A római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel. Főhőse ismét gyarló ember, a kor jellemző hibáival, de az örök igyekezete, amely minden korban, minden társadalomban a jobb, a szebb keresésére sarkall. Nero, a világtörténelemből megismert zsarnok, akinek a nevéhez Róma égése és az első keresztényüldözések fűződnek, merőben új, eredeti megvilágításban áll előttünk. Hiú és szeszélyes művész, maga előtt tetszelgő “emberbarát” ez a császár, aki magatehetetlenül kapálózik a minden porcikájában romlott augustusi birodalom elkerülhetetlen végzete ellen. Valóban elbukott-e Nero? Igaz-e, hogy öngyilkos lett? Hogyan váltak mártírokká a lenézett keresztények? Hogyan hordozta magában az új vallás kezdettől fogva a későbbi szakadások csíráját? Hihet-e egyáltalán fenntartások nélkül a racionálisan gondolkodó ember? Az író szenvedélyesen keresi a kielégítő választ ezekre a kérdésekre.
Értékelések 5.0/5 - 1 értékelés alapján
Kapcsolódó könyvek
Mika Waltari - Johannesz Angelosz
Mika Waltari történelmi regényeinek sorozata, amelyben az emberiség nagy sorsfordulóit mutatta be az egyiptomi Szinuhe történetével indult, és Johannesz Angelosz, a titokzatos konstantinápolyi idegen naplójával zárult. Johannesz Angelosz 1452 karácsonyának előestéjétől 1453 május 29-ig, Konstantinápoly elestéig jegyzi fel naplóját kalandos életének eseményeit, s rajta keresztül eleven tablót fest a középkor és az újkor és az újkor határán egymással szembenálló társadalmi-politikai erők és filozófiák harcáról. A kereszténység és a felfelé ívelő iszlám végső összecsapásának lehetünk szemtanúi, amely Konstantinápoly ostromában éri el csúcspontját. A korabeli világ eszmei-politikai vajúdása, a politikai intrikák és érdekellentétek által is gyengített, megosztott keresztény Konstantinápoly, valamint az ellene támadó egységes, erős és félelmetes, Mohamed szultán vezette török birodalom történelmi hátterébe az író Johannesz Angelosz és Anna Notarasz izzó szerelmének történetét is beleszövi. Hit és hitetlenség, emberi gyarlóság és hősies helytállás, kicsinyes önzés és magasztos önfeláldozás küzd egymással a pusztulásra ítélt városban. Mika Waltari, a nagy mesélő, ezzel a regényével nemcsak szórakoztatja az olvasót, hanem ismereteinek szinte észrevétlen gyarapításával megkönnyíti a tájékozódást Kelet- és Közép-Európa történetének egyik legizgalmasabb szakaszában.
Mika Waltari - Turms, a halhatatlan
Az egyiptomi Szinuhe, a római Minutus Manilianus szenátor és Marcus Mezentius proconsul, a világjáró Mikael Karvajalka után most az etruszk Lars Turms mondja el utazásokban és izgalmas kalandokban bővelkedő életét. Vezetésével időszámításunk előtt az V. században szemtanúi lehetünk a ladéi görög-perzsa tengeri csatának, majd bejárjuk az Égei-tenger fontosabb szigeteit, a korabeli Szicília városait, az utolsó királyától megszabadult Rómát és az etruszk városállamokat. Bepillantunk a görögök és a föníciaiak, a szikánok és az elümiaiak, a rómaiak és az etruszkok mindennapi életébe, hagyományaiba és hitvilágába. Izgalmas, drámai és mulatságos történetek közepette tirannusokkal és hadvezérekkel, kalózokkal és kalmárokkal, bölcselőkkel és művészekkel, papokkal és jósnőkkel ismerkedünk meg. Távoli kor alig ismert vagy merőben ismeretlen világa tárul elénk minden apró részletével, történelmi hitelességgel, s az örök emberi erényekkel és gyarlóságokkal. Változatos kulisszák között pereg a cselekmény váratlan fordulatokkal, lenyűgöző áradatban. Lars Turms ugyanolyan gyarló ember, mint Mika Waltari többi regényének főhősei. A történelem viszontagságai elszakították családjától, szülőföldjétől, még saját származását sem ismeri. A végzettel dacolva keresi önmagát, és belső kényszertől hajtva bejárja a korabeli ismert világ nagy részét. Erüx templomában megismeri Arszinoé-Istafrát, Aphrodité elbűvölő papnőjét, aki döntő befolyást gyakorol életének további alakulására, míg végül elíziumi élvezetek és hádészi gyötrelmek után megtalája önmagát és szülőföldjét. Történelmi személyek és csaták, ősi mítoszok és legendák elevenednek meg a szemünk előtt azon a kanyargós mezsgyén, ami a valóság és a képzelet, az ébrenlét és az álom, a világtörténelem és a babonák határán kígyózik Milétosztól Clusium városáig, a villámsújtott epheszoszi tölgyfától az etruszk királysírokig, Dionüsziosz, a ravasz jónai kalózkapitány, Dorieusz, a spártai Héraklész-ivadék, Mikon, a Kósz-sziget tudós orvosa, Tanakil, az örökifjú föníciai özvegyasszony, Xenodotosz, a perzsa nagykirály szolgálatába állt a felvilágosult görög, Hanna, a romlatlan szikul rabszolgalány, Lars Arnth, az ifjú etruszk arisztokrata gazdagítja Mika Waltari ezerarcú panoptikumát. Lars Turms nem bukik el, mint egyiptomi vagy római elődei, hanem a mélypontról is képes felemelkedni, vakon, majd egyre tudatosabban bízva önmagában. Nem éri be az átlagember osztályrészével, hanem a lehető legaprólékosabban meg akarja ismerni önmagát. Hosszú és nehéz iskolát jár végig, fenékig merít az élvezetekből és a megpróbáltatásokból, míg végül képes felülemelkedni minden emberi önzésen és kishitűségen, boldogítani tudja megtalált szülővárosát, és maga is kiegyensúlyozottan, elégedetten készül az istenek lakomájára, a halálra, hogy száz vagy ezer év múlva, új emberalakba születve, ismét fellelhesse egykori önmagát. Ez a regény tulajdonképpen az etruszk lukumólegenda monumentális, korhű és ugyanakkor a mai emberhez szóló lebilincselő feldolgozása. Ha a mítoszok ködében botorkáló egyik-másik hősében esetleg magunkra ismerünk, ez sem a véletlen műve, hiszen koroktól és világrészektől függetlenül örökérvényű az a következtetés is, amit Lars Turms viszontagságaiból és tépelődéseiből levonhatunk: az embert csak önimeretén alapuló önbizalma és hite emelheti a magasba, a halhatatlanok közé.
Mika Waltari - Mikael
A fiatal Mikael Európa történelmének egyik leghányatottabb időszakában, a XVI. század húszas éveiben kél hosszú vándorútra Turku városából, hogy bejárja az akkori keresztény világ nagy részét. Történelmi események szemtanúja, megfordul Keresztély dán király és V. Károly császár udvarában, a nagy Paracelsus tanítványa, megismerti Luthert, Dürert, a kor számos hírességét. Papnak nevelték, javíthatatlan idealista és ebből még az inkvizíció és a vallásháborúk borzalmai sem tudják kigyógyítani. Éppen az eszményi szép és jó lázas keresése sodorja véres csatákba, tragédiákba, olykor meg mulatságos viszontagságokba. Elmaradhatatlan társa a nagy erejű Antti, aki a finn paraszt egyszerű, józan gondolkodásmódját képviseli, és így az író mintegy két különböző prizmán át mutatja be az olvasónak a kor világát és embereit minden vágyukkal, törekvésükkel és csalódásukkal. A kiváló finn írónak ez a regénye - a Szinuhé-val együtt - méltán szerepelt éveken át a nyugati országokban a legkeresettebb és a legnehezebben fellelhető bestsellerek jegyzékén.
Mika Waltari - Johannesz ifjúsága
Mika Waltari 1951 februárjában hozzáfogott Johannesz Angelosz életének és a hajdanvolt Bizánc utolsó, tragikus évtizedének elbeszéléséhez. Amint nem kis öniróniával emlékezett vissza később erre az évre, a nyár vége felé döbbent rá, hogy hőse még el sem jutott Konstantinápolyba, amelynek ostromát és elestét a regény csúcspontjának szánta. Ekkor döntő elhatározással félretette a kéziratot, és a következő év márciusában elölről kezdte, illetve már Konstantinápolyba folytatta történetét. A kora tavaszi árvíz a vidéki nyaralójában alkotó Waltarit és művét is veszélyeztette: a jeges árban a kézirat egy része elveszett, az írót pedig ágynak döntötte a tüdőgyulladás. Johannesz Angelosz című regénye az év végére megjelent, a főhős ifjúságról szóló rész viszont feledésbe merült. "A könyv megjelenésével Johannesz Angelosz útra kelt, hogy soha többé ne térjen vissza hozzám" - írta róla Mika Waltari. De ebben az esetben Satu Waltarinak, az író egyetlen leányának jóvoltából a hős mégis visszatért megálmodójának halála után, hogy elmesélje ifjúságának kalandos vándorlásait a háborúktól feldúlt és újabb egyházi szakadástól fenyegetett Európában. Mika Waltari újra és újra megfiatalodó magyar olvasótábora is bizonyára örömmel fogadja az egyik kedvence történelmi regénysorozatának ezt a megkésett kötetét, amely a világtörténelem sorsdöntő korszakának monumentális korszakának monumentális körképét tárja elénk a biztos kezű alkotóművész palettájának ragyogó színeivel.
Christopher Moore - Biff evangéliuma
Jézus születésének történetét jól ismerjük. Csakúgy, mint bölcs tanításait, dicső cselekedeteit és isteni önfeláldozását a harmincadik születésnapját követően. De Isten Fiának gyermekkoráról és felnőtté válásának történetéről senki nem tud semmit – Biffet, a Messiás legjobb haverját kivéve, akit most az Úr parancsára feltámaszt egy Raziel nevű botcsinálta angyal, hogy írja meg a saját evangéliumát. Úgyhogy Biff egy szállodai szobába zárva nekiáll elmesélni az elveszettnek hitt évek történetét. Senkit és semmit nem kímélve végre kipakol a maga sajátos stílusában (persze, hogy nem véletlenül törölték ki őt az evangéliumokból), és megosztja velünk, hogy hogyan is történt minden valójában, a betlehemi jászoltól egészen a Golgotáig.
A _Biff evangéliuma_ tele van izgalmas kalandokkal, szerelemmel, varázslattal, gyógyítással, kung-fúval, halottkeltéssel, démonokkal és dögös csajokkal. De bármi is történjen velük, egy biztos: Biffet nem olyan fából faragták, hogy csak úgy szó nélkül hagyja a legjobb barátját keresztre feszíteni. Nem. Ő harcolni fog a végsőkig.
Christopher Moore 2002-es regénye a szórakoztató irodalom nagybetűs Klasszikusa: a szerző megnevettette vele az egész világot, és teszi azóta is az újabb könyveivel töretlenül. Magyar nyelven először 2006-ban jelent meg, és több utánnyomást ért meg, az olvasó ennek a felújított kiadását tartja most a kezében.
Umberto Eco - A rózsa neve
Az Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…
Mika Waltari - Az ország titka
Marcus Mezentius Manilianus, az ifjú római polgár Alexandriában tölti a telet, szerelmét, Tulliát is odavárja Rómából. Csömörig lakott már minden testi gyönyörűséggel, melyet az elpuhult keleti nagyváros fürdői kínálnak, s egyre inkább tudásra éhesen tanulmányozza a híres alexandriai könyvtár tekercseit. Lassan arra a felismerésre jut, hogy az idő, melyben él, nagy világfordulattal terhes. A filozófia, a csillagászat, a régi jóslatok mint azt sugallják, hogy mintegy harminc évvel azelőtt meg kellett születnie valakinek, aki a világ királya lesz. Egy furcsa, keleties öltözetű férfi zaklatott szavaira lesz figyelmes az egyik téren, s hirtelen elhatározással hajóra száll, hogy eljusson a zsidók fővárosába, Jeruzsálembe, s felajánlja szolgálatait a világ új urának. Jeruzsálem előtt, egy hegyen aztán római katonákat pillant meg, átkozódó, síró tömeget, s három keresztfát: a középsőn Jézus függ, a felirat szerint a zsidók királya. Megtalálta hát, akit keresett, de későn. Vagy mégsem? Ahogy telnek a napok érthetetlen hírek jutnak a fülébe, különös jelenések tanúja lesz Marcus, s elhatározza, utánajár a dolognak. Waltari regénye az Újtestamentum világába viszi el az olvasót. Szemünk előtt elevenednek meg Jézus életének eseményei, érthető-érthetetlen csodák tanúi leszünk mi is, míg a Biblia rendkívül érzékletesen megjelenített tájait járva megismerkedünk mindazokkal, akik részesei az evangéliumi történetnek.
Mika Waltari - Mikael Hakim I-II.
Mikael, a keresztény világban csalódott vándor, ezúttal hajóra száll és Kelet felé indul. Új világ, új kalandok várják. Míg Mikaellal együtt megismertük a XVI. század első negyedében a reneszánsz, a humanizmus és a reformáció Európáját, most a Kelet tárul fel előttünk, a korabeli török birodalom. Szolimán szultán szerája, a hárem tiltott kertje, a Héttorony várbörtönnel... Ez idő tájt két hatalom, a keresztény és a mohamedán világ áll egymással szemben. A világtörténelem egyik legvéresebb korszakának csatái dúlnak Mikael körül, vele vagyunk Budavár bevételénél, Bécs ostrománál, rész veszünk az észak-afrikai partvidék meghódításában, s megismerkedünk e korszak politikusaival, művészeivel, tudósaival. A szerző most is elkápráztat bennünket, lenyűgöző kor- és kultúrtörténeti tablót tár elénk, de a "csodálatos" Keletnek nemcsak a külső ragyogását mutatja: bepillanthatunk a történelem kulisszái mögé, és meglátjuk az események hátterében az önző anyagi érdekeket, a hiúságot, a cselszövést... Mikael pályája magasra ível, de bukással ér véget - nem tudott teljes ember lenni.
Virginia Woolf - Orlando
Orlando, a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban.
Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették.
Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941).
Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519
Henryk Sienkiewicz - Quo vadis?
Az ókori Róma.
Nero - költői babérokra áhítozik. A birodalom ügyeivel nem törődik, szórja a pénzt, tobzódik az élvezetekben, a borban, a vérben. Egy tébolyult pillanatában felgyújtatja a Várost. Amikor a nép a tűzvész miatt háborogni kezd, a keresztényekre fogja a gyújtogatást. Az új eszme hívei a katakombákban bujdokolnak, mert aki kézre kerül, arénában végzi.
Péter - Krisztus első tanítványa, a halász. Tömegek zarándokolnak Róma falain kívülre, hogy meghallgassák beszédeit.
Vinicius - gazdag római patrícius, aki keresztény lányt szeret...
Szerelem, irigység, megalománia, kisszerűség, barbarizmus, szentség, tűz, mártírium, katarzis. A fordulatokban bővelkedő romantikus nagyregény népszerűsége 1896-os megjelenése óta töretlen. Meghozta szerzőjének a világhírt, a Nobel-díjat, és több filmfeldolgozás készült belőle.
"A butaság semmivel sem rosszabb a bölcsességnél, és semmiben sem különbözik tőle."
"Tiétek a hatalom, a testőrség, az erő, legyetek hát őszinték legalább akkor, ha senki sem hallja."
"Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel... Ahány nagy apostoli, váteszi produktuma van az első ólombetűk óta az emberi szellemnek, ahány nagy teremtő szelleme van az emberiségnek, az mind indexre került... Nagy bölcselők, nagy reformátorok, nagy költők egytől-egyig...
Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve... Olyan kár, hogy indexre nem került. Megérdemelte volna!" (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)
Robert Merle - A gyermekkirály
IV. Henrik meggyilkolása megrázza az egész országot, gyilkosa kivégzésére szinte egész Párizs kíváncsi. A király halálával Medici Mária (Henrik felesége) lesz az uralkodó, mint régens, akinek első dolga a király által létrehozott kormányzótanács (benne királyi hercegek, főrendek, marsallok) mellett egy titkos tanács létrehozása.
Ennek tagjai név szerint: Dolé főügyész (aki a kormányzó királyné ügyvédje), Cotton atya (a jezsuita szerzetes), a pápai nuncius, a spanyol nagykövet, Leonora Galigai (a királyné dajkájának lánya), és Concino Concini (Leonora férje, olasz nemes, akit otthon felhúznának az első fára a viselt dolgai miatt).
Ez az állapot persze minden igaz franciát feldühít, nincsenek ezzel másként Siorac-ék sem. Egy ebédnél, amire l’Estoile (Siorac márki barátja) is hivatalos kiderül, hogy még ez a tanács sem az igazi, mivel a királyné minden ülés után tanácskozik Doléval, Leonorával és Concinival, és az ő véleményükhöz igazodva gyakran megváltoztatja a tanács döntését, de a háromból csak Leonora számít, mert ő az igazi kegyenc, akinek korlátlan hatalma van az ostoba királyné felett.
Mindezeknek köszönhetően az anyakirályné és Lajos között a viszony nem túl jó, mondhatni utálják egymást, mivel a királyné félti korlátlan hatalmát. Ráadásul a királyné elég népszerűtlen saját alattvalói szemében, ezért Lajos népszerűsége mögé szeretne bújni, miközben nem győzi hangoztatni, hogy Lajos alkalmatlan az uralkodásra.
Lajost 9 évesen megkoronázzák Reimsben, ahová Siorac márkit, Siorac lovagot, és La Surie-t is meghívják. A koronázás után Guise hercegné magához hivatja „keresztfiát” Siorac lovagot, és elmondja neki, hogy Saint-Régis márki vissza szeretne vonulni, és mivel rokonságban áll a Guise házzal így nekik szeretné eladni hivatalát (ami nem más, mint a „király belső szolgálatára kirendelt első nemes”) potom 100.000 frankért.
Visszatérve Párizsba megkötik az üzletet Saint-Régis márkival, így Siorac beköltözik a hivatallal járó louvrei lakosztályába, amit a Guise hercegnőtől kapott bútorokkal rendez be. Amikor bemutatják XIII. Lajosnak, az meglehetősen hűvösen fogadja, de Héroard doktortól megtudja, ez csak álca, mivel a király környezetében besúgók vannak, és rögtön eltávolítják a közeléből azt, akit kedvel.
A következő évek a hatalom megszerzéséről (a trónörökös), illetve annak megtartásáról (az anyakirályné) szólnak, s talán mondanom sem kell, az ifjú Siorac is ott van minden fontosabb eseménynél - mint a leendő uralkodó tántoríthatatlan híve.
Thomas Mann - József és testvérei
Ezt a "piramis méretű munkát, amely a Líbiai-sivatag szélén álló óriástestvéreitől csupán abban különbözik, hogy nem estek áldozatául ostorral hajszolt, ziháló rabszolgák hekatombái", ezt "a hetvenezer nyugalmasan hömpölygő sor"-t, "amely az emberélet ősi történéseit hordozza, szerelmet és gyűlöletet, áldást és átkot, testvérviszályt és apai fájdalmat, gőgöt és vezeklést, bukást és felemelkedést hirdetve", "egyetlenegy ember türelme hozta létre évek hosszú során át", éspedig azzal a szándékkal, hogy a bibliai József-történetet végre olyan részletesen elbeszélje, ahogy mindig is kíváncsi volt rá mindenki. Az elbeszélő, aki imigyen az egész emberiséghez szól: Thomas Mann, pályája delelőjén, de egyben leghányatottabb korszakában: a fasizmus térhódítása idején. A József és testvérei lenyűgözően nagyszabású életrekeltése és újraköltése egy ősrégi mítosznak, egy XX. századi "írástudó" szemszögéből nézve. A mitikus távlatban kibontakozó történet mint kozmikus tüneményt állítja elénk az embert, és olyan korban vizsgálja felül e lény eredetét, helyzetét és jövőjét, amely az emberről való tudást gyökeresen revideálta, sőt puszta fennmaradását sodorta veszélybe. A nagyszabású, világra szóló szerzői szándék azonban nem veendő olyan komolyan, amilyen mezben jelentkezik. Az elbeszélő inkább csak mímeli a mindentudó, csalhatatlan orákulumot, valójában egyike ő is a közönséges kíváncsi embereknek, aki szeret képzelődni. Története tudós kinyilatkoztatásba bújtatott képzelt mese, a régi mese újabb, korunk igényeihez szabott változata.
Móra Ferenc - Aranykoporsó
Móra Ferenc történelmi regénye a 3.század végén, a római birodalom hanyatlása idején játszódik. Diocletianus császár az antik világ feltámasztásával próbálja megteremteni a birodalom belső rendjét, de törekvései során minduntalan szembe kerül az egyre erősödő kereszténységgel. Így a kezdeti toleranciát felválltja benne a gyűlölet, s nemsokára kitör az utolsó, egyben legvéresebb keresztényüldözés.
Az öregedő császár eközben szolgaként nevelteti fiát, aki egy jóslat szerint csak akkor lehet utódja ha kilétét nagykorúságáig titokban tudják tartani. Quintipor azonban reménytelen szerelemre gyullad a társcsászár egyik leánya, Titanilla iránt, majd megismerve a kereszténységet, Krisztus követőjévé válik.
Vajon mi lesz a sorsuk, és mi lesz a birodalom sorsa? El kell temetni a teljes antik kultúrát is a császár aranykoporsójába? A pogány és a keresztény Róma küzdelme, s a fiatalok lassan bontakozó szerelme izgalmas, ugyanakkor költőien szép történetté formálódik a könyv lapjain, amelyet sokan Móra legjobb regényének tartanak.
Umberto Eco - Baudolino
"Hát ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.
Steven Saylor - Birodalom
Steven Saylor az új regényével óriási feladatot tűzött ki maga elé: túlszárnyalni a kirobbanó sikert aratott Rómát. A szerző maradéktalanul teljesítette a célt, és olyat alkotott, amely minden olvasónak egyszeri és feledhetetlen élményt fog nyújtani. A Birodalomban öt generáción keresztül követhetjük az arisztokrata Pinarius család sorsát, Augustus uralkodásától a Római Birodalom fénykoráig. A família tagjai tanúi lesznek Tiberius fondorlatainak, Caligula őrületének, Nero hanyatlásának, valamint annak, amint Domitianus gyilkos üldözési mániája előkészíti a terepet a Traianus- és Hadrianus-féle aranykor számára. Átélhetjük a Kr. u. 64-es év nagy tűzvészét, Nero keresztényüldözését és a Colosseum megnyitását kísérő döbbenetes bemutatókat.
Umberto Eco - A Foucault-inga
Három kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevében, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszínokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának... Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül.
Vass Virág - Krásznájá Moszkvá
Európa legnagyobb városában, ahol a Pravda helyett a Prada dívik, és a lidérces múlt a jövő neonfényű ígéreteivel találkozik, már a szerelem törvényeit sem tartja be senki. A frissen elvált Lili egy alföldi kisváros fojtogató légköréből érkezik Moszkvába, hogy megpróbálja az életét rendbe tenni. Az elegáns partik és elhagyatott lakótelepi lakása között ingázva találkozik Kátyával, a Bolsoj Színház balerinájával, akinek a karrierje dúsgazdag barátjától függ, noha a lány legszívesebben az egész kapcsolatból kitáncolna. Nonita, az indiai újságírónő egy elrendezett házasság romjai közül menekült a távoli északra.
Ők hárman, gyönyörűek, tehetségesek, harmincasok. Az orosz művészvilág, alvilág, a szenvedélyes szláv lélek, a szibériai és indiai hagyomány életbölcsességei közt egy nagyon is aktuális kérdésre keresik a választ: összeegyeztethető a női odaadás, vonzerő azzal, hogy pontosan azt az életet élem, amire mindig is vágytam? És vajon van remény az újrakezdésre, ahogy Moszkvában mondják: a "balzaci életkorban"?
Robert Merle - Csikóéveink
Robert Merle történelmi regényfolyamának második kötetében az ifjú főhős, Pierre de Siorac – féltestvérével, Samsonnal együtt – elhagyja périgord-i szőlőföldjét, és megkezdi tanulmányait a híres montpellier-i orvosiskolában. A két fiatalembernek és a kísérőül melléjük adott Miroulnak számtalan veszéllyel kell szembenéznie: hol bérgyilkosok, hol vérszomjas útonállók, hol a nem kevésbé vérszomjas pápisták akarnak végezni velük. Végül még saját hittársaikkal is meggyűlik a bajuk, amikor újra fellángol a polgárháború, és a közeli Nîmes városát megkaparintó hugenották árulónak és kémnek hiszik őket, mert nem akarnak részt venni a pápista foglyok lemészárlásában. Ám nemcsak véres küzdelmekről olvashatunk a könyvben, hiszen hőseink a gáláns kalandokat sem vetik meg, így aztán ezek a csikóéveiket élő fiatalemberek előzékenyen magukra vállalják néhány montpellier-i cselédlány, fogadósnő, nemes kisasszony, sőt olykor még egy-egy férjes asszony „szórakoztatását” is.
Steven Saylor - Róma
Steven Saylor a Róma első ezer évét bemutató regényében a történelmet, a legendát és az új régészeti felfedezéseket egy lebilincselő történetté szövi össze, amely a két szerencsétlen sorsú ikerrel, Romulusszal és Remusszal kezdődik, és akkor ér véget, amikor Róma már a világ leghatalmasabb birodalmának fővárosa.
Ken Follett - A Titánok bukása
A VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI.
A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül.
Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával.
Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik.
A titánok bukása – Ken Follett többi regényéhez hasonlóan – izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe.
Ken Follett legújabb nagyszabású regénytrilógiájának címe: Évszázad.
A három kötetben az író arra vállalkozik, hogy elmesélje a 20. század európai és amerikai történetét öt család életén keresztül, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik.
Az 1. kötet, A titánok bukása a 20. század első éveitől az első világháború végéig, a Párizs környéki békekötésekig terjedő időszakban játszódik.
A 2. kötet (megjelenés 2012) a két világháború közti időszakról és a második világháborúról szól, szereplői az 1. kötet hőseinek gyermekei.
A 3. kötet pedig (megjelenés 2014) a következő generáció életét mondja el a hidegháború időszakában.
KEN FOLLETT
(Cardiff, Wales, 1949. június 5.)
Brit író, aki történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket ír. Világszerte több mint 100 millió példányban adták el köteteit. Művei rendszeresen a bestsellerlisták élére kerülnek. A kritikusok egyöntetűen állítják, hogy az Évszázad-trilógiájával újabb mestermű született.