Erkölcsi ​alapfogalmak

Grandpierre Attila - A ​lélek halhatatlansága
Amikor ​Szent Lajos király 1253-ban elküldte Rubruk belga szerzetest Mangu nagykánhoz, Közép-Ázsia akkori uralkodójához, Mangu vitát rendeztetett, és egy félsámán udvari papját állította szembe Rubrukkal. A mongol pap azzal kezdte, hogy felajánlotta ellenfelének, válassza meg, miről vitázzanak: arról-e, miként keletkezett a világ, vagy arról, hogy milyen a lélek élete a halál után. Rubruk követi jelentésében hozzáteszi, hogy "azért akart ezekből kiindulni, mert e kérdéseket tartják ott a legfontosabbnak". Tanulmánykötetében Grandpierre Attila kamaszoknak is érthető, elgondolkodtató, szokatlanul új gondolatmeneteket mutat be életünk két alapkérdésének meggyőző megoldására.

Robert B. Stone - José ​Silva - Az agykontroll megteremtője
Hogyan ​lehetséges, hogy egy szegény, mexikói származású, iskolázatlan, félárva kisfiú felnőve sok millió embernek segít boldogabban élni? Hogyan tehetjük életünket mi is boldoggá? A döbbenetes könyvből mindkét kérdésre választ kapunk. "Korunk legnagyobb forradalmát annak felfedezése jelenti, hogy lelki világunk megváltoztatásával a külvilág is megváltozik." William James (filozófus és író)

Robert B. Stone - José ​Silva - Az agykontroll megteremtője
Hogyan ​lehetséges, hogy egy szegény, mexikói származású, iskolázatlan, félárva kisfiú felnőve sok millió embernek segít boldogabban élni? Hogyan tehetjük életünket mi is boldoggá? A döbbenetes könyvből mindkét kérdésre választ kapunk. "Korunk legnagyobb forradalmát annak felfedezése jelenti, hogy lelki világunk megváltoztatásával a külvilág is megváltozik." William James (filozófus és író)

Márai Sándor - Füves ​könyv
Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Márai Sándor - Füves ​könyv
Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Turgonyi Zoltán - A ​filozófia alapjai
"E ​kötetet elsősorban középiskolai filozófiatankönyvnek szántam,de,úgy vélem,nemcsak a diákok forgathatják haszonnal,hanem mindazon "laikus "olvasók,akik érdeklődnek a bölcselet iránt.A filozófiai "tolvajnyelv" használatát a lehetséges mértékben elkerülve igyekeztem közérthetően fogalmazni,úgy azonban,hogy ezzel ne hamisítsam meg és ne egyszerűsítsem le a közölni kívánt gondolatokat." (a szerző)

Turgonyi Zoltán - A ​filozófia alapjai
"E ​kötetet elsősorban középiskolai filozófiatankönyvnek szántam,de,úgy vélem,nemcsak a diákok forgathatják haszonnal,hanem mindazon "laikus "olvasók,akik érdeklődnek a bölcselet iránt.A filozófiai "tolvajnyelv" használatát a lehetséges mértékben elkerülve igyekeztem közérthetően fogalmazni,úgy azonban,hogy ezzel ne hamisítsam meg és ne egyszerűsítsem le a közölni kívánt gondolatokat." (a szerző)

Dan Millman - A ​békés harcos útja
A ​békés harcos útja című regény alapja Dan Millman, a világbajnok atléta igaz története, aki bejárta a test és a lélek, a szerelem és a rettegés, a világosság és a sötétség, a nevetés és a csoda birodalmát. Dan egy Szókratész nevű öreg tanítómester, a "békés harcos" vezetésével, és egy Joy nevű rejtélyes és vidám lény kísértő hatására a végső szembesülés felé halad, mely felemeli vagy tönkreteszi őt. Kövessük Dant spirituális beavatásának útján, melyen megtanulja, mit jelent békés harcosként meghalni - és élni.

Dan Millman - A ​békés harcos útja
A ​békés harcos útja című regény alapja Dan Millman, a világbajnok atléta igaz története, aki bejárta a test és a lélek, a szerelem és a rettegés, a világosság és a sötétség, a nevetés és a csoda birodalmát. Dan egy Szókratész nevű öreg tanítómester, a "békés harcos" vezetésével, és egy Joy nevű rejtélyes és vidám lény kísértő hatására a végső szembesülés felé halad, mely felemeli vagy tönkreteszi őt. Kövessük Dant spirituális beavatásának útján, melyen megtanulja, mit jelent békés harcosként meghalni - és élni.

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​a filozófiába
A ​hazugság, a diadalra jutott félműveltség légkörében kivált a filozófia oktatása vált lehetetlenné, nem utolsósorban az ezt megtestesítő tankönyvek miatt. Új és újszerű, a mai igényeket minden tekintetben kielégítő, középiskolások számára készült, a filozófiatörténet korszakait, a problémaköreit ismertető bevezetőkkel, remek portrékkal kísért szöveggyűjteményünk éppen ezt a hiányt hivatott pótolni. A kötet tizenhárom fejezete, mintegy hetven szöveget tartalmaz, s ez a hetven szöveg átfogja a gondolkodás egész történetét, az ókortól napjainkig. Az ókor és középkor filozófiáját bemutató részben szemelvényeket olvashatunk Platon, Arisztotelész, Epikurosz, Diogenész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás és más szerzők műveiből. A reneszánsz és felvilágosodás korát olyan személyiségek képviselik, mint Bacon, Descartes, Spinoza, Locke, Berkeley, Hume, Rousseau, stb.; a klasszikus német filozófia kialakulásától napjainkig terjedő időszak reprezentánsai pedig: Kant, Fichte, Schelling, Hegel, Kierkegaard, Marx, Nietzsche, Comte, Husserl, Jaspers, Rahner. Az idézett szövegek lehetőség szerint logikailag teljes, önmagukban értelmezhető gondolatmeneteket mutatnak be szükség esetén szerkesztői kommentárral kiegészítve. A kommentár visszahelyezi a részletet a teljes mű kontextusába, értelmezi, magyarázza az újonnan felmerült filozófiai fogalmakat. A kötet szerkezetét áttekinthetőség, tartalmát szakmai korrektség és ideológiai semlegesség jellemzi. Ilyen könyv Magyarországon még sosem készült.

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​a filozófiába
A ​hazugság, a diadalra jutott félműveltség légkörében kivált a filozófia oktatása vált lehetetlenné, nem utolsósorban az ezt megtestesítő tankönyvek miatt. Új és újszerű, a mai igényeket minden tekintetben kielégítő, középiskolások számára készült, a filozófiatörténet korszakait, a problémaköreit ismertető bevezetőkkel, remek portrékkal kísért szöveggyűjteményünk éppen ezt a hiányt hivatott pótolni. A kötet tizenhárom fejezete, mintegy hetven szöveget tartalmaz, s ez a hetven szöveg átfogja a gondolkodás egész történetét, az ókortól napjainkig. Az ókor és középkor filozófiáját bemutató részben szemelvényeket olvashatunk Platon, Arisztotelész, Epikurosz, Diogenész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás és más szerzők műveiből. A reneszánsz és felvilágosodás korát olyan személyiségek képviselik, mint Bacon, Descartes, Spinoza, Locke, Berkeley, Hume, Rousseau, stb.; a klasszikus német filozófia kialakulásától napjainkig terjedő időszak reprezentánsai pedig: Kant, Fichte, Schelling, Hegel, Kierkegaard, Marx, Nietzsche, Comte, Husserl, Jaspers, Rahner. Az idézett szövegek lehetőség szerint logikailag teljes, önmagukban értelmezhető gondolatmeneteket mutatnak be szükség esetén szerkesztői kommentárral kiegészítve. A kommentár visszahelyezi a részletet a teljes mű kontextusába, értelmezi, magyarázza az újonnan felmerült filozófiai fogalmakat. A kötet szerkezetét áttekinthetőség, tartalmát szakmai korrektség és ideológiai semlegesség jellemzi. Ilyen könyv Magyarországon még sosem készült.

Richard Bach - Búcsú ​a biztonságtól
Ha ​a gyermek, aki egykor voltunk, ma megkérdezne, mi volt életünk legfontosabb tanulsága - mit mondanánk el neki, és cserébe mire döbbennénk rá mi magunk?

Richard Bach - Búcsú ​a biztonságtól
Ha ​a gyermek, aki egykor voltunk, ma megkérdezne, mi volt életünk legfontosabb tanulsága - mit mondanánk el neki, és cserébe mire döbbennénk rá mi magunk?

Végh Antal - Mit ​ér az ember hit nélkül?
Akkor ​írok, amikor valami olyat látok, ami nem hagy nyugodni,amin változtatni szeretnék. Az én egyetlen esélyem a változtatásra, hogy beleszólok valamibe, hogy felhívom mások figyelmét is a torz dolgokra. Móricz azt mondta: Szépen megírni csak azt lehet, ami fáj. Nekem sok minden fáj. Hogy szépen írom-e meg, azt az olvasók döntik el... Két dologtól irtózom: a tétlenségtől és a szürkeségtől. Mindig kell valamit csinálni az embernek, mert másként értelmetlenné válnak a napjai. Mindegy, hogy mit: ír, kapál vagy házat épít, csak hasznosan töltse az idejét. Ez a kötetem egy riport-szociográfiai kötet, az utóbbi években írott ilyen jellegű írásaimat gyűjtöttem egybe. Ez a könyvem sem más, se több, mint bármelyik eddigi: üzenet az olvasónak. Olvasmány és elgondolkoztatás. Én így látom a világot, s vajon ő hogyan? Segítsük egymást a gondolkozásban, legyünk társak a gondolkodás bátorságában. Mert csak így érdemes az írónak tollat fogni a kezébe, és az olvasónak is könyvet - csak ekképpen!

Végh Antal - Mit ​ér az ember hit nélkül?
Akkor ​írok, amikor valami olyat látok, ami nem hagy nyugodni,amin változtatni szeretnék. Az én egyetlen esélyem a változtatásra, hogy beleszólok valamibe, hogy felhívom mások figyelmét is a torz dolgokra. Móricz azt mondta: Szépen megírni csak azt lehet, ami fáj. Nekem sok minden fáj. Hogy szépen írom-e meg, azt az olvasók döntik el... Két dologtól irtózom: a tétlenségtől és a szürkeségtől. Mindig kell valamit csinálni az embernek, mert másként értelmetlenné válnak a napjai. Mindegy, hogy mit: ír, kapál vagy házat épít, csak hasznosan töltse az idejét. Ez a kötetem egy riport-szociográfiai kötet, az utóbbi években írott ilyen jellegű írásaimat gyűjtöttem egybe. Ez a könyvem sem más, se több, mint bármelyik eddigi: üzenet az olvasónak. Olvasmány és elgondolkoztatás. Én így látom a világot, s vajon ő hogyan? Segítsük egymást a gondolkozásban, legyünk társak a gondolkodás bátorságában. Mert csak így érdemes az írónak tollat fogni a kezébe, és az olvasónak is könyvet - csak ekképpen!

Dörömbözi János - Erkölcsi ​alapismeretek
A ​kötet közérthető módon mutatja be az etika fogalmát, tárgyát, rövid történetét. Delphoi örök üzenete: "Ismerd meg önmagad!" és "Semmit se túlzottan!" a vezérfonala e műnek is. Megelevenedik e könyv lapjain az antik görög és római világ értékrendje: Szókratész, Platón, Arisztotelész és a hellénizmus eszményei, erkölcs és gazdaság, erkölcs és jog, erkölcs és politika kapcsolata, az ember "társas lény" mivoltának szépségei és nehézségei. A filozófiai megközelítésen (Kant, Kierkegaard, Nietzsche stb.) túl megismerkedhetünk az erkölcsi tartalom művészi megjelenítésének formáival: a képzőművészetek, a zene az irodalom, a film ember nemesítő törekvéseivel. A Laokoón-szoborcsoport, a Pieta különféle korok emberire egyaránt ható megrendítő élményére éppúgy utal, mint az antik dráma vagy a Dosztojevszkij által bemutatott "örök" erkölcsi értékekre. Betekintést nyerhetünk különböző vallási közösségek erkölcsi normarendszerébe, többek között az iszlám és a kereszténység erkölcsi alapelveibe. E mű tankönyv jellegén túlmutató sajátossága - a gazdag tény- és tárgyismeret szisztematikus feldolgozása - lehetővé teszi, hogy minden diák és minden pedagógus nélkülözhetetlen "vezetője" legyen, s "értékvesztett" világunkban hazánk valamennyi polgára számára útmutatást nyújtson.

Dörömbözi János - Erkölcsi ​alapismeretek
A ​kötet közérthető módon mutatja be az etika fogalmát, tárgyát, rövid történetét. Delphoi örök üzenete: "Ismerd meg önmagad!" és "Semmit se túlzottan!" a vezérfonala e műnek is. Megelevenedik e könyv lapjain az antik görög és római világ értékrendje: Szókratész, Platón, Arisztotelész és a hellénizmus eszményei, erkölcs és gazdaság, erkölcs és jog, erkölcs és politika kapcsolata, az ember "társas lény" mivoltának szépségei és nehézségei. A filozófiai megközelítésen (Kant, Kierkegaard, Nietzsche stb.) túl megismerkedhetünk az erkölcsi tartalom művészi megjelenítésének formáival: a képzőművészetek, a zene az irodalom, a film ember nemesítő törekvéseivel. A Laokoón-szoborcsoport, a Pieta különféle korok emberire egyaránt ható megrendítő élményére éppúgy utal, mint az antik dráma vagy a Dosztojevszkij által bemutatott "örök" erkölcsi értékekre. Betekintést nyerhetünk különböző vallási közösségek erkölcsi normarendszerébe, többek között az iszlám és a kereszténység erkölcsi alapelveibe. E mű tankönyv jellegén túlmutató sajátossága - a gazdag tény- és tárgyismeret szisztematikus feldolgozása - lehetővé teszi, hogy minden diák és minden pedagógus nélkülözhetetlen "vezetője" legyen, s "értékvesztett" világunkban hazánk valamennyi polgára számára útmutatást nyújtson.

Alan Watts - A ​bizonytalanság bölcsessége
Elérhetjük-e ​a biztonságot? Kifejezik-e a szavak a valóságot? Megragadható-e az igazság? Mire épít a tudomány és a vallás? Senkit se riasszanak el a filozofikus mélységű kérdések, a szellemes stílusú könyv remek szórakozást ígér.

Alan Watts - A ​bizonytalanság bölcsessége
Elérhetjük-e ​a biztonságot? Kifejezik-e a szavak a valóságot? Megragadható-e az igazság? Mire épít a tudomány és a vallás? Senkit se riasszanak el a filozofikus mélységű kérdések, a szellemes stílusú könyv remek szórakozást ígér.

Darai Lajos Mihály - A ​filozófia kultúrtörténete
Szerencsés, ​aki elég korán találkozik az ember filozófiai teljesítményeivel. Ehhez általában a filozófiatörténet formájában szoktunk először hozzájutni. Ám, bár nem is sejtjük, már kezdeti iskolai képzésünket is átjárják a filozófiai állásfoglalások, megfontolások, sőt ilyen hatásoknak születésünktől fogva ki vagyunk téve. Helyes hát, ha akár annak a korszaknak, amelyben élünk, akár a hozzá vezető fontosabb múltbeli folyamatoknak megismerjük a legáltalánosabb kulturális és elméleti alapjait, összefüggéseit és lehetőségeit. E megismerést elérni legjobban - meggyőződésem szerint a filozófia kultúrtörténetének elsajátításával lehet. Ezért ebben a kötetben az egyes ókori, középkori, újkori és a legújabb kori filozófusok életművének, gondolatainak taglalásán túl szerepet kap magának a filozófiai gondolkodás kialakulásának, a filozófia létrejöttének bemutatása, valamint a későbbi, a filozófia fejlődésével nagyban összefüggő kultúrtörténeti folyamatoknak a felvázolása. Hiszen már a filozófia első klasszikus korszaka olyan nagy hatással volt az emberi kultúra alakulására, ami máig érvényes. E hatás különösen nagy jelentőségét akkor fogjuk fel igazán, ha az európai vallási, művészeti és tudományos fejleményekre tekintünk, valamint figyelembe vesszük ezeknek az egész Földre, az egész mai emberiségre kifejtett messzemenő befolyását. Ugyanakkor a filozófiatörténet egészének bejárása után felismerjük majd, mennyire szükség van minden filozófiai útra és módra, amit az emberiség eddig teljesített, mert csak e gondolati egészből építhető fel nagy biztonsággal az emberi jövő. Ezen túlmenően az egész filozófiatörténet - bár kényszerűen vázlatos - elsajátítása után minden bizonnyal azt is igazolva látjuk, mennyire fontos a filozófia megszületése előtti állapotok és a filozófiához vezető útnak a feltárása. Hiszen az emberi előrehaladás csak ebben az összefüggésben értelmezhető igazán a valóságos történelmi kihívásoknak megfelelően. S hogy ne gondoljuk: a jelentősebb filozófusok és filozófiák megismerése után már nem is marad majd több feladatunk, s így unalomba fordul az életünk, arról éppen a filozófia előtt álló számtalan mai megoldatlan kérdés gondoskodik. Ezeket nekünk is mérlegelnünk kell, nem bújhatunk ki a válaszadás alól. Maga a filozófia valódi természete fog azonban a segítségünkre sietni, ami tartalmazza saját eredetét, a mitikus emlékezet elvesztését, s felöleli minden korábbi megnyilvánulását, amikor gondolkodásunkban életünk számára a legjobb megoldásokat javasolja, juttatja eszünkbe.

Darai Lajos Mihály - A ​filozófia kultúrtörténete
Szerencsés, ​aki elég korán találkozik az ember filozófiai teljesítményeivel. Ehhez általában a filozófiatörténet formájában szoktunk először hozzájutni. Ám, bár nem is sejtjük, már kezdeti iskolai képzésünket is átjárják a filozófiai állásfoglalások, megfontolások, sőt ilyen hatásoknak születésünktől fogva ki vagyunk téve. Helyes hát, ha akár annak a korszaknak, amelyben élünk, akár a hozzá vezető fontosabb múltbeli folyamatoknak megismerjük a legáltalánosabb kulturális és elméleti alapjait, összefüggéseit és lehetőségeit. E megismerést elérni legjobban - meggyőződésem szerint a filozófia kultúrtörténetének elsajátításával lehet. Ezért ebben a kötetben az egyes ókori, középkori, újkori és a legújabb kori filozófusok életművének, gondolatainak taglalásán túl szerepet kap magának a filozófiai gondolkodás kialakulásának, a filozófia létrejöttének bemutatása, valamint a későbbi, a filozófia fejlődésével nagyban összefüggő kultúrtörténeti folyamatoknak a felvázolása. Hiszen már a filozófia első klasszikus korszaka olyan nagy hatással volt az emberi kultúra alakulására, ami máig érvényes. E hatás különösen nagy jelentőségét akkor fogjuk fel igazán, ha az európai vallási, művészeti és tudományos fejleményekre tekintünk, valamint figyelembe vesszük ezeknek az egész Földre, az egész mai emberiségre kifejtett messzemenő befolyását. Ugyanakkor a filozófiatörténet egészének bejárása után felismerjük majd, mennyire szükség van minden filozófiai útra és módra, amit az emberiség eddig teljesített, mert csak e gondolati egészből építhető fel nagy biztonsággal az emberi jövő. Ezen túlmenően az egész filozófiatörténet - bár kényszerűen vázlatos - elsajátítása után minden bizonnyal azt is igazolva látjuk, mennyire fontos a filozófia megszületése előtti állapotok és a filozófiához vezető útnak a feltárása. Hiszen az emberi előrehaladás csak ebben az összefüggésben értelmezhető igazán a valóságos történelmi kihívásoknak megfelelően. S hogy ne gondoljuk: a jelentősebb filozófusok és filozófiák megismerése után már nem is marad majd több feladatunk, s így unalomba fordul az életünk, arról éppen a filozófia előtt álló számtalan mai megoldatlan kérdés gondoskodik. Ezeket nekünk is mérlegelnünk kell, nem bújhatunk ki a válaszadás alól. Maga a filozófia valódi természete fog azonban a segítségünkre sietni, ami tartalmazza saját eredetét, a mitikus emlékezet elvesztését, s felöleli minden korábbi megnyilvánulását, amikor gondolkodásunkban életünk számára a legjobb megoldásokat javasolja, juttatja eszünkbe.

Áron László - Edmund ​Husserl
"Filozófust ​ritkán ért oly szerencsés sor, hogy aránylag fiatalon, 40 éves korában elkészült egyik leglényegesebb művével, s hogy e munka majdnem pillanat alatt a világ vezető filozófusainak sorába emelte. Azóta hatása folyton nőtt; folyton tágultak munkaterületének határai; folyton emelkedtek szisztematikus szempontjai. Első jelentős munkája, a Logische Untersuchungen egyes tanulmányok gyüjteménye, melyek látszólag egész igénytelen és túlságosan speciális kérdésekkel foglalkoznak: mint a rész és egész, jel és jelentés, kategória és szemlélet viszonya. De e speciális és igénytelen dolgozatok megváltoztatták a filozófia tradicionális területét, mint egy földrengés. Ezeken a majdnem unalmasnak látszó témákon rendkívüli tehetségek fantáziája jött termékeny izgalomba, kik közül elég Schelert és Heideggert említenem. Ma már áttekinthetetlen a tudományos munkák sora, mely gondolataitól kapta az első lökéseket. Husserl hatása a filozófiára s a filozófiával kapcsolatos tudományokra nagyobb, mint a klasszikus német filozófia óta bárkié. E rendkívüli hatás titka a kérdezési mód genialitása. Husserl a látszólag rég megoldott és a megoldottságban megmerevedett témákból a kérdések egész raját varázsolta elő." Szilasi Vilmos, Nyugat

Áron László - Edmund ​Husserl
"Filozófust ​ritkán ért oly szerencsés sor, hogy aránylag fiatalon, 40 éves korában elkészült egyik leglényegesebb művével, s hogy e munka majdnem pillanat alatt a világ vezető filozófusainak sorába emelte. Azóta hatása folyton nőtt; folyton tágultak munkaterületének határai; folyton emelkedtek szisztematikus szempontjai. Első jelentős munkája, a Logische Untersuchungen egyes tanulmányok gyüjteménye, melyek látszólag egész igénytelen és túlságosan speciális kérdésekkel foglalkoznak: mint a rész és egész, jel és jelentés, kategória és szemlélet viszonya. De e speciális és igénytelen dolgozatok megváltoztatták a filozófia tradicionális területét, mint egy földrengés. Ezeken a majdnem unalmasnak látszó témákon rendkívüli tehetségek fantáziája jött termékeny izgalomba, kik közül elég Schelert és Heideggert említenem. Ma már áttekinthetetlen a tudományos munkák sora, mely gondolataitól kapta az első lökéseket. Husserl hatása a filozófiára s a filozófiával kapcsolatos tudományokra nagyobb, mint a klasszikus német filozófia óta bárkié. E rendkívüli hatás titka a kérdezési mód genialitása. Husserl a látszólag rég megoldott és a megoldottságban megmerevedett témákból a kérdések egész raját varázsolta elő." Szilasi Vilmos, Nyugat

Antonio Bonfini - Beszélgetés ​a szüzességről és a házasélet tisztaságáról I-II.
Háromnapos ​lakoma folyik Mátyás király udvarában,amelynek résztvevői a királyi páron kívül a kor jeles humanistái, köztük a tudós Galeotto Marzio,Bánffy Miklós,az Aragóniai-ház tagjai - Beatrix testvérei -,államférfiak, hadvezérek, egyházi méltóságok. A lakomán egy téma körül zajlik a vita: melyik az előbbrevaló erény, a szüzesség avagy a házasélet tisztasága? A jellegzetesen humanista témafelvetés jellegzetes humanista módon kerül feldolgozásra: ékesszóló monológok hirdetik valamelyik álláspontot, szikrázó dialógusok csapnak össze olyan érvekkel, amelyek a reneszánsz humanista tudományosság egész fegyvertárát felvonultatják;egyaránt merítenek az ókori mítoszokból, történelemből és a görög-római irodalom nagyjainak alkotásaiból,valamint a keresztény kultúrából, a bibliából és a keresztény teológiából.

Antonio Bonfini - Beszélgetés ​a szüzességről és a házasélet tisztaságáról I-II.
Háromnapos ​lakoma folyik Mátyás király udvarában,amelynek résztvevői a királyi páron kívül a kor jeles humanistái, köztük a tudós Galeotto Marzio,Bánffy Miklós,az Aragóniai-ház tagjai - Beatrix testvérei -,államférfiak, hadvezérek, egyházi méltóságok. A lakomán egy téma körül zajlik a vita: melyik az előbbrevaló erény, a szüzesség avagy a házasélet tisztasága? A jellegzetesen humanista témafelvetés jellegzetes humanista módon kerül feldolgozásra: ékesszóló monológok hirdetik valamelyik álláspontot, szikrázó dialógusok csapnak össze olyan érvekkel, amelyek a reneszánsz humanista tudományosság egész fegyvertárát felvonultatják;egyaránt merítenek az ókori mítoszokból, történelemből és a görög-római irodalom nagyjainak alkotásaiból,valamint a keresztény kultúrából, a bibliából és a keresztény teológiából.

László Ervin - Harmadik ​évezred
A ​Budapest Klubban nem pusztán rokon lelkek találnak egymásra - sokkal inkább olyan emberek társulnak itt, akik felismerték, hogy a jövőbeli problémák nem oldhatók meg a jelen logikájával, még kevésbé a múlt szabályrendszerével. László Ervin volt az, aki megálmodta ezt a szervezetet. Hívó szavára a legkülönbözőbb hátterű és karakterű emberek gyűltek össze, hogy társai legyenek ebben a nagy kalandban, melynek célja, hogy kiterjessze a képzelet eddigi határait, és így képessé tegye az embert, hogy szembenézzen a gyorsan változó társadalom kihívásaival? Ez a könyv kihívás minden eredeti gondolkodó, minden úttörő, az emberiség összes alkotó szelleme számára." Sir Peter Ustinov

László Ervin - Harmadik ​évezred
A ​Budapest Klubban nem pusztán rokon lelkek találnak egymásra - sokkal inkább olyan emberek társulnak itt, akik felismerték, hogy a jövőbeli problémák nem oldhatók meg a jelen logikájával, még kevésbé a múlt szabályrendszerével. László Ervin volt az, aki megálmodta ezt a szervezetet. Hívó szavára a legkülönbözőbb hátterű és karakterű emberek gyűltek össze, hogy társai legyenek ebben a nagy kalandban, melynek célja, hogy kiterjessze a képzelet eddigi határait, és így képessé tegye az embert, hogy szembenézzen a gyorsan változó társadalom kihívásaival? Ez a könyv kihívás minden eredeti gondolkodó, minden úttörő, az emberiség összes alkotó szelleme számára." Sir Peter Ustinov

Michel Foucault - A ​tudás archeológiája
"Megértem ​azoknak a rossz közérzetét, akik nem képesek elviselni, hogy ezt kell hallaniuk: 'A beszéd nem az élet: ideje nem a ti időtök; nem fogtok benne kiengesztelődni a halállal; könnyen lehet, hogy megöltétek Istent mindazoknak súlyával, amit mondtatok, de ne gondoljátok, hogy mindazzal, amit mondtok, létrehozhattok egy embert, aki nála tovább él.' A tudás archeológiája Foucault filozófiai főműve."

Michel Foucault - A ​tudás archeológiája
"Megértem ​azoknak a rossz közérzetét, akik nem képesek elviselni, hogy ezt kell hallaniuk: 'A beszéd nem az élet: ideje nem a ti időtök; nem fogtok benne kiengesztelődni a halállal; könnyen lehet, hogy megöltétek Istent mindazoknak súlyával, amit mondtatok, de ne gondoljátok, hogy mindazzal, amit mondtok, létrehozhattok egy embert, aki nála tovább él.' A tudás archeológiája Foucault filozófiai főműve."

Friedrich Nietzsche - A ​történelem hasznáról és káráról
Nietzsche ​vehemensen támadja a XIX. század uralkodó világnézetté emelkedett historizmusát, melynek formáját elsősorban Hegel történetfilozófiája adta meg. A "világfolyamat" mint az élet értelme és saját korunk, mint e folyamat szükségszerű eredménye a szellem veszélyes eltévelyedése - vélekedik, mert a siker imádatát, a történelem anonim hatalmának csodálatát váltja ki, s így az egyén erényei semmivé törpülnek. Szemlélete minden pátosza ellenére is megőrzi elfogulatlanságát, a "történelem" hasznát feltétlenül igényli. Máig időszerűvé teszi írását a történetírás három alaptípusának - monumentális, antikvárius, kritikai - kidolgozása.

Friedrich Nietzsche - A ​történelem hasznáról és káráról
Nietzsche ​vehemensen támadja a XIX. század uralkodó világnézetté emelkedett historizmusát, melynek formáját elsősorban Hegel történetfilozófiája adta meg. A "világfolyamat" mint az élet értelme és saját korunk, mint e folyamat szükségszerű eredménye a szellem veszélyes eltévelyedése - vélekedik, mert a siker imádatát, a történelem anonim hatalmának csodálatát váltja ki, s így az egyén erényei semmivé törpülnek. Szemlélete minden pátosza ellenére is megőrzi elfogulatlanságát, a "történelem" hasznát feltétlenül igényli. Máig időszerűvé teszi írását a történetírás három alaptípusának - monumentális, antikvárius, kritikai - kidolgozása.

Immanuel Kant - A ​tiszta ész kritikája
Semmi ​kétség, minden megismerésünk a tapasztalattal kezdődik; hisz mi más késztetné munkára megismerőképességünket, ha nem az érzékeinkre ható tárgyak, melyek részint maguk váltanak ki képzeteket, részint értelmi tevékenységünket hozzák mozgásba, hogy e képzeteket egybevesse, összekapcsolja vagy szétválassza, és így az érzéki benyomások nyersanyagát feldolgozva létrehozza a tárgyakra vonatkozó ismereteket melyeket tapasztalatnak nevezünk. Így tehát az időben semmilyen tudásunk nem előzi meg a tapasztalatot, és minden ez utóbbival kezdődik. Ám jóllehet minden tudásunk a tapasztalattal veszi kezdetét, ebből még nem következik, hogy minden tudás a tapasztalatból ered. Mert nagyon is lehetséges, hogy maga a tapasztalati megismerés összetett valami legyen, hogy részint abból álljon, amit benyomások útján nyerünk, részint pedig abból, amit a tulajdon megismerőképességünk önmagából tesz hozzá (az érzéki benyomásokból csupán a késztetést merítve); csakhogy e kiegészítést nem különböztetjük meg azon alapanyagtól, amíg hosszas gyakorlat föl nem hívja rá a figyelmünket, és képessé nem tesz az elkülönítésére.

Immanuel Kant - A ​tiszta ész kritikája
Semmi ​kétség, minden megismerésünk a tapasztalattal kezdődik; hisz mi más késztetné munkára megismerőképességünket, ha nem az érzékeinkre ható tárgyak, melyek részint maguk váltanak ki képzeteket, részint értelmi tevékenységünket hozzák mozgásba, hogy e képzeteket egybevesse, összekapcsolja vagy szétválassza, és így az érzéki benyomások nyersanyagát feldolgozva létrehozza a tárgyakra vonatkozó ismereteket melyeket tapasztalatnak nevezünk. Így tehát az időben semmilyen tudásunk nem előzi meg a tapasztalatot, és minden ez utóbbival kezdődik. Ám jóllehet minden tudásunk a tapasztalattal veszi kezdetét, ebből még nem következik, hogy minden tudás a tapasztalatból ered. Mert nagyon is lehetséges, hogy maga a tapasztalati megismerés összetett valami legyen, hogy részint abból álljon, amit benyomások útján nyerünk, részint pedig abból, amit a tulajdon megismerőképességünk önmagából tesz hozzá (az érzéki benyomásokból csupán a késztetést merítve); csakhogy e kiegészítést nem különböztetjük meg azon alapanyagtól, amíg hosszas gyakorlat föl nem hívja rá a figyelmünket, és képessé nem tesz az elkülönítésére.

Emmanuel Lévinas - Teljesség ​és végtelen
„E ​könyv tehát mintegy a szubjektivitás védelmét nyújtja, de a szubjektivitást nem azon a szinten ragadja meg, ahol tisztán egoista értelemben tiltakozik a teljességgel szemben, nem is a halállal szemben érzett szorongásában, hanem akként, mint ami a végtelen ideájában van megalapozva. Különbséget teszünk a teljesség ideája és a végtelen ideája között, és ez utóbbinak a filozófiai elsődlegességét állítjuk. Elmondjuk majd, hogyan áll elő a végtelen az Ugyanaznak Mással való viszonyában, és miképpen hatja át az egyedi és a személyes mágneses ereje a teret, ahol a végtelen előáll." Emmanuel Lévinas

Emmanuel Lévinas - Teljesség ​és végtelen
„E ​könyv tehát mintegy a szubjektivitás védelmét nyújtja, de a szubjektivitást nem azon a szinten ragadja meg, ahol tisztán egoista értelemben tiltakozik a teljességgel szemben, nem is a halállal szemben érzett szorongásában, hanem akként, mint ami a végtelen ideájában van megalapozva. Különbséget teszünk a teljesség ideája és a végtelen ideája között, és ez utóbbinak a filozófiai elsődlegességét állítjuk. Elmondjuk majd, hogyan áll elő a végtelen az Ugyanaznak Mással való viszonyában, és miképpen hatja át az egyedi és a személyes mágneses ereje a teret, ahol a végtelen előáll." Emmanuel Lévinas

Emmanuel Lévinas - Nyelv ​és közelség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Emmanuel Lévinas - Nyelv ​és közelség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Roger Scruton - Anglia, ​egy eltűnő ideál
Roger ​Scruton, napjaink talán legbefolyásosabb angol konzervatív filozófusa részben önéletrajzi ihletésű és remek stílusban megírt könyvében érzékletes képet fest az angol civil társadalom klasszikus hagyományairól és jelenlegi működéséről. A mű tipikus esettanulmány, a szerző pedig kivételes erudícióval és filozófiai mélységekben tárgyalja a civil társadalom kialakulása során fölmerülő elméleti és gyakorlati problémákat, mindezt ráadásul személyes tapasztalatokon keresztül átszűrve. A Civil szellem sorozatban Keane és Gellner általánosabb, elvontabb fejtegetéseit Scruton esszéisztikus előadásmódja üdítően gazdag, konkrét kontextusba helyezi. Az Anglia, egy eltűnő ideál a jelenkori brit társadalomtudomány és esszéírás egyik gyöngyszeme. ‘Megható és jelentős... Jóllehet a könyv filozofikus, racionális és a józan észre apellál, ugyanakkor - és ebben rejlik legnagyobb erénye - alapvetően lázító jellegű a pillanatnyilag uralkodó politikai kultúrával szemben... Jól időzített és mesterien megformázott figyelmeztetés.’

Roger Scruton - Anglia, ​egy eltűnő ideál
Roger ​Scruton, napjaink talán legbefolyásosabb angol konzervatív filozófusa részben önéletrajzi ihletésű és remek stílusban megírt könyvében érzékletes képet fest az angol civil társadalom klasszikus hagyományairól és jelenlegi működéséről. A mű tipikus esettanulmány, a szerző pedig kivételes erudícióval és filozófiai mélységekben tárgyalja a civil társadalom kialakulása során fölmerülő elméleti és gyakorlati problémákat, mindezt ráadásul személyes tapasztalatokon keresztül átszűrve. A Civil szellem sorozatban Keane és Gellner általánosabb, elvontabb fejtegetéseit Scruton esszéisztikus előadásmódja üdítően gazdag, konkrét kontextusba helyezi. Az Anglia, egy eltűnő ideál a jelenkori brit társadalomtudomány és esszéírás egyik gyöngyszeme. ‘Megható és jelentős... Jóllehet a könyv filozofikus, racionális és a józan észre apellál, ugyanakkor - és ebben rejlik legnagyobb erénye - alapvetően lázító jellegű a pillanatnyilag uralkodó politikai kultúrával szemben... Jól időzített és mesterien megformázott figyelmeztetés.’