Engelsz ​József

Ismeretlen szerző - Egy ​asszony két vétkecskéje
34 ​bukovinai székely, gyimesi és moldvai csángó népi szerelmes történet eredeti gyűjtésben. A hol szomorú, hol víg históriák zöme azt bizonyítja, hogy igenis megbízható szivárvány a szerelem, az embernek az életörömmel, az életigenléssel kötött, el nem pusztítható, meg-megújuló szövetsége. Így és ezért - ha van szerelmünk és szívünk a megéretésére - lehet igazi könyvsláger ez a könyv most az új század elejének Magyarországán az alig serdült és korosabb olvasok körében egyaránt.

M. Heil Olga - Frank ​Frigyes
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stróbl Mihály - A ​gránitoroszlán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Hamar Imre - Tóvári ​Tóth István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodnár Éva - Az ​újra felfedezett Tornyai
Habent ​sua fata libelli ... De nemcsak a könyveknek, a festményeknek is megvan a maguk sorsa ... A Tornyai-hagyaték ügye két alkalommal is a sajtószenzáció középpontjába került: először közvetlenül a festő halála után, másodszor pedig majd fél évszázad elteltével. 1936. szeptember 24-én, a temetést követő napon már hasábos cikkek jelentek meg az újságokban, az egész címoldalt betöltve: "Eltűnt Tornyai János 800 képe. Nyomozást indított a hódmezővásárhelyi rendőrség" (Magyarország), "Eltűnt nyolcszáz Tornyai-kép" (Pesti Napló), "Tornyai János özvegyének drámai nyilatkozata az eltűnt festményekről és a művész utolsó hónapjairól" (Magyarország) . 1984. november végén egy szinte hihetetlen, nem várt felfedezésről, "az évszázad leletéről" adtak hírt a lapok: "Festmények a padló alatt. Ismeretlen Tornyai-képek kerültek elő" (Esti Hírlap); "Szenzációs felfedezés. Ismeretlen Tornyai-festmények és -dokumentumok" (Népszava); "Festménykincsek az özvegy ágya alatt" (Hétfői Hírek); "A visszajussolt életmű" (Magyar Hírlap). A páratlan felfedezést gyors kiállítás követte, amelyen az érdeklődők hosszú sora ismerkedhetett meg az előkerült rendkívül értékes anyaggal. A kiállítás rendezője, Bodnár Éva számára pedig kitűnő lehetőség kínálkozott arra, hogy eddigi kutatásait kiteljesítve, az életmű fehér foltjait betöltve, az előkerült 717 festmény és rajz, a 80 napló és más dokumentumok alapján egy, az eddiginél árnyaltabb, teljesebb életpálya képét rajzolja meg. Új művéből plasztikusan tárul elénk Tornyai János emberi, művészi portréja, és megismerkedhetünk az alföldi festészet kialakulásának történeti hátterével is.

Vasy Géza - Illyés ​Gyula
Illyés ​Gyula emberpróbáló és lélekcserélő korban alkotott kivételes életművet. Neve már életében túlnőtt az irodalom határain, hiszen írói munkásságában társadalomalakító szándék is érvényesült. Egy személyben volt lírikus és sorskérdésekről szóló esszéista, drámaíró, valósággal országos intézmény". Forgószélben és szélárnyékban, szövevényes viszonylatok sűrűjében, politika és művészet követelményeinek kettős szorításában dolgozott mindvégig. Alakja idővel a nemzetért és nemzetiségekért felelősséget érző írástudó jelképévé vált. Magyar költő volt és ugyanakkor európai. A hazai állapotokat a nagyvilág összefüggéseiben látta és láttatta. Mindig a magyarság ügyét tartotta szem előtt, határon innen és túl. Rendíthetetlen erkölcsi erővel, magányosan állt őrhelyén évtizedeken át. Vasy Géza a legapróbb életrajzi tényeket is felderítve, bölcs derűvel átitatott, korszerű életrajzot írt Illyésről.

Kóka Rozália - Napsugárkisasszonyok ​a történelem sodrában
"Interjúkötetünkben ​tíz csodálatos, bátor asszony életútját követheti végig az olvasó, a születésüktől kezdve napjainkig. Valamennyien kortársaink, közvetve vagy közvetlenül részesei, szenvedő alanyai voltak a 20. századi történelem szörnyű viszontagságainak. Átélték az I. világháború következményeit, Trianont, a II. világháború borzalmait, vagy 1956 magyar sorstragédiáját. Életük meghatározó élményei közé tartozik a menekülés, kitelepítés, lakosságcsere, hontalanság, kivándorlás, kényszerlakhely, jogfosztottság, kiszolgáltatottság, többjük számára az árvaság, a végtelen szegénység is. Közülük egyeseket messze sodortak a történelem viharai, mások itthon élték le életüket. Minden nehézséget leküzdve, emberhez méltó helyet vívtak ki maguknak a világban. Közös bennük a már kisgyermekkorukban megnyilvánuló szeretetreméltó és szeretni tudó személyiség, amellyel beragyogták családjuk, szűkebb vagy tágabb környezetük életét. Valamennyien "Napsugárkisasszonyok" voltak, ahogy egyikük fényképe hátlapjára írta az édesapja. Máig is jellemző rájuk a segítőkészség, a kitartás, a helytállás, a méltóság, az önzetlenség." /Kóka Rozália/

Domokos Mátyás - Kortárs ​magyar irodalom - 1945-1990
Két ​történelmi határkő - ha tetszik, két rendszerváltozás - közötti négy és fél évtized hazai magyar irodalmának reprezentatív igényű áttekintése a Domokos Mátyás válogatta antológia. Kortárs irodalmunk egyik legfölkészültebb, legavatottabb ismerője úgy szerkesztette meg a rövid életrajzi-pályakép bevezetőkkel kiegészített szöveggyűjteményt, hogy az egyrészt legyen autentikus lenyomata a történelmi jelenidőt hordozó életet tükröző irodalomnak, másrészt - az irodalmi modernség felől tekintve - a lehető legtöbb fölfogásbeli, irányzati, stiláris, műfaji oldaláról adjon áttekintést kortárs irodalmunkról. Összesen ötven író, költő, drámaszerző került a válogatásba, bemutatásuk sorrendjét születési évük - és nem pályakezdésük vagy kibontakozásuk ideje - adja. Szinte minden jelentékeny irányzat szerepel a válogatásban: a klasszikus Nyugat-hagyományoktól (Áprily) az "újholdasokon" át (Nemes Nagy Ágnes) az irracionalitásban létfilozófiát fölmutató modernségig (Bodor Ádám). Az idézett művek (vagy részleteik) nem föltétlenül egy-egy alkotó legismertebb írásai, sokszor a szerkesztő elgondolása szerint az életmű belső logikájának tengelyében állók. Persze jónéhány alkotó ismert antológiadarabnak mondható munkájával szerepel (Déry Tibor: Szerelem; Szabó Lőrinc: Tücsökzene; Illyés Gyula: Bartók; Koszorú; Egy mondat a zsarnokságról; Ottlik Géza: Iskola a határon; Juhász Ferenc: A tékozló ország stb.). Több írásmű azonban még közelről sem tananyag vagy ajánlott olvasmány. A válogatás kiterjed a líra, az elbeszélés, a regény, a dráma, a memoár műfajára olyan korszerűnek mondott beszédmódokig, mint Határ Győző vagy Szentkuthy Miklós prózája, Tandori Dezső képversei. A gondos összeállítás - a kortárs "határon belüli" magyar irodalom fontos kalauza, és nem csak "középiskolás fokon".

Polgár Árpád - Polgársors
Polgár ​Árpád, a neves budapesti galéria és aukciósház tulajdonosa, a hazai műtárgy-kereskedelem meghatározó egyénisége igazi self-made man. Önéletleírása rendkívül gazdag élményanyagra épül, és a személyes sors bemutatásán keresztül idézi fel az elmúlt ötven évet az ötvenes évektől kezdődően egészen napjainkig.

Buda Attila - Szabó ​Lőrinc
Szabó ​Lőrinc lírájával sokak számára teremtette meg a ráismerés, kimondás és azonosulás lehetőségét. Gyermekverseivel műfajbeli példát alkotott. A kép azonban, mely róla az olvasói köztudatban él, kissé egyoldalú. Életművében legalább annyi mindent kimondott, mint amennyit elhallgatott. Magánéletének kérdéseit ezért mindmáig kutató kíváncsiság övezi. A biográfia szerzője jól tudja, hogy a híres emberek apró intimitásai iránt érdeklődők körében különösen a szexualitással kapcsolatos ismeretek az értékesek, éppen ezért nem kerüli meg az eddig homályban hagyott részleteket sem, munkája mégis messzemenően több ezek feltárásánál. "Életrajzi bevezetőjében" az esendő férfi drámáját rajzolja meg.

Pierre Borhan - Jane Livingston - André ​Kertész: His Life And Work
This ​important monograph is the first to present a complete overview of the work of Hungarian photographer Andre Kertesz (1894-1925), one of the undisputed masters of modern photography. Pierre Borhan covers three key periods of Kertesz's work: Hungary (1912-1925), France (1925-1936), and the United States (1936-1985). A full section is devoted to his famous "distortions" and another to his color works. This stunning book is a work of reference and valuable source of information, but it is also a richly dramatic tribute to one of the masters of twentieth-century photography.

Ismeretlen szerző - Mednyánszky
Az ​európai képzőművészet XIX. századi története - különösen a század második felében - a karakteres alkotói programok születése, kiteljesedése és elterjedése szerint írható meg. A különböző „izmusok", folyóirat, vagy kiállítóhely köré csoportosuló társaságok a hagyományokkal, s gyakran egymással is ütközve, manifesztumokba, programokba foglalva fogalmazták meg és képviselték az általuk kidolgozott és a művészet jövője szempontjából egyedülállóan fontosnak tartott esztétikai értékrendet. Természetesen ezekben az iskolákban, törekvésekben és áramlatokban különböző színvonalú életművet létrehozó alkotók tevékenykedtek, de a vállalt művészi „trend" tekintetében az együvé tartozás volt a döntő. így is megállapítható azonban: voltak, akik meghatározták egy-egy áramlat művészi arculatát, s voltak, akiknek tehetségéből a csatlakozásra tellett. És dolgoztak - állócsillagként - az egyedül állók, akiknek sehová be nem sorolható életművei a csoportok által megjelenítettekkel egyenrangú értéket képviselnek. Ilyen, a maga útját járó egyéniség volt Mednyánszky László is. Fiatalon, pályakezdőként élénken érdeklődött a vele egykorú újító szándékú törekvések iránt, és ki is próbálta az általuk kínált lehetőségeket. Párizsban saját tehetségére alapozva kísérletezett az akkor divatos törekvések némelyikének eszköztárával, s igyekezett feldolgozni azok gondolatiságát. Lehetett volna néhány áramlat jeles mestere. Azonban egész hamar kialakult önálló ars poeticája. Érdeklődése körvonalazódott; fontossá váltak számára a témák, és sajátosan értelmezte a fény szellemi és képépítő szerepét. Művészetében fundamentumként jelenik meg a klasszikus alkotói programok kulturális hagyománya, de magáénak tudhatta a kortársi tájékozódás modern tapasztalatát is. Visszatérve a szülőföldre különleges sorsot élt meg, és az európai festészettörténetben önmagának helyet követelő életművet teremtett. Természetesen személyisége és sorsa is meghatározta ezt a világítótorony-szerű magányosságot. Világképében a mindenség léptéke szerint van rend a dolgok között. Megszemélyesíti őket. Nála arca, jelleme volt a természetnek, fontossá váltak az emberi sorsok, és mindig a saját viszonyulását kutatta, akár a környező világról, akár az emberről, akár a történelemről vagy a háborúról készített műveket. Mednyánszky festészete mindig drámai, de sohasem tragikus, komoly, de nem komolykodó, érdeklődésében a filozófiai érzékenységű gondolkodás a meghatározó. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Mednyánszky-életmű jelentőségének nemzetközi dokumentálására is vállalkozhatunk, amikor a Szlovák Nemzeti Galériával együttműködve megpróbáljuk felfedni és bemutatni a Mednyánszky-életmű értékeit és titkait. Szeretném megköszönni mindazon kollégák tudományos munkáját, szervező tevékenységét, akik sok-sok szeretettel végezték munkájukat a tárlat sikere érdekében, és vállalkoztak arra, hogy tanulmányban foglalják össze ismereteiket a nagyközönség számára. Az egyetemes érvényű Mednyánszky-életmű a mások munkája iránti megbecsülés és az embertársaink felé forduló figyelem tekintetében is meghatározó jelentőségű kulturális értéknek tűnik. Köszönetet szeretnék mondani a Szlovák Nemzeti Galéria vezetőségének és munkatársainak, a Magyar Nemzeti Galériában dolgozó kollégáimnak, a műtárgykölcsönzőknek, s mindazon állami és civil szervezeteknek, akik a kiállítás létrejöttét támogatták.

Féjja Sándor - Illés ​György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baktay Ervin - A ​messzeségek vándora
Kőrösi ​Csoma Sándor a magyar multnak egyik legkiemelkedőbb, legrendkívülibb és legtragikusabb alakja. A tudomány pedig egyik leghősiesebb, legönfeláldozóbb úttörőjét tiszteli benne. Életéről, életének legfontosabb korszakairól egy évszázadon át csak igen keveset tudtunk. Amit tudtunk, azt is egy másik kiváló magyarnak, Duka Tivadarnak köszönhettük. Duka 1848-1849-ben Görgey oldalán harcolt, majd a szabadságharc után külföldre menekült és Indiába jutva angol szolgálatba lépett. Nagy érdemek, hogy Csoma elfeledett írásait, leveleit és kortársainak reá vonatkozó dokumentumait összegyüjtve, megírta a nagy "székely-magyar" tudós életrajzát. De Dukát hivatala Indiához kötötte, nem kereshette fel Csoma legfontosabb életkorszakának színhelyeit Nyugati Tibetben. Ezért éppen életének e döntő éveiről csak közvetett, gyér adatok maradtak reánk. E veszteségből reám nézve nyereség származott: így napjainkban elsőként kereshettem fel ladákhot és Zanszkárt, hogy bejárva Csoma egykori útvonalát, elzarándokoljak azokba a lámakolostorokba, amelyekben a székely tudós kimondhatatlan nélkülözések közt tette le a tibeti nyelvtudomány alapkövét. Összegyüjtöttem a reávonatkozó helyi adatokat és emléktáblákkal jelöltem meg nagy hazánkfiának egykori lakhelyeit.

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület ​és kötelesség 1-2.
Gróf ​Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához. Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került. A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében. A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket. Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.

Turbucz Dávid - Horthy ​Miklós
A ​kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.

Wéber Antal - Jókai ​Mór
Jókai ​Mórnak, a magyar epika utolérhetetlen mesterének lételeme volt az írás. Napi rendszerességgel végzett, kiszabott munkája mellett azonban érdekes életet is élt. A Kárpáthy Zoltán, Az új földesúr, A kőszívű ember fiai, Az arany ember írója, mint minden alkotó, beleírta életét is alakjainak cselekedeteibe. A tényeket, amelyeket ismerünk, s a még felfejtendő titkokat is. Wéber Antal Jókai-pályaképéből az olvasó újra meggyőződhet arról, hogy a mindmáig nagy mesemondóként emlegetett klasszikusnak nemcsak életműve, hanem élete is kész regény.

G. Juhász Judit - Nádor Tamás - Scherer Zsuzsa - Faludy ​György
Aki ​egyetlen sorát sem olvasta, az is tudja: Faludy György neve szinte eggyé forrt Villonéval, akinek verseit ő tette népszerűvé a 20. század Magyarországán. Szabadságszerető szelleme nemcsak a középkori francia költővel rokonítható, hanem Petőfi Sándorral is. Mindkettejük életének vezérfonala: a szabadság és a szerelem. Humora, bölcsessége még a recski szenvedések időszakában sem hagyta cserben. Önmagáról e könyvben tabuk nélkül beszél. Mások saját nézőpontjuk tükrében láttatják őt. Megszólal többek között régi barát, könyvkiadó, költőtárs, Budapest főpolgármestere. Saját vallomásai és mások emlékezete állítja össze azt a friss szellemű Faludy portrét, amelyet most az olvasó a kezébe vehet.

Fráter Zoltán - Mennyei ​riport Karinthy Frigyessel
Karinthy ​Frigyesről mindenki tudott valamit. Ismert és elismert volt, a legnépszerűbb magyar író - de nem torzít-e a népszerűség? Mi maradt _róla_ - a korabeli sajtóban? A hírlapokban, melyeknek munkatársa volt? Mit láttak benne, mit vártak tőle? Mire használták ezt a lángelmét? Műveit szép számmal méltatták, de a magánemberről többet beszéltek. Személyéhez téphetetlen szállal kapcsolták a _szenzációt_. Minden megnyilvánulásában a különöst, a rendkívülit keresték. Egyénisége - a rajta túlnövő _karinthyság_ bőven kínált alkalmat erre. Szerette elképeszteni az embereket. El is várták tőle. Egy idő után ki sem bújhatott az irodalmi fenegyerek szerepéből. Talán nem is akart. Szenzációt jelentettek a róla szóló kis hírek, a vele készült riportok, nyilatkozatai, körkérdésekre adott válaszai. Ma már nehezen hozzáférhető újságritkaságok, elsüllyedt bulvárlapok, elfeledett folyóiratok cikkei a Karinthy-szenzáció bizonyítékei. Ezek összegyűjtésével és értelmezésével, a kortársak megszólaltatásával készíthettem nem valódi, mégis hiteles interjút. Karinthy életét fogalmaztam újra, a róla kialakult kép ellenében. A _karinthyság_ története remélhetőleg meggyőzi az Olvasót, hogy a legérdekesebb regényt a valóság írja, a legizgalmasabb életrajzot a dokumentumok alkotják. ___ _Fráter Zoltán_