|
A reneszánsz kori Itáliában játszódó regény Caterinát, a géniusz anyját állítja középpontba. Az intellektuális kíváncsisággal és finom női ösztönökkel megáldott Caterinának nehéz sors jutott osztályrészül. Szerelme s gyermekének apja megszegi ígéretét, és más nőt vesz feleségül, fiát elszakítják tőle. Ám a bátor és szenvedélyes Caterina mindent megtesz, hogy fia közelében lehessen, az anyai szeretet minden akadályt legyőz.
A népszerű írónő új regényében lebilincselő részletességgel teremti újra a 15. századi Itáliát, életre keltve nemcsak Caterinát, hanem magát Leonardót, Botticellit és az akkori világ megannyi kiemelkedő személyiségét.
Kapcsolódó könyvek
Marina Fiorato - A Botticelli-titok
A gyönyörű, ámde mocskos szájú firenzei prostituált, Luciana Vetra odaadóan űzi mesterségét a Ponte Vecchio hídján. Szépsége jómódú ügyfeleket vonz, akik közül az egyik legelőkelőbb megkéri, hogy álljon modellt egy festő barátjának. Így Luciana, hamarosan Flóra szerepében találja magát, és Sandro Botticelli híres festményének, a Primaverának egyik központi alakja lesz.
Mivel fizetséget nem kapott, Luciana ellopja a cartonét, a hatalmas festmény előzetes vázlatát. A lány azonban emiatt – a tudta nélkül – halálos titokra bukkant, s az élete veszélybe kerül.
Üldözői nem kímélnek senkit sem körülötte, mivel úgy gondolják - a festőnél elejtett néhány megjegyzése alapján –, valahogyan fényt derített az oly gondosan eltitkolt szövetkezésükre.
Menekülés közben segítségért az egyetlen férfihoz fordul, akiben úgy érzi, megbízhat: a jóképű fiatal, ámde bosszantóan művelt Guido Della Torre baráthoz.
A szerzetes és a kurtizán furcsa, romantikus párosa halálos veszedelembe kerül, mikor a reneszánsz kori Itália kilenc városát felölelő hajsza közben igyekeznek megfejteni a festmény titkát. Abban hisznek, hogyha kiderítik, mit rejt a mű, akkor az életüket is megmenthetik.
Miközben fény derül számos titokra, Luciana érzékletes és szabad szájú beszámolói révén megelevenednek előttünk a különböző városok, hagyományok és történelmi személyiségek, mintha magunk is velük együtt rónánk Itália útjait.
Juliette Benzoni - A firenzei lány
_Juliette Benzoni_ a kortárs francia történelmi regény egyik legkiemelkedőbb alakja.
Női Merle-ként tartják számon, s 75 éves korára több mint ötven regény fűződik nevéhez. Műveit hosszas, gyakran évekig tartó kutatómunka előzi meg, s a cselekmények pontosan megrajzolt történelmi keretbe illeszkednek. Regényei az egész világon rendkívül kedveltek.
_A firenzei lány_ az itáliai reneszánsz korát eleveníti fel. Lorenzo Medici Firenzéjében megnyílnak előttünk a paloták kapui, s a történelemből jól ismert személyiségek tűnnek fel. Mindezek gyújtópontjában egy fiatal lány, Fiora áll, kinek kalandos életén keresztül érzékelhetjük a kor utánozhatatlan hangulatát. E kötetben is, mint valamennyi Benzoni-műben, megtalálható minden, ami egy igazi kosztümös regényhez kell: szerelem , intrikák, árulás, véres tragédiák, no és humor, hiszen az írónő szerint a nevetés az egyik legfontosabb dolog az életben.
A firenzei lány egymáshoz kapcsolódó négy kötetét eddig nyolc nyelvre fordították le. E sorozat teljes egészében megjelenik magyar nyelven is. Most az elsőt veheti kézbe az olvasó.
Diane Haeger - A rubingyűrű
A Szent Apollónia zárdához egy fiatal nő érkezik, és menedéket kér. Margherita Luti a római társadalom számkivetettje, kinek még a Vatikánban is vannak ellenségei. Raffaello szerelmeként és múzsájaként immár a zárda az egyetlen reménye, hogy békés életet élhessen. Egyetlen értéke a Néró császár hajdani palotájából származó antik rubingyűrű, melyet szerelme jelképéül ajándékozott a lánynak a kedvese. A művész a botrányos, félmeztelen "esküvői portréján" - a La fornarinán - jegygyűrűként örökítette meg... Raffaello Sanzio a maga korában szupersztár volt. A neve nemcsak fogalom, hanem egy áhított márkanév is egyben. Királyok, hercegek, pápák, a legnagyobb világi és egyházi méltóságok álltak be azon rajongók hosszú sorába, akik a festőzseni létének egy pillanatát szerették volna megkaparintani, hogy általa öröklétet nyerhessenek maguk is. A nagyságnak azonban ára van: egy ekkora név már nem dönthet a saját sorsáról, s nem találhat boldogságra ott, ahol a szíve súgja. Csaknem ötszáz év kellett hozzá, hogy egy véletlen igazságot szolgáltasson a méltatlanul elfeledett, egyszerű sorból származó leánynak és az igaz szerelemnek. A kétezres évek elején Raffaello egyik képének a tisztítása során a modern technológia segítségével felfedezték, hogy a modell kezén eredetileg egy gyűrű volt. Diane Haeger regénye számos művészettörténész állításával egybecsengve nem kevesebbet állít, mint hogy a művész - a románcukat beárnyékoló összeesküvések és rosszindulat ellenére - elvette vagy legalábbis eljegyezte a szerelmét. Az olasz reneszánsz pazar világát élénk képekben megjelenítő A rubingyűrű a halhatatlan szerelem, a felelősségvállalás és az emberség regénye az igazi Mester és Margherita történetén keresztül.
Robin Maxwell - Boleyn Anna titkos naplója
Nem sokkal azután, hogy Erzsébet trónra lép, megjelenik nála egy titokzatos öregasszony, aki Boleyn Anna bizalmasa volt a tragikus sorsú királynő utolsó napjaiban. Egy bőrbe kötött könyvecskét ad át Erzsébetnek: Boleyn Anna titkos naplóját. Erzsébet királynő a napló lapjain ismerkedik meg édesanyjával, akitől kisded korában elszakították. Az amerikai írónő nagyszerű korrajzot nyújt Anglia legizgalmasabb korszakairól: VIII. Henrik és lánya, I. Erzsébet uralkodásáról. A magával ragadó történelmi regény témája örök: a szerelem és hatalom.
Robin Maxwell - Boleyn kisasszony
Boleyn Anna mindössze kilencéves, amikor nővérével együtt a francia udvarba kerül. A felcseperedő Anna izgatottan néz a kaland elé, ám rádöbben, hogy ők csupán eszközök zsarnok apjuk kezében, aki politikai ambíciói megvalósítására használja a lányait. A nővére a kéjsóvár francia király, I. Ferenc szeretője lesz, de a kisebbik Boleyn lány más életet képzel magának. Akkor még nem tudja, hogy alig tizenhét évesen VIII. Henrik felesége lesz, és tragikus sors vár rá. A szép, okos és művelt Annát serdülőkorában politikai és szerelmi c selszövések, szeszélyes uralkodók veszik körül. Azonban Boleyn kisasszony hamar megtanulja, miként igazodjon el a szenvedélyekkel és intrikákkal átszőtt francia udvarban.
Philippa Gregory - A Boleyn örökség
Jane Seymour halála után VIII. Henrik ismét házasodni készül. A kiszemelt ara a protestáns Klevei Anna hercegnő, mert a klevei hercegség hasznos szövetségese lehet Angliának a német-római császárral folytatott területi vitában.
Anna kedves, őszinte fiatal nő, aki igyekszik beilleszkedni az udvar nyüzsgő életébe, ahol mindenki árgus szemmel figyeli. Az elhízott, kiszámíthatatlan, férfierejét vesztett zsarnok király azonban hamar kiábrándul belőle, és nem sokkal a házasság után már szemet is vet Anna egyik udvarhölgyére, Katherine Howardra. Így a gyönyörű, hamvas lányt, aki nem fukarkodik a hízelkedéssel és a kacér pillantásokkal, hamarosan Katalin királynéként rajongják körül az udvaroncok.
Lady Jane Boleyn rangidős udvarhölgyként már a korábbi két királynét is szolgálta, s mindenről tud, ami az udvarban történik. A lelkét óriási teher nyomja: az ő közreműködésével ítélték halálra sógornőjét, Boleyn Annát, és a tulajdon férjét, George Boleynt. Most ismét hasonló szerepet szánnak neki, Henrik ugyanis Howard Katalintól is szabadulni akar.
A három nő így rettegve várja, milyen sors vár rájuk – kegyelem vagy a hóhér bárdja…
Steve Berry - A császár sírja
Kína első császárának a sírja, amelyet egy föld alatti agyag hadsereg őriz, több mint kétezer éve feltáratlan. A kínai kormány senkinek sem engedi meg, hogy a sírt felnyissák. Vajon miért?
Erre és még sok más titokra kell fényt derítenie Cotton Malone volt amerikai ügynöknek, aki egy napon felkavaró üzenetet kap az interneten. Cassiopeia Vitt, aki már többször megmentette Malone életét, most halálos veszélyben van. Egy ismeretlen férfi kínozza, és közben azt üzeni Malone-nak: "Hozza el azt az értéktárgyat, amit a nő megőrzésre átadott magának." Mindössze az a probléma, hogy Malone-nak fogalma sincs, miről beszél az illető. Megkezdődik hát a versenyfutás az idővel és az életre-halálra szóló harc egy könyörtelen szervezettel.
Mark Logue - Peter Conradi - A király beszéde
A 20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”.
Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba.
Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a kulcsszerep, melyet a király felesége, a néhai anyakirálynő, Erzsébet királyné játszott kettejük összeboronálásában, aminek az volt a célja, hogy megmentse férje hírnevét és trónját.
A király beszéde – Hogyan mentette meg egyetlen ember a brit monarchiát megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról – annak legmélyebb válsága idején – egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.
Philippa Gregory - A másik királynő
Stuart Mária, a skótok királynője, bízva unokatestvére, I. Erzsébet királynő jóindulatában, 1568-ban Angliába menekül a skótok felkelése elől. Ám a meleg fogadtatásra számító Mária hamarosan házi őrizetben találja magát a legfőbb angol lord, George Talbot, Shrewsbury grófja és annak friss arája, Bess grófné foglyaként. Az angol pár örömmel vállalja a másik királynő őrizetét, annak reményében, hogy a Tudorok királysága alatt sok hasznuk származik majd ebből. Amint azonban Mária átlépi küszöbüket, életük veszélyes fordulatot vesz.
Megdöbbenve veszik észre, hogy otthonuk az Erzsébet királynő elleni összeesküvések központjává válik, ahol titkos levelek százai jönnek-mennek, kémek rejtőznek még a spanyolfalak mögött is, s hirtelen az egész keresztény világ figyelme illusztris vendégük - vagyis inkább foglyuk - felé fordul. Erzsébet tanácsadója, a saját kémhálózatára támaszkodó William Cecil ördögi elszántsággal veszi kezébe az irányítást és számol le mindazokkal, akik királynője és protestáns elvei ellen zúgolódnak, miközben Mária saját életét sem féltve küzd a szabadságért, a trónjaiért és az evilági és túlvilági rendben elfoglalt helyéért. S hogy a félelem, a bánat és a hosszú, keserű évek kinek hoznak végül hasznot, és kinek kell a vérpadon bűnhődnie valós vagy állítólagos bűneiért, arra Philippa Gregory lebilincselően izgalmas történetmeséléséből derül fény...
Steven Saylor - A hét csoda
Kr. e. 92-t írunk.
Gordianus, tizennyolcadik életévét betöltvén, élete legnagyobb kalandjára indul: megtekinti a világ hét csodáját. Ekkor még nem hívják „Nyomozónak” - ám ez a kíváncsi ifjú római a hét csoda mindegyikénél olyan rejtéllyel szembesül, amely próbára teszi képességeit.
___Utazásaira tanára, a szidóni Antipatrosz szegődik társául, az akkori világ legünnepeltebb poétája, aki ugyanakkor meglehetősen csavaros észjárású öregember. Mielőtt útnak indulnak, Antipatrosz megrendezi a saját halálát, hogy álnéven járhassa a világot. A történetek hátterében ott forrong az a politikai zűrzavar, amely fenekestül forgatja majd fel a római világot.
___Tanár és tanítványa együtt látogatnak el Görögország és Kis-Ázsia híres városaiba, majd Babilóniába és Egyiptomba. Szemtanúi lesznek az első Olümpiai Játékoknak, egzotikus ünnepségeken vesznek részt, és megcsodálhatják a legkáprázatosabb építményeket, amelyeket emberi kéz valaha alkotott. Útjukat gyilkosságok, boszorkányságok és egyéb kísérteties jelenségek kísérik.
Steven Saylor végre felfedi Gordianus életének eddig ismeretlen szakaszát, és arra is fény derül, hogyan lett belőle a Nyomozó. Mindeközben bepillantást nyerünk az ókori Róma talányokban, izgalmakban, csodákban és összeesküvésekben gazdag világába, mindezt azon a varázslatos módon, amire csak Steven Saylor képes.
Robin Maxwell - A fattyú
1588-ban vagyunk. A sapnyol Armada megtámadni készül Angliát, a nemrégiben megkoronázott Erzsébet királynő maga mellé veszi kegyencét, Robert Dudleyt, gyerekkori szerelmét, akitől gyermeke fogan. A trónörökös, Arthur Dudley, egy viharos éjszakán, titkokban jön a világra, majd egy vadászmajorban nevelkedik, anélkül, hogy sejtelme lenne arról, kicsoda is ő valójában. Nevelőapja csak halálos ágyánál árulja el igazi származását. Arthur Dudley harcol a holland-spanyol háborúban, megismeri az igaz szerelem boldogságát és szenvedéseit, a halálát várja a spanyol inkvizíció börtönében, míg végül sikerül megmenekülnie és eljutnia gyerekkori példaképéhez, Robin Dudleyhoz és imádott királynőjéhez, I. Erzsébethez, akiknek be kell bizonyítania, hogy a vér szerinti fiuk. A történészeket régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon I. Erzsébet és Robert Dudley hosszú éveken át tartó szerelmi kapcsolatából született-e gyermek. Bizonyos források emlegetnek egy Arthur Dudley nevű fiatalembert, aki csak felnőtt korában bukkant fel az angol királyi udvarban. Robin Maxwell Kaliforniában él, és már több mint tíz éve tanulmányozza az erzsébetkori Angliát. Ebben a témában több könyve is megjelent az Egyesült Államokban.
Michelle Moran - Madame Tussaud
Ki ne hallott volna Madame Tussaud-ról, akinek világhírű londoni panoptikumában manapság turisták milliói fordulnak meg? És ki hallott már Marie Grosholtzról, a svájci származású, ambiciózus fiatal nőről, aki az 1700-as évek végén Párizsban élt? Pedig a két személy egy és ugyanaz. A tehetséges Marie nagybátyjától tanulja meg a viaszszobor-készítés minden titkát. A család panoptikumot tart fenn Párizsban, és a népszerű intézménybe csak úgy özönlenek a látogatók, hiszen ez nem afféle múzeum: itt mindig az aktuális események főszereplőit láthatják viszont, viaszból megformázva. Eseményekben pedig ez idő tájt nincs hiány. Franciaországot éhínség sújtja, a királyi családot mind hevesebb gyűlölet övezi, és rövidesen kitör a forradalom. Marie-nak, aki nem csupán a királyi családdal áll közvetlen kapcsolatban, de a forradalmi vezetők többségét, köztük Robespierre-t, Marat-t, Desmoulins-t, Lafayette-et is jól ismeri, ügyesen kell lavíroznia a napról napra változó politikai helyzetben. Fejek hullanak, tombol a terror, az emberi élet mit sem ér. A véres leszámolások közepette Marie is megalkuvásokra kényszerül, ám eljön a perc, amikor szembeszáll a kegyetlen hatalommal és csak a szerencsén múlik, hogy ez a döntése nem a guillotine alá juttatja, hanem végül is a híres Madame Tussaud-vá teszi. Michelle Moran fiatal kaliforniai író történelmi regények szerzőjeként vált népszerűvé, történetei számos nyelven olvashatók.
Mika Waltari - Szinuhe
Magával ragadott Théba láza, gazdag és híres akartam lenni, és hasznomra felhasználni azt az időt, mikor még mindenki ismeri e nevet: "Szinuhe, Ő, aki magányos."
Mika Waltari, neves finn író regényében Szinuhe, a fáraó barátja és orvosa beszéli el életének eseményekben bővelkedő, fordulatos történetét. Szavai nyomán megelevenedik előttünk az akkori nagy városok, Théba, Babilon, Kréta lüktető, tarka világa, feltárulnak a fáraó aranyházának titkai és a kikötőnegyedek sikátorainak élete.
Szinuhe nyitott szemmel jár a fény és a nyomor világában, látja az elnyomottak görnyedező hátát, hallja a hatalomért vívott öldöklő harcokban az emberek halálhörgését. Életére születésétől fogva súlyos rejtély nehezedik, amely magányossá teszi, és keserű tapasztalatai után még magányosabb lesz. A végső kétségbeeséstől azonban megóvja mély humanizmusa, s ez ad neki erőt ahhoz, hogy minden tudásával egy ellenséges, értetlen világban is az igazságot szolgálja.
Rebecca Ann Collins - Visszatérés Netherfield Parkba
Szerelem. Árulás. Halál.
A Darcy és a Bingley család három generációjának története folytatódik a közép-viktoriánus kor politikai és társadalmi színpadán
Jonathan Bingley sok éve lemondott politikai karrierjéről - a családi béke kedvéért. Ám a rosingsi uradalom intézőjeként végzett munka nem elégíti ki, így kapva-kap a lehetőségen, amikor pártja aktívabb szerepvállalásra kéri fel. Szinte ezzel egy időben értesül róla, hogy Netherfield Park ismét eladó. Úgy érzi, szülei egykori otthonánál ideálisabb helyet keresve sem találna arra, hogy meleg családi fészket teremtsen szerettei számára.
Ám legnagyobb megdöbbenésére felesége mindkét döntését heves tiltakozással fogadja. Vitáik olyan torzsalkodássá fajulnak, amely már-már a házasságuk felbomlásával fenyeget. Aztán egy végzetes, tragédiával végződő éjjelt követően megkezdődik az egymásra mutogatás, a másik hibáztatása.
Úgy tűnik, Netherfield Park hiába várja új lakóit.
Gretchen Rubin - Boldogságterv
Egy esős délutánon Gretchen Rubin a föld legprózaibb helyén, egy belvárosi buszon megvilágosodik. Rádöbben, hogy vánszorog a nap, de rohannak az évek, múlik az idő, ő pedig nem koncentrál eléggé azokra a dolgokra, amelyek igazán számítanak. Ott, abban a szent pillanatban eldönti, hogy rászán egy évet a boldogságára. A Boldogságterv ennek az egy évnek a friss, lenyűgöző nyomon kísérése, humoros, bölcs krónikája. Annak a tizenkét hónapnak a kalandjait meséli el, amikor Rubin az ókori bölcsek, a modern tudomány, valamint a popkultúra tanácsait alkalmazva a boldogságot kereste.
A tanulságos, mégis szórakoztató, gondolatébresztő, de lenyűgözően olvasmányos könyv nyomán mindannyian kedvet kapunk életünk megváltoztatásához. Azonnal hozzá akarunk látni, hogy kis lépésekkel nagy változást vigyünk véghez.
„Ez a könyv már az ötödik oldalnál boldoggá tett. És minél tovább olvastam, annál boldogabb lettem. Csupa nagyszerű ötlet, életem minden területén változást hozott a szerelemtől a pénzig, a munkától a játékig, az írástól a diétás kóláig.” – A. J. Jacobs
Nyáry Krisztián - Így szerettek ők
Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.
Christian Jacq - A Nyugat akáciája alatt
Immáron negyven éve ül Egyiptom trónján II. Ramszesz. A fény fiának négy évtizedes uralkodása alatt Egyiptom visszanyerte hajdani nagyságát-dicsőségét, ismét a Kelet leghatalmasabb, legerősebb birodalma. Ramszesz öreg napjaira nyugalomra vágyik, élvezni szeretné munkája gyümölcsét. Ám a sors megtagadja tőle e kegyet: uralkodnia kell, kormányoznia országát. A béke megőrzése a legnehezebb feladat: az egykori ellenségből lett szövetséges, a hettiták fejedelme újabb háborúval fenyegetőzik, ha Ramszesz egyezségük megpecsételéseképpen nem veszi feleségül lányát, a legyőzött és visszavágásra készülő líbiai tartományok is forronganak, az udvari intrikusok sem nyugszanak. Ramszesz még mindig az égiek kegyeltje, a csodatévő: vizet fakaszt a sivatagban, parancsol a Nílus habjainak, szövetségessé teszi az ellenségeket, összebékíti a vetélkedő isteneket. Ám a végső, utolsó ellenfelét, az Időt - amely sorra ragadja el barátait - ő sem győzheti le. A feltartóztathatatlanul, diadalmasan előrenyomuló idő egyre szorongatóbb magányra kárhoztatja a fáraót, immár egyedül kell felfennie a harcot Egyiptom ellenségeivel. Aztán egy nap Ramszesz elindul utolsó útjára, megtér végső nyugvóhelyére. Améni, az írnok, aki egy emberöltőn át hűségesen szolgálta fejedelmét, lelkiismeretesen feljegyezve hatvanhét éves uralkodásának minden eseményét, csak ekkor teheti le végleg írónádját. A kör bezárult. Véget ért egy emberből istenné ragadott, majd ismét emberré lett nagy uralkodó életútja. Véget ért egy nagy korszak az ókori Egyiptomnak, a fények és árnyak mágikus birodalmának a történelmében. És véget ért a francia Christian Jacq ötkötetes varázsos regényfolyama, amely egy, az emberi emlékezet feneketlen kútjában elsüllyedt mesés világot teremt újjá a ma olvasója számára.
Christian Jacq - Abu Szimbel úrnője
Abu Szimbel úrnője II. Ramszesz fáraó, a fény fia a külső és belső ellenséggel, valamint az önmaga kételyeivel és emberi gyarlóságával vívott harcban felülkerekedve elnyerte Egyiptom trónját, szerelme, Nofertari kezét, a nagyhatalmú istenek jóindulatát, népe szeretetét, ellenfelei tiszteletét. Ám elnyerni valamit könnyebb, mint megtartani. Ramszesz tudja ezt. A győztest is újabb és újabb próbatételek várják. Hiába volt a véres kadesi csata, Egyiptom urának nem sikerült végleg megtörni a hettiták erejét. A szenvedélyes, féktelen ifjúból higgadt, bölcs férfivá érett Ramszesz azonban ezúttal okos stratégaként nem a fegyveres harcot, hanem a tárgyalásokat választja. Így lesz az egykori ellenfelekből szövetséges. Amelyre annál is inkább szüksége van Ramszesznek, mert onnan éri támadás, ahonnan nem várja. Gyermekkori barátjával, a zsidó Mózessel kell felvennie a harcot, aki sok-sok év után azért tér vissza a fővárosba, hogy népét kivezesse Egyiptomból. Minden eddiginél ádázabb küzdelem veszi kezdetét... Ramszesz csak egyvalakire számíthat biztosan: hitvesére, Nofertarira. Hódolata jeléül a fáraó a legmagasztosabb ajándékot adja Nofertarinak: két csodálatos templomot emeltet Abu Szimbelben, örök szerelmük jelképeként. De vajon Abu Szimbel úrnőjének a varázsereje és egy maroknyi hűséges barát ébersége elegendő-e ahhoz, hogy megóvja Ramszeszt a rá leselkedő veszélyektől? Erre a kérdésre ad választ Christian Jacq pergő cselekményű, fordulatos, mesterien szerkesztett regénye, ahol tökéletes egyensúlyban van a mesés és a valóságos, a fikció és a történelem, a szabadon szárnyaló képzelet és a tudományos tényanyag
Christian Jacq - A kadesi csata
A francia Christian Jacq monumentális Ramszesz-pentalógiájának harmadik kötetében az ókori történelem egyik leghíresebb csataterére, egyik legádázabb ütközetébe vezeti hősét és az olvasót. Hiába szilárdította meg belső hatalmát Ramszesz, a fény fia, hiába nyerte el népe és a nagyhatalmú istenek támogatását az Évmilliók templomának a felépítésével, ha külső ellenségei szüntelenül országa vesztére törnek. A küzdelem tétje ezúttal nem saját trónja, hanem birodalma sorsa, Egyiptom léte vagy nem-léte. Ramszesznek minden eddiginél hatalmasabb és félelmetesebb ellenféllel kell megütköznie: a hettita hadsereggel, amelynek létszáma, fegyverzete, ereje jóval meghaladja az egyiptomiét. A véres háború elkerülhetetlennek látszik. A két sereg Kades, a bevehetetlennek kikiáltott észak-szíriai erődítmény falai alatt ütközik meg egymással életre-halálra. Ám hogyan készülj Ramszesz a döntő ütközetre, amikor legfőbb testi-lelki támaszát, imádott hitvesét, a szépséges Nofertarit titokzatos kór emészti, amely ellen mit sem tehetnek az orvosok. A királynén rontás ül: csak az istennő köve segíthet rajta. De hol keresse Ramszesz a varázserejű követ? A fáraó először délre indul a mágikus kőért, majd az egész országot behálózó hettita kémszervezetet felszámolva élére áll észak felé vonuló hadseregének, hogy megütközzön a birodalmát pusztulással fenyegető barbár erőkkel. Harcához égi atyja segítségét kéri. Vajon ezúttal is a pártját fogják az istenek?
