Mongol ​pusztákon keresztül

Sten Bergman - Kamcsatka ​ősnépei, vadállatai és tűzhányói között
Bergman ​Sten (1895-1975) svéd zoologus. A svéd Földrajzi Társaság és a svéd kir. Tudományos Akadémia kezdeményezésére, 1923-ben indult el az a tudományos expedíció, amelynek célja Kamcsatka természeti viszonyainak tanulmányozása volt. A könyv, olvasmányos formában számol be erről az útról, a szerző és útitársai által készített fényképek szemléletes illusztrálásával.

Boglár Lajos - Wahari
Wahari, ​a piaroák legfőbb kultúrhérosza, minden állat és növény teremtője, aki minden anyagban jelen van. Az őserdőben vadállatot űző indián férfi s az ültetvényeken verejtékező indián asszony minduntalan találkozik Wahari teremtményeivel és mitikus ellenfele Kwojmoj, a Mérges Kígyó gonosz alattvalóival, ártó szellemével. Boglár Lajos a dél-amerikai indiánok nemzetközileg is méltán elismert kutatója két ízben töltött hosszú hónapokat az Orinoco őserdeiben élő piaroa indiánoknál, vagy ahogyan ők nevezik magukat, az erdei embereknél. Együtt élt és dolgozott velük, megismerte szokásaikat, hiedelemvilágukat, részt vett titkos, kultikus szertartásaikon. AWahari egy természeti nép szinte még érintetlen állapotában való megismerésének eleven krónikája. A könyv előszavát és utószavát Halmos István írta, aki 1967-68-ban, Boglár Lajos kutatótársa volt a piaroák között.

V. K. Arszenyev - A ​Távol-Kelet őserdeiben
Amikor ​a Szovjetunióban 1928-ban megjelent Arszenyev Derszu Uzala című könyve, Gorkij meleg hangú levélben üdvözölte a szerzőt: "Tisztelt Vlagyimir Klavgyijevics! Nagy élvezettel és gyönyörűséggel olvastam könyvét. Nem szólva tudományos értékéről, mely kétségtelen és hatalmas – valósággal elbűvölt ábrázoló ereje. Önnek sikerült magában egyesítenie Brehmet és Fenimore Coopert – s ez, higgye el, nem csekély dicséret. A gold alakját kitűnően írta meg; számomra élőbb és művészibb figura, mint Bőrharisnya…" Arszenyev távol-keleti útirajzait világszerte sokan ismerik és kedvelik, még most, hosszú évtizedekkel azután is, hogy szerzőjük mérőasztallappal kezében, arcán moszkitóhálóval, kis vadászkülönítménye élén bejárta a Szihote-Aliny hegyvidékét, az Usszuri és az Amur menti őserdőket, és a Tengermelléket, addig teljesen ismeretlen, szűz területeket tárva és térképezve fel, sokszor emberfeletti nehézségek és nélkülözések árán, nemegyszer valóságos életveszélyben. Expedícióinak tudományos eredményei ma is helytállóak, a tajga életének, természetvilágának avatott leírása, az expedíciók során átélt kalandok-élmények izgalmas megelevenítése pedig nemcsak kiváló természetbúvárra, hanem vérbeli íróra vall. Ám könyveinek mindeme erényei között is talán legnagyobb a gold vadász, a tajgával együtt élő-lélegző, tiszta szívű természeti ember, Derszu Uzala alakjának megelevenítése. Arszenyev és Derszu Uzala neve és alakja elválaszthatatlanná lett egymástól, az igazi emberség, önfeláldozó helytállás származási, nemzeti és műveltségi különbségeket eltüntető, nagyszerű jelképévé.

V. K. Arszenyev - Derszu ​Uzala
Amikor ​a Szovjetunióban 1928-ban megjelent Arszenyev Derszu Uzala című könyve, Gorkij meleg hangú levélben üdvözölte a szerzőt: "Tisztelt Vlagyimir Klavgyijevics! Nagy élvezettel és gyönyörűséggel olvastam könyvét. Nem szólva tudományos értékéről, mely kétségtelen és hatalmas - valósággal elbűvölt ábrázoló ereje. Önnek sikerült magában egyesítenie Brehmet és Fenimore Coopert - s ez, higgye el, nem csekély dicséret. A gold alakját kitűnően írta meg; számomra élőbb és művészibb figura, mint Bőrharisnya…" Arszenyev távol-keleti útirajzait világszerte sokan ismerik és kedvelik, még most, hosszú évtizedekkel azután is, hogy szerzőjük mérőasztallappal kezében, arcán moszkitóhálóval, kis vadászkülönítménye élén bejárta a Szihote-Aliny hegyvidékét, az Usszuri és az Amur menti őserdőket, és a Tengermelléket, addig teljesen ismeretlen, szűz területeket tárva és térképezve fel, sokszor emberfeletti nehézségek és nélkülözések árán, nemegyszer valóságos életveszélyben. Expedícióinak tudományos eredményei ma is helytállóak, a tajga életének, természetvilágának avatott leírása, az expedíciók során átélt kalandok-élmények izgalmas megelevenítése pedig nemcsak kiváló természetbúvárra, hanem vérbeli íróra vall. Ám könyveinek mindeme erényei között is talán legnagyobb a gold vadász, a tajgával együtt élő-lélegző, tiszta szívű természeti ember, Derszu Uzala alakjának megelevenítése. Arszenyev és Derszu Uzala neve és alakja elválaszthatatlanná lett egymástól, az igazi emberség, önfeláldozó helytállás származási, nemzeti és műveltségi különbségeket eltüntető, nagyszerű jelképévé.

V. K. Arszenyev - Az ​őserdők fia
V. ​K. ARSZENYEV 1872-ben született Pétervárott. Már gyermekkorában mohó buzgalommal olvasta a kalandregényeket, és különösen az útleírásokat: legkedvesebb szerzői Verne, Darwin és a híres orosz utazó, Przsevalszkij voltak. A gyermekkori álmok csakhamar valóra váltak. Arszenyev 1896- ban elvégezte a tiszti iskolát, s pár esztendő múlva Kelet-Szibériába vezényelték. Oroszországnak 1egelhanyagoltabb része volt ez akkoriban. A fiatal térképésztiszt mérhetetlen nyomorban sínylődő őslakókat, végtelen mocsarakat, átjárhatatlan vadont talált itt. Csak egyetlen vasútvonal vezetett át a tajgán. Kelet-Szibéria jórészt még felderítetlen terület volt. Arszenyev egyik expedíciót a másik után vezette a Szihote-Aliny hegyei közé és az Usszuri vidékére. 1906-tól 1910-ig járta kozákjaival a tajgát, és számtalan kalandot élt át. Tudományos munkássága később sem lankadt. 1918-ban Kamcsatkában járt, l923-ban a Kommandor-szigeteket térképezte fel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kutatói munkássága pedagógiai tevékenységgel is bővült. A Vlagyivosztoki Népi Egyetemen tanított, azonfelül részt vett a Távol-Kelet fejlesztésére alakult bizottságok munkájában. 1927-ben vezette utolsó nagy expedícióját a távol-keleti tengerpart északi vidékeire. 1930-ban, ötvennyolc éves korában halt meg. Legtöbbet olvasott könyvét - amelyet itt új kiadásban bocsátunk közre - Derszu Uzala, a derék bennszülött vadász emlékének szentelte. Az ő társaságában tette meg 1906. és 1907. évi utazásait, tőle tanulta meg értő és vizsgáló szemmel figyelni a természetet. A színes, érdekes útleírás természetesen rég tovatűnt állapotot tükröz: Arszenyev és kozákjai járhatatlan őserdőkön vergődnek keresztül, zabolátlan folyók árvizétől menekülnek, s a vadonságban nemcsak a vadállatoktól, hanem - az emberektől is tartanak. A könyv utolsó sorai azonban már a változást sejtetik. Valóban, Szibéria ma már nem lakatlan, ismeretlen föld többé: a szovjethatalom évei alatt hatalmasat fejlődött, amiben része vo1t Arszenyev úttörő munkásságának is.

Grigorij Fedoszejev - Élet ​a tajgán
Amikor ​egy könyv embernemlakta helyekre vezeti el az olvasót, az útleírások egyéb értékei mellett mindig többletet is ad, az úttörő felfedezés izgalmas érzését. Ilyen érzéssel olvashatjuk Fedoszejev Szibéria ismeretlen tájairól írt könyvét. Írásának legnagyobb erénye, hogy az olvasó a természettel vívott harcnak szinte részesévé válik, s e kemény küzdelemben ismerkedünk meg Szibéria páratlan természeti szépségeivel, állat- és növényvilágával, az ott élő emberek szokásaival, életfelfogásával és sajátos érzelmi életével. Fedoszejev expedíciójának célja: egy jóformán ismeretlen világ tudományos felmérése, hegycsúcsok magasságának megállapítása, folyók forrásvidékének felkutatása, a népsűrűség megállapítása, a helyi sajátosságok felderítése, egyszóval a pontos térkép elkészítéséhez szükséges adatok beszerzése. Az író a köznapi élet bemutatásával azonban egyben rendkívül olvasmányossá is teszi beszámolóját, ősi legendák kelnek új életre, különös szokások honosodnak meg még az expedíció-tagok életében is. Aki szívesen kalandozik el egy szakavatott, érdekes egyéniségű, jó megfigyelőképességgel rendelkező vezető kíséretével ilyen messze távoli világba, az tudással gyarapodva fogja Fedoszejev írását.

Nick Middleton - Extrém ​kalandok a selyemúton
Nick ​Middleton (Extrém élőhelyek, Extrém utazások) számos ismeretterjesztő filmben és könyvben bizonyította már, hogy különleges vonzalmat érez a nem mindennapi helyek, a szélsőséges éghajlati körülmények, vagyis Földünk rendkívüli vidékei iránt. Az oxfordi egyetem geográfusa ezúttal a világtörténelem egyik legnagyobb jelentőségű kereskedelmi útvonala, a Selyemút legkülönlegesebb, a külvilág által legkevésbé ismert részeire kalauzolja el az olvasót. A Góbi kietlen homok- és kőrengetege, a Tibeti-fennsík ritka levegőjű magaslatai és az emberi rövidlátás eredményeképpen pusztulásra ítéltetett Aral-tó környéke mind-mind olyan vidékek, ahol csak a legkitartóbb, legalkalmazkodóbb, a testi és lelki erővel leginkább felvértezett emberek, népek számára biztosított a megélhetés. Nick Middleton lakóhelyüket, történelmüket és mindennapi életüket mutatja be útleírásában.

Marco Polo - Marco ​Polo utazásai
Marco ​Polo méltán a világ egyik leghíresebb utazója. Neve legendásan hangzik, noha saját maga gondoskodott róla, hogy alakját a történelmi valóság fényének teljes megvilágításában lássuk. Negyedszázados odüsszeiájáról, mely a középkor egyik legmozgalmasabb szakaszába esik, maga számol be igen részletesen könyvében. Elbeszéli, hogyan jutott el a vállalkozó szellemű kalmárvidék Velencéből Kubilájnak, a mongol nagykánnak az udvarába, ahol az uralkodó bizalmi embere lett, majd miképpen sikerült hazakerülnie. Közben szót ejt a bejárt vagy hallomásból megismert országokról: népeikről, szokásaikról, terményeikről, csupa olyasmiről, ami kívül esett a középkori ember, pontosabban a XIII. századi Európa látóhatárán. A vállalkozás emberfelettinek tűnő mérete és az ismeretlen földek lenyűgöző újdonsága avatja a művet minden idők egyik legérdekesebb olvasmánnyá. Marco Polo könyve egyszerre elégítette ki kortársai földrajzi, történelmi, gazdasági, művészeti - egyszóval egyetemes emberi érdeklődését, adatokat, útiképekkel, krónikával és színes anekdotákkal, s így lett enciklopédikus gazdagsága révén a felfedezések legfontosabb irodalmi ösztönzője és újkori műveltségünk egyik pillére.

Boglár Lajos - Trópusi ​indiánok között
1958-59-ben ​a szerző több mint egy esztendőt töltött Brazíliában, hogy a budapesti Néprajzi Múzeum részére néprajzi gyűjtést végezzen a Mato Grossóban élő nambikuara indiánok között. Könyve első részében Rio de Janeiróban, Sao Paulóban és más városokban szerzett élményeiről ad számot. A brazil nép és kultúra jobb megismerése érdekében kitér az ország történetére, a hódítás eseményeire, rávilágít a művelődés néhány sajátos vonására. Az expedíció előkészületeinek taglalása után Mato Grosso államba vezet el, ahol az egykori aranyváros, ma zömmel kaucsukgyűjtő félvérek lakta Cuiabá mai életébe nyerünk bepillantást. A kötet második része a nambikuara indiánokkal, Dél- Amerika egyik legkezdetlegesebb törzsével foglalkozik. A feljegyzések, naplórészletek nyomán feltárul az indiánok tevékenysége, a vadászat és földművelés, családi életük és mágikus hiedelemviláguk, általában egy primitív törzs életmódjának és kultúrájának megannyi részlete. Betekintést kaphatunk a néprajzi kutatás módszereibe, a fehérek és indiánok kapcsolatainak néhány fejezetébe, s a szerzővel együtt levonhatjuk a kutatóút legfőbb néprajzi és emberi tanulságát: habár az indiánok kultúrája viszonylag érintetlen - a civilizáció előretörése mindjobban átalakítja eredeti műveltségüket, sőt az indiánok fizikai létét is fenyegeti.

Bodor Árpád - Bonyhád ​és környéke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean de Léry - Jean ​de Léry utazása Brazília földjére
1556. ​november 15-én a normandiai Honfleur kikötőjéből "a Király őfelsége költségén" felszerelt "három szép hajó" futott ki a nyílt tengerre, s útnak indult "Nyugat-India, azaz Brazília" földje felé. A hajók egyikén utazott az akkor huszonhárom éves protestáns prédikátor, Jean de Léry is, hogy néhány vállalkozó szellemű társával együtt majd a brazíliai "vademberek"-nek hirdesse "Isten igaz igéjét". A vállalkozás, nemcsak Léry életében, hanem a francia történelemben nagy kalandnak számít. Franciaország ugyanis ezekben az években gyarmatot akart alapítani a frissen felfedezett Brazíliában. A tervek, sem Léryé - a vadak megtérítését illetően -, sem a francia uralkodóosztályé - a gyarmatalapítást illetően -, nem sikerültek. De a néprajztudomány és az útleírás-irodalom egy rendkívül érdekes, értékes, és a mai napig olvasmányos művel lett gazdagabb. Léry utinaplója hiteles és igen élvezetes beszámoló a XVI. századi tengeri utazás viszontagságairól, kalóztámadásokról és éhínségről, a brazíliai emberevő indiánok életmódjáról, szokásairól, erkölcseiről, egyszóval mindarról, amit egy jó szemű és művelt megfigyelő akkoriban tapasztalhatott. Ebből adunk most - magyar nyelven első ízben - bő válogatást az Útikalandok olvasóinak.

Marjai Imre - Felfedezések ​könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Joshua Slocum - Vitorlával ​a Föld körül
Manapság ​a rekordok idejét éljük. Szinte felüdülés Slocum kapitány könyve, aki a maga építette vitorláson elsőként a világon, teljesen egyedül körbehajózta a Földet anélkül, hogy bármiféle rekordra törekedett volna. Elindult, csak úgy passzióból. Ahol tehette, megállt, bejárta a szárazföld parti tájait. Ha megéhezett, vadászott, lőtt valamit a hajókonyhára. Akkoriban még nem létezett elektronikus navigációs rendszer, amely gombnyomásra teszi lehetővé a helymeghatározást. Viszont vitt magával egy egyszerű iránytűt és egy bádogórát, ezzel tájékozódott a vísivatagon. Úti beszámolója az olvasó számára érdekfeszítő, lebilincselő olvasmány. Soraiból nagyszerű természet- és emberismeret csillan elő, humora sokat tapasztalt, az életet nagyon szerető emberre vall. A modern kor első világvándorának beszámolója számíthat arra, hogy a felnőtt és fiatal olvasók egyik legkedvesebb könyvévé válik. Minden hajós, vitorlázó, leendő vízenjáró vagy csak álmodozó egyik "alapirodalma" ez a könyv, amely a nem hajós olvasónak is erőt ad a mindennapos gondok leküzdésében.

G. Metyelszkij - Északra ​szállnak a hattyúk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Elspeth Huxley - E ​fényes Eldorádó a déli ég alatt
Ebben ​a könyvben Huxley asszony maradandó képet fest Ausztráliáról, erről a friss élettől buzgó, ősi kontinensről, amit keresztül-kasul beutazott. Könnyed, olvasmányos stílusban közli megfigyeléseit az országról és emberi meg állati lakóiról, múltjáról és jelenéről. Életre kelti ezt a csodálatos földrészt, ahol minden megtalálható: ragyogó napsütés, mérhetetlen természeti kincsek, erőteljes, szabad emberek, bevándorlók és bennszülöttek.

Ligeti Lajos - Sárga ​istenek, sárga emberek
Az ​1928-tól 1931-ig Belső-Mongóliában és Észak-Mandzsúriában eltöltött háromév közül egynek, a másodiknak a történetét beszélem el ebben az útleírásban, azét az évét, amelyet Belső-Mongólia lámakolostoraiban töltöttem el. Nem vadászkalandok után vágytam, s nem is egzotikus élmények vonzottak erre az útra, hanem szigorúan tudományos problémák. Egyetlen szolgával utaztam Mongóliában, valósággal vándoroltam, kolostorról kolostorra, mindenütt együtt éltem a kolostorok népével. Olyasvalamit láttam, amit nagy expedíciók nem láthatnak: zavartalan, mindennapi életüket. Tanúja voltam bajuknak, örömüknek, s láttam a szürke hétköznapok egyhangúsága mögött egy vallás pusztulását és egy valamikor féktelen, erős nép sorvadását. Erről fogok beszélni. Mielőtt azonban belekezdenék utazásom elbeszélésébe, röviden be kell számolnom az első Kelet-Ázsiában töltött esztendő megdöbbentő élményeiről, mert e nélkül érthetetlen volna sok minden. Azt akarom elmondani, amit láttam és hallottam, nagyítás és lekicsinylés nélkül. Ligeti Lajos

Ismeretlen szerző - Magyar ​utazók, földrajzi felfedezők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

L. M. Parízek - Zúg ​a Kongó
Parizek, ​neves cseh kutató a kötetben Kongóba viszi el az olvasót. A hajdani Belga-Kongó, a kincsekben gazdag nagy ország, ma a világ érdeklődésének középpontjában áll. A szerző bennszülött kísérőjével, Kpveke-vo-val és néhány teherhordójával gyalog járja be az őserdőket, szavannákat, közben szoros kapcsolatokat épít ki az istenhátamögötti néger falvak lakóival. Kísérője mindenki nagy szerencséjére kiváló tolmács, számos európai és törzsi nyelv jó ismerője, s így megláttatja vele az afrikai élet olyan "titkait", amelyekbe európai embernek nem lehet betekintése. Részt vesz ősi módon folytatott elefánt- és oroszlánvadászaton, hallgatja az őserdő ősi hírközléseit, a "lokalit", amely a 32 féle nyelven adja le a legfrissebb kongói és nemzetközi híreket. Primitív csónakon, életveszélyes természeti akadályokon vergődik keresztül, átvág a "bűvös álmok erdején", ahol ha elalszik az ember, többé fel nem ébred. Ide járnak meghalni az öregek, mert nem akarnak társadalmunk terhére lenni. Meséik az életből, a valóságból szövődtek, mégis a démonok, a jó és rossz szellemek, a varázslatokban gyökerező fétishitet sugározzák. A könyv szerzőjének minden szavát az afrikai nép mély megértése, nagy szeretete és felemelkedésükbe vetett hite fűti át.

Knud Rasmussen - Thulei ​utazás
Rasmussen ​dán sarkutazó, etnográfus. Életét az eszkimók közötti néprajzi kutatómunkának szenteli. Tevékenységét megkönnyíti, hogy anyja félvér eszkimó származású, ő maga a dánon kívül második anyanyelvként beszéli a grönlandi eszkimók nyelvét. Gyermekkorát Grönlandon tölti, s maga is megszerzi azokat az ismereteket, amelyek egyáltalán lehetővé teszik az eszkimók életét a magas észak hihetetlenül kemény természeti viszonyai közepette. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Dániában végzi, ahol földrajzot, geológiát, meteorológiát, botanikát, zoológiát, történelmet, nyelvészetet és néprajzot tanul, s ahol végül megtalálja életcélját, az eszkimók történelmének és kultúrájának feltárását. Társadalmi segítséggel létrehozza a "Thule" expedíciós és kereskedelmi bázist, ahonnan 1912 és 1924 között összesen öt nagyszabású expedíciót vezetett az eszkimók által lakott vidékre. A több esztendeig tartó úton európai és grönlandi eszkimó útitársaival nap mint nap a kanadai eszkimók életét élték. Lakhelyük éppen olyan hókunyhó volt, mint azoké, közlekedési eszközük a kutyaszán és a bőrből készített kajak. Táplálékukat is elsősorban vadászattal és halászattal kellett megszerezniük. Az anyanyelvként beszélt eszkimó nyelv, s a szokások elsajátítása tette lehetővé az alaszkai eszkimó törzsek tagjai barátságának és feltétlen bizalmának megnyerését. Ennek révén sikerült páratlan értékű néprajzi és történeti-archeológiai anyagot gyűjtenie és feltárnia az eszkimók mondavilágát, vallásos hiedelmeit, erkölcsi felfogását, családi és törzsi életét. Jelentősek az expedíció természettudományos, zoológiai, botanikai és földrajzi eredményei is. A kitűnően megírt könyv a felnőtt olvasók minden rétegének ajánlható, azonban 14 éven aluli gyerekek ne kölcsönözzék.

Eva Lips - Könyv ​az indiánokról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.