Figyeljétek az jeleit! Az egünk egyre szürkébb, egyre borultabb. Itt van az ideje a keresztyén cselekedeteknek. Figyeljük egymást agapéval, jézusi szeretettel. Az a kérdés, bölcs testvérem, elindulsz-e vagy maradsz, mint Heródes bölcsei. Aki fölfelé néz, elindul, aki elindul, megérkezik, tisztességet tesz az Istentől nekünk adatott Gyermeknek – és ő lesz a megajándékozott.
Kapcsolódó könyvek
Hamvas Béla - Az ősök nagy csarnoka I-IV.
"Az ősök nagy csarnoka részeit Hamvas Béla 1936 és 1961 között, egy-egy szabad órájában készítette. Mondhatnánk lopott időben, könyvtári munkaidejében, frontszolgálatok csendesebb pillanataiban, katonai szabadsága és hátországi szolgálatai idején, a negyvenes évek végén Szentendre Bubándombján, 'földműves korszakában', majd segédmunkás szerepben, a hőerőművek raktáraiban eltöltött hosszú évek alatt, titkokban, kihúzott íróasztal-fiókokban írva, nyomorúságos barakk-szobákban, és az erőművek mögötti árokpartokon, hajnali órákban, Inotán, Bokodon, Tiszapalkonyán. A négy könyv tartalmi összeállításában nem az elkészítés időrendjét követtük, hanem a "nagy archaikus egységek" köré rendeztük Hamvas tanulmányait, szövegelemzéseit és fordításait. Az első kötet a védikus hagyományt és a hozzá szorosan kapcsolódó buddhista tradíció egy-egy elemét tartalmazza. A második kötet Kína taoista- és csan-hagyományából, a tibeti bön, a tibeti buddhizmus írásaiból és Japán zen szövegeiből válogat. A harmadik kötetben az Egyiptomi halottaskönyv, a Kabbala egy része (a Széfer jecira) és a iszlám misztika (szúfi) kapott helyet. A negyedik kötetben a görög hagyomány (Orpheusz, Empedoklész, Püthagorasz, Hérakleitosz), a közép-amerikai tradíció, rövid tanulmány az alkímiáról, egy Jakob Böhme-kommentár, és a Lélekről szóló negyven kérdés fordítása szerepel. Az ősök nagy csarnoka Hamvas életének egyik legnagyobb vállalása, még akkor is, ha ez az összeállítás mind tematikájában, mind arányaiban szükségképpen töredékes. Nagyon jól tudta, és az Interview c. esszéjében meg is írta, hogy nem egy emberre és emberöltőre szabott munkába kezd. E négykötetes gyűjteményből kimaradt számos olyan alapmű, amelynek szellem pedig Hamvas egész életművét áthatja: A Bhagavad-gíta éppúgy, mint Lao-ce Tao-te kingje, Eckhart Mester és a keresztény misztikusok köre csakúgy, mint a Zarathusztrák perzsa hagyománya, a Ji-King vagy az alexandriai héber és keresztény gnosztikus és hermetikus forrásanyag..." (Dúl Antal)
Ismeretlen szerző - Védelmező istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az 1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.
Corrado Balducci - Sátánizmus és rockzene
Kik a sátánimádók? Hányan vannak? Kik az irányító személyek? Milyen fogásokkal élnek? Hol folynak a szertartások? Kik az áldozatok: állatok vagy emberek? Lehet-e a rockzene szertartási kellék? Mi is a New Age?
Mindezekre és sok más kérdésre olvashat válasz Mons. Corrado Balducci vatikáni szakértő, napjaink egyik legkiválóbb démonológusa tollából.
Lev Tolsztoj - Anna Karenina
Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el.
Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”.
Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő.
Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.
Ismeretlen szerző - Biblia
A biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen "Írásnak", "Írásoknak" nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá "Isten Igéjének", "Szentírásnak", "Könyvek Könyvének" is hívják. Az "Isten Igéje" elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az "Úr könyve" néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.
Umberto Eco - Baudolino
"Hát ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.
Yann Martel - Pi élete
Pi Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14.
Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris!
Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit?
A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.
C. S. Lewis - Csűrcsavar levelei
A cambridge-i irodalomprofesszor, író és kritikus leghíresebb könyvében „alulnézetből” láttatja a világot. Az ember ősi ellenségével szemben a szatíra fegyverét alkalmazza, jelezve, hogy félelmesen komoly mégsem rémületes valósággal van dolgunk.
A tapasztalt főördög leveleiben időszerű, huszadik századi tanácsokkal látja el a kezdő kísértőt: hogyan térítse le a jó útról a gondjaira bízott fiatalembert.
„Tudom, hogy élvezetek segítségével már sok lelket nyertünk meg magunknak. De maga az öröm mégis az Ellenség találmánya, nem a miénk. Ő csinálta a gyönyöröket, nekünk szerteágazó kutatásaink ellenére sem sikerült egyetlenegyet sem előállítanunk. Csupán annyit tehetünk, hogy az embereket arra ösztökéljük, hogy az Ellenség alkotta örömöket általa tiltott időpontban, módon vagy mértékben élvezzük. Arra törekszünk, hogy minden örömöt kiszakítsunk természetes feltételeinek talajáról, és ott gerjesszük fel, ahol legtávolabb esik a természetestől. Legkevésbé emlékeztet a Teremtőre, s a legkevesebb örömet okozza. Aranyszabály: a vágy mind gyötrőbb legyen, a gyönyör mind csekélyebb. Így biztosabb – és stílusosabb.”
Abdul Alhazred - Necronomicon
A Necronomicon története és sorsa mesébe illő, valamint az az út, amit az idő labirintusában végigfut, hogy eljuthasson korunkig. Keletkezéséről annyi sejthető, hogy Abdul Alhazred jegyezte le az eredeti változatot Kr. u. 730 körül Kitab Al Azif címen.
A Kitab Al Azif nem halott rituálék gyűjteménye, ahogyan ezt H. P. Lovecraft meg is jegyzi:
"Valószínűleg soha nem volt olyan idő, amikor valamilyen csoportok vagy kultuszközösségek ne őrizték volna a titkos tudást. A Necronomiconban utalások találhatóak egy ilyen kultusz létezéséről az emberek között - egy közösségben, amely idáig egy szellemnek, amely évmilliókon át a Nagy Faj idejéből jött, segítséget nyújt."
Egy elfeledett ősi világ rituáléi, istenei és lényei újra életre kelnek a Necronomicon lapjain.
Taiszen Desimaru - Az Út gyakorlása
A zen mesterrel folytatott beszélgetés belső harcainkról és az igaz önmegismerésünkről szól.
Patricia M. St. John - A vadon titka
Egy régi klasszikus siker könyv új kiadása! A szerző népszerű könyveinek (Nyomok a hóban) egy új tagja! Egy Ruth nevű kislány valahogy mindig bajba keveredik. Néha elfeledkezett az elvégzendő házimunkáról, hogy helyette testvérével, Fülöppel játsszon... Úgy tűnt, hogy soha nem szakad vége csínytevéseinek, míg egy napon elszökik otthonról.A szerző kivételes elbeszélésmódja a mai gyerekek által könnyebben megérthető nyelvezettel ötvöződik.
Bhikkhu Satori Bhante - A sintoizmus
Elsőként Bhikku Satori Bhante: A sintoizmus című könyvét adjuk a kedves olvasó kezébe. Ez a japánok eddig számunkra teljesen ismeretlen vallását, annak rövid történetét, leglényegesebb eszmei mondanivalóját és kultikus rendjét mutatja be, mégpedig gazdag és rendkívül szép illusztrációs anyag, valamint a megértést segítő áttekintő táblázatok, kronológia és egyéb kiegészítő szöveg kíséretében. A sorozat darabjai mindenkihez szólnak, aki élvezetes olvasmányra, egyszersmind nélkülözhetetlen ismeretekre vágyik.
Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."
Ismeretlen szerző - Titkos tanítások
Ez a könyv a brahmanok titkos tanításaiból, az upanisadokból ad válogatást. Az upanisadok az indiai bölcselet első jelentős művei, bennük gyökerezik az indiai filozófia és a hindu vallás. Sajátos világszemléletükkel az egyetemes misztikus gondolkodás legszebb alkotásai közé tartoznak.
___Az upanisadok a létezés végső kérdéseire keresik a választ: a világ keletkezésére és fennállására, a megváltásra, a halál utáni létre, a bölcsesség és a tökéletesség útjaira kérdeznek rá.
___Allegorikus-szimbolikus világmagyarázatuk szerint az egész mindenséget egyetlen örök, végtelen, változatlan szellemi tényező, a világlélek alkotja, s az élőlények és az élettelen dolgok ennek csupán különböző megjelenési formái. Ebből következik az upanisadok legfontosabb tanítása: az egyéni lélek azonos a világlélekkel. Ennek az igazságnak felismerése szabadít meg a lélekvándorlás kényszerétől, ez a felismerés maga a megváltás.
___Az _upanisad_ szó eredetileg "mellételepedést" jelentett, utalván a mester és a tanítvány bensőséges együttlétére, amelyet maguk a szövegek hangsúlyoznak is: "Ezt a tanítást ne add tovább másnak, csak fiaidnak vagy megbízható tanítványodnak!"
A valóság ez:
Tűzből kipattan sok ezernyi szikra,
és lénye mindnek egy a tűz-anyával.
Így az Örökből sok ezernyi múló
lény születik, majd megtér bele ismét.
Csodás ez az örök Lélek: kívül s belül egyszerre van,
nem születik, nem lélegzik, nem gondol, mégis létezik.
Belőle lesz a lélegzet, gondolkodás, az érzetek,
a tér, a szél, a fény, a víz s a föld, az élet támasza.
Mert énünk azonos a brahmannal. Ismeretből áll, gondolatból áll, lélegzetből áll, szemből áll, fülből áll, földből áll, vízből áll, szélből áll, levegőből áll, fényből és fénytelenségből áll, vágyból és vágytalanságból áll, haragból és haragtalanságból áll, igazságból és igazságtalanságból áll, mindenből áll. Attól függően, hogy ebből vagy abból áll: ahogyan cselekszik, ahogyan viselkedik az ember, olyanná lesz... Amilyenek az ember vágyai, olyanok lesznek a képességei; amilyenek a képességei, olyan cselekedeteket cselekszik; amilyen cselekedeteket cselekszik, olyan lesz a sora...
___Ez vonatkozik arra, akinek vágyai vannak. Aki vágytalan, aki eltávoztatta vágyait, kiélte vágyait, vágya csak önmaga, abból nem távoznak az élet-erők.
Serfőző Olívia - Gitáros Freek
"Anyu megfogja a kezem. Ránézek. Látom, hogy szólni akar hozzám. Miért nem szól? Lehet, hogy már megszólított egy párszor, és nem válaszoltam? Bátorítanom kell.
- Anyu... - jaj, de régen beszéltem.
Örülök, hogy értelmes szó jött ki a számon. Anyu is nagyon boldog. Először rövid mondatokat, szavakat mond. Látja, hogy értem. Válaszolgatok is, egyre jobban megy a beszéd.
- És mi a bajom tulajdonképpen?
Kifejezetten büszke vagyok rá, hogy ilyen hosszú mondatot hibátlanul kimondtam. Anyu lassan, érthetően elmondja. Valószínűleg már régóta volt egy kisebb agydaganatom. Ez nemrég hirtelen elkezdett növekedni. Ha Maaike nem veszi észre, hogy már a második nap, fényes nappal szunyókálok, egyre rövidebb szünetet tartva az alvások között, akkor az is elképzelhető, hogy örökre elaludtam volna. Behoztak a kórházba, megoperáltak. Kopasz vagyok, be van kötve a fejem. A daganat nagy részét eltávolították."
Prohászka Ottokár - Elmélkedések az Evangéliumról
Belépünk a világ legszentebb s legfontosabb történésébe, az Úr szenvedésébe, és alázatosan, bánatosan, mély részvéttel kísérjük az Urat. Ó, öltözzünk érzelmeibe és hasonuljunk hozzá! - olvashatjuk Prohászka Ottokár Elmélkedéseiben a nagyböjt-húsvéti résznél, mely kilencedik kiadását érte meg, Barlay Ö. Szabolcs atya gondozásában. A jubileumi Szentév nagyböjtjének ünnepléséhez méltó szólítás, felhívás ez az újabb Prohászka-kiadvány, mely a karácsony előttihez hasonlóan elsősorban ismét a magyar kispapoknak szánt ajándék. De felhívás és invokáció is egyben a magyarság hithű nemzedékéhez népünk egykori nagy apostolától, a fehérvári püspöktől. Idén április 2-án volt 73. évfordulója Prohászka Ottokár halálának, aki azóta is tanítónk és mesterünk a mélyebb, elmélkedő imádságban, de Krisztus iránti lángoló szeretetében is.
Umberto Eco - A rózsa neve
Az Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…
Eric-Emmanuel Schmitt - Noé gyermeke
Zsidónak lenni akkortájt azt jelentette, hogy az embert nem nevelhették a saját szülei, nem viselhette a saját nevét, nem engedhette szabadjára az érzéseit, és folyton hazudoznia kellett. Hát mi volt ebben csábító? Katolikus árva szerettem volna lenni. - eleveníti fel háborús éveit Joseph, akit kisgyerekként kor- és sorstársaival együtt egy Sárga Villának nevezett egyházi diákotthonban bújtat egy pap, Pons atya.
Joseph igazi kiléte mindenesetre titok, és úgy tűnik, Pons atyának ráadásul nem ez az egyetlen titka...
Mi zajlik éjszakánként az elhagyott kerti kápolnában? Mit rejtegethet még Pons atya?
Eric-Emmanuel Scmitt az utóbbi időben az egyik legolvasottabb francia szerző. Könyveit huszonöt nyelvre lefordították már, magyarul eddig az Oszkár és Rózsa mami, illetve az Ibrahim úr és a Korán virágai jelent meg. Színdarabjait az egész világon játsszák. A Noé gyermeke újabb megható és meggyőző tanúságtétel az emberség, a különbségeket, vélekedéseket és hiteket egyesítő szeretet mellett.
Ismeretlen szerző - Mérföldkövek a szívünkben
A szívmelengető és lélekemelő történeteiről ismert amerikai Guideposts magazin legjobb írásaiból válogatták a szerzők ezt a több, mint 60 elbeszélést tartalmazó karácsonyi antológiát, mely azokat a meghitt, sokszor megható, néha komikus élethelyzeteket örökíti meg, amikor a karácsony mélyebb értelmet nyer és az ünnepi készülődés, nyüzsgés közepette az emberek nem feledkeznek meg az ünnep üzenetéről, s abból merítünk erőt a mindennapok küzdelmeihez.
Hogy mit jelent az emberek számára a karácsony? "Karácsony volt Isten szívében, amikor megteremtette a földet és odaajándékozta nekünk. Amikor elküldte a prófétáit, akkor is karácsony volt. És az volt a legcsodálatosabb karácsony valamennyi betlehemi éjszaka közül, amikor nekünk ajándékozta egyszülött fiát" – fogalmazza meg a kötet egyik szerzője.
A karácsonyi történetek középpontjában, mint a címe is jelzi, a legszebb és legbensőségesebb keresztény ünnep áll. A kötet elbeszélései sokszor szívmelengetők és torokszorítóak, néha szomorúak vagy éppen vidámak, de mindig a világot összetartó, megbonthatatlan erőről, a szeretetről szólnak.
Oscar Wilde - A szent kurtizán vagy a drágaköves asszony / A jelentéktelen asszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.