Domján ​Edit

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Aleksander Kaczorowski - Életjáték
1997. ​február 3-án a prágai Bulovka Kórház egyik ötödik emeleti ablakából kizuhant Bohumil Hrabal világhírű cseh író - adta tudtul a sajtó a szomorú szenzációt. Mi történt? Baleset vagy öngyilkosság? Ezen a kérdésen meditál Aleksander Kaczorowski (1969) lengyel író, újságíró is könyve bevezetőjében, hogy aztán az egyes fejezetekben szabályos kronológiai rendben írja la Hrabal életének eseményeit a legkorábbi gyermekkortól a temetésig. Pontos képet kapunk a háború előtti évtizedekről is (ez a korszak eddig csak mitizált ábrázolásban jelenhetett meg). Megismerjük a családot, a nymburki hétköznapi életet, amit a fiatal Hrabal elviselhetetlenül szűkösnek érzett, az idős Hrabal pedig Árkádiaként idézett meg. Megtudhatjuk, hogyan szerezte elég nehezen felmérhető műveltségét. Aztán jön a háború, az ötvenes, hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek, végül a bársonyos forradalom utáni epilógus. Az események, helyszínek és körülmények mind ismerősek a nagy művekből, de mindezt most láthatjuk először úgy, mintha ébren lennénk, nem pedig álmodnánk. E korszerű és olvasmányos életrajz a kulturális, történelmi, politikai háttér felvázolása mellett pályatársak, barátok visszaemlékezéseivel, az íróval készített interjúk részleteivel árnyalva a képet idézi meg a nagy író alaktáj, élettörténetét, amely pont olyan, mint egy Hrabal-regény: mélységesen emberi.

Gilles Durieux - Belmondo
Az ​értelmiségi művészcsaládból származó Belmondo nevéhez mára már több mint nyolcvan film és megszámlálhatatlan sikeres színházi szerep fűződik, noha színészi pályája egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Bár a háború borzalmait is átélte, a franciák kedvenc színészének mégis csodálatos és boldog gyermekkora volt. A fékezhetetlen energiájú, örök optimista rosszcsontot soha nem érdekelte igazán az iskola. Unta az órákat és a lecke helyett folyton csak újabb és újabb csínytevéseken járt az esze. Sokkal jobban szeretett a barátaival bandázni, verekedni, rali versenyeket rendezni, mint betartani a szigorú iskolai szabályokat és számára értelmetlen dolgokkal foglalkozni. Rajongva szeretett szobrász édesapjával rendszeresen járt a Louvre-ba, édesanyja pedig a cirkusz világával ismertette meg, ami egy életre elvarázsolta. Eleinte bohóc akart lenni, később elkezdett a sportok iránt érdeklődni, és rátalált a nagy szerelemre, az ökölvívásra. Egy komolyabb betegség miatt azonban le kellett tennie a bokszkarrierről. Szülei révén megismerte a kor nagy művészeit, állandó látogatója volt a színházaknak és moziknak. Az, hogy végül színésznek állt, részben a művészetek iránti általános rajongásának, részben pedig egy meghatározó színházi élménynek köszönhető… Gilles Durieux könyvéből kiderül az is, hogy milyen nehézségekkel küzdött meg a főiskolai felvételin, illetve az ott eltöltött évek alatt az a zseniális Bébel, aki a későbbiekben játszott bérgyilkost, gengsztert, kasszafúrót, kosztümös zsiványt és magányos zsarut egyaránt, aki mindig kaszkadőr nélkül hajtotta végre a legveszélyesebb attrakciókat is, és akinek a belapított orr és a bőrdzseki mára már a védjegyévé vált. Izgalmas és vicces sztorikat olvashatunk a forgatásokon történt kalandokról, de bepillantást nyerhetünk a sztár magánéletébe is. Tanúi lehetünk szerelmeknek és szakításoknak, örökké tartó barátságoknak és az elmaradhatatlan szakmai összecsapásoknak is.

Gábor Júlia - Szigethy Gábor - Álomszínészpár
Külön-külön ​is legendás alakjai színháztörténetünknek: Ruttkai Éva, a Tündérkirálynő és Latinovits Zoltán, a Színészkirály ma már állócsillagok a magyar égbolton. Harmincnégy éve halott Latinovits Zoltán, tíz év múltán követte őt Ruttkai Éva az égi társulatba. Gábor Júlia, Ruttkai Éva lánya és férje, Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész személyes tárgyak, fotók, levelek alapján idézi meg a két nagy művész életét, s próbálja megfejteni titkukat. A tervezett kötetben eddig nem publikált dokumentumok, fotók is szerepelnek.

Peter H. Feist - Pierre-Auguste ​Renoir
"Egy ​reggel egyikünknek elfogyott a fekete festéke, és ezzel megszületett az impresszionizmus." Pierre-Auguste Renoir "

Kenneth Silverman - Houdini
Houdini ​nevét hallva sokaknak bizonyára Milos Forman Ragtime című filmje jut az eszébe. De vajon hányan tudják, hogy minden idők leghíresebb szabadulóművésze Weiss Erik néven Magyarországon született? Kenneth Silverman Pulitzer-díjas életrajzíró részletgazdag és lenyűgözően izgalmas könyv­ében elmeséli, hogyan ívelt fel Houdini pályája a legnagyobb hírességek közé, bemutatja őt mint feltalálót, bokszrajongót, pilótát, írót és filmszínészt. A kötet gazdag képanyaggal szemlélteti a káprázatos bűvész- és szabadulószámokat, melyekkel világszerte óriási sikereket aratott. Houdini neve mára a halálmegvető bátorság és a megmagyarázhatatlan szabadulás szinonimája lett. Silverman nem a jól ismert Houdini-anekdotákat eleveníti fel, hanem friss szemmel és egy vadászkopó szívósságával kutatja a mágus életét. Könyv­ének legnagyobb érdeme, hogy főhőse köré olyan színes korrajzot varázsol, mely szinte beszippantja az olvasót. A bilincskirálynak és világának rendkívül eredeti és mélyreható bemutatásáért vastapsot érdemel. - The New York Times Book Review

Robert Service - Lenin
Lenint ​mindmáig a 20. századi történelem kiemelkedő hatású alakjai között tartjuk számon. A közelmúltban megnyílt orosz pártarchívumokból számos, eleddig ismeretlen irat került elő, amelyek Lenin politikai szerepének megítélését is sokban módosították. Robert Service brit történész, Oroszország-specialista az elsők között tanulmányozhatta a Leninnel kapcsolatos dossziékat. Páratlanul fontos forrásokhoz jutott hozzá, ezek ismeretében írta meg a gyalázott és magasztalt forradalmár, a fáradhatatlan gondolkodó életrajzát. Felvázolja azt az összetett történelmi személyiséget, akinek Marx- és Engels-értelmezése hivatalos dogmává vált, képet ad a pártvezérről és államférfiról, akiből ellentmondást nem tűrő kegyetlenségei ellenére szentképet faragtak, és az emberről, akit egyaránt jellemzett a szigorú önuralom és a fékezhetetlenség.

Bernard Violet - Alain ​Delon titkai
Az ​írásmű nyomdába adása előtt Alain Delon elérte a francia hatóságoknál, hogy betiltsák az életrajz megjelenését. Hónapokig tartó jogi procedúrák után végül is, a párizsi magisztrátus zöld utat adott a könyvnek. Nehéz és aprólékos nyomozást követően - amelyet a sztár megpróbált minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozni - Bernard Violet számos ismeretlen oldalról mutatja be Delon életét. A rengeteg átnézett dokumentumnak és a számos szemtanú elbeszélésének köszönhetően egy sokrétű, minden meglepetésre képes egyéniség tárul elénk: a "gyilkos" gyermekkor, a mozgalmas serdülőkor, és egy szinte teljes és sokszor titokzatos felnőttkor. Többek között szóba kerülnek a futó kalandok, szerelmek és tartós barátságok, olyan emberek, akik között közismert és megbecsült egyének, de homályos múltú alakok egyaránt felbukkannak. Mindannyian Delon szerves részei, úgy is mondhatnánk: akár filmjei főhőseinek életében, a sajátjában is összekeveredett a jó és a rossz, a zsaru és a bűnöző. Kivételes pályafutását nem a szerencséjének köszönheti, még ha igazi története gyakran el is távolodik attól, amit az érdekelt szeretett volna ráerőltetni a sajtóra. Ha tetszik, ha nem, a Rocco és fivérei, a Gepárd és a Szamuráj főszereplője generációjának egyik legtehetségesebb művésze. Bernard Violet tizenegy évig dolgozott az FR3 és a TF 1 tvtársaságok újságírójaként, ma oknyomozó riporterként ismert. Tizenkét műve közül a legismertebbek: A titkosszolgálatok Franciois Mitterrand alatt, Cousteau-bibliográfia és a Pappon-dosszié.

Marx József - Szabó ​István - Filmek és sorsok
Szabó ​István rendezői névjegye 1960-ban 1 Koncert című vizsgafilmje volt. Azonnal feltűnést keltett. Egy olyan korszakban, amikor Magyarországon a rendezőktől elvitatták az írókkal, képzőművészekkel és zenészekkel egyívású művész rangját. Még az olyan jelentős rendezőktől is, mint Szőts István, Radványi Géza vagy Bán Frigyes, Gertler Viktor, Fábri Zoltán és Máriássy Félix. Ők csak "mesteremberek" voltak, akiket egy hatalom mézesmadzaggal vagy szigorral saját céljai érdekében használt fel. A filmesek azonban már ekkor is ravasz emberek voltak: hiába íratták le a cenzorok ötvenszer-százszor, hogy mi hangozzék el a filmben, a képekre, a színész arcára és az őt körülvevő környezetre nem tudták ráerőszakolni egyébként önmaguk előtt sem mindig világos elvárásaikat. Már amikor Szabó István gimnazista volt, ami pedig az 50-es évek első felére esett, a magyar film több lett, mint lehetőség. Fábri Zoltán Körhintája, benne Törőcsik Mari és Soós Imre tiszta arca, magasan fölébe emelkedett a történetnek, amelynek egyébként a szövetkezetesítést kellett volna propagálnia. Amikor Szabó István pályát választott, elmúlt egy felfedezők kora: tudta már, hogy mi a film, arról azonban fogalma sem volt, hogy miként készül. Ez szerénységre ösztönözte, és Mestere, Máriássy Félix iránti tiszteletre. Holott túlcsorduló öntudata is lehetett volna: akit 1956-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolára felvettek, fejjel magasabbnak érezhette magát korosztálya átlagánál. Nem, a híres Máriássy-osztály nem a látszatok híve volt, hanem a munkáé. Továbbá rájöttek arra, hogy a zárt szakmába együtt könnyebben tudnak bekerülni, mint egyenkint. Felismerésüknek 1960-ban szervezeti kereteket is teremtettek: ez volt a Balázs Béla Stúdió, amely ugyan a kulturális politikai játszma egyik alapja volt, de többre vitte, mint létrehozói gondolták. Felemelkedését olyan művek is elősegíteték, mint Szabó István itt készített két filmje, a Variációk egy témára és a Te. A tehetség utat tört, és Szabó István - nemzedékéből elsőként - játékfilmet rendezhetett. 1966. február 11-én, a rendező huszonhetedik születtsnapja előtt néhány nappal, a közönség elé került egy figyelemre méltó film, az Álmodozások kora, amelyet például Locarnóban is jól fogadtak. Elindult egy pálya... ...Ó, ha ilyen egyszerű lett volna! Ha figyelmen kívül lehetne hagyni, hogy Szabó István az "apátlan nemzedék" tagja, ha nem kellene foglalkozni azzal, amit a kritikusok olykor mint Szabó István "magánmitológiáját" boncolgatták, ha nem tudnánk, hogy Szabó István már első filmjéig több rendszerváltást élt át, ha első filmjeinek újdonsága nem éppen a magyar filmben szokatlan személyesség lenne, nos akkor tényleg problémátlannak lehetne látni a pályakezdést és magát a több mint négy évtizedet átívelő és korántsem lezárt pályát. Akkor elég lett volna, ha feljegyzem mindazt, amit Szabó Istvánról a személyes munkakapcsolat révén tudok, és fölkérem az Olvasót, elemezzük együtt a filmeket, hiszen azok nemcsak a magyar, hanem a világ filmtörténetének is kihagyhatatlan alkotásai. Aztán rájönnénk, hogy elemzésünk száraz és féloldalas lett, mert - adatok hiányában - nem fordítottunk figyelmet az alkotói karakter és a körülmények gondos mérlegelésére. Hiába, neki kell veselkedni a kor és benne a Szabó Istvánra ható "filmszakmai ártalmak" föltárásának. Látnivaló ugyanis, hogy Szabó István egyszerre van bent a bennünket is körülvevő világban, és kint, egy olyan virtuális valóságban, amelyet a filmszalag rögzít, és a mozik sötétjében elevenedik meg. Választ kell keresni még egy olyan egyszerűnek látszó kérdésre is, hogy Szabó István miért csinál filmet. Az alapos kutatás végén magam is meglepődtem, hogy mennyire közhelyes az a kép, amely az "Oscar-díjas" Szabó Istvánról alakult ki, és mennyire eleven és összetett az a személyiség, amely egyik legjelentősebb kortársunkról talán a könyv lapjain is megszületett. 2002. március Marx József Marx József, kritikus és esztéta. 1971 és 1990 között a Budapest Stúdió dramaturgja, az Objektív Stúdió vezetője, a Magyar Filmintézet igazgatója volt. A Vince Kiadó jelentette meg 2000-ben Jancsó Miklós két és több élete című életrajzi esszéjét.

Lengyel Tünde - Várkonyi Gábor - Báthory ​Erzsébet
Báthory ​Erzsébet története a 18. század eleje óta fonódott össze a vérszomjas, kegyetlen, vérben fürdő, már-már vámpírszerű vonásokat viselő nő alakjával. A róla keringő mendemondákban nem nehéz felismerni a 18. század ponyvairodalmának motívumait: a kiszolgáltatott cselédlányt és az örök fiatalság után vágyakozó, gonosz úrnőt. Alakja háromszáz év alatt szimbólummá emelkedett: Drakula párja, a női Faust, aki az örök fiatalság reményében a sátánnal szövetkezik. Egyszerre megvetett tömeggyilkos, és csodált idol, sztár. Vajon kideríthető-e az igazság Báthory Erzsébet alakja körül? Sokan igyekeztek megfejteni az elmúlt évszázadok során ennek az asszonynak a rejtélyét. Megpróbáltak bekukkantani egyszerre rettegett és csodált életébe. Vajon mit rejt az ismert portré? Gonosztevő volt, vagy elmebeteg? Vagy csak a kor volt kegyetlen, amelyben élt? Vagy éppenséggel ő az áldozat? A korszak kiváló szakértői, Lengyel Tünde és Várkonyi Gábor az eddigi kutatások eredményeit felhasználva, azokat új szempontokkal kiegészítve igyekeztek megrajzolni a kora újkori arisztokrata nő minél tökéletesebb portréját: hogyan nevelkedett, milyen szokásoknak és elvárásoknak kellett megfelelnie, mennyire lehetett önálló, hogyan irányította életét. A könyv első része a társadalmi hátteret mutatja be, míg a második rész a korabeli tanúvallomások elemzését nyújtja azok számára is izgalmas stílusban, akik nem sokat tudnak a 1617. századi Magyar Királyság történelmének erről a nehéz, de sok tekintetben igen szép korszakáról. A témában való elmélyedést gazdag képanyag, jegyzetek, családfák és irodalomjegyzék segítik.

Philipp Vandenberg - A ​nagy Ramszesz
„Ramszesz, ​a Nagy, az Erős, a Napisten hatalmát érezhette magában, mikor uralkodása harmincadik évében, az Abu Szimbel-i templom falain önmagáról zengett dicséretet. A sivatag szele és homokja felett azonban nem uralkodhatott. Büszke szavait, művészi kivitelezésű képeit és hatalmas építményeit évezredek szél sodorta homokja fedte be, és rejtette el háromezer évre.” Az 1941-ben született Philipp Vandenberg Münchenben germanisztikát és művészettörténetet tanult. Újságíróként dolgozott nagy napilapoknál és képes újságoknál. A fáraók átka című munkája hozta meg számára a világsikert, thrillerek – Az ötödik evangélium, A zöld skarabeusz – és izgalmas szakkönyvek – pl. a Nofretete – szerzőjeként is nevet szerzett magának. 32 nyelvre lefordított műveivel napjaink egyik legkeresettebb írója.

Bradányi Iván - A ​kék szemű gengszter - Frank Sinatra életrajza
Tiltott ​magzatelhajtásból meggazdagodott anya és orrgazdaságért elítélt apa egyetlen gyermeke volt a kék szemű gengszter, akit Frank Sinatra néven ismer a világ. Egy korai barátnője szerint nem volt valami nagy szám az ágyban. Mindig csak énekelt. Közben, sőt helyette is! Azért lett multimilliomos, hogy mindent és mindenkit megvásárolhasson. Számára az élet egy hatalmas áruház volt, ahol a legérdekesebb árucikkek a betévedt emberek voltak. Alacsony termete, cingár alakja, félénk mosolya a legkeményebb női szívet is mindig meg tudta olvasztani. "A világ leggyengédebb embere", mondta egyik első szeretője, Marlene Dietrich. Sinatra hangja és a XX. század amerikai könnyűzenéje egyet jelent. Négyszer nősült, két felesége: Ava Gardner és Mia Farrow, híres filmsztárok voltak. Viszonya volt Lana Turnerrel, Elizabeth Taylorral, Judy Garlanddal, Marilyn Monroe-val, Shirley MacLaine-nel, Natalie Wooddal és számtalan hírességgel. Hollywoodban akkora volt a hatalma, hogy tálcán tudta szállítani Kennedynek az elnökséget. Minden maffiafőnök a lekötelezettje volt. Mikor legjobb barátja, Humphrey Bogart haldoklott, mindennap felkereste. Öt percet töltött a betegágynál, utána órákat az emeleti hálószobában, hogy Lauran Bacall-t, Bogart feleségét vigasztalja. Mikor fia az énekesi pályára lépett, mű-emberrablást rendezett, hogy a sajtó heteken át csak a fiúval foglalkozzon. Egy Las Vegas-i hotel igazgatója egyszer tiszteletlenül beszélt vele. Másnap megvette a hitelt, hogy az igazgatót kirúghassa. Embereket emelt magasba, vagy zúzott össze egy pillanat alatt. Pár évvel ezelőtt elterjedt a hír: Frank Sinatra nyolcszázmillió dollárt ígért a Vatikánnak, ha a pápa, halála után feloldja minden vétke alól. Mennyi és mekkora lehet a bűn, ami nyolcszázmillió dollárt ér? Elsősorban erről, és az odavezető útról szól ez a könyv.

Lytton Strachey - Viktória ​királynő
Lytton ​Strachey életrajza Viktóriáról, Anglia s India királynőjéről kedves és nagyon emberi képet rajzol meg arról az asszonyról, akiről egy korszakot neveztek el. Viktória 1837-ben 18 évesen lépett trónra, s 1901 januárjában halt meg. Az uralkodása alatt vált Anglia világbirodalommá, s ebben a folyamatban olyan legendás társai voltak, mint férje, Albert herceg, Gladstone és Disraeli. Amikor élete vége felé a kormányzás gondjait egyre inkább miniszterelnökére hagyta, igazi támasza - régóta özvegy volt már - a legendás skót szolgája, John Brown volt. Lytton Strachey Viktória királynője könnyedségével, eleganciájával megújította az életrajzírás műfaját, s minden későbbi mű példájául szolgált.

Henry Gidel - Picasso
Az ​az olvasó, aki nem különösebben jártas a XX. századi modern festészet belvilágában, aki keveset tud a múlt század eleji École de Paris "jövevény" művészeinek törekvéseiről és belső rivalizálásáról, s aki inkább Picasso üstökösszerű feltűnése, majd páratlan karrierjének megannyi érdekes állomása iránt érdeklődik, bizonyára nem csalódik Henry Gidel művében. A könyv részletesen szól Picasso családi hátteréről, gyermek- és ifjúkorának eseményeiről, konfliktusairól. A modern festészet e forradalmian meghatározó alakjának pályaívét megrajzolva gyakran és előszeretettel idézi fel a kortársak reflexióit, véleményeit és visszaemlékezéseit. Furcsa, excentrikus figurákat, a párizsi irodalmi és művészeti életben fontos szerepet játszó jeles, nagyhírű alakokat léptet elénk. Sajátos, ambivalens kapcsolatokba, mint például a Matisse-hoz vagy a kor befolyásos műkereskedőihez fűződő viszonyba éppúgy betekintést enged, mint Picasso mély és bensőséges barátságaiba (például abba, amely Apollinaire-hez kötötte), vagy " cseppet sem utolsósorban " az életét öregkoráig alapvetően meghatározó, bonyodalmas és mozgalmas szerelmekbe. Mesterien megírt, irodalmi igényű művészéletrajz. Igényes és imponáló teljesítmény, minden ízében élvezetes olvasmány.

Adonyi Sztancs János - Arisztokraták ​ma II.
Az ​Arisztokraták ma második kötetében olyan titkok és legendák kapunk első ízben nyilvánosságot, amik túlmutatnak egy-egy főnemesi család keretein. Miért vállalt hullamosást Párizsban gróf Nádasdy Borbála? Miért bútorozta be a pannonhalmi főapát báró Apor Péterék házát? Mit kért gróf Markovits Kálmán olimpiai bajnok Rákosi Mátyástól? Mi köze a gépromboláshoz a Fiáth bárónőknek? Milyen terve volt Istennek Borbón Alessandro királyi herceggel? Hogyan veszett nyoma báró Atzél Edének? Miért robbantott teherautót Odescalchi Pál herceg? Mitől vált legendássá gróf Wenekheim Dickens Jeanne-Marie az argentin pampán? Miért kísérti a Perényi bárók feleségeit a fej nélküli barát szelleme? Miért kántorizál magyar falvak templomaiban Willelsbach királyi hercegnő? Miért lett volna jobb báró Jeszenszky Antalnak, ha nem születik arisztokratának? Hogyan lett az ékszertervező Kornis grófból mezőgazdasági vállalkozó? Mi köze báró Riedel Miklósnak a belső villámképződéshez? Miért jelent meg egy sebéhez kapó vörös róka Bolza gróf lelki szemei előtt? Milyen hátrányt okoztak Csáky István grófnak a keletnémet műszaki rajzolók? Miért érte meg báró Kémény Jánosnak harmincötezer hektár erdőt színházra költeni? Milyen titka volt Rudnyánszky báróék sziklapincéjének? Hogyan varrták Puchmer báróék nyakába az aradi vértanúkat? Miről híresek a Jankovich-Bésán grófok Dél-Afrikában? Miért vállalt hét gyereket Serényi Marianna grófnő? Hogyan vélekedik gróf Wass Huba amerikai tábornok a Wass Albertet ért vádakról? Csakúgy, mint az első kötetben, ismét arra keresek választ, mekkorát bukott az ország, a magyarság azon, hogy brutálisan kiiktatták a történelmi arisztokráciát a társadalomból?

David Hilliam - Királyok, ​királynék és fattyak
Ki ​találta ki a "Windsor-ház" elnevezést? Ki alapította a Westminster-apátságot? Melyik királynak született huszonöt törvénytelen gyereke? Nem csupán ezekre, hanem számos más kérdésre is választ ad David Hilliam. Bepillanthatunk az angol monarchia történetébe, és nyomon követhetjük a kilenc dinasztia felemelkedését és bukását. A könyv a 802-ben megkoronázott Egberttől II. Erzsébetig az összes uralkodót megemlíti, sőt házastársaik, szeretőik, és törvénytelen gyermekeik nem mindennapi életébe is betekintést nyújt. Arról is beszámol, milyen sorsra jutottak az uralkodók földi maradványai. Emellett számos olyan történetet olvashatunk, amely a tankönyvekből kimaradt. Megismerhetjük a jámbor Hitvalló Edwardot, akiről azt tartják, hogy nem volt hajlandó elhálni házasságát; Hódító Vilmost, aki csellel rávette Haroldot, hogy ünnepélyes fogadalmat tegyen; Oroszlánszívű Richárdot, akivel nyílvessző végzett, és a haláláért felelős íjászt, akire kegyetlen sors várt; VIII. Henriket, aki hajlamos volt lefejezni azokat, akik nem jártak a kedvében; a "fekete bársonyt viselő kis úriembereket", akik III. Vilmos halálát okozták; Viktória királynő különös szolgáját, a "Munshit"; Emma királynét, akit istenítéletnek vetettek alá; és Boleyn Annát, akit boszorkánynak tartottak. Az uralkodók teljes listája és az Egberttől II. Erzsébetig harminchét nemzedéket felölelő leszármazási tábla emeli a kötet értékét. Az új, javított, átdolgozott angol kiadás magyar fordítása az eddigieknél még több törvénytelen gyerekről tesz említést, és még több eddig ismeretlen tényt tár fel.

Alexandra Popoff - Szofja ​Tolsztaja élete
Egy ​évszázadon át könyvek tucatjaiban festették le Lev Tolsztoj feleségét hisztérikus, önző nőszemélynek, aki, főleg az író vallási fordulata után, pokollá tette férje életét, úgyhogy annak végül nem maradt más választása, mint hogy öregen, betegen megszökjön otthonról... A Kanadában élő irodalomtörténész, aki először dolgozta fel a házaspár hatalmas terjedelmű levelezését és Szofja Tolsztaja teljes, részben kiadatlan írói életművét, egészen más embert rajzol elénk. Szofja a házasságuk negyvennyolc éve alatt szinte tökéletesen biztosította Tolsztoj számára azt az anyagi, lelki és szellemi hátteret, amely szükséges volt nemcsak a zseniális regények és elbeszélések megírásához, hanem ahhoz is, hogy Tolsztoj az eszméinek szentelhesse életét, mit sem törődve a birtok és a család gondjaival. Szofja mindemellett hasonlóan sokoldalú alkotó személyiség, mint férje: Tolsztoj nézeteivel vitatkozva megírta például a Kreutzer-szonáta párját, s még több kisregényt, izgalmas naplót, eleven önéletrajzi prózát alkotott - ugyanakkor magas szinten foglalkozott műfordítással, festészettel és fényképezéssel... Popoff azt a hátborzongató történetet is aprólékosan dokumentálja, ahogy Tolsztoj élete utolsó éveiben egyik tanítványa, Csertkov befolyása alá került, aki aztán mindent megtett, hogy befeketítse az özvegyet. Attól, hogy egy hisztérikus nő helyett Szofjában most egy mindvégig hűséges, önzetlen, a férjét mindenben fáradhatatlanul segítő embert látunk, a nagy történet semmit sem veszít erejéből, sőt... Popoff életrajzában a házaspár utolsó évei, hónapjai mindkettejük számára hasonlóképpen tragikusak: két óriási személyiség nem volt képes megoldani a konfliktusait, s ettől mindketten szenvedtek. S ugyanakkor a szerző végre igazságot szolgáltat ennek a különleges nőnek, akinek szelleme, elméje, érzékenysége, szerelme, gondoskodása benne van az egész Tolsztoj-életműben.

Massimo Polidoro - A ​nagy Houdini
Az ​isteni Sarah Bernhardt azt kérdezte Houdinitól, hogy varázslással vissza tudja-e növeszteni az amputált lábát. Roosevelt elnök arról győzte meg magát, hogy ennek az embernek rendkívüli médiumi képességei vannak. Mivel olvasott a gondolataiban. Conan Doyle arra a következtetésre jutott, hogy legendás szabaduló mutatványait azért tudja végrehajtani, mert elveszítette anyagi mivoltát, és Bernard Shaw szívesen ismételgette, hogy a mágus hírneve csak Jézus Krisztuséhoz mérhető. De Houdini neve még napjainkban, a fejlett technológia korában is a varázslat és a rejtély szinonímája. Ő volt az, aki előtt börtönajtó soha nem maradt zárva, az egyetlen, aki az egész világ rendőrségét mozgósítani tudta, és minden elképzelhető csapdából megszökött. De az is ő volt, aki leleplezte a csaló médiumokat és a sarlatán spiritisztákat. Milliók lelkesedtek a szabaduló mutatványaiért, ahogy dacolt a halállal. És amikor valóban meghalt - október 31-én, halloween éjszakáján, amikor a kelta hagyományok szerint a halottak visszatérnek a földre -, sokan voltak, akik azt mondták, ha létezik ember, aki a túlvilágról is képes megszökni, az nem más, mint Harry Houdini. Elsősorban szabadulóművész volt. Egyedülálló és utolérhetetlen. Magyar származású, Budapesten született, egy rabbi fiaként, Weiss Erik néven. Művésznevét egy híres francia elődjétől kölcsönözte.

Hunyady Sándor - Családi ​album
Az ​önéletrajzi regényben a szerző apja, Bródy Sándor mellett eltöltött éveiről vall. Helyszínei a századelő kávéházai, szerkesztőségi szobái, szállodái, színházak próbatermei és kártyaszalonjai. Miközben a ritka erejű elbeszélő anekdotikus történeteivel elbűvöli, elszórakoztatja az olvasót, az anya hirtelen jött halálának megrendítően őszinte ábrázolásával meghökkent, majd pedig egy apafiú viszony egyszer befogadó, máskor kirekesztő fordulatain keresztül egyszerre szembesít a legfelemelőbb apai és fiúi érzelmeinkkel.

Françoise Giroud - A ​csodálatos Cosima
Cosima ​Wagner kilencvenhárom éves korában hunyt el, 1930-ban. Szerelemgyerekként született, anyja Marie de Flavigny, d'Agoult grófné, apja Liszt Ferenc. Cosima csak kilencéves korától viselhette a Liszt nevet. Aztán Hans von Bülow-nak, kora legkiválóbb karmesterének lett a felesége. Nászútjuk Zürichbe vezetett - Richard Wagnerhez. Miért? Mert Wagner ezt üzente Bülow-nak: "Szükségem van rád." És a karmester rohant - feleségestül. Jelképes mozzanat: minden, ami Cosima további életének értelmet adott, ezzel kezdődött. Holott első találkozása a zeneszerző-géniusszal nem volt afféle "szerelem az első látásra". De egymásra találtak - 1863. november 28-án, s ezt a dátumot attól fogva minden évben megünnepelték. A házasságtörő Cosima huszonnégy évvel volt fiatalabb, és egy fejjel magasabb Wagnernél. Szerelmük olyan, akár egy romantikus, poklokkal és édeni diadalokkal zsúfolt, sűrű harcokban és ritkább extázisokban bővelkedő zenedráma, amelynek nagy és szélsőséges dallamíveit mintha maga Wagner hangszerelte volna. "Zsenit szeretni nem egyszerű dolog - írja Françoise Giroud. - Ez jutott Cosima Wagner osztályrészéül. Testestül-lelkestül e zseninek élt, aztán már csak az emlékének, de mindig ugyanaz a hol gyűlöletes, hol csodálatra méltó szenvedély fűtötte. Mára a legendás szerelmes asszonyok sorába lépett" Ha van igazán nagy szerelem, Wagneréké az volt." A 2003-ban elhunyt francia írónő - akinek Alma Mahler avagy a hódítás művészete című könyvét szeretettel fogadta a magyar olvasóközönség is - lendületes és finoman dramatizált Cosima-portréja egyben letehetetlen kultúrtörténeti olvasmány is, amelynek szereplői között ott találjuk II. Lajos bajor királyt, Liszt Ferencet és annak megannyi asszonyát, Nietzschét, Hans von Bülow-t, kevésbé ismert nőket és férfiakat, akik asszisztenciája vagy intrikája nélkül más lett volna Cosima és Richard Wagner élete, ez a trisztáni dráma.