Egyasszony

Rados Virág - Bipoláris
Bipoláris ​érzelmi zavar - hangzik a kórházi pszichiáter diagnózisa. Gyógyíthatatlan mentális betegség. Péceli Rita megrémül: ezek szerint élete végéig bolond marad? Rita kezdetben megpróbálja ott folytatni, ahol a diagnózis előtt abbahagyta. Ám szélsőséges érzelmi hullámzásai alatt rossz döntéseket hoz, rossz kapcsolatokat köt, elveszíti szerelmét, és biztos állása, megélhetése is veszélybe kerül. Egy éven belül háromszor kell befeküdnie a pszichiátriára. Rita a sok szenvedés hatására végül úgy dönt, felveszi a kesztyűt, és szembenéz a betegséggel. Vajon siker koronázza-e az erőfeszítéseit, és képes lesz-e együtt élni a betegséggel, ha megfogadja segítői tanácsait? Élhet-e majd ezután is teljes értékű életet? S ami talán a legfontosabb: megtalálja-e a boldogságot? A regény igaz történet alapján íródott. _"Talán én nem tettem meg mindent - vallottam be halkan. - És félek, nem is fogok tudni megtenni. Pedig nem akarok újra kórházba kerülni._ _ - Látja, most megfogalmazta a célját - mosolygott a szemöldökét felhúzva Kamilla. - Higgye el, sikerülni fog. - Kételkedve sóhajtottam fel, de akkor és ott megmozdult bennem valami. Eltökéltem: mindent meg fogok tenni, nehogy megint a pszichiátrián kössek ki._ _ - Az első lépés, hogy elfogadják magukat - folytatta a pszichológus. Úgy, ahogy vannak. A betegségüket. Ne vádolják magukat érte, ne érezzék szégyenbélyegnek, ne tagadják el saját maguk elől, ha baj van. Maguk ugyanolyan értékes emberek, mint bárki más."_

Gárdonyi Géza - Isten ​rabjai
Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.

Albert Györgyi - Miért ​pont ők?
Miért? ​Miért megyünk bele mi, nők, egy számunkra megalázó kapcsolatba? És miért maradunk benne? Mi ad erőt ahhoz, hogy végül - akár életünk kockáztatásával is - kiszálljunk belőle? Miért veszítjük el a tartásunkat, tiporjuk sárba az önbecsülésünket arra érdemtelen egy, két, akárhány férfiért? A kéziratomat újra és újra átolvasva egyetlen magyarázattal találtam szembe magam: "... mert szeretem". Ilyen egyszerű. Vagy mégsem?

Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona - Burokban ​születtem
A ​példátlan értékű kötet Kosztolányi Dezsőné fiatalkori önéletírását, a Nyugatban közölt, illetve kéziratban maradt, könyvben soha meg nem jelent novelláit, írókról, színészekről, írófeleségekről készült portréit tartalmazza. Az írások többsége megdöbbentő vagy megrendítő. Elsősorban őszintesége miatt. Ifjúkori memoárjában még ma is meglepő őszinteséggel vall egy, a századforduló éveiben gyerekeskedő, budapesti zsidó lány mindennapi gondjairól: családról, szegénységről, szerelemről, szerelmi életről, nőiességének felfedezéséről. Novellái - kordokumentumok, író-, színész és írófeleség portréi még inkább azok. Olykor gonoszak, máskor kötekedőek vagy egyenesen intimek, de mindig hitelesek. Akikről olvashatunk: Ady Endre, Csáth Géza, Móricz, Karinthy, Jászai Mari, Márkus Emilia, Ujházy, Török Sophie, Karinthy Aranka, Móricz Janka, Márai Sándor felesége, Ilonka, Tóth Árpád felesége és még sokan mások. A Nyugat világa, egy nagy történelmi időszak irodalmi és nem csak irodalmi élete, annak hétköznapjai elevenednek meg előttünk egy szemtanú, egy élő tanú emlékirataiból.

Teleki Sándor - Teleki ​Sándor emlékezései
Teleki ​Sándor az 1848-49-es nemzedék egyik legérdekesebb, legkalandosabb életű képviselője. Négy ország csataterein harcolt: 1848-49-ben Erdélyben Bem intendánsa, részt vesz a krími háborúban, 1859-ben az északolasz hadszíntéren Garibaldi ezredese, és 1860-ban a "marsalai ezerrel" harcol Szicíliában. Keresztül-kasul bejárta Európát; élt kastélyokban, könnyelmű jómódban, de lakója volt az adósok börtönének is; királyokkal járt követségben, és bujdosott betyárok oltalmában; barátja vagy jó ismerőse volt a tizenkilencedik század egész sor szellemi nagyságának: Lisztnek, Petőfinek, Victor Hugónak, a két Dumas-nak - hogy csak a legismertebb neveket említsük. Jóízű humorral, talpraesett, könnyed, nagyon szórakoztató modorban megírt visszaemlékezései a Magyar Századok sorozatban jelentek meg. A kötetet Görög Lívia tanulmánya vezeti be; a gazdag jegyzetanyag és illusztrációk a kor alaposabb megismerésében segítenek.

Azár Náfíszí - A ​Lolitát olvastuk Teheránban
A ​szavak hol gyilkos, hol vigasztaló erejéről szól Azár Náfíszi iráni írónő regénye: az a könyv, amely a legtöbbet tette azért az utóbbi években, hogy el tudjuk képzelni, milyen az élet (főként a nők számára) Iránban az iszlám forradalom óta. Náfíszi az Egyesült Államokban tanult, s az ottani iráni diákok körében ő is lelkesen vett részt az egyre hevesebb és erőszakosabb politikai vitákban: mindannyian egy új Iránról álmodtak, de ezerféle módon képzelték el hazájuk átalakítását. S aztán "otthon" ő is "szemtanúvá" vált: közelről figyelhette, ahogy a szavak torz valósággá változnak. "Amikor az Államokban azt kiabáltuk, hogy halál erre vagy arra, az a halál inkább jelképes volt, elvont, mintha jelszavaink képtelensége arra lett volna jó, hogy még inkább ragaszkodjunk hozzájuk. De 1979-ben Teheránban ezek a jelszavak hátborzongató precizitással valóra váltak. Döbbenten figyeltem, ahogy minden álom és minden jelszó beteljesül - és nincs előlük menekvés. Valami kis menekvés mégiscsak volt - Náfíszi, az angol és amerikai irodalom professzora két éven keresztül minden csütörtök délelőtt összegyűjtötte hét legtehetségesebb diáklányát. Feketelistára tett nyugati klasszikusokat olvastak és vitattak meg. Miközben iszlámista erkölcs-rohamosztagok tomboltak a teheráni utcákon és házakban, a fundamentalizmus hatalmasodott el az egyetemeken, és egy vak cenzor szabta meg, miről lehet írni és miről nem, ezek a lányok Azár Náfíszi nappalijában nagy merészen levették a fátylukat, és elmerültek Jane Austen, Scott Fitzgerald, Nabokov világában. Az ő életük története váltakozik ebben a páratlan memoárban a világirodalom híres szüzséivel.

Lévai Katalin - Párnakönyv ​és más mesék
Lévai ​Katalin, akit eddig elsősorban politikusként, illetve szociológusként tartottunk számon, új oldaláról mutatkozik be: különleges női érzékenységgel megírt kisregényében egy kapcsolat legboldogabb, legfájdalmasabb, legintimebb pillanataiba nyújt betekintést. A zavarba ejtően személyes hangvételű szerelmi történet Budapesten és Erdélyben játszódik, a nyolcvanas évek ellenzéki világában, a rendszerváltást közvetlenül megelőző években és részben az után. A könyv, melybe legtitkosabb vágyainkat és félelmeinket írjuk össze; a könyv, melyben a legmeghittebb pillanatokat őrizzük; a könyv, melyben tudatunk legmélyére pillanthatunk; a könyv, melyet este lefekvés előtt a párnánk alá rejtünk, hogy megóvjuk és elrejtsük –ez a Párnakönyv.

Kertész Erzsébet - Csipkebolt ​Brüsszelben
Podmaniczky ​Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye.

Bethlen Kata - Bethlen ​Kata önéletírása
18. ​századi memoárirodalmunk egyik legmegrázóbb műve Bethlen Kata Önéletírása. Saját életének egymást követő tragédiái, betegségei, házassága, férje és gyermekei halála, családtagjaitól elszenvedett megaláztatásai és mindemellett Erdély gondjai, a korszak küzdelemre kényszerítő nehézségei rajzolódnak ki emlékirata lapjain. Mártíromságra hajlamos természete a vallásosságban keres menedéket. Memoárjából nemcsak a magára maradt asszony keserű sorsát ismerjük meg, hanem több század messzeségéből fölfénylenek a korabeli Erdély mindennapos gondjai: birtokviszonyok, természeti csapások, kollégiumok, könyvtárak, diákok, prédikátorok sorsa. "Árva Bethlen Kata - írja Németh László -, valahonnét az irodalomtörténet sarkából dereng a neve... Aki ezt az életrajzot írta, nemcsak nagy lélek, de nagy író, Mikes és Faludi közé illő. Íróságban kevesebbel marad el mögöttük, mint amennyivel lélekben felülmúlja őket. Őt ismerve, eggyel több okunk van a 18. századot Magyarországon is a művelt próza századának tekinthetünk."

Deborah Rodriguez - A ​kabuli szépségszalon
2001-ben ​Deborah Rodriguez Afganisztánba utazott egy segélyszervezet egyedüli fodrászaként, a helyi diplomata feleségek nagy örömére. Hamar megszerettette magát a kabuli nőkkel, és páratlan ötlete támadt, hogyan tudna segíteni a sokszor szolgasorban vergődő "nővérein", akiket a férfi uralta afgán társadalom kivetett magából. A leghíresebb szépségipari cégek adományaiból létrehozta a Kabul Szépségiskolát, ahová a fiatal lányokat vett fel, hogy megtanítsa őket a festés, melírozás, sminkelés mikéntjére és valódi foglalkozást adjon a kezükbe. A lelkes tanítványok könnyen kiöntötték szívüket Debbie-nek, aki életre szóló barátokat szerzett: a menyasszonyt, aki a nászéjszakáján szüzességet "hazudott", a tizenkét éves kislányt, akit a család adósság fejében adott el, vagy a tálib feleséget, aki a verések ellenére is folytatta a tanulást. Debbie is erőt merített e nők példájából, hogy elhagyja bántalmazó férjét, és újrakezdje életét egy afgán férfi második feleségeként, a szépítés, a barátság és a szabadság nevében.

Lakatos Menyhért - Füstös ​képek
A ​Füstös képek a magyar irodalom gyöngyszeme, amely hozzávetõlegesen 30 országban jelent meg. A Füstös képek ma is aktuális, mert olyan történelmi hiteleséggel bír, amely szinte dokumentum hiteleséggel tárja elénk a cigányok életét. Elementáris erõvel, drámai feszültséggel jeleníti meg a romák mindennapi küzdelmét: az éhséggel, a szegénységgel, a hideggel, az emberi gyûlölettel, még egymás között is, mert az életben maradásért való mindennapi harc a gyûlölet pestiséig terjesztette.

Karen Blixen - Out ​of Africa
From ​the moment Karen Blixen arrived in Kenya in 1914 to manage a coffee plantation, her heart belonged to Africa. Drawn to the intense colours and ravishing landscapes, Karen Blixen spent her happiest years on the farm and her experiences and friendships with the people around her are vividly recalled in these memoirs. _Out of Africa_ is the story of a remarkable and unconventional woman and of a way of life that has vanished for ever.

Apor Péter - Metamorphosis ​Transylvaniae
A ​mű dokumentum-értéke rendkívüli. Az erdélyi nemesi életformát alaposan, belülről ismerő ember tempós részletességgel, hitellel számol be a még éppen csak avulni kezdő ősi szokásokról, viseletekről, a régi nyájasságokról, utazásokról, lakodalmi és esküvői módokról, káromkodási, imádkozási formákról stb. Történelmi, néprajzi, nyelv- és művelődéstörténeti szempontból páratlan és pótolhatatlan mű.

Bächer Iván - Vendégkönyv
Bächer ​Ivánnak van mire emlékeznie. Kisgyerekként, családi körben kezdte a vendégeskedést, aztán a kör egyre bővült, és ő hosszú-hosszú évekig vendéglátott és vendégellátott. Most megosztja élményeit és tapasztalatait az olvasókkal. Elméleti alapozást és gyakorlati tanácsokat ad. Használati útmutatást a vendéghez, aki furcsa egy szerzet, annyi válfaja és alfaja van, hogy győzze őket fel- és kiismerni az ember. Recepteket ír, mivel lehet feldobni, aztán, amikor feldobódott, lenyugtatni. No meg főleg jóllakatni, mert a vendég ugyan nem enni jön, de ha már ott van, eszik, mégpedig rengeteget. Év vége táján, az ünnepek közeledtével, amikor kezdetét veszi a vendégjárás és vendéglátás, felettébb hasznos lehet egy ilyen kézikönyv. Vendégkönyv. Mert a vendéglátás időigényes, fáradságos, és nem utolsósorban költséges foglalatosság. A vendégnézés azonban kárpótolja az embert. Mert az remek mulatság. És Bächer Iván mestere ennek. A vendégnézésnek. A vendégmegírásnak. Az írásnak.

Alexander Brody - Hét ​évtized illatai
A ​gazdag emlékezet nem feltétlenül egy gazdagsággal teli élet következménye. Inkább egy gazdagon tartott emlékezet teszi az életet gazdaggá. Alexander Brody, immáron több mint háromnegyed évszázad során gyűjtötte és gyűjt tovább - barátokat és műtárgyakat; könyveket és költeményeket; epigrammákat és aforizmákat. Ízeket és illatokat. Előző és mostani könyvében ezekről ír. Hohó! De hogy lehet ízeket és illatokat gyűjteni? Csakis az emlékezet segítségével. Szerzőnk tehát az emlékezeteiről ír. De térjünk vissza az ízekre és a szagokra. Velük kapcsolatban egy filozófiai, ismeretelméleti - sőt, lételméleti - kérdés vetődik fel. Létezik-e - egyáltalán - íz az ízlelő szája, illat a szimatoló orra nélkül? Kémiailag talán. De az illat tapasztalata, jelenléte nem magától, nem kívülről, hanem belülről fakad. Ez roppant fontos, hiszen ezért nem illan el örökre. Ezért élhet például az állatok szaglóérzékében. És az ember orrában? Ott is persze. De még mélyebben, szívében él és ott örökítődik meg. A kötetben "ragasztott" szag-vignettákból kitűnik, hogy Alexander Brody nem zsákmányoló, hanem megőrző. Nem orrvadász ő, hanem illatszertáros. Finomságoknak szakértő szüretelője. Tudója annak, hogy: "Szerelem és ármány, Megőrzi az ormány."

Bozzay Margit - Kenyér ​és szerelem
"Önök ​most olvashatják e sorok alatt a nevet, melyet Isten kegyelméből viselhetek. Édesapám Bozzay Dezső, e könyv írójának kisebbik fia adta nekem, melyre büszke vagyok, amíg élek. Engem, az unokát így neveztek el, aki e pár szerény mondattal, ajánlom Önöknek ezt a csodálatos könyvet. A Tizenötéves feleség című könyv főhősének, Déry Máriának életregénye folytatódik. Mária Pestre kerül, újságíróként. Színvonalasan dolgozik, de magányosan él. A szerelem Dezső személyében talál rá. Felhőtlen boldogságukat az sem zavarja, hogy nem tudnak összeházasodni, mert ahhoz kaució kell... A szerelem mámorát egy névtelen levél sodorja veszélybe, amely Dezső hűtlenségére utal. Dezső nem tagadja a másik asszony létét, vállalná a kettősséget is, de Mária képtelen a megalkuvásra - szakít szerelmével. Megint egyedül marad fájdalmával, eltemeti boldogságát, asszonyi életét. Az előző könyv Déry Mária élettörténetének legeleje, majd ez a folytatása, a Kenyér és szerelem, valamint a következő kötet, A lecke vége is az ő életét tárja majd elénk. Izgulunk a hősnő sorsáért, aki akár mai nő is lehetnek, mert az idő múlásával a nők hétköznapi problémái nem sokat változtak. Ez a könyv is bizonyítéka annak, hogy nincs olyan tragikus helyzet az életben, melyből hittel, akarattal, szeretettel ne lehetne kiutat találni."

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Rados Virág - A ​visszakapott élet
Meg ​lehet-e gyógyulni egy súlyos betegségből, amelynek már a puszta neve is sokakat rettegéssel tölt el? Péceli Rita válasza: igen! S hogy mi kell hozzá? Elszántság, bátorság, bizalom és szeretet. Odafigyelés önmagunkra, remek orvosok, barátaink támogatása és nem utolsósorban egy hűséges társ, aki jóban-rosszban kitart mellettünk. Mert a gyógyulás lehetséges, még akkor is, ha a bajban éppen azoktól nem kapunk segítséget, akikre leginkább számítunk. A főhős így küzd meg a mellrákkal, majd legyűri az őt fenyegető, másik gyilkos kórt. Története bizonyítja: a legnehezebb helyzetből is megtalálhatjuk a kiutat. Mert a szeretet és a segítség erőt ad. Ennek köszönhetően a főhős felveszi a kesztyűt, és a hosszú, gyötrelmes küzdelem végén megtalálja a gyógyulást, a boldogságot és igazi hivatását. Visszakapja egészségét, normális életét, sőt, a szenvedés árán egy sokkal gazdagabb, igazabb életet nyer el a régi helyett. A visszakapott élet Rados Virág második regénye, a nagy sikerű Bipoláris folytatása szintén igaz történet alapján íródott.

Polcz Alaine - Macskaregény
"Volt ​macskám az életben. Nem is egy. Olyan is, amelyiket nagyon szerettem. Nézem a menyasszonyi képemet. Ijedt kislány, fehér fátyollal, fekete macskát tart a karján. Talán ez az egyetlen esküvői képem, amelyik megmaradt... Vagy csak bennem maradt meg? Akkor kezdtem sejteni, hogy a házasságommal baj van, mikor János kidobta a macskát az ablakon a rózsabokrok közé. A macska ezután már csak akkor jött, ha ő nem volt otthon."

Balla D. Károly - 2000+-3. ​Az ezredforduló hét esztendeje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.