|
Az arisztokraták megnevezés alatt előkelő születésű, nagy vagyonnal rendelkező, magas életszínvonalon élő, rangjuknál és öröklött kiváltságaiknak köszönhetően a társadalmi hierarchia legfelső fokán álló társadalmi csoportot értjük. A legkiválóbbak között is az első helyet foglalták el, és a leglényegesebb szerepet játszották az élet társas érintkezéseiben. Az emberi előkelőséget, azaz a valódi, hamisítatlan arisztokratizmust testesítették meg. Az arisztokrácia mindig is domináns tényezője volt a magyar történelemnek. A főúri nemesnek volt vagyona, fényűzően élt, élete különlegesnek és gondtalannak tűnhet, ám a valóság rideg és tényszerű abban az értelemben tudniillik, hogy a pompázatos máz alatt mégiscsak mindig a hús-vér embert találjuk. De vajon hogyan élt, mekkora vagyonokkal rendelkezett, milyen társadalmi szerepet töltött be, és milyen közéleti súlya volt a magyar arisztokráciának? Vajon az arisztokrata gőg, méltóságtudat valóban felsőbbrendű lélekkel és szellemmel párosult-e? Joggal vetődik fel a kérdés: tudott-e élni a magyar főnemesség a származás, a születési kiváltságok, a pénz, és a történelem kínálta lehetőségekkel?
Kapcsolódó könyvek
Géczy János - Árpád vezér
Dentu-Magyariában a Nagy Birodalmi Gyűlésen a Hun Törzsszövetség százhárom törzse feszültségektől terhes vita után két részre szakad. Hét magyar törzs Álmos kende vezetésével úgy dönt, hogy visszatér ősei földjére, Atilla örökébe, a Kárpát-medencébe. A hatalmas vállalkozás előzményei és a hazatérés embert próbáló folyamata Árpád életének bemutatásán keresztül elevenedik meg a regényben.
Árpád forrófejű ifjúként indul el az útján olyan lendülettel, ami csak Atilla Nagykirályhoz mérhető. Hatalmas utat jár be az első csatájától az utolsóig. A harctéren senkivel szemben nem marad alul, de az élet olyan megpróbáltatásoknak veti alá, amelyek során többször is saját magát kell legyőznie, és ez sérülésekkel jár. Gyógyítható és soha be nem gyógyuló sebekkel. Megpróbál jó fiú, jó apa és jó férj lenni, de nem mindig sikerül. A NŐ, az élet őrzője nagymama és feleség képében tereli helyes irányba az Árpádból kirobbanó pusztítva újrateremtő erőt. Az út végére legendás hadvezér és bölcs ember válik belőle, így kiérdemli, hogy népe ekként emlékezzen rá: Árpád apánk.
Felemelő pillanatok és egyszerű hétköznapok váltakozásában ismerhetjük meg Álmos kende családját, a Kárpát-medencében maradt magyar őslakos törzsek életét, Bizánc intrikáit, a bolgár és besenyő veszélyt, a hazatérők fogadtatását és megpróbáltatásait. Árpád a hadak vezetésén túl tárkány-mérnöki tudásának legjavát adva szervezi a letelepedés minden részletét. Őserő hajtja, megállíthatatlanul halad előre, és beteljesíti küldetését. Általa valósul meg a magyarok örök érvényű uralma a Kárpát-medence felett.
www.kiralyokkiralya.fw.hu
Ismeretlen szerző - Magyarok térben és időben
Klima László: Finnugorok a korai történeti forrásokban
Margarita Ivanova: A Kr. u. 1. évezred végi - 2. évezred elejei udmurt emlékek etnokulturális sajátosságai
M. G. Ivanova - K. I. Kulikov: Az ősi udmurt mitológia és a Rigvéda
Domokos Péter: Ismét a finnugor eposzokról
Bálint Csanád: A Káma-vidéki ezüstkincsekről
Szőke Béla Miklós: A Dunántúl lakossága és a honfoglaló magyarok
Kiss Gábor - Tóth Endre: Adatok a nyugat-dunántúli korai magyar gyepű topográfiájához
Nevizánszky Gábor: Magyar jellegű régészeti leletek Cseh- és Morvaországban
Fodor István: A sas szerepe a honfoglaló magyarság hitvilágában
Tóth Endre: Kereszténység a honfoglalás előtti Kárpát-medencében
Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában
Uzsoki András: Bajor Gizella és István király házassága
Horváth István: Esztergom Szent István korában
Rádóczy Gyula: Hol verték a "Breslawa civitas" köriratú pénzt?
Romhányi Beatrix: Korai egyházak az esztergomi érsekség területén
Marosi Ernő: Mai képünk a középkori művészet kezdeteiről Magyarországon
Drábik János - A magyarok harmadik útja
1956 magyar forradalma lépés volt a világ egész jövőjét érintő harmadik út irányába. Ez a korán jött forradalom akkor nem érhette el célját. Az állammonopolista diktatúrán alapuló kommunista reálszocializmus csődje nem jelenti azt, hogy a szervezett pénzhatalom diktatúráján alapuló pénzuralmi rendszer ne lenne maga is zsákutca. Mind az állammonopolista, mind a magánmonopolista uralkodó osztály azt hirdeti, hogy nincs harmadik út. Harmadik út valójában létezik, ez pedig a gazdasági és politikai monopóliumtól mentes önrendelkező társadalom, amelyben mindenki rendelkezik a személyes szabadság anyagi feltételével, az emberiség közös tevékenysége alapján létrejött vagyon ráeső részével, és a saját teljesítménye alapján létrejövő vagyonnal. 1956 magyar forradalma elindította azt a folyamatot, amely meggyőzte a világ népeit arról, hogy az egyes emberek és nemzetek szabadságjogait, önrendelkezését semmibe vevő önkényuralmi állammonopolista szocializmusnak – a kommunista típusú reálszocializmusnak – el kell pusztulnia. Ha vissza akarjuk állítani az egyes ember egyéni és közösségi szabadságjogait, akkor meg kell törni mind a szervezett magánhatalom, mind a szervezett közhatalom monopoluralmát. 1956-ban a magyar társadalom ebben az irányban tett nagy jelentőségű lépést. Ezért érezzük úgy, hogy amikor ismét válaszút elé került az emberiség, vissza kell nyúlnunk 1956-hoz, és Bibó Istvánnal egyetértésben mi is azt gondoljuk, hogy továbbra is feladatunk a magyar forradalom törekvéseinek ébrentartása, e forradalom nemes és előremutató céljainak a megőrzése mind a feledéstől, mind az elszürküléstől. 1956-ban nemcsak a magyar nép, de az egész emberiség jövőjéért is folyt a küzdelem.
Fábri Anna - Magánélet Széchenyi István korában
A sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
Ismeretlen szerző - A magyar állam története 1711-2006
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bokor Imre - Kiskirályok mundérban
Különös könyvet tart kezében az Olvasó. Ilyet még aligha olvashatott. Katonákról szól, felelős beosztású, magas rangú tisztekről éles kritikával. De nem a régmúlt hadseregben szolgált urakról, akiket a háború után az elrettentő propaganda prédájává tett a sematikus vélekedés, hanem a Magyar Néphadsereg egyes parancsnokairól.
Aktív tiszt — mérnök ezredes — írta, olyan ember, aki már négy évtizede teljesíti hűen szolgálatát a maga választotta pályán. Szereti hivatását, becsüli a sereget, melynek ifjan és önként szegődött tagjául, hogy mindmáig tudása legjavát adva megérdemelten jusson arra a posztra, amelyen — mint a Zrínyi Katonai Akadémia tanszékvezető tanára — a leendő tisztek nevelője lehet. Feljebbvalói mindig is becsülték, különösebb sérelem soha nem érte — írása mégsem a hadsereg apoteózisa.
De nem is szidalmazása.
Ez a könyv a lelkiismeret szava.
Szerzője különböző beosztásai révén gyakran nyert bepillantást a honvédelmi minisztériumban vagy más magas állásban lévő főtisztek tevékenységébe. Sokat közülük méltán becsülhet. De akadnak, számosan olyanok is, akik magatartásukkal, katonatiszthez — de egyáltalán: becsületes emberhez — nem illő viselkedésükkel megbotránkoztatták. Ezeknek a „fejeseknek” a viselt dolgai nemigen kerültek nyilvánosságra, botrányaikat legtöbbször elsimítgatták azok a feletteseik, akik a hatalmukkal való visszaélések során erkölcsi hitelüket vesztették, tehát nem vonhatták felelősségre a rossz példáik nyomán vérszemet kapott követőiket.
Szerzőnk sokat töprengett azon, vajon helyesen teszi-e, hogy akár a miniszteri székben ülőket, akár más vezérkariakat nem kímélve közrebocsátja kiskirálykodásaik, korrupciós ügyeik felháborító történeteit, dzsentroid allűrjeiket, mégpedig olyanokat, amelyek láttán maguk az egykori, valódi dzsentrik is elámultak volna. Aggasztotta, nem lesz-e árulója a seregnek, nem mondhatják-e rá, hogy bemocskolta a mundért?
Aztán úgy döntött, s ebben más, jó érzésű, egyenes gondolkodású bajtársainak biztatása is közrejátszott, hogy beszélnie kell. Le kell írnia mindazt, amiről hallgatni egyenlő a cinkossággal. Márpedig miért vállaljon cinkosságot a dőzsölő „kisistenekkel”? Hiszen ők, éppen ők azok, akik nem becsülik a mundért.
Megírta hát ezt a könyvet.
Munkája nem szépirodalmi értékű, nem az írói erényeknek köszönhető kiadása. Az őszintesége a meggyőző. Ennek a dolgozatnak minden során átsüt egy felelős, komoly gondolkodású katonaember őszinte ügyszeretete. Nem pletykálkodni kíván, amikor a hétköznapi esetektől a nemzetközi harcgyakorlatokig képet fest a fenn említett személyek ügyködéseiről, basáskodásairól, meggondolatlan parancsaik, korlátlannak vélt hatalmuk nevetséges vagy tragikus, sokszor a nemzeti vagyont megtépázó következményeiről. Nem a szenzációkeltés vezérli, hanem az a becsülendő szándék, amely manapság a közügyek dolgában oly sokakat: rendet tenni a házunk táján. E könyvben található nacionáléja rá a bizonyíték, akárcsak számos bajtársa, ő sem szerzett magának soha jogtalan előnyöket még a ranglétra felsőbb fokain sem; tehát nem szenvedheti azokat, akik a szolgálat örvén hitbizománynak tekintik a Néphadsereget.
Elképesztő, hogy egyesek mennyire a saját tulajdonuknak vélték a kincstárat, milyen szemérmetlenül vették igénybe magáncéljaikra a honvédelmi erőket, hogyan szakítottak ki maguknak vadászterületet az ország testéből, mint építtettek katonákkal és közpénzen villákat és lakásokat sőt privát utakat is, hány gépkocsit vettek igénybe személyes használatra és így tovább. Lakomák és ivászatok, nagyzási hóbortok államkasszából való kielégítése, „bundázások” és szakmai képzetlenségből származó baklövések leírásának sora követi egymást ebben a könyvben.
Mindezek feltárását, éppen azoknak az érdekében és védelmében, akik közkatonaként vagy parancsnokként becsülettel és tisztességgel szolgálnak, és eredményes munkájukkal nemzetközi elismerést szereznek a Néphadseregnek, szerzőnk, mint említettük, nem kívülállóként, még csak nem is nyugállományú tisztként végzi el, mert igaza tudatában vállalni akarja szavaiért a felelősséget. Szemtől szemben kívánja kimondani az aggasztó tényeket. Manapság, amikor a közélet tisztaságáért folynak a küzdelmek, amikor a Néphadseregben is sokféle és jelentős változás teszi nyíltabbá, igazabbá, emberibbé a légkört, amikor a parancsnokok különösképpen érzik a rájuk bízott fiatalok nevelésének felelősségét, amikor a reformok a laktanyákban is megváltoztatják az életet, ez a könyv segítségére lehet azoknak, akik a szerzőhöz hasonlóan a katonaélet becsületéért szállnak síkra.
Szakonyi Károly
Urosevics Danilo - A magyarországi délszlávok története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Krúdy Gyula - Régi pesti históriák
Krúdy Gyula életéhez hozzátartozott a rendszeres alkotói munka. A legkülönbözőbb lapokban adta közre novelláit, cikkeit, tárcáit. Írásainak dzsungelét eddig áttekinteni sem tudtuk, csak nagyobb művei voltak hozzáférhetők, s különösen rejtve maradt sokszáz elbeszélése, ezernyi kisebb-nagyobb hírlapi cikkének, tárcájának, színes írásának tömkelege. Jelen gyűjteményben pedig a műfaji hovatartozás tekintetében nehezen megfogható, az eddigi kötetekbe nem sorolható színes írások, tárcák, karcolatok, írói rajzok, vázlatok, alkalmi cikkek, porték, emlékezések jutnak el az olvasóhoz, így végre életművét eddig kiadatlan kisebb írásait tekintve is szemügyre vehetjük.
Nemere István - Legendás magyar királyok
Öt olyan magyar király története ez, akikre a századok során számos legenda rakódott. De vajon mi van a legendák mögött, milyenek is voltak igazából és közelről Szent István, Szent László, IV. Béla, Mátyás király és Ferenc József?
Ágoston Gábor - Oborni Teréz - A tizenhetedik század története
A könyv a 17. század történetének nagy folyamából néhány meghatározó jelenséget mutat be: a "napkeleti és napnyugoti" hatalmakkal folytatott egyensúlyozó politika mellett a központi hatalom és a rendiség évszázados küzdelmét a királyi Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben, az oszmán katonai megszállást és az ellene kiépített védelmet, de szól a háborúkról és a járványokról, a táj és a népesség átalakulásáról is. A korszak nemcsak a magyar romlás százada: szomszédainknál éppúgy válságokat, háborúkat és pusztító járványokat hozott, mint a Magyarország területén egymásnak feszülő két világbirodalomban. Országrészek közötti különbözőségek és hasonlóságok, szétválasztó és eggyé forrasztó jelenségek sokasága színezi a 17. századot.
Kiss-Béry Miklós - III. Károly és Mária Terézia
Ezúttal egy férfi és – kivételképpen – egy női uralkodó történetét meséljük el. III. Károly csaknem 30 évet töltött el a magyar trónon, mégis kevés konkrét intézkedés fűződik a nevéhez. Ugyanakkor elmondhatjuk róla, hogy rendezte a bécsi udvar és Magyarország viszonyát, és igyekezett rendbe hozni a háborúkban tönkrement országot. Mária Terézia volt a Habsburgok között az egyetlen, aki nő létére el tudta ismertetni uralmát, igaz, ezt nagyrészt éppen apja-elődje kitartásának köszönhette. Az asszony évszázadokon át az egyetlen magyar királynő is volt. Önállóan, a saját nevében uralkodott, és négy évtizeden keresztül jelentős, hosszú távra kiható befolyást gyakorolt Magyarország sorsára is.
Simor András - Danyi Gábor - Kovács Andrásné - Táncsics Mihály képviselő úr
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lovas István - "Liberális" kiütések
Büszkeség tölt el, hogy a balliberálisok szemében az ország leggyűlöltebb újságírója vagyok. Mivel érveik gyengék, gátlásaik nincsenek, rágalmaztak, meghamisítva idéztek, csúsztattak, amivel népszerűségem és hitelem növeléséhez kétségtelenül hozzájárultak. Ezért köszönet is illeti őket. Az engem támadó, ismertebben hangzó nevekből listát készítettem. Remélem, az összeállítás nem meríti ki a gyűlöletkeltést és a BTK 269-ik paragrafusát.
Ismeretlen szerző - A magyar művészet a 19. században
A 19. század Magyarország felívelő korszaka, amelyet a művészetben, az építészetben is az Európához történő felzárkózás lendülete jellemez. Az egyetemes európai értékek mellett a sajátosan magyar formanyelv megteremtésének igénye is felmerült. Könyvünk a korszak építészetét és iparművészetét tárgyalja. Megtalálhatók benne a nagy formátumú építészek Pollack Mihálytól Lechner Ödönig, az ország legjelentősebb épületei a Nemzeti Múzeumtól az Országházig. Nyomon követhető, hogyan válik Budapest világvárossá, miként jönnek létre a korszak kastélyai és parkjai, milyenek az épületek berendezései, a mindennapi használatra vagy éppen különleges alkalmakra szánt tárgyak. A szerzők a magyar művészettörténet avatott művelői, akik témájukat a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva, jól áttekinthető rendszerben összegzik.
Ismeretlen szerző - Honfoglalás és néprajz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Címerek 1.
Sorozatunk betekintést nyújt a dicső és gazdag magyar történelembe, többek között címerek, várak, fejedelmek, királyok, hadvezérek, nagyasszonyok, szentek, templomok, kegyhelyek, ledöntött szobrok, eltűnt épületek leírásával Attila fejedelem korától Trianonig.
Falk Miksa - Széchenyi István gróf és kora
Az eredetileg nem a magyar közönségnek szánt mű fordításban került a magyar olvasók kezébe. Széchenyi István gróf halála után 8 évvel megjelenő kötet még olyan friss forrásokra támaszkodik, mely szellemi és emberi nagyságán túl személyéhez is közelebb enged.
Decsy Sámuel - A magyar Szent Koronáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Magyar alkotmánytörténet
Az alkotmány történeti felfogása - mely nem a kartális megfogalmazódáshoz köti a constitutiót, hanem az állami élet szerves fejlődésében kialakuló és érvényesülő általános alkotmányos elvek jelenlétéhez - képezi a Magyar alkotmánytörténet szerkesztési koncepciójának alapelvét. A zömében a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar jogtörténészei által írott munka a magyarság nemzetségi, törzsi és törzsszövetségi szerveződésétől a nomád állammodell kialakulásán és működésén át vezeti az alkotmánytörténet folyamatát a Kárpát-medencében megalapított keresztény magyar állam kiépítéséig. Ezt követően a patrimoniális, a rendi képviseleti, az abszolút és alkotmányos monarchia, a parlamentáris királyság és végül a magyar köztársaságok modelljeinek elemzésével teszi teljessé a képet a magyar alkotmányfejlődésről. A kötet tudatosan vállalt szerkesztői elve, hogy csak kevéssé követi a kronologikus rendet, ehelyett a magyar joghistória történetének jellemző alkotmányos jogfolytonosságára helyezve a hangsúlyt a közjogi intézmények (országgyűlés, államfő, központi és helyi közigazgatás, törvénykezési szervek) feldolgozásával rajzolja meg a magyar alkotmánytörténet tablóját. Ezzel lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megszabadulva a köz- és politikatörténet szokásos cezúráinak bilincsétől a maguk folytonosságában ismerjen meg olyan jellegzetesen évszázadokon át nyúló intézményeket, mint a szent korona tana, a királyi hatalom és jogkör alakulása, a magyar országgyűlés fejlődése, a vármegyék története. A kötet olvasója így egészében szemlélheti a magyar alkotmányosság és közjog történeti fejlődését.
Nemere István - Magyarország története - 989 év krónikája
A már előzőleg megjelent Magyar történelem sorozat könyveinek egy könyvben való összefoglalása.
