​Mindig ma van
A ​szerző a tőle megszokott spirituális vagánysággal most is a szellemi kalandvágy, kíváncsiság, humor és őszinteség jegyében szól olvasóihoz. A téma ezúttal a lehető legmélyebb és legátfogóbb: a kötet nem kevesebbel, mint a létezés értelmével, Isten mibenlétével, az emberi élet minőségével foglalkozik. Osho meglepő eszmefuttatásai mellett számos tanulságos, ironikus anekdotával találkozhatunk művében, amelyet (előző kiadása kapcsán, Tao - az aranykapu címen) ismertettünk.

Henri Bergson - A ​nevetés
Bergson ​azok közé a filozófusok közé tartozik, akiknek írásai nagy népszerűségre tettek szert. Művei regényeknél is sikeresebbek voltak, új és új kiadásokban jelentek meg. A nevetés, ez a remekbe szabott kis tanulmány eddig közel egymillió példányszámot ért el. Lapjain a szerző a komikum elméletét igyekszik kifejteni. Az élet megfigyeléséből indul ki, és a tapasztalásból vonja le alapvető meghatározásait. Szembeállítja és egybeveti a komikusat a tragikussal, hogy mindkettőről kifejtse elméleti meghatározásait. A nevetés azonban nem pusztán elméleti munka, hanem irodalmi tanulmány is: mély és eredeti tárgyalása Moliére művészetének, és tárháza sok tanulságos elemzésnek, amelyek időállóvá és számunkra is élvezetes olvasmánnyá teszik e művet.

Rudolf Steiner - A ​nevelés mint társadalmi kérdés / Az én-érzés kialakulása a gyermeknél / Milyen szempontok szerint jött létre a Waldorf-iskola?
Ez ​a kötet nyolc előadást tartalmaz, amelyek a Rudolf Steiner-i neveléstudománnyal kapcsolatosak. A nevelés mint társadalmi kérdés című ciklus hat előadása azzal foglalkozik, hogy kimutassa: a társadalmi berendezkedés hármas tagozódásának megvalósítása nem képzelhető el a nevelési rendszer átalakítása nélkül, amelynek záloga a Waldorf-pedagógia. A másik két, különálló előadásban a Waldorf-mozgalom alapját képező emberszemléletről kapunk tájékoztatást, valamint arról, hogy milyen szempontokat kellett figyelembe venni a Waldorf-iskola létrehozásánál.

John Locke - Értekezés ​az emberi értelemről
Locke ​fő műve az újkori filozófiai gondolkodást évszázadokra meghatározó Értekezés az emberi értelemről. Négy "könyv"-re osztott alkotásában - talán a morál és a társadalomfilozófia témáit nem tekintve - a filozófia összes központi témájára keresett és talált is választ. Aligha lehetett megkerülni a kérdést a korban: vannak-e velünk született ismeretek? Ismert válasza, miszerint elménk egy "fehér lap", árnyalt és bonyolult argumentáció eredménye. A Második könyv ismereteink keletkezésének, az emberi szellem képességeinek és tartalmának feltérképezésére vállalkozik. Ebben az elemzésben ő is az idea fogalmára támaszkodik, amely fogalom - minden különbözőségük ellenére - a kor gondolkodóinak alapterminusa. Az észlelésről, ismereteink típusairól vallott elképzelése Newton dinamikájának ismeretelméleti vetülete. Követőire a legnagyobb hatást talán mégis a Harmadik könyv, a nyelvről szóló rész fejtette ki, amelyben a jelentés, a gondolkodás, a beszéd és a tágabb értelemben vett kommunikáció fogalmait vizsgálja. A Negyedik könyv egy nagy ívű tudástipológiát tartalmaz, amelyben a tudás és hit, tudás és vélemény klasszikus kérdéseit tárgyalja. A mű - negyven év múltán - új fordításban, név- és fogalommutatóval kiegészítve jelenik meg.

Forray R. Katalin - Hegedűs T. András - Két ​tanulmány a cigány gyermekekről
Két ​tanulmány egy kötetben. 1985-ben, Az együttélés rejtett szabályaiban bemutattuk egyetlen, aránylag zárt, budapesti cigány közösség életén keresztül, hogy vannak olyan csoportok is, amelyeket társult helyi alakzatként kell megérteni, nem elegendő sem a hátrányos helyzet, sem a marginalitás magyarázó elve. 1990-ben jutottunk el ahhoz az elmélethez, hogy többféle cigány kultúra és újjászülető cigány etnikum található Magyarországon. Sok a probléma, sok a konfliktus, kevés az eredmény, mert kevesen és keveset teszünk. Ezért kísérleteztünk azzal, hogy az elméletet a gyakorlatban is ellenőrizzük: 1990 nyarán három héten keresztül csináltunk továbbtanulási ambíciókat ébresztő tábort. A tábor több résztvevőt eljuttatott a középfokú képzésbe. Ez sok is, kevés is. De álmunk egy sokszínű, multikulturális országról csak akkor valósulhat meg, ha a cigány etnikum eljut oda, hogy saját értelmiséggel rendelkezzen, hogy szilárd identitása legyen. Fontosnak tartjuk, hogy a kísérlet gyakorlattá váljon – bárki csinálja, bármilyen konkrét céllal, biztosan segíti a magyar nép és a cigány nép együttműködését, s ez regionálisan is, etnikailag is modell lehet Európának ebben az övezetében.